Előre, 1955. április (9. évfolyam, 2318-2343. szám)

1955-04-12 / 2327. szám

2 Az agronómus legyen a mezőgazdasági termelés irányítója Beszélgetés Hossu Ivánnal, Marosvásárhely rajon! főagronómusával Kérdés: Hogyan biztosítják a rajonban a dolgozó parasztok állandó szakmai irányítá­sát ? Felelet: Agronómusaink legnagyobb része állandóan terepen tartózkodik. Rajonunk­­ban 7 körzet, 14 néptanács és 3 kollektív gaz­daság rendelkezik mezőgazdasági szakem­berrel. Ők irányítják a falu dolgozó paraszt­jainak mezőgazdasági tevékenységét. Ezen­kívül községeinkben zootechnikusok is van­nak, akik az állattenyésztésben adják meg a megfelelő segítséget a termelőknek. A rajon­ néptanács mezőgazdasági osztályán mind­össze négy szakember dolgozik. Az utóbbi időben sikerült úgy megszervezni munkán­kat, hogy hetente felváltva legalább négy napot mi is terepen töltünk, ellenőrizzük szakembereink munkáját és irányítjuk őket. Kérdés: Milyen munkamódszereket népsze­rűsítettek a rajon szakemberei az utóbbi idő­ben a bőséges termés eléréséért ? Felelet: Egyik legfontosabb feladatnak azt tekintjük, hogy megismertessük dolgozó pa­rasztjainkkal a legfejlettebb agrotechnikai módszereket és közkinccsé tegyük a kiváló ter­melők tapasztalatait. Éppen ezért az utóbbi időben nagy gondot fordítottunk gyakorlati bemutatók és tapasztalatcserék szervezésére. Ezen a téren jelentős eredményeket értünk el. A rajon központjában kéthetenként ta­pasztalatcserét tartottunk. Január 16-án ra­­jonunk kiváló dohánytermelői vitatták meg a legfontosabb kérdéseket. Valamivel később rajonunk kiváló cukorrépatermesztői talál­koztak, február 19-én pedig gyakorlati bemu­tatót szerveztünk a rajon zöldségtermesztői­nek a táphengeres­ ültetés módszeréről. A ta­vaszi kampány sikere érdekében a rajoni pártbizottság segítségével március elején öt körzetben Gernyeszegen, Nyárádszeredán, Ákosfalván, Mezőpanitón és Marosvásárhe­lyen előadásokat tartottunk az agrotechnikai módszerekről. A bemutató és a kiváló terme­lők értekezletei kettős haszonnal járnak. Egy­részt a termelők megfelelő útmutatást kap­nak a különböző növényfajták termésének növelésére. Másrészt mi, szakemberek szemé­lyesen megismerjük a kiváló termelőket és módszereiket, ezzel lehetőségünk nyílik rá, hogy a helyileg legjobban bevált módszereket elterjesszük azok között, akik nem vettek részt ezeken az értekezleteken. Kérdés: Mit tettek a mezőgazdasági irá­­nyítóhelyek hálózatának bővítéséért ? Felelet: Amint már említettem, eddig hét agrotechnikai körzet működött rajonunkban. Ezek azonban aránytalanul oszlottak meg rajonunk területén. A gernyeszegi körzetben például Telegdi Márton agronómusnak mint­egy 8000 hektár földön kellett irányítania a mezőgazdasági munkálatokat. Ez a nyolcezer hektár több­ községben, nagy területen fekszik, így természetesen egy ember nem tudott a körzet minden egyes dolgozó parasztjának megfelelő szakmai segítséget adni. A múlt héten a földművelésügyi és erdészeti minisz­térium egyik szakemberének segítségével Új­raosztottuk rajonunk területét. A meglévő hét agrotechnikai körzet helyett 13­ mezőgaz­dasági irányító­helyet létesítettünk. A 13 irányítóhely egységesen oszlik meg rajonunk területén és minden szakembernek lehetősé­get ad rá, hogy megfelelő irányításban és szakmai segítségben részesítse a körzetébe tartozó termelőket. Javaslatunkat már el is küldtük a minisztériumba jóváhagyás végett. Mihelyt megkapjuk a választ, tervünket a gyakorlatban is megvalósítjuk. Az egyéni parcellákon gazdag zöldségtermést lehet elérni A városok, ipari központok dolgozói­nak zöldséggel való ellátásához szá­mottevően hozzájárul az egyéni par­cellák és házikertek terméshozama is­. A sok kis kertecske helyes művelés mellett nagymennyiségű zöldségfélét szolgáltat. Meggyőzően bizonyítja ezt Horváth István­nak, a marosvásárhelyi „Simó Géza” bútor­gyár munkájának példája, aki 200 négyzetmé­teres parcellájáról több mint 200 kg burgonyát, 100 kg káposztát, 320 kg egyéb zöldséget takarított be. Hogyan érhetünk el jó zöldség­­termést az egyéni parcellákon ? Mindenek előtt tartsuk szem előtt a következő követel­ményeket : Zöldségtermesztésre jó fekvésű, jó termő­­erőben lévő területet válasszunk. A talaj ne legyen köves, vízállásos, stb., mert ezek min­dig megnehezítik a munkát. Ha öntözött területen létesítjük az egyéni kerteket, akkor az öntözőcsatornákat még a parcellák kiosztása előtt készítsük el. Az üzem, intézmény, stb. gondoskodjon arról, hogy az egyéni parcellák területét ősszel felszántsák. " Zöldséges kertünk ésszerű kihasználásával 300—400 négyzetméter területről biz­tosíthatjuk egy 4—5 tagú család évi zöldségszükségletét. A parcellát legjob­ban köztes és folytonos termesztéssel tudjuk kihasználni, így például a korai káposzta közé salátát teszünk, mire a ká­poszta borítani kezd, a saláta kikerül. Hóna­pos retket vethetünk a murok- és a petrezse­­lyemágyások sorai közé, mert a retek kike­rül, mire akadályozná a gyökérzöldségek fej­lődését. A paradicsom kiültetésére csak má­jus közepén kerül sor, előtte ezen a területen korai karalábét termeszthetünk. Ugyancsak a spenót után kései káposztát, a zöldhagyma után pedig paszulyt tehetünk. Bármekkora legyen területünk, bőséges termésre csak úgy számíthatunk, ha vetésfor­gót alkalmazunk. Az alábbi táblázat a vetésforgót és a kü­lönböző nagyságú parcellák felosztását fog­lalja magában (négyzetméterekben): Az egyes növénycsoportokat trágyaigényük szerint kell elhelyezni a vetésforgóban. A vetésforgó első szakaszába olyan növények kerülnek, melyeknek a legnagyobb a trágya­igényük. Ezen a szakaszon 100 négyzetméte­renként 2-300 kg istállótrágyát forgatunk alá. A második szakaszon lévő növények közvet­len trágyázást nem igényelnek. A harmadik szakaszt sem trágyázzuk, csak a főzőtök és az uborkánál alkalmazunk fészektrágyázást. A negyedik szakaszra burgonya kerül, ahol szintén fészektrágyázást végzünk. Ha az egyéni parcellákat a fentiek szerint osztjuk be és minden munkát helyesen és ide­jében végzünk el, fáradságunkat bőséges termés fogja jutalmazni. TOROK SÁNDOR CSORBA ISTVÁN Vetés­forgó szakasz Zöldségfélék száma neve: 200 300 400 I. Káposztafélék 15 35 44 Paradicsom 15 23 30 Paprika 13 19 30 Tojásgyümölcs 5 8 10 I. Zeller 2 3 4 Cékla 8 10 16 Hagyma és fokhagyma 18 22 30 Murok 16 24 32 Petrezselyem 5 8 10 III. Paszuly 22 30 42 Uborka 11 15 20 Főzőtök 5 7 10 Borsó 10 16 20 IV. Burgonya 50 70 100 ELŐRE A főváros legnagyobb gyermekholmi­ üzletében Alig nyitottak ki, de már zsúfolt az üzlet. Bucu Ghis, a „Romarta Copiilor” el­nevezésű üzlet felelőse öt perc türelmet kér, hogy megszervezze a zavartalan forgalmat. A legkeresettebb cikkek osztályaira összpon­tosítja az elárusítókat és így — a fegyel­mezett közönség segítségével — csakugyan helyreáll öt perc alatt a nyugalom. Olyan cikkeket árusít nap mint nap az üzlet, amelyekből egy ideig kevés volt üzlete­inkben. Gyerekcipő és gyerekharisnya. Ápri­lis elseje óta a gyermeküzletekben mindenütt kapható. Ezért érthető tehát, ha már a reggeli órák­ban a szokottnál sok­kal nagyobb a forga­lom, így tart ez estig, hisz egyetlen üzlet, a Rómarta, 6—800 pár gyermekcipőt ad el naponta. Tizenegy­­ osztálya van az üzletnek. Az újszülöttől kezdve a pionírig minden korú gyermek megkaphatja, amire szüksége van : ruhát, cipőt, felöltőt, játékot, sportfelszerelést, még külön édesség- és illatszerosztály is van — kinek mi tetszik, azt vásárolhat. Az árukban rendkívül bő a választék. Híresek a finom, leheletkönnyű kéziköté­­sű gyapjúholmik, a pompás bársony és tisz­taselyem ruhácskák, de a jóval hozzáférhe­tőbb áru: gépi kötésű holmik, kordbársony, düftin és pikéruhák is éppoly választékos kivitelűek és ízlésesek, mint a legfinomabb anyagokból készültek. Az üzlet minden egyes darabja „minőségi­áru”. A legegyszerűbb, pár lejért kapható vászonkötényke mesefigurákból válogatott hímzése éppoly bájos és finom, mint a lepke­­könnyűségű argantin kötőké. Különös figye­lem a szép kivitelre — tökéletes szabás, öt­letes díszítés — ez jellemzi a „Romarta Copiilor” mindegyik osztályának áruit. Az Újdonságok közé tartoznak az új­szülött-osztályon kapható pompás garnitúrák pikéből, batisztból, flanellből — a legkülönbö­zőbb anyagokból. Április elsején kezdték meg a szovjet és magyar nylonból készült köté­nyek, állkendők, nadrágocskák árusítását is. A játékosztály újdonságai a Német Demok­ratikus Köztársaságból érkezett felhúzós játékok, remek autók, körvasutak, miniatűr exkavátorok, traktorok — s az apró­ságoknak, akik a gépek titkait még nem kutathatják — ott vannak a különböző felhúzható állatfigurák, csi­pegető madarak, kelepelő gólyák — ahány annyi féle, de mind nagyon ötletes. Rendkí­vül keresettek az, újfajta kaucsuk- és gumijá­tékok, ezeket nemcsak a gyerekek, a szülők is nagyon szeretik, mert rendkívül könnyen tisztíthatók és nagyon olcsók. Gyönyörű cipőket és bakancsokat hoztak forgalomba kitűnő bőrből és nagyon tet­szetős kivitelben. A téli, prémbéléses cipők helyét a tavaszra való tekintettel most el­foglalták a finom, szavasbőrrel bélelt ma­­gasszárú cipők. A legkeresettebb áru a k£szruha-osz­tályon a kordbársonyból készült rövid kabát, ruha, rövid és hosszú nadrág. Az apró ruha­tárak gondosan vállfára akasztott holmijai szinte szemlátomást fogynak — az öltöző üvegtükre előtt alig van szabad hely. A ruhák mind fris­sen vasaltak (külön va­salóosztály van az üz­­letben), a méretek vál­tozatosak, úgy is áll szinte minden próbá­lón a ruha, mintha rá­­öntötték volna. Az előrelátó szülők már a hűvös tavaszi napokon is a közelgő nyárra gondolnak, s a melegebb, kötött, szö­vet vagy bársony ru­hák vásárlása után el­néznek a lenge nyári holmik osztályára is. Negyven új modell kerül forgalom­ba az üzletben ezen a tavaszon és nyáron. Az előzetes kiállításon a legnagyobb sike­reket elért ruhákat az üzlet készruhamű­­helye már szériában gyártja. Melyik a legszebb a 40 új minta közül? Nehéz választani, így inkább egy kis „divat­beszámolót” tartunk. A leánykaruhák leg­kedveltebb anyaga a piké, a batiszt és az argantin. A díszítések újdonsága, hogy nemcsak mesefigurákat, de a játszóruhákon például egész mesejeleneteket elevenítenek meg. Máris nagy közkedveltségnek örvende­nek a ballon-anyagból készült újszerű „kis kosztümök”: nadrág-kabát, vagy szoknya-ka­bát összeállítása. Nagyon bájosak a piros, fehérpettyes csuklyamegoldású esőkabátkák. Finom minőségű bársonyból szoknya-bole­­rós ruhákat készítettek, kézzel hímzett ba­tiszt blúzocskákkal. Nagy a változatosság játszóruhákban, különösen vonzók a ruhák élénk, figurás mintái. Újra találkozunk a drindlivel. Tarka szoknyák, batiszt blúz puffos ujjal, fekete bársonymellényke, a kö­tényen a ruha virágaiból ötletes rátétdísz. Most már csakugyan siethet a tavasz — de jöhet akár a nyár is. Az üzlet forgalma reggeltől estig nagyon nagy. Egyetlen nap alatt 70—80.000 lej értékű árut adnak el, de nem ritka az a nap sem, amikor 100.000 lej a bevétel. Egy napon tízezer ember is megfordul az üzlet­ben. A „Romarta Copiilor”, a főváros legna­gyobb gyermekholmi­ üzlete, állami kereske­delmünk büszkeségei közé tartozik. B. J. A tavaszi munkák menete Medgyes rajonban (Tudósítónktól) Furcsa, szeszélyes a tava­szi időjárás az idén az erdélyi medencében. Egyik nap szép, derült az égbolt, másnap meg reggeltől estig zuhog az eső. De gyakran az is előfordul, hogy egy nap alatt háromszor ered meg az eső , három­szor süt ki a nap. De akármilyen szeszélyes is legyen az időjárás, a medgyesrajoni dolgozó parasztok szorgalma, munkalendülete nem hagy alább. Minden munkára alkalmas órát kihasználva dolgoznak, hogy minél előbb befejezhessék a tavaszi vetést- A rajonban április 6-ig közel 300 hektárt vetettek be s ugyanakkor nagy területen elvégezték a tavaszi szán­tást és az őszi kalászosok ápolását is. Az asszonyfalvi állami gazdaság dolgozói például már szép eredményt tudnak felmu­tatni. Eddig 5 hektár sörárpát és 8 hektár zabot vetettek, megboronáltak 22 hektár őszi szántást s közel 100 hektár őszi vetésen szuperfoszfáttal fejtrágyázást alkalmaztak. Idejében előkészítettek 192 négyzetméter melegágyat, amelyben több ezer nyáriká­poszta, paradicsom, paprika, kékparadicsom és más palántát nevelnek. Készítettek 15.000 táphengert is, amelyek segítségével a palán­tákat hamarabb kiültethetik anélkül, hogy a kiültetés zökkenőt okozna a növény fej­lődésében. A gazdaság kertészetében 1 hektáron már elültették a dughagymát, 0,20 hektáron a borsót, s 0,50 hektáron a hóna­pos retket. Jól halad a szőlőmetszés és a gyümölcsfák takarítása is. Április 5-ig pél­dául 314 hektáron kitakarták a szőlőtőké­ket és 101 hektáron a metszést is elvégezték. Megtakarítottak és megpermeteztek 2914 gyümölcsfát és 9500 gyümölcsfaoltványt. 1955. április 12., kedd 13 és fél 1 6 és fél arányban győztek sakkozóink a francia válogatott ellen A MAROSVÁSARHELYI bábszínházban vasárnap kétszázadszor adták elő a „János vitéz”-t. A bemutató előadás óta mintegy 58.000 marosvásárhelyi lakos nézte meg a darabot. Ezenkívül 31.231 néző előtt játszot­ták az ország 17 más városában, köztük Bu­karestben is. A MÁJUS ELSEJE tiszteletére megindult nagyméretű szocialista versenyek keretében, a boldesti kőolajipari munkások terven felül új fúrótornyokat adtak át a termelésnek. A gyorsfúrási módszert alkalmazva, Gheorghe Aurel brigádja 10 nappal határidő előtt fe­jezte be a kőolajkút fúrását, mís Constantin Paduraru brigádja 7 nappal előbb végezte el feladatát A FÜLÖP-SZIGETEKET sújtó földrengés­nek több mint 350 ember esett áldozatául. SVÉDORSZÁG SZOVJETUN­IOBELI rend­kívüli meghatalmazott nagykövete, Rolf R­­­ulman, a napokban átadta D. D. Sosztako­­vicsnak a svéd zeneakadémia tagsági dip­lomáját. SZOMBATON REGGEL a bukaresti „I. L. Caragiale” Nemzeti Színház erdélyi vendég­játéka során Kolozsvárra érkezett. A kolozs­vári Nemzeti Színház termében előadásra került Osztrovszkij „Hozomány nélküli lány” és Gogoly „Revizor” című darabja. Mindkét darab bemutatói szereposztásban került szín­re. A két előadásnak nagy sikere volt. VLAGYIMIR MAJAKOVSZKIJ halálának 25. évfordulója alkalmából április 13-án este 19 órakor az Írószövetség rendezésében ün­nepi ülés lesz a Román Szovjet Barátság Házában. Cicerone Theodorescu, állami díjas költő előadást tart „Majakovszkij egy negyedszá­zad távlatából” címmel. Mihai Beniuc, Eugen Jebeleanu, Veronica Porumbacu, Nina Cassian, Mihu Dragomir állami díjas költők pedi£ Majakovszkij for­dításaikat fogják felolvasni.­ AMINT A LAPOK m­egírták, az utóbbi időben erős fagyhullám, heves viharok, ha­vazás és jégeső pusztította az Amerikai Egyesült­ Államok területét. A vihar, összesí­tett adatok szerint sok millió dollár értékű kárt okozott az idei termésben és az állatál­lományban. A KÜLFÖLDI KULTURKAPCSOLATOK Román Intézetének meghívására hazánkban tartózkodó Alan Loveday hegedűművész és Leonard Cassini zongoraművész, szombaton este és vasárnap délelőtt nagysikerű hang­versenyt adtak a fővárosban, a Bukaresti Ál­lami Filharmonikus Zenekar kíséretével. ÚJ KIADÁSBAN JELENTEK meg­­ József Attila összes versei Budapesten. Az összeál­lítás alapja az Akadémiai Kiadó 1952-ben megjelent kétkötetes kiadványa volt, de fi­gyelembe vették a szövegkutatásban azóta elért eredményeket is. A TÖBB SZÉNÉRT folyó csatában a kö­­pecbányai bányászok (Magyar Autonóm Tar­tomány) is jelentős eredményeket érnek el. Oláh Sándor élmunkás már 1957 áprilisára termel, Murczeg József pedig 1955 augusz­tusára. , MA, KEDDEN délután hat órakor a Ro­mán-Szovjet Barátság Házában, (str. Batis­­tei 14), Paraschivescu Balaceanu elvtárs, a bukaresti Ügyvédi Kollégium elnöke tart elő­adást a következő címmel: „A Világ népei, élen a Szovjetunióval, a tömegpusztító fegy­verek eltiltásáért, a kollektív biztonságért, a békéért küzdenek." CLAUDIO SANTORO Brazil zeneszerző és karmester, nemzetközi békedíjas, vasár­nap reggel Bukarestbe érkezett. Claudio San­toro több hangversenyt vezényel a főváros­ban és vidéki városainkban. MEGNYÍLT AZ ELMÚLT napokban a fő­városi Lipscani­ utca 21. szám alatt egy új sportáruház. Az áruház belsejét a fővárosi „Decorativa” díszítő állami vállalat készí­tette. Az áruházban állandó kiállítás is nyí­lott, ahol motorkerékpárokat, kerékpárokat, tornaszereket és más sporteszközöket mu­tatnak be. KOLOZSVÁR RAJONBAN az idén több gondot fordítanak a gyümölcsfák ápolására. A tél folyamán mintegy 110.000 fát perme­teztek be kaliforniai pajzstetű ellen és több mint 134.000 fát tisztítottak meg hernyóktól, vadhajtásoktól. Hétfőn este fejeződött be a román-francia sakktalálkozó. A II. forduló 6 és fél k— 3 is fél arányban ugyancsak a román játékosok győzelmével ért véget. Képünkön: Párizs város 1952. évi bajnoka, S. Burstein és az 1952. évi országos bajnok V. Ciociltea látható játék közben. A két sportoló mindkét játszmában döntetlenül játszott. ★ ★ ★ * ------------------------------------* A propagandisták segítségére ----------------------------------­V. I. Lenin - a haladó emberiség ________ nagy géniusza 1955 április 22-én lesz 85 éve annak, hogy megszületett az emberiség nagy géniusza, a Szovjetunió Kommunista Pártjának és a vi­lág első szocialista államának megalapítója és irányítója, az egész világ dolgozóinak szeretett vezetője és tanítómestere , Vlagyi­mir Iljics Lenin. A népek tudatában Lenin nevéhez, az ő tanaihoz fűződik a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom diadala, hozzá fűződnek a szovjet emberek ragyogó győzel­mei. Lenin eszméi élnek és győzedelmesked­nek a béke, a demokrácia és a szocializmus táborához tartozó dolgozók eredményeiben, a népek közti békéért és barátságért, a de­mokráciáért és a Szocializmusért folyó nem­zetközi mozgalomban. Ezért vált Vlagyimir Iljics Lenin neve a legdrágább névvé a dol­gozók előtt a világ egyik sarkától a mási­kig. Lenin akkor kezdte meg a proletariátus felszabadításáért folytatott óriási forradalmi tevékenységét, amikor a kapitalizmus fejlő­désének legfelsőbb, utolsó szakaszába, az imperializmus szakaszába, a rothadás és ha­ladás szakaszába lépett, amikor a proletár­forradalom a közvetlen gyakorlat kér­désévé vált. Erre a korszakra az volt a jellemző, hogy a burzsoázia és a munkásmozgalom soraiban lévő ügynö­kei mindent elkövettek, hogy meghamisítsák a marxista elméletet, megfosszák forradalmi tartalmától, s ezáltal lefegyverezzék a munkásosztályt halálos ellenségével szem­ben. Lenin halhatatlan érdeme a nem­zetközi forradalmi mozgalomban nem­csak az, hogy megtisztította a mar­xista tanokat az opportunizmus szeny­­nyétől és rávilágított azoknak forradal­mi magvára, hanem az is, hogy az új történelmi viszonyok között alkotó módon továbbfejlesztette a marxizmust s a leniniz­­mus megalkotásával legyőzhetetlen fegyvert adott a munkásosztály kezébe a kapitalizmus megdöntéséért és a szocialista társadalmi rend diadaláért folyó harcban. Lenin dolgozta ki a marxizmus történeté­ben először a pártról, mint a proletariátus élcsapatáról, legfőbb harci fegyveréről szóló tanítást, amely nélkül lehetetlen kivívni a proletariátus diktatúráját, le­hetetlen felépíteni a szocializmust és a kommunizmust. Lenin lerakta az új­­típusú párt elméleti, ideológiai, szervezeti és taktikai alapjait, megalkotta a nagy és hatalmas bolsevik pártot. Lenin dolgozta ki a polgári demokratikus forradalom sajátosságainak problémáját az imperializmus korszakában; ő fejtette ki a proletariátus hegemóniájának eszméjét a­olgári demokratikus forradalomban és kii mutatta, hogy a forradalom győzelmének el­engedhetetlen feltétele: a munkásosztály és a parasztság szövetsége, s ebben a szövet­ségben a munkásosztály vezető szerepé­nek biztosítása. Lenin megmutatta a polgári demokratikus forradalom szocia­lista forradalommá való átváltoztatá­sának világos perspektíváját, s a szo­cialista forradalom új elméletével vér­tezte fel a proletariátust. Lenin dolgozta ki és alapozta meg azt a tételt, hogy a szocializmus győzelme lehetséges kezdetben néhány, vagy éppen csak egyetlen kapitalista országban. Ez a tétel kiteljesítette a prole­tárforradalom lenini elméletét. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme a proletárforradalomról szóló lenini elmélet diadala volt. Az Októberi Forradalom gyökeres fordulatot jelentett az emberiség sorsában, az egyetemes történelemben, for­dulatot a régi, kapitalista világból az új, szocialista világba. A forradalom győzelme halálos sebet ejtett a kapitalizmuson, alap­jaiban megrendítette a kapitalizmust s ma­gasabb fokra emelte a nemzetközi proletariá­tus forradalmi harcát. Lenin továbbfejlesztette a proletárdiktatú­ráról szóló marxi tanítást. Lenin hangsúlyoz­ta, hogy a proletárdiktatúra — amely a mun­kásosztály és a dolgozó parasztság szövet­ségének különleges formáját jelenti, amely­ben a munkásosztály a vezető erő , a demo­krácia legfejlettebb formáját, a dolgozó nép óriási többségének demokráciáját testesíti meg. Lenin felfedezte a proletárdiktatúra leg­jobb politikai formáját, a Szovjetek köztár­saságát. A Szovjetunióban a proletárdiktatúra lét­rejöttével a kommunista pártnak, mint kor­mányon lévő pártnak meg kellett oldania a szocializmus építésének feladatait. V.I. Lenin a kommunista párt vezetője és a szovjet kormány feje, felvértezte a kommunista pártot és a szovjet népet a szocializmus építésének tudományosan megalapozott programmjával. A kommunista párt, Központi Bizottságának vezetésével, élén J. V. Sztálinnal, V. I. Lenin művének nagy folytatójával, szétzúzta az árulókat és kapitulánsokat, akik a pártot a lenini útról a kapitalizmus visszaállításának útjára akarták téríteni és eltökélten kibonta­koztatta a szocializmus építésének művét. A zseniális lenini terv megvalósításának ered­ményeként a Szovjetunió óriási ugrást tett előre és elmaradott agrárországból szocia­lista ipari és kolhoz-nagyhatalommá vált. Lenin — a történelem folyamán első ízben — konkréten kijelölte a kommunizmus mű­szaki-anyagi alapjának megteremtéséhez ve­­zető utat. J. V. Sztálin, a szocializmus Szovjetunió­beli hatalmas tapasztalatának és a nemzet­közi felszabadító mozgalom tapasztalatainak szintézise alapján, alkotó módon továbbfej­lesztette a marxi-leniai tanítást az új törté­nelmi feltételek között és egész sor kérdés­ben új tézisekkel, gazdagította a forradalmi elméletet. A Szovjetunió népei, a Szovjetunió Kom­munista Pártjának vezetésével, ma biztos léptekkel haladnak előre­­a leninizmus útján a kommunizmus felé. A Szovjetunió minden eszközzel fejleszti nehéziparát, az egész nép­gazdaság alapjainak alapját és a szovjet határok sérthetetlenségének zálogát. A Szov­jetunió nehézipara jelenleg majdnem három és félszer többet termel, mint 1940-ben. A kommunista párt és a szovjet kormány a ne­hézipar szakadatlanul növekvő erejére tá­maszkodva, kitartóan megvalósítja a mező­­gazdaság újabb, hatalmasabb fellendítésére, a népi fogyasztási javak termelésének gyors növelésére szolgáló szervezeti intézkedéseket. A kommunizmus építése a Szovjetunióban mérhetetlen nemzetközi viszhangot vált ki. A kommunizmus építésének művét a világ minden részén szeretettel és csodálattal fi­gyelik a dolgozók, akik a Szovjetunióban sa­ját törekvéseik megtestesülését, szabadság­­harcuk reményteljes támaszát látják. A szovjet nép oldalán halad ma a lenini után a 600 milliós nagy kínai nép és a töb­bi európai és ázsiai népek is, amelyek a Szovjetuniónak a második világháborúban aratott történelmi győzelme nyomán kisza­kadtak az imperializmus láncából. A szocia­lizmus táborának megalakulása a szabadság és boldogság eszményének valóraváltásáért küzdő egész emberiség nagy győzelme, a le­ninizmus diadalának ragyogó megnyilvánu­lása. A lenini eszmék világítják meg a szo­cializmus építésének útjait és módszereit a népi demokratikus országokban, amelyek ki­magasló sikereket érnek el a gazdaság és a kultúra fellendítéséért, a dolgozók jólétének szabadatlan emeléséért folytatott harcban. A kapitalizmus láncaiból való felszabadu­lás Lenin mutatta útja, a szocialista tábor népeinek ezen az után kivívott sikerei lelke­sítik az imperialista tábor országainak dol­gozóit a szabadságért, nemzeti független­ségért, demokráciáért és haladásért folytatott harcukban. Szüntelenül növekszik az imperia­lista tábor országaiban a dolgozókat vezető és létérdekeiket hűségesen védelmező hős kommunista és munkáspártok ereje és tekin­télye. Páratlan méreteket öltött a gyarmati és függő országok felszabadító mozgalma. Minden eresztékében recseg-ropog az impe­rializmus gyarmati rendszere. A proletár internacionalizmus lenini esz­méi ma egyetlen harci frontban egyesítik a dolgozók hatalmas tömegeit, a szocialista vi­lág dolgozóit és a kapitalista országok anya­­országbeli elnyomott és kizsákmányolt dol­gozóit a gyarmati és függő országok népei­vel. Lenin tudományos módon elemezte az impe­rializmust, s ennek fő ellentmondásait és tör­vényszerűségeit és feltárta a korunkbeli mo­­nopólkapitalizmus gyógyíthatatlan fekélyeit, feltárta, hogy ez a kapitalizmus nem hozhat egyebet, csak éhínséget és nyomort, gazda­sági katasztrófákat és véres háborúkat az emberiségnek. Az élet nagy erővel igazolja a zseniális lenini előrelátást. A kapitalista világot ma a gazdasági pangás és vissza­fejlődés jellemzi. A gazdasági élet milita­­rizálása és a fegyverkezési hajsza méginkább súlyosbította gazdasági nehézségeiket, még elviselhetetlenebbé tette a néptömegek nyo­morúságos életét. Az USA és más nyugati országok agresszív imperialista körei fokoz­zák háborús előkészületeiket a szocialista tá­bor országai ellen. Az erőviszonyok azonban ma a nemzetközi porondon a szocializmus határozott fölényét mutatják. A történelem nem ismert eddig olyan erőt, mint a szocialista táboré. Ez a tábor kime­ríthetetlen anyagi és emberi erőtartalékok­kal rendelkezik, egysége és életképessége tör­hetetlen és az összes békeszerető népek tevé­keny támogatását élvezi. Eleve kudarcra van ítélve az önmagukat túlélő társadalmi erők minden kísérlete, hogy megállítsák a törté­nelem előremenetelét. A mi évszázadunk a leninizmus győzelmének évszázada, az az évszázad, amelyben minden út előre, az új, haladó társadalmi rend győzelme felé vezet. Az élet igazolta, hogy milyen óriási jelen­tőségük van a szocializmus építéséről szóló lenini tanításoknak mindazon országok szá­mára, amelyek a kapitalizmusból a szocializ­musba való átmenet időszakában vannak. A Román Munkáspárt, dolgozó népünk ve­zetője a szocializmus építéséért folyó harc­ban, egész tevékenységében a lenini tanítá­sokat és az SZKP történelmi tapasztalatait követi, alkotó módon alkalmazva őket ha­zánk konkrét viszonyaira. Lenin kimutatta, hogy a szocializmus épí­tésének műve ádáz harc a támadásban lévő szocializmus és a tőkés elemek között, ame­lyek nem hajlandók jószántukból átadni a helyüket és minden úton-módon fokozzák az ellenállást; kimutatta, hogy az osztályharc kiéleződése a kapitalizmusból a szocializ­musba való átmenet szakaszának fejlődés­törvénye. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, élén J. V. Sztálinnal, szétzúzta a buharinista árulókat, akik azt ál­lították, hogy a kapitalizmusból a szocializ­musba való átmenet körülményei között az osztályharc nem éleződik, hanem elhal, szét­zúzta azt az „elméletet”, amely szerint a tő­kés elemek békésen belenőnek a szocializ­musba. Lenin megmutatta a gazdaság szo­cialista elemei fejlesztésének és győzelmük biztosításának útját, a tőkés elemek korlá­tozásának, kiküszöbölésének és szétzúzásá­nak útját. A Lenin által kijelölt út az egyet­len lehetséges út a szocializmus győzelme felé azokban az országokban, ahol többé-ke­­vésbbé népes kis- és középtermelő osztály létezik. Ez az út röviden a következőkben foglalható össze: a proletariátus felhasználja a kedvező feltételeket a hatalom kivívásá­hoz; a kapitalisták kisajátítása és az ipari termelőeszközök társadalmasítása; az ipar fejlesztése minden eszközzel s a mezőgazda­ság ellátása korszerű gépekkel és techniká­val; a kis- és középtermelők fokozatos egye­sítése termelőszövetkezetekbe, kolhozokba, az önkéntesség elve alapján; a város és a falu, az ipar és a mezőgazdaság közti szoros gaz­dasági kapcsolatok érdekében átmenetileg fenn kell tartani az árutermelést (az adás­vétel útján történő árucserét), mint a város­sal való gazdasági kapcsolatok egyetlen, a parasztok számára elfogadható formáját; az állami- és szövetkezeti kolhoz-kereskede­lem maximális kifejlesztése és a mindenfajta tőkések kiszorítása az áruforgalomból. Megvalósítani a szocializmust annyit je­lent, mint megvalósítani a dolgozók jólétét. Lenin rámutatott arra, hogy a szocializmus építésének útja­­ a dolgozók életszínvona­la emelésének az útja, hogy csak a szocia­lista termelés szakadatlan növelése alapján lehet mind nagyobb mértékben kielégíteni a néptömegek szükségleteit. Lenin különlegesen nagy jelentőséget tu­lajdonított annak, hogy a dolgozók anyagi­lag érdekelve legyenek saját munkájuk ered­ményeiben. Ez ugyanis a termelés állandó emelésének egyik feltétele, a szocializmus felé való előrehaladás egyik hajtóereje. Lenin a szocialista iparosítást tekintette központi feladatnak az új társadalmi rend­szer megvalósításában. Számtalanszor hang­súlyozta, hogy a szocialista iparosítás fő láncszeme a nehézipar fejlesztése, a terme­lőeszközök termelésének fejlesztése. Csak a sokoldalúan fejlett nehézipar alapján bizto­sítható a könnyűipar és az élelmiszeripar összes ágainak, valamint a mezőgazdaság­nak az állandó fejlesztése, a dolgozók élet­­színvonalának állandó emelése, a munkások és parasztok államának gazdasági független­sége és védelmi ereje. Lenin kimutatta, hogy a termelőeszközök termelésének elsődleges növelése a közszükségleti javak termelésé­hez viszonyítva objektív gazdasági törvény, a bővített újratermelés feltételei között. Le­nin zseniális meghatározása, hogy „A kom­munizmus annyi mint szovjethatalom, plusz az egész ország villamosítása” azt jelenti, hogy a kommunizmus építése csak akkor le­hetséges, ha a népgazdaság minden ágát a legfejlettebb technika alapjaira helyezzük, ami viszont közvetlenül vagy közvetve ösz­­szefügg a villamossággal. Pártunk — a lenini tanításokat követve — szilárdan vezette és vezeti a dolgozó népet az ország szocialista iparosításának útján. Már a kommunista párt 1945-ös országos konferenciája leszögezte, hogy csakis az ország iparosításával, a nehézipar helyreál­lításával és továbbfejlesztésével lehet gyor­san felszámolni az ország gazdasági elma­radottságát, állandóan fejleszteni az ipar és a mezőgazdaság minden ágát. A párt és a kormány e politikai vonalat érvényesítve, a szocialista iparosítást állította az ötéves terv célkitűzéseinek központjába. A párt kezde­ményezésére kidolgozták az ország villamo­sításának tervét. Az iparosítás terén elért sikerek teljes egészében igazolták a párt ál­tal követett lenini politikai vonal helyességét. Az ipari termelés már 1953-ban két és fél­szeresen meghaladta az 1938-as termelési színvonalat. Százával bővítettük ki, építettük újjá és hoztuk létre az üzemeket. Új iparága­kat létesítettünk, létrehoztuk mindenekelőtt a gépipart, ami a román nép nagy győzelme és büszkesége. A nehézipar fejlődése lehetővé tette a könnyű- és élelmiszeripar termelésé­nek növelését, a mezőgazdaság felszerelését mind több és több traktorral és mezőgazda­­sági géppel. A termelőeszközök gyártásának elsődleges fokozása, mint a szocializmus gazdasági tör­vénye, egyáltalán nincs ellentétben azzal, hogy amikor a gazdasági fejlődés során egyes ágak lemaradnak — s így részleges aránytalanság jön létre a népgazdaságban — bizonyos ideig szükségessé válhat a lema­radt ágak gyorsított ütemű fejlesztése. Az RMP KV 1953 augusztusi plenáris ülése fel­tárta a népgazdaságunk fejlődésében bekö­vetkezett aránytalanságot, amit a mezőgaz­dasági, a könnyűipari és élelmiszeripari ter­melés lemaradása idézett elő. A plenáris ülés intézkedéseket tett annak biztosítására, hogy a mezőgazdasági termelés és a népi fogyasztási cikkek termelése erőteljes lendü­letet vegyen. A nehézipari termelés fejlődési ütemének bizonyos csökkenése 1954-ben — ami átmeneti jellegű volt — éppen annak tulajdonítható, hogy fel kellett lendíteni a népgazdaság elmaradt szektorait. Mint erre pártunk határozatai állandóan rámutattak, a népgazdaság alapjainak alapja, a mezőgaz­daság és a könnyűipar fejlesztésének alap­ja, a dolgozó nép jólétének forrása mindig a nehézipar volt és marad, magjával, a gépgyár­tó iparral. A párt és a kormány ezután is rendületlenül követi politikájában a szocia­lista gazdaság építésének marxi-lenini elveit, s a jövőben is állandóan fejleszti a nehéz­ipart. Lenin rámutatott arra, hogy az új társa­dalmi rend győzelmének legfontosabb és leg­jelentősebb tényezője lényegében a munka­termelékenység növelése. A munkatermelé­kenység növelése egyik legfőbb feltétele a népgazdaság továbbfejlesztésének, az ország szocialista iparosítása sikeres megvalósításá­nak, valamint a lakosság növekvő igényei egyre teljesebb kielégítésének. Lenin egyben kijelölte a munkatermelé­kenység állandó növelésének útjait. Ez: a technika állandó fejlesztése és a meglévő technika felhasználásának minden eszközzel való megjavítása, a munkások és techniku­sok szakképzettségének, technikai és kulturá­lis színvonalának növelése, a javadalmazás szocialista elvein, a szocialista munkafegyel­men és a munkások elvtársi együttműködé­sén alapuló szocialista munkaszervezés, stb. A szocialista gazdaságot nem lehet felépíte­ni az önköltség állandó csökkentése, a min­den területen alkalmazott szigorú takarékos­­sági rendszer meghonosítása nélkül — ta­nítja Lenin. Lenin különös jelentőséget tulajdonított az új rendszer győzelméért folytatott harcban a munka iránti szocialista magatartás kifej­lesztésének, a tömegek kezdeményező kész­ségének, a szocialista versenynek és a töm­e­

Next