Előre, 1954. január (8. évfolyam, 1937-1961. szám)
1954-01-09 / 1942. szám
1954. január 9., szombat A héjjasfalvi ipari áruval megrakott tehergépkocsi állott meg a héjjasfalvi (Segesvár rajon) szövetkezet előtt. A vezető fülkéjéből Constantin Elena, a szövetkezet elnöke szállott ki. — Elvtársak! Segítsetek lerakni az árut, mert a sofőr elvtársnak sietős az útja — kiáltotta be a szövetkezeti iroda ablakán. Rövid idő múlva négyen-öten hordták az újonnan érkezett árut a szövetkezet raktárába. Vásznat, ruhaszöveteket, bakancsokat, női cipőket, gumi- és posztócsizmákat, gyapotfonalat, fűszerárut és számos más közszükségleti cikket küldött a rajoni Szövetkezeti Szövetség. ★ A héjjasfalvi községi beszerző és értékesítő szövetkezet vezetősége és alkalmazottai jól szervezik meg munkájukat. Ezt bizonyítja az is, hogy már többször elnyerték a szövetkezetek rajoni versenyzászlaját. A szövetkezet azért ért el jó eredményeket munkájában, mert a vezetőségnek szoros tömegkapcsolatai vannak. Constantin Elena elnöknő, Ferenczi Dénes alelnök, s a vezetőség többi tagja arra törekszik, hogy bevonja a szövetkezeti tagságot a felvásárlási, szerződéskötési és más fontos feladatok elvégzésébe. A héjjasfalvi dolgozó parasztok látják, hogy a szövetkezet napról napra több, jóminőségü és olcsó ipari árut hoz forgalomba s ezért egyre többen iratkoztak be a szövetkezet tagjainak soraiba. — Ebben az évben 69-el emelkedett a tagok száma — mondja büszkeséggel Constantin Elena. — Igyekszünk jól ellátni a szövetkezetet. Gondoskodunk arról, hogy szép és jó árut kapjanak a falusi dolgozók. Ferenczi Dénes alelnök arról beszél a legszívesebben, ami az ő munkaköréhez tartozik: a terményfelvásárlásról. Elmondja, hogy a tavasszal 59 szegényés középparaszttal összesen nyolc hektárra kötöttek zöldség- és főzelékfélék termesztésére szerződést. A küküllősárdi „Vörös Október“ kollektív gazdaság is nagy területen termesztett zöldségféléket a szövetkezet részére. A leszerződött területről nagymennyiségű zöldség- és főzelékfélét vett át a szövetkezet. Októberben például közel 61 ezer kiló zöldséget, 12 és fél mázsa burgonyát szállítottak a városba a dolgozók ellátására. A „Vörös Október“ kollektív gazdaságon kívül különösen Moraru G. Niculae, Moraru Virgil, Ferenczi Mózes, Szakács Mária, Nagy János héjjasfalvi, Lapadat Vasile, Szakács János és Boros Ferenc küküllősárdi dolgozó parasztok teljesítették lelkiismeretesen a szerződésben vállalt kötelezettségeiket. szövetkezetben Több dolgozó paraszt — aki nem kötött szerződést — szintén a szövetkezetnek adja el terményfölöslegét. Igaz, hogy ehhez nagy mértékben hozzájárultak a párt és a tömegszervezetek agitátorai is. Ferenczi Dénes alelnök elismeréssel beszél a népnevelők tevékenységéről. Lelkes munkával segítik a felvásárlást Savu Augustin és Hankó József szövetkezeti vezetőségi tagok, valamint Fülöp Albert szövetkezeti alalmazott is. A jó munkának megvan az eredménye. A szövetkezet októberben 220 százalékban teljesítette felvásárlási tervét. A szerződéses zöldségen kívül 18 ezer 989 kiló burgonyát, öt mázsa napraforgót és nagymennyiségű gabonát vásárolt fel. Novemberben az állathizlalási szerződéseknek megkötésében tűnt ki a szövetkezet. December első tíz napjában szinte teljes egészében megvalósították a felvásárlási tervet. Burgonyából például 61 mázsát vásároltak, így a burgonya felvásárlási tervét már túlszárnyalták. Ezenkívül több mint 4 mázsa kukoricát, 218 tojást, félmázsa napraforgót, ételolajat, gyapjút és más mezőgazdasági terméket vásároltak. Különösen azóta lendült fel a forgalom, amióta a szövetkezet bevezette az áruellenszolgáltatáson alapuló kereskedelmet. ★ A héjjasfalvi szövetkezet vezetősége nagyon büszke az új bolthelyiségre, amelyet a községi néptanács segítségével nyitottak. Az üzletben olyan nagy a forgalom, hogy Ciocomban Erzsébet és Nagy Ida boltkezelők alig győzik a kiszolgálást. Erdő Dénesné, egy idősebb parasztaszszony a jó puha vatelint nézegeti. Vásárol is belőle egy télikabátba valót Szali Mózes és Vince Julianna a színes ruhaanyagok közül választják ki a legszebbet. Kanyaró Mózes az újonnan érkezett szépirodalmi könyvek felől érdeklődik. Palusa Joan, Constantin Niculae és Szász Mózes átveszi Ciocomban Erzsébettől a szövetkezetnek beadott gabonáért járó gyapotfonalat. Több asszony ecetet, rizst s más élelmiszert vásárol. Mindenki megkapja, amire szüksége van s elégedetten távozik az üzletből. Este, üzletzárás után Ferenczi Dénes, a szövetkezet alelnöke, összeszámolja a napi terményfelvásárlás eredményét: szépnek mutatkozik. Több zsák burgonya, gabona azt mutatja, hogy Héjjasfalván egyre több azoknak a dolgozó parasztoknak a száma, akik a szövetkezetben értékesítik gazdaságuk termékfeleslegét. MÁTHÉ ANDRAS SPORTHÍREK AZ RNK JÉGKORONGBAJNOKSÁGA Sztálinvárosban, Kolozsváron és Csíkszeredáin tovább folytatódnak az RNK jégkorongbajnokságának küzdelmei. Sztálinvárosban a CCA csapata a helyi Munkatelep csapatával mérte össze erejét. A Hadsereg jégkorongozói 26:0 (10:0, 10:0, 6:0) gól arányú győzelmet arattak. A több mint 3000 néző feszült érdeklődéssel követte a Sztálinvárosi Métáiul és a Bukaresti Vointa találkozóját. Az egyenlő felkészültségű két csapat játékosai lelkesen küzdöttek a győzelemért. A mérkőzés a Sztálinvárosi Métáiul 2:1 arányú győzelmével végződött. Gólütők: Tiron és Kamill, illetve Pana. Kolozsváron várt eredmények születtek. A Kolozsvári Stiinza fölényesen győzött a Dicsőszentmártoni Flacara ellen. Eredmény: 14:0 (5:0, 3:0, 6:0). Gólütők: Kovács (3), Fenke (3), Császár (2), Gál (2), Hajdú (2) Dénes és Török. Marosvásárhelyi Constructorul—Iasi Progresul 14:1 (7:0, 3:0, 4:1). Sebesi Avaratul—Kolozsvári Flamura Rosie 7:1 (1:0, 2:1, 4:0). Csíkszeredán a harmincfokos hideg ellenére, a nézők ezrei kisérték figyelemmel a harmadik versenynapon sorra került négy mérkőzést. Ez alkalommal a Csíkszeredai Avántus 50:0 (14:0, 15:0, 21:0) gólarányú győzelme a Kézdivásárhelyi Szpartak ellen, valóságos csúcsteljesítményt jelent ezen a téren és ugyanakkor élénken szemlélteti a két csapat között fennálló klassziskülönbséget. Gólütők: Fenke (9), Incze III. (9), Incze I. (7), Fodor (6), Cozon (4), Szabó (4), dr. Incze (3), Spirer (2), Turceanu (2), Kovács (2), Togánel és Szatmári. A szépen játszó Gyergyószentmiklósi Szpárták ezután 29:0 (8:0, 15:0, 6:0) gólaránnyal győzött a gyengén védekező Csíkszeredai Szpárták ellen. A Csíkszeredai Progresul 14:0 (4:0, 6:0, 4:0) arányban győzött a Sepsiszentgyörgyi Szpárták ellen. Galati Stiinta—Progresul Odorhei 5:0. Az udvarhelyi csapat nem jelent meg a mérkőzésen s így a galaciakat ellenfél hiánya miatt győztesnek nyilvánították. ★ U ZÁTOPEK ÚJBÓL GYŐZÖTT BRAZÍLIÁBAN Sao Paolo brazíliai városban, a január 6-án rendezett éjjeli atlétikai versenyen Zátopek ismét kitűnően szerepelt. Két órával a verseny előtt felhőszakadás áztatta fel a futópálya talaját. A rendkívül kedvezőtlen pálya ellenére Zátopek a 10.000 méteres távot 30 perc 9 mp. idő alatt futotta be. A másodiknak beérkező Eberlein (Németország) 1 perccel és 28 másodperccel maradt Zátopek mögött. ★ BRONSTEIN TOVÁBB VEZET A HASTINGSI SAKKTORNÁN Január 6-án játszották le a hastingsi nemzetközi sakktorna 7. fordulóját. Tolus szovjet nagymester szép győzelmet aratott Home angol mester ellen. Bronstejn szovjet nagymester és Alexander angol bajnok játszmája közel 12 órás küzdelem után félbeszakadt. A 8. fordulóban Bronstejn győzött Alaffson (Izland) ellen, Matanovics győzött Tolus ellen, Teschner Tartakower ellen. Az Alexander—Wade és Home—0‘Kelly játszmák döntetlenül végződtek. Az utolsó forduló előtt a verseny első helyezettjei a következők: 1. Bronstejn (Szovjetunió) 5'/2 pont (1); 2. Alexander (Anglia) 4'2 pont (1); 3—6. Tolus (SZU), 0‘Kelly (Belgium), Teschner (Nyugat-Németország), Matanovics (Jugoszlávia) 4/2 pont. Az Ukrán Szocialista Szovjet Köztársaság életéből MUZICSI UKRÁN FALU A MÚLTBAN ÉS MA Az új élet kezdete Kievtől harminckilenc kilométerre, nyugatra a Zsitomir felé vezető régi országút mentén fekszik Muzicsi falu. Utcái az Irpemy folyó völgyében húzódnak. A falu körül a dombokon dús kertek terülnek el. — Történelmi út mentén élünk — mondja Leonid Dmitrenko, a helység „őslakója“. Három évszázaddal ezelőtt ezen az úton vonultak el Bogdan Hmelnnyickij csapatai, miután Zamosztye alatt leverték a lengyel slaktát. Ezeknek a helyeknek a lakói, éppúgy mint Ukrajna összes dolgozói, kegyelettel őrzik az ukrán nép szabadságharca hőseinek emlékét, akik Bogdan Hmelnyickij vezetése alatt megsemmisítették az ellenséget. 1654 januárjában a Perejaszlavszkaja Rada történelmi fontosságú határozatot hozott Ukrajna Oroszországgal való egyesítéséről. Most, amikor az egész ukrán nép nagy lelkesedéssel készül a nagy nemzeti évforduló— Ukrajnának Oroszországgal való egyesítésének háromszázéves évfordulója — megünneplésére, Muzicsi falu klubjában előadásokat tartanak e jelentős ünnepnappal kapcsolatban. A középiskolában a történelemtanárok Bogdán Hmelnyickij koráról, az orosz és ukrán népek barátságáról beszélnek a tanulóknak. — Mi, az öregek — folytatja Leonid Dmitrenko — elmondjuk az ifjú nemzedéknek hogyan sikerült orosz testvéreinkkel együtt megdöntenünk a cárizmust, leráznunk a földesurak jármát és földünk urává válni. Muzicsi falu mezőgazdasági kolhozát Tarasz Sevcsenkóról nevezték el. Az artel megszervezői, Leonid Dmitrenko és Pavlo Zaharcsenko így emlékeznek vissza a kolhoz születésére: — 1929 őszén 36 szegényparaszt elhatározta, hogy egyesült erővel fog gazdálkodni. A parcellák egyesítésekor a kolhoznak 270 hektára lett. Ezen a földön földműveléssel és zöldségtermesztéssel foglalkoztunk. Kezdetben őszi rozsot, árpát, zabot, kölest vetettünk. Később kezdtünk búzát is vetni. A második évben megjelentek az első melegágyak — kezdetben csak 24 volt, most több mint 2000 darab van. 502 kolhozcsalád közös vagyona . Mivel műveltük meg akkor a földet? Abban az időben a kolhozban 20 ló, 2 pár ökör, körülbelül 50 eke, borona és más kezdetleges eszköz volt. Ez kevés volt. Az állam már az első évben segítséget nyújtott nekünk — gőzcséplőgépet adott nekünk. Régebben mi szegények, bármilyen árat meg kellett adjunk a kulákoknak a cséplőgép néhány napos használatáért. 1930 őszén gyűjtöttük be az első kolhoztermést. És akkor Muzicsiben minden dolgozó paraszt meggyőződött arról, hogy ráléptünk az egyetlen helyes útra, amely minden bizonysággal a jólét felé vezet. A kolhozba beléptek az összes közép- és szegényparasztok. Évről évre nőtt és bővült a kolhoz. 1934— 1935-ben a falunkat övező dombokon nagy kertet létesítettünk — 150 hektáron — alma, körte, meggy, szilva és más gyümölcsfákat ültettünk. 1939- ben, fennállásának tizedik évfordulójakor a kolhoz már nagy és gazdag volt. A mezőkön a főhelyét a jóltermő búza foglalta el. Kiszélesedett a zöldségtermesztés. Száz és száz tonna ugorkát, paradicsomot, céklát, sárgarépát és burgonyát kezdtünk szállítani Kievbe. Gyorsan szaporodott az állatállomány az állattenyésztő telepeken — a tejgazdaságban, a ménesben, a sertéshizlaldában, a juhtenyésztő telepen. Évről évre növekedett az artel jövedelme. Eltűnt a szegénység, magát a „szegényparaszt“ szót kezdtük elfeledni. Fokozott mértékben folyt a kolhozban az építkezés , istállók, gabonaraktárak, segédvállalatok épültek fel gyors ütemben. A falu központjában klubot építettünk. Három teherautót vásároltunk. 1940- ben a „Tarasz-Sevcsenko“ kolhozból nagy kolhozparasztküldöttség utazott a Szovjetunió fővárosába, mert artelünk részt vett a Moszkvában megrendezett összszövetségi mezőgazdasági kiállításon. A háború megszakította boldog életünket. A fasiszták betörtek a szovjet földre. A mi kollektív gazdaságunkat is tönkretették. 1943 novemberében a szovjet csapatok felszabadították a falut. S az azóta eltelt tíz év alatt fáradságot nem kímélve dolgoztunk gazdaságunk fellendítésén. Már régen begyógyítottuk a háborúokozta sebeket, túlhaladtuk a háboru előtti színvonalat. Sokat értünk el a békés esztendők alatt. Mikor a régi útról rátérsz a völgybe vezető útra, ahol Muzicsi falu elterül, tekinteted önkénytelenül a vörös téglából épült nagy épületcsoportokra téved. Ez a kolhoz állattenyésztő telepe: tehénistállók, borjúistállók, lóistállók, disznóólak, különleges épületek — takarmánykonyha, tárolótorony, szivattyúállomás. Az állattenyésztő telep közelében látható a nagy melegház üvegteteje és sok-sok melegágy. A melegházi gazdaság és az állattenyésztő telep között még két téglaépület, a garázs és a mezőgazdasági felszerelések raktára áll. — Mindezeket a gazdasági épületeket — mondja Nyikolaj Kantonsztov, az artel elnökhelyettese — a háború utáni években építettük. Mikor 1946-ban leszereltem, ezek az épületek még nem léteztek. A kolhoz nagy összegeket fordít az építkezésekre. Csupán 1953-ban 600 ezer rubelt. A kolhoz, a közös gazdaságból származó jövedelem szüntelen növelése alapján évről évre fokozza beruházásait a termelési és kulturális-népjóléti építkezésekbe. 1950-ben a kolhoz jövedelme 1.501.000 rubel volt, 1952- ben pedig 1.796.000 rubelre emelkedett. 1953-ban 11 hónap alatt a kolhoz jövedelme túlhaladta a kétmillió rubelt. A kolhoz könyvelőjének jelentése szerint az év végéig eladott termékekért a kolhoz körülbelül még 250 ezer rubelt kap. A „Tarasz Sevcsenko“ kolhoz — sokoldalú gazdaság. A megnövekedett kolhozjövedelmet jórészt az árutermelés fokozására, elsősorban az állattenyésztés és a kertészet fejlesztésére fordítják. Az artel tejgazdaságában tavaly például félmillió liter tejnel is többet fejtek. A kolhozban évente legalább 300 hús- és zsírsertést hizlalnak. A kolhoz nagy mértékben fejleszti melegágyi-melegházi kertészetét és nagymennyiségű korai zöldséget szállít a piacra. Tavaly több mint 300 tonna korai paradicsomot termeltek. A zöldségkertészet, a szőlős- és almáskertek terméséből tavaly mintegy félmillió rubel bevétele volt. Kiev három kolhozpiacán állandóan árusítják a „Tarasz Sevcsenko“-kolhoz termékeit. A városi lakosság húst, tejterméket, burgonyát, kerti veteményt, gyümölcsöt, mézet, halat vásárolhat a kolhoz piaci bódéiban. A szüntelenül növekvő jövedelem lehetővé teszi a közös gazdaság állandó bővítését. Egyre nő az ingó és ingatlan vagyon értéke. Az artel tagjai öt major közös gazdái. A telepeken 655 darab szarvasmarhát, 306 lovat, 695 sertést, 415 juhot, több mint 2300 darab baromfit gondoznak. A kolhoz közvagyonát képező jószágállományon kívül az 502 parasztház mindegyikében tartanak saját tulajdonban tehenet, kecskét, juhot, sertést és baromfit. A „Tarasz Sevcsenko‘‘-kolhoz különféle termelési ágaiban nagy mértékben használják a villamosenergiát. A gazdaságban 38 villamos motor van üzemben. Villanyerő hajtja a két tejőberendezést, a hatalmas vízszivattyút és különféle műhelyeink gépeit. Az országút mellett épített piros cseréptetős garázsban már nem fér el a kolhoz valamennyi gépkocsija. Már most 8 tehergépkocsi, vat és egy „Pobeda“ személykocsival rendelkezünk. Az artelnek legalább ötszáz saját mezőgazdasági gépe és készüléke van. A kolhoz alapvető munkálatait a Bucsanszkaja gép- és traktorállomás végzi. A GTA a kolhozzal kötött egyessége alapján, traktoraival és traktorhoz csatolt különféle felszereléseivel az egész szántás, földművelés, vetés, gabona és burgonya begyűjtés 90 százalékát végezte el. 1953-ban a kolhoz mezőin 8 traktor, két magánjáró és egy traktorhoz kapcsolt kombájn dolgozott. A GTA szerepe a kolhoztermelésben évről évre nő — a gépek megkönnyítik a kolhozparasztok munkáját, fokozzák a munka termelékenységét. A kolhoz a háború utáni években tégla-cserépgyárat épített. A gyár 1 millió téglát és cserepet gyárt. Ezenkívül nagy kovács-, mechanikai-, asztalosműhelyt, malmot is létesítettünk. ... Amikor egy negyedévszázaddal, ezelőtt Muzicsi falu első 36 szegényparasztcsaládja mezőgazdasági artelle egyesült, minden társadalmasított vagyonuk értéke 20 ezer rubelre rúgott. Eltelt 25 év. A háború és a fasiszta megszállás okozta súlyos veszteségek ellenére, a kolhoz ma nagy vagyonnal rendelkezik. 1953-ban a kolhoz ingatlan és ingó vagyona 4 milliárd rubel értékű. Ez a vagyomn teljes egészében a „Tarasz Sevcsenko“-artellné egyesült 502 család tulajdona. Így élnek a kolhoz parasztok Muzicsi falu közepén öreg fűzfákkal szegélyezett tó mellett van a nagy kolhozklub. Nézőtermében ötszázan férnek el. A klubban a legújabb filmeket vetítik. A kolhoz műkedvelő színjátszó csoportja gyakran hangversenyezik. Kievből is sorűn látogatnak el a művészek, hogy hangversenyeikkel szórakoztassák a kolhozparasztokat. Havonta több ízben utaznak ide lektorok Ukrajna fővárosából. Különösen gyakran jönnek most, amikor egész Ukrajnában előadásokat és beszédeket tartanak Ukrajna Oroszországgal való egyesítésének 300. évfordulójáról. Muzicsi falu ifjúsága gyakran látogatja a kievi színházakat. A kolhoz vezetősége ilyenkor rendelkezésükre bocsátja a kolhoz autóit. Számos kolhozparaszt és kolhozparasztaszszony televíziós készüléket vásárolt magának. — Otthon ülve fogjuk majd nézni a kievi televíziós központ közvetítéseit — mondják a kolhozparasztok. — Több mint 20 televízió megrendelést kaptam eddig a helybeliektől — mondja a falusi áruház igazgatója. Muzicsi falunak saját ruha- és cipészműhelye van. A falu lakossága városiasan öltözködik. Ehhez megvan az anyagi lehetőségük. A „Tarasz Sevcsenko”-kolhoz nagy közös gazdasága a falu lakóinak évről évre növekvő anyagi jólétet biztosít. Sztyepán Boriszenko, a földművelési brigádban dolgozó egyszerű kolhozparaszt 1953-ban két lányával együtt munkanapjaiért pénzben több mint 10.000 rubelt, 43 mázsa gabonát, 23 mázsa zöldségfélét és szarvasmarhájának takarmányozására mintegy 15 mázsa takarmányt kapott. Az egyik lánya, Galina, fejőnő, 10 tehenet gondoz. Minden tehén átlag 5500 liter tejet ad. Tervfeladata túlteljesítéséért 4800 liter tejet kapott természetbeni pótdíjazás gyanánt. Afanaszij Remarenko gépész és a felesége 15.600 rubelt, csaknem 60 mázsa gabonát, 20 mázsa zöldségfélét és ugyanennyi takarmányt kaptak a kolhozban végzett munkájukért. Tyihon Szakovszkij kolhozparaszt családja munkanapjaikért 6000 rubelt, 25 mázsa gabonát, 15 mázsa zöldségfélét 12 mázsa takarmányt kapott 1953-ban. Jól dolgozott a múlt évben Domanij Zaharenko özvegyasszony is. Munkanapjaiért több mint 3000 rubelt, 15 mázsa gabonát, egy mázsányi zöldségfélét és ugyanannyi takarmányt osztottak ki. Jó munkájáért ezenkívül több mint 70 kiló húst adtak pótdíjazásként. Domaha Zaharenko leánya a kievi főiskolán tanul. Muzicsiban minden családnak a közös gazdaságban végzett munkájáért járó jövedelmen kívül még saját háztáji gazdasága van, ahol burgonyát és zöldséget termesztenek, gyümölcsfákat nevelnek Muzicsiban majdnem minden családnak saját tehene, disznaja, ruha és baromfija van. 1953 tavaszán 60 kolhozparasztgyermek fejezte be Muzicsiban a hétéves iskolát, vagyis valamennyi iskolaköteles gyermek. Az elmúlt évben a hétéves iskola végeztével mindössze 4 tanuló nem tanult tovább A többiek a középiskola 8. osztályában folytatják tanulmányaikat, illetve technikumokba iratkoztak Muzicsi lakói anyagi jólétének növekedését tükrözi maga a falu külseje is. Szinte teljesen eltűntek a szalmatetős parasztházak. Cserép- és bádogfedél foglalja el a szalma helyét. A házak ragyognak a tisztaságtól. Mindenüvé bevezették a villanyt és arádióhangszórót. A falu utcáin sok kerékpár és motorkerékpár látható. Csupán 10 év telt el azóta, hogy Muzicsi falu az óriási kárt okozó fasiszta megszállás alól felszabadult, mindössze 8 év telt el a második világháború befejezése óta. Ez idő alatt a „Tarasz Sevcsenko’-kolhoz tagjai jelentős eredményeket értek el, sok mindent valósítottak meg, összehasonlíthatatlanul gazdagabban élnek, mint a háború előtti években. De előttük még fényesebb és még nagyszerűbb távlatok nyíltak. Nagy lelkesedéssel dolgoznak a mezőgazdaság további fejlesztésén , annak a nagy programmnak a megvalósításán,, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártja 1953 szeptemberi plenáris ülése jelölt ki az egész kolhozparasztság számára. 1. USERENKO G. VOVK ELŐRE Országos a Mezőgazdasági Pénteken délelőtt megnyílt a fővárosi Mezőgazdasági Kutatóintézetben a szocialista szektorban dolgozó zöldségtermesztők országos értekezlete. Az értekezleten részt vettek: Gheorghe Apostol, a minisztertanács alelnöke, földművelésügyi és erdészeti miniszter, Nicolae Stefan, Stancu Marin és Nicolae Giosan földművelésügyi és erdészeti miniszterhelyettesek, N. Popescu, a mezőgazdasági munkások értekezlet Kutatóintézetben szakszervezete központi bizottságának elnöke. Részt vettek továbbá az állami gazdaságok igazgatói és technikusai, a tartományi és rajon néptanácsok mezőgazdasági osztályainak technikusai, a zöldségtermesztő kollektív gazdaságok elnökei, brigádvezetői és élenjáró zöldségtermesztői, a tudományos kutatóintézetek és mezőgazdasági főiskolák szakemberei. Az értekezletet ma folytatják. A kolozsvártartományi kisipari termelőszövetkezetek kiállítása A kolozsvári Egyetemi Könyvtár termében pár nappal ezelőtt megnyílt a kolozsvártartományi kisipari termelőszövetkezetek rendezésében a „Közszükségleti cikkek kiállítása.“ A kiállítási termekben a kolozsvári „Drum Nou“ és a szamosújvári „Record Croitor“ kisipari termelőszövetkezetekben készült szép női-, férfi- és gyermekruhák sorakoznak. Bemutatják a kolozsvári „Solidaritatea“ szövetkezet munkásai által készített művészi kivitelezésű cipőmodelleket is. A „Lemmel mobil.a“ kisipari szövetkezet tagjai sok szép játékot, a kolozsvári „Metalurgia“ és a nagyenyedi „Otelul“ szövetkezet pedig különböző közszükségleti cikkeket, zsebkéseket, borotvakészülékeket és sok egyebet állított ki. A kiállítás szemléltetően tükrözi a kolozsvár tartományi kisipari termelőszövetkezetek nagyarányú fejlődését, azt, hogy termelésük 1949-hez viszonyítva megháromszorozódott Agrotechnikai Kislászló dicsőszentmártonrajoni faluról csak azóta esik több szó, amióta a dolgozó parasztok egy része itt is kollektív gazdaságba tömörült. A kollektivisták eredményes munkája gyakran magára vonja a környék egyéni dolgozó parasztjainak figyelmét. Ez év nyarán kertészetükben olyan termésük volt, hogy bárki példát vehetett róla. 40.000 lej jövedelmet hozott a gazdaságnak. Az ősz folyamán úgy határoztak a tagok, hogy a jövő évre 8 hektárnyi jó minőségű földet készítenek elő a zöldség- és főzelékfélék termesztésére. A téli hónapokban elkészítik az öntözőhálózatot is. A kollektivisták legközelebbi tervében szerepel az is, hogy kibővítik a gyümölcsösüket. Ennek érdekében az ősszel két és fél hektár földterületet készítettek elő gyümölcsfacsemete ültetésére. Jó példát mutatnak a kollektivisták az egyéni dolgozó parasztoknak az állatte ker Kislászlón nyésztés terén is. Azt a célt tűzték maguk elé, hogy egyik legjelentősebb mellékgazdaságukká fejlesztik ki állattenyésztésüket. A közelmúltban 10 fajkocával, 200 tyúkkal frissítették fel tenyészállatállományukat. Ezenkívül vettek 30 méhcsaládot is. A napokban még 150 darabbal gyarapodott a gazdaság juhállománya. Hogy a szarvasmarháknak változatos takarmányozást biztosítsanak télire, három silót készítettek. A zöld és jó minőségű takarmányozással hozzájárulnak a fejőstehenek tejhozamának emeléséhez. A kislászlói kollektivisták eddigi tapasztalatai is azt mutatják, hogy a szakszerűen művelt föld sokkal több termést ad, mint amelyiket elavult „módszerek” szerint dolgoznak meg. Ezért nemrégen a kollektív gazdaságban agrotechnikai kört indítottak be, ahol a kollektivisták tovább fejlesztik agrotechnikai tudásukat. TÓTH HARSÁNYI SÁNDOR levelező A bukaresti Klement Gottwald üzem klubját sokan keresik fel munka után. A klub nagy könyvtárral és számos más szórakozási és sportlehetőséggel rendelkezik. Képünk a könyvtár egy részletét ábrázolja 3 A munka szervezése és javadalmazása a kollektív gazdaságok állattenyésztő telepein il. Az állattenyésztés szervezése Az állattenyésztés fejlesztésének terve szerves része a kollektív gazdaság termelési tervének. Az állattenyésztési terv előkészítéséhez a főszempontokat a nemrég megjelent állattenyésztési törvény kell adja. Ez felöleli mindazokat a tennivalókat is, melyeket a kollektív gazdaságoknak kell teljesíteniök, hogy állattenyésztésüket egészséges alapokra fektessék. Figyelembe kell venniök a kollektív gazdaságoknak a terv elkészítésénél, hogy a közös állatállományukat a földterületük nagyságához viszonyítva legalább annyira szaporítsák, amennyit a törvény X. fejezetének 63. szakasza ajánl. A törvény nagy segítséget nyújt ehhez a kollektív gazdaságoknak s kötelezi a néptanácsokat, nyújtsanak sokoldalú segítséget, „hogy 1954—56-ban minden két évnél régebben fennálló kollektív gazdaság a helyi feltételekhez képest, 2—4 szarvasmarha, juh, sertés és baromfitenyészetet létesítsen.” Ezek alapján a tervnek fel kell ölelnie az állatállomány évi gyarapodási, fedeztetési, szaporulási, termelési tervét, (tej, tojás, gyapjú, méz, hús, stb.), valamint a takarmányozási tervet. Az állattenyésztési terv elkészítésénél figyelembe kell vennünk az állategészségügyi szabályokat, a szükséges gyógyszereket és fertőtlenítő szereket, a termelés zavartalan menetét biztosító anyagi alapokat, valamint a munkaerő felhasználását. Az állattenyésztés fejlesztése szükségessé teszi megfelelő istállók, ólak, silók építését, takarmánykonyhák berendezését, az állattenyésztési munkák (fejes, állattisztítás, juhnyitás, takarmányelőkészítés, belső szállítás, stb.) gépesítését. Ezeket mind figyelembe kell venni az állattenyésztési terv elkészítésénél. Az állattenyésztés termelési tervét a gazdaság termelési tervével egyidejűleg kell elkészíteni s ezt a közgyűlés hagyja jóvá. Kidolgozásában a vezetőtanácson kívül részt vesznek az állattenyésztő telepek vezetői, a brigádvezetők, az élmunkások, a rajoni néptanács mezőgazdasági osztályának és a GTA-nak szakemberei. Az állomány létszáma, annak neme és korcsoportok szerinti megoszlása az állattenyésztő telep általános feladatainak kiinduló pontja és alapját képezi az évi szaporulattervezésnek. A termelés menynyiségi tervezése az állomány létszámán s annak évi gyarapodásán alapszik. Figyelembe kell venni itt az évi átlagos tehenenkénti tejtermelést, az átlagos nyítósúlyt, a növendékállatok és hízók súlygyarapodását, stb., valamint az elmúlt évi eredményeket. A telepen, a brigádon belül minden állatgondozó tudja azt, hogy időszakonként mennyi terméket kell termelnie, mennyi szaporulatot kell elérnie. A tejtermelésnél tehenenként állapítják meg a tejmennyiséget. Kiszámítják minden feje évi termelési tervét, az általa gondozott tehenek számának és hozamának megfelelően. Az egyedenkénti tejtermelés tervezésénél figyelembe kell venni a fedeztetés és az ellés időpontjait, a tehenek fajtáját és életkorát, az előző laktációs időszak tejtermelését s annak havonkénti megoszlását. A fejők tejtermelési feladatait tanácsos havonként külön-külön megállapítani. Ha már most az összes fejők évi tejtermelési feladatait összesítjük, megkapjuk a tehénállomány, illetve szarvasmarhatenyésztő telep és az egyes brigádok évi tejtermelési feladatát. A többi állattenyésztő telep — sertéstenyésztés, juhtenyésztés, stb. — s azon belül a brigádok termelési feladatait ugyanígy bontjuk fel. Minden brigád feladatát a kollektív gazdaság termelési tervének megfelelően állapítjuk meg. A juhtenyésztő brigádoknál például fajtánként feltüntetjük az év eleji létszámot, az anyajuhok számát, hogy hány bárányt kell elletniök és választásig nevelniük és mennyi legyen a fejős juhok átlagos tej- és gyapjúhozama. A sertéstenyésztő brigádok tervének elkészítésénél különös gondot kell fordítanunk a kocánként elérendő malacok számának, elválasztási súlyának előirányzására fialásonként és fajtánként. Az ellési, fialási és bárányozási terv alapja a helyesen összeállított fedeztetési terv. A tehenészet egyenletes és folyamatos tejtermelése attól függ, hogy a fedeztetési tervet helyesen állítottuk-e össze s gondosan vigyáztunk-e annak végrehajtására. A fedeztetési terv összeállításánál főszempont, hogy az anyaállatokat idően fedeztessük úgy az erlest illetőleg a Halás után, mind pedig az ivarérettség beálltával. Az állatállomány gyarapodása és a termelési terv összeállítása után a takarmányozási tervet készítjük el. Ennél a munkánál a kiindulási pont az állomány létszáma és hullámzása, azaz a takarmányozandó állomány létszáma, az állatok takarmányfejadagja és a takarmányozási napok száma. Feltétlen számításba kell vennünk itt például a tehenek egyedi (tejtermelésükkel arányos) takarmányozáshoz szükséges takarmánymennyiséget. A takarmányozási tervet két időszakra készítjük el. Az első időszak január 1-től az új termésig tart. Az első időszak csak az istállózásra vonatkozik, a második viszont nemcsak az istállózásra, hanem a legeltetésre is. Mindkét időszakra takarmánymérleget készítünk, vagyis megállapítjuk,, hogy menynyi takarmányunk van. Megvizsgáljuk azt is, hogy a vetési terv keretei között milyen mértékben tudjuk biztosítani a következő év takarmányszükségletét mind a közös gazdaság, mind pedig a kollektivisták háztáji gazdasága számára. A tervezés feladata minél hosszabb ideig biztosítani a zöld- és nedvdústakarmányt Nem szabad elhanyagolni tehát a természetes legelők és a kaszálók feljavítását, a silótakarmány termesztését s általában a zöldfutószalag beállítását, a,mely állatainkat kora tavasztól késő őszig ellátja zöldtakarmánnyal. Állatállományunk feljavításának, számbeli, növelésének, termelékenységük fokozásának előfeltétele a szilárd takarmányalap, ezért nagy figyelmet kell fordítanunk a takarmányalap növelésére,, ahogy azt az állattenyésztés fejlesztéséről szóló törvény is ajánlja. A tervfeladatoknak külön-külön, minden emberre való felbontása lehetővé teszi a szükséges munkanapegységeknek is külön emberenkénti előirányzását s így az állattenyésztő telepek és a brigádok munkanapegység-szükségletének helyes tervszerűsítését. Ez a munka az illető kollektív gazdaságban elfogadott normákon alapszik. A tervszerűsített munkanapegységek terve évközben módosítható, ha az állattenyésztés fejlesztése szempontjából halaszthatatlan munkákat kell végezni, amelyek viszont a tervben nincsenek előirányozva. Ehhez azonban a közgyűlés jóváhagyása szükséges. A terv sikeres teljesítése érdekében célszerű az elért eredményeket grafikonon ábrázolva is nyilvántartani. A fejési tervet például nemcsak az egész tehenészetre, hanem az egyes fejőkre is, külön-külön. Az eredményeknek termelési értekezleten való kielemzése megmutatja az utat a hibák kiküszöbölésére, valamint a terv teljesítésére és túlteljesítésére. Az állattenyésztő telep tevékenységének felülvizsgálása során — általában negyedévenként — az ellenőrző bizottságnak egyebek mellett az is kötelessége, hogy különös figyelmet fordítson a munkanapegységek elszámolásának ellenőrzésére. A helytelenül elszámolt munkanapegységeket levonják, de a vezetőség határozata alapján legfeljebb 5 munkanapegységet attól is levonnak, aki az elszámolást helytelenül végezte. A termelési feladatok helyes tervezése igen fontos az állattenyésztés fejlesztése szempontjából s éppen ezért erre a munkára fordítsunk megfelelő gondot minden kollektív gazdaságban. Dr. OPRA PÁL