Előre, 1959. október (13. évfolyam, 3709-3735. szám)

1959-10-23 / 3728. szám

Élüzemeink tapasztalataiból Országos versenyzászlót nyert a dicsőszentmártoni vegyipari kombinát A dicsőszentmártoni Karl Marx vegy­ipari kombinát ebben az évben tölti be fennállásának 41. esztendejét. Az idő­­sebb dolgozók nem szívesen idézik em­lékezetükbe a gyár múltját, az ember­telen munkakörülményeket, a kegyetlen kizsákmányolást, a látástól-vakulásig tartó munkát. Annál szívesebben és megelégedéssel beszélnek a máról, népi demokratikus rendszerünk teremtette élet- és munkafeltételekről. A tizenöt évvel ezelőtti egészségtelen műhelyek helyén ma korszerű üzem­csarnokok emelkednek. Pártunk és kormányunk sok millió lejt fordított a kombinát fejlesztésére, a termelési­ fo­­lyamatok gépesítésére, a munkakörül­,­mények megjavítására. Vegyipari üze­münk dolgozói azzal hálálják meg­ ezt a gondoskodást, hogy évről évre szebb eredményeket érnek el a termelésben. A szívvel-lélekkel végzett munkának meg is van az eredménye. Kombinátunk dolgozói néhány nappal ezelőtt vették át az iparág élüzemét megillető verseny­zászlót. Öntudatos, kitartó munka ju­­talma ez az elismerés. Az első félévben össztermelési és árutermelési tervünket 102,7,­­illetve 102,8 százalékra teljesítet­tük és 2.003.000, lejt takarítottunk meg a népgazdaságnak. Ebben az évben nem volt olyan hónap, hogy termelési felada­tainknak minden egyes termék gyár­tása tekintetében nem tettünk volna eleget. Az elmúlt években hatalmasat fej­lődött üzemünk s annak legkézzelfog­­hatóbb bizonyítéka a kombinát termelő­­kapacitásának nagyarányú növekedése. A klórtermelő részleg ma már több mint 13.szor, a karbidrészleg több mint 8-szor, a kénsavrészleg pedig kö­zel 6tszer annyit termel, mint az álla­mosítás előtt. Az államosítást megelőző évhez viszonyítva megháromszorozódott a munka termelékenysége. Az utóbbi években szovjet szakemberek segítségé­vel felépítettük az ország legnagyobb termelőképességű automata karbid­­kemencéjét. Kombinátunk munkakö­zössége büszke legújabb vívmányára, a PVC-vinilin alapanyagát gyártó rész­legre. Termékeinket számos európai, ázsiai és afrikai országba exportáljuk. Egyik legnagyobb sikerünknek azt tartjuk, hogy kombinátunk évről évre mind jövedelmezőbbé válik. Az elmúlt félévet példá­ul több mint 1 millió terven felüli jövedelemmel zártuk. Kombinátunk pártalapszervezetei a pártbizottság­­ irányításával eredményes tevékenységet f fejtenek ki. Üzemünkben sok kommunist­a dolgozik. Minden rész­legen, minden­­ váltásban és csoportban pártalapszervezet vagy pártcsoport mű­ködik. A kommunisták példamutatóink­kal a munkatermelékenység növelésére és az önköltség állandó csökkentésére mozgósították a pártonkívüli dolgozókat. Az üzem vezetősége a pártbizottság irányításával fontos feladatának tekin­tette azt, hogy bevonja a munkásokat és mestereket a termelés közvetlen ve­­zetésébe. A dolgozók javaslatai alapján igyekszünk behatóan elemezni a terme­­lés további fokozását és a munkakörül­mények javításának újabb lehetőségeit Dolgozóink a vita során rendszerint sok hasznos javaslatot tesznek a rejtett tar­talékok feltárására és hasznosítására Ezeket az alulról jövő javaslato­kat aztán az üzemi bizottság azon­nal megtárgyalja és gondoskodik arról, hogy rövid időn belül a gyakor­latba ültessük. Az üzem vezetősége fi­gyelembe veszi és megvalósítja a hasz­nos kezdeményezéseket és ezzel fokozott alkotó közreműködésre készteti a dol­gozókat. Nem véletlen, hogy az első fél­évben tartott értekezleteken a dolgozók 685 javaslatot tettek s közülük 483-nak hasznát látjuk a gyakorlati munkában. Mint minden üzemben, nálunk is köz­­ponti kérdés valamennyi termék önkölt­­ségének csökkentése. A kommunisták javaslatára, a pártbizottság tagjai és a kombinát legjobb szakemberei előadá­saikban megmagyarázták, hogy mit je­lent például az, hogyha az egyes rész­legeken csupán egy százalékkal is csök­kentjük az önköltséget. A tesztelés jobb megszervezése érdek­es A temesvári Electromotor gyár termelése a tavalyihoz viszonyítva mintegy­ 12 százalékkal nőtt az idén.­­ Képünkön: Filip Cojocaru élmunkás kitűnő­i, minőségű munkát végez és emellett mindennap 15—18 százalékkal teljesíti a tál normáját­­ *--------- *­(Agerpres felvétel) | SZELESEK, hosszan elnyúlik a varjasi utcák, mint a Bánság leg­több falujában. A járókelő már a távolból észreveszi, hogy ki tart feléje. Ha tán nehezére esik a vele való találkozás, átkerül az úttest másik oldalára, a túlsó járókára, s még csak köszönnie sem kell■ De, ha várt, kedves találkozásra van kilátás, akkor inkább feléje kerül az ember, így tett a minap Tóth Borbála is. Az utat szegélyező fák gyérülő lombjai között észre­vette, hogy a kollektí­va székházából egykori barátnője Achinuta, Re­­veica tipeg ki, s átha­ladt a túlsó járdára. A legközelebbi kis hídról ő is átkerült a túlsó oldalra. A két öreg­asszony így csakha­mar szembetalálkozott­■»­ Áfa a mi napunk van, Borbála, — , üd­vözölte a kedves is­merőst s be sem várta a viszonzó szavakat, a fürkésző kérdezősködést, kézenfogta Borbálát s a legközelebbi fapadká­­hoz vezette. A hirtelen gyorsr­a fordul: öregasszonyi lépésben volt valami rendkívüli, ami felkeltette a Borbála érdeklődését"­. Sejtette, hogy valami fontos újságról fog tudomást sze­rezni. A KIS­padra telepedve Reveica ninje nyomban katrincájába tette az addig kezében szorongatott zsebken­dőt s kezdte kiteregetni. Ropogós száz tejes és két huszonötös volt a zsebkendő tartalma. Tóth Borbála érdeklődéssel nézte végig­ a fontoskodó zsebkendőki­­bontást, de később csalódottan hú­zódott félre. T­­llát ez lenne a nagy újság ? Most­ kaptad a pénzt a gazdaságtól. Én is azért megyek■ Azt hittem, va­lami érdekeset mutatsz — zsörtölő­dött Borbála. V­itát várd meg a vásárt a nap­­jáig — vágta rá Reveica — el aka­rom mondani, hogy mit csinálok a pénzzel s menny­i van belőle. Az idén már kétszer kaptunk előleget, szép összeget. Egy bánit sem költöt­tem el belőle, ott vann a párnám alatt az egész. Ezt is hozzá­teszem a kis zacskóba. Ide kerül, amit az év végén kapunk. De még tavalyról is maradt meg pénzem. Mire költ­, jön a magamfajta öregasszony- t. Tovább akarta folytatni, de Borbá­lára is átragadt a dicsekvési kedv­e , félbeszakította barátnőjét. •­­ Én a cukrot gyűjtöttem össze. Már 25 kiló van belőle. Tudhatod, kétszer kapunk előleget cukorból, de maradt még a tavalyról is. Az ideihez a világért sem nyúltam vol­na hozzá. De, ha nem kaptunk vol­na úgyis lenne nekem. Gazdag em­berek a gyermekeim, kollektivisták. Mindig érdeklődnek, hogy nincs-e szükségem valamire. De, te mit csi­nálsz azzal a spórolt pénzzel ? ’ Achinita Reveica hamiskásan ne­vetett, még gyér fogsora is elővil­lant a nagy jókedvtől. Megigazítot­ta hátracsúszott bársonykendőjét s csak nem sietett a válasszal. —Ered­, vedd ki te is az előleget, s addig meggondolom, hogy mire költ­­sem a százasaimat. — Ezt olyan meg­győződéssel mondotta Reveica, hogy öreg barátnője elhitte: még nem tudja szegény, hogy mire költse a pénzt■ TALÁN gondot.is okoz az öregek­nek a sok pénz elköltése, a sok jut­tatás felhasználása. Ez főleg az idén van így■ A múlt évi zárszám­adó közgyűlésen ugyanis igen fontos dolog történt. Sztraj­ov Szvetozár, a gazdaság elnöke azzal állt a tagság elé: ,,Nagy és gazdag a mi kollektívánk. Rövidesen három millióra rúg a közös vagyon értéke. 1959-ben újabb milliós jövedelemre van kilátásunk. Bőkezűen fizet ná­lunk a közös föld. Bőkezűbben kell bánnunk az öregeknek szánt pénz­zel, terménnyel is. Javasolom, hogy a gazdaság nyugdíjalapját 2 száza­lékról 4 százalékra emeljük fel. Ezt különösebb megerőltetés nélkül meg­tehetjük, így minden évben legalább négyszer tudunk előleget osztani az öregeknek, pénzből is. A vénasszo­nyoknak négyszer lesz nyaruk ná­lunk minden évben, nem úgy, mint a múltban, amikor egynek-egynek csak az örökös fél jutott Az elnök szavait általános helyes­lés fogadta. S a párt Központi Ve­zetősége júliusi ple­náris ülése határo­zatának megjelenése után még nagyobb, még körültekintőbb lett az öreg kollektivisták iránti gondoskodás. Ebben az évben csak készpénzből előlegként nem kevesebb, mint 175.000 lejt osztottak ki a nyugdíjas kollek­tivisták között. KÖZBEN Tóth Bor­bála is vissza­ér­kezett a kis­padhoz, s Reveica néne­­ még mindig úgy lett, mintha fon­­tos dologban törné a fejét. — Milyen szép szüret idő van, — mondta fellelkesülve, a költekezési terv előadása helyett. Erre már körül kellett néznie Bor­­­­bálának is- Valóban szép volt az idő, a táj. Kőröskörül fák az út­mentén, ágaiktól búcsúzó megsár­gult falevelek, az­­arányló, még me­legen tűző napsugarak megtörtek a közeli házak cseréptetőin. A két öreg­­szótlanul sokáig gyönyörködött a szép meleg őszben. Festő vásznára kívánkozott az őszi napban sütkére­ző két öregasszony. A neve is kész volna a festménynek-Boldog öregek. — Nos, mit csinálsz a pénzzel, Reveica — kezdte végre faggatni társát az öreg Tóthné. — Ne, félj, nem viszem a sírba Szép ajándékra való kerekedik ki abból az év végéig. Staférung az unokámnak. Ebbe Tóth Borbála is belenyugo­dott. A két öregasszony karonfogva, szótlanul tipegett hazafelé. KOLOZSI MÁRTON Világ proletárjai egyesüljetek ! | 4 | A ROMAN NEPKQZZA­RSA­SAG NEPTANACSAINAK LAPJA XIII. évfolyam, 3728. szám 4 oldal­ára 20 iráni 1959. október 23., péntek LÉVAI LÁSZLÓ, a dicsőszentmártoni vegyipari kombinát pártbizottságának titkára (Folytatás a 2. oldalon) Chiv Stoica, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának , fogadta India Köztársaság Chivu Stoica, a Román Népköz­­társaság Minisztertanácsának elnö­ke, október 22-én csütörtökön kihall­gatáson fogadta Bejoy K. Acharyat, India köztársaság új nagykövetét a Románt Népköztársaságban. 3.178.000 iler megtakarítás nyolc hónap alatt (Tudósítónktól).­­ Az aradi Decem­ber 30 textilgyár dolgozói a Román Munkáspárt Központi Vezetősége elmúlt évi novembe­ri plenáris ülésének hatá­rozata után főfeladatként tűzték ki a szövőgépek hatásfokának növelését, s a fajlagos anyagfogyasztás csökkentését. Felmérve a belső erőforrásokat — ab­ból az elgondolásból kiindulva, hogy minden nap megtakaríthatnak majd 10.000 lejt — elhatározták: a gépek gazdaságosabb kezelésével ez évben 4.225.000 lejt takarítanak meg. És az év első nyolc hónapjában már 3.178.000 lejt jegyeztek fel ebből a takarékossági számlára. A fajlagos anyagfogyasztás (elsősor­ban pamut és festékek) csökkentésével szeptemberben is szép eredményeket értek el a takarékossági mozgalomban. Csupán a pamut jó felhasználásával mintegy 200.000 lejt takarítottak meg. Almaszüret a szinérváraljal (Nagysom­kút rajon) állami gazdaságban (Botco Traian felvétele) Falusi levelezőink írják Bikfalva Bikfalva (Sepsi rajon) határának képe is megváltozik az idén. Eltűnnek a keskeny parcellák, közösen vet a mezőgazdasági társulás. Az idei bú­zavetési tervük 96 hektárt foglal magá­ba. Nagy lendülettel halad a mélyszán­tás és ezideig vetési tervünknek mint­egy felét már teljesítettük. S ha a gazdaság vezetősége nem késlekedett volna a termény betakarításával a veté­si területről, vagy idejében előkészí­tette volna a vetőmagot, ezidőtájt már sokkal jobb eredményről számolhat­nánk be. Jelenleg nagy segítséget ka­punk a néptanácstól és meg is gyor­sult a vetés üteme. Reméljük néhány napon belül befejezzük e fontos munkát. ZSIGMOND LÁSZLÓ társulási tag Húsvég Zúgnak a traktorok a hídvégi (Fe­ketehalom rajon) határban. Nemrégi­ben csak az állami gazdaság termő­földjén lehetett látni traktort, ma pe­­digg már a társas gazdaság is traktor­ral végezteti a mélyszántást. Közsé­günkben egyesült az­ 1958-ban alakult két mezőgazdasági társulás és az idén közös erővel akarunk még ered­ményesebben dolgozni. Szakszerűen előkészítettük a 260 hektár vetésterüle­tet, s 31.200 kiló jó minőségű vetőma­got cseréltünk. Nap mint nap széle­sedik a gondosan bevetett vetésterület. LŐRINCZ FERENC Jelentős megtakarítások a nagyváradi Fructexport vállalatban A nagyváradi Fructexport vállalat dolgozói ez év első kilenc hónapjában 117 százalékban teljesítették felvásár­lási tervüket. A termelési terv teljesí­tésében 135 százalékot értek el. Az említett eredmények eléréséhez nagy­ban hozzájárultak a szocialista mun­kaversenyek, amelyeknek folyamán a vállalat dolgozói mind mennyiségileg, mind minőségileg megjavították mun­kájukat- A dió tőzsdében például 350 dolgozó vesz részt a brigád és páros versenyekben, amelyeknek élén Veres Julianna és Brinzanic Ana ifjúmunká­sok brigádjai haladnak s amelyek havi tervüket átlagosan 135—140 százalék­ban teljesítik. Szép eredményeket értek el a gyü­­mölcsprés részleg dolgozói is, akik ez említett időszakban 367 tonna gyü­mölcslevet gyártottak terven felül. Ez év folyamán ládagyártó részleg­gel bővült a Fructexport vállalat, amely beindításától kezdve számotte­vő összeggel járult hozzá az önkölt­ségi ár csökkentéséhez. Csupán októ­ber elsejéig — tehát néhány hónap alatt — közel 220 000 lejjel járult hoz­zá a vállalat terven felüli megtakarí­tásához, amelynek évi összege eléri az 1 millió 300.000 lejt MANDEL SÁNDOR levelező (TELEFONJELENTÉS) Mint annak idején már beszámol­tunk róla, a vajdahunyadi kombinát 2. számú részlegének kohászai a re­sitai kohászokkal folytatott verseny­ben vállalták, hogy az év elejétől decemberig 10.000 tonna nyersvasat gyártanak terven felül és megtaka­rítanak 1­ 700.000 lejt. A verseny első szakasza után, amely május 1-én ért véget, a vajdahunyadiak 22.000 ton­na terven felüli nyersvas előállítá­sára és 14.500.000 lej megtakarítá­sára emelték fel eredeti vállalásu­kat. Október 21-én, szerdán este 10 órakor a vajdahunyadiak teljesítet­ték vállalásukat s ezzel kivívták maguknak a győzelmet. A 22.000-ik tonna utolsó mennyiségét és a vál­laláson felüli első tonnákat Romosán Ioan és Vasile Crisan csapatai gyár­tották le. Ugyaneddig az időpontig a megtakarítás eredménye 14.161.229 lej volt. A győzelem kivívásában nagy része volt Comsa Alexandru, Cios Ludovic és Olaru Alexandru brigádjainak. Csütörtök reggel, Catana Nicolae elvtárs, a kombinát vezérigazgatója és Colceru Áron elvtárs, a városi pártbizottság első titkára munkahe­lyükön gratuláltak a kohászoknak nagyszerű teljesítményükhöz. A 2. számú részleg kohászai ez alkalom­mal további 3000 tonna terven felüli nyersvas csapolását vállalták az év végéig. IONESCU SABIN Szilágypír Szilágypír lakossága, kihasználva a kedvező időjárást, szorgalmasan végzi az őszi munkát. A község mind a hat mezőgazdasági társulása befejezte az őszi vetést. Jó munkájáért dicséretet érdemel a Petőfi Sándor társulás 5. brigádjának két tagja, Kiss Lajos és Kiss Sándor, akik egy nap alatt 3,5 hektár búzát vetettek. CSANALOSI JÓZSEF Jól haladnak a talajjavítási munkálatok Számos munkatele­pen jól halad az öntö­zési, feltöltési és lecsa­­polási munka. Konstanca tarto­mányban idén csak­nem 10.000 hektár te­rületet készítettek elő öntözésre, 3700 hek­tár pedig még munka alatt áll. A napokban megkezdték a jövő évre előirányzott első 6000 hektár előkészítését. Konstanca tartomány­ban jelenleg 19.006 hektárt öntöznek, jó­val többet mint 1938- ban az egész ország­ban. A Temesvár tartomá­nyi Odvas község kör­nyékén levő talajjaví­tási munkatelepen 800, hektáron végeztek le­csó­pólást. Hamarosan befejezik a Glavica- Bega telepi 5000 hek­tár kiszárítását is. Nagybánya tarto­mányban csaknem 2000 hektárnyi területet ja­vítottak fel. Őexcellenciája Chivu Stoica úrnak a Román Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének BUKAREST Nagy örömmel és köszönettel fogadtam az Ön szívélyes és baráti üze­netét, amelyet abból az alkalomból intézett hozzám, hogy az ország újjá­építésének és a nép szabadságának ellenséges merényletet követtek el elle­­nem. Nemes érzelmei, amelyeknek kifejezést adott irányomban és köztársa­ságunk irányában, mind engem, mind a baráti iraki népet mélységesen meghatotta. Egészséget és boldogságot kívánok önnek és felvirágzást, sikert a ne­mes román népnek. ABDEL KERIM KASSZEM az Iraki Köztársaság miniszterelnöke T Tlhoján elf társ Finnországba látogatott • Tovább tart az amerikai acélipari munkások sztrájkja • Véget ért a „tibeti kérdés“ vitája az ENSZ közgyűlésében • Eisenhower elnök kijelentette: bármikor kész részt venni egy csúcsértekezleten Moszkva Anasztáz Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának első alelnöke a finn kormány meghívására október 22-én repülőgépen Helsinkibe utazott Anasztáz Mikojan finnországi útjá­ra abból az alkalomból került sor, hogy rövidesen hosszúlejáratú szovjet­finn egyezményt írnak alá és Helsin­kiben megnyílik a szovjet ipari kiál­lítás. A repülőtéren V. I. Sukselainen finn miniszterelnök, a finn kormány több tagja, valamint a Finnországban tartózkodó N. Sz. Patolicsev, a Szov­jetunió külkereskedelmi minisztere üd­vözölte a Szovjetunió Minisztertaná­csának első alelnökét. A. I. Mikojan, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának első alelnöke októ­ber 22-én meglátogatta U. K. Kekko­­nen finn köztársasági elnököt. ★ A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának első alelnöke október 22-én egy sajtóértekezleten kijelentette, hogy a szovjet emberek és a szovjet kormány meg van elégedve a szovjet­finn együttműködés fejlődésével. A. 1. Mikojan a továbbiakban be­szélt a Szovjetunió és Finnország sok­oldalú együttműködéséről különböző tevékenységi területeken, örömmel ál­lapítom meg —­ mondotta —, hogy sikeresen fejlődik országaink kereske­delme. A. I. Mikojan a továbbiakban beszélt az október 22-én aláírt öt évre szóló új szovjet-finn kereskedelmi egyezményről s hangsúlyozta, hogy ez előirányozza a szovjet-finn kereskede­lem további fejlesztését. örömmel látjuk — mondotta A. I. Mikojan befejezésül —, hogy a „Paa­­sikivi-Kekkonsa vonalvezetést" a finn nép magáévá tette, s mindenképpen támogatja a Szovjetunióval való ba­rátságra irányuló orientációt. New York Csütörtökön volt a századik napja, hogy 500.000 amerikai acélipari munkás sztrájkba lépett. A kormány felszólította Herbert Sorgot, a pittsburgi körzeti bírót, hogy a Taft-Hantley féle törvény értelmében ren­deletileg kötelezze a sztrájkolókat. 80 napra vegyék fel a munkát Austin Staley, a philadelphiai szö­vetségi Semmitőszék bírája azonban hatálytalanította Sorg rendeletének végrehajtását és lehetőséget nyújtott a szakszervezet ügyvédeinek, hogy védjék az acélipari munkások szak­­szervezetének fellebbezését a phila­delphiai Semmitőszék előtt. A Semmi­tőszék október 22-én ült össze. A Semmitőszék határozatáig az acél­ipari munkások sztrájkja folytatódik. New York az ENSZ közgyű­lés ülésszaka október 21-én kétnapos­­ tárgyalás­­után befejezte az úgynevezett­­tibeti kérdés vitáját. Albánia, a­ Bielorussz SZSZK, Ma­gyarország, Lengyelország, Románia, az Ukrán SZSZK képviselői hangsú­lyozták, hogy az úgynevezett tibeti kér­­dés felvetése ellentmond az ENSZ- alapokmánynak és éppen ezért törvény­telen, következményeit illetőleg pedig káros. Igen jellemző volt Etiópia küldötté­nek felszólalása. Az etiópiai küldött ki­jelentette, kétségbe vonja, hogy az úgy­nevezett tibeti kérdés megvitatásának,­­kezdeményezőit e kérdés felvetésénél valóban nemes szándék vezérelte vol­na, amint ezt az illetők­­hangoztatják. Anglia képviselője, noha támogatta az úgynevezett tibeti kérdés megvitatá­­­sát,­ kétségbe vonta a A Malá­jföld és Íror­szág által előterjesztett határozati ja­vaslat törvényes jellegét. Ezt a törvénytelen határozati javas­latot mégis szavazás alá bocsátották. .A szocialista tábor kilenc országa el­lene szavazott, 26 küldöttség tartózko­dott a szavazástól. A főbb ázsiai és afrikai országokon kívül, Anglia, Franciaország, Belgium, Finnország és­ Jugoszlávia képviselője tartózkodott a szavazástól. A határozati javaslat mel­lett szavazott az Egyesült Államok, va­lamint a különböző katonai tömbbeli szövetségesei, a latin-amerikai országok küldötteinek többsége — összesen 45 ország, Guinea és Costa-Rica képvi­selői hiányoztak a szavazásnál New York Az Associated Press hírügynökség közlése szerint D. Eisen­­hower elnök Augusta-i (Georgia ál­lam) sajtóértekezletén kijelentette, hogy bármikor hajlandó részt venni a Kelet és a Nyugat közötti magassíkú értekezleten, mihelyt a nyugati szövet­ségesek együttesen leszögezik állás­pontjukat. Eisenhower elnök megerősítette azt, hogy a nyugati vezetőkkel folytatott személyes levelezésében több ízben kér­­te, hogy december elejére hívják össze az N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének részvételé­vel megtartandó magassíkú értekez­letet. Az elnök kijele­ntette: hajlandó bár­mikor találkozni de Gaulle-lal, Fran­­ciaország elnökével, Macmillan angol miniszterelnökkel és Adenauer nyugat­német kancellárral, a csúcsértekezlet előkészítésére. London A Nyugat-Európai Szö­­vetség Tanácsa elhatározta, megen­gedi a Német SZK-nak, hogy ballisz­tikai rakétákat gyártson az ország te­rületén. Mint ismeretes, a szövetség alapját képező egyezmények előírásai szerint a Német SZK-nak nincsen joga nehézfegyvereket, atomfegyvert, bakteriológiai és vegyi­ fegyvereket gyártani. A tegnap reggeli lapok hírül ad­ták: Amerikában valóságos botrány robbant ki: a Hadügyminisztérium kebelében, felelős személyiségek köl­csönösen egymást vádolják, amiért a­z Egyesült Államok elmaradt a Szovjetunió mögött a világűrkutatás terén. Medaris tábornok, a szárazföl­di erők minisztériumának egyik leg­számottevőbb munkatársa, a hadse­reg ballisztikai osztályának vezetője, beadta lemondását s visszavonult a hadseregből. Von Braun, az Egye­sült Államok legfőbb rakéta-szakér­­tője (aki mellesleg Hitlert szolgálta a második világháború alatt), hírek szerint maga is a lemondás gondola­tával foglalkozott, hogy ily módon nyomást gyakoroljon a kormányra. Eisenhower elnök végül is kényte­len volt szerdára összehívni a koz­mikus kérdésekkel és a rakéták problémájával foglalkozó főbb szak­embereket, hogy valamiképpen vé­get vessen a kölcsönös vádaskodá­soknak. Az eredmény: a rakéta-ku­tatás legfőbb bázisát, a huntsvillei telepet kivonják a hadsereg hatás­köréből s átadják a repülés és űrre­pülés országos igazgatóságának, a­­mely polgári szervezet. A botrány ezzel természetesen nem ért véget, az indokolás a kutatásra szánt alapok elpazarlásával vádolja a szárazföldi erők parancsnokságát, amely a maga során viszontvádakat emel. Amerikában most megint az történik, ami kudarcok esetén álta­lában szokott: mindenki másra akarja áthárítani a felelősséget. Le­het, hogy­ valakit végül még bűn­baknak is megtesznek, s látványos menesztésével igyekeznek majd le­csillapítani a felborzolt idegeket. Ezzel azonban nem­ mennek majd sokra. Egy valami mindenképpen bizonyos: lemaradásukat a Szovjet­unió mögött semmiképpen nem tud­ják behozni. . Ugyanis itt nemcsak technikai le­maradásról van szó. Sőt, talán el­sősorban nem a technikai lemara­­­­dásról. Az Egyesült Államok egy egész történelmi korszakkal maradt le a Szovjetunió mögött, s ezt a ka­pitalista Amerika nem is fogja so­ha behozni, mert társadalmi rendsze­rének szükségszerűségeiből fakadóan kéntelen rá. Hiába, itt már a szo­cializmus és a kapitalizmus békés versen­gése mutatkozik meg, azaz a szocializmus gazdasági fölénye. S a­­laint a hűbériség termelőerői képte­lenek lettek volna behozni kétszáz évvel ezelőtt lemaradásukat az ipari forradalom Angliára mosott, ugyan­úgy nem képesek ma biztosítani a kapitalizmus termelőerői azokat a lehetőségeket, amelyeket a szocialis­ta termelőerők az űrkutatás előtt megnyitottak. A. G.

Next