Ritmus, 1989 (1-5. szám)

1989 / 1. szám

saroksorok Bemutatkozó számunkban Kocsis Zoltánt kér­deztük zenénk és közéletünk állapotáról, viszonyá­ról Fontos és pontos, indulatokat sem nélkülöző válaszai nagy visszhangot kavartak. Utólag - jogosan - megrótt bennünket: ő nem adott olyan szavakat a televízió műsorvezetőjének szájába, amelyeket Czigány György az őszi fesztivál nyitó koncertjén nem mondott. (Pontatlanul tettük át írásba a beszélgetés felvételét, amelyen ez áll: „Jó, és tételezzük fel, hogy Sebők György valóban a világ egyik legjobb zongoristája, ahogy az Czi­gány György szavaiból kitűnt. ") A művésznek igaza van. Szenvedélyes kifakadá­­sokat kavaró állapotainkból csak korrekt leszámolá­sok és elképzelések korrekt ütköztetésével találha­tunk közmegelégedéshez vezető kiutat. Kocsis Zoltán e számunkban fordított szerepet tölt be: ő a kérdező Aki válaszol: Perényi Miklós. A téma más-más nézőpontból ugyanaz: világunk a zene felől zenénk a világ felől nézve. Qonqu­Cs A tartózkodó fuvolás Az 1980-as Budapesti Nemzetközi fuvola­versenyen .A népes mezőny egyik nagy ígérete volt. Szép, nemes fu­volahangjával sokak rokon­­szenvét, a zsűritől pedig a har­madik díjat nyerte el Sebők Erika. Még ugyanebben az­ évben Rómában első, s három évvel később Barcelonában ismét győztes. Kovács Lóránt egykori tanítványa ma az egyik legelismertebb fafúvós művészünk, a Magyar Állami Hangversenyzenekar tagja. Szólista feladathoz azonban ritkán jut. Miért? Sajnos, a fuvolának nem nagyon gazdag az irodalma. Mozart csupán két fuvolaver­senyt írt Bach gazdag életmű­vében a fuvola számára csak az igényes h-moll szvit talál­ható Persze ismeretes még né­hány versenydarab, de a fuvo­­lairodalom gazdagsága meg sem közelíti sok más h­angsze­rét , mert nyílik kevesebb fel­lépési lehetőség a fuvolamű­vészek számára Ehhez képest én elég gyakran kapok szólis­ta-feladatot a hazai koncerté­letben f­ebruárban például háromszor is 10-en szólóest a régi Zeneakadémián, előtte két alkalommal a Liszt Fe­renc Kamarazenekar koncert­jein lépek fel Külföld? A versenygyőzelmek után kaptam néhány meghívást, de azután valahogy elcsöndese­­dett körülöttem a világ. A külföldi fellépési lehetősé­geket ki-ki maga építgeti, én pedig más alkat vagyok, sem­hogy ezt szervezni tudnám. Ha hívnak megyek, játszom. Ha kérdeznek elmondom, amit tudok. De kérés nélkül felajánlkozni nem tudok... Az ÁHZ-ban szép feladataim vannak, a gazdag zenekari irodalom sok szóló lehetősé­get is kínál a fuvola számára. Tanít a főiskolán. Ho­gyan ítéli meg a művészután­­pótlás, a mai főiskolások ké­p­ességeit? Kovács Lóránt tanárse­gédje vagyok a Zeneakadémi­án, s amíg ő Japánban taní­tott, három éven át én foglal­koztam a növendékeivel. Mindegyikük magas színvo­nalon áll, tehetségesek és ko­moly munkát végeznek, de csak kevés akad, aki e magas szint fölé emelkedne. Valami hiányzik, amitől több: szemé­lyesebb lenne, a muzsikálá­suk Azt hiszem, ez kortünet, az életkörülmények következ­ménye, amelyek az egész tár­sadalomra hatnak, csak ép­pen a zenei pályára készülő fiataloknál, jobban észrevehe­tő... Szomory György * 2 S[]13king Spanyol zongorista Első alkalommal vendég­szerepel hazánkban a spanyol előadóművészet középgenerá­­ciójának egyik kiemelkedő egyénisége, Joaquin Ac­uvar­ra zongoraművész. A bilbaói születésű pianista eredetileg fizikusnak készült, egyetemi tanulmányait szakította félbe a muzsika kedvéért. Olyan mesterei voltak, mint Walter Gieseking, Nikita Magaloff, Kabos Ilonka és Seidlhofer. Liverpool nemzetközi verse­nyen aratott győzelme hívta fel rá a figyelmet, azóta kör­bejárta turnéival a földet. Ná­lunk február 1-jén a Zeneaka­­démián Schubert, Brahms, Szymanowski műveket és ha­­ zájának két jeles komponistá­ját. Granados és de Falla egy­­egy darabját is megszólaltatja Rómeó és Júlia - epizód „A művészet kohóját a boldogtalanság fűti a leg­­forróbra” - olvastam vala­hol egy tanulmányban. Az effajta axiómák sohasem igénylik a kizárólagossá­got, hiszen­­ hogy egy kö­zeli példánál maradjunk Charles Francois Gounod két legsikeresebb operája, a Faust, és a most nálunk felújított Rómeó és Júlia aligha a nekifeszülő belső küzdelem, a boldogtalan­ság szülötte. Persze, Gou­nod sem sikerekkel kezdte a pályát, de elég hamar a becsületrend kitüntetettje, a Művészeti Akadémia tagja, a francia zenei élet pápája lett. És ne feledjük­­ előttünk a bizonyosság : a lírikus francia opera legkimagaslóbb, útmutató egyénisége. A Rómeó és Júliát bemutatója óta nem annyira a mű, mint inkább két főszereplőjének ének­es játékbeli parádéja viszi sikerre. Valaha a Crval­­hók, a Michot-ok, a Pattik, a Mariók diadala volt, ma - New York MET színpa­dán - olyan tenoristáké, mint Alfredo Kraus és Gu­lyás Dénes. Aki a Faustot ismeri, az némiképp járatosnak érez­heti magát a Rómeó és Jú­lia muzsikájában is. A ze­nei struktúra, a stílus na­gyon közeli (végtére is ugyanattól a kéztől szár­mazik), nem éri hát várat­lanul a hallgatót, ha ebben a lírai-romantikus operá­ban is nemes, megindító és mindmáig állóképes részle­tekre talál. A magam ré­széről nem is a néhány is­merős áriára gondolok, emlékezem, hanem az ope­ra 111. felvonására, Rómeó és Júlia esküvőjére, arra a jelenetre, melyben Lőrinc barát titkos kötésével és Gertrud közreműködésé­vel, az O pour bonheur kvartett kibomlik. Az es­küvői képig a két művész már megmutathatta sze­­repre­ termettségét: Júlia - azaz Szűcs Márta - dicsé­retesen megoldott első, ékítményes keringő-dalá­­val, Rómeó - azaz Kelen Péter - az Ab, leve-toi sze­renáddal. Itt Lőrinc barát szólamában a fennkölten éneklő Begányi Ferenc és a dajka kosztümjében Jász Klára csatlakozik hozzá­juk. Az együttesnek (mi­ként a szóló­áriáknak is) érdemes kissé a mélyére te­kinteni, mert akkor kide­rül, hogy e könnyedröptű, elegáns lírai melódiákba mennyi zenei, és milyen komplikált, magasfokú előadói érzékenységet kö­vetelő feladatot rejtett a szerző. Sikeres megoldá­suk a főszereplők feljegy­zésre érdemes, értékes mű­vészi tette. a.i. (Mezey Béla felvétele) Lionel Friend - az angol zeneélet elis­mert egyénisége. Sir Adri­an Boult, Sir Colin Davis és Hans Schmidt-Isser­­stadt növendéke volt. Nem sokkal tanulmányai befeje­zése után Bernard Haitink és Sir John Pritchard asz­­szisztense lett a Glynde­­bourne Festival Oper tár­sulatánál. A hetvenes évek elején a Glyndebourne Touring Opera zenekarát, majd a Walesi Nemzeti Opera együttesét dirigálta. 1972-ben a kasseli Staats­theater első karmestere lett. 1975-ben az Angol Nemzeti Opera előadásain vendégeskedett, ahol 1978- ban állandó karmesterré nevezték ki. Gyakran ve­zényli a Royal Filharmoni­kusok, a Londoni Filhar­mónia, a BBC zenekarát és a Skót Kamarazenekart. Nem egyszer dolgozott a Holland Operával, a Ra­dio France és Trondheimi Szimfonik­usok egy­üttesé­vel, valamint a Magyar Rádió és Televízió Szimfo­nikus Zenekarával. Jóné­­hány hangfelvételt készí­tett, a nevéhez fűződik nem egy 20. századi zene­mű bemutatója. Lionel Friend február 6-án a Ma­gyar Állami Hangverseny­­zenekart vezényli a Zene­­akadémián. A műsorán Schubert VII. szimfóniája és Durkó Zsolt Halotti be­széd című kompozíciója szerepel. Szerkesztőség: 1118 Budapest XI. Dayka Gábor tér 3 A. Telefon: 85-85-09 Főszerkesztő: Fodor Lajos Rovatszerkesztők: Solymosi Tari Emőke Riskó Géza Olvasószerkesztő: L. Réti Anna Tervezőszerkesztő: Ritter Aladár Munkatárs: Dr. Kozma Andrea PALLAS Lap­os Könyvkiadó Vállalat 1073 Budapest VII. Lenin krt. 9-11. Telefon: 11-60-22 Felelős kiadó: Németh Jenő vezérigazgató Nyomdaipari Fényszedő Üzem S97112 20­­­1056 Budapest Váci u. 78 80. Telefon: 182-622 Felelős vezető: Baráth János 89 90159 PANNON Nyomda 8200 Veszprém,­örház u. 38. Telefon: (80) 23-882 Felelős vezető: Danóczy Balázs igazgató Teljeszi a Magyar Posta Előfizetési díj egy évre 228 Ft fél évre 114 Ft Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivatalokban, a kézbesítőknél és a hírlapüzletekben, a Hirlapelőfizetési és Lapellátási Irodában (1900 Budapest XIII., Lehel út 10/A); postautalványon, vagy átutalással (HELÍR 215-96162 pénzforg. jelzőszám). HI­ ISSN 0239-1031 Halina Czerny-Stefanska - az öt kontinens szinte minden jelentős zenei köz­pontjában ismert lengyel zongoraművésznő rendsze­resen visszatérő vendége Budapestnek. Természetes, hogy elsősorban nagy honfi­társa, Chopin műveinek ava­tott interpretátoraként és sza­kértőjeként tartjuk számon. Sok nemzetközi zongora­­verseny zsűrijének volt tagja az évek során, köztük a pári­zsi Marguerite Long- Jacques Thibaud verseny­nek, a zwickaui nemzetközi Schumann versenynek, az angliai Leeds és az olasz Bolzano versenyének, a var­sói Chopin versenyeknek, a moszkvai Csajkovszkij ver­senynek. Zwickau város Schumann-díjjal tüntette ki. Gyakran vezetett mesterkur­zust Weimarban, Darmstadt­­ban, Hamburgban, Luganó­­ban. Tekintélyes számú hanglemezt készített hazá­ján kívül a Deutsche Gramo­fon Gesellschaft, a Telefun­­ken, a DECCA és a His Mas­ter's Voice céggel A Zene­­akadémián február 11-én ta­lálkozik ismét a budapesti közönséggel Chopint ját­szik. köszönet olvasóinknak a lapunk megjelenését üdvözlő sorokért és az újévi jókívánságokért!

Next