Előre, 1963. május (17. évfolyam, 4821-4845. szám)

1963-05-18 / 4834. szám

2 A Képzőművészek Szövetsége országos értekezletének munkálatai A Képzőművészek Szövetségének országos értekezlete pénteken foly­tatta munkáját a Román NK Palotá­jának kistermében. A délelőtti ülésen Kazár László grafikus, valamint Alexandru Ciu­­curencu és Brádus Covaliu festőmű­vészek elnököltek. Az ülésen foly­tatták a képzőművészeti alkotómun­káról és a Képzőművészeti Szövet­ség szervező tevékenységéről szóló beszámoló vitáját, tovább vitatták a pártdokumentumok fényében a kép­zőművészekre háruló feladatokat és az ellenőrző bizottság jelentését. Fel­szólalt Ella Cancicov díszítőművész­nő, Mircea Popescu műkritikus, Vida Géza szobrász,­­Anton Moisescu mű­építész, a Műépítészeti Szövetség titkára, Gh. Oprescu akadémikus, Gheorghe Boian grafikus, Henri Ca­­targi festőművész, Boris Caragea szobrász, Corneliu Baba és Szőnyi István festőművészek, Anton Con­stantin, a 23 August üzemek acél­öntő mestere, Dan Hautica műkriti­­ kus, Anastase Anastasiu festőmű­vész, Eugen Schileru műkritikus. A délutáni ülésen Mircea Popescu műkritikus és Aurel Ciupe festőmű­vész elnökölt. Az ülés megnyitásakor Ion Jalea akadémikus közölte az értekezlet részvevőivel, hogy a párt- és állam­vezetők megtekintették a képzőmű­vészeti kiállítást. Tolmácsolta Gheor­ghe Gheorghiu-Dej elvtársnak az értekezlethez és az összes képzőmű­vészekhez intézett jókívánságait. Ez a látogatás lelkesít munkánkban — mondotta Ion Jalea akadémikus — és ismételten bizonyítja, hogy pár­tunk és kormányunk valóban atyai támogatásban részesít bennünket. Számunkra erős ösztönzés ez, s még nagyobb erőfeszítéseket fogunk tenni, hogy minél értékesebb eredménye­ket mondhassunk magunkénak. Az értekezlet hosszasan megtap­solta e szavakat. Az első két napirendi pont továb­bi vitája során felszólalt Geta Bra­­tescu grafikus, Aurel Ciupe festő­művész (Kolozsvár), Mircea Deac műkritikus, Bene József festőmű­vész (Kolozsvár), Paul Bortnovschi díszlettervező, Szász Lia festőmű­vésznő, Vasile Pintea (Temesvár), Alexandru Ciucurencu festőművé­szek, Helmuth Artz grafikus (Nagy­szeben), Barabás István (Marosvá­sárhely) és Constantin Piliuța festő­művészek, Dumítru Popescu, a Mű­velődés- és Művészetügyi Állami Bizottság alelnöke, Gheorghe Labin festőművész, Ovidiu Maitec szob­rász, Eugen Popa és Spiru Chintila festőművészek. Az értekezlet részvevői ezután egyhangúlag jóváhagyták a Képző­­művészeti Szövetség Bizottságának és ellenőrző bizottságának tevékeny­ségét. Az értekezlet folytatja munkáját. (Agerpres) ROCCO ÉS TESTVÉREI A Rocco és testvérei úgy indul, mint a régi riportszerű, majdnem do­kumentum­szerű neorealista filmek: egy délolasz parasztcsalád, a nyo­mor és kilátástalanság elől menekül­ve, Milanóba jön. Mi vár az öt fivér­re a tőkés nagyvárosban? Ez mint tényanyag is érdekes, s a film ke­gyetlenül illúziótlan képet ad róla. Visconti művének középpontjában tulajdonképpen kettő áll az öt test­vér közül, két nyilvánvalóan és tuda­tosan jelképesnek szánt alak: Rocco, aki maga a jóság és Simone, aki a könnyebb megélhetés, a züllés útjá­ra jut. A harmadik fontos szereplő a nő, aki kettőjük között áll, Nadia, az utcalány, akit mindketten szeretnek a maguk módján, d­e tulajdonképpen mindketten elpusztítanak. Rocco jó­sága, tisztasága, önfeláldozása való­ban bámulatot és megrendülést kelt a nézőben, hiszen a testvéri össze­tartás nevében Simone minden vét­két jóváteszi, vállalja a boxoló mes­terséget, amit gyűlöl, hogy Simone adósságait kifizesse, mindenét oda­adja bátyjának, még akkor is meg­bocsát, amikor Simone legszebb ér­zéseit, boldogságát tapossa sárba, és Nadiéról is lemond a Simone ked­véért. De hova vezet mindez? Nadia, akit Rocco szerelme és bizalma a megtisztulás útjára vezetett, most visszazuhan a züllés mélyére és vé­gül Simone megöli. A film csúcsjele­­netében Simonét hazahozza a bűn­tudat, a magány, a menekülési ösz­tön - hiszen otthon mindig meg­védik - és bevallja Roccónak a gyil­kosságot, Rocco pedig zokogva borul testvérére: Én öltem meg. Valóban, Visconti „bizonyító eljárása“ a ked­ves, a jó, a meghatóan tiszta Rocco bűne fölött tör pálcát, jogosan. Hi­szen Rocco feloldozást adott Simone minden bűnére azzal, hogy ha Simo­ne „kővel dobta meg, akkor ő ke­nyérrel dobta vissza“. A keresztényi megbocsátás, a passzív jóság meddő, sőt, ártalmas : az igazi, termékeny, életképes humanizmus küzd és meg­fékezi „a gonoszt” A film végén váratlanul hőssé növő harmadik test­vér, Ciro, az Alfa-Romeo autógyár szakmunkása, aki Simonét végülis rendőrkézre adja, már nem szimbo­likus alak, hanem az emberség reá­lis, járható útját mutatja. Épp ezért nem fölösleges és főként nem olcsó megoldás Ciro hosszú magánbeszéde a film végén az élet értelméről, az új világ hívásáról. Ciro szavai nem az ábrázolás helyett vannak, hanem konklúzióként az ábrázoláshoz: ott és akkor, ahol és amikor ő kimond­ja, nevelő, tisztázó hatása van a tételesen kifejezett következtetés­nek. Bár kétségtelen az, hogy a mi közönségünk már fölösleges ráadás­nak érzi, ha a művész még terjengő­sen meg is magyarázza neki, amit egyébként világosan megértett. Visconti filmje, az Olaszországban, Franciaországban, Latin-Amerikában még erősen ható, „kereszté­nyi jóság“ éles, meg nem alkuvó bírálata — a harcos, cselekvő humanizmus álláspontjáról. Visconti tehát nemcsak regisztrál, hanem részt kér a világméretekben folyó ideoló­giai harcból és a legszélesebb töme­gekhez szóló művészet formanyelvén jól szolgálja a rendező monda­nivalóját. A fiatal Alain Delon beszé­des arca, valóságos tükör. Éppen a legdurvább jeleneteket, főleg Rocco könnyein át látjuk. A tett és a Rocco szenvedése közti feloldhatatlan ellen­tét épp ezzel a mély, élményszerű ábrázolással éri el leleplező hatását. Renato Salvatori, mint Simone, igen árnyaltan rögzíti le a nem is egészen rossznak induló, de akaratgyenge és elkényeztetett fiú fokozatos, vissza­vonhatatlan zülését. Annie Girardot, mélységesen emberi, minden élel­mességtől mentes, mondhatnánk szi­gorú játéka Nadia szerepében, a lány kiszolgáltatottságát, védtelenségét, szeretetvágyát hangsúlyozza azt, ami­ért méltó Rocco tiszta szerelmére; akkortól fogva, amikor Rocco felál­dozza őt Simonéért, a színésznő minden hangja, minden gesztusa, minden kis arcrezdülése Rocco ke­gyetlenségével vitázik elkeseredetten, szenvedélyesen, mintha már előre tudná, hogy ő lesz a Rocco bünte­tése. A filmben nincsenek modern ha­tások, a szédületes képkompozíciók. Visconti a klasszikus realizmus ábrá­zolási eszközeivel dolgozik, műve las­san - olykor túl vontatottan­­ höm­­pölyög, mint a próza, hősei sokat beszélnek. De a mű formanyelve, ha kissé nehézkes és terjengős is, ha ki­fejezés módja nem is hízelgi be ma­gát a néző szívébe, mégis a lényegretörő, igazságkereső, fel­rázni akaró, becsületes művészi állásfoglalás fegyvere. Ezért kiálta­nak rá anatémát otthon a hivatalos és egyházi körök, ezért kelt műve jogos, megérdemelt világvisszhangot. HALASZ ANNA A televízió műsorából VASÁRNAP — május 19­ ­.50 Reggeli torna. 9.00 Gyermekműsor. — 10.30 A háziasszony receptje. — 11.00 Falumű­sor. A tartalomból: Faluhíradó; Az agronomus tanácsa; A Voinesti-i gyümöl­­csészeti kísérleti állomáson; Nyári legelte­tés megszervezése; Válaszolunk falusi né­zőinknek. Román népdalok és táncok. 19.00 A televízió híradója. — 19.15 Képzőművé­szeti közvetítés. — 19.35 Filmhíradó. — 20.15 Televízió-színház: Moliere Tudós asz­­szonyok. — 21.45 Cupidon et Comp tele­víziós film. — Befejezésül hírek. HÉTFŐ — május 20 19.00 A televízió híradója. — 19.15 Tu­domány és technika iskolások számára. — 19.45 Filmfantázia. — 21.05 Zenei minia­tűrök. — 21.40 Telesport. — Befejezésül hírek. KEDD — május 21 18.30 A televízió műszaki egyeteme. — 19.00 A televízió híradója. — 19.15 Ké­szítsünk játékszert. — 19.30 Látogatás a Grigore Antipa Természetrajzi Múzeumban. 19.20 Dingo, a vad kutya. — 21.25 Az ara­di Al. Sahia irodalmi körben. — 21.40 Ro­mán népzene. — Befejezésül hírek. SZERDA — május 22 17.00 Adás vállalati klubok számára. A tartalomból: Heti hiradó. A Martin-kemen­cék kihasználási mutatószámának fokozá­sáról. Új technika a bányaüzemekben. Min­dennapi emberek — Műkedvelők a stúdió­ban. Könnyűzene. — 19.00 Faluműsor. A tartalomból. Mezőgazdasági hírek; Az ag­­ronómus tanácsa; Szőlészeti tanácsok; Vá­laszolunk falusi nézőinknek. Román nép­zene. — Tanácsok a Televízió nézői szá­mára. — Befejezésül hírek. CSÜTÖRTÖK — május 23 18.30 A televízió műszaki egyeteme. — 19.00 A televízió híradója. — 19.15 Ba­­lett-műsor a tanuló ifjúság számára. — 19.55 Közvetítés a rádió- és televízió hang­verseny-terméből: Wagner fesztivál. Szü­netben orvosi tanácsadó. — Befejezésül SZOMBAT — május 25 19.00 A televízió híradója. — 19.15 Gyer­mekműsor — 19.30 Háromnapos utazás az Olteni­ja motoroshajón. — 19.55 Térkép előtt. — 20.05 A város örömei, francia já­tékfilm. — 21.45 Könnyűzene. — Befejezé­sül hírek. FILMKRÓNIKA vállalja a bizonyítást: nem valami nyilvánvaló, átlátszó rosszat leplez le, hanem olyasminek a tarthatatlan elavultságát, hamisságát tárja fel, ami évszázadok óta az emberek leg­nemesebb ösztöneire appellált és ha­tott kegyetlen, könyörtelen mű a Rocco. Visconti nem szépít semmit. Ahogyan nem szépíti Rocco túlzott jóságát, éppúgy nem édesíti meg a modern tőkés világnak az antik gla­­diátorjátékokra emlékeztető vad sportőrületét sem. A hosszú és már kínos ring-jelenetekben nem a nyers erő kultuszát látjuk, hanem a Roccoé­­kat körülvevő világ nyersen, leple­zetlenül jelentkező kegyetlenségét, a rájuk leselkedő embertelenséget. A szörnyű verekedés a két testvér kö­zött a kétségbeejtő erőszak-jelenet, vagy Nadia halála nem öncélú natu­ralizmus, hanem arra szolgál, hogy a nézőt elborzassza ezektől a dolgok­tól. A színészi munka hiánytala­ Szakszervezeti küldöttség utazott Moszkvába Pénteken délben a fővárosból Moszkvába utazott a Kőolaj-, Vegy­ipari és Földgázipari Vállalatok Szakszervezeti Szövetsége Központi Bizottságának küldöttsége, élen Ion Istrate elvtárssal, a Szövetség Köz­ponti Bizottságának titkárával. A küldöttség részt vesz a vegyipari, kőolajipari és rokonszakmákban dol­­gozó munkások Nemzetközi Szak­­szervezeti Szövetségének IV. vi­lágértekezletén, amelyet május 20 és 25 között tartanak meg. (Agerpres) A szőlő zöldmetszése figyelmes munkát igényel (Folytatás az 1. oldalról) Kint, hogy jelentkeznek-e a virág­kezdemények. Ha jelentkeznek a virágkezdemé­nyek és termés várható, a továbbiak­ban ugyanúgy gondozzuk ezeket, mint a termőhajtásokat. Ha azonban újra kacsok képződnek, nyomban ismét visszacsípjük ezeket a túlfejlett hónaljhajtásokat, s így egy harma­dik elágazást kapunk, hónaljhajtást a hónaljhajtásból, amelyek már a legtöbb szőlőfajtánál termést hoznak Hasonlóképpen vissza kell csípni a tőkéből eredő legfejlettebb hajtá­sokat is, ha ezek nem adnak ter­mést. A túlfejlett hajtások vissza­­csípését akkor végezzük el, amikor megjelenik az első két csap, eltávo­­lítva a vitorlát. A hónaljhajtásoknál alkalmazott visszacsípéssel elérjük, hogy más termőhajtásokat növessze­­­­nek. Ezt a műveletet idén különösen­­ azokban a szőlőkben kell elvégezni,­­ amelyek fagykárt szenvedtek, nem ígérnek nagy termést, viszont sok a tőkében az erősen fejlett hajtás. A termő hónaljhajtásokat a nem termőktől eltérően ugyanúgy gon­dozzuk, mint a rendes termőhajtá­sokat. Ezeket már nem csípjük visz­­sza, amikor 5—6 levelet növesztet­tek, ahogyan a legtöbb szőlőben szokásos. A rajtuk végzett soron le­­vő zöldmunka hasonlatos a késő nyári csonkázáshoz. it A zöldmunkákkal egyidejűleg, a szőlők megfelelő növekedése és a jó termés érdekében ugyancsak nagy felelősségtudattal és lelkiismeretes­séggel kell elvégezni a többi mun­kákat is, mint amilyen a pótbepor­zás, az extraradikuláris trágyázás, a talajművelés, a kártevők és a be­tegségek elleni védekezés stb. Az idejében végzett munkák nyomán gazdagon szüretelhetünk. ELŐRE Üzemi torna a fővárosi Vörös Grivica üzemelői­­•« Néptanácsaink tevékenységéből Elindult a villanyfény negyven falu felé Rajonank villamosítási terve alap­­ján ebben az évben újabb 40 helység­ben gyűl ki a villanyfény. A munka megkönnyítése s főként meggyorsítása érdekében a terv össze­állításakor egyik főszempontként vet­tük figyelembe az anyag- és költség­megtakarítást. A villamosításra kerülő helységek­ben 7 339 249 lejnyi önkéntesen felajánlott összeget szavaztak meg s eb­ből május 5-ig 3 450 645 lej gyűlt össze. A megszavazott összegből mint­­egy 820 000 lej megtakarítást eredmé­nyez a lakosság hazafias munkája. A falvak lakosai gödröket ásnak, a hely­színre szállítják az oszlopokat stb. s így jelentős összeget takarítanak meg az előirányzott költségekből. A fentieken kívül Újperlő községben a lakosság hozzájárulásával mikrocen­­trálét építenek. Azonkívül amit a községi néptaná­csok tettek eddig a villamosítás érdeké­ben, a rajoni néptanács kiutalást igé­nyelt és kapott 200 köbméternyi oszlop beszerzésére. Ebből a mennyiségből fedezik Buková, Szervesd, Valea Bou­­lui és részben Turnu Bueni oszlop­szükségletét. Az alacsonyfeszü­ltségű vezetékek munkálatai már elkészültek Bökény, Perestyén, Bucosnița, Petresfalva, Te­­mesvölgye, Temes Szlatina, Örményes helységekben,­­ így lehetővé válik, hogy már júniusban bekapcsolódjanak a távvezetékekbe. Ugyancsak június­ban fejezik be a munkálatokat Korpán, Fényesen és Oszadován is, ahol a nép­tanácsok idejében gondoskodtak a szükséges oszlopokról és pénzalapok­ról. A Karánsebes—Fényes távvezeték­kel egyidejűleg megkezdődtek a munká­latok a Vörös Acél—Bukova távveze­téken is. A rajoni néptanács gondosko­dott a fenti távvezetékekhez csatla­kozó falvak alacsonyfeszültségű háló­zatához szükséges összes anyagokról. Számos más község ugyancsak rendel­kezik már a szükséges oszlopokkal és vezetékekkel. Az év második negye­dében sorra kerülő munkálatok mű­szaki dokumentumai ugyancsak idejé­ben elkészültek s így a szerelők jó kö­rülmények között láthatnak munkához. Jelenleg főleg arra összpontosítjuk a figyelmünket, hogy a villamosításra megszavazott önkéntes összegek mi­előbb begyűljenek a fent említett hely­ségekben. Emellett a rajoni néptanács napirenden levő gondja a szükséges oszlopok beszerzése. Ennek érdekében a rajoni néptanács végrehajtó bizott­sága külön villamosítási bizottságot alakított, amely naponta figyelemmel kíséri a feladat teljesítését. Eddig azt tapasztaltuk, hogy a községi néptaná­csok minden szükséges támogatást megadnak az illető helységekben dol­gozó villanyszerelőknek, ami egyik fontos feltétele annak, hogy rajonunk idei villamosítási tervét maradéktala­nul valóra váltsuk. I. BTM­EA mérnök, a Karánsebes rajoni néptanács tervosztályának vezetője Állandóan szépül Nagybánya Nagybánya néptanácsának végre­hajtó bizottsága a városi pártbizott­ság és a tartományi néptanács irá­nyításával behatóan foglalkozik a hatáskörébe tartozó kis városok, il­letve községek szépítésével. Az elvégzendő munkálatokat az idén a néptanácsi képviselők beszá­moló gyűlésein jelölték ki­­ maguk a választók. A végrehajtó bizottság jóváhagyta ezeket a javaslatokat, akciótervet ál­lítottak össze, és azt márciusban az ülésszak elé terjesztették, amelyen a képviselők mellett részt vettek a nagybányai intézmények és vállala­tok vezetői, valamint a városi nép­tanács szervezési osztályának tagjai. Ily módon a lakosság hazafias munkája máris szép sikereket eredményezett városainkban és fal­­vainkban egyaránt. Mintegy 20 hek­tár területen rendbehozták a parko­kat,­­a közel 35 ezer óra alatt vég­zett hazafias munka értéke 106 000 lej).A Republicii és Progresul ne­gyedekben a lakosság 1526 köbmé­ter törmeléket egyengetett el, fákat ültettek stb. A hazafias munkában kitűntek Sabau Gheorghe és Bai­er Evdochia képviselők, a háztömbbi­zottságok felelősei közül pedig Con­dor Ana, Medvesan Alexandru, Bartha Sarolta és Suba Zsuzsánna, Scveikofer Iván, Süveg András. A Csehov és Bobilna utcai vízve­zeték lefektetésénél a lakosok Radu Florica képviselővel az élen ugyan­csak hazafias munkával járultak hozzá a munkálatok elvégzéséhez. A lakosság mozgósításában főleg Mol­dovan Maria, Bogdan Ioan és Borca Maria tűntek ki. Hasonló hazafias munkát végeztek a város többi választókerületé­ben is. A városhoz tartozó községekben is a helyi néptanácsok végrehajtó bi­zottságai a képviselők segítségével sikerrel mozgósították hazafias mun­kára a lakosságot. A fernezelyi főut­ca rendbehozására a lakosság ön­kéntes munkával 45 köbméter követ termelt ki és szállított a színhelyre. A kőanyag értéke 1800 lej, a megta­karítás értéke viszont az önkéntes munka következtében 5840 lejt tesz ki. Ugyancsak Fernezelyen, a Valea Rosie patak medrének tisztításánál 200 hazafias munkanapot teljesített a lakosság, s a megtakarítás értéke meghaladja a 3900 lejt. Sisesti községben 55 köbméter kö­vet fuvaroztak a Negrea felé vezető útra. A lakosság 55 napi hazafias munkát fordított az útjavításra, az áramvezeték építéséhez pedig 65 köbméter homokot szállítottak és 44 gödröt ástak a villanyoszlopoknak. De ugyanígy sorolhatnánk az ed­digi eredményeket más Nagybányá­hoz tartozó községekből. A lakosság, a pártszervek közvetlen irányításá­val, a néptanácsi képviselők közre­működésével mindenütt lelkesedés­sel kiveszi részét a hazafias munká­latokból. CONTI TIBERIU a városi néptanács aktivistája Égetésre készen állnak a tányérok százai a kolozsvári porcelángyárban. 1963. május 18., szombat to ELŰRI postájából Amikor a szerkesztőség levelezési osz­tályán átnézzük, rendezzük a napi pos­­­­tát, néha az az érzésünk, hogy innen­­ Scinteia Házából az egész országot áttekinthetjük. A tudósítások zöme ér­dekes, változatos s bizony nem köny­­nyű eldönteni, hogy melyik jelenjen meg leghamarabb, íme egy csokorra való a sok közül. • Mircea Florian mérnök a nagy­váradi Május 1 lakónegyedről szá­mol be. Hét húszlakásos és három harminclakásos négy-négy emeletes tömbház épül a Sebes Körös bal­­partján, az Augusztus 23 híd és a Folyó utca között. A 170 lakásból 96 két szobás, 74 pedig három szobás lesz. Az egyik tömbház építését éppen a napokban kezdték meg. A laká­sokban központi fűtés, hideg-meleg víz lesz. Több mint 800 személy szá­mára nyújt majd otthont a városnak ez az új korszerű lakónegyede. • Iszlai Albert bútorgyári asztalos korszerű vendéglátóipari komplexum megnyitásáról ad hírt Kolozsvárról. A neve „Bucuresti". • Biró Mária alsócsernátoni kol­­­­lektivista a vezetőtanácsot bírálja,­­ amiért nem tulajdonít kellő fontossá- t­got a különböző munkálatok ellenőrzé­­­­sének. .A nem megfelelő tárolás miatt például, jelentős mennyiségű ta­karmányrépánk és burgonyánk meg­fagyott, s most máshonnan kell be­szereznünk. Helyes volna, ha a ve­zető tanács kivizsgálná az ügyet , és felelősségre vonná azokat, akik Ny­modon kárt okoztak a gazdaságnak.“ • Doman Iosif villanyszerelő a Ploiesti tartományi Nehoiu faipari vállalat szakszervezeti együttesről ír, amely ebben az évben ünnepli­­fenn­állásának tizennyolcadik évforduló­ját. Poljakov és Rajkin szövege alap­ján kétrészes esztrádműsort adtak elő a napokban Nicolae Pascu mű­vészeti irányító rendezésében. A levelező a részleg dolgozóinak sike­res vasgyűjtési akciójáról is beszá­mol. 124 tonna fémet gyűjtöttek az akció során. • Kapitány András a brassói Hid­­romecanica üzem modellező asztalosa a gépműhely túlzsúfoltságáról ír. Ja­vasolja, hogy addig is, amíg megfe­lelő helyiségbe lehet majd költöztetni a műhelyt, szereljenek fel a gépek­re porszívókat. Munkaegészségügyi szempontból erre szükség van. • Czikó Lucia, a sepsiszentgyörgyi Dózsa György textilgyár fiatalságá­nak hazafias­ akcióiról számol be. Legelőtisztításban százötvenöten, a sportstadion szépítésében harmincha­tan, a Lugási út javításánál harminc­egyen vettek részt. Készülnek javában a VII. országos kultúrversenyre is. A nyolcvantagú dalárda, a tánccsoport már megkezdte a próbákat és az új esztrádműsor bemutatására, is nem­sokára sor kerül. „Azt szeretnénk, ha a f­ultúrmunka terén is felemelked­nénk termékeink minőségének szint­jére. E tekintetben példaként említ­hetjük meg Bálint Erzsébet, Sinka M. Klára, Szabó Jolán, Préda Má­ria, Váncsa Gy. Vilma, Irimia G. Ioana, Mezei S. Anna, Stefan A. Gizella elvtársnőket, akik a májusi versenyben 108-118 százalékban tel­jesítették tervüket és minőségi szem­pontból is elsőrendű munkát vé­geztek.” Az árueladás korszerű módszerei a kereskedelemben Állandóan új egységekkel bővül kereskedelmi hálózatunk. Többnyire nagy kapacitású, modern áruházak épültek és épülnek, de a kereske­delmi egységek számának növeke­dése így is csak részben felel meg a növekvő áruforgalomnak. Dön­tő jelentőséget kap tehát a meg­lévő egységek eladási képességének növelése. Ennek pedig egyik legfon­tosabb útja a korszerű eladási for­mák kiterjesztése kereskedelmünk­ben. Melyek is ezek ? Elsősorban az ön­­kiszolgálás, ezen kívül a termékek pult nélküli, nyitott kiállítással történő árusítása, automaták alkal­mazása, valamint a részletfizetéses eladás, a megrendelt termékek ház­hoz szállítása és levelezés útján tör­ténő eladás stb. Az említett formák használatánál lényegesen nő az el­adási helyiségek egy négyzetméteré­re eső eladott áruk mennyisége, nő az eladó által kiszolgált vásárlók száma. Ugyanakkor érezhetően csök­kennek a forgalmi költségek. Az önkiszolgálásnál az eladó mun­kájának egy részét maga a vásárló végzi el, az eladók száma közel 30 százalékkal leszállítható és így érez­hetően nő a munkatermelékenység. Ugyanakkor a vásárló számára két és félszer lesz kisebb a vásárlással töltött idő. Az eladás viszont 30—40 százalékkal nő. A fővárosi „Unic" önkiszolgálással működő élelmiszer­­üzlet kereskedelmi területe 516 négy­zetméter és 32 munkást foglalkoz­tat. 1962-ben egy munkás évi mun­katermelékenysége 1 072 000 lej volt. Az 1-es számú Comaliment élelmi­szerüzletnek, amely klasszikus el­adási formát használ és kereske­delmi területe 390 négyzetméter, 50 dolgozója van, az évi munkaterme­lékenység 620 000 lej . Előnyei miatt az önkiszolgálást sokkal szélesebb körben kell alkal­mazzák kereskedelmi szervezeteink. 1955 óta, amióta nálunk alkalmaz­zák, leginkább az élelmiszer-keres­kedelemben hódított tért, de kezd­­jük alkalmazni — sikerrel — a köz­élelmezésben is. Ipari cikkek közül eddig csak könyveket, vegyipari cik­keket árusítunk néhány nagyobb vá­rosban (Bukarest, Brassó) önkiszol­gálással. Feltétlenül kiterjeszthető a zöldség , gyümölcs, de főleg a hús és kenyér eladásánál. A hús forga­lomba hozásánál higiéniai szempont,­ből szükséges és egyre kiterjedtebb az előcsomagolás, ami egyúttal le­hetővé teszi az önkiszolgálás beve­zetését is. Mind ipari cikkek, mind élelmi­szerek eladásánál egyre inkább tért hódít kereskedelmünkben a termé­kek pult nélküli nyitott kiállítással történő árusítása. A vásárló így sza­badon és közvetlenül hozzáfér az áruhoz, amely belső vitrinekben, vagy alacsony polcokon van elhe­lyezve. Az eladó ha szükséges, ma­gyarázatot ad, átveszi a pénzt, be­csomagolja az árut. Elsősorban cipő, textil, porcelán és különböző élelmi­­szercikkek árusításánál alkalmazott eladási forma. A fővárosi „Victoria" univerzális áruházban az elmúlt év végén a női és férfi szövetek osztá­lyát alakították így át. Ennek követ­keztében 18-ról 12-re csökkentették az eladók számát, az eladott áruk mennyisége viszont 25 százalékkal nőtt. A nyitott kiállítással történő árusítás tehát az üzlet területének és az eladók munkájának gazdaságo­sabb kihasználását biztosítja, ezért­­ igen fontos a kiterjesztése, annál is inkább, mert a régi üzletek kisebb átalakításával is megadható. A fogyasztók kiszolgálásának mű­szakilag legmodernebb formája az automaták alkalmazása. Nálunk nemrég és csak néhány termék el­adásánál használnak automatát. Olyan helyeken, ahol a nap szinte 24 órájában van forgalom (állomá­son, villamosmegállók, filmszínházak mellett, gyárak bejáratánál stb) s nincs lehetőség üzlet nyitására, igen jól alkalmazható. A fővárosban mű­ködik egy automata büfé. Naponta 5­­6908 fogyasztó fordul meg benne, öt perc alatt megvásárolhatja a kí­vánt ételt és italt. Egy tavaszi napon átlag 3999 pohár sört csurgatnak itt az automaták. Az egy váltásban dol­gozó személyzet száma tíz és bár egy eladás értéke nem haladja meg átlag a 2,5 lejt, az eladási terem egy négy­zetméterére eső eladott áruk m­eny­­nyisége 1962-ben 51 százalékkal na­gyobb volt, mint más büfék eseté­ben. Szintén nemrég használt eladási forma a megrendelt termékek ház­­hoz­ szállítása. Legelterjedtebb a közélelmezésben és élelmiszerek el­adásánál. Nagy népszerűségnek ör­vend városainkban és a helyi keres­kedelmi szervek feladata gondos­kodni az elterjesztéséről. FEKETE GÉZA közgazdász Jutalom kirándulás (Munkatársunktól). — A Máramaros tartományi építkezési tröszt az idén több mint 1000 lakást ad át Nagybányán. A gyors ütemben folyó munkából a fiatalok is szépen kiveszik a részüket, egyre több ifjú nevével találkozunk az élmunkások között. Szabad idejükben az ifjak csoportosan jelennek meg az önkéntes munkáknál, a kész tömbök melletti parkokat rendezik, ültetnek, törmeléket hordanak. Másfél hónap alatt — áprilisban és május első felében — a tröszt fiataljai 2200 munkaórával járultak hozzá az általuk átadott tömbök környékének szépítéséhez. Azok számára, akik a termelésben és a hazafias munkákban kiváltak, a tröszt jutalomkirándulást szervezett. A körútnak részben országnéző, rész­ben tapasztalatcsere jellege van. Harminchét fiatal látogatta meg a történelmi nevezetességű városokat, és kísérte figyelemmel azokat a korszerű építkezési eljárásokat, melyeket a fővárosban, Onesti-en, Brassóban, Suceavában és más városok építőtelepein alkalmaznak. A kirándulócsoport tegnap érkezett vissza Nagybányára.

Next