Romániai Magyar Szó, 1948. március (2. évfolyam, 149-173. szám)
1948-03-01 / 149. szám
1948 martíük 1 KéHSK. évfolfam 149 ti«m t Taxa paștalâ plătită în numeROMANIA! jPTM\. â MAGTÁRÁÉ főszerkeszto; Felelős n rílii m ifi KACSÓ SÁNDOR ORSZÁGOS KMOKaamUS iflPtiftP ROBOTOS IMRg mrni a román lengyel kulturális egyezményt A lengyel miniszterelnökség nagytermében, pénteken fél háromkor kulturális együttműködési szerződést ítak alá a Román Népköztársaság és a Lengyel Köztársaság kormányképviselői. Lengyelország részéről a kultúregyezményt Stanislaw Skerezeszevszki közoktatásügyi miniszter és V Vincenty Raymovszki államminiszter írták alá. Románia részéről Octav Livezeanu tájékoztatásügyi miniszter és Ion Pás művészetügyi miniszter írták alá. Az egyezmény megkötése után a Lengyel Köztársaság miniszterelnöke Josef Cyrankiewicz és a Román Népköztársaság miniszterelnöke dr. Groza Péter méltatták a szerződés jelentőségét. A Lengyel sajtó ünnepli a román kormányküldöttséget (Varsó, Rador) — A lengyel lajók részletes kommentárokat fűznek a román kormányküldöttség varsói látogatásához. A .Rzeczspospolita“ című lap szerint a Román Népköztársaság egyre növekedő részt vesz a béke megerősítésére, az országok közötti új kapcsolatok és a kölcsönös segélynyújtás megszervezésére irányuló nemzetközi együttműködésben. A két munkáspárt egyesítésének és az összes demokrata pártok egységes frontja megerősítésének következtében az ország gazdasági és szociális újjáépítése egyre határozottabb formát ölt. A „Glos Ludu“ című lap, a román kormányküldöttség érkezését rendkívül fontos politikai eseménynek nevezi. „A látogatás új lépést jelent az azonos érdekekkel bíró két ország kapcsolatainak megerősítésére, elsősorban a béke megvédését és a kollektív biztonságot illetőleg Úgy Lengyelországban mint Romániában a kormány tagjai kipróbált harcosai a nemzetük önállóságáért, szabadságáért és haladásáért vívott harcnak“. (Varsó, Rador.) — Cyrankiewics lengyel miniszterelnök, a román kormányküldöttség tagjai tiszteletére fogadtatást rendezett, melyen a kormány tagjai, a diplomáciai testület és a politikai, tudományos és kulturális élet képviselői vettek részt Lengyel kereskedelmi bizottság érkezett Bukarestbe A napokban lengyel kereskedelmi küldöttség érkezett Bukarestbe. A küldöttséget Bienkowski Tadeusz a lengyel ipar és kereskedelemügyi minisztérium főtisztviselője vezette. A lengyel küldöttséget Bucur Sch'opu »Iminiszter fogadta A megbeszélés tárgya gyakorlatban érvényesíteni az 1947 szeptember 9-én megkötött román-lengyel kereskedelmi szeződést. Valószínűleg, hogy a kereskedelmi szerződés kereteit kiszélesítik és vegyes bizottságot létesítenek a román-lengyel gazdasági ügyek összhangolása céljából. IS 4 demokratkusjsári közreműködésátfa Megalakult a és Népi Demokrácia frontja Február 27-én, Vasile Luca pénzügyminiszter elnökletével tartott ülésen megalakult a Népi Demokrácia Frontja, a romániai népi demokratikus erők akció egységét biztosító szervezet A Népi Demokrácia Frontját a következő kiküldöttekből álló Országos Tanács vezeti: Román Munkáspárt: Vasile Luca, Lotar Radaceanu, Iosif Chisinevschi. Ekések Frontja: Dr. Groza Péter, Anton Alexandrescu, Ion Ontanu. Nemzeti Néppárt: P. Constantmescu-Iasi, Mihail Dragomirescu, Alexandra Steflea. Magyar Népi Szövetség: Kacsó Sándor, dr. Takáts Lajos, Czikó Nándor. A Népi Demokrácia Frontjának elnökévé dr. Groza Péter miniszterelnököt választották meg, főtitkári tisztségre Vasile Luca pénzügyminisztert, főtitkárhelyettesi tisztségre pedig Iosif Chisinevschi, a Román Munkáspárt központi bizottságának tagját. A résztvevők megegyeztek a közös program alapján történő együttműködés alapeveiben. A közös munkaprogramot a közeli napokban teszik közzé. A Népi Demokrácia Frontja közös listán indul a választásokon. A választási kampány lebonyolítása érdekében minden intézkedés megtörtént. Azonnal megalakítják a Népi Demokrácia Frontjának megyei és járási tanácsait, melyben minden résztvevő párt 2 taggal képviselteti magát. Elhunyt Nicodim Munteanu pátriárka Nicodim Munteanu pátriárka tegnap 1948 február 27-én elhunyt,s Temetésére vonatkozólag különleges intézkedéseket tesz nek. A miniszterelnökség a következő részvéttáviratot küldte a Szent Szinódusnak Nicodim pátriárka halála alkalmából: A Román Népköztársaság Nicodim pátriárka elhunyta alkalmából részvétét fejezi ki a Szent Szinodusnak és a román ortodox keresztény egyház klérusának. A kultuszminisztérium részvéttávirata így hangzik: Mély sajnálattal vettem tudomást Nicodim pátriárka Őszentsége, Románia pátriárkája elhunytáról. A kultuszminisztérium általam ezúton csatlakozik a klérus és a román ortodox egyház gyászához,amely ősz apát vesztette el a tiszteletremél 1 elhunytban. STANCIU STOIAN professzor kultuszminiszter A Népi Demokrácia Frontja a „nap" jelével vesz részt a választásokon Az Igazságügyminisztérium a következő közleményt adta ki: A Központi Választási Bizottság tegnapi ülésén az előterjesztett térés alapján a «MAP*« választási jelet a Népi Demokrata Frontjának juttatta. A Népi Demokratie Frontjában a Román Munkás Párt, az Ekésfront, a Nemzeti Néppárt és a Magyar Népi Szövetség vesznek részt A néphaldom a nemzetiségi jogegyenlőség meg<dösíthet ellen biztosítéka Hazánkban a demokrácia megszilárdításáért vívott és sikerekben bővelkedő három éves küzdelem egyik legnagyszerűbb vívmánya a nemzetiségi kérdés megoldása a teljes jogegyenlőség alapján. Elég csak futólagos visszapillantást vetni a múltba, annak igazolására, hogy’ amióta a nemzetiségi érzület, mint tömegek mozgását befolyásoló tényező, jelentkezett a társadalomban, a mindenkori uralmi rendszerek egyike sem tudta mert nem is akarta a közvetlenül érdekeltek kívánságainak megfelelően megoldani ezt a problémát. Nem akarta megoldani, sőt megakadályozta a néptömegek megoldásra irányuló kísérleteit«,» mert országok lakosságának nemzetiség szerinti megoszlását a nemzetiségek kölcsönös egymásrauszítása révén az uralkodó és kizsákmányoló osztályok éppen uralmuk fentmaradására használták fel. Nemzetiség szerint megosztva a népeket, megosztották az uralmukat fenyegető elnyomott és kizsákmányolt tömegek erejét s ezáltal könnyebben tudták egyensúlyban tartani átkos uralmukat. A nemzetiségi kérdést csak egy olyan államrendszerben lehet megoldani, amelyben a dolgozó nép többsége határozza meg a politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődés menetét, egyszóval a hatalmat a saját soraiból kiemelkedő és szabadon választott vezetői útján a munkásosztály vezetésével maga a nép gyakorolja. A dolgozó népnek elsőrendű érdeke a kizsákmányolás minden válfajának felszámolása, tehát az ember felszabadítása, szabadságjogainak hiánytalan biztosítása. Felszabadítva pedig az embert, felszabadítja benne a nemzetijségi tényezőt is. Szabad emberek között nincs nemzetiségi féltékenységből, nyelvi különbségből származó ellentét. A másik nemzetiséghez tartozó joga nem korlátozza az ő jogait. Nem hogy érdekellentét nincsen közöttük, hanem érdekazonosság fűzi őket egymáshoz, hogy mindegyre bővítsék a szabadságjogok határait s mindegyre több politikai, gazdasági és kulturális jót biztosíthassanak egymásnak és így önmaguknak is. Nem véletlen tehát, hogy a politikai hatalom birtokában hazánk dolgozó népének állampolitikai irányító tényezői a nemzetiségi kérdést a jogegyenlőség irányelvei szerint oldották meg. Erre csak az államhatalmat gyakorló dolgozó osztályok lehettek képesek. Éppen azért és azáltal lehettek képesek rá, mert a hatalom megszerzéséért nemzetiségre való tekintet nélkül legjobb fiaik egymás mellett, egymással karöltve küzdöttek a közös erőfeszítéseik révén juthattak el az államhatalom gyakorlásáig. A dolgozó osztályok politikai hatalmának biztosításáért folytatott küzdelemben, a dolgozók élcsapatát képező marxista-leninista-sztálinista ideológiával felvértezett munkásosztály pártja küzdött az első sorokban. Elsősorban ennek a pártnak érdeme, hogy „DEMOKRATIKUS RENDSZERÜNK NEMZETISÉGI POLITIKÁJA OLYAN MEGVALÓSÍTÁSA A ROMÁN NÉPI DEMOKRÁCIÁNAK AMELYRE BÜSZKÉK LEHETÜNK Gheorghe Gheorghiu-Dej a Román Munkáspárt főtitkára állapította meg ezt kongresszusi jelentésében. Joggal lehet rá büszke a proletariátus élgárdája, mert olyan tény ez, amelynek történelmi jelentősége elvitathatatlan. Olyan tény továbbá, amelyből le lehet mérni azt is, hol áll, meddig jutott el hazánkban a népi demokratikus rendszer. Eljutott a dolgozó osztályok politikai hatalmáig és most a fejlődésnek abban a szakaszában van, hogy újabb politikai lépcsőfok eléréséhez, gazdasági és közigazgatási vonatkozásban is érvényesítse célkitűzéseit. Ez vezet a nemzetiségi jogegyenlőségből folyó eredmények további széleskörű kiépítéséhez is. A munkásosztály tántoríthatatlan a nemzetiségi politikában, mert tántoríthatatlan a demokratikus szabadságjogok kiteljesítéséért és megszilárdításáért folytatott harcban. E harc eddigi sikereinek tulajdonítható éppen a nemzetiségi jogegyenlőség állampolitikai elvvé szilárdulóba s e harc további szakaszai bontakoztatják ki teljesen a benne rejlő nagyszerű lehetőségeket, amelyekre Gheorghiu- Dej főtitkár jelentésének további részében többször is utal. A népi demokrácia megszilárdulásának magától értetődő következménye „a nemzetiségi iskolák állami fenntartása, magyar egyetem létesítése, az anyanyelv használatának joga a közigazgatásban, az együttlakó nemzetiségek és demokratikus szervezetek tényleges, teljes jogegyenlőségén alapuló részvétele a politikai életben.“ Ezek a tények „jellemzik a Román Népköztársaság nemzetiségi politikáját.“ Mi sem természetesebb, tehát mint kibocsátandó új alkotmányunknak a valóságos helyzetnek megfelelően „ki kell hirdetnie a Román Népköztársaságot minden állampolgára teljes jogegyenlőséget — nemre, nemzetiségre,