Romániai Magyar Szó, 1948. július (2. évfolyam, 246-273. szám)
1948-07-01 / 246. szám
fuítiis 1 ciSlöfíöfc — K évfolyam 246 szám. AfÖ'4PAP § '■'■?'£ Taxa poștală plătită» în numetot» ma*. <* IS a „ „ _ __ - I rar conf- aprob 5ni Dir. Geo — ROMÁNIAI PTT “ “ A MAGYARv^ pi ■ tfoszerkeszto: * *acso Sándor műm BEiWiBWMflS WMP KSiigazgatăsi árLefottífete» összes megyef&nökök részvételével Szerdán, június 30-án a belügyminisztériumban közigazgatási értekezlet kezdődik, melyen részt vesznek az ország összes megyefőnökei és közigazgatási felügyelői. Dr. Gncza Péter miniszterelnök hétfőn munkaküpaigalicácson fogadta Teohari Georgescu belügyminisztert. A mámSfe»terelnök ezután a Román Népköztársaság görögkeleti egyházfőjét Justinian érseket fogadta. fl polgárminisztérum újabb natóg horderejű intézkedései Nagyszabású vámilleték-csökkentések Az álliii kereskesSel sws válatiitok adózési rendszere A Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsa aláírta a vámtörvények módosítására és az adótörvény kiegészítésére vonatkozó pénzügyminisztériumi határozatot. A határozat értelmében a vámnál lévő és a tulajdonos által szándékosan elhagyott áru az állam tulajdonába megy át és nyilvános árlejtésen kerül eladásra. A romlandó és idejében át nem vett áru, árverés útján azonnal értékesíthető. A törvényrendelet értelmében a behozott áruk eddigi 16 százalékos adatorem illetéke 14 százalékra csökken. Hasonlóképen jelentős csökkentést ír elő a törvényrendelet a petroleumipar, gyapjú, gyapot, rézérc és rézhulladék behozatali illetékénél is, így 1/8-ra csökkenti az elekroda behozatalnál kivetett egységes kvótát is. A cukorrépa-mag behozatalnál, száz kilogrammonként 21 lejre csökkentették az engedély illetékét A gépkocsiknál és gépkocsi alkatrészek behozatalánál csak 5 százalékos vámilletéket és 10 százalékos adatüzemet lehet felszámítani. Mentesítették minden vámilleték alól a trakor-gyárak által behozatott nyersanyagokat és félgyártmányokat. A határozat hatálytalanítja a 2% statisztikai vámilletéket, a 2 százalékos ad valorem illetéket a papírbehozatalnál, a statisztikai bélyeg illetéket és a rádiókészülék behozatalát terhelő összes illetéket. A VÁMKIHÁGÁSOKAT nem csak az eddigi bírságokkal sújtják, hanem nemzetgazdaság elleni szabotázsnak minősítik. A határozat kiegészítő intézkedéseket tartalmaz az adócsalásokra vonatkozólag is, így például az adócsalások büntetésére vonatkozó 344/947 sz. törvény 7-ik szakaszát is módosították. Eszerint ha nem fizetik be a meghatározott időpontig a levonás vagy befizetés útján leróvandó adóilletékeket, — ha nem teljesítik a bélyeg megsemmisítés formájában történő illeték lerovására vonatkozó előírásokat, akkor azt szabotázsnak tekintik és a pénzügyi bírságokon kívül, börtönbüntetést is alkalmaznak. A dekrétum előírja továbbá, hogy mindazokat, akik hamisítják vagy utánozzák a bélyegeket, tekintet nélkül arra, hogy azok forgalomba kerültek-e vagy sem, 10-től 25 évig terjedő kényszermunkával sújtják. Enyhítő körülményt nem vesznek figyelembe. A vádlottak előzetes letartóztatásba helyezése kötelező. Az állami kereskedelmi vállalatok adózási rendszerével kapcsolatban a törvényrendelet előírja, hogy a „CENTROCOM“ állami nagykereskedelmi vállalatoknak az állami üzletek részére történő mindennemű árueladása bélyegilleték-mentes. Az állami kereskedelmi vállalatok és állami üzletek közötti hitel vagy pénzellátási műveletek is adómentesek. telis népi futó jozottakig a marosvásárhelyi Petőfi-versenyek Balogh Edgár beszéde az m népi kultúráról CES küldötft tudósítónk telefonjelentése) Vasárnap este ünnepi keretei között kezdődtek meg Marosvásárhelyen a Petőfi-versenyek Kora reggeltől kezdve özönlöttek a városba az Erdély minden részéből érkező színjátszó, dalos és táncos csoportok. A város lakossága lelkes éljenzéssel fogadta a festői népviseletben fölvonuló kulturmunkás-versenyzőket. Gyöngyöspárt és kalotaszegi leányok járták az utcákat, harisnyás székely legények, baka megyei csángók, bánsági magyarok. Az ország minden magyar bakta megyéje elküldte ide legjobb táncosait, énekeseit és színjátszóit. Az ünnep megnyitására zsúfolásig megtöltötték a kultúrpalota nagytermét a színpompás csoportok. Megjelent az ünnepségen Nyilas Ilona, a Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsának tagja, Kacsó Sándor, a MNSz országos elnöke , a romániai magyar szellemi élet sok más személyisége, a helyi hatóságok képviselői. Az ünnepség a Román Népköztársaság himnuszával kezdődött, melyet dalárda adott elő. Ezután Salamon Kálmán vezényletével a népzenészek zenekara adta elő Erkel Ferenc Hunyadi Lásló nyitányát Majd Sándor István szavalta Petőfi „Respublica" című versét, utána pedig a marosvásárhelyi tanítók kara Bartók-Kodály dalokkal szerepelt, Csiki László vezényletével. Haraszti Emil Kiss Jenő „A köztársaság kikiáltása című versét szavalta. Megismételik a Petőfi- versenyeket Az ünnepi beszédet Balogh Edgár nemzetgyűlési képviselő, a MNSz országos népművelési vezetője mondotta. Kifejtette, hogy a Petőfi versenyek célja az uj, népi kultúra megteremtését elősegíteni. Nem az egykori elnyomott jobbágyok kultúráját akarjuk föltármsztani, hanem az a célunk, hogy átvegyük a népi művészet formakincseit uj tartalommal töltve meg azokat. Nem romantikus népiességet hajszolunk, hanem az uj társadalmat épitő és vezető munkásosztály és e haladás szempontjából értékeljük át ősi parasztkultúránk közösségi emlékeit. A gyónak* utalt a Szovjetunió művészetére, amely nemzeti formában új szocialista tartalmat ad. Majd a Petőfi-verseny eredményéről beszélt. A verseny hatalmas tömegeket mozgatott meg. Tízezernyi népszínjátszó táncos és dalos vonult föl országszerte versenyezni százezer néző előtt, hogy kifejezze magát dalban, táncban színjátszásban. Kétségtelen eredmény, hogy sikerült fölújítani a régi közösségi formákat. Kétségtelen tény az is, hogy csak részben sikerült új tartalommal tölteni meg ezt a hatalmas népi kultúrmegmozdulást. Ennek magyarázata abban is föllelhető, hogy a verseny anyagát az elmúlt őszön állították össze. A közben eltelt háromnegyed év mérhetetlenül nagy változásokat hozott azország politikai, gazdasági és művelődési életében, melyek nem tükröződnek vissza a Versenyben. Éppen e hiány pótlására hirdette meg a Magyar Népi Szövetség új pályázatot íróinkhoz, költőinkhez, képzőművészeinkhez és zenészeinkhez, hogy alkotásukban a mai kort és mai törekvéseket tükrözzék vissza. CsoîjȚ 8*06 a 2-ik oldalon.) Máramosítás sifos csapást nert a sovinizmusra „Az együttlakó nemzetiségek szabadságjogainak kiteljesítése és teljes jogainak biztosítása az ország de rockratizálódásától függ és ez marad továbbra is pártunk legtöbb feladata“. — mondotta Gheorghe Gheorghiu-Dej „A Román Kommunista Párt álláspontja a soviniszta és revizionista áramlatokkal kapcsolatosan»* mondott emlékezetes nagy beszédében. Ez a megdönthetetlen marxi-leninLsztalkn elméletre támaszkodó megállapítás jut most az ország lakosságának eszébe, amikor a főbb iparvállalatod éHamositást,. val országunk újból korszakalkotó nagy lépéssel ment előre a demokratizál dAg útján a szociálizmus fel'. Kéts égbevonhatatlan tény hogy ftz államosítás forradalmi tón veri és hatalmas ega-ást mér* „ speitil. í*rme ptíflfteári támnezáTO fon *. iára, ég táplálójára; az ember- ember -ital -történet kizsákmányne *. rá,pák rendszerére. A . Rean*e?a'*.b.,n rrndo- O’aru e„. sei a. kfr.ptc»íoi foejalkoesk és rerdHrí-1 éoT-rlPe'mr^M „IkV '*'»»» meszrvJelész«« »rkM wy» -* tere a r,n Tatban. A eik*»1’"' mtnfl''o*»kelf?*j ebből Indul ki, hogy „ nmvT-tjs * rí kérdés terén nem szbad elveszeni az éberséget, o nem szabad a,a» émtaw. boe a ebben a vtmat’-oaa*. ban már felszámoltuk a “eake’* k«réka*ez se’t. Az elbiteszedettsea rossz tanácsadó és minden ese'teees se.nlfSjpstUr Vkaima* terem* a V*. oitaT*«*a városi és falusi elemek számára, hogy álcázott soviniszta, izgatásokat folytassanak .Világosan kell látnia mindünk’, nek — írja a cikkíró — hewa, különböző soviniszta és faji áramlatok — a polgár nacionalizmus’ me gnyi’vonulási osrmái — nem tűnhetnek el mindaddig, amíg a kapialis*-» fcU zsákmányolás lehetsége még fennáll. Továbbá, mint ahogy Sztálin talt bennünket, az emberek tudatában elkövetkező változások nem egyszerre mennek végbe gazdasági, társadalmi helyzetük megváltozásával. Éppen ezért a sovinizmus maradványai ellen — a kapitalizmusnak az emberek tudatában még meglevő hadállásai ellen — a harcnak hosszú ideig kell még fogtaódnia. Éppen a Román Munkáspárt Központi Vezetősége II. plenáis ülésének határozata utalt rá, miután megállapította, hogy a Párt következetes nemzetiségi politikájának meg voltak a nagyszerű eredményei, hogy „a nemzetségi politika terén az elért sikerek ellenére, a választási kampány feltárta, hogy még sok tennivalónk van. Lankadatlan eréllyel kell folytatnunk a munkát a sovón és revizimistfi befolyás csökevényeinek leküzdésére. A figyelmeztetés helyénvaló. Távol állunk még attól, hogy elmondhassuk: mindent megtettünk nemzetiségi vonatkozásban és ezután nyugodtan ülhetünk habérainkon, ezen a téren nem fenyeget többé bennünket, népi demokratikus rendszerünket semmiféle veszély. A veszélyek mindaddig fennforognak, ami. az ember ember által történő kizsákmányolását továbbá ennek tudati maradványait is teljes egészében fel nem számoltuk. A főbb termelési eszközök államosításával még nem számoltuk fel országunkban a kizsákmányolás minden lehetőségét, főként pedig nem számoltuk még fel az együttélő nemzetiségek fiainak gondolkozási médjában a kapitalista rendszer tanításai révén megbúvó soviniszta polgári,nacionalista csökevényeket. A bizalrtatlanságot, a féltékenyságot más nemzetiségek fiai iránt, az elvtelen nemzetiségi egységet, amely a reakciósok egyik támadási eszköze a dolgozók akaratának érvéneysülése ellen, osztályöntudatuk elaltatására. Román óg magyar récrr?! egyformán megnyilvánulnak még ezek a pnipári csökevények’, amelyek ellen csak fokozott *>ber.seggel tudjuk eredményesen felvenni a küzdelmet -Helyesen állapit meg Tudor Olaru: „Szem előtt kell tartani hegyi román és magyar reakcióal k“»*-'-Ttcodik a megváltozó** gazda. rési és politikai viszonyokhoz, lemond a soviniszta izgatás és kihívás túlheladott formáiról, uj és váltooatoe, vidékink'nt 's társad«!. rr»i rőfejezírd'skép* mős-mág izgató módszereket talál fel. Általában úgy a román, mint a magyar reakciósok val'sággal tülekednek, hogy b'-szivárogjanak a' Silamg-'nezetbe, hogy ott támaszthassanak «tégedetlenséget a román és "■ magyar tömegek soraiban és bizalma"l anságot keltsenek beumnik az uj államgépezet iránt. Mivel azonban az ilyen k*rőr e*eket a, legtöbb esetben meghiusitják.e, román fi- magyar reakció rends erint a becstelen suttogások és rágalmazások eszugnóhoz folyamodik. A mmón's magyar reakciósok felhasználnak hiányos helvi elégedetlenségeket, máskor Sít. fát maguk hoznak létre iTy Snetfet, hogy aztán bujtogathassanak a hidegok ellen.“ Ki ne tudna akár Inca tiáger felsorakoztatni Példákat arra, hogyan igyekszik bizalmatlan,ágat támasz* tan? a demokratikus államgpezet' iránt a magyar reakció például rí nyelvhasználat kérdésében. Ebben a vonatkozásban a magyar reakcióink tökéletesen együttműködnek román elvbarátaikkal, akik csak azért igyekeznek gáncsoskodni a nemzetiségi nyelvhasználat terén, hogy alkalmat teremtsenek az együttélő népek közötti bizalmatlanságra. Tudor Ólam fel is említ néhány ilyen esetet .Vannak esetek, amikor a kapitalisták zsoldjában álló izgatók felhasználva azt a körülményt, hogy egy-egy erdőkerülő, jegyző, adóvégrehajtó vagy mezőgazdasági kamarai igazgató nem ismeri valamelyik falu lakosságának nyelvét vagy maga is soviniszta és ezért nem akarja beszélni azt, ezzel az ürüggyel megkísérlik ellentéteket szítani.“ „Ugyanilyen izgatási kísérletek történtek Csík és Háromszék megyékben, ahol az uj ügyvédtörvény 16*