Előre, 1953. december (7. évfolyam, 1910-1936. szám)

1953-12-02 / 1911. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG NÉPTANÁCSAINAK LAPJA Ellenőrizzük a választói névjegyzékeket! Több, mint tízmillió dolgozó, férfi és nő, ifjú és öreg, román, magyar, német, szerb, bolgár, örmény vagy más nemzetiségű, most mind örömmel és céltudatosan készül decem­ber 20-ra. Céltudatosan, mert jól tudja már az elmúlt évek tapasztalatából, hogy a Népi Demokrácia Frontjának választási győzelme városaink és falvaink felvirágoztatását, a dol­­gozói tömegek életének további javulását fog­ja jelenteni. És örömmel készül, mert tudja­, hogy szavazatával még jobban megszilárdítja a dolgozók államát­, amely teljes jogot nyújt neki az államvezetésben való részvételre. A választói névjegyzékek, amelyeket ma már hazánk minden városában, községében kifüggesztettek,­ híven tükrözik, hogyan va­lósul meg népi demokratikus rendszerünkben az általános választás joga. A néptanácsi képviselők választásáról szóló törvényerejű­ rendelet már a legelején leszögezi, hogy a Román Népköztársaság minden dolgozó ál­lampolgárának, aki betöltötte 18. életévét, faj­ra vagy nemzetiségre, nemre, vallásra, művelt­ségi fokra, foglalkozásra, vagy az egyhelyben­­lakás idejére való tekintet nélkül joga van részt venni a képviselőválasztásokon, kivéve azokat, akiket a törvény erre méltatlannak tart. Románia történelmében még soha nem fordult elő, hogy ennyi név szerepeljen­­ a választói névjegyzékeken. A reakciós, burzsoá-földesúri kormá­nyok minden lehetséges eszközt­ felhasz­náltak arra, hogy a dolgozó tömegek javaré­szét eltiltsák a választásokon való részvétel­től. Ezt szolgálta a választói névjegyzékek „törvényes“ cenzúrája, de ezt szolgálta a nyílt csendőrterror is, amellyel elko­bozták a munkások és a dolgozó parasz­tok tömegeitől a már kiosztott szava­zócédulákat. Hazánk széles dolgozó tömegei­nek csak a népi demokratikus rendszer meg­teremtése tette lehetővé, hogy valóban gya­korolhassák választójogukat. Azokban az országokban, ahol még a töké uralkodik, az államok vezetőkörei ma is őriz­kednek attól, hogy lehetőséget nyújtsanak a népnek az állam vezetésébe való beleszólásra. A legkirívóbb példák egyike erre az Ameri­kai Egyesült Államok. Az USA 19 államában csak az, szavazhat, aki az angol nyelvet is­meri. Georgia és Carolina államok polgárai közül csak azok vehetnek részt a választáso­kon, akik igazolni tudják, hogy vagyonuk van. Az USA más 7 államában még a szava­zati jog elnyeréséért is külön adót­ kell fizet­ni. Aki nem fizet, még a választói névjegy­zékre sem iratkozhatok fel. De hol van ilyes­mire pénzük azoknak a tömegeknek, amelyek már hónapok, de lehet, hogy évek óta nyomo­rognak munka nélkül ? A mi országunkban, ahol a dolgozók állam­hatalmának helyi szerveibe választunk most képviselőket, természetszerű az állampolgárok óriási részvétele a választásokon. Minálunk az egész nén akarata érvényesül, és a nép a maga soraiból javasolt képviselőjelöltet vá­lasztja meg. A néptanácsi képviselők válasz­tásáról szóló törvényerejű rendelet értelmé­ben még azokat az ifjakat és lányokat is föl­veszik a választói névjegyzékre, akik a vá­lasztások napjáig betöltik 18. életévüket. A választásokon való részvételnek a széleskörű biztosítása a magyarázata annak a nagy ér­deklődésnek, amely ezekben a napokban a vá­lasztói névjegyzékek ellenőrzése terén meg­nyilvánul. A mi választótömegeink személyes érdeküknek és egyben becsületbeli kérdésnek is tekintik, hogy valamennyien részt vegye­nek a december huszadiki választásokon. A választójog széleskörű gyakorlását biz­tosítja a választói névjegyzékek teljes nyilvá­nossága is. Nagy Nemzetgyűlésünk Elnöksé­gének törvényerejű rendelete előírja, hogy legalább 35 nappal a választások előtt, a néptanácsok végrehajtó bizottságai kifüg­gesztik a választói névjegyzékek másolatit a néptanács vagy a szavazókörzet helyiségé­ben. A néptanácsok végrehajtó bizottságai november 15-től kezdve teljesítették azt a rendelkezést, hogy a választók bármikor el­lenőrizhessék a névjegyzéket. Ugyanakkor azt is megmagyarázzák minden választónak, ho­gyan iratkozhat fel utólag az a dolgozó ál­lampolgár, akinek neve valamely okból kifo­lyólag kimaradt a névjegyzékből, vagy mi az eljárás abban az esetben, ha olyan egyének nevét fedezik fel a névjegyzék ellenőrzésekor, akiket választási törvényünk szavazásra mél­tatlannak nyilvánít. A választói névjegyzékek elkészítése és ki­függesztése komoly feladatok elé állította néptanácsaink végrehajtó bizottságait. Biz­­tosítaniuk kellett a lehető legkedvezőbb felté­teleket arra, hogy valamennyi választópolgár megtekinthesse a névjegyzékeket. Először is nyilvános, látható helyen kellett azokat el­helyezniük, másodszor meg biztosítaniuk kel­lett azt, hogy a névjegyzékek mellett mindig legyen valaki, aki felvilágosítja, vagy útba­igazítja az érdeklődő dolgozókat. A legtöbb helyen jólfűtött, barátságos helyiségekben rendezték be a kifüggesztési központokat. Ezek mellett a szervezési intézkedések mel­lett a néptanácsok végrehajtó bizottságainak minden lehetséges eszközt, — hirdetmények, faliújság, sajtó, rádiósítási hálózat, stb." — föl kell használniok arra, hogy a névjegyzé­kek megtekintésére és ellenőrzésére mozgósít­sák a városi és falusi dolgozó tömegeket. Az eddigiek során jó példát mutatott ezen a té­ren a vajdahunyadi ,,Gh. Gheorghiu-Dej ko­hászati kombinát“ 1. számú agitációs pontja, amely állandóan élvezetes. Változatos mű­sorral ösztönözte látogatóit a választási elő­készületekben való tevékeny részvételre, így természetesen a névjegyzékek ellenőrzésére is. Hol egy-egy idősebb dolgozó személyes él­ményei, hol meg Caragiale híres művei alap­ján ismertették a régi választások lefolyását, máskor a közeledő december 20-i választások demokratikus jellegéről tartottak előadást, megint más alkalmakkor a Szovjetunió példa­mutatását és állandó, testvéri segítségét is­mertették, amelyet a szebb, boldogabb élet építéséhez nyújt hazánk dolgozóinak. Ahol a néptanácsok végrehajtó bizottságai és az NDF tanácsai kellőképpen felkészültek az előttük áll­­ nagy feladatokra, ott minde­nütt ilyen munka folyik az agitációs pontok­ban, kultúrotthonokban. A jó munkát eleve­nen tükrözi a választói névjegyzékek ellenőr­zése is. S hogy milyen fontos a tömegek el­lenőrzése azt bizonyítják az alábbi példák: Kolozsváron és Temesváron, s még igen sok városban és községben a néptanácsok végre­hajtó bizottságai máris sok óvást kaptak a dolgozóktól. Növekvő szocialista iparunk szá­mos munkása és technikusa, aki nemrég köl­tözött új munkahelyére vagy azok a fiatalok, akik ezekben a napokban töltik be 18. életévü­ket és nyernek választójogot, a névjegyzékek ellenőrzése nyomán néptanácsainkhoz fordul­nak és kérik, hogy vegyék fel őket is a vá­lasztói névjegyzékre. Vannak azonban olyan néptanácsok is, amelyeknek végrehajtó bizottságai nem hasz­nálták ki a rendelkezésükre álló lehetősége­ket. Arad városban, vagy a régen rajoni Bá­­tos községben és még néhány helyen nem függesztették ki látható helyre a névjegyzé­keket és arról sem gondoskodtak, hogy va­laki útbaigazítsa az érdeklődőket. Így termé­szetes, hogy ezeken a helyeken a lakosság nem is ellenőrizte még a névjegyzékeket. Sze­­ben vajonban meg a mozgósító agitációt ha­nyagolták el. Egyik példája ennek, hogy Szebenkukova falu kulturotthonának a rádió­ját — amelyet a rajon­ kulturosztály még szeptemberben elvitt ellenőrzésre — még most, a választási kampány idején sem­ szol­gáltatták vissza. Nem vetettek számot azzal, hogy egy falu lakossága leghamarabb és leg­elevenebben a rádió útján vehet tudomást a választási előkészületek különböző esemé­nyeiről. Néptanácsaink tevékenységében haladékta­lanul meg kell szüntetni az ilyen ráérő gon­dolkodást. Ezek a hanyagságok azzal a kö­vetkezménnyel járhatnak, hogy egyik, vagy másik szavazati joggal rendelkező állampol­gárt valamilyen hiba vagy mulasztás folytán, kihagyják a választói névjegyzékből. Ez a törvény megszegését jelentené. Márpedig ép­pen a néptanácsoknak legfőbb feladatuk, hogy szigorúan őrködjenek a demokratikus törvé­nyesség betartása fölött. Városaink és falvaink dolgozói ország­szerte szebbnél szebb tettekkel készülnek a választások napjára, hogy majd minél jobb munkasikerekkel pecsételhessék meg a hol­napi bőségesebb életre adott szavazatukat. A pitesti „Tudor Vladimirescu“ cipőgyár mun­kásai és technikusai 1738 pár bakancsot ké­szí­tettek terven felül megtakarított nyers­anyagból. Szeben környékén 12 vállalat, Ploesti tartományban pedig közel negyven vállalat munkásai fejezték be egész 1953. évi tervüket. November 13-án a sztálinvárosi traktorgyárban is elkészült az első 1954-re ter­vezett „KD 35“-ös traktor. Napról napra egyre szebb eredmények mu­tatják dolgozóink lelkesedését. Néptanácsaink és NDF tanácsaink feladata, hogy ezt az al­kotó lelkesedést­ felhasználva, minden egyes dolgozót tevékenyen vonjanak be a válasz­tási előkészületekbe. Hazaérkezett a Béke-Világtanács bécsi ülésszakán résztvett román küldöttség Kedden reggel hazaérkezett a Béke-Vllág­­tanács bécsi ülésszakán résztvett román kül­döttség. A küldöttséget N. Hortolomei akadémikus professzor, az RNK Állandó Békevédelmi Bi­zottságának tagja vezette, tagjai voltak: Fl­ori­­ca Mezincescu és Sorin Tom­a egyetemi taná­rok, a Béke-Világtanács tagjai,­Valentin Gheor­­ghiu zongoraművész, az RNK érdemes mű­vésze és Alexandru Ionescu lelkész, a Román Ortodox Egyház Patriarchátusának vikáriusa. A küldöttséget az Északi Pályaudvaron az RNK Állandó Békevédelmi Bizottságának képviselői, békeharcbizottsági tagok és más dolgozók üdvözölték. (Agerpres.). 1954 februárra termel az „Electroceramica" (Tudósítónktól) A tordai „Electroceramica” mukaközös­­sége már október 14-én befejezte évi terv­feladatát. Jelenleg 1954 februárra termel­nek a gyár dolgozói magas- és alacsony­­feszültségű áramszigetelőket és más vil­lamos-ipari felszereléseket. Eredményeik titka az, hogy a gyár üze­mi bizottsága szervezetten foglalkozik a szocialista verseny nyilvántartásával és széles körben alkalmazzák a nagy terme­lési eredményeket biztosító szovjet mód­szereket. 46 sztahanovista, 140 élm­unkás és­ 34 minőségi brigád küzd minden nap a többiekkel együtt azért, hogy a gépek egy percig se járjanak üresen, kihasználatla­nul. Törekvéseiknek meg is lett az eredmé­nye, 26 százalékkal növelték a termelé­kenységet, az előállítási költséget pedig 14 százalékkal csökkentették. Fokozott versenyt folytattak a takarékosságért, így sikerült 40.000 lej értékű anyagmegtakari­­tást elérni. Sokat fejlődött az nyitó mozgalom is a verseny során. Haltrich Elisabeta a zománcozóosztályon ötletes szerkezetet készített s ezzel a szigetelők törési száza­lékát lényegesen csökkentette. A városok és falvak villamosításához szükséges alacsonyfeszültségű áramszige­telők termelésének növelésében szép ered­ményt értek el Praia Valeria, Balla Er­zsébet, Moldovan Maria, akik naponta 73- 135 százalékkal haladták túl normáikat. Marin Nicolae és Gheorghiu Gheorghe sztahanovisták Zsandarova módszerével naponta 200—300 százalékkal teljesítettek többet a normánál. Az egymással lelkesen versenyző dolgozók a néptanácsi képviselő választások napjáig még nagyobb sikere­ket akarnak elérni. VII évf. —1911 sz. 4 oldal, ára 20 báni 1953 december 2. szerda A zsilvölgyi bányászok jelentős teljesítményei A zsilvölgyi bányászok lelkesen dolgoz­nak, hogy fokozott termelési sikerekkel kö­szöntsék a néptanácsi képviselőválasztá­sokat. A lupényi bányászbrigádok a ciklusos grafikon alkalmazásával jóval túlhaladják tervfeladataikat. Mihai Morar sztahano­vista brigádja például már 1956-ra dolgo­zik. November első húsz napjában 98 szá­zalékkal haladták túl a normát. A munka jó megszervezésével és a fel­szerelés teljes kihasználásával 14 százalék­kal csökkentették a meddő kőzet kiterme­lésénél dolgozó, bányászok számát,­lgg sok munkást más tárnák ásásához és elő­készítéséhez oszthattak be. Constantin St­re, Radu Manta és Ion Gaiovschi a vezeté­sük alatt dolgozó brigádok tagjaival együtt ebben az időszakban 40—6­0 köbmé­terrel több meddő kőzetet vájtak ki, mint amennyit tervfeladatuk előirányzott. A szénrétegekben dolgozó bányászok az új tárnák megnyitásával egyidejűleg mind több tonna értékes ipari fűtőanyagot kül­denek a felszínre. Ion Catineanu és Biró Béla, lupényi sztahanovisták brigádjai pél­dául az év eleje óta 7300—9000 tonna sze­net termeltek terven felül. Tervfeladataikat hónapról-hónapra 800—1500 tonna szén­nel haladták túl. A petrillai bányában november első húsz napjában a 3-as számú szektor bá­nyászai kerültek a szocialista verseny élé­re. Itt Dumitru Miclea bányász brigádja átlag 259 százalékos túlteljesítést ért el, Zilahi János, Cornel Cenusa és Vasile Mir­­cea brigádjai pedig 130—150 százalékkal haladták túl a normát. A bánya többi szektorában is jelentős sikereket értek el. Petru Rusu, Fülöp Pé­ter, Mihai Costin, Vibédi Béla és Ghe­orghe Tom­a brigádjai november 1—20. között napi két normát teljesítettek. (Agerpres.) Fellendült az újitómozgalom a „Simó Géza“ bútorgyárban A marosvásárhelyi „Simó Géza” bútor­gyárban az elmúlt napokban az üzemi bi­zottság kezdeményezésére njitó és észsze­­rűsítő ötletnapot rendeztek. Ebből az alkalomból a gyár munkásai, technikusai és mérnökei számos njítási ja­vaslatot terjesztettek elő az üzem tervé­nek minél jobb és mielőbbi teljesítése ér­dekében. A kiértékelő gyűlésen megvitatták a ja­vaslatok nagy részét és döntöttek felhasz­nálhatóságukról. A javaslatokért 1340 lej jutalmat osztottak szét az újítók között. A komplikáltabb javaslatok felhasználható­ságának kérdését külön bizottság vizsgál­ja meg. A javaslatok között szerepel Forró Géza újítása, aki különleges bogoló fúrót készí­tett a kézi fázis gépesítésére. Újításukért jutalomban részesültek Barabás Sándor, Mezei Albert, Váradi Albert és sokan má­sok. Az ötletnap hozzájárult az ujitások azonnali, széleskörű alkalmazásához, a termelés és termelékenység növeléséhez. KISS FERENC az ujitó-kollektíva tagja Olyan egyforma a két Oprisani fiú, Gábor meg Viktor, mint két tojás. Mind a tette­ magas, kék szemet, hollófeketehajú. Amik egymással szemben ülnek, a Nagyvárad­­kolozsvári gyors egyik fülkéjében — úgy tű­nik, egyik a másiknak tükörképe Viktor ar­ról beszél Gyáni Andornak, a CFR egyik mérnökének, hogyan is volt az, amikor ők tizennyolc esztendővel ezelőtt megszület­tek. — Nálunk a faluban ritkán született iker testvérpár. Éppen ezért az 1935-ös eszten­dő nagy szenzációja Szakadáton mi voltunk. Amint anyám meséli, egymásnak adták a kilincset a látogatók s szinte mindannyian a mi jövőnk miatt sopánkodtak Erzsi ángya meg a többiek azon keseregtek: — Es mennyi gond, mennyi gond! Kellő kell ezután egyszer­re ruhából is, cipőből is. Anyám sírva altatón el bennünket s azt mondja, tán a bölcsőnk is azt koccantgatta ringatás közben: miből, mi­ből? Apám csak annyit mondott: nekik sem lesz rosszabb, mint a másik hatnak — Rosszabb — nevet fel most „tükörképe“, Gábor — tudja-e hová utazunk mi most ? S olyan, de olyan büszkén teszi utána, ahogy csak az elsőévesek tudják. — Egyetemre Viktor vegyész lesz, én természetrajztanár. Úgy tűnik, sohasem ér véget a mesélés Berki igazgató-tanítóról, aki azt mondta: „Oprisan bátyám, vétket követ el, ha ezt a­ kettőt nem taniltatja" s arról, hogy ők j­ót­tak az egyetlenek, akik bocskorban járták a nyolcadik osztályt a nagyváradi kettősszá­­mú fiuliceu­mban Minden évet jelesen vé­geztek é s ötössel mentek át a felvételin is. — Miért voltak otthon? — szakította félbe a beszélőt Gyáni Andor. A két fiú huncutul összenevetett: — Családot látogattunk s ha már itt jár­ lünk, ellátogattunk Erzsi angyához is, tudja, ahhoz, aki úgy „jósolgatott" nekünk régen. Hiába bizonyították be maguk az évek, hogy egy csomó jól kaptunk, ő mindig teleki­­ilja a szüleink fejét, hogy így, meg úgy, nincs ott áldás, ahol duplán jön a gyerek. Még azt is mondta nem egyszer, hogy biztos nem ér­jük, mi meg a tizennyolc esztendőt Mi aztán elmentünk, hogy megmondjuk: nemcsak, hogy betöltöttük a 18 esztendőt, de születés­­napi ajándékot maga az állam adott nekünk — Ugyan mit? — kérdezte lekicsinylően. Viktor a"füléhez hajolt és belesúgta: szavaz­ni megyünk. Mondhatom, meglepett arcot vá­gott erre Erzsi ángya. — Oszt ezért örültök annyira ? — kérdezte. Hoz ez valamit a konyhára ? Nehezen értette meg eten­ve az ángya, hogy mit is jelent valójában a sza­vazás: ez a szavazás s hogyan „hoz a kony­hára“ Beszéltünk neki arról, hogy kapni­ volna-e ő valaha öregségi nyugdíjat a régi­­ilágban, meg lehetnénk-e mi, kéthektáros paraszt fiai egyetemisták. Aztán hányszor volt ő moziban, színházban életében a felsza­badulás előtt s hányszor volt az utóbbi két­­három év a­latt. Az elsőre azt bólintotta, hogy soha (pedig évtizedekig cselédeskedett vá­rosban), a másikra, hogy sokszor A mozi­karaván az ő falujába is ellátogatott. Hosszú volna felsorolni mi mindent mond­tunk neki, de az lett a vége, hogy mikor el­kísért bennünket, bement ellenőriztetni, nem hagyták-e ki véletlenül a választási névjegy­zékből. — S maguk ketten? Az agitációs mun­kán kívül mivel készülnek a választásra ? — kérdezte meg Gyáni Andor. A két fiú egymásra nézett, s szinte egy­szerre válaszolt: — Kitűnőre tesszük majd le a vizsgákat Először szavaznak LAPUNK TARTALMÁBÓL: A szavazókörzetek bizottságainak fela­datai (2. oldal) Egy nap a falusi szovjetben­­(2. oldal) Kilin Károly és az egykori választá­sok — Nagy István szatírája (2—3. oldal) Az oszthatatlan alap növekedése a kutyfalvi „Dózsa György” kollektív gazdaságban (3. oldal) Ho Si Min nyilatkozata a vietnámi há­ború megszüntetésének lehetőségé­ről (3. oldal) A nyugati sajtó a külügyminiszterek értekezletéről (4. oldal) A hat nyugateurópai külügyminiszter hágai értekezletének kudarca (4. oldal) A koreai-kínai fél javaslata a politikai értekezlet összehívására (4. oldal) Képviselőjelöltek és választók találkozása Székelykereszturon Ünnepi hangulatú gyűlés zajlott le a na­pokban Székelykereszturon. Fiatfalva, Alsó­bol­dogfa­lva, Új­székely, Szenterzsébet és Szé­­kelykeresztúr választói találkoztak képviselő­jelöltükkel. Barabás Vilmos tartományi képviselőjelölt rávilágított azokra a nemzetközi eseményekre, amelyek közepette hazánk dolgozói a népta­nácsi választásokra készülődnek. Majd a népi demokratikus rendszerünk történelmi jelentőségű vívmányainak ismertetése után a helyi jelentőségű eredményekről be­szélt. Elsőnek említette Székelykeresz­­tur község vezetékes rádióját, amely hatszázötven hangszórón keresztül közvetít műsort. Az állomást rövidesen kibővítik s a hálózatba bekapcsolják Rugonfalvát és Fi­át­fal­v­á­t is. Ugyancsak kiemelkedő vívmány a székelykereszturi múzeum, amelynek, felépíté­séhez több mint 100.000 lej állami segélyt kapott a néptanács. A kultúra térhódításának megnyilatkozása a kibővült iskolahálózat is: a pedagógiai iskola, az elméleti líceum, az állattenyésztési középiskola és a propk­in­­struktor-iskol­a. Az egészségügyről szólva, Barabás Vilmos hangsúlyozta, hogy Székelykeresztúrnak ma már korszerűen berendezett, jól felszerelt százágyas kórháza és szülőotthona van. A székelykeresztúri dolgozók hazafias kö­telezettségeik pontos teljesítésével vál­aszol­nak a párt és a kormány sokoldalú gondosko­dására. Kvótájuk gyors és hiánytalan beadá­sával különösen jó példát mutattak Fodor Lajos, Szentgyörgyi Tamás és Sófalvi Anna dolgozó parasztok, Major Dénes és Firtos Mózes pedig a legpontosabb adófizetők közé sorolhatók. A beszámolót élénk vita követte. Joó Zsigmond, a székelykeresztúri szövet­kezet boltkezelője a fiatfalvi sósfürdő sürgős üzembehelyezéséhez, Benkő Ferenc a kollek­tív gazdaság továbbfejlesztéséhez kérte a jelöltek segítségét. Borsos Gábor alsóboldogfalvi NDF jelölt megfogadta: mindent elkövet annak érdeké­ben, hogy a választások napjáig felépüljön a szenterzsébeti kultúrotthon. Ezután rámuta­tott arra, hogy a Küküllő szabályozásával 200 hektár termőföldet lehetne megmenteni az állandó árvízveszélytől. Javasolta, hogy kezd­jék meg ezt a munkát, majd vállalta, hogy 1700 méter sáncot ki fognak takarítani és ezen át levezetik a kerti vizeket. Tóth Sándor az árucsereforgalom kettesé­ről beszélt. Hibának rótta fel, hogy Székely­­keresztúr és a környező falvak dolgozói a vá­rosi munkásoktól kapott ipari áruk értékével szemben a mezőgazdasági termékfelvásárlás terén messze lemaradtak Feltétlenül javíta­ni kell a helyzeten — mondotta Tóth elvtárs, — a dolgozó, parasztságnak a maga részéről is becsülettel kell küzdenie a munkás-paraszt­­szövetség elmélyítéséért. Ugyanilyen értelemben szólalt fel­ Bede Emil, a kultúrotthon igazgatója, Szász Ger­gely, majd Csutak Lajos kollektivista. A gyűlésen mintegy százötven dolgozó vett részt. A választók megismerték jelöltjeiket és közösen beszélték meg a választásokkal, valamint a mindennapi élettel kapcsolatos kérdéseket. KUSTAR LAJOS Kvótájuk beadásával köszöntik a választásokat Nagykároly rajon Vezend községében Gombos György elvtárs, az NDF jelöltje, a községi néptanács végrehajtó bizottságának elnöke, találkozott a­ választókkal A találko­zás alkalmával rámutatott Vezend község fejlődésére, valamint arra, hogy miket kell még megvalósítani a község további felvirá­­­goztatása érdekében. A találkozón sok választó szólalt fel s ezek javaslatokat tettek a község megszépítésével kapcsolatban. Gh Filimon dolgozó paraszt azt javasolta, hogy a végrehajtó bizottság intézkedjék a kultúrotthon épületének befe­jezése érdekében. Szabó János dolgozó paraszt az állami kvóták beadásának szükségességéről beszélt. Azt javasolta, hogy ennek érdekében folytas­sanak széleskörű politikai tömegnevelő mun­kát a dolgozó parasztok körében. Valamen­­nyi részvevő örömmel fogadta a javaslatot s a találkozást követő napon már hozzá is láttak a felvilágosító munkához. Jelenleg minden, dolgozó paraszt maradéktalanul be­adta kvótáit, csaknem minden terményből. (Agerpres.) Földgáz is lesz Küküllődombón Ezelőtt két évvel esténként még sötétek voltak Dombó község (Dicsőszentmárton rajon) utcái. A házakban sárgásfényű petróleumlámpák világítottak. A népta­nács végrehajtó bizottságának irányítása mellett nekifogtak a villanyáram beveze­téséhez. Ma már nincs egyetlen ház sem Dombón, ahol ne villany világítana. Rádiósítási állomás is szórakoztatja a lakosságot. A község dolgozó parasztjai pedig lelkesen dolgoznak a földgáz beve­zetésénél. Már a falunak több mint a felét hálózzák be a szurokkal bevont gázcsövek. Rövidesen a kis parasztházakban a gáz­láng terjeszt kellemes meleget. A gidófalvi iskola és Internátus kiváló eredményei (Sepsiszentgyörgy rajoni tudósítónktól.) — A gidófalvi néptanács sokrétű munkája mel­lett különösen nagy gondot fordít a jövő nemzedék nevelésére, az iskolára is. Magas dombtetőn áll a gidófalvi iskola. Szépen ki­meszelt, karbantartott épületét ta­karos kerítés veszi körül. A hét osztályb­an 153 gyermek tanul, internátusában pedig 42 tanuló kap teljes ellátást. Az iskola vezetősége a néptanács vég­­­hajtó bizottságának irányításával és a kol­lektív gazdaság vezető tanácsának segítsé­gével ez évben különösen szép eredményt ért el az Internátus ellátása terén. Tizennégy hold földet műveltek meg a ta­­nítók és a szülők önkéntes munkával. Az is­kola vezetősége lovat, szekeret és hámot vá­sárolt. Az Internátus mellékgazdaságának 10 juha, 75 szárnyasa és 11 darab 100 ülő körüli sertése van. A megművelt földterület­ről több mint 27 mázsa árpát, 100 mázsa krumpli, 30 mázsa szemeskukodeát, 70 má­zsa takarmányrépát és 180 mázsa szárazta­karmányt hordtak be. A felesleges szárazta­karmány nagy részét eladják és árából fejős­tehenet vásárolnak, így biztosítják az inte­r­nátus tejszükségletét is. Az észszerű gazdálkodás eredménye a ki­tűnő ellátás. A jóltápl­ált gyermekek szépen fejlődnek és jól is tanulnak. Az elmúlt év­ben 13 hetedik osztályos tanuló közül 11 ta­nuló ment felsőbb iskolába. A gidófalvi Iskola és Internátus példás működéséért dicséret illeti az iskola vezető­ségét, a tantestületet és a községi néptanács végrehajtó bizottságát egyaránt. A NÉPI DEMOKRÁCIÁK ORSZÁGAIBÓL Új tejtermékgyár a Magyar Népköztár­saságban Zalaegerszeg Nyugat-Magyarország egyik kis városa. Itt kezdte meg nemrégiben műkö­dését az ötéves terv keretében létesített nagy készruhagyár s itt avatták most fel az ország legkorszerűbb tejtermékgyárát is. A gyár épí­tésére 7.500.000 forintot fordítottak. A gyár ellátja tejtermékekkel Zalaegerszeget és kör­nyékét, ezenfelül pedig Budapestre is szállít. A gyár már működésének első napjaiban napi 17.000 liter tejet, 5000 kiló tejfölt és 2000 kiló vajat szállított a fogyasztóknak. A tejfeldolgo­zásnál a legkorszerűbb módszereket alkalmaz­zák s csaknem valamennyi munkafolyamatot gépesítettek. Nagy figyelmet fordítottak a higiénia szabályainak betartására és a munkavédelem biztosítására. Minden műhelyrészlegen ké­szülékeket szereltek fel, amelyek kivonják a nedvességet a levegőből. Mindent, még a csomagolópapírt is nagy gonddal fertőtlenítik. A tejpasztőröző műhely­ben hőszabályozó készülékeket és korszerű gé­peket szereltek fel. A gépek óránként 3.000 liter tejet és 1.500 liter tejszínt pasztőröznek. A pasztőrözött tejet hatalmas tartályokban szállítják az ország különböző részébe. A tejszínt szeparátorokkal választják ki, a vajat pedig gépek segítségével köpülik nagy mennyiségekben. A laboratóriumokban min­den érkező vagy elszállítandó árut alapos vizsgálatnak vetnek alá. A pasztőrözött tejen és vajon kívül még joghurtot, tejfölt, sajtféléket és más tejtermé­keket is készítenek. A tej melléktermékeit a gyár most épülő sertéshizlaldájában használ­ják majd fel. A munkások számára korszerű öltözőket és zuhanyokat építettek, ezenkívül kitűnő étkez­de, olvasóterem, gazdagon felszerelt könyv­tár, röplabda- és kézilabdapálya áll rendel­kezésükre. A zalaegerszegi tejfeldolgozó gyár a ma­gyar kormánynak és a Magyar Dolgozók Párt­jának a­ nép iránti gondoskodását tükrözi és jelentősen hozzájárul a dolgozó tömegek élet­színvonalának emeléséhez. A Kínai Népköztársaságban most folynak a képviselőválasztások az államhatalom he­lyi szerveibe. A pekingi utcák ünnepi díszt öltöttek. A házak falait plakátok, transzpa­rensek, zászlók díszítik. A hangszórók vidám zenét közvetítenek. A város népe készül ar­ra, hogy rövidesen megválassza legjobbjait a népi képviselők kerületi gyűlésébe. Pekingben sokezer agitációs központ van, mellettük összeíróállomások működnek, ahol nemcsak a választásra jogosultakat, hanem az egész lakosságot is nyilvántartásba ve­szik, népszámlálás céljából. Ebben a mun­kában éppúgy, mint az­ agitációban, párt­funkcionáriusok, aktivisták, diákok, háziasz­­szonyok vesznek részt. A város egyik körze­tének kéthetes esti választási tanfolyamain mintegy ezer háziasszony, kisiparos vett részt, olyanok, akik eddig is tevékenykedtek különböző társadalmi akciókban, egészség­­ügyi, szövetkezeti bizottságokban. A dolgo­zók éberen őrködnek a választási törvény be­tartásán. Seng Su-tun háziasszony például segített leleplezni Ge Sun-szju volt földbir­tokost, aki falujából Pekingbe költözött és kiskereskedőnek adta ki magát A választási kampány során gyakran ren­deznek a körzetekben gyűléseket — ahol az agitátorok válaszolnak a dolgozók kérdései­re — továbbá felvilágosító előadásokat. A tömegek politikai aktivitásának, öntuda­tának növekedése, a munkaverseny fellendü­lése jellemzi a kínai választási kam­pányt. Az­ első szakaszban megtartott vá­lasztások, tízezer körzetben sikeresen lezaj­lottak. A dolgozók egészségvédelme a Lengyel Népköztársaságban Nemrégiben zajlott le Varsó város népta­­nácsának 6. rendes ülésszaka. Az ülésszakon elemezték a varsói dolgozók egészségvédel­me terén elért eredményeket. Az ülésszak beszámolójából is kitűnt, hogy a lengyel fő­város lakosságának egészségvédelme évről évre javul. Varsóban jelenleg 12 kórház, 5 szülészet és egy nagy kórházi létesítmény működik, 12 szakklinikával. Ezenkívül hat orvosi inté­zet foglalkozik a tudományos kutatómunká­val. Az általános orvosi kezelés állandó ja­vulása mellett, az orvostudomány szakosítá­sa terén is kiváló eredményeket értek el. Kórházak­ épültek több olyan városnegyed­ben, ahol eddig nem létezett egészségügyi intézmény. Varsó Ochota nevű városnegye­dében az első kórházat 1952-ben építetté­k. Létrejött az első gasztrológiai osztály, ame­lyet később klinikává fejlesztettek ki, új traumatikus sebészeti kórházat építettek, kü­lön osztályt létesítettek a koraszülött gyer­mekek számára, stb. A kórházi betegek ellátása és gyógykeze­lése egyre javul. Ez főleg annak tulajdonít­ható, hogy minden kórházat, minden orvosi rendelőt és más egészségügyi intézményt a legkorszerűbb berendezéssel és felszerelés­sel láttak el, a gondosan képzett orvosi és más egészségügyi személyzet pedig figyel­mesem gyógykezeli és ápolja a betegeket. A varsói kórházakban a legkorszerűbb gyógy­módokat alkalmazzák. A főváros egészség­­védelmében nagy szerepet játszanak az orvo­­si közrendelők. Egyetlen év leforgása alatt több mint 403 ezer röntgenvizsgálatot végeztek. A vállala­­tok egészségügyi pontjain több mint 300 ezer munkást gondoztak. A néptanács ülésszakán jóváhagyták a varsói néptanács 15.605.000 zlotit kitevő pótköltségvetését, amelyet az egészségvédelem további fejlesztésére fordí­tanak. Peking készül a választásokra Mitkovice, kis délcsehszlovákiai városka nemrég épített középiskolájának tanulói Micsurin-kört alakítottak, melynek keretében a gyümölcsnemesítés módszereit tanul­mányozzák.

Next