Romániai Magyar Sajtó, 2003 (11. évfolyam, 1-4. szám)
2015 / 1. szám
4 interjú IA E A kezdetek, Brassópojánától Csíkszeredáig Hecser Zoltánt, a MÚRE első elnökét Jarány Orsolya kérdezte Milyen előzményei voltak a MÚRE megalakulásának ? Korábban létezett a Romániai Újságíró Szövetség (SZR), az egy szakszervezeti alapon működő szervezet volt, a szerepe és jelentősége abszolút beszűkült a ’80-as évektől. Hogy ezt a szakszervezeti szerepet még jobban érvényesítsék, a SZR-t összevonták a ’80-as években a nyomdász szakszervezettel. Ennek megvolt a politikai, társadalmi jelentősége. Mert már nem egy elit egyesület volt. A munkás elem jobban érvényesült. Akkoriban több nyomdász volt, mint újságíró. Ez a szakszervezet nem volt szegény. A SZR-nek volt vagyona, egy gyönyörű épülete, kerttel, szökőkúttal. Volt vendéglője, klubja, ahová csak engedéllyel lehetett bemenni, újságíró igazolvánnyal. Ha volt Romániában működő újságíró szervezet, miért volt szükség 1989 után egy magyar szervezetre is? A ’89 decemberi eseményeket követően a nyomdászok kivonultak a saját szakszervezetükbe. Az újságíró társadalom próbált országos szinten újraszerveződni, ezt erősítette egy külföldi löket is. A hasonszőrű szervezetek, beleértve a Nemzetközi Újságíró Szövetséget is, Románia felé fordultak, hoztak pénzt is, autókat is. A romániai újságíró társadalom is át akarta alakítani szakmai érdekképviseleti szervezetté a SZR-t. De első perctől kezdett körvonalazódni, hogy itt nem lesz egyetértés. Nem lesz egységes szervezet. Egyes emberek között - köztük tekintélyes újságírók, mint Sorin Roşea Stănescu, Cornel Nistorescu -, megindult a hatalmi harc. Összehívták Brapojánán az újságírók kongresszuót Voltak bukaresti kapcsolataim, s erre a kongresszusra, meg két főkészítő gyűlésre is elmentem Bukarestben. Román Győzőt is hívtam, a az Előrénél dolgozott, hogy legyen magyar képviselet. Jópár embert mozgósítottunk, szép számban jelenik meg magyarok a kongresszus... Engem beválasztottak a SZR csúcsvezetőségébe, jobbára azért, mert magyarok közül engem ismertek a jobban a románok. A SZR elnöke Smgiu Andon lett. Ám az ott elfogadott alapszabályzatba azok az elemek, akkoket mi szorgalmaztunk, nem kerültük be. Én az új elnöknő elmondtam a kongresszust követelje, hogy az, amire számítottunk, nem került be az alapszabályzatba, sez azt is jelenti, hogy ugyan egyforma tagok vagyunk, de sajátos érdekeinet nem látjuk megjelenítve, így van ellenük, de megalapítjuk a Romai Magyar Újságírók Egyesületét Megelőlegeztem, mindent elkövetek annak érdekében, hogy ez a szervezet partnere legyen a SZR-nek. Az együttműködés szervezett formáit is megpróbálhatjuk. Ezzel párhuzamon nyilvánvaló vált, hogy náluk is szikadás lesz. Jóformán véget se ért kongresszus, megalakult az új verőség, hetek leforgása alatt újabb , újabb újságíró szervezetek jöttek lét a román oldalon: Uniunea Ziariştor Profesionalişti, Asociaţia Ziarilor Români. Ezek bizonyos vezesegyéniségek mellé, érdekek mellé rakoztak fel, a későbbiek során polcai kötődésük is lett. Hogyan hozták létre a MÚRE-t? Mi történt az első gyűlését ? Ezeket az eseményeket követően megalapítottuk a MÚRE-t (akkori nevén RMÚE) Csíkszeredában. Miért Csíkszeredában? Mert itt voltak a kezdeményezők, és megvolt a logiszikai háttér. Több mint 100 újságírót sikerült idehozni az ország minden részéről. Erről dokumentum is készült, jelenléti ívet töltettünk ki. A Hargita Népe adminisztrációs személyzete ezt saját feladataként kezelte. Eljött Sergiu Andon, beszédet is mondott, így alakult meg az egyesület, én lettem az első elnök. Amíg nem merülnek fel a működéssel, működtetéssel kapcsolatos gondok, addig mindenki azt mondja, oké, de amikor a tagsági díjat kell kifizetni, az rendszerint mindenütt gond. Elindult a sajtó privatizálása, a kezdeti eufóriát kezdte felváltatni a mindennapi gond. Az újságírók rájöttek, hogy itt lehet szónokolni, lehet demokráciát hirdetni, lehet világot megváltani, de haza kell menni és valamit enni is kell. Megjelentek az egzisztenciális problémák, átrendeződtek a tulajdonviszonyok, e változásoknak megvolt a maguk előnye, a maguk hátránya is, voltak problémás privatizálások. Nem kellett sokat várni, már a befuccsolás jelei kezdtek mutatkozni, az anyagi gondok jelei, amiket mindenki próbált valahogy kiszűrni. Ez mindmáig tart, sorra halnak meg a magyar lapok. Honnan volt pénz a működésre? A tagsági díjból és esetenként a Hargita Népe és más kiadók háttértámogatásából. Például, ha el kellett utaznom Bukarestbe, nem a MÚRE küldött, hanem a Hargita Népétől mentem kiküldetésbe. Ha valahol kellett találkozzunk, mindenki úgy próbálta megoldani, hogy a saját cégénél