Előre, 1954. december (8. évfolyam, 2216-2242. szám)
1954-12-30 / 2241. szám
1034. december 30., csütörtök A lakosság ellátásának további javításáért A Román Munkáspárt Központi Vezetőségének és a Román Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a jegyrendszeren és a fejadagon alapuló ellátási rendszer megszüntetéséről nagyjelentőségű eseménye országunk gazdasági életének. Nagyjelentőségű esemény ez azoknak a feladatoknak a valóraváltásában, amelyeket a párt Központi Vezetőségének 1953 augusztusi bővített plenáris ülése jelölt ki dolgozóink életszínvonalának szüntelen emelése érdekében. Az ország egész dolgozó lakossága örömmel fogadta a jegynélküli kereskedelemre való áttérés hírét. Városi és falusi dolgozóink saját munkájuk sikerét látják a jegyrendszeren és fejadagon alapuló ellátási rendszer megszüntetésében. Annak a munkának az eredményét látják ebben, amelyet a párt vezetésével végeztek az iparban és a mezőgazdaságban a közszükségleti cikkek termelésének fokozásáért; azoknak az erőfeszítéseknek az eredményét látják benne, amelyeket ők maguk,a munkásosztály, a dolgozó parasztság és az értelmiség fejtett ki, hogy több árucikk álljon a lakosság rendelkezésére és biztosítva legyen a szabadforgalmú kereskedelemre való áttéréshez szükséges árutartalék. A párt harcba hívta a dolgozó lakosság legszélesebb rétegeit élén a munkásosztállyal, hogy leküzdjék a gazdasági életben mutatkozó nehézségeket és fogyatékosságokat, harcoljanak népgazdaságunk fejlesztéséért, a lakosság ellátásának megjavításáért, a városi és falusi dolgozók anyagi jólétének és kulturális színvonalának emeléséért. A párt Központi Vezetőségének 1953 augusztusi bővített plenáris ülése — az iparfejlesztés terén elért eredményekre támaszkodva — feladatul tűzte ki, hogy rövid idő alatt jelentős mértékben fokozzuk mezőgazdasági termelésünket, élelmiszeriparunk és könnyűiparunk termelését, valamint a város és falu közötti árucserét és ily módon teremtsük meg az előfeltételeket a lakosság ellátásának megjavítására. A plenáris ülés elhatározta, hogy 1954 folyamán át kell térni a jegynélküli kereskedelemre. Városi és falusi dolgozóink bizalommal követték a párt szavát. Hatalmas lendülettel láttak munkához, hogy 1954 folyamán teljesítsék az eléjük tűzött feladatokat és jelentős eredményeket értek el. A mezőgazdasági termelés fejlesztése terén apárt és a kormány nagy segítséget adott a kollektív gazdaságoknak, a társulásoknak és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak, hogy jelentősen növelhessék a mezőgazdasági termelést. 1954-ben nagyobb területet vezettünk be, mint 1953-ban; minthogy 1954 tavaszán körülbelül 3,4 millió hektáron vetettünk kukoricát, az idén bőséges kukoricatermésünk volt. Mindenekelőtt ennek köszönhető, hogy az 1954-es mezőgazdasági évben az 1953. évinél nagyobb termést takarítottunk be, mégpedig több mint 9 millió tonna gabonát és egyéb szemesterményt. Ez év őszén a part összes erőit mozgósította, a dolgozó parasztság teljes lendülettel végezte munkáját, a gép- és traktorállomások s az állami gazdaságok mérnökei, technikusai és munkásai eredményesen tevékenykedtek. Ennek köszönhetjük, hogy több mint 6 millió hektárt szántottunk fel és mintegy 3,2 millió hektárt vetettünk be búzával és rozzsal. Ami az állattenyésztés hozamát illeti, az állattenyésztés fejlesztésére s az eladásra kerülő hús és zsiradék mennyiségének növelésére kedvezően hatottak ki a legutóbbi két év terméseredményei, az állathizlalási szerződéskötések és a mezőgazdasági termelők érdekeltté tétele céljából foganatosított többi párti kormányintézkedések Közszükségleti cikkeket gyártó iparunk is fejlődött, többet termel, javította az áruk minőségét és bővítette a választékot. Hangsúlyoznunk kell, hogy 1954-ben 27 százalékkal többet ruháztunk be a közszükségleti cikkeket gyártó iparba, mint 1953-ban, s ez kedvező feltételeket teremt arra, hogy 1955-ben még inkább növekedjék az árutermelés. A mezőgazdasági és ipari közszükségleti cikkek termelésének növekedése, valamint az állami és szövetkezeti kereskedelem továbbfejlesztésére foganatosított párt- és kormányintézkedések nyomán fokozódott a város és falu közti árucsere, megjavult a lakosság ellátása és gyarapodtak a piaci eladásra kerülő árualap tartalékai. A szocialista kereskedelemben megnövekedett az áruforgalom. Az 1952. évi 15 milliárd lej értékű forgalom (egységes áralapon számítva) 1953-ban 19 milliárd lejre, 1954-ben 22 milliárd lejre emelkedett, 1955-re pedig 26 milliárd lej értékű áru eladását irányozták elő. Meg kell még említenünk azt az igen fontos körülményt is, hogy a mezőgazdasági termelők most több árut adnak el a városi piacokon, ami szintén hozzájárult a lakosság jobb ellátásához. Az 1953 augusztusi határozatok végrehajtása terén elért első eredmények megerősítették dolgozóinknak azt a meggyőződését, hogy a párt politikája és határozatai a legjobb eszközöket jelölik meg a még fennálló nehézségek összeségének leküzdésére és a nép életszínvonalának emelésére A párt Központi Vezetőségének és a kormánynak határozata alapján, december 26-i érvénnyel megszűnt a jegyrendszeren és fejadagéln alapuló ellátási rendszer és áttértünk az egységes állami áru élelmezési és iparcikkek szabadforgalmú kereskedelmére. A folyamatos és normális kenyér- és cukorellátás biztosítására s a pazarlás és az üzérkedési kísérletek meghiúsítása céljából a kenyér és a cukor egyidejűleg szelvények alapján és szelvények nélkül kerül elárusításra. Az egységes állami árak általános színvonalát a szocialista kereskedelemben eddig érvényben levő árszínvonalnak megfelelően állapították meg úgy, hogy egyes termékek tekintetében bizonyos árkiigazítások lépnek életbe le vagy felfelé. E kiigazítások azonban nem változtatnak az állami kereskedelem általános színvonalán, amely a jegyrendszeren alapuló ellátás megszüntetéséig volt érvényben. Számos áru, köztük a kukoricaliszt, textiláru, lábbeli, háztartási fémáruk és elektrotechnikai cikkek, gyógyszerek, szappan, mezőgazdasági szerszámok és gépek és más cikkek állami kereskedelmi árát leszállították. Az elsőrendű közszükségleti élelmiszerek termelésének ösztönzése érdekében felfelé kiigazították a hús, tej, tojás, bab árát, az új árak azonban még mindig alacsonyabbak, mint a paraszti piacon érvényesülő árszínvonal. A szocialista kereskedelem ma a piac árai alatt áruért húst, kukoricalisztet, tojást és más élelmiszereket. A párt és a kormány határozata előirányozza, hogy az egységes állami árak és a jegyrendszerben megállapított árak közötti különbséget az állami költségvetésből fedezik és a különbözetet készpénzmegtérítés formájában havonként fizetik meg az állami és szövetkezeti vállalatok és intézmények állandó alkalmazottainak, a kisipari termelőszövetkezetek tagjainak, a nyugdíjasoknak, valamint feleségüknek és 14 éven aluli gyermekeiknek, akik a szabadforgalmú kereskedelemre való áttérés időpontjában ellátási jegyekkel rendelkeztek; ez a készpénzmegtérítés nem fizetési pótlék és nem esik adó alá. A dolgozók ebben az intézkedésben pártunk és kormányunk gondoskodását látják a dolgozókról és elsősorban a munkásosztályról. A jegyzendszeren alapuló ellátási rendszer megszüntetésének nagy jelentősége abban áll, hogy megteremti a kedvező előfeltételeket a közszükségleti cikkek mennyiségének további gyarapítására, fokozottabb mértékben érdekeltté teszi a városi és falusi dolgozókat az ipari és mezőgazdasági termelés növelésében, megkönnyíti a város és a falu közötti árucsere mind szélesebb körű kifejlesztését, s a munkatermelékenység növekedése, a termelés önköltségének csökkentése és a piacon lévő árumennyiség növekedése alapján lehetőséget teremt a fokozatos árleszállításokra. Ahhoz, hogy mind nagyobb mennyiségű iparcikk és élelmiszer álljon a dolgozók rendelkezésére, ahhoz, hogy fokozatosan csökkenjen ezeknek az árucikkeknek az ára és állandóan növekedjék a dolgozók vásárlóereje, arra van szükség, hogy megteremtsük a fogyasztási cikkek bőségét. Ezt a bőséget úgy érhetjük el, ha valamenyi ipari és mezőgazdasági ágban növeljük a termelést, fokozzuk a munka termelékenységét, szüntelenül csökkentjük az önköltséget, fokozzuk a város és a falu közti cserét, teljesítjük a begyűjtési, a szerződéskötési és felvásárlási terveket s megerősítjük az állam piaci árszabályozó szerepét. Mindez tökéletesen megvalósítható, de ehhez a városi és falusi dolgozók mindennapi, szorgalmas, rendszeres és szakszerű munkája szükséges. Minden dolgozó előtt világosnak kell lennie: az, hogy saját magának és családjának életszínvonala még gyorsabb ütemben tovább emelkedjen, őtőle is függ, attól, hogyan végzi munkáját a termelésben, attól, hogy a munkaközösség, amelyben dolgozik, miként igyekszik egyre többet, jobbat és olcsóbban termelni. A párt- és államszervek s az összes dolgozók figyelmének homlokterében a mezőgazdasági termelés növeléséért folyó küzdelemnek kell állania. Harcra kell mozgósítani az 1935. évi bőséges termésért minden mezőgazdasági dolgozót, mindazokat az ipari dolgozókat, akik hozzájárulhatnak a mezőgazdasági termelés növeléséhez, úgy hogy Búzából és kukoricából 10 millió tonna termést érjünk el. 1955-ben nagy hektárhozamot érhetünk el és kell is hogy elérjünk búzából, kukoricából, cukorrépából, burgonyából, zöldségféléből, ipari növényekből és egyéb mezőgazdasági növényekből 1955- ben jelentősen növelhetjük és kell is hogy növeljük az állatok számát és hozamát, hogy több hús, több tej és több zsiradék álljon a lakosság rendelkezésére. Az eredmények, amelyeket 1954-ben a kukorica és más növények termesztésében elértünk, megmutatták, hogy milyen nagy lehetőségek állanak mezőgazdaságunk rendelkezésére a termelés növelésében. Minden faluban, minden községben vannak dolgozó parasztok, akik nagy hektáronkénti terméseredményt értek el. Ismertessük meg minden dolgozó paraszttal a kiváló termelők munkamódszereit s adjunk meg nekik minden támogatást e módszerek alkalmazásában. A mezőgazdaságban elért pozitív eredmények tanúbizonysága szerint folytatnunk kell a dolgozó parasztok ösztönzésén és anyagi érdekeltségén alapuló politikát a minél bőségesebb terméseredmények érdekében, mert ez a dolgozó parasztság anyagi és kulturális helyzetének még nagyobb méretű javításához, a városi és falusi lakosság további jobb ellátásához vezet. A jövő évi bőséges termésért folyó harc eredménye nagy mértékben attól függ, hogyan készítjük elő a tél folyamán a tavaszi munkákat. A legfontosabb feladat a szocialista egységek és az egyénileg dolgozó parasztok teljes mezőgazdasági felszerelésének magas minőségi színvonalon történő kijavítása, valamint a dolgozó parasztság ellátása vetőmaggal és műtrágyával. Az összes mezőgazdasági gépeket és szerszámokat, az összes fogatokat úgy kell előkészíteni, hogy a legteljesebb mértékben kihasználhatók legyenek. A jegyrendszer megszüntetésére vonatkozó határozat még inkább kidomborítja a GTÁ-kba és állami gazdaságokba küldött mérnökök és gépészmesterek szervezési és műszaki segítségének nagy szerepét és jelentőségét, kidomborítja, milyen nagy felelősség hárul rájuk a bőséges termésért, a városi és falusi dolgozók életszínvonalának emeléséért vívott csatában. A falusi pártszervezetek kezdeményezzenek és fejlesszenek széleskörű szocialista és hazafias versenyt a tavaszi mezőgazdasági munkák és a többi jövő évi mezőgazdasági munka minél jobb s a lehető legalkalmasabb határidőben történő elvégzéséért. Ha bőséges termést érünk el a jövő évben, ez több élelmiszert jelent, több nyersanyagot az élelmiszer- és a textiliparnak, jobb ellátást a városok és munkásközpontok dolgozói számára. Ezt az utat jelölte ki az 1953. évi augusztusi plenáris ülés, ez a gyakorlatban is bevált, helyes út. Igen jelentőségteljes feladatok hárulnak az élelmiszer-, cipő-, ruházati iparban és más fogyasztási cikkeket gyártó iparvállalatokban dolgozó munkásokra, mérnökökre és technikusokra. Több, sokkal olcsóbb és jobb minőségű lábbelit, ruhát és közfogyasztási cikket — ezért a célért szólította őket csatasorba az 1953 augusztusi plenáris ülés, ezt várják tőlük a dolgozók. Az élelmiszeripari minisztériumhoz, a könynyűipari minisztériumhoz tartozó összes nagy és kis gyárak és vállalatok és minden más közfogyasztási és háztartási cikkeket gyártó vállalat mérnökei, technikusai és munkásai tömörüljenek a vállalat vezetősége köré, hogy kidolgozzák e csata konkrét tervét és feltárják a vállalatok összes belső tartalékait. A termelés növelése érdekében minden munkás, technikus és mérnök harcoljon szakadatlanul a gépek és felszerelések teljes kihasználásáért, küzdjön minden gramm, vagy minden méter anyag és nyersanyag leggazdaságosabb felhasználásáért és azért, hogy ugyanabból a mennyiségből minél több árut termeljenek, harcoljanak bármilyen selejt, vagy felesleges üzemanyagfogyasztás ellen, a késések, vagy a munkából való igazolatlan hiányzások ellen, hogy többet olcsóbban termeljenek ! A vállalatok vezetőségei, a pártszervezetek és szakszervezetek, a mérnökök és technikusok karoljanak fel minden nyítást, ami a termelés növelését és az önköltség csökkentését szolgálja. Tanulmányozzák és általánosítsák az élmunkások fejlett munkamódszereit és ösztönözzék mindenképpen az njítók és élmunkások kezdeményezéseit. A fémipari és elektrotechnikai ipari vállalatok vezetőségeinek kötelességük, hogy haladéktalanul számoljanak fel minden lemaradást a közszükségleti cikkek termelése terén. Minden élelmiszeripari, könnyűipari és faipari vállalatban, minden olyan vállalatban és üzemosztályon, ahol közszükségleti cikkeket gyártanak, széleskörű harcot kell folytatni a pazarlás ellen és az önköltség szakadatlan csökkentéséért, mégpedig a gyakorlatban bevált fejlett módszerek elterjesztése alapján, továbbá a nyersanyagok, üzemanyagok és egyéb anyagok fogyasztási normáinak megjavításával és szigorú betartásával, s küzdeni kell a munkaerőhullámzás megszüntetéséért, a munkafegyelem megszilárdításáért. A pártszervezetek kötelesek a szakszervezeteknek közvetlen útmutatást adni az említett feladatok sikeres valóraváltását szolgáló szocialista verseny megszervezésében és fejlesztésében Az élelmiszerek és ipari termékek szabadforgalmú kereskedelmére való áttérés és a piaci árumennyiség növeléséhez szükséges feltételek megteremtése felelősségteljes feladatokat ró a kereskedelmi dolgozókra és az egész kereskedelmi apparátusra, kezdve a minisztériumtól egészen az áruházak és a szövetkezetek dolgozóiig. Nagyjelentőségű feladatok ezek, különösen ma, amikor pártunk és kormányunk feladatukul tűzte ki, hogy munkájukat a szabadforgalmú, az egységes állami árakon lebonyolításra kerülő kereskedelemben megkívánt gyors ütemben szervezzék meg. A dolgozók elvárják tőlük, hogy odaadással végezzék munkájukat, kezdeményező készséget tanúsítsanak a felmerülő problémák megoldásában, menetközben operatíven küszöböljék ki a hibákat vagy hiányosságokat, figyelmesen és gondosan igyekezzenek kielégíteni a fogyasztók szükségleteit. A munkát úgy kell megszervezni, hogy az eladásban ne álljon be fennakadás, hogy a fogyasztókat kifogástalanul, valóban szocialista módon szolgálják ki. A kereskedelmi dolgozóknak arra is kell gondolniuk, hogy a fogyasztó a jegyrendszer megszüntetésével igényesebbé válik, nagyobb figyelmet fordít az áruk minőségére és a választékra. Éppen ezért a kereskedelmi és szövetkezeti dolgozóknak a fogyasztók igényeinek, a helyi és idénykövetelményeknek tanulmányozása alapján jobban kell tervszerűsíteniök tevékenységüket, elő kell mozdítaniuk a fogyasztóknak szánt termékek minőségének megjavítását és nagy gondot kell fordítaniuk a forgalmi költségek rendszeres csökkentésére. A szállítási ipar dolgozóinak felelősségteljes és fontos feladata, hogy a szállításokat idejében veszteség és károk nélkül, a felesleges és költséges utak mellőzésével bonyolítsák le s csökkentsék a forgalmi költségeket. A pártszervezeteknek élen kell járniuk a dolgozók életszínvonalának szüntelen emeléséért folytatott csatában. A dolgozókat fel kell világosítaniuk a párt politikájáról, mozgósítaniuk kell a mezőgazdaságban, iparban, kereskedelemben és szállításban dolgozó tömegeket a mezőgazdasági és ipari közszükségleti cikkek termelésének fokozására, az önköltség csökkentésére, az áruforgalom megjavítására. A kommunisták kötelessége, hogy a tömegek élére állva kezdeményezésükkel, odaadó és eredményes munkájukkal példát mutassanak és minden dolgozót lelkesítsenek e harcban. Városi és falusi dolgozók: Harcoljatok a bőséges termésért, a több gabonáért, húsért, tejért, zsiradékért, a több nyersanyagért, az élelmiszeripar és a könnyűipar számára! Harcoljatok a közszükségleti cikkek bőségéért, termeljetek több, jobb és olcsóbb élelmiszert, lábbelit, ruházati cikket és más közfogyasztási cikkeket! Vessétek latba minden erőtöket az ötéves terv sikeres teljesítéséért, hazánk védelmi képességének megerősítéséért és a városi és falusi dolgozók anyagi jólétének és kulturális színvonalának szüntelen emeléséért . (Megjelent a Scínteia 1954 december 29-i 3168. számában.) A művelődésügyi minisztérium és az SZKT színdarabpályázatának eredménye A művelődésügyi minisztérium, a Népi Alkotás Központi Háza és a Szakszervezetek Központi Tanácsa országunknak a Szovjet Hadsereg által történt felszabadítása 10. évfordulójának tiszteletére néhány hónappal ezelőtt versenypályázatot hirdetett egyfelvonásos színdarabokra. A pályázatra benyújtott egyfelvonásosok közül a következőket díjazták * //. díj: 5.000 lej Radu Boureanu: „Fata de pe Mures“ (A marosmenti leány) ; Virgil Purcea : „Sa fie liniste“ (Békességet); Faragó Mihály: „Nagyidő készül“. 111. díj, 0.000 lej Mihail Stoian : „Fericirea“ (Boldogság) ; Constantin Benu : „Intoarcerea lui Vasi“; (Vasi hazatér) ; Silvia Andreescu és Teodor Manescu : „Ceea ce nu se uita“ (Amit nem lehet elfelejteni) ; Dicsérő oklevelek, 1.000 lej Eugen Mandric és Nicolae Labis: „Intr-o moarä singuraticä“ (Egy magános malomban); Cornel Stanescu és Nicolae Meltzer: „Telnocoop“; Tamara Gane: „Vräji färä descintec“ (Varázslat bűvölet nélkül) ; Arcadie Domos: „S-a ’ntimplat la seceris“ (Aratáskor történt) ; Stefan Horia : „Cu inima plinä de nädejde“ (Reményteli szívvel). ELŐRE Több mint 400 féle gyógyszerkészítményt állítunk elő A korszerű orvosi kezeléshez szükséges gyógyszerek javarészét ma már mi állítjuk elő. A laboratóriumokat, amelyek régebben főleg a külföldről behozott termékek csomagolásával foglalkoztak, korszerű felszereléssel láttuk el és rövidon belül nagy teljesítőképességű üzemekké fejlesztettük. A gyógyszeripari dolgozók elsősorban a hazai nyersanyagtermelés biztosítására összpontosították erőfeszítéseiket. Az e téren végzett tudományos kutatómunka szép eredménnyel járt. Gyógyszergyáraink ma nagymennyiségű állati mirigyet és más terméket, gyógynövényeket, stb. dolgoznak fel. Mindezek lehetővé tették, hogy gyógyszeriparunk 1954-ben több mint ötször annyi belföldön készült gyógyszert bocsásson a lakosság rendelkezésére, mint 1949-ben és csaknem 40 százalékkal többet, mint 1953-ban. A legfőbb gyógyszeripari termékcsoportokban az idén nagy fejlődés mutatkozott. 1949-hez viszonyítva a szintetikus anyagok termelése hatszorosára, a tabletták és labdacsok termelése hétszeresére, a belsőleg alkalmazott folyékony gyógyszerek termelése ötszörösére emelkedett. A gyógyszeripar technikai lehetőségeinek fejlődése szükségessé tette, hogy kiterjedt területeken termesszünk gyógynövényeket. Szép eredményeket értünk el a gyógyszerkülönlegességek választékának szaporítása terén. A fejlődés ütemét szemlélteti az a tény, hogy 1951-ben tizenegy új gyógyszerkülönlegességet vezettünk be, 1952-ben tizenhatot, 1953-ban harminckettőt, 1954-ben pedig negyvenet. Az idén mintegy 400 féle gyógyszert gyártottunk. Az új gyógyszerek közül megemlíthetjük a magas vérnyomás ellen használt rutifilin- és ascorutin-labdacsokat, a bélbetegségek kezelésénél alkalmazott belladonnás carbodiazolt, a reuma- és influenzaelleni szalicilamidot Most épül első hazai penicillingyárunk, amelynek termékei jelentős mértékben hozzájárulnak majd a lakosság jobb orvosi ellátásához. Gyógyszergyáraink dolgozói nagy figyelmet fordítanak a termékek minőségének megjavítására. Fokozott mértékben ellenőrzik a feldolgozásra kerülő nyersanyagokat éppúgy, mint a kész gyógyszereket. A gyógyszerek csomagolása is igen fontos a minőségi követelmények szempontjából. Egyes készítményeknél bevezették a bakelitdobozokba való csomagolást. Jelenleg a bellargon, fercupar, B-vitamin-komplexum, dijodiirozin és több más készítmény kizárólag bakelitdobozokba csomagolva kerül forgalomba. (Agerpres) Nehru miniszterelnök az amerikaiak kínai provokációjáról NEW DELHI (Agerpres). Az ÚJ KÍNA hírügynökség jelenti: A Kínai Népköztársaságban elfogott és elítélt amerikai kémekkel kapcsolatos kommentárjában a SZVADHINATA indiai lap megállapítja: „Kudarcot vallott az USA-nak az a kísérlete, hogy a Kínában letartóztatott kémeket a koreai háború idején fogságba esett hadifoglyoknak tüntesse fel. A lap hozzáteszi, hogy Nehru miniszterelnök is kijelentette, hogy a Kínai Népköztársaság területén letartóztatott amerikai pilótáknak semmi közük a koreai háborúhoz. A kémkedés az amerikai politika egyik kedvelt eljárása s az Egyesült Államok költségvetése tíz- meg tízmillió dollárokat irányoz elő erre a célra. Az USA nagy lármát csapott az ENSZ-ben az amerikai kémek elítélése körül, hogy elkendőzze az igazságot — jegyzi meg a lap. --------- A Kínai Kommunista Párt üdvözlete Németország Kommunista Pártjának kongresszusához PEKING. (Agerpres). — Az ÚJ KÍNA hírügynökség jelenti: December 28-án, Németország Kommunista Pártja kongresszusának megnyitása alkalmából a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága a következő üdvözletét küldte Max Reimannnak, az NKP elnökének: „A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága szívélyes jókívánságait tolmácsolja Németország Kommunista Pártja kongreszszusának. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a kongresszus összehívásával a német nép újabb, még nagyobb sikereket ér el abban a harcban, amelyet a német militarizmus feltámasztása ellen, a békéért, demokráciáért, Németország egyesítéséért és az európai kollektív biztonságért folytat, Németország Kommunista Pártjának betiltása ellen, a német munkásosztály érdekeinek megvédéséért. A kínai nép, a világ többi népeivel együtt támogatja a ti harcotokat. Sikert kívánunk a kongresszusnak.“ --- Hadgyakorlatok Törökországban ANKARA (Agerpres). — A TASZSZ jelenti . A török hadügyminisztérium sajtóirodájának közleménye szerint, december 27-én megkezdődtek Erzerum vidékén a harmadik török hadsereg téli hadgyakorlatai. A hadgyakorlatokon amerikai tisztek is jelen vannak. 3 Az 1954 évi állami tárlaton A köztársasági palotában, a nemzeti képtár termeiben néhány nappal ezelőtt megnyílt az 1954. évi állami tárlat, amely szabad hazánk új művészetének jelentős fejlődéséről tanúskodik. Friss levegő hatja át a kiállítást, az élet, a fejlődés friss levegője. Sok új név, sok fiatal művész jelentkezik ezen a kiállításon érett, szép, értékes munkákkal, festményekkel, szobrokkal, grafikával egyaránt. Sok a kiállított művek közt a diplomamunka, amely így most kétszeresen teljesíti művésszé avató hivatását: nemcsak a vizsgabizottság, de a dolgozó tömegek szemében is. De a friss levegőt nemcsak az iíj nevek hozzák a kiállításra, hanem elsősorban az új, eddig részben érintetlen témák s a friss látásmód, amely sok — régi és újabb — művész alkotásaiban erőteljesen jelentkezik. A szocializmust építő ember munkájának magasztos témája mellett — amelyet régebbi kiállításokon nem egy művészünk fellengősen és életszerűtlenül tudott csak visszaadni — most eleven, meleg színeikben jelentkezik a dolgozó tömegek hétköznapja és ünnepe, az emberi élet, a hangsúlyozottan és félreérthetetlenül mai emberi élet ezer aprósága, környezete és eseményei, arcok, hangulatok és tájak, amelyekből már kezd kialakulni a kor hiteles és eleven képe. Képben, szoborban egyaránt sok a portré. Barasehi Constantin szép márvány-arcmásai különböző művész-barátairól vagy a kislányáról az utóbbi évek legkifejezőbb, legszebb portréi közé tartoznak. Benczédi Sándor két szobor-arcmással szerepel: az Asztalos Istvánéval s a Poór Lili színművésznőével. Kos András édesapját, Kós Károlyt, az írót mintázta meg. Az arcképek közül kiemelkedik Angheluta Octavian festménye Paul Constantinescu állami díjas zeneszerzőről. Sok a szép, szeretettel megfestett tájkép, amely a hazai föld szépségére hívja fel a néző figyelmét és sajátos nemzeti jelleget ad az egész kiállításnak. Corina Lecca hangulatos, kifejező segesvári tájai, vagy Popa Eugen marosmenti vagy segesvárvidéki őszi képei, Kovács Zoltán napsütötte domboldala. Takács Zoltán tájképei a legmegragadóbbak. A kompozíciók közt a legérdekesebbek azok amelyek a dolgozók mindennapi örömeit, a mai élet szépségét ábrázolják. Barabás István enyelgő fiatal párja a „Szénahordáskor“ című képen, vagy Csorvássy István bájos szoborkompozíciója, a „Tavasz az esztenán“ üdeségével, életszerűségével, az életöröm nagyon egyszerű eszközökkel való kifejezésével hat a szemlélőre. Feltűnően sok a lakodalmas kép is. Weith László „Bányásznap“ című képe, ezúttal nem a kőzetet festve, hanem a terített asztal körül ábrázolja a kitüntetett bányászokat. Teodor Harsia „Május elsejei majális“-a az ünneplő tavaszi Kolozsvárnak, a fellegvári réteket elárasztó tömegnek megragadó képe. Mimi Saraga egyik festménye munkáscsaládot ábrázol a rádió körül, a vasárnap délelőtti szimfonikus hangverseny hallgatása közben. Sok kép és szobor ábrázolja — portréban és kompozícióban — jövőnket, a gyermeket. Talán a legszebb valamennyi közül Izsák Márton faragó székely kisfiúja. Az idén a sporttárgyú szobrok is elevenebbek, művészibbek, emberibbek, mint a tavalyi, tavalyelőtti kiállításokon. Löwith Egon „Fiatalos játék“ című szobra a labdázó fiúval és lánnyal, vagy Szervátiusz Tibor hegymászója örvendetes művészi erővel tükrözi ifjúságunk szoros kapcsolatát a természettel, s az egészséges testedzésben lelt örömét De a témakör kiszélesedésével párhuzamosan az eddig ábrázolt témakörökben is elmélyült az emberábrázolás, a mondanivaló. A szocializmus építése s a szocializmus építői néhány kiemelkedő szép alkotásra ihlették művészeinket. Bene József képei a szocialista mezőgazdasági egységek életéből, Abodi Nagy Béla kitűnően megragadott kompozíciója, a „Kritika“, valamint több szobormű, így Balogh Péter „Első nap ez üzemben“ című csoportozata s az olyan életteljes,optimista, emberábrázolások, mint Szervátiusz Tibor .,,Erdőmunkásr-a, egész új képzőművészetünknek ,becsületére válnak. Erőteljesen — nem mennyiségében ,hanem fajsúlyában erőteljesen — jelentkezik a kiáltáson a történelmi témakör. Ehhez tartozik talán az egész kiállítás legszebb, legérettebb festői alkotása, Corneliu Baba festménye, az „1 907“ sorozatba tartozó „Mezei pihenő“. A sötéttónusú háttér előtt egy férfi s egy gyermek alszik, csak az asszony ül éberen és gondterhelten tekint ki a képből, el a messzeségbe. Első pillanatban a felületes szemlélő nem is érti, hogy miért mezei pihenő ez, hiszen a sötét háttér akár valami csűrnek a fala is lehetne. De messze hátul, fenn, a kép jobb sarkában, kicsi, alig észre- vehető világos sáv húzódik: a hajnalodó ég. S egyszerre olyan határtalanul széles, olyan levegős az az éjbarna mező az őrködő aszszony háta mögött, egyszerre megértjük, hogy azért az alig-alig szembetűnő, de mégis világító távlatdarabért folyik a harc, amely ezeknek a szomorú és fáradt, de szívós embereknek az életet jelenti. A grafika az idén nem jelentkezik olyan erőteljesen, mint a muttavi kiállításon, amelynek legerősebb pontja volt, de most is számos szép munkával találkozunk. Emlékezetesen szép Aurel Jiquidi illusztrációsorozata Ion Creanga „Gyermekkorom emlékei“ című közismert művéhez. Az illusztrációk nagy része arckép, de olyan hű és kifejező arcképek, mintha valóban az egykori humulesti parasztok ültek volna hozzá modellt . Így, cselekményábrázoló kompozíció nélkül is olyan hitelesen adják vissza Creanga Emlékeinek hangulatát, hogy minden bizonnyal a román illusztráció-művészet legértékesebb darabjai közé sorolódnak. Igen szépek Vetro Arthur szénrajzai különböző erdélyi tájakról Gy. Szabó Béla állami díjas grafikusunk ismét néhány remek fametszettel jelentkezik, amelyek közül talán a napsütötte hidacska a legszebb. Az ezidai tárlat máris nagy látogatottságnak örvend. Az elég sűrű évvégi ünnepnapokon egyre több fővárosi dolgozó tölti szabadidejét az állami tárlat termeiben, ahol saját életének művészi tükröződésével találozhatuk. H. A. KÓS KÁROLY (Kós András szobra) Román kollektivista parasztok látogatása a Szovjetunió egyik kolhozában (Ion Cosma festménye) Kínai vietnámi gazdasági egyezményeket kötöttek Pekingben PEKING (Agerpres). Az Új Kína hírügynökség jelenti: Pekingben a következő nyilatkozatot tették közzé a Kínai Népköztársaság kormánya és a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya között a közlekedés és az öntözési berendezések kérdésével kapcsolatosan folyt tárgyalásokról. A Vietnami Demokratikus Köztársaság területén levő közlekedési utak, szállítási, valamint öntözési berendezések helyreállításának támogatására és a Kína és Vietnam közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok biztosítására nemrég tárgyalások folytak a Kínai Népköztársaság és a Vietnami Demokratikus Köztársaság képviselői között. A tárgyalások eredményeképpen a következő egyezményeket kötötték meg a két ország között : 1. — a vasúti közlekedésre vonatkozólag 2. — a postai és távközlési szolgálatokra vonatkozólag; 3. — egyezmény, amelynek alapján a Kínai Népköztársaság javításokhoz szükséges gépeket és építőanyagokat, kőolajat és felszereléseket szállít a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak; 4. — a polgári repülő- és meteorológiai szolgálatra vonatkozólag ; 5. — az öntözőberendezésekkel kapcsolatos munkákra vonatkozólag. A fenti egyezmények végrehajtására Kína szakembereket és technikusokat küld a Vietnami Demokratikus Köztársaságba. A kínai-szovjet baráti társaság II. összkinai értekezlete PEKING (Agerpres). — Az ÚJ KÍNA hírügynökség jelenti: A pekingi „Huajzsentan“ teremben ünnepélyesen megnyílt a kínai-szovjet baráti társaság II. összkinai értekezlete. Az értekezleten részt vesznek egyesületi tagok, a kínai főváros több közéleti képviselője és meghívottak. Az értekezletet Liu Sao-ci, a kínai-szovjet baráti társaság elnöke nyitotta meg. Ezután Szun Csin-lin, a társaság alelnöke terjesztett elő beszámoló jelentést. P. F. Jugyin, a Szovjetunió pekingi nagykövete, akit a jelenlévők nagy lelkesedéssel fogadtak, sikert kívánt a kínai-szovjet baráti társaság második értekezletének. N. A. Vizzsiljin, a VOKSZ alelnökének felszólalása után, Csan Csun-zsuj, a társaság főtitkára beszámolt a társaság legutóbbi ötévi tevékenységéről. Beszámolójának befejezéséül Csan Csunzsuj éltette a kínai és a szovjet nép rendíthetetlen nagy barátságát. Az értekezlet folytatja munkálatait. Leningrád városának válasza Hirosima japán város polgármesterének levelére LENINGRÁD (Agerpres). — A TASZSZ jelenti: N. I. Szmirnov, a leningrádi városi szovjet végrehajtó bizottságának elnöke, nemrégiben levelet kapott Sindzo Hamai-tól, Hirosima város (Japán) polgármesterétől. A levél arról számol be, hogy Hirosima lakosai csatlakoznak a világ békeszerető híveinek ahhoz a követeléséhez, hogy tiltsák be az összes tömegpusztító fegyvereket és létesítsenek ellenőrzést az atomenergia felhasználása felett. N. I. Szmirnov december 28-án válaszolt Sindzo Hamai levelére. A válasz a többi között a következőképpen hangzik : Leningrad összes lakosai s jómagam» mindenben helyeseljük és támogatjuk az ön nemes törekvéseit és Hirosima lakosságának törekvéseit az atom- és hidrogénfegyverek használatának megtiltása tekintetében. Leningrád lakosai jól tudják, hogy a háboú mérhetetlen szerencsétlenséget zudit a népekre. Leningrád lakossága éppúgy, mint az egész szovjet nép, minden erejével harcol a békéért s a népek közötti baráti kapcsolatok megszilárdításáért. Ezért szívünk mélyéből köszöntejük az ön felhívását és a legégetőbb feladatnak tekintjük a tömegirtó atom- és hidrogén-, fegyverek megtiltásáért és az általános btkéért folyó harcot