Értesítő, 1994 (1. évfolyam, 1-9. szám)
1994-06-01 / 1. szám
A Becsületbírósághoz Sírus Animis panaszát Híró Béla ellen Kántor Lajos elnök vezetésével kivizsgálta Gálfalvi Zsolt, Máthé Éva, Csép Sándor.(1995 november 14.) Nagy László panasztít az RMSZ ellen Gáspár Sándor ügyvezető elnök vezetésével kivizsgálja Boros Zoltán, Szabó Zsolt, Tófalvi Zoltán. Kántor Lajos beadványban (Csutak István levelét kiindulási alapnak tekintve) a Borbély Imre tanulmánya megjelenési körülményeinek kivizsgálását kérte. Gáspár Sándor ügyvezető elnök vezetésével kivizsgálta Tófalvi Zoltán, Ágoston Zugó Veres István.) I'»*)4 március 4.) Borbély Imre panaszai az RMSZ ellen Gáspár Sándor ügyvezető elnök vezetésével kivizsgálta Ágoston Hugo. Jakab Márta, Makkai János. (1904 február 25.) beérkezett panaszok • Horváth Arany kontra Szabó Zsolt illetve Szabó Zsolt kontra Horváth Arany ügyet Kántor Lajos elnök vezetésével kivizsgálta Boros Zoltán, Ferenczes István, Tófalvi Zoltán (1994 március 5.-án) majd a Becsületbíróság teljes testülete (1994 április 1-jén).Az ügyben még végleges döntés nem született • Stanik István panaszát az Európai Időben megjelentekkel kapcsolatban - amennyiben az előzetes tárgyalások nem vezetnek eredményre - Gáspár Sándor ügyvezető elnök vezetésével kivizsgálta Gálfalvi Zsolt, Jakab Márta és Csép Sándor. • 1994 május 27.-én még beérkezett Bögözi Attila beadványa a TABUMAGAZIN, illetve Szucher Irvin ellen. Az ügy kivizsgálására még nincs kisorsolt Ilkát Bizottság. A MŰRE 1995-as NÍVÓDÍJAI (Folytatás az 1. oldalról) Az újságíró műfajok mindegyikében a zsűri több, díjazásra közel egyformán jogosult jelölt között választhatott. A pályakezdők között megosztva kiadott díjjal a zsűri jelezni kívánja, hogy több fiatal újságíró indulását ígéretesnek találja. A zsűri szükségesnek látja szóvá tenni, hogy minden szerkesztőségnek kötelessége kellő gondot fordítani inyanyelvünk pontos, helyes, igényes használatára. A díjak átadására Kolozsvárt, 1994 április 9-én került sor. A MUKK díjkiosztó zsűrije ( Sf.I SÁNDOR, FERENCZES ISTVÁN, HORVÁTH ANDOR sk, KÁNTOR LAJOS sk, PÉNTHE JÁNOS sk DÖNTÉSEK, HATÁROZATOK Síitő András kontra Bíró Béla A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének alapszabályzata által előírt módon kijelölt Etikai Bizottság 1995. november 14.-én munkaülést tartott. Működésének egyik alapelve nem leszögezte: a gyűlöletkeltés minden formája, különösen a gyűlöletközösségek, nemzetek közötti szítása a legsúlyosabb etikai vétség, amelyet a sajtó útján el lehet követni, az ellene vezett fellépés azonban — ha az újságírók nem mérlegelik kellőképpen szavaikat — újabb súlyos konfliktusokat, sőt gyűlöletet válthat ki. A munkaülésen a bizottság megtárgyalta Sütő András levelét, aki "személyét érintő súlyos sajtóvád" kivizsgálását kérte, Bíró Bélának a Romániai Magyar Szóban megjelent, "Az elfogultság szárnyasoltára" című vitacikkére (IV május 12) hivatkozva. Az etikai bizottság a kérdéses szöveg alapos elemzése után az alábbi következtésre jutott: Bíró Béla megengedhetetlenül általánosított és Sütő András írásának (Levél Szász Jánosnak egy tévedés tagadásának ügyében, RMSZ 1995 ápr. 5-4) megtévesztő álláspontot tulajdonított. Az etikai bizottság működési szabályzata 5.fejezete első bekezdésének a), harmadik bekezdésének a), negyedik bekezdésének a) és b) pontja alapján elmarasztalja Bíró Bélát és megrovásban részesíti. (Az etikai bizottság működési szabályzata megjelent a MEDIA 1995 október 28.-i számában). Az etikai bizottság döntésének meghozatalakor figyelembe vette, hogy Bíró Bélet a Sütő András írásának általa félremagyarázott szakaszát előzőleg szöveg szerint is idézte cikkében, s így tulajdonképpen lehetőséget adott az olvasónak az övétől eltérő, pontos értelmezésre. Csép Sándor, Gálfalvi Zsolt Kántor Lajos, Máthé Éva 1995 nov. 14. Borbély Imre kontra RMSZ Borbély Imre kérésére a MURI etikai bizottsága megvizsgálta a Romániai Magyar Szót január 19-i számában ,a Záróra rovatban megjelent hírt, a hír alapjául szolgáló szöveget valamint a megjelenés formáját . Megállapíthatjuk, hogy az RMSZ szakmailag gondatlanul járt el, mivel felelős közéleti tisztségviselő közleményét nem kezelte súlyának megfelelően és részletek félreértelmezhető idézésével a szerkesztő megkérdőjelezte a képviselő állításait, komolyságát, ráadásul egyik, igen fontos információt hordozó kijelentése így elsikkadt. Ezt a formát terjedelmi okokkal nem lehet indokolni, az eredeti,szöveg és a Zárórában közölt szöveg közül az utóbbi a hosszabb. A MURI Etikai kódexe alapján leszögezzük viszont, hogy az újságnak joga van olyan kommentárt megjelentetni, amilyet óhajt és ez önmagában nem jelent etikai vétséget. Egyébként az RMSZ a január 22-25.-i számában helyt adott Borbély Imre kifogásainak. Nem tartozik a MURI etikai bizottságának feladatai közé annak a megítélése, hogy Borbély Imre közleménye politikailag milyen állásfoglalásokat, esetleg vizsgálatokat tesz szükségessé, megjegyezzük viszont, hogy szerencsésebb lett volna és az újságírói gyakorlatnak megfelelőbb, ha műfajilag nem hírnek, hanem közleménynek tekintik Borbély Imre szövegét és betűhíven, aláírásával közlik. Magyar Újságírók Romániai Egyesülete soros etikai bizottsága Gáspár Sándor, Ágoston Hugó Jakab Márta, Makkai János 1994 febr. 25 Kántor Lajos kérésére A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének alapszabálya által előírt módon kijelölt Etikai Bizottság kivizsgálta Kántor Lajos kérésére Borbély Imre tanulmányának megjelenési körülményeit a Romániai Magyar Szó 1995 szeptember 25.-i számában. A Becsületbíróság Működési Szabályzatának VI. fejezete (a Becsület bírtstg határozatai) 1. pontjának megfelelően az alábbi következtetésre jutott. 1. Megállapítja, hogy Borbély Imre tanulmányának közlése objektív nehézségekbe ütközött (az RMSZ napilap jellege, a lap korlátozott terjedelme, a ciklikus főrovatok, mellékletek), ennek ellenére a tanulmány közéleti fontosságát tekintetbe véve a szerkesztők átcsoportosították a közlésre előkészített anyag 20% -át, viszont ezeknek az írásoknak a megjelentetését biztosítani kellett néhány nappal később. Ezért az etikai bizottság méltányosnak tartja, hogy a következő héten megjelentetett RMSZ. anyagok nyomdai költségeit a tanulmány sürgős, soron kívüli megjelentetését szorgalmazó szerző fedezte, így megjelenhetett a szerző kérésének megfelelően a tanulmány teljes szövege. 2. Mindezek mellett az árnyalatokra is jogosan érzékeny társadalmunkban, a szerkesztőség jóindulatának és objektivitásának nyilvánvalóbb bizonyítékaként értékelhetnek, ha a tanulmány teljes egészében ugyanazon az oldalon látott volna napvilágot és nem szerkesztettek volna a szövegtesthez más írásokat is — akár a Fey László cikkel! — amelynek volt ugyan kapcsolata Borbély Imre személyével, de más ügy miatt. Az etikai bizottság működési szabályzata értelmében megállapíthatjuk, hogy ebben az ügyben az RMSz etikai vétséget nem követett el, igyekezett a nyilvánossághoz segíteni fontos, elemző tanulmányt, ugyanakkor megállapíthatjuk, hogy az újságírásnak valamint politikai szövegek közzétételének interferáló, egymást átfedő gyakorlata miatt, körültekintőbb szerkesztésre és mérlegelésre van szükség. Gáspár Sándor, Ágoston Hugó Tófalvi Zoltán, Veres István 1994 március I ÚJ SAJTÓ TÖRVÉNY Két kormánypárti képviselő beszélget val latlul, valamikor. Kicserélik információikat. . — Olvasta? — kérdezi az egyik. L — Mit? ' — Amerikában agyonlőttek egy újságírót. . . — Agyonlőni? — csillan fel a másik politikus szeme. Az se rossz... ____- „ „ . .?