Előre, 1959. november (13. évfolyam, 3736-3760. szám)
1959-11-01 / 3736. szám
•J" Gheorghe Gheorghiu-Dej és Chivu Stoica elvtársak a kongresszus egyik szünetében beszélgetnek a Szovjet-RománBaráti Egyesület küldöttségének tagjaival, E. I. Afanaszenko, A. G. Cukanova és S. P. Babajevszkij elvtársakkal ! * (Mihai Popescu felvétele) Szombaton délelőtt a Nagy Nemzetgyűlés palotájában, megnyílt az ARLUS I. kongresszusa. A kongresszuson részt vesznek a fővárosban , és a tartományi központokban megválasztott küldöttek —félmunkások,újítók és, ésszerűsítők a gyárakból, üzemekből és bányákból, kiváló mezőgazdasági termelők, akadémikusok s a tudomány, művészet és kultúra más képviselői, tanárok és tanítók, a románszovjet barátság megszilárdításáért kifejtett tevékenységben kitűnt ARLUS- aktivisták. A kongresszus részvevői hatalmas tapsba törtek ki, amikor a teremben megjelentek Gheorghe Gheorghiu-Dej, Coivu Stoica, Gheorghe Apostol és Constantin Pârvulescu elvtársak. A teremben jelen van számos meghívott vendég — az RMP KV, a kormány és a Nagy NemzetgyűlésElnöki Tanácsának több tagja, aközponti intézmények és a társadalmi szervezetek vezetői, román újságírók és külföldi sajtótudósítók. .A kongresszuson részt vesznek a Szovjet-Román Baráti Egyesületi küldöttségének tagjai élükön E. I. Afanaszenkoval, az Egyesület elnökénél, az OSZSZSZK oktatásügyi miniszterével, valamint A. A. Sepisev, a Szovjetunió bukaresti nagykövete és a nagij követség számos tagja. A kongresszust Ilie Murgulescu akadémikus, az ARLUS Központi Tanácsának alelnöke nyitotta meg. A kongresszus ezután egyhangúlag jóváhagyta a következő napirendet: 1.) Az ARLUS Központi Tanácsának beszámolója a legutóbbi kongresszus óta kifejtett tevékenységéről. 2.) Az ARLUS új Központi Tanácsának megválasztása. Az első napirendi ponttal kapcsolatban Petre Constantinescu-Iasi akadémikus, az ARLUS Központi Tanácsának alelnöke előterjesztette a Központi Tanács beszámolóját. E. I. Afanaszenko a szovjet küldöttség nevében meleg üdvözletet intézett a kongresszushoz. A szovjet küldöttség vezetője egyben tolmácsolta az ARLUS V. kongresszusának a Külföldi Baráti és Kulturális Kapcsolatokat Ápoló Szovjet Egyesületek Szövetsége Elnöksége és a Szovjet-Román Baráti Egyesület vezetősége üdvözletét. Az üzenet egyebek közt rámutat arra, hogy a két népnek a távoli múltban gyökerező hagyományos baráti kapcsolatai jelentősen elmélyültek Románia fasiszta iga alóli felszabadulása után. Ezeknek a kapcsolatoknak az alapja a sokoldalú együttműködés és a kölcsönös testvéri segélynyújtás. A román-szovjet baráti kapcsolatok megerősítésének nemes művéhez nagy mértékben hozzájárul az ARLUS, amely fennállásának 15 éve alatt nemcsak Romániában, hanem az ország határain túl is megérdemelt tekintélyre tett szert — hangzik az üzenet. A jelenlévők hatalmas, hosszantartó tapssal fogadták a szovjet küldöttség vezetőjének beszédét és az általa tolmácsolt üdvözletet. Szünet után a kongresszus Cézár Petrescu akadémikus elnökletével folytatta munkálatait. Az elnök felolvasta C. I. Parkon akadémikusnak, az ARLUS elnökének a kongresszushoz intézett üdvözletét. C. I. Parkon akadémikus sajnálatát fejezi ki, hogy nem vehet részt a kongresszuson, majd a többi között ezeket írja: Országunk igaz embereinek öntudatában már rég tartós gyökeret vert az új világ iránti barátság, a kommunizmus építői iránti szeretet. S ez a mag gazdagon termett hazánk szocialista építői számára. Valahányszor visszapillantunk az elért eredményekre, arra kell gondolnunk, hogy ezek szorosan összekapcsolódnak a román-szovjet testvériséggel, népeink barátságának nagyszerű eszméjével. C. I. Parkon akadémikus befejezésül eredményes munkát kíván a küldötteknek és a kongresszusnak. A kongresszus részvevői melegen fogadták C. I. Parkon üdvözletét. Az ARLUS új Központi Tanácsát javasló bizottság és a kongresszus határozatait kidolgozó bizottság megválasztása után megkezdődött a beszámoló vitája. A délelőtti ülésen felszólalt Alexandra Rosea professzor, az ARLUS Kolozsvár tartományi tanácsának alelnöke, Hie Trandafirescu, a sztálinvárosi Ernst Thälmann üzem mérnöke, a Szocialista Munka Hőse; Maria Zidaru, a Nagybánya tartományi Lenin Zászlaja kollektív gazdaság elnöke, a Szocialista Munka Hőse; Marin Floria Ionescu, az ARLUS Központi Tanácsának alelnöke; Anton Moldoveanu, a borzesti kőolajvegyészeti kombinát igazgatója; Gh. Ionescu-Sisesti akadémikus; Spiridon Bulete, az ARLUS Bukarest városi tanácsának titkára; Octav Livezeanu, az ARLUS Központi Tanácsának alelnöke; Mircea Marincescu, a fővárosi Semanatoarea üzem mérnöke; C. Paraschivescu-Balaceanu, az ARLUS Bukarest tartományi tanácsának elnöke és Maria Zamfir, a brailai Progresul fémipari üzem mestere. A délutáni ülésen Maria Rosetti elvtársnő elnökölt. Felolvasta Tudor Arghezi akadémikusnak a kongresszushoz intézett levelét, amelyben kifejezi sajnálkozását, hogy nem vehet részt a kongresszuson. Tudor Arghezi akadémikus levelében egyebek közt ezt írja: Az államok közötti kapcsolatok történetében először hangzik fel a barátság szava. A Szovjetunió bevezette a nemzetközi politikába a barátságot. Az úri nagy államoknak nem volt ínyére a barátság a kis népekkel, amelyek mezítláb vagy bocskorban jártak. A Szovjetunió a földrész legnagyobb állama s megajándékozta népünket barátságával, az örök barátsággal. Ezután folytatták a reggeli ülésére elhangzott beszámoló vitáját. Felszólaltak a következő etiptársak: Constantin Prisnea, oktatás- ,és művelődésügyi miniszterhelyettes; Nicolae Huditeanu, a Szocialista Munka Hőse, a Konstanca tartományi Filimon Síria kollektív gazdaság elnöke; Ion Dumitrescu, a Zeneszerzők Szövetségének első titkára; Grigore Benetato akadémikus; Vasile Obrador Temesvár tartományi küldött; Duiliu Marcu akadémikus, az Építész Szövetség elnöke; Nicolae Roman, az IMSZ KB titkára; Pataki István, az ARLUS Magyar Autonóm Tartományi Tanácsának titkára; Demostene Botez író; Stefan Tripsa, a Szocialista Munka Hőse, a vajjdahunyadi kohászati kombinát acélöntője; Cornelia Baba festőművész és Stefan Milcu akadémikus. Eugen Frunza költő elszavalta néhány versét, amelyek népünknek a nagy szovjet nép iránt érzett barátságát és háláját juttatták kifejezésre. A kongresszus folytatja munkáját.(Agerpres) Vila firnletárjai etgyesfiljetek ! A ROMAN NEPKÖZTARSASAG NEPTANACSAINAK LAPJA E. I. Afanaszenkonak, a szovjet küldöttség vezetőjének üdvözlete Kedves elvtársak ésbarátaink. Engedjék meg, hogy a Szovjet-Román Baráti Egyesület vezetősége és küldöttségünk nevében tiszta szívből köszöntsem az ARLUS V. kongreszszusának részvevőit és sok sikert kívánjak munkájukhoz. Engedjék meg, hogy különösképpen köszöntsem C. I. Partion akadémikust, az ARLUS elnökét, aSzovjetunió nagy és őszinte barátját, üdvözöljem a Lenin-rend e magas szovjet érdemrenddel való kitüntetése alkalmából és lelkem mélyéből jó egészséget, további eredményes munkát kívánjak neki a román-szovjet barátság és kulturális együttműködés megszilárdításáért. Az ARLUS kongresszusa az egész világ életének rendkívül fontos és érdekes időszakában zajlik le, amikor az egész haladó emberiség örömmel fogadta NI. Sz. Hruscsov elvtárs történelmi jelentőségű amerikai látogatásinak eredményeit. Ez a látogatás a béke megőrzésének reális reményét keltette a földkerekség összes népeinek szívében, lefektette a nemzetközi feszültség enyhülésének és a „hidegháború“ megszüntetésének alapjait. Az emberiség fejlődésének jelenlegi történelmi szakaszát jellemzi az a tény, hogy egyre újabb és újabb sikereket érnek el a szocialista közösség országai, amelyek kommunista és munkáspártjaik vezetésével bizalommal építik új életüket. A Kínai Népköztársaság X. évfordulójának tiszteletére Pekingben rendezett ünnepi tagadáson N. Sz. Hruscsov beszédében ezt a lehető legszemlélte, többen kifejtette: „Az új világrendszer bizalommal halad előre, gyors ütemben fejlődik, erőt gyűjt, akárcsak az egészséges növény tavasszal. Ahogyan a mélyen gyökerező fa nem fél sem széltől, sem szárazságtól, úgy az új szocialista világ sem fél semmilyen vihartól és viszontagságtól. A szocialista tábor olyan rendíthetetlen erővé vált, amely ma döntő befolyást gyakorol az emberiség sorsára". S minél jobban növekednek a szocialista tábor erői, annál nagyobbak a lehetőségei arra, hogy sikeresen megvédje a világbéke ügyét. A szocialista tábor országainak ragyogó sikerei beszédesen bizonyítják, mily mérhetetlen távlatok nyílnak azon népek előtt, amelyeket a marxizmusleninizmus halhatatlan tanai vezérelnek. A szónok részletesen beszélt arról, hogy a szovjet emberek milyen figyelemreméltó sikereket értek el az SZKP vezetésével a XXI. pártkongresszus határozatainak valóraváltásában. Velünk együtt, a Román Munkáspárt és a népi demokratikus kormány vezetésével, a román nép is sikeresen építi új életét — mondotta. — A sorsának urává lett román nép óriási sikereket aratott a szocialista építésben A szónok hangsúlyozta, hogy népünk a párt vezetésével szüntelenül növeli az ipari és mezőgazdasági termelést, s rámutatott arra, hogy ez a növekedés egyben az összes dolgozók életkörülményeinek megjavításához vezet és szilárd alapot teremt az ország népgazdaságának további fejlesztésére. A szovjet nép nagy figyelemmel kíséri ezeket a nagyszerű sikereket, amelyek őszinte örömmel töltik el. A román nép és a szovjet nép tartós, megbonthatatlan barátságáról szólva, E. I. Afanaszenko ezeket mondotta: Ez a barátság a proletárnemzetköziség rendíthetetlen lenini elvén, a kölcsönös megbecsülésen és segítségen, a teljes egyenjogúság elvén alapszik. Bennünket érdekeink és végső céljaink közössége, ideológiánk egysége kapcsol a román néphez, csakúgy mint a többi szocialista ország népeihez. A szovjet emberek igen nagyrabecsülik azt a fontos szerepet, amelyet a Szovjetunió Barátainak Egyesülete töltött be baráti kapcsolataink megszilárdításában. Ez az egyesület 25 évvel ezelőtt alakult a Kommunisták Romániai Pártjának kezdeményezésére. Baráti kapcsolataink megerősítése szempontjából igen nagyjelentőségű tevékenységet fejtett ki az ARLUS, amely 1944 novemberében jött létre, nem sokkal azután, hogy Románia felszabadult a fasiszta iga alól. Az ARLUS sokoldalú tevékenysége nyomán a romániai munkásoknak, dolgozó parasztoknak és értelmiségieknek lehetőségük nyílt arra, hogy közelebbről megismerjék a szovjet nép életét, s a kommunista társadalom felépítésében elért eredményeit. A Román Munkáspárt Központi Vezetősége óriási támogatást nyújt az ARLUS munkájához. A szovjet nép és a román nép közötti egyre szorosabb barátság kifejezésének jeléül, az önök népének élete és munkája iránti egyre fokozódó érdeklődés kielégítésére és annak logikus következményeként 1958 májusában megalakult a Szovjetunióban a Szovjet-Román Baráti Egyesület. Az egyesületnek sok kollektív tagja van, közöttük a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának elnöksége, a Szovjetunió Orvostudományi Akadémiája, a Moszkva tartományi festőművészek Szövetsége, a moszkvai 1. számú állami golyóscsapágy gyár, az uráli (Szveredovszk) nehézgépgyár, a Moszkva tartományi Kuncevo rajonl „Gorkij II“ szovhoz, a Tiraszpol rajonl „Lenin“ szovhoz és sok más. Az egyesület hozzájárul ahhoz, hogy a szovjet nép széles tömegei megismerjék a román népnek a szocialista építőmunka különböző területein elért sikereit és eredményeit, megismerjék a testvéri román nép harcát a béke megvédéséért, történelmét és nemzeti kultúráját. A szónok elmondotta, hogy a Szovjet-Román Baráti Egyesület minden eszközzel szoros baráti kapcsolatot és állandó érintkezést tart fenn az ARLUS Központi Tanácsával, amellyel tapasztalatcserét is folytat, majd felsorolta az egyesület által szervezett rendezvények sokféle formáját. Országaink baráti kapcsolatainak megszilárdítása szempontjából rendkívül nagy jelentőségű a Szovjetunió és a Román Népköztársaság állami és pártvezetőinek személyes baráti érintkezése. Élénken él valamennyiünk emlékezetében az a nemrég eltelt néhány nap, amikor Nyikita Szergejevics Hruscsov, az RMP KV, a Minisztertanács és az RNK Nagy Nemzetgyűlése Elnöki Tanácsának meghívására az önök országában üdült. Befejezésül engedjék meg annak a meggyőződésemnek a kifejezését, hogy az ARLUS V. kongresszusának munkálatai Románia és a Szovjetunió népes baráti kapcsolatának szüntelen megszilárdítását és elmélyítését szolgálják és előmozdítják a világbéke ügyeit. XIII. évfolyam 3736. sz. Is, 4 oldal ára 20 bán, 1959. november 1. vasárnap Versenyben a takarékosságért Az aradi ifjúsági brigádok jelentős eredményei Igen eredményes ebben az évben az Arad városi IMSZ brigádok tevékenysége. 278 brigádot tartunk nyilván, amelyek közel 14.000 ifjúmunkást ölelnek fel. E brigádok ez év elejétől október közepéig 4.433.581 lejt takarítottak meg. Ez jórészt annak köszönhető, hogy IMSZ brigádjaink sikeresen alkalmazzák a termelésben a hasznos munkamódszereket, újításokat és tömegesen vesznek részt a hazafias munkában, valamint az ócskavas begyűjtésében. Dicséretre méltó eredményeket ért el az aradi vasúti műhelyek öntödéjének 1-es számú takarékossági brigádja, Stoica Gheorghe ifjú kommunista vezetésével. Tervfeladataik rendszeres teljesítése mellett, a harmadik évnegyedben 420 kiló különböző méretű szeget és 480 kiló grafitot takarítottak meg e brigád tagjai. Lelkesedéssel vállalták, hogy önkéntes munkával készítenek 8 darab emelődarukereket, két fogaskereket a kazánműhely hengerlője számára, egy 800 kilós tárcsát a munkapad számára, 150 darab hegesztőrudat öntöttvasból, 32 csapágybetét öntőformát és 20 pár öntöttvas rámát. Vállalásukat becsülettel teljesítették is a harmadik évnegyedben, szabadidejükben pedig 61.000 kiló öntöttvasat és 10.000 kiló ócskavasat gyűjtöttek. Szép eredményekről számolhatnak be a Iosif Ranghet üzemben dolgozó ifjúsági brigádok is. Itt különösen kitűnt Popovics Milan brigádja, amely A teleki bányákban gépesítették a termelési folyamat 80 százalékát. A bánya ma egyetlen hónap alatt annyit termel, mint 1938 egész évében termelt képünkön: Mihailan Ioan kotrogénkezelő, IMSZ-tag október első 20 napjában 46 tonna ércet termelt terven felül november 7 tiszteletére. (Agerpres felvétel) hónapról hónapra 15—20 százalékkal szárnyalja túl tervfeladatát. Hasonló eredményt mutathat fel Pascariu Ioan brigádja is a G. Dimitrov üzemekből. Meg kell mondanunk azonban, hogy városunkban vannak egyes fémipari gyárak, mint például a Bernell Andor gépközpont, ahol nem fordítanak kellő figyelmet a termelési brigádok tevékenységére. A vállalat IMSZ szervezetének azonnali feladata, hogy megszüntesse ezt a tűrhetetlen helyzetet és vonja felelősségre azokat, akik elhanyagolták teendőiket. LUKÁCS ISTVÁN, az Arad városi IMSZ bizottság titkára 132 millió lej megtakarítás A Kőolaj- és Vegyipari Minisztériumhoz tartozó vállalatok dolgozói a szakszervezetek ösztönzésére és a pártszervezetek vezetésével szüntelen arra törekednek, hogy csökkentsék a termékek önköltségét. Erőfeszítéseik eredményeképpen az év első kilenc hónapjában a termelési költségek terén 132 millió lejt takarítottak meg terven felül. Ezenkívül még 91 millió terven felüli jövedelmet értek el. E minisztériumhoz tartozó dolgozók szilárd elhatározása, hogy az év végéig nemcsak teljesítik, hanem túl is szárnyalják korábbi vállalásukat, . Fejezzük be a vetést A Földművelésügyi és Erdészeti Minisztérium ajánlásai Az ország legtöbb tartományában befejezéshez közeledik az őszi betakarítás és a vetés. A Földművelésügyi és Erdészeti Minisztériumhoz beérkezett jelentések szerint Konstanca, Bukarest, Iasi, Nagyvárad, Nagybánya, Ploesti, Pitesti és más tartományokban az állami gazdaságok és a kollektív gazdaságok befejezték az őszibúza és a rozs elvetését. Egyidejűleg folytatták a többi őszi mezőgazdasági munkát. A szőlőtermés több mint 80 százalékát leszüretelték, a gyümölcsszedés csaknem befejeződött az összes gyümölcstermő vidékeken. A tavaszi vetésre előirányzott terület 59 százalékán elvégezték az őszi mélyszántást. A jövő héten a mezőgazdasági dolgozóknak iparkodniuk kell, hogy néhány nap alatt országszerte befejezzék a vetést. Meg kell sürgetni a cukorrépa leszállítását, átadását és vermelését, az őszi mélyszántást, s a trágya kihordását, a szőlő és a gyümölcsszüret befejezését. Ez idő alatt támogatni kell a szövetkezeti mezőgazdasági egységeket és az egyénileg dolgozó parasztokat, hogy elszállíthassák az átvevő központokhoz az idén szerződött termékeket és a GTA-k által végzett munkákért az államnak járó terményeket. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a burgonya elszállítására és tárolására. Példamutatás (Tudósítónktól). — Kolozsvár tartomány állami gazdaságai az idén búzából átlagosan 2.060 kg. hektáronkénti termést takarítottak be. Ez az eredmény közel háromszorosa annak, amelyet az állami gazdaságok 1954-ben értek el és 700 kilóval több a tartomány átlagos búzatermésénél. Ma már azt is tudjuk, hogy ugyanezek a gazdaságok kukoricából, burgonyából, cukorrépából is rekordterméseket takarítottak be. Kukoricából hektáronként az átlagos hozam 2306 kiló, burgonyából meg 150 mázsa. S hogy ez a kép, csak valamelyest is teljes legyen, hadd mondjuk el azt is, hogy ugyanebben az évben a gabonán kívül 50.000 hektoliter tejet, 960.000 domb tojást, 4525 tonna húst szállítottak le. A napokban újabb örvendetes hírt tudtunk meg: a tartomány valamennyi állami gazdasága befejezte az őszi kalászosok vetését. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának tiszteletére valamennyi állami gazdaságban megélénkült a versenyszellem. Ennek eredménye, hogy naponként sok-sok hektárnyi szakszerűen előkészített talajba vetették el a magot. • N. Sz. Hruscsov Jelentése a szovjetunió Legelső Szovjetjének Ülésszakán • Folytatódott a leszerelési vita az ENSZ politikai bizottságában MOSZKVA (Agerpress TASZSZ ) Október 31-én a Kreml nagy palotájában együttes ülést tartott a Szovjetunió Legfelső Szovjetjének Szövetségi Szovjetje és Nemzetiségi Szovjetje. Délelőtt 10 órakor a hatalmas ülésterem padsorait benépesítették a képviselők. A karzaton és a páholyokban számos vendég, külföldi diplomata, szovjet és külföldi újságíró foglalt helyet. A képviselők hosszantartó tapssal fogadták a szónoki emelvényre lépő N. Sz. Hruscsov miniszterelnököt, aki jelentést terjesztett elő a nemzetközi helyzetről és a Szovjetunió külpolitikájáról. (Hruscsov elvtárs jelentésének szövegét lapunk 3. oldalán közöljük.) London A londoni esti lapok első kiadásai nagy címmébetűk alatt adtak hírt N. Sz. Hruscsov beszédéről, kiemelve, hogy ez volt a lap kiemelkedő külpolitikai eseménye. Az Evening Standard, az Evening News és a Star hangsúlyozzák, hogy a szovjet kormányfő állást foglalt a csúcsértekezlet mielőbbi összehívása mellett. A France Loire N. Sz. Hruscsov beszédéből közölte a szovjet—francia kapcsolatokra vonatkozó részt. A lap a híradás címében idézi N. Sz. Hruscsovnak azt a kijelentését, hogy küszöbön álló franciaországi látogatása a béke megszilárdításának ügyét szolgálja-A szovjet miniszterelnök jelentése kedvező benyomást kelt — ezzel a mondattal kezdi tudósítását a France Presse hírügynökség a francia hivatalos körök véleményéről. Ezekben a körökben hangsúlyozzák, hogy Hruscsov nagymértékben megkönnyítette a megegyezést a csúcsértekezlet tekintetében azzal, hogy a napirend első pontjául a leszerelés kérdését ajánlotta. A tudósítás a szovjet kormányfő jelentésének főbb tételeit kommentálva, hangoztatja: Párizsban úgy vélik, hogy Hruscsov beszéde elősegíti a nemzetközi feszültség enyhülését. ★ N. Sz. Hruscsovnak a nemzetközi helyzetről előterjesztett jelentésével kapcsolatos első visszhangok arra mutatnak, hogy Bonnban igen nagy benyomást keltett a szovjet kormányfő beszéde. A DPA hírügynökség részletesen ismertette a jelentést. New York (Agerpres) Az ENSZ közgyűlés politikai bizottságának október 30-i ülésén folytatták az általános és teljes leszerelés kérdésének vitáját. K. Waldheim, Ausztria képviselője a többi között kijelentette, hogy a leszerelési kérdés vitája most kedvezőbb légkörben zajlik le, mivel N. Sz. Hruscsov és D. Eisenhower találkozása folytán megjavultak a Kelet és a Nyugat közötti kapcsolatok. Az osztrák küldött annak a reményének adott kifejezést, hogy ez a fontos kérdés pozitív megoldást nyer. Péter János, a Magyar Népköztársaság küldötte kiemelte, hogy a politikai bizottságban a vitát általában a jóakarat jellemzi s hogy a szovjet leszerelési javaslatok nagymértékben előrefondították a különböző országok álláspontjának közeledését. Egyben utalt néhány amerikai politikus, s különösen Nelson Rockefeller nyilatkozatára, amelyben az illetők követelték, hogy az Egyesült Államok kezdje meg újra az atomfegyver kísérleteket. A magyar küldött annak a reményének adott kifejezést, hogy ezek a nyilatkozatok nem komolyak s az Egyesült Államok azzal az elhatározással vesz részt a genfi leszerelési tárgyalásokon, hogy teljesíti a tízek bizottságában ráháruló feladatot. A burmai küldött beszédében felhívta a bizottság figyelmét arra, hogy semmilyen leszerelési egyezmény sem lehet hatékony, ha abban nem vesz részt a Kínai Népköztársaság is. A politikai bizottságban felszólaltak még Újzéland, Dánia, Equador, Guatemala, Malájföld, Spanyolország, Chile, Thaiföld és Venezuela küldöttei. Valamennyien támogatták a közös határozati javaslatot. Hanoi (Agerpres) Az Új Kína hírügynökség jelenti: A Lao Hak-Szat című újság beszámol arról, hogy a laoszi kormánycsapatok folytatják „büntető expedíciójukat“. Falvakat gyújtanak fel, rabolnak és gyilkolják a békés lakosságot. Fong-Szali, Szam-Neua és Luan- Prabang tartományban a kormánycsapatok 17 embert lőttek agyon, 237-et letartóztattak és 40 falut felgyújtottak. A lap hangsúlyozza, hogy Phoui Szananikone klikkje minden úton-módon meg akarja semmisíteni a laoszi békeszerető hazafias erőket. Azonban a békéért és függetlenségéért küzdő laoszi nép egyre erősödő harcát semmiféle megtorlással nem lehet megakadályozni. Üzembe helyezték a balkácsi új présházat Nemrégen adták használatba a Sztálin tartományi balkácsi új présházat. A présház épülete és melléképületei több mint 600 négyzetméter területet foglalnak el. Az épület emeletén helyezték el a gépeket és a korszerű berendezést. A zsidvei állami gazdaság egész 506 hektáros szőlőtermését ebben a présházban dolgozzák fel. A földszinten a bor tárolásához szükséges nagy tartályokat, az alagsorban pedig a 120 különböző nagyságú hordót helyezték el. A présház összesen 140 vagon betárolására alkalmas. Könyvtár az erdőkben A Máramarossziget környéki erdőkben Mihail Sadoveanu regényeit olvassák a fakitermelő munkások. A vágtereken több mint 1000 kötet szépirodalmi, ideológiai és tudományos művekkel felszerelt vándorkönyvtárat létesítettek. A Szovjetunió Legfelső Szovjetjének felhívása a világ összes országainak parlamentjeihez MOSZKVA. (Agerpres.) TASZSZ: A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Legfelső Szovjetje felhívással fordult a világ összes országainak parlamentjeihez. A felhívás egyebek között az alábbiakat tartalmazza: A nemzetközi kapcsolatok rendkívül felelősségteljes szakasz irányában fejlődnek. Az atom, az elektronika százada, a világűr meghódításának százada a tudomány és a technika nagyszerű, soha nem képzelt arányú fejlődésének távlatait nyitotta meg. Ugyanakkor azonban az emberiség szemben találta magát azzal a reális veszéllyel, hogy e nagy felfedezéseket az emberiség kiirtására és az anyagi értékek elpusztítására használják fel. A fegyverkezési hajsza egy újabb háború szakadéka felé sodorja az emberiséget. Mi a kiút? Miiképpen lehetne véget vetni a kialakult helyzetnek, miképpen lehetne biztosítani az emberek nyugalmas, békés életét? Egyetlen biztos döntő eszköz van a háború kirobbantása lehetőségének kizárására. Ez a módozat az államok általános és teljes leszerelése. Az általános és teljes leszerelés azonos helyzetet teremt az összes államok számára. Nem jelent hátrányt egy országnak sem, elenkezőleg biztosítja az összes népek biztonságát. Az általános és teljes leszerelés valóban új szakaszt nyit meg a nemzetközi kapcsolatok történetében. Tartósan biztosítani fogja a különböző társadalmi és gazdasági rendszerű államok békés együttlétezését.Óriási anyagi és pénzügyi eszközök szabadulnak fel, amelyeket ma fegyverkezésre fordítanak. Az általános és teljes leszerelés új lapot nyit majd meg a gazdasági szempontból gyengén fejlett országok történetében. Meggyorsítja a gyengén fejlett és gyarmati országok évszázados elmaradottsága felszámolásának folyamatát, új forrásokat hoz felszínre ezen országok gazdasági megsegítéséhez. A leszerelési kérdés megoldása az emberek kezében van. Az ember alkotta a pusztító fegyvert. Az ember megsemmisítheti, és meg kell semmisítenie ! Napjaink e legsürgősebb problémája megoldásának kilátásai annál is kedvezőbbek, mivel az utóbbi időben javulás következett be a nemzetközi kapcsolatok fejlődésében. A lakosság egyre szélesebb rétegei, parlamenti képviselők, közéleti személyiségek és államférfiak ismerik fel, hogy a fegyverkezési hajsza folytatása képtelenség és veszélyes. Mindenütt egyre nyomatékosabban megnyilvánul az a törekvés, hogy véget kell vetni a hidegháborúnak, hogy a vitás nemzetközi kérdéseket erőszak alkalmazása nélkül, tárgyalások és egyezmények útján kell megoldani. A nemzetközi feszültség enyhítésében jelentős szerepe volt N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének az Amerikai Egyesült Államokban tett látogatásának és Eisenhower elnökkel folytatott megbeszéléseinek. Az emberiség előtt az a reális lehetőség nyílik meg, hogy új útra terelje a nemzetközi kapcsoatok alakulását, hogy véget vessen a fegyverkezési hajszának, hogy a tárgyalások módszere legyen a nemzetközi kérdések megoldásának egyetlen módszere. Most, minden a népek akaratától és kitartásától függ. Ebben a kérdésben különleges feelősség hárul a parlamentekre, a kormányokra és az államférfiakra. A népek, a választók azt várják, hogy a parlamentek hallassák szavukat. Léteznek reális útjai az általános és teljes leszerelés megoldásának. Ezeket az utakat megmutatják a szovjet kormánynak az Egyesült Nemzetek Szervezete elé terjesztett javaslatai. Most közvetlenül a többi ország, elsősorban a nagy államok kormányaitól és parlamentjeitől, jóhiszeműségüktől és akaratuktól függ, hogy megszűnjék a halált és pusztítást hozó eszközök tártása, hogy megsemmisítik-e a felhalmozott fegyverkészleteket; tőlük függ, hogy az emberiség a pusztító háború útjára lép, vagy elindul a békés fejődés útján. (Folytatás a 3 oldalon)