Román Tájékoztató, 1950 (2. évfolyam, 1-15. szám)
1950-01-18 / 1. szám
2 Román- tájékoztató (Folytatás az 1. oldalról.) A szegény és középparasztság a Román Munkáspárt vezetésével a munkásosztály cselekvő támogatásával ebben az évben megkezdte az első kollektív gazdaságok létesítését; a RMP KV 1949. március 3—5.-i határozatának iránymutatását követve rátért az egyetlen útra, amely megszabadítja a nyomortól és bőséges életet biztosít, mezőgazdaságunk szocialista irányításának útjára. Egyidejűleg az állam támogatja a dolgozó parasztokat, akik továbbra is magángazdálkodást folytatnak és intézkedéseket léptet életbe a zsírosparaszti kizsákmányolás korlátozására és a dolgozó parasztság élet- és munkafeltételeinek megjavítására. Az áruforgalom szektorában azzal, hogy a nagykereskedelem átment az állam kezébe és a kiskereskedelmi hálózat kibővítésével az állami kereskedelem jelentős mértékben megerősödött és ezzel a magánkereskedelem tevékenysége korlátozódott. A jelenlegi szakaszban a magánkereskedelemnek megvan a lehetősége arra, hogy az állam ellenőrzése és az általa megállapított keretek között folytathassa tevékenységét. Ugyanakkor megkezdődött a szövetkezés átszervezése. A szövetkezés a falvakon és a városokban egyaránt növekszik és fejlődik és mindinkább hozzájárul a falusi termékek értékesítéséhez, valamint a falu és a város közötti árucsere fokozásához. A szállítóipar megjavította munkáját, hogy folytonosan növekvő megfelelhessen gazdaságunk egyre sokrétűbb feladatainak. A Román Munkáspárt és a kormány pénzügyi politikája megvalósításának következményeként, az 1949. évi költségvetés zárult, ami nagy sikert többlettel jelent az 1949. évi Állami Terv megvalósításában. A dolgozók életszínvonala megjavult a nemzeti jövedelem emelkedése folytán, amely elsősorban a szocialista szektor erősödésének és fejlődésének köszönhető. Az átlagos bér 30 százalékkal emelkedett, amelyhez hozzájárul a társadalmi bér emelkedése. Ezt az oktatás és általában a kulturális eszközök fokozottabb igénybevételének lehetősége, valamint a dolgozók egészségügyi helyzete iránti különös gondoskodás tette lehetővé. 1949-ben a társadalmi bér értéke 22 milliárd lej volt. A dolgozók egészségügye iránti gondoskodás a közegészségi intézmények számának emelésében, a fokozottabb orvosi gondozásban és a gyógyszerellátás megjavításában nyilvánult meg. A közoktatás terén pedig a mindenfokú iskolát látogatók száma jelentős mértékben megnőtt. A dolgozó tömegek mindinkább részesülnek az üdülőszabadság, a kultúra és a sport örömeiben. A Román Munkáspárt és a kormány kulturális téren életbeléptetett intézkedéseinek nyeként a közoktatás, következméa sajtó, a rádió, a színházak, a mozgóképszínházak, a könytárak és a többi kultúrintézmény mindinkább a dolgozók tulajdonává lesznek. Egyben széleskörű betűvető akció folyik melynek az a célja, hogy rövid idő alatt felszámolja országunkban az írástudatlanságot. Az 1949. év ugyanakkor a szocializmus útján haladó gazdaságunk szervezeti megerősödését is jelentette. A vállalatok szocialista vezetésének megszilárdításában fontos lépést jelentett, hogy az idén áttértünk a takarékos szocialista gazdálkodásra. Az ipari termékeknél bevezettük az első állami szabványokat és ez nagy mértékben hozzájárult munka termelékenységének emeléséhez, valamint a termelvények minőségi megjavításához. Számos intézkedés történt továbbá egyre több szektorra kiterjedő tervszerűsítő munkálatok elmélyítésére. I. SZAKASZ Az 1950. évre a következő állami tervet 1. FEJEZET A Terv politikai-gazdasági célkitűzései Az 1950. évre szóló terv összeállításakor a szovjet tervszerűsítés nagy példáját és tapasztalatát követtük és saját első tervévünk tapasztalatából indultunk ki. Az 1950. évre szóló állami terv az 1949. évre szóló állami terv eredményeire és sikereire épül fel, egyben pedig megteremti az 1951—1955. évi ötéves tervre való rátérés feltételeit. Ezen az alapon a következő politikai-gazdasági célkitűzéseket állapítjuk meg: 1. Az energiatermelő és bányaipar megszilárdítása és fejlesztése, különösen a petróleum- és szénszektorokban, ami lényeges feltétele az ipar és a szállítások, valamint általában egész nemzetgazdaságunk fejlődésének. 2. A nehézipar és különösképpen a gépipar fejlesztésének folytatása alapvető láncszem az ország gazdasági fejlődése szempontjából. Ennek az iparnak keretében a hangsúlyt a szerszámgépek és villamossági gépek termelésére helyezzük. Ezzel párhuzamosan a fogyasztási cikkek termelésének növelé állapítottuk meg. sére törekszünk a meglévő kapacitás teljesebb igénybevételével, új termelő egységek létesítésével és a helyi erőforrások felhasználásával, a kisipari szövetkezés kifejlesztésével, valamint a kisiparosok támogatásával, akik munkájukkal hozzájárulhatnak a tömegfogyasztási cikkek termeléséhez. 3. A szocialista szektor megszilárdítása és kiszélesítése a mezőgazdaságban, a mezőgazdasági gép- és traktorállomások számának növelésével és a meglévők megerősítésével, az állami gazdaságok megfelelő felszerelésével termelékenységük emelése érdekében és a kollektív gazdaságokat alakító dolgozó parasztság támogatásával. Hasonlóképpen a gabonatermelés és általában a mezőgazdasági termelés emelése minden művelhető föld felhasználásával és a termelt növényféleségek megjavításával olyan megoszlásának értelemben, hogy a gazdaságunk szempontjából nagyobb jelentőségű növények termelését fokozzuk, valamint az állattenyésztés fejlesztésével. 4. A városi és falusi szövetkezés fejlesztése a fogyasztási és beszerzési szövetkezetek, valamint a termelési szövetkezetek tekintetében egyaránt. 5. A dolgozók életszínvonalának állandó emelése az anyagi javak mind nagyobb mennyiségben való rendelkezésükre bocsátásával, valamint a dolgozók kulturális és egészségügyi színvonalának emelését célzó lehetőségek kiszélesítésével. 6. A szocialista felhalmozás növelése, a munka jobb megszervezésével, a műszaki-gazdasági mutatószámok megjavításával, a mun Fane Constantin, a brassói «Sopromtractor» üzem ó gépen dolgozó élmunkása. ka termelékenységének növelésével, valamint szigorú takarékossági rendszerrel. 7. A polgári-földesúri rendszer kártékony politikájának következtében gazdaságilag elmaradt vidékek gazdasági felemelése, a talaj és altalaj kincseinek értékesítésével, új gyárak és szállítási útvonalak létesítésével, valamint nagy országos érdekű munkálatok végrehajtásával. 8. Nemzeti függetlenségünk megszilárdítása a Szovjetúnióval és a népi demokratikus országokkal való következetesen baráti és együttműködési politika révén. E politikai-gazdasági sok megvalósítása vezet célkitűzéa népi demokratikus rendszer megszilárdításához, a munkásosztály növekedéséhez, valamint a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének megerősítéséhez. II. FEJEZET Az Ipari termelés A) Mennyiségi feladatok Az 1950. évben az egész ipari termelés szilárd árakon számított értékben 37 százalékkal növekszik az 1949. évihez viszonyítva. A főbbipari termékekre vonatkozóan az 1949. év százszázalékos eredményeihez viszonyítva a következő termelési mennyiségek állapíttattak meg: BÁNYAIPAR VILLAMOSENERGIA-IPAR Kitermelt vilamosenergia 113% KOHÁSZATI IPAR GÉPIPAR A gépiparban az 1950. évi egész termelés értéke 407 százalékkal lesz nagyobb, mint 1949-ben. A jelentősebb termelvényekben az 1949. évihez viszonyítva a következő termelési feladatokat valósítjuk meg: IPARI FELSZERELÉS petróleumipari FELSZERELÉS GÖRDÜLŐANYAG Teherkocsi (4 tengelyre számítva) 104.3% Ciszternakocsi (4 tengelyre számítva) 110.3% (Foytatás a 6. oldalon.) Kitermelt nyersolaj 132.5% Földgáz 108.9% Ásványszén 113 % Vasérc 116 % Színes érc 138 % öntött vas 116 % Acél 119 % Hengerelt vas 109 % Csövek 100 % Gőzgépek 127.6% Belsőégésű motorok 170.4% Fémszerkezetek 137.6% Szerszámgépek 853 % Csapágyak 536 % Fúrótorony 112.5% Rotary-asztal 220 % Sárszivattyú 125.5% Nehéz fúrórúd 132.3% 3 kónuszos fúrófej 537.8% Segédszerszám 130 % Szivattyúegységek 158.1 %