Romániai Magyar Szó, 1948. január (2. évfolyam, 99-122. szám)

1948-01-01 / 99. szám

B 0 * * • A­bil JÜSrr ki I PYÍ D>LZ ä1 111 H K­ I M Ifi M w Jm0* ■ f ■ ® TB BB B Br ® B B^ Bb^Vp Ar<« 5 '.'- . Reg. pub. periodic. Tr. Com. Ka 46—647. m*TM« — ----------—* na­fce^- £ £<m SANBOU OMZAOP* MHOMATOWS tt*MUU> WM» ttafeteg« ROBOTQS IMRE A népszám­álás céim Az elkövetkezendő év első nagy horderejű eseménye lesz az egész országra kiterjedő mezőgazdasági számbavétel, va­lamint az ezzel párhuzamosan tartandó népszámlálás és az in­­gatlanok és lakások statiszti­kájának az elkészítése. Az or­­szág újjáépítését irányító leg­főbb minszteri bizottság rende­lete értelmében 1948 január 25-től február 3-ig tervszerű összeírás alapján pontosan számba veszik mezőgazdaságun­kat. Ugyanakkor az 1947 ja­nuár 24-ről 25-re virradó éjféli helyzetet véve alapul kerül sor a népszámlálása. Míg az előző összeírások országos jellegűek, a házak és lakások adatszerű felvétele csak a városokra, elő­városokra vonatkozik és csak kivitelként készítenek statiszti­­­­kát azokról a falusi ingatlanok­­­­ról és lakásokról, amelyek há­­­­borús károkat szenvedő vidé­k kékén fekszenek Miért történik ez a statiszti­kai számbavétel? A válasz kézenfekvő. Mi sem természetesebb, hogy bizonyos időközökben a statisztikai a­da­tok megújítására, a valóságnak megfelelő újbóli lefektetésére van szükség. És érthető, hogy ez a feladat különösen az em­beréletekben és javakban pusz­tító háború után válik sürgős­sé, időszerűvé. Ha bárkit megkérdeznénk ma, hány lakossa van az or­­szágnak, vagy milyenképpen módosult a földreform megva­lósítása után a földbirtok-meg­oszlás, a szarvasmarha-állo­mány és így tovább — senki sem tudna ezekre a kérdésekre még megközelítő adatokat sem adni. A hozzávetőleges becslés pedig annyiféle, ahányan erre a koc­kázatos jóslásra vállalkoznak. Holott az ország vezetőinek szükségük van ezekre a tudo­mányos alapossággal elkészített statisztikákra, ha kormányzási ténykedéseiket a valóságra és nem a becslésekre akarják ala­pozni. Ez a népszámlálás és mezőgazdasági számbavétel lé­nyegesen különbözik majd mindazoktól az első mezőgaz­dasági és néprajzi számbavéte­lektől, amelyek a reakciós ural­mi rendszerek alatt készültek. Amilyen zűrzavar uralkodott a tőkés gazdaságban, ugyanilyen tűrzvárosok voltak az akkori­ban készített statisztikák. Hogy­­ae lettek volna megbízhatatla­­nok e mezőgazdasági adatfel­vételek, ha a tudományos célt alárendelték a tőkés rend kü­lön­­böző érdekeinek. Mert, ha a b­­­ünt úri rend kormányzói ki­­akarták mutatni, hogy az or­­szágban kevés a földesúr és a­öldnélküli Parasztok száma is eenyészően csekély, ezt ter­mészetesen az adatok megha­misításával érték el, mert csak ől tudták elodázni a földosz­­­tást. Ugyanígy mindnyájan jól áldjuk, milyen statisztikai bű­vészmutatványokhoz folyamod­tak, hogy az áltudományosság és hamisítás adataira támasz­kodva­­ kimutassák például, mi­lyen kevés magyar él Romániá­ban. A mostani adatfelvételek te­­hát alapvetően különböznek majd az előzőktől. Jellegük de­mokratikus lesz, módszerük pe­dig szigorúan tudományos. De ez nem is lehet másképpen a most épülő új államrendben, a­­mikor az újjáépítés új alapel­vek szerint történik. Ez az a­­lapelv a pontos nyilvántartáson és ellenőrzésen, a szabályozott és tervszerű gazdasági élet eme alappillérein nyugszik. Az Országos Statisztikai In­tézet átszervezésére tartott ér­tekezleten Gh. Gheorghiu-Dej ipari és kereskedelmi miniszter nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a gazdasági újjáépítési programra és az újjáépítési terv őszinte és valóságos helyze­ten nyugvó számadatok nélkül nem képzelhető el. Éppen ezért a nép kormánya nagy súlyt helyez arra, hogy a mezőgazdasági számbavétel, úgyszintén a többi összeírási munkálatok is becsületesen ké­szüljenek el s pontosan tükröz­zék a valóságot. Aki bármely módon félre akarná vezetni az összeírást végző hivatalos kö­zegeket, az akadályokat gördít az ország talpraállításának munkája elé és ennek megfele­lően szigorú büntetésben ré­szesül. Hasonlókép súlyos bün­tetés jár majd azoknak a hiva­talos közegeknek is, akik szándékosan nem veszik elég komolyan feladatukat. Kétségtelenül állami gépeze­tünk előtt nagy feladat áll. Eb­ben a feadatban mindenkinek kötelessége teljes mértékben tá­mogatni kormányzatunkat, a­­mely e számbavételekkel az or­szág és a nép javát tartja szem előtt. Ugyanez intő figyelmez­tetés azok felé, akik a régis­mert módszerekkel, átlátszóan célzatos kósza hírek forgalom­­bahozatalával igyekeznek majd az adatfelvétel munkáját meg­akadályozni és értelmét kifor­­­gatni. wh 63S vezető pénzügyi­­ tiszviselőt bocsátottak el állásukból A tisztogatási akció során a pénzügyminisztérium újabb 638 méltatlan vezető pénzügyi tisztviselőt bocsátott el a pénzügyminisztérium és alárendelt szervei szolgálatából. Az elbo­csátott 638 tisztviselő közül 22 volt pénzügyi főfelügyelő, 23 pénzügyigazgató, 23 pénz­ügyigazgatósági hivatal­főnök, 28 pénzügyi ellenőr, 100 vámellenőr, a többiek pedig minisz­tériumi tisztviselők, pénzügyigazgatósági osztályvezetők és korrupt pénzügyi ellenőrök. Az eltávolított korrupt, megbízhatatlan vezetők helyébe a pénzügyminisztérium ko­moly megbízható embereket fog kinevezni. Az elbocsátott pénz­ügyi­ tsztviselők részletes névsora megjelent a Hivatalos Lapban. / Átvette hivatalát Emil Bodnaraș uj fid­dfnfigrsiiaíisgter *«A román hadseregnek a román nép és az együttélő népsó szabadságának és jogainak védelmezőjévé kell válnia Megkezdődött a nemzetvédelmi minisztérium átszervezése Mivel Lascar Mihail hadügymi­ Dísztérnek más fontos megbízatást kell a közeljövőben betöltenie, a király felmentette eddigi hadü­gy­­m­iniszteri megbízatása alól és he­lyébe Emil Bodnaras eddigi mi­niszterelnökségi alminisztert ne­vezte ki hadügyminiszternek. Az új hadügyminiszter december 24-én, szerdán reggel letette az esküt és ugyane Siap délelőtt már át is vette hivatalát. A Katonai Akadémia épületében lefolyt beiktatási ünnepségen részt­vettek dr. Groza Péter miniszterel­nök, a kormány tagjai, valamint a hadsereg és a demokratikus pártok és szervezetek képviselői. Lascar Mihail tábornok beszéde Legelsőnek Lascar Mihail tábor­­­­nok, a volt hadügyminiszter emel­­­­kedett szólásra. Beszédében vissza­pillantást vetett több, mint egyéves munkájára a hadügyminisztérium élén és megállapította, hogy le­­mondásával a hadsereg történeté­­nek egyik szakasza zárult le, az újjászervezésnek és a béke­állapotra való átállásnak a kószáb­a. Emil Bodnarasnak, a BKP politikai iro­dája tagjának és az ország egyik legjelentősebb politikai és alkotó e­­rejének a kinevezésével új korszak kezdődik, amely a hadsereget olyan erkölcsi és anyagi erőnek az útjára vezeti, amilyennel talán még soha sem rendelkezett. Reámutatott arra, hogy hadügy­­minisztersége idején megvalósult a hadsereg és a hadügyminisztérium új szervezeti törvénye, a hadsereg kereteinek a végleges megállapítása, a hadsereg komoly demokratizálása, valamint anyagi felszerelésének az osztályozása és a rendelkezésre álló készleteknek a közgazdasági forga­lomba való bocsátása. Emelkedett a hadsereg tagjainak az életszinvo­­nala, megkezdődött az új felszere­léssel való ellátás és kialakultak egy új katonai ideológia alapjai. Ezzel párhuzamosan megtörténtek a kom­­primálások is, a békeszerződésnek megfelelően. Ezzel a hadsereg elin­dult azon az úton, hogy modern hadsereggé, a nép hadseregévé és a demokratikus tábor hadseregévé vál­jék, amely kész megvédeni a békét és a demokratikus hódításokat. Ezzel azonban már az az új kor­szak veszi kezdetét, az új megvaló­­sítások korszaka, amelyhez Emil Bodnaras hadügym­inis­zter energiá­­jára, politikai látókörére és izzó haza- és hadseregszeretetére van szükség. A nemrégen aláírt barát­sági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezmény uj fel­­adatokat ró a hadseregre és így a kormánnyal egyetértésben uj kézbe kellett adni a vezetést. Mihail Lascar tábornok után­­ r új hadügyminiszter, Emil Bodnaras emelkedett szólásra, akit­ a jelenlé­vők hatalmas tapssal fogadtak. A hadügyminiszter az alábbi beszéde­­mondotta: Miniszterelnök Úr! Elvtársak! Uraim! Demokratikus kormányzatunk az utolsó hónapok folyamán tudta az ország vezetésétől eltávolítani a demokrácia érdekeire káros politii­kai erőt, a Tatarescu-féle liberális pártot Miután bizonyos külföldi sugal­­mazások hatása alatt, amelyet a régi cinkosságok csak megkönnyítettek, valamint bizonyos belső klikk-érde­­keknek megfelelően, a Tatarescu­­féle liberális párt — ezúttal is té­vesen — azt hitte, hogy elérkezett az a pillanat, hogy megmutassa i­­gazi arcát, ez a párt nyilt akadályá­vá vált demokráciánk kiélesedé­sének az útjában, állami intézmé­nyeinknek valóban demokratikus alapokon való átalakulásában Imii Bodnaras hadügyminiszter beszéde Ezek között az intézmények kö­zött volt a hadsereg is. A román hadseregnek, amelyet a hitlerizmus ellen vívott harc reha­bilitált a haladás emberei előtt, azt kellett látnia a győzelem másnapján, hogy az imperialista körök megki­sártilt létszámának vagy nevetséges módon való leszűkítését. Csak a kormány és a Szovjetunió diplomáciájának a határozott ak­ciója akadályozta meg a román hadsereg gyakorlati megsemmisíté­­sét, megmentve így a becsületét és megvédve a román nép életbevágó érdekeit. Az­­ amerikai, angol és francia im­­perialisták felfogása szerint, népünk­­ új demokráciájának nem volt szük­sége hadseregre, mely megvédje Románia jogait, szabadságát. Ugyan­így a román reakció és annak a pártnak a felfogása szerint, amely azt a kormányban képviselte, a ro­­mán hadsereg semmiféle támogatást sem érdemelt a­ttól a pillanattól kezdve, hogy a szervize­­ éten esz­közölt változtatások folytán a had­­sereg többé nem jelentette Roma. Magjas jugoszláv kitüntetést kaptak a kormány tagjai és a romániai kultúrálét személyiségei A Jugoszláv Szövetséges Népköztársaság nemzetgyűlésé­nek elnöksége magas kitünte­téseket adományozott a román kormány tagjainak, valamint a romániai köz- és kultúrálét szá­mos kiemelkedő személyiségé­nek. A kitüntetéseket tegnap ünnepélyes keretek között nyúj­totta át a jugoszláv nagykövet­ségen Gurokovics nagykövet, és A „Jugoszláv Loboogo“ demrendjét kapták: Hroza Pé­ter dr. miniszterelnök és üll. Gheorghiu-Dej, Ana Pauker, Vasile Luca, Teohari Georges­­cu, Traian Savulescu, L&tar Padaceanu, Stefan Voitec, Emil Bodnaras, Florica Bagtazar ár., Ion Pás és Gh. Vas­­achi minisz­terek. A „Jugoszláv Lobogó“ másodosz­tályú érdemrendjét: Sadoveanu Mi­­hail, a képviselőház elnöke, Mihail Lascar tábornok, N. G. Lupu, X. Chisinevsehi, Parhoa tanár, Anton Alexan­dr eseu és Milos Teodorov. A Jugoszláv Lobogó harmadik és negyedik osztályával számos közéleti személyiséget, ismert művészt, írót és újságírót tüntettek W

Next