Román Tájékoztató, 1950 (2. évfolyam, 1-15. szám)

1950-01-18 / 1. szám

2 ­Román- tájékoztató (Folytatás az 1. oldalról.) A szegény és középparasztság a Román Munkáspárt vezetésével a munkásosztály cselekvő támoga­tásával ebben az évben megkezdte az első kollektív gazdaságok létesí­tését; a RMP KV 1949. március 3—5.-i határozatának iránymutatá­sát követve rátért az egyetlen útra, amely megszabadítja a nyo­mortól és bőséges életet biztosít, mezőgazdaságunk szocialista­­ irá­nyításának útjára. Egyidejűleg az állam támogatja a dolgozó parasztokat, akik to­vábbra is magángazdálkodást foly­tatnak és intézkedéseket léptet életbe a zsírosparaszti kizsákmá­nyolás korlátozására és a dolgozó parasztság élet- és munkafeltéte­leinek megjavítására. Az áruforgalom szektorában az­zal, hogy a nagykereskedelem át­ment az állam kezébe és a kiske­reskedelmi hálózat kibővítésével az állami kereskedelem jelentős mértékben megerősödött és ezzel a magánkereskedelem tevékenysége korlátozódott. A jelenlegi szakasz­ban a magánkereskedelemnek meg­van a lehetősége arra, hogy az ál­lam ellenőrzése és az általa meg­állapított keretek között folytat­hassa tevékenységét. Ugyanakkor megkezdődött a szö­vetkezés átszervezése. A szövet­kezés a falvakon és a városok­ban egyaránt növekszik és fejlő­dik és mindinkább hozzájárul a falusi termékek értékesítéséhez, valamint a falu és a város közötti árucsere fokozásához. A szállító­ipar megjavította munkáját, hogy folytonosan növekvő megfelelhessen gazdaságunk egyre sokrétűbb feladatainak. A Román Munkáspárt és a kor­mány pénzügyi politikája megvaló­sításának következményeként, az 1949. évi költségvetés zárult, ami nagy sikert többlettel jelent az 1949. évi Állami Terv megvalósí­tásában. A dolgozók életszínvonala meg­javult a nemzeti jövedelem emel­kedése folytán, amely elsősorban a szocialista szektor erősödésének és fejlődésének köszönhető. Az átlagos bér 30­ százalékkal emelkedett, amelyhez hozzájárul a társadalmi bér emelkedése. Ezt az oktatás és általában a kulturális eszközök fokozottabb igénybevéte­lének lehetősége, valamint a dol­gozók egészségügyi helyzete iránti különös gondoskodás tette lehető­vé. 1949-ben a társadalmi bér ér­téke 22 milliárd lej volt. A dolgozók egészségügye iránti gondoskodás a közegészségi in­tézmények számának emelésében, a fokozottabb orvosi gondozásban és a gyógyszerellátás megjavításá­ban nyilvánult meg. A közoktatás terén pedig a mindenfokú iskolát látogatók száma jelentős mértékben megnőtt. A dolgozó tömegek mindinkább részesülnek az üdülőszabadság, a kultúra és a sport örömeiben. A Román Munkáspárt és a kor­mány kulturális téren életbelépte­tett intézkedéseinek nyeként a közoktatás, következmé­a sajtó, a rádió, a színházak, a mozgókép­­színházak, a könytárak és a többi kultúrintézmény mindinkább a dol­gozók tulajdonává lesznek. Egy­ben széleskörű betűvető akció folyik melynek az a célja, hogy rövid idő alatt felszámolja országunk­ban az írástudatlanságot. Az 1949. év ugyanakkor a szo­cializmus útján haladó gazdasá­gunk szervezeti megerősödését is jelentette. A vállalatok szocialista veze­tésének megszilárdításában fontos lépést jelentett, hogy az idén át­tértünk a takarékos szocialista gazdálkodásra. Az ipari termékeknél bevezettük az első állami szabványokat és ez nagy mértékben hozzájárult munka termelékenységének emelé­­­séhez, valamint a termelvények minőségi megjavításához. Számos intézkedés történt továbbá egyre több szektorra kiterjedő tervsze­­rűsítő munkálatok elmélyítésére. I. SZAKASZ Az 1950. évre a következő állami tervet 1. FEJEZET A Terv politikai-gazdasági célkitűzései Az 1950. évre szóló terv össze­állításakor a szovjet tervszerűsítés nagy példáját és tapasztalatát kö­vettük és saját első tervévünk ta­pasztalatából indultunk ki. Az 1950. évre szóló állami terv az 1949. évre szóló állami terv eredményei­re és sikereire épül fel, egyben pe­dig megteremti az 1951—1955. évi ötéves tervre való rátérés feltéte­leit. Ezen az alapon a következő politikai-gazdasági célkitűzéseket állapítjuk meg: 1. Az energiatermelő és bánya­ipar megszilárdítása és fejlesztése, különösen a petróleum- és szén­szektorokban, ami lényeges felté­tele az ipar és a szállítások, vala­mint általában egész nemzetgazda­ságunk fejlődésének. 2. A nehézipar és különöskép­­pen a gépipar fejlesztésének foly­tatása alapvető láncszem az or­szág gazdasági fejlődése szem­pontjából. Ennek az iparnak kere­tében a hangsúlyt a szerszámgé­pek és villamossági gépek terme­lésére helyezzük. Ezzel párhuzamosan a fogyasz­tási cikkek termelésének növelé­ állapítottuk meg.­ sére törekszünk a meglévő kapa­citás teljesebb igénybevételével, új termelő egységek létesítésével és a helyi erőforrások felhaszná­lásával, a kisipari szövetkezés ki­­fejlesztésével, valamint a kisiparo­sok támogatásával, akik munká­jukkal hozzájárulhatnak a tömeg­­fogyasztási cikkek termeléséhez. 3. A szocialista szektor megszi­lárdítása és kiszélesítése a mező­­gazdaságban, a mezőgazdasági gép- és traktorállomások számá­nak növelésével és a meglévők megerősítésével, az állami gazda­ságok megfelelő felszerelésével termelékenységük emelése érdeké­ben és a kollektív gazdaságokat alakító dolgozó parasztság támoga­tásával. Hasonlóképpen a gabonatermelés és általában a mezőgazdasági ter­melés emelése minden művelhető föld felhasználásával és a termelt növényféleségek megjavításával olyan megoszlásának értelemben, hogy a gazdaságunk szempontjá­ból nagyobb jelentőségű növé­nyek termelését fokozzuk, vala­mint az állattenyésztés fejleszté­sével. 4. A városi és falusi szövetkezés fejlesztése a fogyasztási és beszer­zési szövetkezetek, valamint a ter­melési szövetkezetek tekintetében egyaránt. 5. A dolgozók életszínvonalának állandó emelése az anyagi javak mind nagyobb mennyiségben való rendelkezésükre bocsátásával, va­lamint a dolgozók kulturális és egészségügyi színvonalának emelé­sét célzó lehetőségek kiszélesítésé­vel. 6. A szocialista felhalmozás nö­velése, a munka jobb megszerve­zésével, a műszaki-gazdasági mu­tatószámok megjavításával, a mun­ Fane Constantin, a brassói «Sopromtractor» üzem ó gépen dolgozó élmunkása. ka termelékenységének növelésé­vel, valamint szigorú takarékos­­sági rendszerrel. 7. A polgári-földesúri rendszer kártékony politikájának következ­tében gazdaságilag elmaradt vidé­kek gazdasági felemelése, a talaj és altalaj kincseinek értékesítésé­vel, új gyárak és szállítási útvona­lak létesítésével, valamint nagy or­szágos érdekű munkálatok végre­hajtásával. 8. Nemzeti függetlenségünk megszilárdítása a Szovjetúnióval és a népi demokratikus országok­kal való következetesen baráti és együttműködési politika révén. E politikai-gazdasági sok megvalósítása vezet célkitűzé­a népi demokratikus rendszer megszilár­dításához, a munkásosztály növe­kedéséhez, valamint a munkásosz­tály és a dolgozó parasztság szö­vetségének megerősítéséhez. II. FEJEZET Az Ipari termelés A) Mennyiségi feladatok Az 1950. évben az egész ipari termelés szilárd árakon számított értékben 37 százalékkal növekszik az 1949. évihez viszonyítva. A főbb­ipari termékekre vonatkozóan az 1949. év százszázalékos eredmé­nyeihez viszonyítva a következő termelési mennyiségek állapíttattak meg: BÁNYAIPAR VILLAMOSENERGIA-IPAR Kitermelt vilamosenergia 113% KOHÁSZATI IPAR GÉPIPAR A gépiparban az 1950. évi egész­ termelés értéke 407 százalékkal lesz nagyobb, mint 1949-ben. A jelentősebb termelvényekben az 1949. évihez viszonyítva a kö­vetkező termelési feladatokat való­sítjuk meg: IPARI FELSZERELÉS petróleumipari FELSZERELÉS GÖRDÜLŐANYAG Teherkocsi (4 tengelyre számítva) 104.3% Ciszternakocsi (4 tengelyre számítva) 110.3% (Fo­ytatás a 6. oldalon.) Kitermelt nyersolaj 132.5% Földgáz 108.9% Ásványszén 113 % Vasérc 116 % Színes érc 138 %­ öntött vas 116 % Acél 119 % Hengerelt vas 109 % Csövek 100 % Gőzgépek 127.6% Belsőégésű motorok 170.4% Fémszerkezetek 137.6% Szerszámgépek 853 % Csapágyak 536 % Fúrótorony 112.5% Rotary-asztal 220 % Sárszivattyú 125.5% Nehéz fúrórúd 132.3% 3 kónuszos fúrófej 537.8% Segédszerszám 130 % Szivattyúegységek 158.1 %

Next