Romániai Magyar Szó, 1948. március (2. évfolyam, 149-173. szám)
1948-03-08 / 155. szám
Hétfő, *1948. március 8.- _ m Romániai Magyar Szó 15 ■ II IUBI——■ ■■■■■■ ........................................ W A kisipar és kiskereskedelem szerepe a Román Népköztársaságban Rövid időközben két figyelemre méltó, sok tekintetben tanulságos hivatalos rendelet látott napvilágot. Mindkettő a gyakorlati hasznosságon kívül, azért érdemel megkülönböztetett figyelmet, mivel veszélyes tévhiteket rombol össze, káros félreértéseket tisztáz. Egyik rendeletet a pénzügyminissztérium adta ki és ebben a legszigorúbban rendre inti a gyanúsan túlbuzgó, adókihágási jegyzőkönyveket „nagyban“ gyártó tisztviselőket, akik a pénzügyi főhatóság szándékait félreértve — vagy tervszerű számításból —■ alaptalan zaklatásoknak teszik ki a kereskedőket. Ezek az adóhivatalnokok tévesen azt hitték, hogy feladatuk a kiskereskedők életének a megkeseritése, tönkretétele s az érdemeket a szállított kihágási jegyzőkönyvek papír súlya szerint mérik. A pénzügyminisztériumi rendelet határozottan leszögezi, hogy az alaptalan és a törvényesség határait túllépő bajokozás nem érdem, hanem bűn, mint ahogy az új adószellem a tiszteséges együttműködés megteremtésére és nem az adófizetők kiszolgáltatására törekszik... Ott tehát, ahol az adótisztviselő túlzásokra ragadtatja magát, feltétlenül valamilyen gyanús szándék motoszkálhat. Nem utolsósorban az, hogy elégedetlenséget keltsen, s ezzel a reakció malmára hajtsa a vizet. A második számú rendeletet az újjáépítési miniszteri bizottság adta ki és ebben módot ad, hogy a kisiparosok adójuk leszállítását kérjék. Egyszerű egyéni kérvény alapján minden kisiparos adócsökkentést kérhet, még ha adó felebbezésében már döntés is történt. Mit bizonyítanak ezek a rendelkezések ? Elsősorban azt, hogy a Román Népköztársaság kormányának határozott magatartása van mind a kisiparosság, mind pedig a kiskereskedelem tekintetében s ezt az álláspontját érvényesíti is. Ha mégis olyan szándékokat tulajdonítanak népi demokratikus kormányzatunknak, amely nem fedi vagy félremagyarázza az elhangzott nyilatkozatok értelmét, ezért azok a „hangulatkeltők“ a felelősek, akik céltudatosan és jól megfontolt szándékkal igyekeznek zavart kelteni s a valóságot elködösíteni. Idézzük csak Gh. Gheorgiu Dej ipari és kereskedelemügyi miniszternek a Román Munkáspárt kongresszusán a kisiparosokkal kapcsolatban elhangzott szavait: „A kistermelők, kézművesek és kisiparosok jelentős szerepet játszanak és játszanak majd a jövőben is, nemzetgazdaságunkban. Ezért állami szerveinknél támogatásra találnak“. Ezek a szavak a kisiparosság feladatainak felméréséből fakadtak, amit bizonyít az is, hogy a kézműipar egyik legfontosabb kérdésének, az adókérdésnek az orvoslására máris megszületett a megoldás. Kétségkívül a kisiparos-társadalom kérdéseinek az elrendezésére még sok a tennivaló s e tekintetben nem utolsó sorban nagy szerepet játszik a nyersanyag és a hitelellátás kérdésének sikeres megoldása is. E tekintetben mindjárt utalhatunk a Népi Demokrácia Frontjának választási program-kiáltványára, amely a következőket mondja : kisiparosok lesznek és gazdasági felemelésének biztosítására a N. D. F. támogatást nyújt a nyersanyag és félgyártmányokkal va Ki ellátásban, a hitelek beszerzésében, a kisiparos termelőszövetkezetek megszervezésében, a demokratikus adóreform megvalósítása, az élet megolcsóbbodása által . Mindez arról tanúskodik, hogy figyelmet szentelnek e termelő réteg sajátos problémáinak, sőt olyan távlatokban tekintik a kisiparosság sorsát, amilyenre sok érdekelt talán nem is képes. A kisiparos termelőszövetkezetek felkarolásának kérdését is e szempontból kell megítélni. Számos más előnye mellett, a szövetkezeti szervezkedés azzal a hatalmas előnnyel is jár, hogy bekapcsolja a kézműipart a tervszerű termelő munka ütemébe. Ami a kiskereskedelmet illeti, a helyzeti adottságok itt is sokban különböznek attól a helytelen megítéléstől, ami az utóbbi időben éppen a kereskedői réteg köreiben kezdett tért hódítani. Holott Gh. Gheorghiu-Dej ipari, és kereskedelemügyi miniszter világos nyilatkozatának el kellett volna oszlatnia minden félreértést. E nyilatkozat ugyanis határozottan kijelenti, hogy „az állami áruházak létesítése nem jelenti a magánszektor felszámolását a kiskereskedelemben és nem is szabad így értelmezni“. A magán és az állami kereskedelem kitűnően megférhet egymás mellett, sőt a magánkereskedelem szükséges is a jó áruforgalom biztosítása céljából. Természetesen azonban nem akármilyen kereskedelemről van szó, hanem arról a kereskedelemről, amely vállalja az állammal és a vevőközönséggel szemben társadalmi szerepének becsületes teljesítését. Vevőközönségét kiuzsorázó, az állammal szembeni kötelezettségei elöl magát kivonó «feketéző» zugkalmárokra a Román Népköztársaságnak nincs szüksége, de igenis megértésre, sőt megbecsülésre talál az a kiskereskedő, aki az áruknak a fogyasztókhoz való eljuttatásában szerepet vállal és ezt a szerepét becsületesen tölti be. Vezető gazdasági körökben az állami kereskedelmi vállalkozást sohasem tekintették a magánkereskedelem ellen irányuló eszköznek, hanem szerepét mindig az árszabályozásban, az árupiac egyensúlyának biztosításában jelölték meg. Egyedül a fővárosi élelmiszerkereskedelem terén kellett átvennie az államnak az áruelosztást, mivel a hosszan tartó háborús és háborúutáni konjunktúra annyira megnövelte az élelmiszerpiaci kereskedők nyereségmohóságát, hogy e téren fokozottabb állami beavatkozás vált szükségessé. Egyébként is az állam pénzügyi erőforrásait elsősorban az ipari befektetésekre tartja fenni szabad utat engedve a becsületes szándékú magántőke érvényesítésének az árukereskedelem hatalmas kiterjedésű területén. Gazdaság életünk mai adottságai a kiskereskedelem számára különben isiztosítják a tisztes kereskedelem gyakorlásának lehetőségét. Az egységes köyyviteli rendszer bevezetésének biztos alapot kell szolgáltatnia az adóterhek helyes megállapítására, míg az áruszétosztás irányítása a tiszteséges kereskedőt mentesíti a zugkereskedelem ingoványaiba való tévelygés alól. A kereskedő belátásán, őszinte óhaján és mérsékletességén múlik tehát, hogy megfeleljen azoknak az igényeknek, amelyeket a népi demokratikus rendszer irányában támaszt. Nem arról van tehát szó, hogy az államhatalom döntse el a kiskereskedő sorsát, hanem a kiskereskedő dönt önmaga sorsa fölött, azáltal, hogy vállalja a feladatot s tiszteségsel betölti az őt megillető társadalmi szerepet. Mert erre a társadalomnak szüksége van. És nem kétséges, hogy az inflációs idők üzérvilágától meg nem Egyik legutóbbi számában az „Agerpres“ gazdasági szaklap arról ír, hogy az állami kereskedelem mellett a magánkereskedelem tevékenysége számára is kiterjedt működési terület marad, Így tehát, ha a külkereskedelmi tevékenység és a nagykereskedelem terén az állami irányítás nélkülözhetetlenül szükséges és nem pótolható, a kiskereskedelem feladatait az állam nem fertőzött kiskereskedő melyik utat veszi át. fogja választani! Elmélet és gyakorlat, hivatalos eírc nyilatkozat és gyakorlati rendelkezés tehát, mind ai idig szól, hogy a kisiparosság és a kiskereskedelem jelentősége nem becsülhető le és népi demokratikus kormányzatunk magatartását e társadalmi rétegekkel szemben is ezek a megfontolások határozzák meg. Csak a célzatos rossz szándék, a reakciós mesterkedés igyekszik ennek ellenkezőjét elhitetni! KARÁCS ANDOR REPUBLIC POPUJABa ROMINA HEGIA LOTERIEI DE STAT első osztály Hoz$* s 1948. >*1!ba élt Ily«*n>écy A ROMÁN NÉPIES KÖZTÁRSASÁG ÁLLAMI OSZTÁLYSORSJÁTÉKÉRT JÁTÉKTERVE 80.000 sorsjegy 40.000 nyeremény 1 jutalom e egész vagy osztható, az 5., osztályban: 5.000.000 lel 1 i 3 4 15 25 50 150 2250 1.000 R.I 2 1 o.ooo 15.000 5.000 0.000 5.000 3.000 2.000 ►.000 0.000 0.000 0.000 100.000 100.000 225.000 250.000 250.000 450.000 500.000 2500 :1. Lei ,675.000 második osztály Húzás: 1948. május 7. essíyeremény * 1.000 út 2, 4 15 25 50 150 2250 l 0.000 5.000 5.000 0.000 6.000 4.000 3.000 HARMADIK. OSZTÁLY 1.000 0.000 0.000 0.000 100.000 100.000 225.000 250.000 300.000 600.000 ,750.000 2500 ajrer. Lell0.125.00Q Húzás: 1948. május 27. és 28. 1 2 4 15 25 50 150 2250 i0.QOC 25.000 15.000 10.000 7.000 5.000 4.000 1.000.000 500.000 200.000 0.000 100.000 100.000 225.000 250.000 350.000 750.000 100.000 NEGYEDIK OSZTÁLY Húzás: 1948. Június 16. éa. 17. 100 2500 nyer. Lel 12.575.000 15 25 50 150 2250 250.000 * 25.600 15.000 10.000 8.000 6.000 5.000 A SORSJEGYEK ÁRA: < .000 0.000 0.000 0.000 100.000 100.000 225.000 250.000 400.000 000.000 250.000 2500 nyer. Lel 15.025.000 V, Mimi az 5. osztályra: Lel 5.000 Minden egyes osztályra: Lel 1.000 2.500 500 ‘A 1.250 250 Az állam törvénnyel szavatolja a játéktitkot és a nyeremények kifizetését • A játékosok mindennemű levonás nélkül kapják meg a nyereményeket. A NYEREMÉNYEK VÉGÖSSZEGE LEI _______ ÖTÖDIK OSZTÁLY__________ Sasáil 194$. Jalias 7-3-9, 12-13-14-15. - 17-18-19-, 21-22-231 25-23-27. 29-30 és 31. LEGNAGYOBB STEREKÉNT SZERENCSÉS ESETBEN LEV 10.000.000 18.000.000«c7.000.0006.000.000 EGY JUTALOK Lel Nyerenénj 5 1 I% 3 1j 8 n 2C 24 5 1 70 100 200 500 1000 2SOOO 30000 SOO.OOí 200.001 30.001 75.000 50.000 30.000 25.000 20.000 15.000 12.000 10.000 8.000 6.000 5.000 íremén; 5.000.000 5.000. 000 3.000. 000 2.000. 000 *000.000 D0.000 600.000 600.000 600.000 600.000 600.000 600.000 600.000 000.000 1.050.000 1.200.000 2.000.000 4.000. 000 6.000. 000 0.000.000 1., 175.050.000 SSSI3SCI.SOO Újabb kereskedelmi szerződéseket kötöttünk a szomszédos államokkal 22.00 © v•sgy ss kukoricát szállítunk Csehszlovákiába Az ipar és kereskedelemügyi minisztériumban fokozott munka folyik a külkereskedelem fokozásának elősegítése érdekében. Az elmúlt hetekben számos megbeszélést folytattak a szomszédos államok kereskedelmi képviselőivel újabb kereskedelmi egyezmények megkötéséért. A lengyel megbízottakkal a tárgyalásokat még nem fejezték be. A jövő hét folyamán kötik meg a szerződést. A csehszlovák kereskedelmi küldöttséggel a tárgyalások sikerrel végződtek. A románcsehszlovák kereskedelmi szerződéshez újabb jegyzőkönyvet csatoltak. A jegyzőkönyv szerint a Román Népköztársaság 22.000 vagon kukoricát exportál Csehszlovákiának. A fenti mennyiséget 1948 végéig kell leszállítani. Jugoszláváiból 9 tagú kereskedelmi küldöttség érkezett. A küldöttséget Norbert Weber a Jugoszláv Szövetséges Népköztársaság ipar és kereskedelemügyi minisztériumának helyettese vezeti. A román-jugoszláv kereskedelmi szerződés megkötésére irányuló munkálatok hétfőn reggel kezdődnek. A most megkötött, vagy kiegészített kereskedelmi szerződések lényegesen növelik az áruforgalmat és elősegítik a termelést. 1943 június 30-ig fémjeleztetni kell az arany, platina és ezüst tárgyakat Súlyos börtönbüntetés jár azoknak, akiknél a határidő után fémjelzés nélküli tárgyakat találnak A gazdasági újjáépítés és pénzstabilizáció miniszteri bizottsága rendeletet adott ki, amelynek értelmében mindazok akiknek birtokában olyan arany, platina, vagy ezüstből készült tárgyak vannak, • amelyekről hiányzik a román állam fémjelzése, kötelmek 1948 junius 30-ig e tárgyakat fémjeleztetni. Bukarestben és Ilfov megyében a vegyelemző és fémjelző hivatalban (str. Bucovina Nr. 1), míg vidéken a megyeszékhelyeken működő mérték, súly és nemesfémek hivatalában történik a fémjeleztetés. A bemutatás és fémjelzés kötelezettsége alól mentesülnek az egy grammnál kisebb súlyú arany és platina tárgyak és a 10 grammnál kisebb súlyú fémtárgyak. A fémjelzés után a tárgyakat visszaadják tulajdonosaiknak. Nem látják el fémjelzéssel azokat a tárgyakat, amelyeknek eredetét nem lehet megfelelően igazolni. Mindazokat, akiknél 1948 június 30-a után fémjelzés nélküli tárgyakat találnak, az 1945 évi 351-es számú törvény 27. pontjának első bekezdése értelmében, 4-12 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtják. Ugyanakkor elkobozzák ezeket a tárgyakat.