Romániai Magyar Szó, 1949. február (3. évfolyam, 425-448. szám)
1949-02-02 / 425. szám
Romániai Magyar Szó Kovács Ferenc kotrógépet szerkeszt A munka folytonosságát a gőzkazán csöveinek állandó takarítása is nehezítette. A tápvízcsövet minden 21 napban ki kellett takarítani a lerakodott vízkőtől.. Az ilyen takarítások során ki kellett engedni a kazánból a gőzt és a csövet le kellett szerelni. Ez a művelet 7 órai munkát vett igénybe. Ezenkívül másnap korábban kellett befűteni, hogy megfelelő mennyiségű gőz fejlődjön a munka kezdetéig a javítás miatt kiengedett gőz helyett. Pár heti kísérletezés után elkészült a kotrógép. Ötletes kis kézi szerkezet ez a kotrógép, amelyik egyetlen kézmozdulattal kitakarítja a tápvízcsövet a vízkőtől. A találmány alkalmazása csak a fűtőanyagban havi 2500 lej értékű megtakarítást jelent. Mire életbe lépett az egy éves állami gazdasági terv, a sepsiszentgyörgyi szeszgyár dolgozói a gyártási folyamat összes hiányait kiküszöbölték — így fogadtuk a Tervet — mondják csillogó szemmel a gyár munkásai. De nem elégedtünk meg csak ennyivel. Mindjárt a tervgazdaság első napjaiban fogadalmat tettünk, hogy a Terv keretében 1949. első negyedében 40 százalékkal emeljük a termelést. Máris jelentősen túlhaladtuk januuári normáinkat. A termelés emelésének legfőbb biztosítékai a szocialista munkaversenyek, amelyek egyre nagyobb ütemet vesznek itt is. Még az államosítás után is sokáig nem voltak termelési versenyek az alkalmazottaik között. Sokan azt hitték, hogy a szeszgyártásban nem lehet versenyezni. A munkások öntudatának növekedésével egy időben indultak meg és vettek egyre nagyobb lendületet a versenyek. Pillanatnyilag Soós Barabás daráló és A huszadik század A LENINIZMUS * TELJES GYŐZELMÉNEK SZÁZADA Január 21-én ünnepi gyászüléstadottak a moszkvai Nagyszínház termében, Lenki harálának negyedszázados évfordulója alkalmából. Az ülésen Piotr Pospelov, a Pravda főszerkesztője mondott emlékbeszédet. A beszédet folytatásokban közöljük. Az olyan események, mint az első világháború, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a második világháború, a kapitalista országokban a két világháború között megismétlődő gazdasági válságok és pangások, a nemzeti felszabadító mozgalmak növekedése a gyarmatokon és félgyarmatokon -— íme, ezekben a kapitalizmus általános válsága jut kifejezésre. ..A kapitalizmus elpusztul, pusztulásában még elképzelhetetlen kínokat képes okozni az emberek száz és ezermillióinak, de nincs olyan hatalom, amely képes megmenteni az összeomlástól A munkások és parasztok szövetségén alapuló írj társadalom elkerülhetetlenül létrejön. Hamarabb, vagy későbben 20 évvel, előbb, vagy 20 évvel utóbb el fog jönni ez a társadalom és az ő részére segítjük mi kidolgozni a munkások és parasztok szövetségének formáit“ — mondotta Lenin 1922-ben. A világtörténelmi fejlődés egész menete kimutatta a kapitalizmus elkerülhetetlen pusztulásáról és a kommunizmus győzelméről szóló lenini következtetések helyességét, kimutatta az áruló jellegét a kapitalizmus reformista lakályainak, akik az elkerülhetetlen pusztulástól igyekeznek megmenteni a kapitalizmust. A Szovjetunió világtörténelmi jelentőségű győzelme a második világháborúban a faszetta államok felett Közép- és Délkeeeti Európa több átformálnak a kisfentaiista rendszerből való kiszakadásához vezetett. Ezekben az országokban népi demokratikus" rendszert vezettek be és ezek az országok a szocialista fejlődés útjára léptek. Ily módon az imperialista erők világrendszerében újabb szakadás állott be. A népi demokratikus országokban létrehozták a dolgozók hatalmát a munkásosztály vezetésével, amely megvalósítja a városi és falusi dolgozók szövetségét. A fasiszta támadó-alaracik katonai leverése, a ■ kapitalizmus általános válsága akut kimélyülésénekkitételei között, szoros együttműködést teremtett .a Szovjetunió és a népi demokratikus államok között, a népi demokratikus országok előtt megnyílt a lehetőség, hogy megvalósítssék a kapitalizmusról a szocializmusra való áttérést — a népi demokratikus rendszer által. A népi demokratikus rendszer, a Szovjetunió és a többi népi demokratkus országok segítségére támaszkodva megtestesíti a dolgozók uralmát a munkásosztály vezetésével és sikerrel tölti be a proletárdiktatúra teendőit, hogy elnyomja és felszámolja a kapitalista elemeket, megszervezze a szocialista gazdaságot és mgoldja a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet időszakának kérdéseit. Lenin kimutatja, hogy: „A kapitalizmus előnl a' kommunizmimusba valló áttérés fetétlenül a politikai termák végtelen bőségétt és 'változatosságát eredményezi, de ezeknek lényege álkerelhetetlenül egyetlenegy lesz: a proletárdiktatúra.“ A népi demokratikus országok példája megerősíti Lenin és Sztálin tételének történelmi helyességét, amelyek szerint a proletárdiktatúrának, mint a különböző poltikai formák lényegének, egyetemes jelentősége van a skapiáinizmusról a szocializmusra való áttérés idősszakában. . A Szovjetunió Kommunista Pártja tapasztalatainak a szocializmus építésének terén különlegesen nagy jelentősége van a népi ámokratitó országok számára. A szocializmus felé való haladás, amint az a Szovjetunió tapasztalataiból kitűnik, csak a kapitalista elemek eleni engesztelhetetlen osztálytere útján lehetséges: csal; arra a marxi-leniai elmétekre támaszkodva lehetőséges, amely a kapitalizmusról a szocilizmusra való áttérés időszakában folyó osztályteréről szól, csak a Bolsevik Párt egész történelmi tapasztalata által igazolt, a munkásosztály pártja vezető szerepéről szóló lenini—sztálini tanítás alapján lehetséges. A kommunista és szocialista pártok egyesülése 1948-ban számos nép, demokratikuss•ágban (Lenngyerországijon, Targyjlábány Csehszlovákiában, Magyarországon, Romániában) a marxista— leniniista ideológia alapján, a limnázmus jelentős győzelmét jelnt*„ Ezekben az országokban megszüntettük a manifesimogalom szakadását, amelyet a munkás*' mozgatom appodunidái évtizedeken keresztül fenntartottak. A munkásosztály legjobbjai és leg.. előrehaladottabjai egyesültek » marxiak«ini forradalm pártban a a semnizimis nagy zászlaja mögé soorakoztak a szociizmus és a demokrácia útján. Ha össze akarnék hasonlítani a népi demokratikus országokban lévő helyzetet a nyugateurópai viszonyokkal — allol a Marshallterv elnyomásának nehéz igáját nyögik —, akkor világosan áthatjuk a szocializmus és a kapitalizmus fejlődésének két útja közti nagy különbséget. A nyugateurópai országokban — amelyek elvesztették szuverenitásukat és függetlenségüket és amelyek tengerentúli uraik ellenőrzése alá bocsátják terveiket és költségvetésiüklét —, mind msélyesab gaz'dasági hanyatlás figyelhető megt Ezekben az országokban emelkedik a mukanélküliek szánya, növekedik az infláció és a dr|igaság. $Folytatjufo| /• •• 4 (Sepsiszentgyörgy). — Nyomban az államosítás után mozgalom indult a sepsiszentgyörgyi szeszgyár dolgozói között: ki kell küszöbölnünk a munkafolyamat hiányosságait. A gyár egyes részein ugyanis teljesen elavult módszerek szerint folyt a termelés. Legkomolyabb hiányosság a fűtés kérdése volt. A gyárat hajtó gőzkazánt egészen az államosításig fával fűtötték. Évente 150 vagon fára volt ehhez szükség, ami jelentős tehertételt jelentett. A fát emberi erővel hontták be az udvarról a kazánházba, ami egyrészt költséges volt, másrészt rendkívüli erőfeszítést igényelt a fahordó munkásoktól. Luffi Jenő technikus és Kovács Ferenc gépész tervei alapján alig négy hónappal az államosítás után áttértek a pakura fűtésre. Hatalmas tartályt helyeztek el a gyár mellett, abból egy szivattyú segítségével húzzák fel a pakurát a kazánházban lévő kisebb tartályba. A pakurafűtésre való áttérés a gyárnak évente 400 ezer lej megtakarítást jelent. Kalarinci Zoltán kocsis állnak a verseny élén. A munkafolyamat tökéletesítése mellett a munkásigazgatás egyre nagyobb gondot fordít a munkásság életszínvonalának emelésére is. Az üzem mellett gőzfürdőt építettek az alkalmazottak részére. A fürdőt az elhasznált, fáradt gőzze melegítik. Régen ez a gőz használatlanul szállt el. Most a munkásság egészségvédelmét szolgálja. Beke György mérte a tervgazdaságra a sepsiszentgyörgyi szeszgyár dolgozói Munkásnyításokkal tökéletesítették a munkafolyamatot A bácsfalmed Bálescu kulturház olvasóterme, Brassó megye. Szerita, 1949. február 2. Gyakorlati példa az önköltség tervszerű csökkentéséről (TEMESVÁR.) A temesvári Stefan Plavat cipőgyárban, amikor elhatározták, hogy hozzákezdenek a nyári lábbelik gyártásához, nagy előnynek minősítették azoknak a szandáloknak a tervezett előállítását, amelyeknek felsőrészét szíjakból készítik. Ezeknek a szilfonottas szandáloknak az előállítása ugyanis lehetővé tette a különböző bőrhulladékok észszerű felhasználását. — Így már igen, — mondották a cipőgyár üzemi bizottságában — így ismét csökkenthetjük a hulladékot. Tényleg, a régebben felhasználta tartalmak minősített bőrdarabkokat felszabdalva a szájak céljára, a hulladékokat 16 százalékra csökkeentették a Skiflan Plavat-gyár dolgozók Olyan százalékairány ez amelly a gyár gazdálkodásában eredményt jelentett. Amikor az 1949 évi gazdasági terv törvényjavaslatát megbeszélték, az üzem dolgozói megállapították, hogy a cipőipar számára előirányzott 58 százalékkal több lábbeli gyártásán túl, a gyár munkásságának helyt kell állnia az egész ipar elé tűzött általa,nos feladatok szempontjából is. A kitűzött feladatok közé. tartoszk: az önköltségi ár csökkentése, Danila Ciortaz, a gyár mun-, kas-igazgatója éppen ott kereste , és találta meg az önköltségi ár csökkentését, ahol senki sem várna. A nagyszámban készülő nyári szandálok gyártásánál. Sokan a dolgozók közül azt hitték, hogy ennek az árucikknek a termelésénél minden lehetőséget kimerítebbek a huladéit ’felhasználásával. A munképiigazgató bebizonyított kezdeményezésével, hogy mennyire jogosulatlanok az ilyen felületes és korai megállásílások, amelyek csökken-,tik a munka lendületét. A közelmúltban öt embert foglalkoztatott a bőrszíjak késsel'való szabása. Most — Danila Cortuz egyszerűsítése nyomán — a szíjakat „stancukkal“ vágják a bőrhukadékból. Egyetlen kalapácsütés és a régente körülményesen, késsel szabott darab, elkészült. Az öt ember munkáját most egyetlen dolgozó végzi- Ez annyit jelent, hogy 75százalékkal csökkentették az előállításhoz szükséges munkaidőt. Ez azonban nem minden. A lyukasztó-formák alkalmazása lehetővé tette az ágakhulladék-bőrök felhasználását nyarrfigek a musthalli elvesztek a temiselés számára), mert a kéziszabásnál a dolgozók azt nem tudták késsel megoldani. Ez, mint megállapítást nyert, a 16 százalék hulladéknak további 8 százalékos csökkentését eredményezte. Összegezne, a munkásága zártó újítása havi 50.000 lej megtakarítást jelent a Stefan. Piavat cipő-, gyárnak. Azonban a temesvári gyárban elért eredmény útmutatásul szolgálhat szocialista szektorunk többi termelő üzemei számára is. Mindenütt meg kell szívleljék és a gyakorlatban is alkalmazzák a feladatot, ahogy azt az önköltség tervszerű csökkentésével kapcsolatban Gheorghitu.Dej a gazdasági terv ellőterjesztésénél megszabta: ,,Az önköltség tervszerű csökkentése a felhalmozás forrásává kell váljék a Román Népköztársaság gazdasága számára.“ D. I.. Új eredményekkel teljesítették túl a normát az aradi „Vörös Lobogó” és „December 30” (ITA) üzemekben rendezett szocialista versenyeken (ARAD) Az aradi Vörös Lobogó-gyárban háromnapos, a December 30 (volt ITA)-gyárban pedig egynapos szocialista versenyt rendeztek. Mindkét verseny jelentős, a normát túlteljesítő eredményekkel végződött. A Vörös Logodó-gyárban a szegecselő csoportok két és fél vagon helyett naponta négy vagon szegecselését végezték el, vagyis 80 százalékkal haladták meg a termelőíési előirányzatot. A szerelőműhely dolgozói 60 százalékos túlteljesítéssel fejezték be a versenyt. A szegecselő-versenyben tíz csoport vett részt, mégpedig a Bokor, Döme, Groza, Dehelean, Gheorghe, Colconici, Ardelean, Negoiu, Lazar és Jivan csoportok. Az ITA-gyár fonodája rendezte egynapos versenyen a legkiemelkedőbb eredmények ezek voltak: Csordás József 105, Manguti Mária 100, Garai József 91, Tóth Mária és Vida Eliz 90—90 százalékkal haladták meg egyéni teljesítményükkel a normát. További kimagasló eredmények: Percican Gheorghe 84, Bradean Maria 80, Cociuba Sofia 78 százalékkal a norma felett. Kiértékelve az összeredményt, megállapították, hogy mindhárom váltás teljesítményét figyelembe véve, a fonoda 10,2 százalékkal haladta meg a minisztérium meghatározta termelési normát. ------------MAGYAR KIÁLLÍTÁS MOSZKVÁBAN. A budapesti Világosság című lap írja, hogy a moszkvai Gorkij-park hatalmas csarnokában és kertjében május 21-én megnyílik a magyar ipari kiállítás. A kiállítás június 5-én zárul Szovjet gazdasági és technikai körökben rendkívül nagy érdeklődéssel várják a kiálllítást, amely a magyar népi demokrácia fejlődését és teljesítményeit mutatja be.