Előre, 1956. június (10. évfolyam, 2679-2704. szám)

1956-06-07 / 2684. szám

2 Egy balra magyarázott színdarabról Szabó Lajos érdekes színdarabot írr Misztótfalusi Kis Miklósról, Erdély művelődéstörténetének e ragyogó alakjáról, aki merészen szállott szem­­be korának hatalmasságaival , a nép számára írott és nyomtatott könyvet akarta „elbővíteni” és „olcsósítani”, miként Salamon az ezüstöt Jeruzsá­lemben. A színdarabot az igaz Szó közölte, az írók olvasták, jónak találták, a Művelődésügyi Minisztérium mellett működő kolozsvári tanácsadó testület előadásra javasolta. Mindhiába! Leve­leket, összesített véleményeket, jegyző­­könyveket, valóságos tanulmányokat küldtünk az „illetékeseknek” az előadá­si engedély ügyében. Mindhiába! Ha nem tévedek, immáron második esz­tendeje tart a herce-hurca és a szer­­ző belekeseredett, belesoványodott, új darabon ő nem dolgozik, míg Kis Miklósnak el nem dől a sorsa Szabé­­di László, Asztalos István, Nagy Ist­ván, Sőni Pál, Hajdú Győző Írásos véleménnyel erősíti: a darab jó, a da­rab hasznos, a darabot játszani kell. Mindhiába! Együttvéve nincs annyi tekintélyük, mint egyetlen „megbízha­tó” lektornak, aki a színdarab eszmei tartalmát kétes értékűnek minősítette Elmondtam én már ezt nyilvános ülésen, zárt megbeszélésen, plenáriso­kon, aktívákon. Olyan helyzet állott elő, hogy immár a minisztérium ve­zetőségének a figyelmét kell felhív­nom egyes szervek eljárására. Mert a darab ott porosodik valamelyik fiók­ban. Biztatom a szerzőt: Szabó Lajos er­dj fel, magyarázd meg a miniszté­rium vezetőinek, ki volt az a Kis Mik­lós. A szerző legyint: — Mit csináljak, mit tehetek? — Magyarázd meg, hogy Misztótfa­lusi megcsontosodott egyházi dog­mákkal küzdött egész életében, hogy egy sötét korban a gondolatszabadság útja elé vágott ösvényt. Tragikus har­cával, az írástudatlanság felszámolá­sáról szőtt merész álmaival, a széles néptömegeket szolgáló ismeretterjesz­tés követelésével új, jobb élet eljöve­telének vált előfutárává. Magyarázd meg, hogy Kis Miklós haladó hagyo­mány. De ő csak legyint. — Mit csináljak, mit csináljak! — Magyarázd meg, hogy ápolni kell a haladó hagyományokat. — Mit tehetnék? A színdarabot „balra magyarázták.” — Magyarázd helyre, van ki meg­hallgasson. — Nem, nem, ne állítsa senki, hogy magamat állatom. Meg aztán, hiába kiáltom magamat ártatlannak, ha cikkelyenként meg nem mutogatom, hogy ebben vagy amabban minémű­ méltatlanságokat követtek el rajta. Kinek van erre ideje? —Olyan lektorok ítélkeztek a szín­darab felett, akiknek halovány fogal­muk sincs Kis Miklósról . — Így kell szólanunk, mert em­berek leven, emberi indulatok nélkül nem vagyunk. Se haszna, se visszhangja nincs a szavaknak. ”És az elfutó napokat za­bola nem tartja vissza.” És panaszko­dunk, hogy nincs hazai termés a drámairodalomban; hogy telnek az évek és a szildarab lassan elöregszik a lektor fiókjában A fentebb említett Kolozsváron „mű­ködő” tanácsadói testületnek magam is tagja vagyok. Kinevezett tagja. De tró-e a minisztérium vezetősége ar­ról, hogy mire és hogyan használják a testületet ? És minek nevezték oda Szabédi Lászlót, Asztalos Istvánt, Nagy Istvánt, az összes hozzáértő írókat, ha egyesek bizonyos „lekto­ri” vélemény alapján fütyülnek az egész kollektívára? Ám legyen a lektoroknak ellenvéle­ményük! Sohasem állítottuk, hogy állításaink szentek, sérthetetlenek Vitassuk meg tehát Szabó Lajos drá­máját. De vitassuk. Ne halogassuk az időknek végeztéig. Álljotj ki az is­meretlen lektor, mutassa meg magát, fejtse ki nézeteit és mi is elmondjuk a magunk véleményét. Az igazságot más módon nem lehet napvilágra hozni. SÜTŐ ANDRÁS Rendezni kell a legelők kérdését A legelő kérdésének az elintézése an­nál sürgősebb feladat, mivel a rajon takarmányalapjának legnagyobb ré­szét természetes szénafüvekből állít­ják elő. 1948—1950-ben az erdő és lege­lőrendezési munkálatok alkalmá­val számos komoly hiba történt. Sok olyan területet nyilvánítottak legelőnek, a községek megkérde­zése nélkül, amelyből soha, bár­milyen befektetés és munka árán sem lesz legelő, de ha hamarosan be nem ültetik, erdőnek sem lehet majd felhasználni. Ilyen a gedei 198 hektár legelő­területből 138 hektár, a szekeres­ le­gelőterületből 400 hektár, a putnapa­­taki legelőterületből 233 hektár, a Batrinánál közel 500 hektár, melyek­nek olyan nagy a lejtési szöge, oly­annyira sziklásak és csuszamlósak, hogy a legnagyobb mértékben veszé­lyeztetik az állatok életét. Hadd em­lítsünk egy idetartozó példát: a szekeresi legelőterületen a múlt évben esztenázott 530 juhból csak a kőomlások következtében 83 pusztult el. Jóllehet a Földművelésügyi Miniszté­rium 1955-ben kibocsátott 303 sz. ha­tározata lehetőséget ad a területek kicserélésére, még mindig nem tör­tént e tekintetben semmi, mert a ha­tározat gyakorlati végrehajtásának magyarázatát mai napig sem kapták meg a községek. A szekeresi legelő­területre ez évben is kiadták a legel­tetési engedélyt. A rajoni néptanács mezőgazdasági osztálya mindent megtesz a legelők karbantartásáért s már 1949-ben meg­kezdődtek a legelők részleges feljaví­tásának munkálatai. A tartományi néptanács pedig külön munkatelepet létesített Maroshéviz rajonban; 200 ember dolgozik májustól októberig a legelők feljavításán. Több mint 8400 hektár havasi legelőterületet tisztítot­tak meg Delut, Voivodeasa, Tihu Negru és Magyarosi legelőtömbökön, ahol megkétszerezték az elhelyezett állatok számát, kísérletek történtek 350 hektár mocsaras legelőterület le­csapódására. Évenként egyre nagyobb A kimutatások szerint Maroshéviz rajon községeinek tulajdonában 33.000 hektár legelőterület van. A valóság azonban az, hogy a le­­gelőterületek egy része az idők folyamán beerdősödött, s így nem használható legelőnek. Az IFET pedig annak ellenére, hogy már rég ki kellett volna a fát termel­nie e területekről, többször megígérte, de még ma is csak az ígéretnél tart. Ezért van a marsineti legelőterületen kb. 15.000 köbméter gátterre alkalmas fenyőfa, ami 300 számosállat, Szék­patakon az út és a vasút közelében pedig több mint 20.000 köbméter fa, ami szintén közel 300 számosállat le­gelőjét foglalja el. Minisztertanácsi rendelet kötelezi a kitermelő vállalatot, hogy a kitermelt területet meg is tisztítsa. Az IFET egyes helyeken kitermelte a fát, a terü­letet azonban nem tisztította meg a térdig érő fahulladéktól, annak ellené­re, hogy a kitermelésre előirányzott összegben benne van a tisztításra elő­irányzott összeg is. Ilyen terület van Nagygödén 120 hektár, Harlagia és Stega Bilbor területeken több mint 200 hektár, ami több száz szarvas­­marhát foszt meg legelőjétől. Az IFET-nek gondoskodnia kell minél sürgősebben e területek ki­termeléséről, illetve megtisztításá­ról, annál inkább, mert a késedel­meskedés jelentősen hátráltatja az állatállomány fejlesztését. mennyiségű műtrágyát szórnak el, míg 1955-ben csak 100 hektárra jutott műtrágya, ez évben 500 hektárra kap­tak műtrágya kiutalást, több mint 700 hektár legelőterületet természetes trá­gyázássá­ javítottak fel. Mégis nagyon káros hagyományok uralkodnak a rajonban, ami a lege­lők karbantartását, a legeltetés ész­szerű megszervezését illeti. A legelők alacsony termésho­zamát az ésszerűtlen használa­tuk és elhanyagoltságuk okozza. A legelők jórésze bozóttal és tüskével van tele, a legeltetés pedig jórészt szervezetlenü­l tör­ Nagyobb lelkiismeretességet a legelők karbantartásánál Megvalósulnak a zsilvölgyi választók javaslatai (Tudósítónktól) A megválasztásuk óta eltelt idő alatt a zsilvölgyi nép­tanácsi képviselők választóik számos javaslatát valósították meg. A Lupény­­hez tartozó Barbateniben az új kultúr­otthon befejezésén dolgoznak. Ugyan­ott tej begyűjtési központ létesült. Egyes választók kérésére Lupény tá­voli utcáiban postaládákat szereltek fel. Régebben a lupényiak csak Pet­rozsényben szerezhettek be petróleu­mot. Most Lupényben is működik pet­­róleum-elosztó központ. Bräutigam Ig­nác képviselő közbenjárásának ered­ményeképpen, Vulkánban kitakarították és tovább szépítették a városi parkot, amelynek már rég nem működő szö­­kőkútját megjavították. Ugyanitt új piacot is létesítenek. Folyik a Dealul Babii és Parosény települések villa­mosítása. Petrozsényben több utca vi­lágítását javították meg és számos eredményes intézkedés történt a város szépítésére és tisztántartására. Ank­­ó­­szán kibővítették az óvodát és számos régi lakóházat kitataroztak. A dolgo­zók hozzájárulásával megjavították az egyik forgalmas útszakaszt. Kitisztí­tották a sáncokat. Az állattenyésztés fejlesztésének akadályai Maroshéviz rajonban Maroshéviz környéke, a Kelemen havasok, az évszázados erdők és hegyi legelők birodalma, hazánk egyik igen jelentős állattenyésztési köz­pontja. Az itt elterülő közel 50.000 hektár legelő a szarvasmarha és juh­állomány fejlesztésének mérhetetlenül gazdag távlatait biztosítja. Mégis, ha Maroshéviz vajon szarvasmarhaállományát, fejlődési körül­ményeit, kilátásait elemezzük, megállapíthatjuk, hogy sok elismerésre méltó eredmény ellenére számos akadály gátolja a szarvasmarhaállomány fejlesztését. Eredmények az állatok minőségi feljavításában kisérik ezek fejlődés A Maroshéviz rajoni néptanács me­zőgazdasági osztálya a takarmányo­zási, éghajlati és gazdasági viszonyok vizsgálata alapján kijelölte a rajon szarvasmarha állományának teljes szimentálizálását, mint a második öt­éves terv egyik fontos feladatát. A szimentálizálás folyamatát segítik elő az istállózási viszonyok megjaví­tására irányuló erőfesztések, vala­mint a tartományi néptanács által lé­tesített csereközpont is. Csak a közel­múltban 10 új apaállat-istállót építet­tek és négyet javítottak meg, a csere­központtól pedig fajtiszta, a vidék ég­hajlatához jól alkalmazkodó szimen­­táli kerül a gazdaságokba. Az év első felében bevezették több helyen a törzskönyvezést is, melyben nyilvántartják a tiszta szimentáli ál­latok egyenes leszármazottjait, egye­di elbírálással sét. A szimentálizálás eddigi eredmé­nyei mellett szólnak: — 1. A szocialista szektor szimentáli teheneinek tejhozama, mely átla­gos napi 16—18 litert tesz ki, a magánszektorban levő korcstehe­nek napi átlagos tejhozamával szemben, mely nem több mint 7—9 liter. 2. — Az egész rajon egy tehénre eső átlagos évi tejhozamának emelkedése. A rajoni átlag az utóbbi két év alatt egyedenként 100 literrel növekedett. Az említésre méltó eredmények a­­zonban pillanatig sem mentik azokat a hibákat, melyek akadályozzák a ra­jon állattenyésztésének ütemesebb fejlődését. térik, az állatok keresztül-kasul járnak rajta, emiatt fahozamuk nagymértékben csökken. A községi néptanácsok által meg­tisztított legelők nagysága alig tesz ki 1000 hektárt, ami nagyon csekély, és nagyfokú nemtörődömségről tanúsko­dik. Számos gazdát lehetett látni ősszel, amint tehene mellett szitkozó­dott hogy a havason leromlott az állat, nem elég a legelő — ahelyett, hogy már tavasszal közös erővel megtisztítanák a legelőket, ami sok­szorosan visszafizetné a befektetett munkát. S akkor bizonyára vége sza­kadna azoknak a parázs vitáknak is, amelyek tavasszal, a legelőosztás al­kalmával folynak a községek meg­bízottai között a nagyobb legelőterü­letért. Erősebb munkafegyelmet A rajoni néptanács mezőgazdasági osztályán és az irányító helyeken je­lentős erőfeszítéseket tettek a szaka­szos legeltetés és a tudományosan megszervezett esztenázás bevezetésé­ért. Tavasszal előadásokat tartottak a pásztoroknak az állattenyésztés leg­fontosabb kérdéseiről. A pásztorok jórésze azonban nem tartja be az utasításokat, szervezetle­nül legeltet, ami igen nagy takar­mányveszteséget jelent. Számtalan visszaélés történik, ami a legelők ki­használását illeti. Egyes pásztorok több állatot tartanak a legelőn, mint amennyit bejelentenek a népta­nácsnál és amennyire a legelő jár, így Voda Stefan 360, Russ Gheorghe 340, Pascal Lupu 200, Pop Aurel 70 állattal legeltetett többet, mint a megengedett volt. Ennek aztán súlyo­sabb következményei is vannak: az állatokat behajtják a szomszéd közsé­gek legelőire, amiből kellemetlen vi­ták, civakodások származnak. Az ál­latok pedig ahelyett, hogy meghízná­nak a legelőn, leromlanak. Helyes lenne, ha Maroshéviz ra­jonban is bevezetnék a Gyergyó­­szárhegyen kezdeményezett mód­szert, amely szerint az a pásztor, akinek legelőjén be nem jelen­tett állatot találnak, állatonként kiszabott pénzbüntetést fizet. Sok helyen egész éven, sőt hosszú éveken át, egy és ugyanazon helyen kosaraznak. A fölgyűlt trágyameny­­nyiség térdig ér és sokféle állatbeteg­ség melegágya. Hiába a rajon, hiába a tartomány minden kérése, a helyzet csak változatlan marad, mint Pop Aurel esetében, akinek a városi nép­tanács, annak ellenére, hogy nem tar­totta be az előírásokat, mégis megad­ta 1956-ra is a legeltetési engedélyt. Az első ötéves terv eredményei ar­ról tanúskodnak, hogy Maroshéviz va­jon a fent említett akadályok ellenére is teljesítette a szarvasmarha állo­mány számbeli gyarapításának tervét, sőt mintegy 400 számosállattal túl is teljesítette. A legelőterület nagyságát, a szé­natakarmány mennyiségét, vala­mint a fent említett akadályokat tekintve azonban kiderül, hogy az adott helyzet a szarvasmarha ál­lomány fejlesztésének sokkal na­gyobb arányait biztosítja, mint a­­hogy azt tervbe vették a jövőre nézve. ZÖLD LAJOS ELŐRE A kulturális és egészségügyi létesítmények ezrei jelzik hazánkban a gyermekek iránti gondoskodást. Olyan községekben, ahol a múltban egyáltalán nem foglalkoztak a gyermekekkel — sok esetben még iskola se volt — ma már széleskörű gondoskodás övezi őket. Képünk a kackói (Dés rajon), gyermekpreventóriumot ábrázolja. ÁPOLJUK GONDOSAN szocialista mezőgazdaságunk új hajtásait Gazdasági, közigazgatási­ és kul­turális téren egyaránt számos fel­adata van a községi néptanácsoknak. Mindenekelőtt azonban a mezőgaz­dasági termelés növe­ését és a falu szocialista átalakítását kell szorgal­mazták és elősegíteniük. Szüntele­nül egyengetniük kell a dolgozó fö­­­­művesek lépteit, támogatták kell őket abban, hogy egyre dúsabb ter­mést érjenek el s ennek legfőbb biz­tosítékaképpen: minél többen lépjenek a szocia­ista gazdálkodás útjára. A végrehajtó bizottságoknak különös gondot kell fordítaniok az újonnan alakult kollektív gazdaságoknak és társulásoknak szervezeti-gazdasági megerősítésére. AZ ÉLENJÁRÓK KÖZÖTT IS AZ ELSŐKHÖZ TARTOZIK Szalmár rajonban az apai néptanács. A végrehajtó bizottság (elnök Mun­kácsi Béla, titkár Micu Iuliu)­­ nagy odaadással és hozzáértéssel irányítja és ellenőrzi a mezőgazdasági teendő­ket, gondot fordít a falu fejlesztésére. Jobbára a néptanács munkáját di­cséri, hogy rajoni viszonylatban az apaiak élenjárnak a mezőgazdasági teendők elvégzésében. Az apai halál­ban az idén is a legmegfelelőbb idő­ben kerültek fé­dbe a tavaszi növé­­nyek magvai. A végrehajtó bizottság jelentős ér­demeket szerzett az idén a falu szoci­alista átalakításában is. Oroszlánré­sze van abban, hogy a már meglevő társulás mellett április 15-én kollektí­vát avattak Apán. A néptanács fel­karolta Illyés Gyula és több más dol­gozó paraszt kollektív gazdaság ala­kítására vonatkozó kezdeményezését s a rajoni pártbizottság és a helyi alapszervezet támogatásával siker­re is vitték a kezdeményezést. Január­ban és februárban a végrehajtó bi­zottság tagjai alaposan meghányták­­vezették, miképp lássanak munkához, kik jöhetnek számításba mint a kol­lektíva alapító tagjai és kiket von­janak be a kezdeményező bizottságba. Megalakult a kezdeményező bizottság Illyés Gyula vezetésével. Február derekán már nyakig vol­tak a szervező munkában. A végre­hajtó bizottság tagjai és Maries Elisabeta alapszervezeti titkár szí­vós felvilágosító munkát végeztek a falubeli emberek körében. Derekasan kivették részüket a felvilágosító mun­kából az előkészítő bizottság tagjai is. A kitartó munka eredménye: ápri­lis 15-én felavatták a kollektív gaz­daságot A MEGALAKULÁS UTÁN SEM HAGYTÁK SORSÁRA AZ ÚJ KOLLEKTIV GAZDASAGOT - ez még nagyobb érdeme a néptanács végrehajtó bizottságának. A kollekti­visták mindjárt megalakuláskor a ta­vaszi munka kellős közepében találták magukat . így annál nagyobb szüksé­gük volt a segítségre. S a végrehajtó bizottság valóban lépten-nyomon mel­lettük állott. Az avató ünnepély még le sem zajlott, a néptanács máris egyezkedett a helybeli gépállomás­sal, hogy ezen meg azon a dűlőn szántsák fel, vessék be jól a kollektí­va földjét. Igen szűkösen állott a kol­lektíva igásállatok tekintetében, takar­mányuk, vetőmagjuk sem volt ele­gendő. A néptanács két lovát kölcsö­nözte oda a kollektivistáknak, hogy dolgozzanak, szántsanak-vessenek ve­lük. Két mázsányi vetőmagnak való zabbal és néhány mázsa szénával is kisegítette őket a végrehajtó bizott­ság. Még ennél is fontosabb volt azon­­ban az a segítség, amit a néptanács szakemberei nyújtottak. Cosbuc Ghe­orghe, a mezőgazdasági­ irányítóhely vezetője és Horotean Gheorghe technikus megmutatták például, mi­lyen mélyre és hány méter­­távolságra ültessék a gyümölcsfákat. Közvetle­nül is segítették a kollektivistákat: velük együtt 50 darab oltványt maguk ültettek el. A 22 hektár kukoricáju­kat és az egész burgonyájukat a néptanácsok szakembereinek a taná­csa szerint vetették el a kollektivis­ták. Négyzetesen. Ráadásul a bur­gonyát fészektrágyázással ültették el mindenütt. Horotean Gheorghe techni­kus nagy gonddal készítette elő a ve­­tőburgonyát, előcsíráztatást is vég­zett. A gazdaság ugyanis a következő évi vetőgumó biztosítására tíz áron nyáriültetésű krumplit is termeszt az idén — 20 áron pedig hibrid kukori­ca-vetőmagot. S mindezekhez még csak egyetlen példát a néptanács segítő készségé­ről. A kollektív gazdaság szekérszint épít és a szarvasmarha istállót ja­vítja ki ebben az esztendőben. Ehhez azonban mintegy 18 köbméter szerfá­ra van szüksége. Május 11-én a ve­zető tanács arra kérte a végrehajtó bizottságot: utalja ki számára ezt a famennyiséget. A kérést nem követ­­te semmilyen bürokratikus huza­vona: másnap, május 12-én, a kollektivis­ták már válogatták is a községi erdő­ben a gerendának, szarufának valót. HELYTELEN KÉRÉS MEGTAGA­DÁSA - EZ IS SEGÍTSÉG! S végül még valamit, amiben a néptanács segítsége megnyilvánult — az előbbiektől egészen eltérő vo­natkozásban. A fiatal kollektíva egyes tagjai amellett kardoskodtak, hogy a néptanácshoz, szövetkezethez és más intézményekhez hivatalba kel­lene juttatni több kollektivistát. Egye­­seket éppen a néptanács mezőgazda­­sági osztályára tisztviselőnek, máso­kat a szövetkezethez kiszolgálónak és így tovább. Munkácsi Béla néptanácsi elnök azonban ez egyszer nem teljesí­tette a kollektivisták kérését. Felvi­lágosította és meggyőzte őket arról, hogy a kollektíva csak úgy virágzik majd fel, ha a tagság minden mun­kaerejét ennek szenteli; boldogulásu­kat ez fogja legjobban biztosítani. A néptanács elnöke — mondanunk sem kell — helyesen járt el s biztos, hogy ősszel, a betakarításkor, ezért a se­gítségért is hálásak lesznek neki a kollektivisták. Kissé talán túl hosszan foglalkoz­tunk egyetlen új — s nem is jelen­tékeny — kollektív gazdaság „apró­­cseprő” dolgaival. Úgy véljük azon­ban, hogy ez még­sem volt fölösleges: sok néptanács végrehajtó bizottsága példát vehet az apaiaktól, miként kell támogatást nyújtani az újonnan ala­kult kollektív gazdaságoknak. DEME JANOS HOWARD FAST­­ A BŰNÖZÉS LÉLEKTANA­ Amerikai lapjelentések szerint John Gilbert Graham anyja tudta nélkül 65.000 dolláros biztosítást kötött ne­vére, majd pedig időzített bombát csempészett be a repülőgépre szálló anyja bőröndjébe. A gép a levegőben felrobbant. Nincs egyetlen gondolkodó amerikai sem, akinek ne lettek volna kellemetlen percei azután, hogy elolvasta a hírt John Gilbert Graham szörnyű tettéről: negyvennégy ember, köztük saját anyja megöléséről. Már magától az anyagyil­kosság gondolatától is megfagy az em­berben a vér, nem a tett vadállatias­­sága miatt — bár a vadállatok világá­ban ilyen nincs — hanem mert ez a bűntett könyörtelenül rávilágít arra, hova tud zülleni egy ember. Ezt a tör­ténetet, a bűnözési lélektan szemléltető leckéjének lehet nevezni. Az adott esetben Graham csak az édesanyját akarta megölni, de nagyobb összefüggésben tette arra mutat, hogy Graham számára nemcsak a saját anyja életének, de az emberi életnek általában nem volt értéke. Mindössze 44 ember volt a repülőgépen, melyet elpusztított, de minden túlzás nélkül feltételezhetjük, hogy ha a repülőgé­pen véletlenül 144 ember van, Graham akkor sem cselekszik másképpen. Ter­mészetesen vannak emberek, akik a­­zonnal magyarázatot keresnek Graham borzalmas tettére, kijelentik, hogy őrült és nincs kizárva, hogy nekik van iga­zuk. Ha befolyásos amerikai körök né­mely képviselőjének tettei gyakran ha­tárosak az őrültséggel, akkor nem csoda, hogy kisebb, vagy nagyobb mér­. Az Innosztranaja Lityeratura 1956 áprilisi számából, többen hatással lesznek a többi embe­rekre is. Rendkívül jellemző azonban az a forma, amelyben ennek az ember­nek az őrültsége kifejezésre jutott. Er­ről érdemes beszélni. A sajtóban megjelent közleményből kitűnik, hogy Grahamot erre a bűntett­re nem gyűlölet, bosszú, vagy félté­kenység késztette. Graham haszonle­sésből bűnözött. Bármilyen kegyetlenül is hangzik ez, de így van, nevén kell nevezni a dolgokat. Graham arra szá­mított, hogy anyjának és negyvenhá­rom ember életének kioltásával meg­növeli vagyonát. Ez természetesen fel­háborodást és utálatot kelt az ember­ben de csodálkozhatunk-e rajta? Fel kell tennünk önmagunknak is a kér­dést: nincs-e meg Graham tettében az utolsó évtized bizonyos eseményeinek borzalmas logikája? Vegyük például a legújabb „bestsellert” — Polly Adler könyvét „Nem minden ház szülőház”. Ez a könyv az egyik legelőkelőbb nyil­vánosház fényes karrierű tulajdonos­nőjének cinikus önéletrajza. Undorító és szemérmetlen ez a könyv. Nemcsak a pornográfia miatt, hanem amiatt a könyvből áradó teljes amoralitás miatt, amely nemcsak Miss Adlerre, hanem klienseinek a nézeteire is rávilágít. Miss Adler kliensei a társadalom oszlopai. Munkásokat és egyszerű em­bereket nem találunk közöttük. Szená­torok, kongresszusi tagok, kormány­zók, ipari „nagykutyák”,világi semmit, tevők és címeres gentleman-ek ezek... Valamennyinek hízelgett, ha Miss Ad­ler barátai közé számíthatták magukat, New York úgynevezett „felső köreinek” tagjai kérkedtek Miss Polly személyes ismeretségével. Hiszen nem titok, hogy egyetlen uta­lás a Miss Adlerrel való intim kapcso­latra, bármely társaságbeli úr számára rendkívül hasznos volt, pedig Miss Adler ez ősrégi foglalkozás sikeres gyakorlásával szerezte az elismerése­ket s nagy dicsőségeket. Könyvében Miss Adler hangsúlyozza, hogy soha egyetlen szó szemrehányást sem hallott klienseitől — úgy viselked­tek vele, ahogy üzletemberek közt szo­kás. Róla, magáról köztudomású, hogy soha, egyetlen részeget sem dobott ki. Az, hogy testekkel és lelkekkel keres­kedett, nem okozott neki különösebb lelkifurdalást, hiszen kliensei kisebb­­nagyobb mértékben ugyanezzel foglal­koztak. Öai, Miss Adlerrel együtt, gyor­sabban és egyszerűbben nyertek bűn­­bocsánatot, mint ahogy ezt bármely vallás előírja. Millió dollár bármely ajtót kinyit és bármely bűnt feloldoz Graham tovább ment ezen az uralkodó osztályra jellemző primitív filozófián; nyerészkedési céllal megölte az anyját és még 43 embert; mi azonban elég­tétellel állapíthatjuk meg, hogy az amerikai népet egészen más anyagból gyúrták. Sok tudós állította eddig, hogy Amerikában nem létezik osztálytago­zódás, nincsenek munkások, nincsenek gazdagok és szegények, a szó „elavult” marxista értelmében, hanem csak egyetlen egész van — a nép, amely baráti egyetértésben méregeti valami feneketlen, kiapadhatatlan kútból a zöld dollárokat. így hangoztatták so­káig, de e tételek hazug volta ma már oly nyilvánvaló, hogy még a fent emlí­tett tudósok is meg tudnák már őket dönteni. Sőt mi több, hálát adhatná­nak a sorsnak azért, hogy léteznek osz­­tályok Amerikában és főleg, hogy a hatalmas munkásosztály létezik. Hálát adhatnának a sorsnak, ha ké­pesek volnának levonni a tanulságot Graham szörnyű bűntettéből, mert aki ezt a borzalmas bűntettet — amelyet amerikaiak milliói teljes szívükből megbélyegeztek — végrehajtotta, az egészen egyszerűen borzalmas torz formában megismételte azt, amit az ő beteg képzelete az uralmon levők kis csoportjának tetteiből meglátott. Lehet, hogy Graham arra a bombára emlékezett, amelyet teljesen szükségte­lenül a japán népre dobtak, arra a több tízezer emberre gondolt, akiket a rettenetes robbanás elhamvasztott. Va­­lószínűleg hallotta a „tömeges meg­torlással’“ való véghetetlen fenyegető­zést, olvasta a katonai szakértők „pró­féciáját” tízmilliók pusztulásáról a kö­zelgő atomháború első óráiban. Bizo­nyára nem felejtette el a gyermekpara­­lizis­ elleni oltás kibocsátása körüli szégyenteljes botrányt Talán még azt is kiszámította, hogy hány gyermek pusztult el ennek a nyereséghajhászás­­nak a következtében; lehetséges, hogy jól tudja a számtant és kiszámítoja, mennyit ér egy gyermek élete egy, vagy húsz anya életével szemben; le­hetséges, hogy az undorító kábítószer­­keresk­edelemre gondolt, amely nagy üzletté lett az utóbbi öt évben, ameri­kai családok ezreinek bánatát és szen­vedését vonva maga után; lehet, hogy megértette, mily cinikusan, kegyetlenül játszanak egész népek sorsával az amerikai olajtrösztök és tán füleiben cseng még a guatemalai sortüzek zö­reje, hogy vad megtorlások és a fa­siszta börtönök kínzókamrái lebegtek szemei előtt. Lehetséges, hogy mindezekhez hozzá­kapcsolódott tudatában Emett Tilt meg­­lincselt néger kamaszfiú halálordítása, és végezetül lehetséges, hogy ép­pen az a tény adta az utolsó lökést Graham bűntettének véghezvi­teléhez, hogy Till gyilkosai büntetlen maradtak és arcátlanul dicsekednek bestialitásukkal az egész világ előtt. Nem tudjuk mire gondolt Graham, de szilárd meggyőződésünk az, hogy tette megfelel a kisebbség rothadt filo­zófiájának és adjunk hálát az összes isteneknek azért, hogy a többség ezt a filozófiát megveti és elítéli. 1956. június 7., csütörtök A LEGÚJABB HOLLYWOODI „DIVAT“ Hollywood, a nagy amerikai film­központ, ahol a „művészetet” a futó­szalagon állítják elő, ismét meglepte a világot valamilyen eredetiséggel. Az eredetiség első apostola Anita Ekberg filmszínésznő, melléknevén „a jéghegy”, akit Greta Garbo utód­jaként "emlegetnek. Hogy miért jég­hegy, ezt nem tudjuk, valószínűleg azért, mert svéd származású és mert Svédországban jéghegyek is vannak. Anita Ekberg egy tiszteletére re­ndezett estélyen kissé eredeti toalett­ben jelent meg. A ruha alul szabályszerű szoknyában végződött, felül azonban az öltözködés eddig ismert szabályaitól eltérően kezdődött, iro­dalmi kifejezéssel élve, ez a kezdődés szembehelyezkedve a dekadens ru­házkodási szemlélettel, merész lendülettel visszatért a primitivizmushoz és mindent a néző elé tárt. Földraj­zi hasonlattal: szolid dombok és lágy völgyek hirdették a természet pazar pompáját. Egyszerű megha­tározással : Anita Ekbergen felül nem volt semmi. Ezzel a semmivel azonban még nem merült ki a művésznő eredetisé­ge, még valami újat, még­pedig egé­szen újat adott bámulóinak. Bal ar­cára szépen kinyílt rózsát festett ismeretlen festőművész és ez a ró­zsa befedte az egész bal arcot. Anita Ekbergnek óriási sikere­ volt. A megjelent urak gratuláltak nagyszerű ötleteihez és a hollywoodi filmlapok hasábokat írtak róla. Greta Garbo — akinek a helyét igyekszik honfitársa elfoglalni — játékával tette ismertté a nevét. Anita Ekberg ugyanezt egy toalettel igyek­szik megoldani. S a jelek szerint nem is eredménytelenül. A holly­woodi „filmművészet” nagyobb dicsőségére. A KONSTANCA­ KIKÖTŐBEN az év eleje óta 370 hajó fordult meg, eb­ből több mint 50 hajó május első 20 napján. SZÁZ SZOVJET FESTŐ ÉS SZOB­RÁSZ alkotásaiból rendeztek kiállí­tást a bulgáriai Plovdivban. A SZTÁLIN VÁROSI ERNST THÄL­MANN TRAKTORGYÁR műszaki ka­binetjének megalakulása óta az üzem több mint ezer újítója 3658 újítási ja­vaslatot nyújtott be. Ebben az évben 198 újítási javaslatból hetvenet már al­kalmaztak is. A műszaki kabinet fenn­állása óta eltelt 7 év alatt közel 32 millió lejt takarítottak meg az újítá­sokkal. A NAGYSZEBENI ÁLLAMI FIL­HARMÓNIA június 21-re verseny­­pályázatot hirdet az alább felsorolt zenészi állások betöltésére : fuvola, oboa, tárogató, hegedű, mélyhegedű, gordonka és nagybőgő. A KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN május 5-én megnyitott szovjet gazda­sági és kulturális kiállítást a hónap végéig 980.000 ember tekintette meg. A SZÉKELYUDVARHELYI NŐBI­­ZOTTSÁG tagjai 86 párnát ajándé­koztak huzattal együtt a székelyke­­resztúri Gyermekek Házának. (Hódy Károlyné levelező) ISMÉT ÜZEMBE HELYEZIK a nagy népszerűségnek örvendő édes­ség-automatákat, amelyek régebben az állomások peronjain és más nagy­­forgalmú helyeken voltak felállítva. A Belkereskedelmi Minisztérium rende­lete értelmében már megkezdték a sztálinvárosi Dessobirea gyárban el­raktározott édesség-automaták kija­vítását, gépesítették a vakolást a marosvásárhelyi 8-as számú építő­­tröszt lakásépítő telepén. Az építőte­­lep újítói most tökéletesítették a va­­kológépet, amelynek termelékenysé­gét így lényegesen fokozták. A FŐVÁROSBAN RÖVIDESEN COTROCENIG hosszabbítják meg a 81-es trolibuszvonalat, amely eddig a Baneasa-i repülőtértől az Északi pályaudvarig közlekedett. A meg­hosszabbított vonalon június második felében indul meg a forgalom. ALEXANDER JENNER osztrák zon­goraművész kedden a fővárosba ér­kezett. Az osztrák vendégművész jú­nius 10-én adja első hangversenyét Temesváron. Dr. FRANZ HERBATSCHEK kö­vetség­ tanácsos és a vezetése alatt álló osztrák gazdasági küldöttség tag­jai, akik kereskedelmi tárgyalásokat folytattak külkereskedelmi miniszté­riumunk képviselőivel és megállapo­dást írtak alá az 1956—1957. évi ro­mán-osztrák árucserével kapcsolat­ban, kedden este elutaztak a főváros­ból. A MATEMATIKUSOK KONGRESZ­­SZUSA alkalmából országunkban tar­tózkodó külföldi vendégek két csoport­ban 6—6 napos kirándulásra utaztak az ország különböző részeibe.­­Az egyik csoport megtekinti a békási „V. I. Lenin” vízierőmű építkezését, a Békási szorost, a Gyilkos-tót, Sztálinvárost és a Prahova völgyét, a másik csoport a „Republica” hajón a Duna-delta vi­dékét keresi fel. HÚSZ ROMÁNIAI MŰÉPÍTÉSZ szerdán 10 napos tanulmányútra uta­zott a Lengyel Népköztársaságba. MONGOL SZAKSZERVEZETI KÜLDÖTTEK érkeztek a fővárosba, ahol tapasztalatcserén vesznek részt országunk szakszervezeti aktivistái­val. Meghosszabbították a repatriálási határidőt Figyelembe véve számos külföldön élő román állampolgárnak és volt ro­mán állampolgárnak az óhaját, hogy a hazatérésükkel kapcsolatos közke­gyelemre vonatkozó törvényerejű ren­delet alapján térhessenek vissza az országba, a Nagy Nemzetgyűlés El­nöksége törvényerejű rendeletet bo­csátott ki, melynek értelmében a re­patriálási határidőt 1958 december 30-ig meghosszabbítják. (Agerpres). Módosult a lengyel népi együttes fővárosi előadásainak időpontja A Külföldi Kulturkapcsolatok Ro­­mán Intézete közli, hogy a lengyelor­szági­­„Mazowsze” állami népi ének­ és táncegyüttes bukaresti előadásai­nak műsora technikai okokból a követ­­kezőképpen módosul : A június 9-én, szombaton este 8 órára hirdetett előadást június 7-én este 8 órakor tartják meg a Patria filmszínházban Június 10-én, vasárnap este fél 3 órakor a vendégegyüttes a J. V. Sztá­­lin pihenő, és kulturpark nyári szín­házában lép fel. A június 9-i, szombat esti előadás­ra eladott jegyek csütörtökre érvé­­nyesek. Jegyelővétel a Patria film­színház és a kulturpark jegypénztá­ránál. IDŐJÁRÁS A Meteorológiai Intézet közli: Szép, meleg idő várható. Éjjel és délelőtt jobbára derült égboltozat, dél­­után erősebb felhűsödés, záporok, zi­vatarok, egyes helyeken — főleg a hegyes vidékeken — jégeső. Enyhe szél, alig változó hőmérséklet, nappal 24 és 34 fok, éjjel 14 és 18 fok között. A következő három napra, főleg dé­len, meleg idő várható. Változó fel­hőzet, záporok az ország minden ré­szén, főleg Erdélyben, ahol egyes he­lyeken jégeső is várható. Enyhe, időn­ként élénkülő szél. Az ország észak­­nyugati részén némileg csökkenő, kü­­lönben alig változó hőmérséklet.

Next