Előre, 1954. január (8. évfolyam, 1937-1961. szám)

1954-01-09 / 1942. szám

1954. január 9., szombat A héjjasfalvi ipari áruval megrakott tehergépkocsi ál­lott meg a héjjasfalvi (Segesvár rajon) szövetkezet előtt. A vezető fülkéjéből Con­stantin Elena, a szövetkezet elnöke szál­lott ki. — Elvtársak! Segítsetek lerakni az árut, mert a sofőr elvtársnak sietős az útja — kiáltotta be a szövetkezeti iroda ablakán. Rövid idő múlva négyen-öten hordták az újonnan érkezett árut a szövetkezet raktárá­ba. Vásznat, ruhaszöveteket, bakancsokat, női cipőket, gumi- és posztócsizmákat, gya­potfonalat, fűszerárut és számos más köz­szükségleti cikket küldött a rajoni Szövet­kezeti Szövetség. ★ A héjjasfalvi községi beszerző és értékesítő szövetkezet vezetősége és alkalmazottai jól szervezik meg munkájukat. Ezt bizonyítja az is, hogy már többször elnyerték a szö­vetkezetek rajoni versenyzászlaját. A szövetkezet azért ért el jó eredménye­ket munkájában, mert a vezetőségnek szo­ros tömegkapcsolatai vannak. Constantin Elena elnöknő, Ferenczi Dénes alelnök, s a vezetőség többi tagja arra törekszik, hogy bevonja a szövetkezeti tagságot a felvásár­lási, szerződéskötési és más fontos felada­tok elvégzésébe. A héjjasfalvi dolgozó parasztok látják, hogy a szövetkezet napról napra több, jó­­minőségü és olcsó ipari árut hoz forgalom­ba s ezért egyre többen iratkoztak be a szö­vetkezet tagjainak soraiba. — Ebben az évben 69-el emelkedett a ta­gok száma — mondja büszkeséggel Constan­tin Elena. — Igyekszünk jól ellátni a szö­vetkezetet. Gondoskodunk arról, hogy szép és jó árut kapjanak a falusi dolgozók. Ferenczi Dénes alelnök arról beszél a leg­szívesebben, ami az ő munkaköréhez tarto­zik: a terményfelvásárlásról. Elmondja, hogy a tavasszal 59 szegény­és középparaszttal összesen nyolc hektár­ra kötöttek zöldség- és főzelékfélék termesz­tésére szerződést. A küküllősárdi „Vörös Október“ kollektív gazdaság is nagy terüle­ten termesztett zöldségféléket a szövetkezet részére. A leszerződött területről nagymennyiségű zöldség- és főzelékfélét vett át a szövetke­zet. Októberben például közel 61 ezer kiló zöldséget, 12 és fél mázsa burgonyát szál­lítottak a városba a dolgozók ellátására. A „Vörös Október“ kollektív gazdaságon kívül különösen Moraru G. Niculae, Moraru Virgil, Ferenczi Mózes, Szakács Mária, Nagy János héjjasfalvi, Lapadat Vasile, Sza­kács János és Boros Ferenc küküllősárdi dolgozó parasztok teljesítették lelkiismerete­sen a szerződésben vállalt kötelezettségeiket. szövetkezetben Több dolgozó paraszt — aki nem kötött szerződést — szintén a szövetkezetnek ad­ja el terményfölöslegét. Igaz, hogy ehhez nagy mértékben hozzájárultak a párt és a tömegszervezetek agitátorai is. Ferenczi Dénes alelnök elismeréssel beszél a népnevelők tevékenységéről. Lelkes mun­kával segítik a felvásárlást Savu Augustin és Hankó József szövetkezeti vezetőségi ta­g­ok, valamint Fülöp Albert szövetkezeti al­­almazott is. A jó munkának meg­van az eredménye. A szövetkezet októberben 220 százalékban teljesítette felvásárlási tervét. A szerződéses zöldségen kívül 18 ezer 989 kiló burgonyát, öt mázsa napraforgót és nagymennyiségű gabonát vásárolt fel. Novemberben az állathizlalási szerződé­seknek megkötésében tűnt ki a szövetkezet. December első tíz napjában szinte teljes egészében megvalósították a felvásárlási tervet. Burgonyából például 61 mázsát vá­sároltak, így a burgonya felvásárlási tervét már túlszárnyalták. Ezenkívül több mint 4 mázsa kukoricát, 218 tojást, félmázsa nap­raforgót, ételolajat, gyapjút és más mező­­gazdasági terméket vásároltak. Különösen azóta lendült fel a forgalom, amióta a szö­vetkezet bevezette az áruellenszolgáltatáson alapuló kereskedelmet. ★ A héjjasfalvi szövetkezet vezetősége na­gyon büszke az új bolthelyiségre, amelyet a községi néptanács segítségével nyitottak. Az üzletben olyan nagy a forgalom, hogy Ciocomban Erzsébet és Nagy Ida boltkeze­­lők alig győzik a kiszolgálást. Erdő Dénesné, egy idősebb parasztasz­­szony a jó puha vatelint nézegeti. Vásárol is belőle egy télikabátba valót Szali Mó­zes és Vince Julianna a színes ruhaanya­gok közül választják ki a legszebbet. Kanyaró Mózes az újonnan érkezett szép­­irodalmi könyvek felől érdeklődik. Palusa Joan, Constantin Niculae és Szász Mózes át­veszi Ciocomban Erzsébettől a szövetkezet­nek beadott gabonáért járó gyapotfonalat. Több asszony ecetet, rizst s más élelmi­szert vásárol. Mindenki megkapja, amire szüksége van s elégedetten távozik az üz­letből. Este, üzletzárás után Ferenczi Dénes, a szövetkezet alelnöke, összeszámolja a napi terményfelvásárlás eredményét: szépnek mutatkozik. Több zsák burgonya, gabona azt mutatja, hogy Héjjasfalván egyre több azoknak a dolgozó parasztoknak a száma, akik a szövetkezetben értékesítik gazdasá­guk termékfeleslegét. MÁTHÉ ANDRAS SPORTHÍREK AZ RNK JÉGKORONGBAJNOKSÁGA Sztálinvárosban, Kolozsváron és Csíksze­redáin tovább folytatódnak az RNK jégkorong­­bajnokságának küzdelmei. Sztálinvárosban a CCA csapata a helyi Munkatelep csapatával mérte össze erejét. A Hadsereg jégkorongozói 26:0 (10:0, 10:0, 6:0) gól arányú győzelmet arattak. A több mint 3000 néző feszült érdeklődés­sel követte a Sztálinvárosi Métáiul és a Bu­karesti Vointa találkozóját. Az egyenlő felké­szültségű két csapat játékosai lelkesen küz­döttek a győzelemért. A mérkőzés a Sztálinvárosi Métáiul 2:1 arányú győzelmével végződött. Gólütők: Ti­­ron és Kamill, illetve Pana. Kolozsváron várt eredmények születtek. A Kolozsvári Stiinza fölényesen győzött a Di­­csőszentmártoni Flacara ellen. Eredmény: 14:0 (5:0, 3:0, 6:0). Gólütők: Kovács (3), Fenke (3), Császár (2), Gál (2), Hajdú (2) Dénes és Török. Marosvásárhelyi Constructorul—Iasi Pro­gresul 14:1 (7:0, 3:0, 4:1). Sebesi Avaratul—Kolozsvári Flamura Ro­sie 7:1 (1:0, 2:1, 4:0). Csíkszeredán a harmincfokos hideg ellené­re, a nézők ezrei kisérték figyelemmel a har­madik versenynapon sorra került négy mér­kőzést. Ez alkalommal a Csíkszeredai Avántus 50:0 (14:0, 15:0, 21:0) gólarányú győzelme a Kézdivásárhelyi Szpartak ellen, valóságos csúcsteljesítményt jelent ezen a téren és ugyanakkor élénken szemlélteti a két csapat között fennálló klassziskülönbséget. Gólütők: Fenke (9), Incze III. (9), Incze I. (7), Fo­dor (6), Cozon (4), Szabó (4), dr. Incze (3), Spirer (2), Turceanu (2), Kovács (2), Togánel és Szatmári. A szépen játszó Gyergyószen­tmiklósi Szpár­ták ezután 29:0 (8:0, 15:0, 6:0) gólaránnyal győzött a gyengén védekező Csíkszeredai Szpárták ellen. A Csíkszeredai Progresul 14:0 (4:0, 6:0, 4:0) arányban győzött a Sepsiszentgyörgyi Szpárták ellen. Galati Stiinta—Progresul Odorhei 5:0. Az udvarhelyi csapat nem jelent meg a mérkő­zésen s így a galaciakat ellenfél hiánya miatt győztesnek nyilvánították. ★ U ZÁTOPEK ÚJBÓL GYŐZÖTT BRAZÍLIÁBAN Sao Paolo brazíliai városban, a január 6-án rendezett éjjeli atlétikai versenyen Zá­topek ismét kitűnően szerepelt. Két órával a verseny előtt felhőszakadás áztatta fel a fu­tópálya talaját. A rendkívül kedvezőtlen pá­lya ellenére Zátopek a 10.000 méteres távot 30 perc 9 mp. idő alatt futotta be. A máso­diknak beérkező Eberlein (Németország) 1 perccel és 28 másodperccel maradt Zátopek mögött. ★ BRONSTEIN TOVÁBB VEZET A HASTINGSI SAKKTORNÁN Január 6-án játszották le a has­tingsi nem­zetközi sakktorna 7. fordulóját. Tolus szovjet nagymester szép győzelmet aratott Home angol mester ellen. Bronstejn szovjet nagy­­mester és Alexander angol bajnok játszmá­ja közel 12 órás küzdelem után félbeszakadt. A 8. fordulóban Bronstejn győzött Alaffson (Izland) ellen, Matanovics győzött Tolus el­len, Teschner Tartakower ellen. Az Alexan­der—Wade és Home—0‘Kelly játszmák dön­tetlenül végződtek. Az utolsó forduló előtt a verseny első he­lyezettjei a következők: 1. Bronstejn (Szov­jetunió) 5'/2 pont (1); 2. Alexander (Anglia) 4'2 pont (1); 3—6. Tolus (SZU), 0‘Kelly (Belgium), Teschner (Nyugat-Németország), Matanovics (Jugoszlávia) 4­/2 pont. Az Ukrán Szocialista Szovjet Köztársaság életéből MUZICSI UKRÁN FALU A MÚLTBAN ÉS MA Az új élet kezdete Kievtől harminckilenc kilométerre, nyugatra a Zsitomir felé vezető régi országút mentén fekszik Muzicsi falu. Utcái az Irpemy folyó völgyében húzódnak. A falu körül a dombo­kon dús kertek terülnek el. — Történelmi út mentén élünk — mondja Leonid Dmitrenko, a helység „őslakója“. Három évszázaddal ezelőtt ezen az úton vonulta­k el Bogdan Hmelnnyickij csapatai, miután Zamosztye alatt leverték a lengyel slak­tá­t. Ezeknek a helyeknek a lakói, éppúgy mint Ukrajna összes dolgozói, kegyelettel őrzik az ukrán nép szabadságharca hőseinek emlékét, akik Bogdan Hmelnyickij vezetése alatt meg­semmisítették az ellenséget. 1654 januárjában a Perejaszlavszkaja Rada történelmi fontosságú határozatot hozott Uk­rajna Oroszországgal való egyesítéséről. Most, amikor az egész ukrán nép nagy lel­kesedéssel készül a nagy nemzeti évforduló— Ukrajnának Oroszországgal való egyesítésé­nek három­százéves évfordulója —­ megünnep­lésére, Muzicsi falu klubjában előadásokat tartanak e jelentős ünnepnappal kapcsolatban. A középiskolában a történelemtanárok Bog­dán Hmelnyickij koráról, az orosz és ukrán népek barátságáról beszélnek a tanulóknak. — Mi, az öregek — folytatja Leonid Dmit­renko — elmondjuk az ifjú nemzedéknek hogyan sikerült orosz testvéreinkkel együtt megdöntenünk a cárizmust, leráznunk a föl­desurak jármát és földünk urává válni. Muzicsi falu mezőgazdasági kolhozát Ta­rasz Sevcsenkóról nevezték el. Az artel megszervezői, Leonid Dmitrenko és Pavlo Zaharcsenko így emlékeznek vissza a kolhoz születésére: — 1929 őszén 36 szegényparaszt elhatároz­ta, hogy egyesült erővel fog gazdál­kod­ni. A parcellák egyesítésekor a kolhoznak 270 hek­­tára lett. Ezen a földön földműveléssel és zöldségtermesztéssel foglalkoztunk. Kezdet­ben őszi rozsot, árpát, zabot, kölest vetettünk. Később kezdtünk búzát is vetni. A második évben megjelentek az első me­legágyak — kezdetben csak 24 volt, most több mint 2000 darab van. 502 kolhozcsalád közös vagyona . Mivel műveltük meg akkor a földet? Ab­ban az időben a kolhozban 20 ló, 2 pár ökör, körülbelül 50 eke, borona és más kezdetleges eszköz volt. Ez kevés volt. Az állam már az első évben segítséget nyújtott nekünk — gőz­cséplőgépet adott nekünk. Régebben mi szegények, bármilyen árat meg kellett adjunk a kulákoknak a cséplőgép néhány napos használatáért. 1930 őszén gyűjtöttük be az első kolhoz­termést. És akkor Muzicsiben minden dol­gozó paraszt meggyőződött arról, hogy rálép­tünk az egyetlen helyes útra, amely minden bizonysággal a jólét felé vezet. A kolhozba beléptek az összes közép- és szegényparasztok. Évről évre nőtt és bővült a kolhoz. 1934— 1935-ben a falunkat övező dombokon nagy kertet létesítettünk — 150 hektáron — alma, körte, meggy, szilva és más gyümölcsfákat ültettünk. 1939- ben, fennállásának tizedik évforduló­jakor a kolhoz már nagy és gazdag volt. A mezőkön a főhelyét a jólterm­ő búza fog­lalta el. Kiszélesedett a zöldségtermesztés. Száz és száz tonna ugorkát, paradicsomot, céklát, sárgarépát és burgonyát kezdtünk szállítani Kievbe. Gyorsan szaporodott az állatállomány az állattenyésztő telepeken — a tejgazdaságban, a ménesben, a sertéshiz­laldában, a juhtenyésztő telepen. Évről évre növekedett az artel jövedelme. Eltűnt a szegénység, magát a „szegénypa­raszt“ szót kezdtük elfeledni. Fokozott mér­tékben folyt a kolhozban az építkezés ,­ is­tállók, gabonaraktárak, segédvállalatok épül­tek fel gyors ütemben. A falu központjában klubot építettünk. Há­rom teherautót vásároltunk. 1940- ben a „Tarasz-Sevcsenko“ kolhoz­ból nagy kolhozparasztküldöttség utazott a Szovjetunió fővárosába, mert artelünk részt vett a Moszkvában megrendezett összszö­­vetségi mezőgazdasági kiállításon. A háború megszakította boldog életünket. A fasiszták betörtek a szovjet földre. A mi kollektív gazdaságunkat is tönkretették. 1943 novemberében a szovjet csapatok felszabadí­tották a falut. S az azóta eltelt tíz év alatt fáradságot nem kímélve dolgoztunk gazdaságunk fellen­dítésén. Már régen begyógyítottuk a háború­­okozta sebeket, túlhaladtuk a háboru előtti színvonalat. Sokat értünk el a békés esztendők alatt. Mikor a régi útról rátérsz a völgybe vezető útra, ahol Muzicsi falu elterül, tekinteted ön­kénytelenül a vörös téglából épült nagy épü­let­csoportokra téved. Ez a kolhoz állatte­nyésztő telepe: tehénistállók, borjúistállók, ló­istállók, disznóólak, különleges épületek — takarmánykonyha, tárolótorony, szivattyúállo­más. Az állattenyésztő telep közelében látható a nagy melegház üvegteteje és sok-sok meleg­ágy. A melegházi gazdaság és az állatte­nyésztő telep között még két téglaépület, a garázs és a mezőgazdasági felszerelések raktára áll. — Mindezeket a gazdasági épületeket — mondja Nyikolaj Kanton­­sztov, az artel el­nökhelyettese — a háború utáni években épí­tettük. Mikor 1946-ban leszereltem, ezek az épületek még nem léteztek. A kolhoz nagy összegeket fordít az építkezésekre. Csupán 1953-ban 600 ezer rubelt. A kolhoz, a közös gazdaságból származó jövedelem szüntelen növelése alapján évről évre fokozza beruházásait a termelési és kul­turális-népjóléti építkezésekbe. 1950-ben a kolhoz jövedelme 1.501.000 rubel volt, 1952- ben pedig 1.796.000 rubelre emelkedett. 1953-ban 11 hónap alatt a kolhoz jövedelme túlhaladta a kétmillió rubelt. A kolhoz köny­velőjének jelentése szerint az év végéig el­adott termékekért a kolhoz körülbelül még 250 ezer rubelt kap. A „Tarasz Sevcsenko“ kolhoz — sokoldalú gazdaság. A megnövekedett kolhozjövedelmet jórészt az árutermelés fokozására, elsősorban az állattenyésztés és a kertészet fejlesztésére fordítják. Az artel tejgazdaságában tavaly például félmillió liter tejnel is többet fejtek. A kolhozban évente legalább 300 hús- és zsírsertést hizlalnak. A kolhoz nagy mérték­ben fejleszti melegágyi-melegházi kertészetét és nagymennyiségű korai zöldséget szállít a piacra. Tavaly több mint 300 tonna korai paradicsomot termeltek. A zöldségkertészet, a szőlős- és almáskertek terméséből tavaly mintegy félmillió rubel bevétele volt. Kiev há­rom kolhozpiacán állandóan árusítják a „Ta­rasz Sevcsenko“-kolhoz termékeit. A városi la­kosság húst, tejterméket, burgonyát, kerti veteményt, gyümölcsöt, mézet, halat vásárol­hat a kolhoz piaci bódéiban. A szüntelenül növekvő jövedelem lehetővé teszi a közös gazdaság állandó bővítését. Egyre nő az ingó és ingatlan vagyon értéke. Az artel tagjai ö­t major közös gazdái. A te­lepeken 655 darab szarvasmarhát, 306 lovat, 695 sertést, 415 juhot, több mint 2300 darab baromfit gondoznak. A kolhoz közvagyonát képező jószágál­lományon kívül az 502 pa­rasztház mindegyikében tartanak saját tulaj­donban tehenet, kecskét, juhot, sertést és ba­romfit. A „Tarasz Sevcsenko‘‘-kolhoz különféle ter­melési ágaiban nagy mértékben használják a villamosenergiát. A gazdaságban 38 villamos motor van üzemben. Villa­nyerő hajtja a két tejőberendezést, a hatalmas vízszivattyút és különféle műhelyeink gépeit. Az országút mellett épített piros cserépte­tős garázsban már nem fér el a kolhoz vala­mennyi gépkocsija. Már most 8 tehergépkocsi, vat és egy „Pobeda“ személykocsival rendelke­zünk. Az artelnek legalább ötszáz saját mező­­gazdasági gépe és készüléke van. A kolhoz alapvető munkálatait a Bucsan­­szkaja gép- és traktorállomás végzi. A GTA a kolhozzal kötött egyessége alapján, trakto­raival és traktorhoz csatolt különféle felsze­reléseivel az egész szántás, földművelés, ve­tés, gabona és burgonya begyűjtés 90 száza­lékát végezte el. 1953-ban a kolhoz mezőin 8 traktor, két magánjáró és egy traktorhoz kap­csolt kombájn dolgozott. A GTA szerepe a kolhoztermelésben évről évre nő — a gépek megkönnyítik a kolhozparasztok munkáját, fo­kozzák a munka termelékenységét. A kolhoz a háború utáni években tégla-cse­­répgyárat épített. A gyár 1 millió téglát és cserepet gyárt. Ezenkívül nagy kovács-, me­chanikai-, asztalo­sműhely­t, malmot is létesí­tettünk. ... Amikor egy negyedévszázaddal, ezelőtt Muzicsi falu első 36 szegényparasztcsaládja mezőgazdasági artelle egyesült, minden társa­dalmasított vagyonuk értéke 20 ezer rubelre rúgott. Eltelt 25 év. A háború és a fasiszta megszállás okozta súlyos veszteségek ellené­re, a kolhoz ma nagy vagyonnal rendelkezik. 1953-ban a kolhoz ingatlan és ingó vagyona 4 milliárd rubel értékű. Ez a vagyomn teljes egészében a „Tarasz Sevcsenko“-artellné egyesült 502 család tulajdona. Így élnek a kolhoz parasztok Muzicsi falu közepén öreg fűzfákkal szegé­lyezett tó mellett van a nagy kolhozklub. Nézőtermében ötszázan férnek el. A klubban a legújabb filmeket vetítik. A kolhoz műkedvelő színjátszó csoportja gyak­ran hangversenyezik. Kievből is sorű­n láto­gatnak el a művészek, hogy hangversenyeik­kel szórakoztassák a kolhozparasztokat. Ha­vonta több ízben utaznak ide lektorok Ukraj­na fővárosából. Különösen gyakran jönnek most, amikor egész Ukrajnában előadásokat és beszédeket tartanak Ukrajna Oroszország­gal való egyesítésének 300. évfordulójáról. Muzicsi falu ifjúsága gyakran látogatja a kievi színházakat. A kolhoz vezetősége ilyen­kor rendelkezésükre bocsátja a kolhoz autóit. Számos kolhozparaszt és kolhozparasztasz­­szony televíziós készüléket vásárolt magának. — Otthon ülve fogjuk majd nézni a kievi televíziós központ közvetítéseit — mondják a kolhozparasztok. — Több mint 20 televízió megrendelést kap­tam eddig a helybeliektől — mondja a falusi áruház igazgatója. Muzicsi falunak saját ruha- és cipészműhe­­lye van. A falu lakossága városiasan öltözkö­dik. Ehhez megvan az anyagi lehetőségük. A „Tarasz Sevcsenko”-kolhoz nagy közös gazdasága a falu lakóinak évről évre növekvő anyagi jólétet biztosít. Sztyepán Boriszen­ko, a földművelési brigádban dolgozó egyszerű kolhozparaszt 1953-ban két lányával együtt munkanapjaiért pénzben több mint 10.000 ru­belt, 43 mázsa gabonát, 23 mázsa zöldség­félét és szarvasmarhájának takarmányozásá­ra mintegy 15 mázsa takarmányt kapott. Az­ egyik lánya, Galina, fejőnő, 10 tehenet gondoz. Minden tehén átlag 5500 liter tejet ad. Tervfeladata túlteljesítéséért 4800 liter tejet kapott természetbeni pótdíjazás gyanánt. Afanaszij Remarenko gépész és a felesége 15.600­ rubelt, csaknem 60 mázsa gabonát, 20 mázsa zöldségfélét és ugyanennyi takarmányt kaptak a kolhozban végzett munkájukért. Tyi­hon Szakovszk­ij kolhozparaszt családja mun­kanapjaikért 6000 rubelt, 25 mázsa gabonát, 15 mázsa zöldségfélét 12 mázsa takarmányt kapott 1953-ban. Jól dolgozott a múlt évben Domanij Zaha­­renko özvegyasszony is. Munkanapjaiért több mint 3000 rubelt, 15 mázsa gabonát, egy má­­zsányi zöldségfélét és ugyanannyi takarmányt osztottak ki. Jó munkájáért ezenkívül több mint 70 kiló húst adtak pótdíjazásként. Do­­maha Zaharenko leánya a kievi főiskolán ta­nul. Muzicsiban minden családnak a közös gaz­daságban végzett munkájáért járó jövedelmen kívül még saját háztáji gazdasága van, ahol burgonyát és zöldséget termesztenek, gyü­mölcsfákat nevelnek Muzicsiban majdnem minden családnak saját tehene, disznaja, ruha és baromfija van. 1953 tavaszán 60 kolhozparasztgyermek fe­jezte be Muzicsiban a hétéves iskolát, vagyis valamennyi iskolaköteles gyermek. Az elmúlt évben a hétéves iskola végeztével mindössze 4 tanuló nem tanult tovább A többiek a kö­zépiskola 8. osztályában folytatják tanulmá­nyaikat, illetve technikumokba iratkoztak Muzicsi lakói anyagi jólétének növekedését tükrözi maga a falu külseje is. Szinte telje­sen eltűntek a szalmatetős parasztházak. Cse­rép- és bádogfedél foglalja el a szalma he­lyét. A házak ragyognak a tisztaságtól. Min­denüvé bevezették a villanyt és a­­rádióhang­szórót. A falu utcáin sok kerékpár és motor­kerékpár látható. Csupán 10 év telt el azóta, hogy Muzicsi falu az óriási kárt okozó fasiszta megszál­lás alól felszabadult, mindössze 8 év telt el a második világháború befejezése óta. Ez idő alatt a „Tarasz Sevcsenko­’-kolhoz tagjai jelentős eredményeket értek el, sok mindent valósítottak meg, összehasonlíthatatlanul gazdagabban élnek, mint a háború előtti években. De előttük még fényesebb és még nagyszerűbb távlatok nyíltak. Nagy lelkese­déssel dolgoznak a mezőgazdaság további fejlesztésén , annak a nagy programmnak a megvalósításán,, amelyet a Szovjetunió Kom­munista Pártja 1953 szeptemberi plenáris ülése jelölt ki az egész kolhozparasztság szá­mára. 1. USERENKO G. VOVK ELŐRE Országos a Mezőgazdasági Pénteken délelőtt megnyílt a fővárosi Me­zőgazdasági Kutatóintézetben a szocialista szektorban dolgozó zöldségtermesztők orszá­gos értekezlete. Az értekezleten részt vettek: Gheorghe Apostol, a minisztertanács alelnöke, föld­művelésügyi és erdészeti miniszter, Nicolae Stefan, Stancu Marin és Nicolae Giosan föld­művelésügyi és erdészeti miniszterhelyette­sek, N. Popescu, a mezőgazdasági munkások értekezlet Kutatóintézetben szakszervezete központi bizottságának elnöke. Részt vettek továbbá az állami gazdaságok igazgatói és technikusai, a tartományi és ra­jon­ néptanácsok mezőgazdasági osztályainak technikusai, a zöldségtermesztő kollektív gaz­daságok elnökei, brigádvezetői és élenjáró zöldségtermesztői, a tudományos kutatóinté­zetek és mezőgazdasági főiskolák szakem­berei. Az értekezletet ma folytatják. A ko­lozsvártartományi kisipari termelőszövetkezetek kiállítása A kolozsvári Egyetemi Könyvtár termében pár nappal ezelőtt megnyílt a kolozsvártarto­­mányi kisipari termelőszövetkezetek rende­zésében a „Közszükségleti cikkek kiállítása.“ A kiállítási termekben a kolozsvári „Drum Nou“ és a szamosújvári „Record Croitor“ kisipari termelőszövetkezetekben készült szép női-, férfi- és gyermekruhák sorakoznak. Be­mutatják a kolozsvári „Solidaritatea“ szö­vetkezet munkásai által készített művészi ki­vitelezésű cipőmodelleket is. A „Lemm­el mo­­bil.a“ kisipari szövetkezet tagjai sok szép játékot, a kolozsvári „Metalurgia“ és a nagy­­enyedi „Otelul“ szövetkezet pedig különböző közszükségleti cikkeket, zsebkéseket, borotva­­készülékeket és sok egyebet állított ki. A kiállítás szemléltetően tükrözi a kolozs­­vár tartományi kisipari termelőszövetkezetek nagyarányú fejlődését, azt, hogy termelésük 1949-hez viszonyítva megháromszorozódott Agrotechnikai Kislászló dicsőszentmártonrajoni falu­ról csak azóta esik több szó, amióta a dolgozó parasztok egy része itt is kollektív gazdaságba tömörült. A kollektivisták eredményes munkája gyakran magára vonja a környék egyéni dolgozó paraszt­jainak figyelmét. Ez év nyarán kertészetükben olyan termésük volt, hogy bárki példát vehe­tett róla. 40.000 lej jövedelmet hozott a gazdaságnak. Az ősz folyamán úgy hatá­roztak a tagok, hogy a jövő évre 8 hektár­nyi jó minőségű földet készítenek elő a zöldség- és főzelékfélék termesztésére. A téli hónapokban elkészítik az öntözőháló­zatot is. A kollektivisták legközelebbi tervében szerepel az is, hogy kibővítik a gyümölcsö­süket. Ennek érdekében az ősszel két és fél hektár földterületet készítettek elő gyü­mölcsfacsemete ültetésére. Jó példát mutatnak a kollektivisták az egyéni dolgozó parasztoknak az állatte­­ ker Kislászlón nyésztés terén is. Azt a célt tűzték maguk elé, hogy egyik legjelentősebb mellékgaz­daságukká fejlesztik ki állattenyésztésüket. A közelmúltban 10 fajkocával, 200 tyúkkal frissítették fel tenyészállatállományukat. Ezenkívül vettek 30 méhcsaládot is. A na­pokban még 150 darabbal gyarapodott a gazdaság juhállománya. Hogy a szarvas­­marháknak változatos takarmányozást biz­tosítsanak télire, három silót készítettek. A zöld és jó minőségű takarmányozással hozzájárulnak a fejőstehenek tejhozamá­nak emeléséhez. A kislászlói kollektivisták eddigi tapasz­talatai is azt mutatják, hogy a szaksze­rűen művelt föld sokkal több termést ad, mint amelyiket elavult „módszerek” szerint dolgoznak meg. Ezért nemrégen a kollek­tív gazdaságban agrotechnikai kört indí­tottak be, ahol a kollektivisták tovább fej­lesztik agrotechnikai tudásukat. TÓTH HARSÁNYI SÁNDOR levelező A bukaresti Klement Gottwald üzem klub­ját sokan keresik fel munka után. A klub nagy könyvtárral és számos más szórako­zási és sportlehetőséggel rendelkezik. Képünk a könyvtár egy részletét ábrázolja 3 A munka szervezése és javadalmazása a kollektív gazdaságok állattenyésztő telepein il. Az állattenyésztés szervezése Az állattenyésztés fejlesztésének terve szerves része a kollektív gazdaság terme­lési tervének. Az állattenyésztési terv előkészítéséhez a főszempontokat a nemrég megjelent ál­lattenyésztési törvény kell adja. Ez fel­öleli mindazokat a tennivalókat is, melye­ket a kollektív gazdaságoknak kell teljesí­­teniök, hogy állattenyésztésüket egészsé­ges alapokra fektessék. Figyelembe kell venniök a kollektív gaz­daságoknak a terv elkészítésénél, hogy a közös állatállományukat a földterületük nagyságához viszonyítva legalább annyi­ra szaporítsák, amennyit a törvény X. fe­jezetének 63. szakasza ajánl. A törvény nagy segítséget nyújt ehhez a kollektív gazdaságoknak s kötelezi a néptanácsokat, nyújtsanak sokoldalú se­gítséget, „hogy 1954—56-ban minden két évnél régebben fennálló kollektív gazda­ság a helyi feltételekhez képest, 2—4 szarvasmarha, juh, sertés és baromfite­nyészetet létesítsen.” Ezek alapján a tervnek fel kell ölelnie az állatállomány évi gyarapodási, fe­­deztetési, sza­porulási, termelési tervét, (tej, tojás, gyapjú, méz, hús, stb.), valamint a takarmányozási tervet. Az állattenyésztési terv elkészítésénél figyelembe kell vennünk az állategészség­ügyi szabályokat, a szükséges gyógyszere­ket és fertőtlenítő szereket, a termelés za­vartalan menetét biztosító anyagi alapo­kat, valamint a munkaerő felhasználását. Az állattenyésztés fejlesztése szüksé­gessé teszi megfelelő istállók, ólak, silók építését, takarmánykonyhák berendezését, az állattenyésztési munkák (fejes, állat­­tisztítás, juhnyitás, takarmányelőkészítés, belső szállítás, stb.) gépesítését. Ezeket mind figyelembe kell venni az állatte­nyésztési terv elkészítésénél. Az állattenyésztés termelési tervét a gazdaság termelési tervével egyidejűleg kell elkészíteni s ezt a közgyűlés hagyja jóvá. Kidolgozásában a vezetőtanácson kívül részt vesznek az állattenyésztő tele­pek vezetői, a brigádvezetők, az élmunká­­sok, a rajoni néptanács mezőgazdasági osztályának és a GTA-nak szakemberei. Az állomány létszáma, annak neme és korcsoportok szerinti megoszlása az állat­­tenyésztő telep általános feladatainak ki­induló pontja és alapját képezi az évi szaporulat­tervezésnek. A termelés meny­­nyiségi tervezése az állomány létszámán s annak évi gyarapodásán alapszik. Fi­gyelembe kell venni itt az évi átlagos te­henenkénti tejtermelést, az átlagos nyító­­súlyt, a növendékállatok és hízók súlygya­rapodását, stb., valamint az elmúlt évi eredményeket. A telepen, a brigádon belül minden ál­latgondozó tudja azt, hogy időszakonként mennyi terméket kell termelnie, mennyi szaporulatot kell elérnie. A tejter­melésnél tehenenként állapítják m­eg a tejmennyiséget. Kiszámítják min­den feje évi termelési tervét, az általa gondozott tehenek számának és hozamá­nak megfelelően. Az egyedenkénti tejter­melés tervezésénél figyelembe kell venni a fedeztetés és az ellés időpontjait, a tehe­nek fajtáját és életkorát, az előző laktációs időszak tejtermelését s annak havonkénti megoszlását. A fejők tejtermelési felada­tait tanácsos havonként külön-külön meg­állapítani. Ha már most az összes fejők évi tejtermelési feladatait összesítjük, megkapjuk a tehénállomány, illetve szarvasmarhatenyésztő telep és az egyes brigádok évi tejtermelési feladatát. A többi állattenyésztő telep — sertéste­nyésztés, juhtenyésztés, stb. — s azon be­lül a brigádok termelési feladatait ugyan­így bontjuk fel. Minden brigád feladatát a kollektív gazdaság termelési tervének megfelelően állapítjuk meg. A juhtenyész­tő brigádoknál például fajtánként feltün­tetjük az év eleji létszámot, az anyajuhok számát, hogy hány bárányt kell elletniök és választásig nevelniük és mennyi legyen a fejős juhok átlagos tej- és gyapjúhozama. A sertéstenyésztő brigádok tervének elké­szítésénél különös gondot kell fordítanunk a kocánként elérendő malacok számának, elválasztási súlyának előirányzására fialá­sonként és fajtánként. Az ellési, fialási és bárányozási terv alapja a helyesen összeállított fedeztetési terv. A tehenészet egyenletes és folyama­tos tejtermelése attól függ, hogy a fedez­tetési tervet helyesen állítottuk-e össze s gondosan vigyáztunk-e annak végrehajtá­sára. A fedeztetési terv összeállításánál főszempont, hogy az anyaállatokat idő­en fedeztessük úgy az erlest illetőleg a Ha­lás után, mind pedig az ivarérettség be­álltával. Az állatállomány gyarapodása és a termelési terv összeállítása után a takarmányozási tervet készítjük el. Ennél a munkánál a kiindulási pont az állomány létszáma és hullámzása, azaz a takarmányozandó állomány létszá­ma,­ az állatok takarmányfejadagja és a takarmányozási napok száma. Feltétlen számításba kell vennünk itt például a te­henek egyedi (tejtermelésükkel arányos) takarmányozáshoz szükséges takarmány­mennyiséget. A takarmányozási tervet két időszakra készítjük el. Az első időszak január 1-től az új termésig tart. Az első időszak csak az istállózásra vo­natkozik, a második viszont nemcsak az istállózásra, hanem a legeltetésre is. Mindkét időszakra takarmánymérleget ké­szítünk, vagyis megállapítjuk,, hogy meny­nyi takarmányunk van. Megvizsgáljuk azt is, hogy a vetési terv keretei között mi­lyen mértékben tudjuk biztosítani­ a kö­vetkező év takarmányszükségletét mind a közös gazdaság, mind pedig a kollek­tivisták háztáji gazdasága számára. A tervezés feladata minél hosszabb ideig biztosítani a zöld- és nedvdústakar­­mányt Nem szabad elhanyagolni tehát a természetes legelők és a kaszálók feljaví­tását, a silótakarmány termesztését s ál­talában a zöldfutószalag beállítását, a­,­mely állatainkat kora tavasztól késő őszig ellátja zöldtakarmánnyal. Állatállomá­nyunk feljavításának, számbeli, növelésé­nek, termelékenységük fokozásának előfel­tétele a szilárd takarmányalap, ezért nagy figyelmet kell fordítanunk a takarmány­alap növelésére,, ahogy azt az állatte­nyésztés fejlesztéséről szóló törvény is ajánlja. A tervfeladatoknak külön-külön, minden emberre való felbontása lehetővé teszi a szükséges munkanapegységeknek is külön emberenkénti előirányzását s így az állat­­tenyésztő telepek és a brigádok munka­­napegység-szükségletének helyes tervsze­­rűsítését. Ez a munka az illető kollektív gazdaságban elfogadott normákon alap­szik. A tervszerűsített munkanapegységek terve évközben módosítható, ha az állat­­tenyésztés fejlesztése szempontjából ha­laszthatatlan munkákat kell végezni, amelyek viszont a tervben nincsenek elő­irányozva. Ehhez azonban a közgyűlés jó­váhagyása szükséges. A terv sikeres teljesítése érdekében cél­szerű az elért eredményeket grafikonon ábrázolva is nyilvántartani. A fejési tervet például nemcsak az egész tehenészetre, hanem az egyes fejőkre is, külön-külön. Az eredményeknek termelési értekezleten való kielemzése megmutatja az utat a hi­bák kiküszöbölésére, valamint a terv tel­jesítésére és túlteljesítésére. Az állatte­nyésztő telep tevékenységének felülvizsgá­lása során — általában negyedévenként — az ellenőrző bizottságnak egyebek mel­lett az is kötelessége, hogy különös­­ fi­gyelmet fordítson a munkanapegységek elszámolásának ellenőrzésére. A helytele­nül elszámolt munkanapegységeket levon­ják, de a vezetőség határozata alapján legfeljebb 5 munkanapegységet attól is le­vonnak, aki az elszámolást helytelenül vé­gezte. A termelési feladatok helyes terve­zése igen fontos az állattenyésztés fejlesz­tése szempontjából s éppen ezért erre a munkára fordítsunk megfelelő gondot minden kollektív gazdaságban. Dr. OPRA PÁL

Next