Romániai Magyar Szó, 1951. június (5. évfolyam, 1135-1160. szám)

1951-06-01 / 1135. szám

A Nagy István: EGY ÉV A HARMINCBÓL Pártunk megalakulásának harmincadik évfordulója fokozott tevékenységre mozgósította hazánk dolgozó népét. A szocializmus építésének meggyorsítása terén ragyogó sikereket arattunk ennek a dicsőséges évfordulóinak alkalmából. Számos értékes tanulmány jelent meg az ünnepi nap évfordulójára, Hogy felfegyverezzen bennünket a további harcokra, a dicsőséges harminc esztendő harcainak tapasztalataival. Méltón társulnak ezekhez az elméleti művekhez irodalmunknak azok az új termékei, amelyek Pártunk múltjából merítik témájukat. Az ilyen alkotások közül kiemelkedik Nagy István regénye: Egy év a harmincból. Nagy István a harminc nagyszerű esztendő közül az egyik legjellegzetesebbet választotta regénye számára: az 1924-es évet, amikor a Pártot az erősödő burzsoá-földesúri rendszer illegalitásba kényszerítette. Íme, miként jellemzi Gheorghe Gheorghiu-Dej elvt ars ezt a korszakot, a Párt megalakulása 30. évfordulója alkalmából tartott jelentésében: ,,Az állampolgári szabadságjogok és a munkásosztály vívmányai elleni támadás megindításával a román reakció megkísérli lefejezni a munkásmozgalmat, törvényen kívül helyezi a Kommunisták Romániai Pártját. A kommunista párt új alapokon átszervezi tevékenységét, mely illegalitásba vonul, és tanulva a Bolsevik Párt nagyszerű tapasztalataiból, amely művészien egybe tudta fonni az illegális munkát a legális munkával, harcol ebben az időszakban, hogy megvédje a munkásosztály érdekeit a munkáltatók offenzívája ellen." Átfogó korrajzot ad Nagy Ist. Van erről az időszakról és sok komoly, nagyfontosságú politikai kérdés vetődik fel regényében. Az Egy év a harmincból túllépi a„helyi érdekűség“ leszűkített kereseit és noha a regény cselekménye csak egy városra és azon belül is csak néhány momentumra szorítkozik, a kép amit a regény nyújt általános érvényű és visszaadja az 1924-es helyzet jellegzetes vonásait A tőkések offenzívája, a munkásosztály által kiharcolt jogok és e dolgozók életszínvonala ellen, határozott formában tükröződik azokban a rövid leírásokban és képekben, ahol Nagy István bemutatja a liberális kormány terrorintézkedéseit, a jobboldali szociáldemokrata vezetők árulását és a letartóztatott kommunisták kitartó harcát a munkásosztály érdekeiért. Éles szembeállítás formájában tárul szemünk elé, miként válnak a sárga szakszervezeti vezetők és a szociáldemokrata vezérek a sziguranca ügynökeivé és miként edződnek legyőzhetetlen harcosokká a munkásosztály ügyéhez mindvégig hű kommunisták. Világosan és félreérthetetlenül világítja meg Nagy István a sovinizmus és a nacionalizmus gyökereit. Marxista-leninista tisztánlátással, könyörtelenül lerántja a leplet a sovinizmust sziló lökésekről, akik, noha egymást marják a kizsákmányolás lehetőségeinek megkaparintásáért, mindig egységesek a munkásosztállyal szemben. Mindezek a kérdések felvetődnek és elvszerű megvilágítást nyernek a regényben Szász Jani, a fiatal asztalossegéd néhány hónapos tevékenységének ábrázolása folyamán. A rendőrség bezárja a famunkások otthonát. Szász Jani, aki az otthonba készül melegedni, meg „egy kis beszédet hallgatni*, összeverekszik az otthont őrző rendőrrel, akitől elveszi revolverét. Ezzel a félig-meddig ösztönös cselekedettel kerül kapcsolatba Szász János a kommunistákkal, akik aztán öntudatos harcost formálnak a fiatal fiúból. A regény megkapja,is tárja elénk Szász János öntudatbeli fejlődését és főképpen bravúros tevékenységét, amelyet az őt hajszoló sziguranca kijátszásával folytat A bútorgyári munkások között, a pártsajtó terjesztése terén. A könyv végén a más városba utazó Szász Janitól, már mint kipróbált illegális f harcostól veszünk búcsút. Az író megmutatja, miként neveli ,alakítja a fiatal munkást a Párt, hogyan változik át a csak saját erejét ismerő és a csak abban bízó Szász Janit igazi harcossá, aki már ismeri az események közötti összefüggéseket, aki már tudja, hogy győzelmet csak ez a harc hozhat, amelyet a Párt zászlaja alá tömörült dolgozó nép vív. Irodalmunknak sokat emlegetett hiányossága a munkáshősök mellőzése. Nagy kíván regénye komoly fordulatot jelent irodalmunkban a munkás téma feldolgozása és a munkáshős ábrázolása szempontjából. Ezzel a regénnyel nem csupán munkástémájú irodalmunk gazdagodott és nem csupán azért jelent eredményt, mert irodalmunkban bevonult jónéhány munkáshős, hanem ugyanakkor egész irodalmunk számára az ideológiai színvonal emelkedését és a művészi ábrázolás jelentős fejlődését is jelenti. Azok a munkások, akik Nagy István regényében megelevenednek az olvasó előtt, jellegzetes képviselői a munkásosztálynak, híven visszaadják a munkásosztály öntudatának akkori színvonalát és ugyanakkor rávilágítanak azokra a nagyszerű tulajdonságokra is, amelyek már akkor hirdették az eljövendő győzelmet. A regény központi alakja Szász Jani. Az író regényének főhősében összpontosítja mindazokat a tulajdonságokat, amelyek az öntudatosodó munkásosztályt jellemzik. Szász Jani egyenes jelleme, bátor kiállása, törhetetlen akarata, leleményessége méltóan fejezi ki a munkás jellemét. Mindezek a tulajdonságok, amelyek a fiatal munkás osztályhelyzetéből fakadnak, kiegészülnek azzal a politikai neveléssel, amit a Párttól kap. A cselekmény folyamán Szász Jani hatalmasat nő és ez a növekvés nem tényként van adva, hanem az író érzékelteti azt is hogyan nő, fejlődik, miként gazdagszik az ifjúmunkás öntudata. Gorkij híres regény hősét, Pável Vlaszovot választja példaképül Szász Jani és valójában sokban hasonlít is a nagy író hőséhez. Szász Jani alakját az öntudatos dolgozók egész sora egészíti ki. Magyar és román munkások, akik a kizsákmányolás elleni harcban kovácsolódtak eggyé , képviselik a kommunista harcosok típusait. A Grejdean-család tiszta és meleg légköre, segítőkészsége kifejezi az új, kizsákmányolásmentes világért küzdő ember lelki tisztaságát és erkölcsi felsőbbrendűségét. Az öreg Corolan házaspár méltóan egészíti a Grejdean családot, új vonásokkal, más emberi sajátosságokkal, he lényegében ugyanannak az embertípusnak egyéni megnyilvánulásaival. A harcos, megingathatatlan kommunisták nagyságát domborítják ki még jobban a regénynek azok a szereplői is, akik gyengéknek bizonyulnak. Jakab Gyula gépmester nem bizonyul elég szilárdnak a nehéz harcban, beárulja elvtársait, amikor a sziguranca kezére jut, de ez nem ingatja meg a többieket harcukban. A regény legerőteljesebb, legkimagaslóbb alakja Ács Samu. A regény cselekményében nem jut túlságosan nagy szerep számára, de nagysága túlnő a többi szereplőkön. Ács Samu nyugodtsága, megfontoltsága, fáradhatatlan aktivitása és főképpen irányítói rátermettsége méltóan fejezi ki a kommunista vezető típusát. Ácsot Jani nem is ismeri tulajdonképpen, egyetlen ülésen hallja beszélni és máris tudja, hogy ez az ember megérdemli bizalmát, ennek szavát követnie kell. Mi adja ezt a nagy erőt ÁCS Samunak? Az, hogy a Párt szavát terjeszti, a Párt vonalát valósítja meg elvhűen, bolsevik módon. Ács Samu tevékenységében egyesül a gyakorlati pártmunka apró részleteinek pontos elvégzése, a forradalmi harc nagy, lelkesítő perspektíváival. Lelkiismeretesen végzi el minden munkának a legapróbb mozzanatait, erre neveli elvtársait is és ugyanakkor sohasem feledkezik meg a nagy politikai célkitűzésekről sem, a harc végső céljáról. Ács Samu alakjában hazai forradalmunkban megszületett a kommunista harcos magasztos, követésreméltó típusa. Nagy István sok melegséggel és együttérzéssel ábrázolja kommunista hőseit. Az olvasó átéli a regény hőseinek harcait és érzéseit Emberiek ezek a hősök. Nagy István nem van mesterséges válaszfalat a harcos és a magánember között, hanem arra törekszik, hogy megmutassa: a kommunisták nemcsak a társadalmi harc terén elöljáróak, hanem magánéletükben is ugyanazok. Az osztálya érdekeiért minden áldozatra kész harcosok a magánéletben is a tiszta erköll és a kizárólag csak a dolgozók, található, igazi emberiesség képviselői. Mennyi melegség árad a kommunista Ácsból, amikor a Fuchs-gyermekeknek papírhajót készít és ellenőrzi tanulásukat. Az új, szocialista öntudatú ember erkölcsének első hajtásaival találkozunk Nagy István regényében, azokkal az erkölcsi tulajdonságokkal, amelyek ma szabadon fejlődnek hazánkban és általános érvényűvé válnak. A szerző magas színvonalú, elvi álláspontja megnyilvánul a ’negativ hősök ábrázolásánál is. Nagy István osztálya iránti szeretetétől áthatva ábrázolja az ellenséget. A magyar, román, zsidó kapitalisták, kiszolgálóik és pribékjeik nem csupán valószerben vannak ábrázolva, hanem olyan megvilágítást is nyernek, hogy azoik minden szörnyűségükben és vadállatiasságukban állnak előttünk. Különösen jól ábrázolja meg Nagy István a Gergelytestvérek alakjait A román és zsidó kizsákmányolókkal szövetkezett gyáros fivérek nacionalista jelszavai Szász Jani leleplezése nyomán félremagyarázhatatlanul megvilágítják az olvasó előtt a magyarkodó tőkések és földbirtokosok minden galádságát. Ugyanezen a vonalon halad a szerző a jobboldali szociáldemokrata árulók ábrázolásánál is. Moraru és Újhelyi, a munkások árulói, úgy mutatkoznak a cselekmény során, mim amilyenek valójában, a tőkések és a sziguranca ügynökei, az osztályellenség előretolt ügynökei a munkásosztály soraiban. Nagy István regényének szereplői jellegzetes alakjai az 1924-es időknek. A szerzőnek sikerült kiválasztania a leglényegesebb vonásokat, amelyek a különböző osztályhelyzetű, beállítottságú embereket jellemzik és élő, egyéni sajátosságokkal rendelkező típusokat teremteni. Találunk a regényben olyan szereplőket is, akiknek alakja nincs kellőképpen kidolgozva, az író csak nagy vonalakban ábrázolja őket és emiatt nem élnek eléggé. Fennáll ez a pártrajonvezetőség néhány alakjára mint például a nyomdászra, a sebforradásos arcú famunkásra. A szerzőj nyilvánvalóan azt a célt tűzte maga elé, hogy csak néhány típus bemutatásával jellemezze a F p art történetének ezt a fontos esztendejét. A téma nagysága, a társadalmi összetűzések sokrétűsége viszont megkívánja a teljesebb ábrázolást. Ugyanezt a vonalat követi a regény felépítése is. A szerző egy-egy fénycsövet vet azokra az eseményekre, amelyeket jellegzetesnek tart a történelmi helyzet hűséges tükrözése szempontjából és aztán minden figyelmét Silász Janira összpontosítja, rajta keresztül tárja elénk a kommunisták hősies harcát Ezért az iróus gyakran folyamodik ahhoz, hogy elmesélje a történteket, ahelyett, hogy ábrázolná őket. Így például mindazt ami Szász Janit jellemzi a rendőrrel való összelűzéséig, azt közvetve 8 szerző leírásából tudjuk meg, a hős nem elevenedik meg,, előttünk eddig az eseményig. Nagy István sok közvetlenséggel és egyszerűséggel adja viszsza Pártunk harcának egyik jelentős szakaszát. Az a mód, ahogyan ábrázolja vagy akár elmeséli a történteket, feltétlenül magával ragadja az olvasót. Hőseit megszeretjük és együttérzéssel követjük őket munkájukban és harcukban. A regény azt a vágyat ébreszti az olvasóban, hogy még többet tudjon meg hőseiről, tovább kísérje őket harcukban. Az Egy év a harmincból komoly sikere irodalmunknak, fejlődésének újabb bizonyítéka. Ez a regény nem csupán ábrázolása a Párt harca egyik mozzanatának, hanem értékes gyümölcse is ennek a harcnak. Harmincéves Pártunk nevelte a szerzőt íróvá, edzette az osztályharc tüzében, hogy íráskészségét, tollának művészi erejét a munkásosztály hasznos eszközévé avassa Sokat mond és sok mindenre tanít ez az aránylag rövid regény; következetes forradalmiságra, a Párthoz és a munkásosztályhoz való megingathatatlan hűségre, az élet, a hazánkban kibontakozó új élet szeretetére és mindazoknak a gyűlöletére, akik a mi új világunk ellen törnek. A regény megkapó és eleven stílusa, művészi megvalósítása hatalmas meggyőző erőt ad és minden bizonnyal dolgozó népünk egyik legszeretettebb olvasmányává teszi Nagy István regényét- KOVÁCS JÁNOS ! Romániai Magyar Szó 1951. június 1., péntek A Népköztársasági ösztöndíj kiosztása a marosvásárhelyi Orvostustaáísi és Gyógyszerészeti Felsőoktatási intézetben A marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Felsőoktatási Intézetben, három éltanuló kapta meg a köztársasági ösztöndíjat. Ezek az ifjak mind a tanulásban, mind a ’■ sz‘rvére' ■''Hín élenjárnak, és öntudatos, odaadó munkájuk által kiérdemelték Pártunk bizalmát és példát mutattak elvtársaiknak az eddigi munkájukon keresztül. Az ösztöndíj havonta 5000 lej és amellett a külső gyakornoki fizetést is élvezik. Az intézet vezetősége ezen alkalomból díszgyűlést hívott össze és ünnepi keretek között nyújtotta át a három éltanulónak öt hónapra visszamenőleg a megérdemelt jutalmakat. A jutalmazottak között szerepel Kozák Gábor elvtárs, az általános orvostudományi kar II éves éltanulója. Kozák elvtárs igen népszerű az egész egyetemen, kiválóan tanul és segít a tanulásban elmaradottakon. „Édesapám a szatmári „Uj Út“ bőrüzem munkása — mondja. Nehéz gazdasági körülmények között végeztem középiskolai tanulmányaimat, arra kényszerültem, hogy elkényesztetett úrigyerekek mellett vállaljak magántanítást. Ösztöndíjról álmodni sem mertem, bár kitűnően tettem le vizsgáimat mindig. A továbbiakban még fokozottabban tanulok és végzem szervezeti munkámat, hogy méltó legyek arra a bizalomra, amit munkásosztályunk és a Párt előlegezett számomra." Szabó Brassai Etel, a gyermekgyógyászati kar ötödéves éltanulója meghatottan szólt, amikor átvette Dr. Feszt György rektor elvtárstól a 25.000 lej jutalmat. Neki sem volt része hasonló támogatásban, bár már a középiskolai tanulmányai megkezdésének kezdetétől mostanig, kitűnően vizsgázott és a szervezeti és sporttevékenységben is élen jár. Nemes István a közegészségtani kar negyedéves hallgatója, igen öntudatos és tanuló, aki öszsze tudta egyeztetni a tanulással a szervezeti munkát. Nemes István szegényparaszt származású. Középiskolás korában az egyházi iskolában igen kevés támogatásban részesült, de az egyetemen teljes kedvezményt élvezett már a kezdettől fogva és komoly lehetősége nyílt szakmai színvonalának emelésére. Kozák Gábor elvtárs igen szép munkavállalást tett szakmai színvonala emelése érdekében. Alaposan felkészült a szigorlatokra, hogy tizes átlagos osztályzattal tegye le azokat, de igen komoly hangsúlyt fog fektetni arra is, hogy segítsen a nála gyengébb elvtársakon. HÁMOS GYÖRGY orvostanhallgató * Levelezés útján elvégezhető villamossági és elektrotechnikai középfokú szakiskola létesül A villamosságügyi minisztérium tanügyi osztálya levelezés útján elvégezhető villamossági és elektrotechnikai középfokú szakiskolát létesít az ifjak számára, akik valamilyen munkahelyen le vannak foglalva s ezért nem tudnák látogatni az előadásokat. Kormányunk ezen keresztül lehetőséget nyújt tanulni vágyó ifjúságunknak azon ismeretek elsajátítására, melyekkel rendelkezniük kell, hogy tevékeny részesei lehessenek villamosítási tervünk teljesítésének. A levelezés útján működő szakiskolának a termelésben lévő munkásifjak és más ifjak is, akik valamilyen okból nem járhatnak iskolába, tanulói lehetnek anélkül, hogy munkahelyüket elhagynák. A tanulók a tananyagot és feladatokat a postán kapják meg és otthon szabadidejükben tanulnak. A levelezés útján való tanulás szép eredményeket hozott a Szovjetunióban, ahol ezzel a módszerrel a technikusok, mérnökök és szakemberek százezreit képezték ki Hazánkban is ezt a célt fogja szolgálni ez az iskola, mert nekünk is sok és jól képzett szakkáderra van szükségünk a villamosítási tervünk valóraváltásáért folytatott harcban. A beiratkozások fő feltételei a következők: 1. A I. év betöltése. 2. Elemi iskolai végzettség. 3. A szükséges igazolványok. A tanulás időtartamra 4 -4szür mit lehet rövidíteni is olyan tanulóknál, akik szorgalmas tanulással egy tanévben két osztály tananyagát is átveszik és jó eredménnyel vizsgáznak. A munkásifjak az iskola elvégzése után oklevelet kapnak, mely ugyanolyan jogokat biztosít, mint a rendes középfokú szakiskolai képesítés, vagyis az iskola végzettjei 1. alkalmazhatók a termelésben mint speciális technikusok; 2. felsőbb tanulmányokat végezhetnek, hogy mérnökök legyenek. Az iskola négy évi tananyaga: román nyelv, orosz nyelv, történelem, matematika, fizika, kémia, technikai rajz, fémek technológiája, mechanika, anyagtechnológia, elektrotechnika, gépszerkezettan, általános gépismeret, elektromos mérőeszközök, magasfeszültségű villamos és technikai anyagok, különfélék, számítások, jelentések, technikai normák és biztonságtechnika. Ezenkívül különleges tanfolyam működik, melynek keretében speciális villamossági és elektrotechnikai ismereteket sajátítanak el. Az érdeklődök részletesebb felvilágosításért forduljanak az alábbi címhez: „Scoala medie si Electrotechnica prin corespondenta“ Bucuresti, Gen. Cristian Tell utca 6 szám.