Romániai Magyar Szó, 1950. január (4. évfolyam, 706-729. szám)
1950-01-01 / 706. szám
IV. ÉVFOLYAM, 706 szám. **» Január . Vasárnap ORSZÁGOS DEMOKRATIKUS NAPILAP I 8 OLDAL ARA: 4 LEI A szocializmus építésének jegyében fejezte be munkálatait a Nagy Nemzetgyűlés 1949 évi második ülésszaka !A Nagy Nemzetgyűlés pénteken reggel fél 10 órakor megkezdődött ülése Gál Márton képviselőnek, a Nagy Nemzetgyűlés irodája alelnökének elnökletével folyt le. A Nagy Nemzetgyűlés elnöksége padsoraiban a következők foglaltak helyet: Dr. C. PARHON profanszok, a Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsának elnöke, P. CONSTANTINESCU-IASI professzor, MOHAIT, SADOVEANU és I. NICUH a Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsának alelnökei, MARIN FLOREA IONESCU, a Nagy Nemzetgyűlés elnöki tanácsának titkára és az Elnöki Tanács más tagjai. A miniszteri padsorokban Dr. GROZA PÉTER miniszterelnök GH. GHEORGHIU-DEJ, a RMP KV főtitkára, első miniszterelnök helyettes, ANA PAUKER, a RMP KV titkára, miniszterelnökhelyettes, külügyminiszter, TEOHARI GEORGESCU, a RMP KV titkára, belügyminiszter, LOTHAR RADACEANU, a RMP KV titkára, munka és népjóléti miniszter GH. VASILICHI, a RMP KV Politikai Irodájának tagja, bánya- és petrroleumügyi miniszter, VASILE VAIDA a RMP KV Politikai Irodájának póttagja, földművelésügyi miniszter és a kormány más tagjai foglaltak helyet. A napirendre térve C- PARASCHIVESCU BALACEANU képviselő, mint előadó felolvasta a jelentést és a Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsa által 1949 Julius (Folytatása 2. oldalal Ünnepélyes keretek között adták át a kitüntetetteknek a munkájukkal és a fasizmus elleni harccal kiérdemelt érdemrendeket Péntek délben, a Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsának palotájában ünnepélyes keretek között zajlott le a , Román Népköztársaság Csillagrendjével“ és a ,,Munkaéremmel“ kitüntetett munkások, dolgozó parasztok és értelmiségiek kitüntetése. Az ünnepségen részt vettek: dr.C. I. Palihon professzor, a Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsának elnöke, Mihail, Sadoveanu és I. Niculi, az Elnöki Tanács alelnökei és Marin Florea Ionescu az Elnöki ■Hanáos titkára. Az ünnepség során C. I. Parhon melegen üdvözölte a kitüntetetteket és eredményes munkát kívont nekik a hazánk felvirágoztatásáért és a szocializmus felépítéséért aRomán Népköztársaságban vívott küzdelemben. Ezután átnyújtotta a kitüntetéseket. Az ünnepség befejeztével a jelenlevők meleg rokonnszenvtüntetéssel jutatták kifejezésre szeretetüket és hűségüket a Román Munkáspárt, a győzedelmes Szodtetiamius Nagy Országa és a román nép felszabadítója és barátja, Joszif Visszárionovics Sztálin irányában. Pénteken délelőtt a Román Népköztársaság kikiáltásának második évfordulója alkalmával ünnepélyesen átnyújtották a „Fasiszta iga alóli felszabadulás" emlékérmét mindazoknak, akik úgy a bozsoároglasiuiri rendszer idején, mint pedig országunknak a fasiszta iga alói a dicsőséges Szovjet Hadsereg részéről történő felszabadítása után a fasizmus ellen harcoltak A ..Filimon Sarbu“ teremben a pártaktivistáknak, a tömegszervezetekben és állami gépezetben működő kiszrrntetteknek nyújtották át a „fasiszta iga alóli felszabadulás‘‘ emlékérmét, melyet az illegalitás idején való vagy 1944 augusztus 33. után a fasizmus ellen harcban érdemeltek ki. Az ünnepségen C. Parvulescu elvtárs, a RMP KV-nek és a Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsának tgja elnökölt. Hasonló ünnepségek zajlottak le aMalma teremben, a Gazdasági és tervezési Tudományos Intézet aulájában, a „Paris“ teremben és a 3. számú elméleti líceum díszletmében, ahol a különböző vállalatok és intézmények dolgozóinak adták át azatecafiSiB alatt ás a fasizmus elleni harcukkal kiérdemelt emlékérmet. Kormányfogadás a Népköztársaság második évfordulójának tiszteletére A Román Népköztársaság kikiáltásának kétéves évfordulója alkalmából a minisztertanács fogadást rendezett a külügyminisztérium palotájában. A fogadáson résztvettek a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének, a Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsának és a kormánynak a tagjai, valamint a diplomáciai testület tagjai. A meleg légkörben lezajlott fogadáson megjelentek továbbá a Nagy Nemzetgyűlés képviselői, számos élmunkás, a kitüntetettek, a tömegszervezetek, a hadsereg, a tudomány, a művészet és kulturéletünk többi képviselői. ELŐRE, AZ 1950. ÉVI ÁLLAMI TERV TELJESÍTÉSÉÉRT! Nincsen dolgozó széles e hazaban, aki ma ne venné elő újra, neg újra a tegnapi újságokat, hogy elolvassa belőlük a legszebb ijesztendes köszöntőt, amelyet csak népi hatalom adhat egy ország lakosságának, a szocializmus építésének második Állami Tervét. Legyen bányász, acélöntő, vasesztergályos, építőmunkás, gátteres, szövő, bőrcserző, szabó, tervező, mérnök, földműves, tanszemélyzeti tag, vagy bármilyen más foglalkozás mestere, szakmunkása, tanonca, segédmunkása, — mindegyre növekvőbb örömmel olvassa és tanulmányozza a Tervet. Hogyne olvasná örömmel amikor további sikerek kiinduló pontját jelentő küzdelmeinek eredményét, szorgalommal végzett eddigi munkájának megbecsülését, szebb holnapjainak bizonyságát tárják eléje a világos mondatok s a. beszédes számoszlopok. Az ország dolgozó millióinak hősi harca lüktet és csillog diadalmasan e Terv-törvény bevezetőjének minden mondatában, minden számadatában. Nehéz küzdelmek kikristályosodása minden egyes mondat és minden számokban kifejezett eredményben benne van a százezrek, a milliók, egyéni teljesítménye. Maga a munkás, a dolgozó paraszt, a haladó szellemű értelmiségi áll az adatok mögött, az ő munkáját tükrözik s az ő kezébe adnak biztos vezérfonalat a jövőre nézve. Méltán lehet örülni ennek a tervnek s méltán tölt el büszkességgel minden őszintén hazafias érzelmű honpolgárt. Akadhat-e becsületes gondolkozású városi és falusi dolgozó, aki ne örülne neki, hogy hazánkban, a Román Népköztársaságban napról napra erősödnek a kizsákmányolásmentes szocialista rendszer eltiporhatatlan hajtásai? Akit ne töltene el jogos büszkességgel hogy munkahelyén a maga tudásával, alkotókészségeivel, karjával és szivével maga is egyike a nagy mű építőinek? A munkásosztály és a dolgozó nép célkitűzéseinek ellensége vagy árulója az, aki nem örül ennek az ujesztendő küszöbén életrekelt nagyvonalú Tervnek s nem tekint derűs bizakodással az egyre szebbé formálódó holnapok elé. Mind nemzeti, mind nemzetközi vonatkozásban hatalmas jelentőségű ez a TERV. Mint ahogy a törvényjavaslatot beterjesztő beszédében Miron Constantinescu elvtárs, a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének tagja, az állami tervbizottság elnöke hangsúlyozta, mi akkor kezdjük meg a politikai, gazdasági és kulturális fejlődés magasabb szintjei felé vezető új terverünket, amikor „a Marshall-tervnek ,... kiszolgáltatott tőkés országokban idültté válnak a politikai ellentétek és a gazdasági helyzet romlik.“ A Szovjetunió önzetlen és életünk minden szektorára jótékonyan kiható baráti segítségével — a béketábor tényezőiként — építünk és növekszünk, amikor a tőkés világban mindegyre ijesztőbb méretes két ölt a gazdasági válság, a munkanélküliség, a dolgozók élete színvonalának tervszerű alásülylyesztése a kizsákmányoló kevesek érdekében. Építünk, mert életünk értelmének és céljának tekintjük az építést. Építünk, mert ellenségei vagyunk a nyomorúságnak, az anyagi és erkölcsi sorvadásnak, a pusztításnak, mert szeretjük a békét s mert tudjuk, hogy magunknak építünk napfényesebb holnapot. Új Állami Tervünk törvénye is magában foglalja igazolását annak, hogy a Román Munkáspárt irányításával — és csakis az ő irányításával — tudunk építeni. Mi volt ez az ország addig, amíg a burzsoázia és földesurak szívták telhetetlen szomjúsággal gazdag forrásait? Idegen imperialisták és honi csatlósaik kénye-kedvének kiszolgáltatott, szuverenitásától megfosztott ország, amelyben jogtalan és nélkülöző volt a javakat teremtő dolgozó. Mi volt ebben az országban, amikor a Szovjet Hadsereg felszabadító hadjárata következtében a dolgozó nép millióinak akaratából a munkásosztály pártja ragadta kezébe népünk sorsának irányítását? Üszkös romok, szétzilált nemzetgazdaság, elégtelen termelőeszközök, súlyos háború utáni válság: ez volt a népelnyomóktól és a háborúkat szító imperialistáktól átvett terhes örökség. Ma pedig diadalmasan számolhat be róla az új Terv, a második, amely kiinduló alapját teremti meg a következő ötéves Tervnek: „az iparban 103 százalékosan teljesítettük a tervet és így az egész termelés az 1948. évi termeléshez képest 40 százalékkal emelkedett... a szegény- és középparasztság a Román Munkáspárt vezetésével, a munkásosztály cselekvő támogatásával ebben az évben megkezdte az első kollektív gazdaságok létesítését; a RMP KV 1949. március 3—5-i határozatának iránymutatását követve, rátért az egyetlen útra, amely megszabadítja a nyomortól és bőséges életet biztosít számára, mezőgazdaságunk szocialista átalakításának útjára... a dolgozók életszínvonala megjavult a nemzeti jövedelem emelkedése folytán, amely elsősorban a szocialista szektor erősödésének és fejlődésének köszönhető. Az átlagos bér 30 százalékkal emelkedett, amelyhez hozzájárul a társadalmi bér emelkedése.“ Erről a biztos talapzatról, amelyet dolgozó népünk önmagának teremtett meg, indulunk most új célok elérése felé, eddigi eredményeink túlszárnyalására. Több szén, több vas, több acél, több nyersolaj, több kibányászott érc, több gép, több üzem és több szakképzett ipari munkás teszi lehetővé hogy az előttünk álló újesztendőben még több legyen az anyagi és kulturális javak rendelkezésünkre álló mennyisége és még nagyobb legyen a nemzeti jövedelem, amely most már a dolgozók javát szolgálja. Nem lehet hazáját, népét, családját, a békét és a haladást szerető ember, aki holnap ne fogná meg keményebben a kalapács nyelét, a légfurót, a terv iránt, amikor azt olvassa, milyen feladatok teljesítése vár ránk ebben az új esztendőben hazánk felvirágoztatására és a mi magunk bőségesebb életének megvalósítására. Túl kell szárnyalnunk elmúlt évi eredményeinket! Teljesíthető ez a mindnyájunkból felfakadó kívánság, amelyet a Terv törvénye foglal konkréten magában? Megvan hozzá a tapasztalatunk, sokkal gyakorlottabbak is vagyunk már, mint a hátunk mögött bezáruló témérben. A Szovjetunió se- LETETTÉK A HŰSÉGESKÜT a Román Népköztársaság hadseregének katonái December 30-án, a Román Népköztársaság második évfordulójának megünneplésével egyidejűleg, a RNR hadseregének katonái letették a katonai esküt. Ünnepélyes keretek között a közkatonák, altisztek, tisztek és tábornokok fogadalmat tettek, hogy hűségesek lesznek a dolgozó néphez, a Hazához, és a Román Népköztársaság kormányához.. Valamennyi egységnél, a honvédelmi minisztériumnak a Román Népköztársaság második évfordulója alkalmából kiadott 8. számú napiparancsának felolvasása után, a parancsnokok elmondták a katonai esküformát. A közkatonák, altisztek, tisztek és tábornokok esküt tettek, hogy fáradhatatlanul dolgoznak, rászolgálva a dolgozó nép bizalmára és kemény, becsületes, bátor, fegyelmezett és éber harcosokká válnak. Megesküdtek, hogy életüket és vérüket nem kímélve keményen harcolnak a végső győzelem kivívásáért az ellenség fölött. Megesküdtek, hogy leleplezik az osztályellenséget és lényük legmélyéből gyűlölik a Haza és a dolgozó nép összes ellenségeit, az angol-amerikai imperialistákat, az új háborúra uszítókat, mindazokat, akik vissza akarják fordítani a történelem kerekét. Az eskületételi ünnepség után felvonulás következett, majd a katonai zenekarok hangjai mellett a katonák borát és sárbát táncoltak. Nagy lelkesedéssel ünnepeli a főváros dolgozó népe a Népköztársaság második évfordulóját A főváros dolgozó népe nagy lelkesedéssel ünnepelte meg a Román Népköztársaság kikiáltásának második évfordulóját. Ezen a napon valamennyi gyár, üzem és intézmény homlokzata ünnepi díszt öltött. A fővárosi tereken népünnepélyeket rendeztek, amelyeken a dolgozók sok ezres tömegei vettek részt. A népi ateneumokban és munkásklubokban is ünnepségek zajlottak le. A Köztársaság terén hatalmas embertömeg gyűlt egybe és horát táncolva nyilvánította ki örömét, hogy szabadon és boldogan élhet a Román Népköztársaság keretében.