Romániai Magyar Szó, 1947. december (1. évfolyam, 78-98. szám)
1947-12-01 / 78. szám
Szerkesztőség | Bukarest !Isabeta 6, 9!- emelet »lefon: 5.70.93 ffiBagelt up Kiadóhivatal : j^a $&Ml 8^p| pȘ SPf •%$«*» rHSS l&f 1111 /$&? • S*r. Ing. Anghnl Saligny 2 J||A IIP ||§jM fSMraS Jk§: rá&£$t■*. ,f*&n _ Telefon: 5.76.77 *|in|| inBi fi 9| ' fii ffljBI B§luWti jy JB1 ,94?- d«c.1 h*«« Sj· nijfiSj MBa íajjSff'Éíni ffifigjgjS Mpjtp' JuBKr Je .^pz I. évfolyam, 78. szám Hfl II BH I ■■ ■ fiiÉm Ara ^HHokSm Reg pub periodic Tr. Com. TO.7—a i NIHM« No. 46_847 gaza portal« plătită în numerar eoni. aprobării Dir. Gen. P. T. T. Nr. 20W)9?/947 —--------—■ nszerkesztőz RAQBÓ SÁNDOR___________ORSZÁGOS DEMOKRATIKUS NAPILAP Felett* szerkesztőt ROBOTOS IMRE A hős jugoszláv nép példamutatása Négy esztendeje annak, hogy Bosznia hegyeiben a harcoló jugoszláv nép kikiáltotta a népi köztársaságot és lerakta az alapjait a mai Jugoszlávia népi demokráciájának. A jugoszláv népköztársaság születésének körülményei alapvetően meghatározták az ország kifejlődésének körülményeit. A nép fegyveres szabadságharcából, ezrek és tízezrek véráldozatából született a népi hatalom. A jugoszláv nép nem törődött bele egyetlen pillanatra sem a fasiszta hódíták uralomába, nem alkudott meg a szolgasággal, hanem hősiesen felvette a harcot a megszállók ellen. Az egész világ csodálatát vívták ki a jugoszláv szabadságharcosok. A hatalmas fasiszta fegyveres túlerővel szemben vették fel a küzdelmet. A túlerőt mégis ők képviselték, mert mögöttük állott a nép többsége. A jugoszláv nép nem akart szolgaságba élni és inkább a harcot, ha kellett a halált választotta, mintsem megalkudjon a nemzet elnyomóival és kifosztóival. Méltóságát és szabadságát őrizte, függetlenségét és nemzeti kultúráját védelmezte a hódítókkal szemben. Elbukhatott-e ez a harc? Győzhetett-e egy bátor és szabadságszerető néppel szemben az embertelenség, az elnyomás és fosztogatás hatalma? Sokan voltak, akik kilátástalannak, vakmerőnek és esztelennek minősítették a jugoszláv nép ellenállását. S okosnak, ügyeskedőnek azoknak a magatartását, akik konkrét és megalázó türelemért együttműködtek a gonosztevőkkel. De lehetett-e kilátástalan egy küzdelem, amely a szabadságáért folyt az egész nép részvételével? Asszonyok, leányok, férfiak, aggok és ifjú emberek, szerbek, horvátok, szlovének adták életüket a hazájuk felszabadításáért. Lehetett-e ennél tisztább és emelkedettebb hazafias küzdelem? Nem-e a hódítók, megszállók szándéka volt esztelen, hogy le akarták győzni a legyőzhetetlent é — a nép szabadságvágyát? Ez vel' ...z esztelenség, ez volt eleve búki ítélve s nem a hősies küzdelem. Az „okosok“ és «ügyeskedők» ítéltek önmaguk fölött, amikor elárulták hazájukat a hódítóknak és kiszolgáltatták a népet elnyomóiknak és kifosztóiknak. A jugoszláv nép nemcsak a hódítók, de ezek ellen is harcolt és a győzelem után azokkal is leszámolt épúgy, mint a meggyilkoltakkal. Most ünnepel a hős jugoszláv nép. Ez az ünnep mindazoknak az ünnepe, akik szeretik a szabadságot, akik tisztelik az emberi méltóságot, akik a béke ügyéért dolgoznak és a haladás szolgálatában állanak. Ünnep mindazoknak, akik szembenállanak az új hódítókkal, azokkal, akik átvették a fasizmus örökségét, háborút uszítanak a szabad és független népek ellen. Ünnep ez és figyelmeztetés is egyben. Figyelmeztetés az imperialisták számára, hogy íme, egy számban kis néppel szemben is csődött mondottak a legkiműveltebb fegyverek, a legtökéletesebb harci gépek, ha ezekkel a nép szabadságvágya vette fel a küzdelmet. A fasiszta megszállók egyetlen pillanatra sem mondhatták magukénak Jugoszlávia földjét. Csak azok, akik a jugoszláv szabadságharcosok golyójától szerezték meg a jogot a jugoszláv földhöz Ez a sors vár mindazokra, akik megkísérlik a szabadság helyett a szolgaságot hatalomra segíteni. Jugoszlávia példája úgy világít, mint ahogy világít a Szovjetunió hősaiinak példája, akik halálos csapást mértek a fegyveres fasizmusra. A jugoszláv nép hősies harcát a szovjet népek harcához lehet mérni. S ennél aligha van, aligha lehet nagyobb megtiszteltetés. Jugoszlávia népeinek példája világít. Nemcsak a szabadságharc idejéből, hanem most az újjáépítés, a népi demokrácia fejlődésének idejéből is. A Román-Jugoszláv hét kezdetén, az őszinteség elismerésével kell hangsúlyoznunk, hogy Jugoszlávia utat mutat számunkra és utat mutat az összes délkeleteurópai és keleteurópai népek számára, amelyek már a népi demokrácia építésének útján haladnak. Edvard Kardelj a kommunista pártok varsói értekezletén számolt be arról a hatalmas munkáról, amelyet a szomszédos Jugoszlávia végzett a népi demokrácia kifejlesztése terén. Természetes, az, hogy Jugoszlávia sokkal messzebb tart, mint valamennyi környező népi demokratikus ország, mert Jugoszláviának más volt a kiinduló pontja. A jugoszláv népi demokrácia nem a formális polgári demokrácia parlamentáris alapjaiból indult ki, hanem már eleve a népi hatalomból, ami a megfeszített és véres nemzeti felszabadító harc eredményeként, harc közben, a küzdelem folyamán alakult ki. Jugoszlávia ezért nagyobb lendülettel és hatalmasabb népi erőforrásokkal kezdhetett neki a népi demokrácia építésének, gyorsabban és nagyobb eredményekkel építhetett, közvetlenebbül tudta kikapcsolni a népellenes erőket úgy az államgépezetből, mint az ország ipari és mezőgazdasági vérkeringéséből. Ez vezetett oda, hogy Jugoszláviában ma már az ötéves gazdasági terv kereteiben napirenden van a szocializmus építésének közvetlen feladata. Úgy a szabadságharc, mint a népi demokrácia építése Tito marsall nevéhez kapcsolódik. Tito volt a lelke, szellemi vezetője az ellenállásnak és ő volt a hadvezére is közvetlenül irányította a népfelkelést, szervezte a hadsereget és vezette győzelemről győzelemre a megszállók ellen a szabadságharcosokat. Tito összeforrott a Jugoszláv nép nemzeti törekvéseivel, felemelkedésének vágyakozásával, összeforrott harcával, békéért és függetlenségéért folytatott küzdelmével. Tito vezette és tanította egyszerre a népet. Harcos fia volt nevelő apja a népnek. Tito zászló volt és kard egyszerre. Biztatás és erő, keménység és szeretet. Tito a néppé volt és ez emelte ségű e Tito ? Ki kérdezte ezt Jugoszláviában, vagy bárhol a földkerekségen ? Mindenki tudta, hogy Tito a nép fia és aki a nép fia, az egyformán szereti a szerbet, horvátot, szlovént, románt vagy magyart, minden népet. Tito harcba vezette a népet, nemzetiségre való tekintet nélkül. Tito Jugoszlávia összes népeinek fia és vezetője Tito a Jugoszláv Kommunista Párt főtitkára, a munkásosztály harcosa, az egész haladó emberiség, a világ dolgozóinak büszkesége Tito bölcs és mély tanításai világítják most is az utat a népi demokrácia építésében, a szocializmus alapjainak lerakása közben Tito útmutatásai számunkra. Románia népei számára is nemzet fejlődésünket segítik elő. Déli határainkon Jugoszlávia a béke és biztonság bástyáját jelenti számunkra Ez teszi többek között lehetővé hogy mi is előre léphetünk a népdemokrácia utján. Aminthogy a Jugoszláv nép végső győzelmét és a mi nagyarányú fejlődésünket egyaránt a Szovjetunió hatalmas barátsága teszi lehetővé. A Szovjetunió, amely alapot szolgáltatott a jugoszláv szabadságharchoz, s megadta a döntő döfést a fenevadnak, amely Jugoszlávia népeit is pusztította. A Szovjetunióval való szoros barátságunk fűz össze még szorosabban bennünket Jugoszláviával és a többi népi demokratikus országgal Köszöntjük az ünneplő Jugoszláviát, a testvéri jugoszláv népeket Köszöntjük úgy is, mint barátainkat, úgy is, mint példamutatóinka a népi demokrácia építésében Belgrádban kormányküldöttségünk kulturális egyezményt kötött Jugoszlávia népeivel és ugyanekkor előkészítették a közeljövőben megkötendő barátsági, együttműködési és kölcsönös megsegítési szerződést is, így hát szövetségesünket is köszönthetjük az ünneplő jugoszláv népben A Jugoszláv-Román hét egyik eszköze lesz annak, hogy népeink jobban megismerjék egymást és a megismerésből hasznosíthassuk a népi demokráciáért folytatott harc és építő munka összes tapasztalatait Tito marsall őt a legmagasabbra Ki kérdezte azt, hogy szerb, horvát, szlovén vagy más nemzeti <—) A képviselőház megszavazta az igazságügyi szervezet reformjáról szóló törvényt Lucretiu Patrascanu igazságügymiszter nagy beszéde a reform szükségességéről Pénteken jelentős napja volt az ország demokratikus parlamentjének. Az igazságügyi reformról szóló, Lucrețiu Patrascanu igazságügyminiszter által előterjesztett törvényjavaslat került ez alkalommal a Ház plénuma elé. A képviselők a nap jelentőségéhez méltó nagy számban gyülekeztek össze a törvényjavaslat tárgyalására és a miniszteri széksor is szokatlanul tömött volt. Az alminiszteri kar mellett megjelent Lucretiu Patrascanu igazságügyminiszer, Ana Pauker külügyminiszter, Vasile Luca pénzügyminiszter, Teohari Georgescu belügyminiszter, Mihail Lascar hadügyi miniszter, Octav Livezanu tájékoztatásügyi miniszter és Romulus Zaroni szövetkezetügyi miniszter. A Magyar Népi Szövetség képviselői teljes számban szintén részt vettek a fontos ülésen. Az Országos Végrehajtóbizottság országgyűlési képviselő tagjai is itt voltak. A Végrehajtóbizottság ülése egész nap tartott és csak a fontos törvényjavaslat tárgyalása miatt szakadt meg a délutáni órákban. A törvényt üdvözli a képviselőből A képviselőház ülésén Mihail Sadoveanu elnökölt. Az ülés megnyitáa után azonnal átadta a szót Stelian Nitulescu RKP- képviselőnek, az igazságügyi szervezet reformjáról szóló törvényjavaslat előadójának, aki a Ház plénuma elé terjesztette a javaslatot. Az érdemi tárgyalás során a parlamenti pártok képviselői sorra szólaltak fel és fejtették ki véleményünket a javaslattal kapcsolatban. A Nemzeti Néppárt, a Román Kommunista Párt, A Demokratikus Parasztpárt, az Ekésfront, az Alexandrescu-féle Parasztpárt, valamint a Magyar Népi Szövetség képviselői egyhangúan a javaslat megszavazását jelentették be és méltatták az új törvényjavaslat korszakalkotó jelentőségét a román jogfejlődés történetében, mely ugyanakkor a népi demokrácia hazai fejlődésének is komoly határkövét jelenti. Még az ellenzékbe szorított tatareszkánus liberális párt szónoka is a javaslat megszavazását jelentette be a sértődő arcú liberális képviselők gyenge tapsa közben... A Magyar Népi Szövetség vezérszónoka dr. Nánási János maros megyei képviselő volt. Beszédében kijelentette, hogy a népi ülnököknek az igazságszolgáltatásba való bevezetése nagyban fogja emelni az igazságba vetett hitnek a megerősödését és hangoztatta annak az intézkedésnek a fontosságát, amely azt írja elő, hogy a 30 százalékban nemzetiségi területet alkotó bírósági kerületekében az ott működő bíróknak ismerniök kell az illető nemzetiségnek a nyelvét. Kifejezte azt a reményét, hogy a nemzetiségi nyelvnek az igazságszolgáltatásban való szerepe ezután még jobban ki fog domborodni