Előre, 1960. április (14. évfolyam, 3864-3889. szám)

1960-04-16 / 3877. szám

1960. április 16., szombat A közvélemény és a csúcsértekezlet g 8 A nemzetközi békeintézet — mint g 8 már beszámoltunk róla — ankétot g 8 rendezett a csúcsértekezlettel kap­ g 8 csolatban. Az ankét célja: megálló- g 8 pllani, mit vár a közvélemény a g 8 négy nagyhatalom képviselőinek g 8 májusi találkozójától. g 8 Az alábbiakban újabb személyé- g 8 nyékét közlünk a közéleti személyi- g 8­ségek nyilatkozataiból. g 8 DR. SIMON LEVITT (Anglia): g 8 Remélem, hogy a május hónapban g 8, Párizsban összeülő csúcsértekezlet g 8 megegyezésre fog jutni a nukleáris­­ g fegyverkísérletek végleges betiltását­­ illetően, valamint a nukleáris fegy-1 g vérkészletek megsemmisítése tekin-8 g tetében. A négy állam vezetőinek­­ g hasonlóképpen meg kell egyeznie a g német kérdés megoldását illetően,­­ hogy meg lehessen akadályozni a jj g fasizmus újjászületését ? KAZEM KHABIL (Libanon): El- 8 e­­sősorban a leszerelés kérdésének a 8 R megoldását várom a csúcsértekezlet- 8 f- től, hiszen ez az igazi béke meg- 11 5 őrzése szempontjából a legfontosabb 8­­ probléma. 8 8 BELAL ABDELAZIZ, a rabati jo­­g 8 gi fakultás helyettes dékánja: A g 8 csúcsértekezletnek elő kell mozdíta­­g 8 nia a nemzetközi feszültség enyhü­ g 8 lését, mégpedig oly módon, hogy tel- g 8 je­sen és végérvényesen betiltja a g 8 nukleáris fegyverkísérleteket, s 8 8 megegyezik a nyugat-berlini kérdés- 8 8 ben. E problémák megoldásával új g 8 korszak kezdődhet a nemzetközi fi­ús kapcsolatok történetében 11 8 MARGARET MARY JAMIESON g 8 (USA): Úgy vélem, hogy a csúcs- g 8 értekezlet nyomán az összes orszá­­g g­yok vezetői, s elsősorban a négy g 8 nagyhatalom vezetői jobban meg i is fogják érteni egymást. Hasonlókép­ g 8 pen remélem, hogy Eisenhower, 1 8 Nyikita Hruscsov és az értekezlet g 8 többi részvevői igyekezni fognak g 8 megoldani a jelenlegi nemzetközi g 8 helyzet legsürgősebb problémáit, így g 8 a leszerelés kérdését, a nukleáris g 11 fegyverkísérletek megszüntetésének g 8 kérdését és a gyengén fejlett orszá- g­o­gok megsegítésének problémáját. g g PAUL DISTELBARTH nyugat- n g német író: Azt várom a csúcsérte­ a 8 kézléstől, hogy a négy vezető egy­ R­­l szers mindenkorra véget vessen a s 8 Kelet és a Nyugat között fennálló R 8 megnemértésnek. Az értekezletnek a 8 ezenkívül ahhoz kell vezetnie, hogy R g megszűnjön a Szovjetunió körül- R 8 vétele amerikai katonai támaszpont R 8 tokkal. I. I MARCELLE AUCLAIR, francia g f­ írónő: Véleményem szerint a csúcs- g ff értekezletnek nem csupán rendeznie g ff kell számos fontos problémát, így g 8 például az általános és teljes lesze­ g ff relés kérdését, hanem le is kell rak­ g­a­nia egyben más problémák jövőbeni g 8 rendezésének alapját. g 8­­ 8 FRANCESCO ALVAREZ COS- i g MEN, spanyol újságíró: Úgy hi­­g g­szem, hogy az értekezleten részvevő g g négy vezető között őszinte kapcso­ g g lat alakul ki, ami a békét jelenleg g g veszélyeztető legfontosabb kérdések g 8 megoldásához fog vezetni. Az érte- g 8 kézlét kiváló eszköz arra, hogy a g 8 civilizációnkat fenyegető legégetőbb g 8 kérdések megoldást nyerjenek. g 8 1 g,esz< fti Sá 5« ÄS 55-i 5« Ä-i Äi »4 ÄS «=5 «f „Afrika népeinek szilárd elhatározása, hogy kivívják függetlenségüket“ KAIRO (Agerpres). — TASZSZ ! Április 15. — „Afrika szabadsága nap­jának" alkalmából az ázsiai és afrikai országok szolidaritási tanácsának ál­landó bizottsága nyilatkozatot tett köz­zé. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy az afrikai függő országok nemzeti fel­szabadító mozgalma még erőteljesebbé és átfogóbbá, olyan nagyarányúvá vált, hogy elsöpri a szabadság és a függet­lenség útjában álló összes akadályo­kat. Afrika népeinek szilárd elhatáro­zása, hogy kivívják függetlenségüket és elfoglalják az őket megillető helyet a világon. A nemzetközi közvélemény, a világ összes népei keményen elítélik az im­perializmust és a gyarmati uralmat. Ezt tanúsítja a felháborodott tiltako­zás a délafrikai hatóságok bestiális terrorcselekedetei ellen, úgy véljük — hangzik a nyilatko­zat —, hogy a Délafrikai Unióban annyira súlyos a helyzet, hogy eb­ben a kérdésben nem elég csupán nyilatkozatokra korlátozódni, ha­nem sürgős, konkrét intézkedése­ket kell tenni. A titkárság kifejezi azt a szilárd meggyőződését, hogy az ázsiai és afri­kai népek egyre erőteljesebb szolidari­tása az imperializmus és a gyarmati uralom elleni harcban biztosítja az af­rikai népek reményeinek és fennkölt függetlenségi törekvéseinek valóravál­­tását. Véget ért az ázsiai és afrikai országok szolidaritási értekezlete CONAKRY­(Agerpres).­­ Április 13.án véget ért a vita YUSSEF ES SIBAI, főtitkár jelentésé­vel és a bizottságok beszámolóival kapcsolatban. A küldöttek egyöntetűen hangsúlyozták, hogy az á­zsiai és afri­kai országoknak még szorosabban össze kell fogniuk, hogy erélyesebb akciókat lehessen indítani a gyarmati rendszer ellen. A Conakry.i értekezlet — mondotta LUCIA LARA, az angolai nép kép­viselője — rendkívüli jelentőségű szá­­munkra, mivel itt kitűnt, hogy har­­cunkban nem vagyunk egyedül. Be­bizonyult, hogy küzdelmünket milliós tömegek kísérik figyelemmel, amelyek aktívan állást foglalnak a gyarmati iga végleges megszüntetése mellett, természetesen a portugál gyarmato­kon is. BASH TAKI, Sierra Leone angol gyarmat lakosságának küldötte, az ottani nemzeti néppárt vezetője szin­tén pozitíven értékelte az értekezlet munkáját. Ez a konferencia a bandun­­gi értekezlet közvetlen folytatása, en­nek továbbfejlesztése — mondotta. Nagy szerepet tölt be nemcsak a két földrész, hanem az egész világ népei­­nek életében. Megmutatja a gyarmati és függő országok népeinek a fel­szabadulás felé vezető utat. A Conak­­ry-i értekezlet azért is jelentős, mert bebizonyította, hogy egyre több ország küzd szorosan összefogva a kolonializ­­mus ellen. CONAKRY. (Agerpres) TASZSZ: Április 15-én végetért az ázsiai és afrikai népek második szolidaritási értekezlete. A független Guinea mai valóságát tükrözi az itt közölt felvétel■ A gyarmati rendszertől örökségbe kapott gaz­dasági elmaradottság felszámolásában Gui­nea — akárcsak a töb­bi ázsiai és afrikai or­szág — önzetlen segít­séget kap a szocialista világrendszer államai­tól, amelyek nem kötik semminemű feltételhez az ezeknek az államok­nak nyújtott támoga­tást. Képünkön­ ,Jle­­tor-25 típusú csehszlo­vák traktorral művelik földjüket a filgyelen köztársaság parasztjai. Nem szűnő terror a Délafrikai Unióban Megkezdték a letartóztatott négerek perének tárgyalását A Délafrikai Unió kormánya bí­rósági úton számol le a néger po­litikai szervezetek vezetőivel, vala­mint azokkal, akik részt vettek bé­kés tiltakozó tüntetéseken. Mint is­meretes, a rendőrség véres megtorló intézkedéseket alkalmazott a tünte­tők ellen. Mint a United Press International hírügynökség jelenti, a johannesburgi tartományi törvényszék megkezdte 22 lázadásra való felbujtással vádolt afri­kai vezető perének tárgyalását. Ugyan­aznap Port Elizabeth városban 50 af­rikait állítottak bíróság elé azzal a váddal, hogy részt vettek a különleges személyazonossági igazolványok ellen indított akcióban. Robert Martgal­iso Sobukwe, a pán­­afrikai kongresszus párt elnöke, aki vádlottként került a johannesburgi tör­vényszék elé, ,a tárgyaláson kijelen­tette: „A pán-afrikai kongresszus fő célkitűzése Dél-Afrika teljes felszabadítása a fehér­ uralom alól. Pártunk célja fajgyűlölet nélküli demokrácia megterem­tése Dél-Afrikában és egész Afrikában. Afrikaiakból alakított afrikai kor­mányt akarunk az afrikaiaknak.“ Sobukwe a továbbiakban rámutatott arra, hogy pártja ellenzi a különleges személyazonossági igazolványokat és követeli ezek érvénytelenítését. A délafrikai színesbőrű lakosság el­leni hatósági elnyomó intézkedésekkel kapcsolatban a United Press Interna­tional hírügynökség hangsúlyozza, hogy március 21 és április 9. között az ország különböző helységeiben az ösz­­szetűzések során 86 ember meghalt, 427 megsebesült. A halottak közül 84, a sebesültek közül 365 néger. A tudó­sítás szerint ezek az adatok csak ideiglenesek. A Kínai NK 1956-1967-es mezőgazdaság­­fejlesztési tervének főbb előirányzatai PEKING (Agerpres). — Új Kína: Liu Sao-cinak, a Kínai Népköztársaság elnökének utasítására közzétették a Kí­nai Népköztársaság 1956—1967 évekre szóló mezőgazdaságfejlesztési tervének főbb előirányzatait, amelyeket a Kínai Országos Népi Gyűlés második ülés­szaka április 10-én fogadott el. Az előirányzatokat a Kínai Kommu­nista Párt KB 1956 januárjában ter­jesztette elő, 1957-ben módosították őket. Tan Csizsen-lin, a Kínai Nép­­köztársaság Államtanácsának helyettes elnöke, aki a Kínai Országos Népi Gyű­lés ülésszakán a párt KB és az Állam­­tanács nevében beszámolót terjesztett elő az előirányzatokról kifejtette, hogy négy év alatt a mezőgazdaságfejlesz­tési terv előirányzatait számos mutató­szám tekintetében már túl is teljesí­tették. A tervelőirányzatok bevezető része hangsúlyozza: az itt felsorolt főbb irányelvek harci programot alkotnak az első és a harmadik ötéves terv közötti időszakra; az előirányzat célja gyors ütemben fejleszteni a mezőgazdasági termelő erőket, úgy hogy fokozódjék az ország szocialista iparosítása, s emelkedjék a parasztság, az egész nép életszínvonala. A bevezető rész hangsúlyozza azt is, hogy Kína szocialista építésében rendkívüli jelentőséget tulajdonítanak a mezőgazdaság fellendítésének. Az előirányzatok szerint a kínai pa­rasztság döntő többsége rátért a szo­cialista útra. A Kínai Népköztársaság 1956—1967 évekre szóló, összesen 40 pontból álló mezőgazdaságfejlesztési terve szorgal­mazza a gabona és más mezőgazda­­sági termékek hektárhozamának növe­lését, a fejlett tapasztalatok széleskö­rű alkalmazását. 1956—1967 közötti időszakban nagy vonalakban megszüntetik az áradáso­kat és az aszály következményeit; az öntözött terület az 1955 évi mintegy 390 millió műről 900 millió műra nö­vekszik (egy má­xis hektár). Meg­különböztetett figyelmet fordítanak a sertéstenyésztésre. Feladatul tűzik ki, hogy 1967-ben minden falusi gazda­ság átlagban 2,5—3 sertést tartson. 1967-ig a műtrágyatermelés mintegy 15 millió tonnára emelkedik! A kínai parasztok a jövőben szé­lesebb körben használnak nemesített vetőmagvak olyan növényeket fog­nak termeszteni, amelyek bőséges ter­mést adnak, tökéletesítik a talajmű­velési eszközöket, hasznosítják a par­lagföldeket és kiterjesztik a szántó­­területet. 1956-tól kezdve 12 év alatt az állami gazdaságok szántóterülete mint­egy 100 millió mára emelkedik. Több intézkedést tesznek az oktatás, a kultúra és az egészségvédelem fej­lesztésére a falvakon. 1956-tól kezdve, 12 év alatt a helyi viszonyoktól füg­gően nagy vonalakban felszámolják az írástudatlanságot az ifjak és a kö­­zéposkorúak soraiban. A terv előirányozza a munkások és parasztok közötti kapcsolatok megerő­sítését az ipar és a mezőgazdaság fej­lesztése érdekében, valamint a mun­kás-paraszt szövetség megszilárdítását a munkásosztály vezetésével. Szukarno elnök Magyarországon Megkezdődtek a magyar-indonéziai tárgyalások BUDAPEST (Agerpres) MTI: Pén­teken délelőtt megkezdődtek Budapes­ten a magyar-indonéziai tárgyalások. Szukarno elnök a délelőtt folyamán megkoszorúzta azoknak a magyar hő­söknek az emlékművét, akik életüket áldozták hazájuk szabadságáért és füg­getlenségéért. Az indonéziai vendégek ezután megtekintették a nemzeti kép­tárat és látogatást tettek Kisfaludy- Stróbl Zsigmond szobrásznál. Dobi István, a Magyar Népköztársa­­ság Elnöki Tanácsának elnöke ebédet adott a vendégek tiszteletére. A holland hajókat kitiltották az indonéziai kikötőkből DZSAKARTA (Agerpres).­­ A France Presse hírügynökség közlése szerint az indonéziai kormány bejelen­tette, hogy április 13-tól kezdődően holland hajók nem vethetnek horgonyt indonéziai kikötőkben. Az indonéziai tengerhajózási tanács hangsúlyozza, ez az intézkedés mind­addig érvényben marad, amíg meg nem oldják Nyugat-Irian problémáját. Mint ismeretes, Nyugat-Iriant holland kolonialisták tartják törvénytelenül megszállva. Román filmbemutató Berlinben BERLIN. (Agerpres). — A Román Népköztársaság berlini nagykövetsége április 13-án ünnepi filmbemutatót rendezett. Vetítésre kerültek a „Buka­rest tegnap és ma“ és a „Herkulesfür­ 66" című filmek .A bemutatón jelen voltak a Humboldt egyetem és a ber­lini Tudományos Akadémia romanisz­­tikai intézeteinek fu­unkatársai, továb­bá a külügyminisztérium, a diplomá­ciai testület és több kulturális intéz­mény képviselői. Rendőrtámadás Orlando városa élen JOHANNESBURG (Agerpres).­­ A Reuter hírügynökség tudósítója jelenti, hogy április 14-én 300 rendőr páncél­gépkocsikkal megtámadta a Johannes­burg közelében lévő Orlando várost. A délafrikai hatóságok így akarják meg­törni azoknak az afrikaiaknak az ellen­állását, akik a fajüldöző terror elleni tiltakozásul nem jelennek meg munka­helyükön. Mintegy 100 afrikait őrizet­be vettek. ELŐRE A görög hazafiak a 40 évet Spanyolország Kommunita Pártja védelmében Az SZKP Központi Bizottságának üdvözlő távirata MOSZKVA (Agerpres), a TASZSZ. Amint a Pravda közli, április 15-én az SZKP Központi Bizottsága távirat­ban üdvözölte Spanyolország Kommu­nista Pártjának Központi Bizottságát. A távirat így hangzik: A Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottsága szívélyesen üdvözli a spanyol kommunistákat ab­ból az alkalomból, hogy 40 évvel ez­előtt alakult meg Spanyolország Kom­munista Pártja, a spanyol forradalmi mozgalom örököse és legjobb hagyo­mányainak folytatója. Fennállásának 40 éve alatt a párt nehéz, de dicsőséges utat tett meg a nép boldogságáért ví­vott harcban. A spanyol kommunisták kitartó, ál­dozatteljes harca a dolgozók életének megjavításáért, a fokozódó fasiszta ter­ror ellen ,a spanyol népet és a béke ügyét veszélyeztető frankista-nyugat­­német összefogás ellen, azt bizonyítja, hogy Spanyolország Kommunista Párt­ja továbbra is élcsapata az ország de­mokratikus és hazafias erőinek. A Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottsága kifejezi test­véri szolidaritását a spanyol kommu­nistákkal, újabb sikereket kíván nekik a spanyol társadalom összes haladó erőinek egyesítésében, a békéért, a sza­badságért és a társadalmi haladásért vívott harcban. MOSZKVA. (Agerpres) — TASZSZ: A szovjet békebizottság nyilatkozatban tiltakozott a görög hazafiak üldöztetése ellen■ A nyilatkozat egyebek között hangsúlyozza, a 12 görög hazafi pere ismételten arról tanúskodik, hogy bizo­nyos görögországi körök, nyíltan sem­­mibevéve a görög és a nemzetközi köz­véleményt, igyekeznek elfojtani a béké­ért, demokráciáért és a népek közötti barátságért küzdő demokratikus erők mozgalmát. A szovjet békeharcosok határozottan elítélik a görög reakciós körök akcióit és követelik, hogy vessenek véget a gö­rög hazafiak üldöztetésének. S GENF: A tízhatalmi leszerelési bizottság április 14-i ülése GENF (Agerpres): A tizes leszere­lési bizottság április 14-i ülésén W. A. ZORIN után felszólalt F. EATON amerikai küldött. Az USA képviselője lényegében is­mét amellett kardoskodott, hogy a nukleáris leszerelés kérdését egyol­dalúan és részlegesen oldják meg; nevezetesen azt hangoztatta, hogy vonatkozó intézkedésekkel véget kell vetni a katonai célokat szolgáló hasa­dó anyagok gyártásának, s fokozato­san át kell állítani ezt az iparágat a békés célokat szolgáló hasadó anyagok gyártására, viszont anélkül, hogy ezzel egyidejűleg betiltanák a nukle­áris fegyvert általában és megsemmi­sítenék az ilyen típusú fegyverkészlete­ket. Eaton állást foglalt a szocialista országok azon javaslata ellen, hogy a nukleáris fegyverrel rendelkező hatal­mak vállaljanak ünnepélyesen kötele­zettséget , nem használják elsőkként ezt a fegyvert. Az amerikai küldött ismét h­angoztatta, hogy az USA szá­mára egyaránt elfogadhatatlan a szovjet általános és teljes leszerelési terv, valamint „az általános és teljes leszerelés alapelvei". Ugyanakkor, in­dokolatlanul azt állította, hogy a szo­cialista országok küldöttségei nem hajlandók reális leszerelési intézkedé­sek kidolgozására, mivel nem fogadják el a „nyugati tervet". Ezután ismét felszólalt V. A. ZO­RIN. A szovjet küldött hangsúlyozta, hogy amint F. Eaton nyilatkozatából kitűnik, az amerikai küldöttség nega­tív álláspontot foglal el minden olyan javaslattal szemben, amely előirá­nyozza a nukleáris fegyver használa­táról való lemondást, s ennek alátá­masztására azzal az indokolatlan érv­vel hozakodik elő, hogy egy ilyen in­tézkedést nem lehet ellenőrizni. V. A Zorin kiemelte, hogy a nukleáris fegy­ver használatáról való lemondás nagy erkölcsi-politikai jelentőségű lépés lenne, amely mint olyan, nem is tenne szükségessé semmilyen ellenőrzést. A problémát nem úgy kell felvetni — mondotta V. A. Zorin — hogy a szó­­banforgó lépés ellenőrizhető-e vagy sem, a probléma az, hogy a nyugati hatalmak hajlandók-e vagy sem köte­lezettséget vállalni olyan értelemben, hogy nem használják elsőként a nuk­leáris fegyvert. V. A. Zorin a továbbiakban foglal­kozott az amerikai küldött nyilatkoza­tának azzal a részével, amely szerint a szocialista országok küldöttségei nem hajlandók konkrét leszerelési in­tézkedések kidolgozására. Eaton úr­nak ezt a kijelentését joggal tekint­hetjük érthetetlennek — jelentette ki V. A Zorin. Hiszen a bizottság néhány hetes munkája során a szovjet kül­döttség és a többi szocialista ország küldöttségei kitartó erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a bi­zottság közvetlenül az általános és teljes leszerelési egyezmény kidolgozá­sával foglalkozzon, vagyis egybehan­golja azokat a konkrét leszerelési in­tézkedéseket, amelyeket e szerződés alapján kell valóra váltani. A szocia­lista országok ugyanakkor rugalmas álláspontot tanúsítottak az általános és teljes leszerelés fontos kérdéseinek felvetésében, beleértve a különböző le­szerelési intézkedések valóraváltásá­­nak sorrendjét is. A nyugati küldött­ségek azonban határozottan ellenez­ték, hogy a bizottság rátérjen az ál­talános és teljes leszerelési egyezmény gyakorlati kidolgozására. V. A Zorin befejezésül felkérte a nyugati küldötteket, hogy az elkövet­kező napokban tanulmányozzák a szo­cialista országok küldöttségei által ismertetett meggondolásokat, hogy az illető kormányoknak előterjesztendő ajánlások előkészítése érdekében plat­formot lehessen találni a felek állás­pontjainak közelebbhozására. E. MEZINCESCU, a román küldött­ség vezetője és M. TARABANOV, a bolgár küldöttség vezetője bírálták az amerikai küldött negatív magatartását a szocialista országok javaslataival szemben. Mindketten kidomborították, hogy ha minden egyes nukleáris hata­lom ünnepélyesen kijelentené, nem használja elsőnek a nukleáris fegyvert, ez jelentősen kihatna az államok kö­zötti bizalom helyreállítására, a nem­zetközi légkör megjavítására és a nem­zetközi biztonság megerősítésére. A bizottság április 19-én tartja meg következő ülését. N. Sz. Hruscsov és A. P­enderesz látogatáscseréjü­­­k visszhangja Isztambulban A törökországi közvélemény és sajtó részletesen kommentálja N. Sz. Hrus­csov és A. Menderesz elkövetkező lá­togatáscseréjét. „Hruscsov, Moszkva“ — ezt a két szót hallani most minde­nütt, az utcákon, a lapszerkesztőségek­ben, ezt a két szót látni az újságok ha­­sábjain — olvassuk a TASZSZ hírügy­nökség isztanbuli munkatársának tu­dósításában. Törökországban rendkívül célszerű­nek és hasznosnak tekintik a két állam­férfi elkövetkező kölcsönös látogatását, s úgy vélekednek, hogy ennek nyomán tovább fog enyhülni a nemzetközi fe­szültség és megjavulnak a szovjet-tö­rök kapcsolatok. „A török-szovjet közlemény — ír­ja a Dünya című lap — nagyon jó hír, s nem kételkedünk abban, hogy mindkét ország népe megelé­gedéssel fogadta.“ A lap a továbbiakban utal arra, hogy a Szovjetunió segítséget nyújtott Törökországnak nemzeti függetlenségi harcához, majd kiemeli: „Amikor a tö­­rök nemzet élet-halál harcot folytatott, a Szovjetunió a legnagyobb segítség­ben részesítette. Népünk nem feledkez­het meg erről a segítségről.“ A cikk­író hangsúlyozza, meggyőződése, hogy a szovjet-török magassí­kú kapcsolatok el fogják oszlatni a bizalmatlanság fel­hőjét, amely a hidegháború éveiben gyülemlett fel. Hruscsov úr — foly­tatja a lap — mindenki előtt az őszinte államférfi benyomását kelti. Nem ké­telkedünk abban, hogy őszintén fog beszélni a szomszédos Törökország mi­niszterelnökével­­ is. Athénben Az Avgi az elkövetkező látogatás kapcsán kidomborítja, hogy a görög kormánynak szükségszerűen „felül kell vizsgálnia politikáját és meg kell ja­vítani kapcsolatait a Kelet országai­val“. Pipinelisz volt miniszterelnök a Ka­­thimeriini című lapban hangsúlyozta, hogy Menderesz moszkvai látogatásá­val kapcsolatban kezdeményezésről kell tanúságot tennie Görögország és a Ke­let országai, elsősorban Görögország és Albánia, valamint Bulgária kapcso­­latainak rendezése tekintetében. A To Vima egyik hírmagyarázója ki­emeli, hogy Menderesz moszkvai láto­gatása kapcsán sokkal inkább szüksé­gessé vált mint bármikor, hogy Görög­­ország külpolitikájában „a dolgok nyu­godt, előítéletek nélküli mérlegelésére alapozzon". Passzalidisz, az EDA elnöke az Ethnosz munkatársának adott interjú­jában, kijelentette, hogy felül kell vizs­gálni Görögország politikáját, a szo­cialista országokkal való kapcsolatok sokoldalú kifejlesztése értelmében. A moszkvai Lihacsov gépkocsigyárban Lenin 90. születésnapjának szentelt emlékestet rendeztek. Az estélyen fel­­­­szólalt Sz. Gil, Vlagyimir Iljics sofőrje. — Képünkön: Sz. Gil a munkásokkal beszélget. (TASZSZ felvétel) Összejövetel Bagdadban A. I. Mikojan tiszteletére BAGDAD. (Agerpres). - TASZSZ. Április 15-én az Iraki—Szovjet Baráti Egyesület nagy összejövetelt rendezett a Bagdadban tartózkodó A. I. Mikojan tiszteletére. Szaleh Szalmán ismert iraki publi­cista rövid üdvözlő beszéde után Ah­med Dzsafar at-Aukati, az egyesület elnöke köszöntötte a magasrangú ven­déget. Muhammed Szalisz Bahr Al-Ulium költő A. I. Mikojanról, az iraki és a szovjet nép örök barátságáról szóló verseiből olvasott fel. A. I. Mikojan válaszbeszédében min­­denekelőtt tolmácsolta a szovjet nép és kormány testvéri üdvözletét az iraki népnek és kormánynak, majd pedig beszélt arról, hogy a szovjet nép nagy rokonszenvvel kíséri az iraki nép, va­lamint a többi ázsiai és afrikai nép nemzeti felszabadító harcát. A. I. Mikojan a továbbiakban kidom­borította, hogy a szovjet nép osztja és támogatja az iraki kormány külpoliti­kájának elveit, hiszen ezek a semle­gesség, a bandungi szellem és az ENSZ Alapokmány tiszteletben tartá­sán alapszanak. Szovjet-iraki együttműködés a folyami hajózás megjavításáért a Tigrisen és az Eufráteszen BAGDAD (Agerpres). — TASZSZ. Április 14-én az iraki középítkezésügyi és közlekedésügyi minisztérium, vala­mint a Technoexport szovjet külkeres­kedelmi vállalat képviselői egyezményt kötöttek tervező- és kutató munkára, valamint laboratóriumi munkák elvég­zésére a Tigrisen, az Eufráteszen és a Satt El-Arabon­­folyó hajózás megjaví­tása érdekében. Az egyezmény értelmében a szovjet fél felszerelést szállít Iraknak az em­lített munkálatok végrehajtásához. A francia minisztertanács ülése leütést terjesztett elő az algériai hely­zetről és a napokban lezajlott algériai utazásának eredményéről. Az utazásra egyebek között az al­gériai megyei tanácsválasztások elő­készítése keretében került sor. A fran­cia kormány határozata értelmében a választásokat május 29-én tartják meg. Algéria 13 megyéjében 452 me­gyei tanácsost választanak meg. Ezek közül legkevesebb 109 és legtöbb 164 európai kell hogy legyen. Algéria 113 választókerületre oszlik. A falusi vá­lasztókerületekben, ahol a muzulmán lakosság van többségben, a többségi szavazási elvet alkalmazzák, név­jegyzék alapján, egy menetben. A vá­rosokban és olyan választókerületek­ben, ahol európaiak vannak többség­ben, az arányos választási rendszert alkalmazzák. Párizsi lapok szerint, az algériai bennszülött lakosság most sem tanúsít nagyobb érdeklődést a választások iránt, mint legutóbb, amikor a válasz­tások a francia hadsereg és a kolónia­­listák ellenőrzése mellett zajlottak le. A kormány azonban természetesen ezúttal sem nélkülözheti a hadsereg támogatását. A Le Monde véleménye szerint az algériai kolonialisták még népi tették le a fegyvert. PÁRIZS (Agerpres) TASZSZ: — Április 14-én de Gaulle elnökletével ülést tartott a francia minisztertanács. Az ülésen Debré miniszterelnök­­e- Megnyílt Finnország Kommunista Pártjának XI. kongresszusa HELSINKI (Agerpres) TASZSZ: — Április 15-én megnyílt Helsinkiben Finnország Kommunista Pártjának XII. kongresszusa. A kongresszuson 278 küldött és több mint 500 vendég van jelen. Részt vesz a kongres­­­szuson a Román Munkáspárt képvi­selője is. A Központi Bizottság tevékenysé­géről V. Pessi főtitkár terjesztett elő jelentést. Abdel Kerim Kasszem, az Iraki Köz­társaság miniszterelnöke A. I. Mikojan meghívására április 14-én este elláto­gatott a bagdadi szovjet nagykövet­ségre. A miniszterelnök itt megtekintett több szovjet dokumentumfilmet. Mr. Harriman receptje „Hruscsov javaslatait a békés egymás mellett élésről az egész vi­lág népei támogatják ... A szocia­lizmus és a kapitalizmus közötti ver­senyben az emberek gondolkodásáért folyó harcnak végül is döntő szere­pe lesz .. . A kommunista propa­ganda nagy befolyásra tett szert és Hruscsov a béke legfáradhatatlanabb propagandistája ... A mesterséges bolygók sikeres felbocsátása és a világűrkutatás területén elért többi szovjet megvalósítás folytán a tudo­mány és a technika területén Ame­rika elveszítette világelsőségét...” Félreértés ne essék, fenti idézete­ket nem egy kommunista újság cikkeiből ragadtuk ki, hanem­­ Averall Harriston-nek, New York állam volt kormányzójának április 14-én tartott előadásából. S monda­nunk nem kell: az idézett kitételek nem a békés egymás mellett élés, vagy a szovjet külpolitika népszerű­sítését akarták szolgálni. Távolról sem. Harrim­an úr, a megriadt üzlet­ember kétségbeesésével — mint alább kitűnik —, mindezt inkább riadónak szánta kollégái és az ame­rikai tőke tollforgatói felé .. . Harrimanról köztudomású, hogy Amerika egyik leggazdagabb em­be­re. Nyilván kitűnően ért az üzletek­hez — dollármilliói tanúskodnak erről. De annál kevésbé ért a társa­dalomfejlődés törvényeihez, a törté­nelem vastörvényéhez — erről ta­núskodik fentebb említett és idézett előadása, melynek tárgyául és sokat mondó címéül ezt választotta: ,,Az Egyesült Államok külföldi tekinté­lyének csökkenése és a Szovjetunió tekintélyének gyarapodása; e jelen­ség okainak elemzése“. A fentebb idézett és ezekhez ha­sonló ténymegállapítások után azon­ban az elemzéssel lényegében adós marad az elkeseredett Harriman , a megoldás amit ajánl — állapít­ja meg a TASZSZ hírmagyarázója —, nem új, a kapitalizmus dicsőítői már régen feltalálták. Harriman a régi, elképesztően naiv recepttel hozakodik elő: egyetlen dolog szük­séges — hirdeti az exkormányzó —­­el kell temetni a gyűlölt szót, hogy „kapitalizmus”. Új kifejezéseket kell kitalálni ,­amelyeket büszkén tárha­tunk a többi ország elé, mint a mi céljaink és eszményeink szabatos meghatározását“ . . . . Kár is szót vesztegetni Harriman úr remek ötletére. Mit tehetünk va­lakivel, aki mindenképpen homok­ba akarja dugni a fejét és nem akar­ja megérteni, hogy a népek nem a szót, hanem magát a kapitaliz­must gyűlölik. És ezt nem Harriman és barátai fogják eltemetni.

Next