Rockinform, 2002 (11. évfolyam, 1-10. szám)
2002-08-01 / 6. szám
www.jozaneszek.hu A telefonba be lehet mondani: Igyekszünk! 14'59" B.falviak. * Entaipia: Anomália Szerzői kiadás Két éve hallatott magáról először és utoljára a sümegi illetőségű Entaipia. Akkori anyaguk, az 'Öngyilkos bolygó' nem igazán kápráztatott el, ám az elmúlt időszakban minden téren sikerült fejlődnie a csapatnak, bár van még, amin lehet javítani. A kvintettnek most már új énekese van Hegedűs László képében. Kinek (sajnálom, de) egyhangú stílusa, és nem túl jellegzetes orgánuma nem hoz új színt. A csapat a Demoforce stúdióban rögzítette a négyszámos anyagot, mely ,ha jobban is szól, mint elődje (a gitárok vastagabbak, mélyebbek, a hangszerek és az ének arányos megosztottsága sokkal jobb, a basszus és az akusztikus részek jóval tisztábbak), egy tervbe vett nagylemez hangzásához még kevés. Sajnos minden pozitívum ellenére megmaradt a tipikus demo hangzás, főleg a dob rettenetes kolompolásának köszönhetően. Új szint hozott az Entalpia dalaiba az énekes Hegedűs Laci furulyajátéka, mely az intro-ként funkcionáló soundtrack átdolgozásban kapja a legnagyobb szerepet. Meg kell jegyezni, hogy ez a dal nagyon kilóg a többi közül a maga Cruacian-os hangulatával. A maradék három dal (Szodoma romjain, A halálraítélt utolsó álma, Gondolat fonat) erőteljes riffelésre épül, melyért Belényesi Barnabás, és Szakonyi Zsolt gitárosok a felelősek. Játékuk sokat fejlődött, dalszerkezeteik tényleg változatosabbak és összetettebbek, mint eddig, sok az akusztikus rész, de a gyakori ritmusváltások hiányában - melyeket a dalok szerkezetük miatt megkövetelnének - elvesztik a húzásukat. A Gondolat fonat nyitó riffelése, váltott hangulata, és furulya betétje a legjobb momentum. Stílusilag tényleg nem igazán tudom behatárolni a bandát, hiszen benne van az északi zenék sötét hangulata, a klasszikus metal galopp, és a tipikus magyar íz is. Egy nem túl homogén, sötét hangulatú agresszív metálként tudnám jellemezni az Entalpia zenéjét, mely nem nélkülözi a folk hatásokat és lírikus akusztikus részeket sem. Ez tényleg egyéniségre vallana, ha egy tökéletes elegyet alkotnának az összetevők. Nem akarom elkeseríteni a srácokat, lehet ebből valami, még nagylemez is, de valahogy színt kéne hozni a zenébe, és hangulatot adni a nótáknak, és összerakni az amúgy jó kis témákat. Addig nem tudok mást mondani, az Entalpia egy ízig-vérig színes-lélekkel dolgozó, ám tipikus demo-banda. Az 'Anomália' plusz az első demo egy CD-n 1000.- Ft + pkg - ért megrendelhető. Szakonyi Zsolt, 8330 Sümeg, Simon István u. 19 Email: szakonyi.zsolt@freemail.hu Greg Szeg: Gerbee Nights (maxi) Szerzői kiadás A Szeg aktuális maxijának címe a bulis éjszakákra, a csajozásra, illetve arra utal, hogy a debreceni zenekar tagjai az egész zenélést, zenekarosdit bulis baráti szórakozásnak tekintik. Vagyis nem akarnak senkit sem kiszolgálni, s ez lejön minialbumukról is. Négy szám, abszolút stílusoktól és zenekaroktól függetlenül "mindössze" ennyit kínál a Szeg. Meg persze azt, hogy ütnek, mint a... Na de ezt már tudjuk. Ahogy azt is, hogy súlyos zenéjük ellenére megvan az az előnyük, hogy emlékezetes, hatásos témáik azonnal magukkal ragadnak, s berántanak az - általuk gerjesztett - örvény kellős közepébe. Ez is mutatja, hogy mennyit fejlődött dalszerzői képességük a "New Creation" album óta, illetve ki is kellett forrnia magát ennek az egyéni hangvételű, gyakorta újító szándékú stílusnak, mely - törekvéseik alapján - a legközelebb talán még a Biohazardhoz áll. Viszont nem tartják őket követendő példának, egyszerűen csak rokon lelkek. Ártalmatlanul gonosz, izmosra gyúrt modern metaljukban éppúgy megbújnak a hardcore-os témák, a csorda vokálok, és ha a szövegek alapján nem is, de érezhető ez a melldöngetős feeling. Meg ugye ne feledjük a nagy testvériséget se! Nehéz lenne eldönteni, hogy a pattogós "Gerbee Nights", az ördögi "Devil’s Needle", az ex-Trident-es, jelenlegi Phaidon énekessel, Pasztival közösen énekelt "Lilly Laws", vagy a húzós "Pump it" mellett adnánk-e le a szavazatunkat. Ezért tanácsosabb a Szegre úgy egészében voksolni, mert itt Magyarország zenei életének jövője a tét. Vagy valami ilyesmi. Szeg beverésre jelentkezés: 4032 Debrecen, Lehel u. 10. Email: szeg@ng.hu Honlap: http://szeg.ng.hu Az Emilbe írjátok bele: Welcome to the fuckin’ hell! 15’44" B.Ákos Le Panic: Le Panic Szerzői kiadás "A figyelmetekbe ajánlom a Le Panic-ot, irdatlan kemény, nagyon jó kis zene lesz" - szól a bevezetőben egy koncert felkonferálása. Csak nem Vadon Jánosunkat hallom? Mindenesetre hiszek a szavainak, tudom, hogy a Le Panic anyagról-anyagra rengeteget fejlődik, és bár már legutóbbi CD-jük, az "Éjsötét és hófehér" is tudott valamit, az új hanghordozó az igazi kiteljesedés. A Le Panic-nál nem lehet mást hangoztatni, csak hogy mennyire egyéniek, senkihez sem hasonlíthatóak. Muzsikájuk napról-napra érettebb, izgalmasabb és előremutatóbb. Ráadásul most már a hangzás terén is sikerült egy erőteljes, arányos soundot kialakítaniuk (végre a gitár is rendesen megdörrent), ami által számaik még hatásosabbak, eladhatóbbak Amennyire nem tetszettek kezdeti szárnypróbálgatásaik, annyira élvezem mostani énjüket, ezt a bátran kísérletező, újító szándékú törekvésekre hajlamos földi valójukat. Egyre jobban eltalálják a megfelelő egyensúlyt a művésziesség és a rockzene között, s ugyan továbbra is szép számban akadnak punkos megnyilvánulásaik (emeljük már ki az energikus "Ébren"-t"), zenéjüket nem limitálják le erre az egy stílusra. Szintén megvan metalos súlyosságuk, alternatív elvontságuk, etnós dallamviláguk ("Semmi baj"), és nem utolsósorban grungeos borultságuk. Vagyis a képlet a régi, a hatás még letaglózóbb. A tájak háza azonban nem merül ki ennyiben, mivel - egységessége ellenére - valamennyi tétel más és más arcáról mutatja be a Le Panic-ot. Például felbukkan a múltkor megismert "Hidroplán" folytatása a "Hidroplán I" képében (Mi ez, ha nem thrash metal?), a modern metalos riffelésű, de Alice In Chains-esen elszállós énekkel színesített "Egyensúly", a picit grunge-os "Kézül", valamint a rendkívül hangulatos, akusztikus "Más kép". Slágergyűjtemény? Hát még akkor, ha említést teszünk az anyag két jólsikerült feldolgozásáról, a "Livin’ La Vida Loca"-ról, meg a - nem Bon Jovis - "Runaway"-ről! Tetszik. Le Panic-os kapcsolatteremtős lehetőségek: 2500 Esztergom, Aradi tér 2/B, III/3- Tel.: 20/343-2165 E-mail: varmegom@holop.hu Honlap: www.lepanic.tk A beugró szó: Pánikra semmi ok! 49’08" Bánfalvi Angertea: Lélekvágy Szerzői kiadás Öngyilkos zene. Ilyen is van, az Angertea is ilyet játszik. Ők tudják a legjobban. De ne vágjunk rögtön a közepébe, kanyarodjunk vissza oda, hogy a trió egy éve még egy demóval jelentkezett, most pedig teljesen önerőből elkészítették tizenegy számos bemutatkozó albumukat, amely minden tekintetben büszkeségre adhat okot. Már rögtön a borító művészi kivitelezése kedvet csinál hozzá, aztán a hangzás is több mint bíztató (Denevér Stúdió Tefive...), s mindennek tetejébe még a multimédiás részben a "Halálba hív" klipje is megnézhető. Kellhet ennél több? A válasz egyértelmű. Most érzem ténylegesen, hogy mennyit számít a jó megszólalás, mennyivel jobban életre tudnak kelni ezek a számok. Csak azt sajnálom, hogy hiába az igényesség, ezzel a fajta muzsikával Angertea-ék ha megfeszülnek sem fognak tudni egy országot kiszolgálni. Persze csak ízlés kérdése az egész, amúgy sem szabad egyből feladni, egyébként kikből lennének a kultikus zenekarok? Márpedig azAngertea azzá vált a "Lélekvágy"-gyal. Borult, sokszor kísérletező, de elsőre (legfeljebb második hallgatásra) ható szerzeményeik valahova a Pearl Jam, a Nirvana, illetőleg a Kispál és a Borz közé helyezhetőek. Megvan bennük a Nirvana "Bleach" korszakos nyersessége, a Kispál alternatív elvontsága (olykor lovasis dallamvezetésekkel), a Pearl Jam depresszív hajlama, továbbá az etnós, népzenei motívumok, és az avantgárd törekvések sem hiányozhatnak. Nos, ilyen az öngyilkos zene, amelynek azért én csak megszavaznám az életet. A ngertea elérhetőségek: Mihály Gergely, 6622 Nagymágocs, Szenderi u. 12. Tel.: 63/363-657 Email: atea@freemail.hu A borítékra nyugodtan írjátok rá: Teázz velem! 47'29" fahHÁk. ........«■ Wowbagger: Wowbagger ____________________ Jön a csomag postán, felbontjuk, benne az írható, 74 perces Philips CD, jól telefirkálva információkkal, alkoholos filccel, hogy nehogy lekopjon. Elgondolkodunk. Bevállaljuk a recenzió megírását, akkor látjuk, hogy ez az instrumentális demo még 2000 októberében került felvételre, igaz 2001 ősze óta van már énekesük is (az itt még perkázó Perszi személyében), aki a nyárra ígért új anyagon már ott lesz. Megint elgondolkodunk. Húzódik a cikk, sok az anyag, eltelik négy hónap, végre itt az idő. Mindenki a saját kis világát hozza ebbe a zenébe, melyen sokat dobna az átok, az adhatná meg a végső formáját. Azon dőlne vagy bukna a produkció. Azt viszont már ebből az - "Intro"-val együtt - hétszámos hanganyagból is le lehet szúrni, hogy a Wowbagger egy újabb rejtett tehetség, akik - ha csak nem történik valami csoda - maradnak a felszín alatt, az undergroundban. Miért? Csak. Mert nem a divatot követik (De jól is teszik!), mennek a saját fejük után, és az agyasabb, nehezebben emészthető rockzene mellett kötelezik el magukat. Sorban jutnak eszembe a hasonló közegben mozgó külföldi nagyságok, a Primus, a Jane's Addiction, a Red Hot Chili Peppers, és jön a megvilágosodás: ez művészet Nem lehet rá jó szót találni, funk, alternatív, metál, picit még jazz is. Kísérletező, virtuóz, ígéretes. Ennyit előzetesben, aztán majd meglátjuk, mit alakít Perszi. Addig is van időnk gondolkodni. A demo beszerezhető 1000 Ft+pkg.-ért, illetve koncertszervezők és zenekarok jelentkezését is várják az ország egész területéről. Szili János, 7633 Pécs, Hajnóczy J. u. 21/B. fsz. 2. Tel.: 20/311-85-75 Email: szja976@ktk.ple.hu Internetes elérhetőségek: www.wowbagger.vze.com és tvvtvv.extra.hu/wowbagger A borítékra rá lehet írni: Headbagger! 27'19" Bánfalvi 2002.1/2JÚLIUS - AUGUSZTUS 43