Román Tájékoztató, 1951 (3. évfolyam, 1-22. szám)
1951-01-15 / 1. szám
A hős kínai nép felszabadító harcátmutatja be az „Új Kína"-kiállítás Nemcsak a főváros dolgozói, de az ország minden részeiből nagy tömegekben érkező érdeklődők látogatják nap mint nap az ,,Új Kína“ kiállítást, amely képeket, grafikonokat és dokumentumokat mutat be a kínai nép hősi felszabadító harcáról. A kiállítás megnyitása alkalmával Vasile Luca elvtárs, a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének mitkára,helyettes miniszterelnök, pénzügyminiszter az esemény jelentőségét méltatva ráírni'»'ott arra, hogy a kínai nép kábításának megnyitása hazánk dolgozói számára, a munkásosztály és a Román Munkáspárt számára őszéne örömet jelent. A kiállítás első csarnokában otts látjuk a dolgozó emberiség nagy tantómesterének, Joszif Visszárionovics Sztálinnak hatalmas szobrát és a kínai nép szere’telit vezeőjének, Mao Ce Tungnak arcképét. A fényképek, festmények, a dokumentumok bemutatják a kínai nép hősi felszabadító harcát. Az egyik hatalmas kép például agyoncsigázott, rongyos rabszolgáka ábrázol, akik a hűbérurak véres kizsákmányolása alatt senyvednek. Más képek pedig a kínai néphadsereg diadalmas sikerei, valamint az imperialista zsoldban álló Csang Kai Sek-klikk csúfos kudarcát és vereségét mutatják be. Az Új Kína-kiállítás felfedi a román nép széles ömegei előtt a kínai nép nagyszerű alkotó tulajdonságait, a kínai művészet tökélyét és a kínai nép csodálatos ősi hagyományait, valamint a hatalmas alkotó energiát, amelyet Nagy Okóberi Szocialista Forradaalom eszméi álltal áthatott kínai forradalom erői keltettek életre. Ezek a dokumentumok bemutatják a kínai nép mérhetetlen ,szeretét és háláját a Szovjetunió és a nagy Sztálin iránt. Az „Új Kína“-kiállítás alkalmat nyújt dolgozó népünknek, jobban megismerje a kínai hegy nép diadalmas felszabadító harcát. 3.796626 példányban adta ki a RMP kiadója Sztálin elvtárs műveit Hazánk dolgozó népe nagy érdeklődést tanúsít Sztálin elvtárs művei iránt. Erről tanúskodik az is, hogy a Román Munkáspárt kiadója hatalmas példányszámban adta ki e műveket. A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának rövid története 780.536 példányban, Sztálin összegyűjtött művei 540.000 példányban, az élmunkás kolhozparasztok első szovjetuniói kongresszusán elmondott beszéde 240.000 példányban, ,,A marxizmus és a nemzeti kérdés“ 187.000 példányban, ,,A leninizmus kérdései“ 166.825 példányban, a sztahanovisták első szovjetuniói tanácskozásán elmondott beszéde 135.000 példányban, „A marxizmus és a nyelvészeti kérdések“ című műve 184.000 példányban, egyéb művei pedig 1,563.265 példányban jelentek meg. A Román Munkáspárt kiadója eddig 3,796.626 példányban adta ki román nyelven Sztálin elvtárs munkáit. Sztálin elvtárs művei felbecsülhetetlen értékű ismeretekkel vértezik fel hazánk dolgozóit. Mihail Sadoveanu ünneplése Míg a burzsoá-földesúri rendszerek idején íróit megvetéssel hazánk legjobb kezelték, ma az írót általános tisztelet övezi és alkotó munkáját méltó módon jutalmazzák A burzsoá-földesurak féltek Eminescu szatírájától, nyugtalankodtak, mert szerette a parasztokat, mert hazafi volt. A burzsoák csak gyűlölhették Caragialét, mert kíméletlenül leleplezte rendszerüket, műveletlenségüket, szervizmusukat, kétszínűségüket és demagógiájukat. A népi demokratikus rendszer azonban nagyrabecsüli a kulturális értékeket, mert ezek a békéért és a haladásért vívott harc erős fegyverei Ennek tulajdonítható, hogy ma, a művészi alkotások szerzői döntő szerepet játszanak az országban, a dolgozó nép forrón szereti alkotó tevékenységükért és méltó módon jutalmazza őket. A román nép nagy regényírójának, Mihail Sadoveanunak a 70. szültésnapját megünnepelte a RNK Akadémiája és az írószövetség. Az ünneplés megérdemelt jutalmazása annak az élenjáró írónak, aki évtizedeken keresztül alkotó munkájával állt a dolgozó nép mellé. Mihail Sadoveanu könyveiben mesteri tökéllyel festette meg a dolgozó parasztság nyomorát. Műve annak az izzó gyűlöletnek a visszhangja, amelyet a föld robotosaimak milliói éreztek a burzsoák és földesurakkal szemben. Mihail Sadoveanu hatalmas munkássága mélyen ia népművészetben gyökeredzik, minden sorát a legmelegebb Hrasság hatja át. Írásban felmérhetetlen csúcsokat ért el éppen azért, mert Neculce és Creanga hagyományaihoz híven, soha sem tért le a realizmus útjáról. Sadoveanu műveinek népi és realista jellege annak tulajdonítható, hogy szoros kapcsolatot tartott fenn a klasszikus orosz írókkal, úgyszintén a többi nagy realista íróval is. De Sadoveanu nem elégedett meg azzal, hogy harcolt a dekadens irányzatok ellen olyan korban, amelyet a dekadens irányzatok uraltak és olyan művészetet alkotott, amely a népművészet gazdag talajából merítette erejét. Amikor a fasizmus komolyan veszélyeztetni kezdte politikai életünket, M. Sadoveanu bátran kiállott és ezért a fasiszta huligánok elégették könyveit és megpróbáltak az életére törni. Augusztus 23. után Mihail Sadoveanu egyike volt azoknak, akik a leglelkesebben harcoltak a győzemes Szovjetunióval való őszinte barátságáért, valamint azokért a forradalmi átalakulásokért, amelyeket dolgozó népünk a Párt vezetésével megvalósított. Sadoveanu, aki tudatában van az irodalom hatalmas nevelőerejének, „Az idő nem vár“ címmel megrázó hangú felhívást intézett az írókhoz és 23. után maga is élénk augusztus alkotó tevékenységet fejtett ki. A „Kis páva“ című regényében Sadoveanu teljes mértékben az új idők áramlatához szegődik, a Béke Aranyéremmé, kitüntetett Mitrea Cocor az új parasztot ábrázolja, aki a földesúri kizsákmányolástól felszabadulva, a proletariátussal szoros szövetségiben és annak vezetésével, elszántan harcol a kulákság ellen és rátér a szocializmus útjára. Mitrea Cocor, a békés alkotás himnusza, feldicsőítése a Szovjetuniónak, amely felébresztette hazánk dolgozó parasztságának öntudatát és megvilágította útját. Sadoveanu mester az Ateneumban találkozott olvasóival. Ez a találkozás újból bebizonyította, hogy ia munkások és dogozó parasztok nagy szeretttel olvassák műveit és, hogy a nagy író az egész dolgozó nép körében nagy szeretetnek és megbecsülésnek örvend. Az ünneplés során országszerte ismertették a nagy román író munkásságát iás kultúrotthonokban és népi ateneumokban pedig részleteket olvastak fel Sadoveanu könyveiből. Nemrég írta Sadoveanu a «Scânteia» hasábjain: „Barátaim! Nyújtsátok felém, hadd szorítsam meg kezeiteket. Megáldott hősi napok ezek, mert jobb világ alapjai szilárdulnak most időtállóvá! A most felnövő nemzedéknek boldogan ajánljuk fel törődésünket és áldozatainkat. A mi lelkünk fénye ragyog fel majd a holnap embereinek szemében, — a mi lelkünk sugara csillog majd megszelídített folyóvizeink tükrében, — elektromos vízműközpontunkban és üzemeinkben, — végtelen kertekben és dústermésű szántóinkon — e földnek, hazánk dolgozóinak civilizált intézményeiben.“ Hazánk egyik élenjáró békeharcos polgárának, a Nagy Nemzetgyűlés Prezidiuma alelnökének, az Akadémia tagjának, az Írószövetség elnökének, hazánk Állandó Békebizottsága elnökének, a Béke Világtanácsa tagjának szava ez, aki Varsóban is tolmácsolta dolgozó népünk megmásíthatatlan békeakaratát és a szocializmus felépítésének ügyébe vetett rendíthetetlen hitét.