Előre, 1957. december (11. évfolyam, 3143-3169. szám)

1957-12-14 / 3154. szám

1957. december 14., szombat. Népköztársaságunk 10. évfordulója előtt Lankadatlan erővel folyik a verseny a zsilvölgyi bányákban Népköztársaságunk kikiáltásának 10. évfordulója előtt a Zsilvölgyében bánya bányával, részleg részleggel, csoport csoporttal küzd az elsőbbségért. Les­sük el a nagy verseny néhány mozza­natát... Az év első felében az élüzem címet az urikányi bánya nyerte el. A petril­­lai bányászoktól vitték el az uriká­­nyiak a zászlót. A petrillaiaknak ter­mészetesen fájt a vereség, s kemény harcot indítottak az elsőbbség vissza­­hódításáért. A többi bányák munkakö­zösségei is nekilendültek. November 7-én azonban nem Petrilla és nem is Urikány, hanem a vulkáni bánya került az élre. Újabb vállalások, újabb küzdelem indult december 30. köszöntésére. A lapokban néhány nap elteltével jelentették: „Petrilla ismét az élen! November első felében 4025 tonna sze­net adott azon a 18.000 tonnán kívül, amelyet az év első tíz hónapjában ter­melt terven felül. A termelékenység 11,1 százalékkal emelkedett Petrillán“. A vulkániak válasza ez volt erre: „Ma megelőzött Petrilla, holnap újra mi leszünk az elsők“. A küzdelem to­vább folyik. Csak a nagy ünnep elő­estéjén dől el a rangsor Van már üres csille, de tele is! Aki járt a zsilvölgyi bányákban, fel­tétlenül hallott már az „üresek“ hiá­nyáról. Nem­ volt olyan gyűlés, ame­lyen a bányászok ne panaszolták volna fel, hogy: „Kevés az üres csille, sokat kel várni rá! Ezért nem tudtunk töb­bet termelni!“ Azt is tudta mindenki, hogy volt ugyan elég csille, de helyen­ként rosszul szervezték meg a szállí­tást. Ez volt a helyzet nemrégiben a vul­káni bányában is. A bányászok több „üreset“ kértek, a bányavezetőség pe­dig még több új csillét és mozdonyt a felettes szervektől. Az egyik termelési értekezleten Ka­rácsonyi Rudolf brigádvezető újra fel­vetette a szállítás jobb megszervezésé­nek kérdését. Heves vita alakult ki. A műszaki vezetőség végül úgy döntött, nem kér több csillét és mozdonyt, el­lenben megszervezi a belső tartalékok jobb felhasználását. Megmozdult az egész kollektíva. Ku­tatni kezdték a lehetőségeket. Ekkor jelentkezett újításával Petrut Petre vájár. Egy szerkezetet javasolt a csillék kitakarítására. Böjte Pál brigád­vezető pedig azt tanácsolta, hogy a fa­anyag szállítását csak egyetlen váltás­ban, a legkevésbé megterhelt műszak­ban bonyolítsák le. Jobban meg kell tölteni a csilléket. Szervezzék meg a csillék jobb karbantartását — javasol­ták mások. Végül sikerült úgy megszervezni Vul­kánban a szállítást, hogy ma már fö­löslegük is van villanymozdonyokból és egyéb szállítóeszközökből. A bányászok nem kérnek többé üres csillét, hanem egyéb fontos dologról tárgyalnak. Van már üres, de teli csille is. Ennek tud­ható be, hogy Vulkán mg az élen jár- Egy páratlan teljesítmény Ezekben a napokban egymást érik az érdekes jelentések. Egymásután feje­zik be évi tervüket a zsilvölgyi bányák különböző részlegei. Így Vulkánban a IV. szektor, Lónyán az I. szektor stb. Van azonban Aninószán egy szek­tor, mégpedig a III-as, amelyről külö­nösen érdemes beszélni. Ezt a szektort nem mérnök, hanem egy kommunista technikus vezeti. Egy évvel ezelőtt bízta meg a párt Bulea Teodor elvtársat azzal, hogy hozza rendbe, lendítse fel a III. szektort, a­­mely rosszul állt akkor. Ezt a nem könnyű feladatot Bulea elvtárs sikere­sen végrehajtotta. A Zsilvölgyében a napokban megtar­tott tapasztalatcserén az aninószai bá­nya vezetősége, valamint Bulea elvtárs tartott beszámolót. A tapasztalatcsere célja az volt, hogy megismertesse a többi bányák vezetőivel és munkásaival az aninószai bányában az egy munkás­ra eső széntermelés terén elért párat­lan eredményt. Bulea elvtárs elmondotta, hogyan si­került rövid idő alatt egy gyenge szek­tort élenjáróvá változtatni. A III. szek­tor már befejezte évi tervét és az egy munkásra eső legmagasabb termelékeny­séget érte el a Zsilvölgyében. A múlt év végén ez a szektor nem teljesítette tervét. Januárban az egy munkásra eső termelékenység már 1197 tonna volt, októberben pedig: 1650 tonna! Bulea elvtárs nem irodában született intézkedésekkel kezdte, hanem elbe­szélgetett az emberekkel. Megvitatta velük a helyzetet. Termelési értekezle­teket hívtak össze. Nem azzal töltötték az időt, hogy felhánytorgassák, mi nincs, hanem határozatokat hoztak arra, mit kell tenni, hogy a dolgok jobban menjenek. Minthogy a tervet nem teljesítették, az emberek keresete is gyenge volt. Bubea elvtárs megma­gyarázta nekik: csak ők maguk vál­toztathatnak a helyzeten. Az egyenes, világos beszéd megtette hatását. Rendbe hozták a járatokat, a szállítást, a szerszámokat. Mindent megtettek, hogy csökkentsék a nempro­­duktív munkák időtartamát. A nempro­­duktív munkánál ugyanis (mint pél­dául mikor u­jra támadják a szénfalat, vagy az irányított összeeresztést végzik, tehát az előkészítő munkáknál­ az em­berek kevesebbet keresnek, mint ami­kor szenet fejtenek. Bulea elvtárs megmagyarázta a bá­nyászoknak, hogy ha ezt a munkát gyorsabban végzik el, több idő jut a fejtésre. Végülis ezeket a munkákat ma három nap helyett egy nap alatt befejezik. Ezáltal természetesen nőtt a termelékenység. Csak addig volt nehéz, amíg teljesí­tették a havi tervet és nőtt a termelé­kenység. Ekkor már többet kerestek az emberek s volt pénzalap a mellékmun­kák és a rezsimunkások pénzjutalmá­ra is. Hogy megy tehát mostanában a mun­ka a Zsilvölgyében. Novemberben 15.681 tonna szenet fejtettek terven felül, az év elejétől november végéig 55.600 tonna volt a többtermelés. Év végére be akarják hozni a múlt évi le­maradást. A múlt évi adósságból még 18.400 tonna hiányzik. Minden remény megvan arra, hogy december 30-ra a Zsilvölgye kiegyenlíti tavalyi adóssá­gát. Népköztársaságunk fennállásának 10. évfordulójára derekas munkával ké­szülnek bányászaink. ANDRÁS KÁROLY Az építőipari és faipari munkások szakszervezetének kongresszusa Péntek délelőtt megnyílt a főváros­ban az építőipari­, építőanyagipari és faipari munkások szakszervezetének V. kongresszusa. A kongresszus munkálataiban részt vesz J. Dobre, az SZKT Elnökségének tagja, Gh. Hossu építő- és építőanyag­ipari miniszter és helyettesei, az épít­kezési, építőanyag- és faipari vállala­tok küldöttei. Horváth András elvtárs, az építő-, építőanyag- és faipari munkások szak­­szervezete KB elnöke beszámolt a ■szakszervezet tevékenységéről. 1. Dumitrescu elvtárs, az ellenőrző bizottság elnöke ezután felolvasta a bizottság jelentését. A jelentések elhangzása után meg­kezdődött a vita. A kongresszus folytatja munkálatait. Befejeződött a Duna vaskapui szakaszának szabályozásával foglalkozó román-jugoszláv vegyes bizottság ülésszaka A Duna vaskapui szakasza szabá­lyozási munkálatainak vezetésével és egybehangolásával foglalkozó román­­jugoszláv vegyesbizottság december 6. és 13. között Bukarestben megtar­tott második ülésszakán jóváhagyták a román és jugoszláv szakemberek 1957 októberében Bukarestben megtar­tott tanácskozásán kidolgozott javas­latokat és megállapították a Duna vaskapus szakaszának szabályozásá­ra vonatkozó műszaki-gazdasági em­lékirat kidolgozásával kapcsolatban hozandó intézkedéseket. Pénteken délután a villamosenergia igazgatóság épületében a két fél ve­zetői : Nicolae Gheorghiu mérnök, ne­héziparügyi miniszterhelyettes és Csedomir Milikovics mérnök, a jugo­szláv villamosenergia vállalat vezér­­igazgatója aláírták az ülésszakon fel­vett jegyzőkönyvet. A Nehézipari Minisztérium csütör­tökön este vacsorát adott a fővárosi Athenee Palace szálló étteremben a Vaskapu vidéki dunarendezési munká­latokat irányító és egybehangoló ve­gyesbizottság tagjainak tiszteletére. Nikola Vujanovics, a Jugoszláv Szö­vetségi Népköztársaság bukaresti nagykövete pénteken este koktélpartit­ rendezett a nagykövetség épületében a dunaszabályozási munkálatok irányí­tásával és egybehangolásával fog­lalkozó román—jugoszláv vegyes bi­zottság második ülésszakának befeje­zése alkalmából. A román—jugoszláv dunaszabályo­zási vegyesbizottságban részvevő ju­goszláv megbízottak pénteken éjjel ha­zautaztak. (Agerpres) Vasárnap kezdődik Az Ifjúság III. Téli Spartakiádja Új nagyszabású tömegverseny veszi kezdetét vasárnap: az Ifjúság III. Téli Spartakiádja. Ez a több mint két hónapig tartó ver­senysorozat lényegében már he­tekkel, hónapokkal ezelőtt megkez­dődött. A sportközösségek, üzemi sportkörök és az újonnan válasz­tott Testnevelési és Sportunió szer­veinek az első vizsgája volt a hi­vatalos kezdést megelőző szervezé­si tevékenység. Értékes híreket kap­tunk Kolozsvárról, Nagyváradról, Craiováról és a tavalyi győztes Nagybánya tartományból Ezeken a helyeken a sportvezetők már a szer­vezési munkában is kitűntek Ma­rosvásárhely rajonban például a TSU ellátta a falusi sportköröket felszereléssel. A spartakiád versenyei során tízezrek ismerkednek meg a sport­­tal. Különösen falvakon van nagy sikere a szánkó, si. népi birkózó versenyeknek Az elmúlt három esz­tendő alatt a spartakiák versenyein számos fiatal tehetség tűnt fel s ezek ma már az ország legjobb sportolói közé küzdötték fel magu­kat. Az ezévi ifjúsági asztali­te­nisz bajnokság döntőjében a te­mesvári Marius Bodea és a nagy­váradi Menyhárt Magda személyé­ben a tavalyi spartakiád versenyein feltűnt sportolók indultak. Ez azonban csak egyik célkitűzé­se a spartakiádnak. Hiszen nem csak arról van szó, hogy minő­ségi sportunk utánpótlást kapjon a spartakiád versenyein feltűnt te­hetségekből, hanem az is célkitűzé­se, hogy a sport révén az ifjúság nagy tömegei formálódnak egészsé­ges, edzett emberekké. Ebben az esztendőben a sparta­kiád versenyműsorában hét sport­ág szerepel: sí, szánkó, sakk, asz­tali­tenisz, korcsolya, népi birkó­zás, torna. Vasárnap ebben a hét sportágban kezdődnek meg a küzdelmek. Moz­gósítás szempontjából az első sza­kasz versenyei a legfontosabbak. Hiszen itt indulnak a legnépesebb tömegek. Az első szakasz decem­ber 15-től, 1958 február 8. tart Eb­ben az időszakban kell a néptaná­csoknak, a helyi sport­szerveknek komoly segítséget nyújtaniuk sport­­mozgalmunk fiatal hajtásai, az új sportkörök számára. A követke­ző szakaszokon a rajoni, tartomá­nyi és az országos döntőkön (sí, sakk, asztalitenisz, népi birkózás) már a minőségi eredményeken a versenyek ütemes lebonyolításán van a hangsúly. A téli spartakiád nagyszerű le­hetőséget kínál, a tömegsport fel­lendítésére nagyszerű segítője ez a verseny sportmozgalmunk fellendí­tésének, a fiatalok nevelésének. KINCSES JÓZSEF E­L­Ő­R­E Oldják meg végre az emberiség létfontosságú kérdéseit N. A. Bulganyin üzeneteinek világvisszhangja PÁRIZS Az egész francia sajtó nagy fi­gyelmet szentel N. A. Bulganyin üze­neteinek, amelyeket az USA, Anglia, Franciaország és Nyugat-Németor­­szág kormányfőihez intézett. Vala­mennyi francia lap leszögezi, hogy az illető kormányoknak alaposan ta­nulmányoznak kell az üzenetet. „A FESZÜLTSÉG ENYHÍTÉSÉRE IRÁNYULÓ SZOVJET OFFENZÍVA ÚJABB LÉPÉST TETT ELŐRE“ címmel a Combat terjedelmes cikket közöl, s abban a többi között ezeket írja: „Az Egyesült Államok, amely a szovjet technikai sikerek folytán se­bezhető lett, most azzal akar nyo­mást gyakorolni a Szovjetunióra, hogy a nyugat-európai országokban támaszpontokat állít fel középhatósu­­garú távirányított lövedékek kiröpí­­tésére.“ A lap ezután rámutat arra, hogy az USA erőfeszítései nem hagy­hatják közömbösen azt az országot, amely ellen irányulnak.“’. A szovjet vezetők — írja a lap — újabb diplo­máciai békeoffenzívát indítottak, mert jól tudják, hogy a Bundeswehr atom­felfegyverzése és atomtámaszpontok létesítése Nyugat-Európában fokozni fogja a nemzetközi feszültséget, és mert látják, hogy a nyugat-európai közvélemény egyre növekvő ellenál­lást tanúsít ezekkel a tervekkel szem­ben. Hiába mondja az USA, hogy a Szovjetunió csak éket akar verni a nyugati hatalmak közé, a nyugati közvélemény a szovjet javaslatokban újabb esélyt lát a b lékére. Egyre töb­ben fogják követelni kormányunktól, hogy vegye figyelembe a kínálkozó esélyt és fogadja el a szovjet javas­latokat, még mielőtt teljesen áthidal­­hatatlanná válik a szakadék Kelet és Nyugat között". A Le Monde részleteket közöl N. A. Bulganyinnak Gaillard francia miniszterelnökhöz intézett üzeneté­ből és vezércikkben foglalkozik az üzenetben foglalt főbb javaslatokkal. A lap nagy figyelmet szentel az eu­rópai demilitarizált övezet létrehozá­sára vonatkozó javaslatnak. ,,­ME ITT VAN AZ A LEHETŐSÉG, A­­MELY KIVEZETHET A VÉGZETES FEGYVERKEZÉSI HAJSZÁBÓL. Az Atlanti Szövetség ma képtelen meg­oldani a két blokk problémáit, de nem képes megoldani még nyugat­európai tagállamainak kérdéseit sem. Az atlanti kormányoknak ma érde­kük, hogy elfogadják a szovjet ja­vaslatokat és a maguk részéről is tegyenek javaslatokat, hogy nyer­jenek végre megoldást az emberi­ség létfontosságú kérdései“ — írja a többi között a lap. A francia demokratikus sajtó hang­súlyozza, hogy N. A. Bulganyin üze­neteiből világosan kitűnik, hogy a nyugati országoknak választaniuk kell a békére és a világ biztonságára néz­ve halálos veszéllyel járó atomfegy­verkezés és a Kelet és a Nyugat kö­zötti békés együttélés és együttmű­ködés között. ,,A hidegháború és a melegháború előkészítése vagy egy újabb háború veszélyének, a német militarizmus és az atomháború veszélyének elhárítá­sa — ez az a két alternatíva, amely között ma választanunk kell" — írja a Liberation. ,,Az erőszakon alapuló atlanti politika, mindenkor veszélyes politika volt, s ugyanakkor meddőnek is bizonyult, mert nem ve­zetett szovjet kapitulációhoz. Ma, a jelenlegi erőviszonyok közepette pedig teljes képtelenség ilyen politikát folytatni. Örvendenünk kell Bulga­nyin üzenetének s bűnt követnénk el, ha nem használnánk ki a felkínált lehetőséget“ — írja a többi között a Liberation. A l’Humanité kidomborítja az ag­resszív szándéktól mentes szovjet kül­politika békés jellegét. „Mire hasz­nálja a Szovjetunió a fölényét? — kérdezi a lap. Miért nem kezd táma­dást, amikor pedig az interkontinen­tális ballisztikus rakéta biztos előnyt jelent számára ? Lám, ezt nem tud­ják nekünk megmagyarázni azok, akik szovjet fenyegetésről fecseg­nek. A Szovjetunió nemcsak, hogy nem támad és nem fenyeget senkit de minduntalanul megismétli béke­javaslatait. Vagy elfogadjuk az ame­rikai terveket, és holnapra az atomlö­vedékek pusztulásra ítélt célpontjaivá válunk, vagy hozzájárulunk a feszült­ség enyhítéséhez, elfogadjuk a Szov­jetunió által javasolt Kelet-Nyugat közötti értekezletet és ismét elfog­laljuk nagyhatalmi helyünket — ez az a két út, amely között országunk­nak ma választania kell". BONN Adenauer kedvező IV. A. Bulganyin levele kancellárhoz általában visszhangot keltett a nyugatnémet főváros politikai köreiben. Amint a DP­A hírügynökség jelenti, Von Bren­tano, a Német SZK külügyminisztere, december 11-én a kormánykoalíció parlamenti csoportjának ülésén kije­lentette, hogy a szovjet kormányfő le­vele ,,formailag korrekt és hangjában mérsékelt." Brentano kijelentette, hogy mindent el kell követni a nemzetközi feszült­ség enyhítésére s ezért a lehető leg­alaposabban tanulmányozni kell min­den ilyen irányú lehetőséget. Brentano megjegyezte, hogy a Szovjetunió és Nyugat-Németország között jelenleg folyó tárgyalások so­rán, azok lefolyásából ítélve, némi eredményeket értek el. A szovjet kormányfő levele pozitív értékelésnek örvendett a Német Szo­ciáldemokrata Párt köreiben. Ollenha­­uer, a párt elnöke kijelentene: az a tény, hogy N. A. Bulganyin a NATO- tanács ülésszakának megnyitása előtt levelet intézett Adenauer kancellárhoz, azt bizonyítja, hogy a szovjet kor­mány ,,kivételes jelentőséget tulajdo­nít" a ,,végzetes" atomfegyverkezés­nek és annak, hogy a Német Szövet­ségi Köztársaság területén rakétatá­maszpontokat akarnak létesíteni. ,, Különösen nagy jelentősége van annak — írja ezzel kapcsolatban a DPA —, hogy BULGANYIN ELSŐ­RENDŰ FONTOSSÁGÚ FELADAT­NAK TARTJA A HIDEGHÁBORÚ ÉVEIBEN MEGRENDÜLT KÖLCSÖ­NÖS BIZALOM HELYREÁLLÍTÁ­SÁT". A DPA szerint MENDE, a Szabad Demokrata Párt parlamenti frakciójá­nak vezetője igen fontosnak tartja azt, hogy a szovjet kormányfő reálisan értékeli az atomháború katasztrofális következményeit a sűrűn lakott két Németország szempontjából és hogy helyesli azt a gondolatot, hogy Kö­zép-Európában korlátozni kell a fegy­verkezési övezetet. Számos nyugatnémet lap úgy véle­kedik, hogy Bulganyin levele pozitív tényezőnek tekinthető a nemzetközi feszültség enyhítése, és az NSZK és a Szovjetunió közötti kapcsolatok meg­javítása tekintetében. A hamburgi DIE WELT az üzenet tartalmát összefoglalva ezt írja: Bul­ganyin, szovjet miniszterelnök ellen­zi azt, hogy atomfegyvereket tárolja­nak a Szövetségi Köztársaság terüle­tén. Azt javasolja, hogy Közép-Euró­­pában létesüljön egy olyan övezet, a­­melyben ne legyen atomfegyver és csökkentsék az ebben az övezetben állomásozó idegen csapatok létszá­mát, vagy vonják ki az idegen csapa­tokat ebből az övezetből. A lap hangsúlyozza, hogy Bulga­nyin levele elfogadható alap a továb­bi tárgyalások számára és hangsú­lyozza, hogy ,,a helyzet súlyosságát tekintve", a lehető legkomolyabban foglalkoznunk kell ezzel a levéllel. RÓMA N. A. Bulganyin levelei a legfőbb nyugati országok kormányaihoz az olasz közvélemény figyelmének közép­pontjában vannak. Az UNITA hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió éppen akkor tesz javasla­tot egy nemzetközi leszerelési egyez­mény megkötésére, amikor az ameri­kaiak mindent elkövetnek, hogy Nyu­gat-Európából atombombákkal és ra­kétafegyverrel felszerelt agressziós támaszpontot csináljanak. Ha Bulganyin javaslatát elfogadják — írja a lap,­­ akkor elsősorban megszűnne a fegyverkezési hajsza s ez természetszerűen arra vezetne, hogy az amerikaiak lemondanának szándékukról, hogy Európában raké­tatámaszpontokat létesítsenek. A PRESE hangsúlyozza, hogy „Bul­ganyin levelei rendkívül nagy jelentő­­ségűek, ha meggondoljuk, hogy köz­vetlenül a NATO tanácsának üléssza­ka előtt küldte el őket. Nyilvánvaló, hogy a szovjet miniszterelnök figyel­meztetésnek szánta ezeket a leveleket olyan újabb akciókkal szemben, amelyek még inkább fokozhatnák a nemzetközi feszültséget". A burzsoá lapok szokásukhoz híven igyekeznek kiforgatni a szovjet kor­mányfő üzenetének igazi értelmét. A Koreai NDK dolgozói számos új vállalatot építettek első ötéves tervük teljesítése során. Képünkön: • Madong-cementgyár, amely évente 400 ezer tonna cementet fog termelni. A nemzetközi helyzet fejlődésében ismét nagy és felelősséggel járó pillanathoz érkeztünk el. És mint minden komoly és nehéz kérdésektől terhes időpontban, most is, a Szovjetunió a nemzetközi élet nyílt porondján, az egész világ előtt foglalt állást és szögezte le a maga és az egész f békeszerető emberiség ne­vében az álláspontját. Ez a vélemény­­ a békepolitika megdönthetetlen grá­nitalapjáról hangzott el és nemcsak a józan és elemző ész hangján szólt a világ egyes felelős tényezőihez, hanem ugyanakkor az alkotó javaslatok ere­jével akarja előbbre vinni a nemzetközi helyzet ngegfeneklett ügyét. A Szovjetunió újabb béke­javaslatai N. A. Bulganyin levelében láttak nap­világot, amelyet Eisenhower elnökhöz, Adenauer kancellárhoz, Gaillardhoz és McMillanhoz küldött, valamint abban a nagyfontosságú dokumentumban, a­­melyet az ENSZ tagállamaihoz , kö­zöttük a mi országunkhoz is intézett. Ezeknek a történelmi dokumentumok­nak a méltóságteljes hangja, éles és áttekinthető elemzései, megdönthetet­len történelmi bizonyítékai és végül igen értékes és alkotó javaslatai mél­tán váltották ki a közvélemény mesz­­szemen­ő érdeklődését és meleg helyes­lését. Hiszen nem kevesebbről van szó, mint egy újabb nagyméretű szovjet békeakcióról, abban a pilla­natban, amikor a NATO-államok fegy­­vert csörtetve fokozzák a „hideghábo­rút", amikor a nyugati propagandagé­­pezet növelte uszító­ hadjáratát, ami­kor újabb "elméleteket" dobtak be a köztudatba a NATO-államok „erőpoli­­tikájának” igazolására. Ebbe a felfokozott hidegháborús lég­körbe szólt bele a Szovjetunió erőtel­jes és józan hangja. A szovjet jegy­zékek, valamint N. A. Bulganyin leve­lei, pontról-pontra elemzik a nagyha­talmak, a NATO-országok és ezen be­lül elsősorban az Egyesült Államok rendkívül nagy felelősségét ebben a feszült nemzetközi helyzetben és rá­mutatnak arra, hogy a háborús hisz­téria, a fegyverkezési hajsza, a „hi­degháború" politikája igen veszélyes játék, amely az emberiséget könnyen súlyos katasztrófába döntheti. , Ma az egész világ tanúsíthatja — szögezi le N. A. Bulganyin —, hogy ez a po­litika semmilyen pozitív eredményt nem hozott még azoknak az államok­nak sem, amelyek oly régóta és oly kitartással folytatják és egy olyan új háború veszélye elé állította az embe­riséget, amelynek borzalmas követkee­­ményei meghaladnák az ember min­den képzeletét." Mert hiába minden amerikai „elmé­let“, ma már nem léteznek „helyi­ há­borúk", nevetséges naivság a háborúk lokalizálásáról prédikálni, minthogy az USA európai támaszpontjainak egész légiója sem mentheti meg az amerikai földrészt egy modern háború minden pusztításától. A szovjet jegyzékek, épp úgy mint Bulganyin elvtárs levelei, igen erőtel­jesen hangsúlyozzák azt, hogy az északatlanti­ szövetség politikája nem vezet sem a nemzetközi feszültség fel­oldására, sem a normális békeviszo­nyok megerősítésére, hanem soha nem látott, pusztító háborúhoz és katasz­trófához. Ezért a politikáért elsősor­ban az USA felelős. Éppen ezért a Szovjetunió­ Eisenhower elnökhöz in­tézett levelén keresztül az amerikai vezető körök figyelmét hívja fel erre a veszélyre. ,A mai szovjet-amerikai kapcsolatok nem elégíthetik ki a szovjet népet és úgy látszik, az ame­rikai népet sem...’“ — állapítja meg a levél. Majd fennebb: „Ez a kérdés annál fontosabb, mert a mai hely­zetben a béke sorsa óriási — való­színűleg döntő — mértékben az or­szágaink közötti kölcsönös kapcsola­toktól függ. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy országaink kezdeményező készségről tegyenek tanúbizonyságot és megtegyék azt, amit a népek már régóta várnak tőlük: törjék meg a „hidegháború“­ jegét." A Szovjetunió a maga részéről is­mét tanúbizonyságot tett kezdeménye­ző készségéről. Az ENSZ tagállamai­hoz, valamint a nyugati kormányfők­höz intézett levelekben igen konkrét formában teszi meg újabb békejavas­latait. A Szovjetunió — az Eisenho­­werhez­ intézett levélben azt javasol­ja, kössenek olyan megállapodást, amely kötelezi Amerikát, Angliát és a Szovjetuniót, hogy nem használ­ják a nukleáris fegyvert és 1958 ja­nuár 1-től beszüntetik a kísérleti rob­bantásokat minden ilyen fegyvertípus­­sal; kössenek olyan megállapodást — mondja tovább a levél —, amely sze­rint lemondanak arról, hogy Német­ország területén mind a nyugati, mind pedig a keleti részen, bármilyen­­fajta nukleáris fegyvereket tároljanak, azt javasolja továbbá, hogy ezt az egyezményt ki kell egészíteni egy olyan megállapodással, amelynek ér­telmében a Német SZK és a Német Demokratikus Köztársaság lemonda­nak arról, hogy nukleáris fegyvereket gyártsanak és tároljanak Németor­szágban. Ez esetben Lengyelország és Csehszlovákia — saját területüket il­letően — csatlakozik ehhez a meg­állapodáshoz. Mi volna ennek a megállapodásnak az óriási előnye ? Az, hogy Közép- Európában létrejönne egy több mint 100 millió lakosú széles övezet, amely kívüláll az atomfegyverkezési öveze­ten és amelyben az atomháború ve­szélye a minimumra csökken. És mennyire megerősíti ezt a kez­deményezést a Szovjetuniónak az a javaslata, mely szerint kész kivonni csapatait Németországból és a többi országból, ahol a Varsói Egyezmény alapján állomásoznak, ha az USA, Nagy-Britannia és Franciaország is kivonja fegyveres erőit a Német Szövetségi Köztársaság és a többi NATO állam területéről. Nagy lépés lenne ez Európa békéjének biztosítá­sa felé, a kölcsönös bizalom megte­remtése felé. Olyan lépés, amely mindenben megfelel a Román Nép­­köztársaság érdekeinek is. A Román Népköztársaság kormá­nyához és a többi ENSZ-tagállamhoz intézett jegyzékben a szovjet kormány kifejezi mély aggodalmát a jelenlegi nemzetközi helyzet miatt és „abból a tételből indul ki, hogy a jelenlegi­­ körülmények között minden kormány­­ nemcsak saját népe sorsáért, hanem­­ bizonyos mértékben a világbéke sor­sáért is felelős és ezért nem marad­hat közömbös a jelenlegi nemzetközi helyzet súlyosbodásával szemben“’. Ez az okfejtés helyes, mert ha — az emberiség szerencsétlenségére — a világ egy újabb háborúba sodródik, egyetlen állam sem érezheti magát biztonságban. Éppen ezért minden állam vezetőjének, ha valóban népe­­ akaratát képviseli, határozottal­ ki kell állnia a béke ügye mellett és mindent elkövetni a nemzetközi fe­szültség enyhüléséért, a fegyverkezé­si hajsza megszüntetéséért. A jegyzék hangsúlyozza, hogy azért romlott a helyzet, mert az Egyesült Államok és a NATO-államok vezetői igen veszélyes politikát folytatnak minden téren, így például közel- és közép-keleti, politikájuk komoly ag­godalmat váltott ki a közvélemény­ből; veszélyes akció az is, amely va­lamilyen formában egyesíteni akarja a világ különböző részeiben létesí­tett agresszív katonai tömböket; a békeszerető emberiség aggodalma kí­séri azt a kalandorpolitikát, amely Nyugat-Németországot ismét talpig fegyverbe akarja öltöztetni és atom- és hidrogénfegyverekkel felszerelni a revansvágyó hitlerista tábornokok ál­tal vezetett agresszív seregeket. Ez a kalandorpolitika ellentétben áll a népek érdekeivel. A Román Népköztársaság kormánya nem egy­szer kifejezte azt, hogy minden ere­jével szembeszáll a „hidegháborúval" és minden olyan politikával, amely a békés egymás mellett élés ellen irá­nyul. Kormányunk minden nemzetközi fó­rumon aktív harcot folytatott és foly­tat a békepolitika érvényesüléséért. Az ENSZ legutóbbi ülésszakán küldött­ségünk tevékenyen támogatta a szov­jet leszerelési javaslatokat, határo­zottan kiáll a kis és gyarmati népek érdekeiért, a Közép- és Közel-Kelet bé­kéjének biztosításáért. Küldöttségünk tagjai nem egy esetben hangsúlyoz­ták, hogy a Román Népköztársaság teljes erejével támogat minden olyan javaslatot, amely a nemzetközi fe­szültség enyhülését célozza, s amely hozzájárul a világbéke megerősítésé­hez. Kormányunk nagy visszhangot kiváltó kezdeményezéssel kívánta megerősíteni a Balkán békéjét és olyan légkört teremteni Európának ebben a részében, amely elősegíti nemcsak a Balkán-félsziget népei­nek építőmunkáját, hanem az egész világ békéjét is. Természetes tehát, hogy követke­zetes békepolitikát folytató szocialis­ta államunk, örömmel fogadta a Szovjetunió jegyzékét, amely ismét kifejezi nagy barátunk és szövetsé­­gesünk törhetetlen békepolitikát és amely újabb lépést jelent a háborús erők megfékezésére Mint a Varsói Egyezmény egyik aláírója, többször is leszögeztük: tá­mogatjuk azt a szovjet javaslatot, amely a két államcsoport, a NATO és a Varsói Egyezmény közötti meg nem támadási egyezmény létreho­zását szorgalmazza. A Szovjetunió mind jegyzékében, mind pedig leveleiben reális megálla­pításokat és reális javaslatokat tesz. Éppen ezért a Szovjetunió s az egész békeszerető világközvélemény reális döntéseket vár az Egyesült Államok­tól és a NATO-államoktól. Ezek a reális, ésszerű határozatok számba kell vegyék a Szovjetunió és a béke­­tábor érdekeit, számba kell vegyék azt, hogy a Szovjetunió műszaki és tudományos téren olyan eredménye­ket ért el, amelyek messze túlszár­nyalják a NATO-államok technikai eredményeit mind a tudomány, mind pedig a modern fegyverek gyártása terén. Ugyanakkor abból kell kiindul­­niok, hogy a Szovjetunió ezt az elő­nyét nem a népek kárára, hanem a népek javára akarja felhasználni. „Képzeljük el csak, milyen gyümöl­csöző eredményekkel járna, ha a szov­jet és amerikai tudósok együttesen munkálkodnának azon, hogy megza­bolázzák és az ember érdekeinek szol­gálatába állítsák a természet vad erőit" — mondja Bulganyin Eisen­­howerhez intézett levele. És képzeljük el, milyen gyümöl­csöző lenne a politikusok együttmű­ködése, ha a NATO-államok vezetőit is olyan békeszándék fűtené, mint a Szovjetunió s a többi szocialista ál­lam vezetőit! A Szovjetunió újabb diplomáciai lépése óriási világvisszhangot vál­tott ki. Népünk teljes erejével, szív­vel lélekkel a Szovjetunió kezdemé­nyezései mellett áll. Hiszen ezek olyan gyakorlati megoldásokat java­solnak, amelyek feloldanák a nemzet­közi élet feszültségét és előmozdíta­­nák az államok közötti békés együtt­működést. Az Amerikai Egyesült Ál­lamokon, a többi NATO államon a sor, hogy tettekkel bizonyítsák be békeakaratukat . Döntő kezdeményezés — fontos pillanatban STEVENSON NYILATKOZATA WASHINGTON (Agerpres) — A TASZSZ „Stevenson mesterkedik..." címmel a következő híradást közli: A. Stevenson, a Demokratapárt ve­zetője mielőtt Washingtonból Chica­góba utazott, kijelentette az újságírók­nak, hogy arra kérte Eisenhower elnö­köt, válaszoljon „pozitív szellemben" N. A. Bulganyin üzenetére. 0 Az egyiptomi közvélemény melegen támogatja az ázsiai és afrikai népek szolidaritási értekezletét KAIRO (Agerpres).­­ Juszef Esz Szibaj az ázsiai és af­rikai népek szolidaritási mozgalma egyiptomi bizottságának titkára ki­jelentette az újságíróknak, hogy az egyiptomi közvélemény melegen tá­mogatja az ázsiai és afrikai népek szolidaritási értekezletét, amely de­cember 26-án nyílik meg Kairóban. Az értekezlet — mondotta — elősegíti majd, hogy fokozódjék a népek együtt­működése a békéért, az imperializmus béklyóinak lerázásáért vívott harcban. A titkár rámutatott arra, hogy az imperializmus az oka a jelenlegi nem­zetközi feszültségnek és hangsúlyozta, hogy az ázsiai és afrikai népek nem­zeti függetlenségi harca jelentőse­­ hozzájárul az általános biztonság meg­szilárdításához. A két földrész népei­nek együttműködése — mondotta a titkár — meghiúsítja az imperializmus arra irányuló terveit és mesterkedé­seit, hogy továbbra is uralma alatt tartsa e két földrész népeit. Az ázsiai és afrikai országok együttműködésé­nek nem szabad kizárólag politikai térre szorítkoznia, hanem ki kell ter­jednie a gazdasági, társadalmi és kul­turális tevékenységre is. A küszöbön álló értekezlet előmozdítja e célkitű­zések valóraváltását — fejezte be nyi­latkozatát a titkár.

Next