Romániai Magyar Szó, 1949. január (3. évfolyam, 402-424. szám)

1949-01-16 / 412. szám

Romanics ín?|*___ Tervgazdaság és kultúrforradalom Az 1949 január elsején életbelépett gazdasági terv nemcsak a magasabbrendű szocialista termelési mód bevezetésének határkövét jelzi, hanem új fejezetet nyit a tömegek művelődési szintvonala felemelésére irányuló mozgalom történetében is. A gazdasági teréből óriási művelődési mozgalom körvonalai bontakoznak ki. Olyan művelődési mozgalom távlatai, amelyek megváltoztatják országunk művelődési arculatát és alapot teremtenek a magasabbrendű szocialista művelődés megteremtéséhez. A Román Népköztársaság gazdasági tervéről szóló törvény a dolgozók anyagi és művelődési tervéről beszélve többek között a következőket tartalmazza: „A Román Népköztársaság gazdasági élete szocialista szektorának kifejlesztésén és megerősítésén keresztül, a termelés és a munka termelékenységének emelésén, az áruforgalom emelésén keresztül alapot teremtenek a Román Népköztársaság dolgozó tömegei anyagi és kulturális körülményeinek feljavítására.“ Ezek a félreérthetetlenül világos szavak rámutatnak arra, hogy a gazdasági terv a dolgozók anyagi színvonala emelésével párhuzamosan a dolgozók művelődési színvonala emelését is célozza. A gazdasági terv azonkívül, hogy teljes esészében a széles dolgozó tömegek gazdasági színvonala felemelése és ezen keresztül az általános művelődési szint felemelése szolgálatában áll, művelődési síkon olyan hatalmas célkitűzéseket irányoz elő, amelyek új fejezetet nyitnak Népköztársaságunk művelődési életében. A dolgozók művelődési színvonala felemelésének terve rendkívül nagy figyelmet szentel a közoktatás kérdésének, illetve az oktatásügy kiszélesítése és tervszerűsítése kérdésének. A terv hadat üzen az írástudatlanságnak. Annak a szomorú állapotnak, amely egyenes következménye volt a polgári-földesúri úri kulturpolitikusok „kulurpolitikájának“. Hadat üzen az írástudatlanságnak mert az írástudatlanság felszámolása legelső, legalapvetőbb, legégetőbb feladat a tömegek művelődési színvonala emelése érdekében. A terv előirányzása szerint a tervévben 400 ezer írástudatlan férfi és nő tanulja meg a betűve és mesterségét, 400 ezer ember előtt válik éltető valósággá az addig számukra semmitmondó, érthetetlen, holt betű. Az egész országban található írástudatlanok 12 százaléka válik ezáltal írni-olvasni tudó emberré. De hadat üzen a terv az írástudatlanság forrásának is. Nyomon követi valamennyi iskolaköteles gyermek elemi oktatását, azaz megakadályozza azt, hogy az iskolaköteles gyermekek bármilyen okból hátat fordítsanak az iskolának. Az óvodai oktatás szélesebb alapokra való helyezése, a középfokú és felsőfokú oktatásban az életbe léptetett tanügyi reform megerősítése, az ország gazdasági káderének kinevezése szolgálatában álló műszaki oktatás fellendítése, mind-mind állomása a tömegek művelődési színvonala felemeléséért folytatott harcnak. Gondoskodik a terv arról is, hogy mindezek a célkitűzések ne maradjanak szép, de megvalósíthatatlan tervek, hanem élet, boldogító valóság váljék belőlük. Gondoskodik a munkás és parasztifjaknak a közép- és felsőfokú intézetekbe való tömeges belépése lehetőségéről. Diákotthonok és étkezdék létesítésével a még meglevő akadályok is elhárulnak a műveltséget és tudást meghódítani akaró munkás és paraszt ifjak előtt. Hogy a fentebb ismertetett elvi célkitűzések megvalósulhassanak, a tarvérben 909 óvoda, 500 új iskolaterem, 190 új műszaki iskola és internáltus létesül. A közművelődés egyik legfontosabb eszköze a film, amely nemcsak szórakozást nyújt, hanem elsősorban nemet, tanít, ismereteket közöl. A terv felméri a mnak a hatalma jelentőségét, amit a film a tönk művelődési színvonala fele:őse érdekeközpontokban A rádiónak óriási oktatóeszköz alkalmas arra, hogy a korszerű művelődés alapelemeit terjessze, hogy a mozilátogató közönség látókörét szélértesse, hogy szórakoztató formában a legalapvetőbb és legnélkülözhetetlenebb ismereteket adja tovább. A tervévben 500 falusi filmszínház létesül, 30 fakijáró filmkaraván létesítése pedig lhetővé teszi, hogy az ország legeldugottabb, leghátrmaradttabb vidékeire is eljuthasson a tudást közvetítő fehér filmvászon. A terv előirányozza a rádióhallgatók hálózatának megteremtését, a falvakon és a munkában jelent. A film, mint elsőrendű szerep jut ebben a döntő harcban. Képzeljük el, milyen nagy jelentőséggel bír az a tény, hogy a gyárak munkásai, a falvak dolgozói a lekiválóbb szakemberek előadásái hallgatják, hogy könynyűszerrel olyan ismeretek birtokába juthatnak, amelyek nélkül nem tudnánakeligazodni életünk mindennapi kérdései között. Hasonlóan nagy jelentősége van annak, hogy a terv előirányozza az ipari központokban üzemi könyvtárak és mukásszínházak létesítését. A falusi kutturothonok száma a tevévben 6000 ről 10.000-re emelkedik majd és a 10.000 közül 4000-at könyvtárakkal szerelnek fel. Mindezekből az adatokból kiviláglik, hogy a Román Népköztársaság gazdasági terve nagy lehetőségekkel járul hozzá művelődési életünk kiteljesítéséhez. A Bukarestben létesítendő hosszis űrjáratú román filmek gyártására alkalmas filmstúdió létesítésével, a bukaresti Nemzeti Színház felépítésével, a Kolozsváron és Temesváron felállítandó rádióállomásokkal aterv segítséget nyújt a polgári kultúra csökevényei ellen folytatott harcban. Segítséget nyújt ahhoz, hogy megtisztítsuk kultúránkat a nyugati burzsoá ideológia még mindig tapasztalható maradványaitól, ahhoz, hogy a Szovjetunióval való tudományos és általános ideológiai kapcsolatainkat elmélyítsük, ahhoz, hogy új művelődésünk felvirágoztatására fokozottabban merítsünk a szovjet kultúra tapasztalataiból. Íme így kapcsolódik össze a gazdasági és a művelődési terv, bizonyságául annak, hogy a magasabb rendű szocialista termelési mód bevezetése a magasabb rendű művelődésmeghódítására irányuló törekvés is egyben. ..'JAR ISTVÁN 3 ötben a minőségi állattenyésztés felé Háromszék megyében ezentúl csak fajállatokat lehet tenyészteni (SEPSISZENTGYÖRGY.) — A három székely megye dolgozó népének egyik fő életlehetősége az állattenyésztés. Az erdős-hegyes székelyföld mezőgazdasági téren nem veheti fel a versenyt a termékeny síkvidékekkel. Viszont az állattenyésztés számára beláthatatlan fejlődési lehetőséget nyújtanak a folyók mentén elterülő dúsfürű kaszálók és az első osztályú erdei, illetve havasi legelők. Háromszék megye és különösen annak déli része már sokkal alkalmasabb mezőgazdasági több termelésre — minőségi és mennyiségi téren egyaránt — mint a másik két székely megye földje és éghajlata. Itt is azonban a fő életlehetőség az állattenyésztés. Ebből csinálták a háromszékiek eddig is a legtöbb pénzt. A régi világban azonban a szegényparasztság alig-alg tudott hozzájutni ezekhez a lehetőségekhez. Az álattenyésztést is, mint minden más jövedelmi forrást, a falvak nagy gazdái maguknak sajátították ki. A nagygazdák oldalán volt a hatalom a pénz és a legelők tulajdonjoga — a szegény paraszti állattenyésztők nem bírták velük szemben a versenyt. Ezt az állattenyésztést a rendszertelenség jellemezte, egyedül csak a gyors és minél könnyebb meggazdagodásra fektették a súlyt a nagygazda állattenyésztők és vásári kupecek. Ilyen körülmények között nem is lehetett szó minőségi állattenyésztés kifejlődéséről rart állatot a következő vásáron busás haszonnal továbbadják, s ha lehet különféle turpisságokkal és vásári zsonglőrösködéssel „behúzzák“ társukat, hanem fajáratok nevelése szaporítása. Ezáltal ugyan- és tisztességes megélhetést tud biztosítani magának akármelyik szegényparaszt. A nagygazdák, akik addig szinte kzárólagosan uralták az állattenyésztést és kereskedést ezerféle módon próbálták elgáncsolni a dolgozó parasztok törekvéseit. Elzárták előlük a közbirtokossági legelőket, kiközösítették őket az állattenyésztési egyesületekből. A dolgozó parasztság öntudatának fokozódásával egyre nagyobb iramot vett a falusi osztályharc s a munkásosztály segítségével a falvak dolgozói sikeresen verték vissza a támadásokat. Ennek a harcnak egyik győzelmeképpen a szegényparasztság állattenyésztése előtt sincs ma már akadály. II megyén végigvonult a háború amely alaposan leapasztotta a tenyészállatok számára. A visszavonuló fasiszta csapatok csordaszámra hajtottak el és üldösték le az állatokat A felszabadulás után pedig a gyászos emlékű Adorján szélhámos társasága még jobban tönkretette a megye állatállományát. Ez a társaság azzal az ürüggyel, hogy jóvátétel részére szabut, elképeckedte a még megmaradt fajullatok javarészét. A háromszéki állattenyésztés azonban aránylag elég rövid idő alatt kiheverte a tetemes károkat. Két év alatt az álatálomány elérte a háború előtti mennyiséget, sőt azt túl is haladta. A falvak vezetése a dolgozó parasztság kezébe került s az eddig hátraszorított szegényparasztság előtt is megnyílt a lehetőség, hogy részt vegyen az állattenyésztés fejlesztésében. Ez a körülmény új jelleget adott a háromszéki állattenyésztésnek is. A dolgozó földművesek ugyan elsősorban nem nyerészkedési célzattal kezdtek állatokat tenyészteni, hanem megélhetésük biztosítása céljából. Náluk nem az volt a cél, hogy az egyik állatvásáron vásá Hogyan lett élmunkás Ignácz Irén szövőgyári munkásnő Ignácz Irén szövőmunkásnő a szatmári Erdélyi Textilgyárban dolgozik. Átlagosan nejoi 60— 67 százalékkal termeli túl a normát. Ez a rendes munkateljesítménye amióta a gyárat államosították. Egyszer a novemberi munkaversenyben már 79 százalékos túltermelést is sikerült elérnie. Jelenleg 3 szövőszéken dolgozik egyszerre. Az egész gyár büszke rá, a kezdő munkáslányok állandóan tanácsot kérnek tőle , szeretnének ugyan olyan jól dolgozni mint ő. Ignácz Irén szívesen ad tanácsot, gyakorlott szövőnő, már 12 éve dolgozik a gyárban. Feltesszük neki a kérdést: hogyan lett elmunkás? — Annak több oka is van, — feleli megfontoltan. — Először is én párttag vagyok s rendszeresen járok a gyűlésekre. Sokat tanultam ezeken a gyűléseken. Tudom már, hogy az én munkám nemcsak azért van, hogy megéljek belőle, hanem sokkal fontosabb célokról van szó. Tudom mit jelent ha én is, meg mások is többet termelnek. Nem tudom jól kifejezni magam, de dolgozni tudok és tudom miért dolgozok. Tudom, hogy ha több árut termelünk, akkor olcsóbb lesz az élet és minden munkásnak több jut. Az államosítás óta, jobban megy a munka, szívesebben csinálom, mert most magunknak dolgozunk. — Gondol erre, akkor is amikor a munkaidőt beosztja magának? — Természetesen. Mindig mondom a többieknek is: „Ne engedjék leállni a vét élét, mert akkor utáznia kell engedni a fonalat és az tiszta időveszteség. Én mindig elkapom idejében, nem vesztek egy percet sem. Átöltözéssel sem töltöm feleslegesen az időt. Egyenesen úgy jövök hazulról , igaz közel lakom, a cipőmet már a gép mellett dobom le és cserélem ki munkapapuccsal, közben már kezdem is a munkát. Beszélgetni meg nem állok le, csak ebédidőben. Íme egy példa, hogy lesz élmunkás az öntudatos munkásból. Lelkiismeretes időkihasználás és a végzett munka szeretete kell hozzá a szaktudáson kívül és bárki megszervezheti a büszke „élmunkás‘‘ címet. A minőségi állattenyészésért Ennek az évnek a végére annyira felszaporodott a háromszéki állatállomány száma, hogy még a más megyék részére történő kivitelre is jutott belőlük. És az állatállomány mennyiségi fejődésével egy időben lépések történtek a minőség megjavítása érdekében is. A mezőgazdasági kamara és a megyei állategészségügyi hatóságok sorozatos intézkedéseket foganatosítottak a régi világ állattenyésztését jellemző rendszertelenség feszámolása érdekében. Ezeknek az intézkedéseknek betetőzéseképpen a megyei főállatorvosi hivatal az elmúlt napokban elrendelte, hogy Háromszék megyében ezentúl csak kajánatokat lehet tenyészteni. A rendelet meghatározza azt is, hogy melyik fajtákat szabad ezentúl tenyészteni és szaporítani. Lovak tekintetében a megyét két részre osztották. A Málnás- Alsócsernáton-Nagyborosnyó községektől keletre eső vidékeken hegyi igavonókat és hátaslovakat a többi részeken nehéz igavonókat szabad csak tenyészteni. Szarvasmarhákat csak Simenthali-fajtát, sertést csak Yorkot, vagy ennek keverékeit, juhok közül pedig csak cigája fajtát szabad ezentúl tenyészteni. A főállatorvosi hivatal azokat az állatfajtákat választotta ki, amelyek a legalkalmasabbak a tenyésztésre Háromszéken és amelyeknek ugyanakkor a legjövedelmezőbb a tenyésztésük. Az észszerűség és a dolgozó nép érdekeinek szem előtt tartása jellemzi ezt az intézkedést, amelyik döntő lépésnek számít a minőségi állattenyésztés megteremtésének útján. A rendelet azonban egymagában nem elég. Éppen ezért a fajtiszta apaállatokról is gondoskodott az állatorvosi hivatal. A nyár folyamán több mint száz Simenthali bika érkezett a megyébe, az ősszel pedg a keverék-berbécseket is kicserélték cigája kosokkal. A minőségi állattenyésztés kifejlesztése új lehetőségeket nyit a háromszéki dolgozó földművesek előtt: a könnyebb és eredményesebb holnap útjára vezet. BEKE GYÖRGy. Vasárnap, 1948. január 16. A legfiatalabb tudomány A szovjet tudósok az utóbbi időben behatóan tanulmányozták a fitohormonok kérdését, vagyis a vegetációs elemek hormonjait és kísérletet tettek arra, hogy az eredményeket a mezőgazdaságban gyakorlatilag alkalmazzék. A fitohormonok szerepe a vegetációs világban egyezik a hormonoknak az állatvilágban betöltött szerepével. A fitohormonok — a növények fejlődésének és növekedésének kémiai szabályozói — nagy szerepet játszanak a növények tökéletes fejlődésében. A szovjet tudósok régóta számos kutatást és kísérletet végeztek, hogy minél alaposabban és tökéletesebben megfigyelhessék a fitohormonok akcióját, mert így remélték tetszés szerint irányítani a vegetációs szervezet életbevágó jelentőségeit. Ezeknek a kutatásoknak a fejlesztésében nagy fontossággal bír, hogy a szovjet tudósok felfedezték a vegetációs világban legelterjedtebb fitohormon, a heteroanxine kémiai elemeit. Ez volt a kiindulási pontja számos más, rendkívül aktív fitohormonanyag szintézisének megállapásához vezető kísérletnek. Ezeket a tudományos kutatásokat nagy sikerrel és széles körben alkalmazták a mezőgazdaság fejlesztése során Köztudomású, hogy a Szovjetunióban hatalmas fa csemete ültetési akció folyik. Tudni kell azonban azt is, hogy, ha a csemetéket a legjobb feltételek mellett is ültetik el, gyakran rosszul, vagy egyáltalán nem ereszt gyökeret. A szovjet tudósok kutatásai megállapították, hogy ha a földbe elhelyezünk bizonyos mennyiségű heteranxint, a csemeték dús gyökeret eresztenek. A magvaknak fitohormonokkal való kezelése meggyorsítja és jelentősen növeli a termést, különösen az aprómagú növényeknél. Ennek tulajdonítható, hogy a cukorrépa-magvak „harmonizálása" 30 százalékkal növeli a növény gyökerének súlyát. ----- — ÚJ SZOVJET KISAUTÓTÍPUS mintáját készítette el a kisautókat gyártó moszkvai üzem tervező csoportja. A ,,Moszkovics“ tetszetősebb és gazdaságosabb lesz az eddig gyártott gépkocsiknál. A „Moszkovics“ egyre népszerűbb lesz: igen sok donyecmedencei bányász, uráli fémmunkás, textilmunkás és kolhozparaszt vásárolt már belőle.