Román Tájékoztató, 1951 (3. évfolyam, 1-22. szám)

1951-01-15 / 1. szám

A hős kínai nép felszabadító harcát­­mutat­ja be az „Új Kína"-kiállítás Nemcsak a főváros dolgozói, de az ország minden részeiből nagy tömegekben érkező érdeklő­dők látogatják nap mint nap az ,,Új Kína“ kiállítást, amely képeket, grafikonokat és dokumentumokat mutat be a kínai nép hősi felsza­badító harcáról. A kiállítás megnyitása alkalmá­val Vasile Luca el­vtárs, a Román Munkáspárt Központi Vezetőségé­nek mitkára,­­helyettes miniszter­elnök, pénzügyminiszter az ese­mény jelentőségét méltatva rá­írni'»'ott arra, hogy a kínai nép kábításának megnyitása hazánk dolgozói számára, a munkásosztály és a Román Munkáspárt számára őszén­e örömet jelent. A kiállítás első csarnokában ot­t­s látjuk a dolgozó emberiség nagy tant­ómes­terének, Joszif Visszário­­novics Sztálinnak hatalmas szobrát és a kínai nép szere’telit vezeőjének, Mao Ce Tungnak arcképét. A fényképek, festmények, a do­kumentumok bemutatják a kínai nép hősi felszabadító harcát. Az egyik hatalmas kép például agyon­­csigázott, rongyos rabszolgáka áb­rázol, akik a hűbérurak véres ki­zsákmányolása alatt senyvednek. Más képek pedig a kínai néphad­sereg diadalmas sikerei­, valamint az imperialista zsoldban álló Csan­g Kai Sek-klikk csúfos kudarcát és vereségét mutatják be. Az Új Kína-kiállítás felfedi a román nép széles ömegei előtt a kínai nép nagyszerű alkotó tulaj­donságait, a kínai művészet töké­lyét és a kínai nép csodálatos ősi hagyományait, valamint a hatal­mas alkotó energiát, amelyet Nagy Ok­óberi Szocialista Forrada­a­lom eszméi álltal áthatott kínai for­radalom erői keltettek életre. Ezek a dokumentumok bemutatják a kí­nai nép mérhetet­len ,szeretét és há­láját a Szovjetunió és a nagy Sztálin iránt. Az „Új Kína“-kiállítás alkalmat nyújt dolgozó népünknek, jobban megismerje a kínai hegy nép diadalmas felszabadító harcát. 3.796626 példányban adta ki a RMP kiadója Sztálin elvtárs műveit Hazánk dolgozó népe nagy érdeklődést tanúsít Sztálin elvtárs művei iránt. Erről tanúskodik az is, hogy a Román Munkáspárt kiadója hatalmas példányszámban adta ki e műveket. A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának rövid története 780.536 példányban, Sztálin összegyűjtött művei 540.000 példányban, az élmunkás kolhozparasztok első szovjetuniói kongresszusán elmon­dott beszéde 240.000 példányban, ,,A marxizmus és a nemzeti kérdés“ 187.000 példányban, ,,A leninizmus kérdései“ 166.825 példányban, a sztahanovisták első szovjetuniói tanácskozásán elmondott beszéde 135.000 példányban, „A marxizmus és a nyelvészeti kérdések“ című műve 184.000 példányban, egyéb művei pedig 1,563.265 példányban jelentek meg. A Román Munkáspárt kiadója eddig 3,796.626 példányban adta ki román nyelven Sztálin elvtárs munkáit. Sztálin elvtárs művei felbecsülhetetlen értékű ismeretekkel vér­tezik fel hazánk dolgozóit. Mihail Sadoveanu ünneplése Míg a burzsoá-földesúri rend­szerek idején íróit megvetéssel hazánk legjobb kezelték, ma az írót általános tisztelet övezi és alkotó munkáját méltó mó­don jutalmazzák A burzsoá-földesurak féltek Eminescu szatírájától, nyugta­lankodtak, mert szerette a pa­rasztokat, mert hazafi volt. A burzsoák csak gyűlölhették Ca­­ragialét, mert kíméletlenül le­leplezte rendszerüket, művelet­­lenségüket, szervizmusukat, két­színűségüket és demagógiájukat. A népi demokratikus rendszer azonban nagyrabecsüli a kultu­rális értékeket, mert ezek a békéért és a haladásért vívott harc erős fegyverei Ennek tulajdonítható, hogy ma, a művészi alkotások szerzői döntő szerepet játszanak az or­szágban, a dolgozó nép forrón szereti alkotó tevékenységükért és méltó módon jutalmazza őket. A román nép nagy regény­írójának, Mihail Sadoveanun­ak a 70. szültésnapját megünnepel­te a RNK Akadémiája és az író­szövetség. Az ünneplés megérde­melt jutalmazása annak az élen­járó írónak, aki évtizedeken ke­resztül alkotó munkájával állt a dolgozó nép mellé. Mihail Sadoveanu könyveiben mesteri tökéllyel festette meg a dolgozó parasztság nyomorát. Műve annak az izzó gyűlöletnek a visszhangja, amelyet a föld robotosaimak milliói éreztek a burzsoák és földesurakkal szem­ben. Mihail Sadoveanu hatalmas munkássága mélyen ia népművé­szetben gyökeredzik, minden so­rát a legmelegebb Hrasság hatja át. Írásban felmérhetetlen csú­csokat ért el éppen azért, mert Neculce és Creanga hagyomá­nyaihoz híven, soha sem tért le a realizmus útjáról. Sadoveanu műveinek népi és realista jellege annak tulajdonít­ható, hogy szoros kapcsolatot tartott fenn a klasszikus orosz írókkal, úgyszintén a többi nagy realista íróval is. De Sadoveanu nem elégedett meg azzal, hogy harcolt a deka­dens irányzatok ellen olyan kor­ban, amelyet a dekadens irány­zatok uraltak és olyan művésze­tet alkotott, amely a népművé­szet gazdag talajából merítette erejét. Amikor a fasizmus ko­molyan veszélyeztetni kezdte po­litikai életünket, M. Sadoveanu bátran kiállott és ezért a fasisz­ta huligánok elégették könyveit és megpróbáltak az életére tör­ni. Augusztus 23. után Mihail Sa­doveanu egyike volt azoknak, akik a leglelkesebben harcoltak a győz­emes Szovjetunióval­ való őszinte barátságáért, valamint azokért a forradalmi átalakulá­sokért, amelyeket dolgozó né­pünk a Párt vezetésével meg­valósított. Sadoveanu, aki tudatában van az irodalom hatalmas nevelőere­jének, „Az idő nem vár“ cím­mel megrázó hangú felhívást in­tézett az írókhoz és 23. után maga is élénk augusztus alkotó tevékenységet fejtett ki. A „Kis páva“ című regényé­ben Sadoveanu teljes mértékben az új idők áramlatához szegődik, a Béke Aranyéremmé, kitünte­tett Mitrea Cocor az új parasz­tot ábrázolja, aki a földesúri ki­zsákmányolás­t­ól felszabadulva, a proletariátussal szoros szövet­ségiben és annak vezetésével, el­szántan harcol a kulákság ellen és rátér a szocializmus útjára. Mitrea Cocor, a békés alkotás himnusza, feldicsőítése a Szovjet­uniónak, amely felébresztette hazánk dolgozó parasztságának öntudatát és megvilágította útját. Sadoveanu mester az Atene­umban találkozott olvasóival. Ez a találkozás újból bebizonyítot­ta, hogy ia munkások és do­gozó parasztok nagy szeretttel olvas­sák műveit és, hogy a nagy író az­ egész dolgozó nép körében nagy szeretetnek és megbecsü­lésnek örvend. Az ünneplés so­rán országszerte ismertették a nagy román író munkásságát iá­s kultúrotthonokban és népi ate­­neumokban pedig részleteket ol­vastak fel Sadoveanu könyvei­ből. Nemrég írta Sadoveanu a «Scânteia» hasábjain: „Barátaim! Nyújtsátok felém, hadd szorítsam meg kezeiteket. Megáldott hősi napok ezek, mert jobb világ alapjai szilárdulnak most időtállóvá! A most felnövő nemzedéknek boldogan ajánljuk fel törődésünket és áldozatain­kat. A mi lelkünk fénye ragyog fel majd a holnap embereinek szemében, — a mi lelkünk su­gara csillog majd megszelídített folyóvizeink tükrében, — elek­tromos vízműközpontunkban és üzemeinkben, —­ végtelen kertek­ben és dústermésű szántóinkon — e földnek, hazánk dolgozói­nak civilizált intézményeiben.“ Hazánk egyik élenjáró béke­­harcos polgárának, a N­agy Nem­zetgyűlés Prezidiuma alelnöké­­nek, az Akadémia tagjának, az Írószövetség elnökének, hazánk Állandó Békebizottsága elnöké­nek, a Béke Világtanácsa tagjá­nak szava ez, aki Varsóban is tolmácsolta dolgozó népünk megmásíthatatlan békeakaratát és a szocializmus felépítésének ügyébe vetett rendíthetetlen hitét.

Next