Értesítő, 1994 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1994-06-01 / 1. szám

A Becsületbírósághoz Sírus Anim­is panaszát Híró Béla el­len Kántor Lajos elnök vezetésével ki­vizsgálta G­álfalvi Zsolt, Máthé Éva, C­sép Sándor.(1995 november 14.) Nagy László panasztít az RMSZ ellen Gáspár Sándor ügyvezető elnök veze­tésével kivizsgálja Boros Zoltán, Szabó Zsolt, Tófalvi Zoltán. Kántor Lajos beadványban (Csutak István levelét kiindulási alapnak tekint­ve) a Borbély Imre tanulmánya meg­jelenési körülményeinek kivizsgálását kérte. Gáspár Sándor ügyvezető el­nök vezetésével kivizsgálta Tófalvi Zol­tán, Ágoston Z­­ugó Veres Ist­ván.) I'»*)4 március 4.) Borbély Imre panaszai az RMSZ ellen Gáspár Sándor ügyvezető elnök veze­tésével kivizsgálta Ágoston Hugo. Ja­kab Márta, Makkai János. (1904 feb­ruár 25.) beérkezett panaszok • Horváth Arany kontra Szabó Z­solt illetve Szabó Zsolt kontra Horváth Arany ügyet Kántor Lajos elnök ve­zetésével kivizsgálta Boros Zoltán, Fe­­renczes István, Tófalvi Zoltán (1994 március 5.-án) majd a Becsületbíróság teljes testülete (1994 április 1-jén).Az ügyben még végleges döntés nem szü­letett • Stanik István panaszát az­ Európai Idő­ben megjelentekkel kapcsolatban - amennyiben az előzetes tárgyalások nem vezetnek eredményre - Gáspár Sándor ügyvezető­ elnök vezetésével ki­vizsgálta Gálfalvi Zsolt, Jakab Márta és C­sép Sándor. • 1994 május 27.-én még beérkezett Bögözi Attila beadványa a TABU­­MAGAZIN, illetve Szucher I­rvin el­len. Az ügy kivizsgálására még nincs kisorsolt­­ Ilkát Bizottság. A MŰRE 1995-as NÍVÓDÍJAI (Folytatás az 1. oldalról) Az újságíró műfajok mindegyikében a zsűri több, díjazásra közel egyformán jogosult jelölt között választhatott. A pályakezdők között megosztva kiadott díjjal a zsűri jelezni kívánja, hogy több fiatal újságíró indulását ígéretesnek ta­lálja. A zsűri szükségesnek látja szóvá ten­ni, hogy­ minden szerkesztőségnek kö­telessége kellő gondot fordítani inya­­nyelvünk pontos, helyes, igényes használatára. A díjak átadására Kolozsvárt, 1994 április 9-én került sor. A MUKK díjkiosztó zsűrije ( Sf.I SÁNDOR, FERENCZES ISTVÁN, HORVÁTH ANDOR sk, KÁN­TOR LAJOS sk, PÉ­NTHE JÁ­NOS sk DÖNTÉSEK, HATÁROZATOK Síi­tő András kontra Bíró Béla A Magyar Újságírók Romániai E­gyesü­­­letének alapszabályzata által előírt módon kijelölt Etikai Bizottság 1995. november 14.-én munkaülést tartott. Működésének egyik alapelv­e nem leszö­gezte: a gyűlöletkeltés minden formája, kü­lönösen a gyűlölet­közösségek, nemzetek közötti szítása a legsúlyosabb etikai vétség, a­melyet a sajtó útján el lehet követni, az ellene vezett fellépés azonban — ha az új­ságírók nem mérlegelik kellőképpen szava­ikat — újabb súlyos konfliktusokat, sőt gyűlöletet válthat ki. A munkaülésen a bizottság megtárgyalta Sütő András levelét, aki "személyét érintő súlyos sajtóvád" kivizsgálását kérte, Bíró Bélának a Romániai Magyar Szóban meg­jelent, "Az elfogultság szárnyasoltára" című vitacikkére (IV május 12) hivatkozva. Az etikai bizottság a kérdéses szöveg alapos elemzése után az alábbi következ­tésre jutott: Bíró Béla megengedhetetle­nül általánosított és Sütő András írásának (Levél Szász Jánosnak egy tévedés taga­dásának ügyében, RMSZ 1995 ápr. 5-4) megtévesztő álláspontot tulajdonított. Az etikai bizottság működési szabályzata 5.fe­jezete első bekezdésének a), harmadik be­kezdésének a), negyedik bekezdésének a) és b) pontja alapján elmarasztalja Bíró Bélát és megrovásban részesíti. (Az etikai bizottság működési szabályzata megjelent a MEDIA 199­5 október 28.-i számában). Az­ etikai bizottság döntésének megho­zatalakor figyelembe vette, hogy Bíró Bélet a Sütő András írásának általa félremagya­rázott szakaszát előzőleg szöveg szerint is idézte cikkében, s így tulajdonképpen le­hetőséget adott az olvasónak az övétől eltérő, pontos értelmezésre. Csép Sándor, Gálfalvi Zsolt Kántor Lajos, Máthé Éva 1995 nov. 14. Borbély Imre kontra RMSZ Borbély Imre kérésére a MURI etikai bizottsága megvizsgálta a Romániai Magyar Szót január 19-i számában ,a Záróra ro­vatban megjelent hírt, a hír alapjául szol­gáló szöveget valamint a megjelenés for­máját . Megállapíthatjuk, hogy az RMSZ­ szak­mailag gondatlanul járt el, mivel felelős közéleti tisztségviselő közleményét nem ke­zelte súlyának megfelelően és részletek fél­reértelmezhető idézésével a szerkesztő megkérdőjelezte a képviselő állításait, ko­molyságát, ráadásul egyik, igen fontos in­formációt hordozó kijelentése így­ elsikkadt. Ezt a formát terjedelmi okokkal nem lehet indokolni, az eredeti­,szöveg és a Zárórá­ban közölt szöveg közül az utóbbi a hosszabb. A MURI Etikai kódexe alapján leszö­gezzük viszont, hogy az újságnak joga van olyan kommentárt megjelentetni, amilyet óhajt és ez önmagában nem jelent etikai vétséget. Egyébként az RMSZ­ a január 22-25.-i számában helyt adott Borbély Imre kifogásainak. Nem tartozik a MURI etikai bizottsá­gának feladatai közé annak a megítélése, hogy Borbély Imre közleménye politikailag milyen állásfoglalásokat, esetleg vizsgálato­kat tesz szükségessé, megjegyezzük viszont, hogy szerencsésebb lett volna és az újság­írói gyakorlatnak megfelelőbb, ha műfajilag nem hírnek, hanem közleménynek tekintik Borbély Imre szövegét és betűhíven, alá­írásával közlik. Magyar Újságírók Romániai Egyesülete soros etikai bizottsága Gáspár Sándor, Ágoston Hugó Jakab Márta, Makkai János 1994 febr. 25 Kántor Lajos kérésére A Magyar Újságírók Romániai Egyesü­letének alapszabálya által előírt módon ki­jelölt Etikai Bizottság kivizsgálta Kántor L­ajos kérésére Borbély Imre tanul­mányának megjelenési körülményeit a Ro­mániai Magyar Szó 1995 szeptember 25.-i számában. A Becsület­bíróság Működési Szabályza­tának VI. fejezete (a Becsület bírt­­st­g ha­tározatai) 1. pontjának megfelelően az alábbi következtetésre jutott. 1. Megállapítja, hogy Borbély Imre ta­nulmányának közlése objektív nehézségek­be ütközött (az RMSZ napilap jellege, a lap korlátozott terjedelme, a ciklikus fő­rovatok, mellékletek), ennek ellenére a ta­nulmány közéleti fontosságát tekintetbe vé­ve a szerkesztők átcsoportosították a közlésre előkészített anyag 20% -át, viszont ezeknek az­ írásoknak a megjelentetését biztosítani kellett néhány nappal később. Ezért az etikai bizottság méltányosnak tart­ja, hogy a következő héten megjelentetett RMSZ. anyagok nyomdai költségeit a ta­nulmány sürgős, soron kívüli megjelente­tését szorgalmazó szerző fedezte, így meg­jelenhetett a szerző kérésének megfelelően a tanulmány teljes szövege. 2. Mindezek mellett az árnyalatokra is jogosan érzékeny társadalmunkban, a szer­kesztőség jóindulatának és objektivitásának nyilvánvalóbb bizonyítékaként értékelhet­nek, ha a tanulmány teljes egészében ugyanazon az oldalon látott volna napvi­lágot és nem szerkesztettek volna a szö­vegtesthez más írásokat is — akár a Fey László cikkel! — amelynek volt ugyan kap­csolata Borbély Imre személyével, de más ügy miatt. Az etikai bizottság működési szabályzata értelmében megállapíthatjuk, hogy ebben az ügyben az­ RMSz etikai vétséget nem követett el, igyekezett a nyilvánossághoz segíteni fontos, elemző tanulmányt, ugyan­akkor megállapíthatjuk, hogy az újságírás­nak valamint politikai szövegek közzététe­lének interferáló, egymást átfedő gyakorlata miatt, körültekintőbb szerkesztésre és mér­legelésre van szükség. Gáspár Sándor, Ágoston Hugó Tófalvi Zoltán, Veres István 1994 március I ÚJ SAJ­TÓ TÖRVÉNY Két korm­ánypárti képviselő beszélget val­­ latlul, valamikor. Kicserélik információikat. . — Olvasta? — kérdezi az­ egyik. L — Mit? ' — Amerikában agyonlőttek egy újságírót. . . — Agyonlőni? — csillan fel a másik po­l­­itikus szeme. Az se rossz...­­ ____- „ „ . .?

Next