Előre, 1963. június (17. évfolyam, 4846-4871. szám)
1963-06-01 / 4846. szám
A Gyermekek Nem. Felnőnek a gyermekek. Alig kezdenek járni, vagy éppen most nyiladozik az értelmük, komolykodó iskolások már, esetleg éppen az érettségi küszöbén állnak - csak erre gondolunk : felnőnek... Nem mindegy az, hogyan is nőnek fel. Elsősorban nem mindegy a mi társadalmunkban, ahol minden egyes gyermek a jövő ígérete. Születő gyermekeinknek egészséges, erős, sokoldalú, emberekké kell felnőniük. Szocialista társadalmunk új életmódját tükrözi az is, ahogy - pártunk politikáját követve - erről gondoskodunk. Az 1962 évi statisztika azt mutatja, hogy az országban 1279 gyermekorvos vigyáz a gyermekek egészségére . 1938-ban mindössze 280 volt a számuk - a gyermekvédő és gondozó középkáderek száma az 1938-as zéróról 1962-ben 1038-ra nőtt. Tavaly nyáron és ősszel 127 306 gyermek tért haza a tengerparti nyaralás, hegyvidéki táborozás élményével, barnára sült bőrükön, életvidám egészségükben felhalmozódott a napsugarak jótékony ereje. Ősszel, az iskolapadban ott várják a könyvek az ország minden iskolásgyermekét — anélkül, hogy ez a szülőknek bármiféle gondot, vagy kiadást jelentene. Ifjúsági előadások, mozi, színház, pionírházak sok-sok szakköre, tanulmányi kirándulások élménye gazdagítja gyermekeink lelkivilágát, készíti fel őket a későbbi alkotómunkára, alakítja ki legszebb jellemvonásaikat. Mindebben pártunk és kormányunk szüntelen figyelme nyilvánul meg a gyermekek egészsége, sokoldalú nevelése iránt. Gyermekeink úgy kell felnőjenek, hogy mindezt értékelni tudják. Szülők, nevelők, minden állampolgár felelőssége, hogy a szocialista hazafiság magasztos érzését, a haza, a párt és a munkásosztály iránti szeretetet és hálát a gyermeklélekbe oltsa. Nem így nőnek fel azonban a gyermekek a világnak még sok részén. A holnap örökös bizonytalansága, nyomor és éhezés a sorsa a félgyarmati függőségben lévő országokban, a kapitalista országok nagyvárosainak nyomornegyedeiben sok millió gyermeknek. Latin-Amerikában mintegy 15 millió gyermek nem jár iskolába. Hogyan nőnek fel a gyermekek az egész világon ? Erre is gondolunk most, a Gyermekek Nemzetközi Napján és ezen a napon erősebben, szilárdabban kell tudatosodjék bennünk : ahhoz, hogy a mi gyermekeink gondtalanul, boldogan nőjenek fel és ahhoz, hogy a világ minden részén megteremthessék a dolgozók a feltételeket arra, hogy a gyermekek ne éhezve nőjenek fel, egyaránt békére van szükség. A mi kötelességünk őrködni gyermekeink jövője, a béke felett. " Barátságos, tágas nappali szobában ülünk Módi Sándor szalontai kollektivista házában. A nyitott előszobaajtón át kilátni a kertre, a lombos szőlőlugasra, a nyíló rózsafákra. A konyhából behallszik Miska, a nagyfiú fütyörészése (borotválkozik, zeneórára készül — mondja az anyja), Ica, a középső Módilány ebédet készít, Marika pedig, a legkisebb, leckézik a szomszéd szobában. De azért — minden pedagógiai rendszabály ellenére — fél füllel odahallgat a beszélgetésre, no meg a rádióból halkan kiszűrődő tánczenére. Módiné — szürkülő hajú, rendkívül élénk szemű, csupa derű ötvenkét éves asszony — egy berámázott fényképet akaszt le a szoba faláról. Családi kép: középen a szülők, komolyan, szertartásosan, egyenest a fényképezőgép lencséjébe néznek, körülöttük pedig a gyerekek, szám szerint heten. Négy fiú és három leány. Kicsit megilletődve, kerekre tágult szemmel néznek a lencsébe, a legkisebb, a karonülő mintha az elszálló madárka röptét lesné. Egészen szokásos családi kép lenne, ha nem volna egy „szépséghibája": az apró gyereklábak meztelenül feszengnek a fényképészműhely padlóján. — Éppen új ruhát vettünk a gyerekeknek — magyarázza Módiné — mind a hétnek egyszerre, s így a fiúknak már nem jutott cipőre. Az uram tiltakozott: „Ugyan már asszony, hogy állítjuk őket mezítláb a fényképezőgép elé?", de én kitartottam az elhatározásom mellett! Annyi baj legyen — mondtam — nem lehet mindent egyszerre, majd lesz cipő is, egyéb is, akkor majd csinálunk egy újabb családi képet... — Kacag s a szívből jövő nevetés megfiatalítja az arcát, az emlékezés lefújja róla az ötvenkét esztendőt. — Persze azóta se csináltattunk másik családi képet, mostanában gyakran megörökít bennünket a Lajcsi fiam, aki szenvedélyes fotográfus lett, amióta megvan a fényképezőgépe... Nagyon a szívemhez nőtt ez a tizenhárom évvel ezelőtti fénykép, talán azért, mert attól kezdve változott meg gyermekeink s a mi sorsunk, akkor léptünk be a kollektív gazdaságba... Kródiné nézi a képet és egy ki- kicsit megfényesedik a szeme, de azért mosolyog. — Ahogy nézem ezt a képet, eszembe jut az egész életem. Az az idő, amikor aprók voltak még mind a gyerekek, mikor még mind a kilencen egy szobában laktunk, aztán a házépítés... — Büszke örömmel mutat körül. — Mi voltunk az első beköltözők itt a Vásártéren... Csendes szavaiból — mint apró darabkákból a mozaik — kikerekedik a család története. Évről évre gyarapodtak a javak. A többszörös milliomos kollektív gazdaság eredményei kézzelfoghatóan, szemmel láthatóan jelentkeztek a Módi család életében, életszínvonalában is. Felcseperedtek a gyerekek — mindből derék, szorgalmas, munkaszerető ember lett, — s közben felépült a háromszobás, szép családi ház, berendezték a szobákat, rádiót, kerékpárokat vettek. — Gyakran gondolok arra, hogy mivé is lett volna az én hét gyermekem, ha nem a mai világban, a mi világunkban, hanem a régi rendszerben élnénk?... Széthullott, tönkrement volna a család a nincstelenség, a nyomor súlyos pörölycsapásai alatt, mint annyi munkás- és parasztcsalád a felszabadulás előtt. A ház asszonya elkomolyodva törölgeti az ölében tartott családi képet, nincs pedig azon egyetlen porszem sem. — Jók az én gyermekeim — mondja meleg hangon, de közben észreveszi a képnézésre odabújt Marika és Miska pajkosan összevillanó tekintetét és tettetett szigorral hozzáteszi: — Egyelőre hadd mutatom be őket egyenként: ez a 12 éves forma itt a képen, a legnagyobb, Sándor. Már akkor többet mutatott a koránál, nagynövésű, sudár gyerek volt, ő volt az első „segítség“ a családban, az elemi iskola után már dolgozott. Most Szentjánoson kollektivista, oda nősült. Nemrégen vettek új házat, elégedetten, jól élnek. Ez a két leány itt középen Juliska és Ica. Mindkettőt férjhezadtuk. Mielőtt férjhezmentett, ők is a kollektívben dolgoztak. Az utóbbi másfél év alatt „stafíroztunk ki" három gyereket. Nem dicsekvésként mondom, de jutott mindegyiknek. Volt miből rendesen felszerelni őket, elindítani a maguk életének útján. Mind a két lányunk bútort, ágyneműt, elég ruhaneműt kapott, igaz maguk is dolgoztak érte. A kollektív gazdaság nagyon szép szocialista esküvőt rendezett nekik... Ez a kis komoly, Jancsi, a 20 éves katonafiam. Utolsó levelében egy szájmuzsikát kért... nagyon szeretnek dalolni, zenélni az én gyerekeim... Várjuk őt vissza mi is, várják, számítanak rá a kollektívában is. Ez meg az itthon levő legnagyobb fiam, Miska. Gyere csak fiam, lássuk, hasonlítasz-e erre a barnabőrű, mezítlábas gyerekre? —■ Miska anyja elé áll, tréfás büszkeséggel kihúzza magát, széles vállán feszül a jólszabott ruha, önkéntelenül lenéz tükörfényes cipőjére s kacag, mert a mama egyszerre olyan kicsi lett mellette. — Ez is a fejemre nőtt — legyint Módiné, de a szeme nem tudja eltitkolni, milyen büszke 19 éves nagyfiára. De van is miért: Miska kerekesmester a kollektívben, az V. brigád műhelyének a vezetője, nem vall vele szégyent a család, de a gazdaság sem. A rajoni kultúrház egyik leglelkesebb műkedvelője, a gazdaság zenekarának oszlopos tagja. Lajcsi 17 éves s a foglalkozás, a munkahely megválasztásában ő az egyedüli, aki elütött a családtól, a vasútnál dolgozik s mihelyt betölti a 18. évét, iskolába küldik, pályafelügyelő lesz. Ő a fotográfus, aki rövidesen, ha majd egy ünnep alkalmával hazajönnek az összes gyerekek, elkészíti az új családi képet... Lajcsi a leganyásabb valamennyi közül... Mit csinált a napokban is a gézengúz... Azzal állított haza, hogy „édesanyám, hunyja csak le kicsit a szemét". Be is húnytam s mikor kinyitom, egy üveg pezsgőt tart elém. Pár nappal azelőtt MAG MARIA (Folytatás a 4. oldalon) CSALÁDTÖRTÉNET, 1963 Világ proletárjai, egyesüljetek ! || A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG NÉPTANÁCSAINAK LAPJA XVII. évfolyam 4846 sz. 4 oldal ára 20 báni 1963 június 1., szombat IRÁNYTŰ: igénye s vevőközönség elismerését fejezi ki a készruhaipar termékei iránt megnyilvánuló mind nagyobb kereslet s ugyanakkor arról tanúskodik, hogy konfekciógyáraink modellezői általában jól tájékozódnak. Külön tervező osztálya, vagy legalábbis tervező irodája van már minden nagyobb készruhagyárnak. A tervezők nagy része hozzáértéssel végzi munkáját. Áll ez a megállapítás kiváltképpen a bukaresti nagy konfekció- és kötöttárugyár, a szatmári Mondiala, a temesvári Bega készruhagyár, nem kevésbé a fővárosi Arta Medei, az aradi konfekciógyár és még néhány nagyobb vállalat tervezőire. A tervezett modellek követik a divat vonalát, kényelmesek, ízlésesek.De nem mondhatjuk el ugyanezt a Csíkszeredai Textila- Ciuc és még néhány gyárnak az utóbbi időben bemutatott modelljeiről. Ezek közül nagyon kevés, vagy egyetlen egy sem került be a főigazgatóság egységes, országos mintakollekciójába, amelyet szerződéskötéskor a kereskedelemnek bemutatunk, így tehát nem kerülnek sorozatgyártásra. Viszont az említett gyárak, más üzemek elfogadott modelljeit állítják elő. Az ilyen esetek azonban nem válhatnak általánossá, mivel csökkentik a készruhagyártásban annyira igényelt változatosságot. Valamennyi gyár tervezőkollektívája arányosan vegye ki részét az új modellek tervezéséből. "N nem elég azonban bemutatni a szép és változatos modelleket. A gyáraknak arra kell törekedniük, hogy az elfogadott és megrendelt ruhaféleségek minél hamarább eljussanak az üzletekbe. Vonatkozik ez különösképpen az idénycikkekre. Több gyárban valóban tapasztalható ez az igyekezet, helyenként azonban az új modellek sorozatgyártásának beindítása elhúzódik. Előfordul az is, hogy egyes textilgyárak megkésnek az új modellekhez szükséges kelmék leszállításával. Ezért még az egyébként igen jól dolgozó gyárakban is, mint a szatmári vagy az aradi megtörténik, hogy nem megfelelő színű vagy mintájú anyagból készülnek az egyes ruházati cikkek. Szatmáron például mosott, sötétszínű nagymintás anyagból varrtak egyes gyermekruha modelleket, mivel a gyár nem kapta meg idejében a rendelt kelmét. Hogy ez ne fordulhasson elő a konfekció gyáraknak még szorosabb kapcsolatot kell kiépíteniük a textilüzemekkel. Az egyes választékok — szín és minta megválasztásánál — hozzák a textilgyártó tudomására azt is, hogy milyen célra szánják a rendelt anyagot. A főigazgatóság pedig gondoskodik arról, hogy késedelmes szállítás ne akadályozza a készruhagyárak választéktervének pontos teljesítését. Helyesnek tartjuk és támogatjuk egyes készruhagyárak szakembereinek javaslatát, hogy a textilipar az öltönyökhöz, kabátokhoz, kosztümökhöz többféle hozzávalót — bélésanyagot, keményvásznat, vatelint stb. — gyártson. Legyen nagyobb a szín- és minőségválaszték. Vonatkozik ez a gombokra is. Nemrég újabb gépeket kapott a zsombolyai gombgyár és a nagyszebeni Flamura Rosie, ami elősegíti a kereslet jobb kielégítését. A vevők igényeinek tanulmányozása késztette a készruhagyárakat arra is, hogy módosítsanak egyes régebbi méreteket és többféle nagyságú ruhákat gyártsanak. A bukaresti készruha- és kötöttárugyárban létesült bizottság, amelynek orvosok, konfekcióipari mérnökök, technikusok és tervezők a tagjai, 70 000-nél több antropometrikus mérést eszközölt az utóbbi két évben az ország különböző vidékein. Ennek alapján határozzák meg a ruhanagyságok pontos méreteit, az alakok közötti eltéréseket,ogy a készruhagyártás még jobban igazodhasson a változó, fejlődő igényekhez, szükséges, hogy szorosabb kapcsolatot tartson a vásárlókkal. Ajánlottuk ezért különösen a nagyobb gyáraknak, hogy gyakrabban szervezzenek eladással egybekötött kiállításokat, divatbemutatókat. A gyárak vezetői és a modelltervezők látogassanak el rendszeresen a termékeiket árusító üzletekbe, hallgassák meg az eladók és a vásárlók javaslatait, igényeit. A modelltervezők eredményesen használhatják azokat a szakkönyveket, katalógusokat, divatlapokat, amelyeket a minisztérium bocsát rendelkezésükre. Sokféle eszközt és módszert veszünk tehát igénybe, hogy tovább fejlesszük a modelltervezést: tartós, divatos, szép, az igényeket kielégítő áru kerüljön az üzletekbe. Ebben a törekvésben fontos szerepe van mindegyik tervezőnek. Számítunk arra, hogy a kisebb vállalatok is hasznosítják az élenjáró, nagy konfekciógyárak tapasztalatait és példájukat követve, a növekvő igények színvonalán szervezik meg mindenütt a modelltervezést és a sorozatgyártást. CRISTIAN STANCA mérnök, a kötöttáru és készruhaipari főigazgatóság műszaki osztályának vezetője. A legszebb parcellán ígérete (Munkatársunktól). A szárba szökkent búzatáblák haragoszöld színe még egybeolvasztja a határt, ám a szakemberek gondos keze már pontosan körül, határolta a vetőmagtermesztésre szánt parcellákat. A legszebb, a legtisztább, a leggondozottabb búzatáblákat jelölték ki mindenütt a Maros-Magyar Autonóm tartományban a jövő évi vetőmagalap megteremtésére. S ha az agrotechnikai szabályok betartásánál elsődleges figyelmet szenteltek eddig is a kifogástalan növényápolás megvalósítására, a betakarításig hátralévő időszakban ez az igény csak fokozódik. A vetőmag termesztéssel kapcsolatos teendőkről tanácskoztak egyébként május 31-én a Maros-Magyar Autonóm tartomány felelős mezőgazdasági szakemberei. A minőségi vetőmagalap megteremtése céljából kidolgozott intézkedési terv előirányzata szerint az elkövetkező napokban a tartomány valamennyi kollektív gazdaságában megkezdődik a vetőmagparcellák azonosítása, és fajtaelismerése. Az elmúlt év őszén a kollektív gazdaságok többsége magas termelékenységű minőségi búzavetőmagot hintett a földbe, amelyek elszaporítása lehetőséget biztosít arra, hogy az egész vetésterületet azonosított magvakkal vessék be. Értékesített javaslatok Szakmai értekezlet A resicai kohászati kombinát hengerészei év eleje óta több mint 10 000 tonna hengerelt készárut termeltek előirányzaton felül. A többlettermelés annak az eredménye, hogy az üzemben alkalmazták a munkások, technikusok és mérnökök javaslatait a gépcsoportok kihasználási mutatójának növelésére. Az irányváltós hengersornál például az acéltömbök befogásának megjavításával 10 százalékkal nőtt a termelékenység. Javult a hőkezelési rendszer és növekedett a kemencék teljesítőképessége azzal, hogy az acéltömböket ésszerűbben helyezték el a mélykemencékben. A gépcsoportok kihasználási mutatószámának emelkedéséhez hozzájárultak a karbantartó villanyszerelők és lakatosok is, akik a grafikon szerint végezték el a javítási munkákat és a géprevíziót s így biztosították a berendezések munkaidőkieséseinek csökkentését, valamint a hengerjáratok működési idejének meghosszabbítását. Az említett intézkedések eredményeként az egész részleg viszonylatában 2,4 százalékkal növekedett a tervezett munkatermelékesség. (Munkatársunktól) — Kétnapos értekezlet zárult csütörtökön délután a temesvári Brenner Béla bőrdíszműgyárban. Ezen az értekezleten a temesváriakon kívül négy testvérvállalat (a fővárosi a nagyváradi, a Sebes-Albai és a szebeni) küldöttei vettek részt. Ezek a szakemberek a bőr és a műbőr feldolgozásának legújabb módszereit tárgyalták meg, Virágóra Marosvásárhelyen (Munkatársunktól). Alig pár hete csak hogy ötletes újítással lepték meg a marosvásárhelyi kertészek a város lakosságát. A járdák szélére elhelyezett nagyméretű virágvázák szebbé ékesebbé varázsolták a város központját. A főtér új dísze, a virágára Újjávarázsolt fürdőhelyek (Munkatársunktól) Különös gonddal készültek fel a nyári idényre Sziget rajon két fürdőhelyén : Aknasugatagon és Tiszakarácsfalván. Az aknasugatagi néptanács szinte újjávarázsolta a helybeli sós fürdőt , megjavították a kabinokat, korszerűsítették az uszodát, a kádfürdőket s kabinokat építettek az uszodától nem messze található kristálytiszta vizű Sós-tó körül is. A munkálatok javarészét önkéntes munkával végezték el a lakosok. Hasonló korszerűsítési munkákat eszközöltek a tiszakarácsfalvi kénes-fürdőben *Újítók bemutatója A teleki bánya műszaki kabinetje nemrég kiállítást rendezett a bányászok újításaiból. A kiállításon bemutatják a Bánya- és Villamosenergiaipari Minisztérium tavalyi versenye alkalmával megvalósított legjobb újítások egy részét. Fényképek és grafikonok szemléltetik a vasérckitermelés folyamatában az utóbbi időben alkalmazott legfontosabb újításokat, valamint az újítómozgalom szakadatlan fejlődését. A teleki bányában az elmúlt esztendőben 49 újítást és ésszerűsítést alkalmaztak, amelyek több mint másfél millió lej megtakarítást eredményeztek. Pályaválasztási kiállítás A bukaresti 13. számú középiskola könyvtára az általános középiskolák végzett növendékeinek tájékoztatására pályaválasztási kiállítást rendezett. A kiállításon látható fényképek könyvek, nyomtatványok szemléltetően tükrözik a legkülönbözőbb ipari, mezőgazdasági, tudományos és más foglalkozásokat. . (Agerpres) Új hanglemezek Az Electrecord hanglemezgyár a napokban néhány új lemezt hozott forgalomba. Az egyik lemezen Nicolae Herlea, a nép művésze olasz dalokat énekel. Egy másik lemezre Mendelssohn- Bartholdy „Szentivánéji álom“ című szvitjét vették fel a varsói filharmónia szimfonikus zenekarának előadásában, Witold Rowicki vezényletével. Az SZKP aktivistaküldöttségének látogatásai Az SZKP aktivistáinak küldöttsége, élen N. V. Podgornij elvtárssal péntek délelőtt Nicolae Ceausescu elvtárs társaságában ellátogatott a Bukarest tartományi pártbizottsághoz. A vendégeket Gheorghe Necula elvtárs, az RMP KB tagja, a Bukarest tartományi pártbizottság első titkára. Vasile Mateescu elvtárs, az RMP KB póttagja, a Bukarest tartományi néptanács elnöke és a tartományi pártbizottság bürójának több más tagja köszöntötte. Gheorghe Necula elvtárs ismertette a vendégekkel a tartomány fejlődését a szocialista építés éveiben és beszélt a tartományi pártszervezetek tapasztalatáról. Ezután a küldöttség tagjai ellátogattak a Grindu községi (Urziceni rajon) Stefan Gheorghiu kollektív gazdaságba. Itt megismerkedtek a kollektivisták eredményeivel és a helybeli pártszervezet munkájával. A vendégek megtekintették a gazdaság különböző részlegeit. A kollektivisták lelkes hangulatú gyűlést tartottak a község művelődési otthonai előtt. Megnyitó beszédet mondott Constantin Trimbirasu elvtárs, a kollektív gazdaság pártbizottságának titkára. Utána felszólalt Mircea Anghel elvtárs, a gazdaság elnöke, aki elmondotta, milyen volt a grindui parasztok élete egykor és milyen ma. Hangsúlyozta, hogy a kollektív gazdaság nagyszerű megújhodást hozott a község életébe. Ezután Gheorghe Necula elvtárs beszélt a Bukarest tartományi kollektivista parasztok eredményeiről, anyagi és kulturális színvonaluk állandó emelkedéséről. A kollektivista falu mai eredményei a Román Munkáspárt politikájának, a marxista-leninista tanítás alkotó alkalmazásának gyümölcse — mondotta. Élénk taps közepette felszólalt N. V. Podgornij elvtárs. A szónok, miután köszönetet mondott a meleg fogadtatásért, hangsúlyozta, hogy a küldöttség látogatása során számos dolgozóval, pártaktivistával találkozott, eredményes tapasztalatcserét folytatott. Mindenütt láttuk, milyen lelkesedéssel, milyen bizakodással dolgozik a román nép — mondotta. Minden lépésnél éreztük, hogy az RMP III. kongresszusának eszméi, határozatai mélyen behatoltak a tömegek tudatába. Az RMP Központi Bizottsága, a KB Politbürója és személyesen Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs nagy művészi tökéllyel vezetik a román népet a szocialista építés helyes útján. N. V. Podgornij elvtárs kiemelte, hogy a Szovjetunióban az ipar, a mezőgazdaság, a kultúra és a tudomány terén egyaránt sikerrel valóra váltják az SZKP XXII. kongresszusának határozatait, majd így folytatta: még jobban kell dolgoznunk, meg kell sokszoroznunk sikereinket, meg kell erősítenünk népeink szilárd és nagyszerű barátságát. A szónok befejezésül újabb sikereket kívánt a grindai kollektivistáknak a gazdaság fejlesztésében, hogy még hatékonyabban hozzájárulhassanak a mezőgazdaság haladásához, szocialista hazájuk további felvirágoztatásához. A jelenlevők viharos tapsa közepette beszédet mondott Nicolae Ceausescu elvtárs. Amint a szónok hangsúlyozta, a szovjet vendégek romániai látogatásuk során tapasztalhatták, hogyan munkálkodnak országunk dolgozói, mi foglalkoztatja őket, majd így folytatta: dolgozó népünk jól tudja, hogy a szovjet nép milyen sikereket ért el a kommunista párt vezetésével a kommunista társadalom létrehozásában. Tiszta szívből örülünk ezeknek a sikereknek, mivel a kommunista társadalom építése a Szovjetunióban, a szocializmus építése országunkban és a többi szocialista országban nem csupán országaink népeinek, de a világ összes többi haladó erőinek java. Nicolae Ceausescu elvtárs a továbbiakban kidomborította a munkásosztály vezető szerepét országunkban, segítségét a szocialista mezőgazdaságnak. Kedves elvtársak, az önök gazdasága szép gazdaság, jó eredményei vannak — folytatta. De vannak jobb kollektív gazdaságaink. Éppen ezért még jobban kell dolgozniuk, még inkább kell fejleszteniük gazdaságukat. Nagyszerű, szorgalmas kollektivista parasztságunk munkájával bebizonyította, hogy bizakodással követi a kommunisták pártját, hogy szövetségben a munkásosztállyal nagyban hozzájárul a szocializmus diadalához országunkban. Hazánkat és a Szovjetuniót testvéri kapcsolatok, a szocializmus és a kommunizmus közös célkitűzésein, a közös marxista-leninista ideológián alapuló szoros barátság fűzi öszsze — mondotta befejezésül a szónok. A vendégek ezután felkeresték az urziceni állami gazdaságot. Ion Vermesan igazgató beszélt a vendégeknek a gazdaság munkájáról, eredményeiről és fejlődési távlatairól. A küldöttség tagjai elismeréssel szólottak a gazdaság termelési és munkaszervezési eredményeiről. A küldöttség este visszatért a fővárosba. (Agerpres) Diétás kenyér cukorbetegeknek (Munkatársunktól) Új péksütemény jelent meg a héten a kolozsvári kereskedelemben. A tartományi sütőipari tröszt szakemberei, a felsőfokú tanintézetek tudományos kutatói gyógykenyeret kísérleteztek ki és állíttottak elő. A tudomány és a gyakorlat kapcsolata révén előállított péksüteményt kezdetként egy péküzletben hozták forgalomba, a későbbiekben azonban már több egységet is ellátnak vele. Helyi hetilap Számtalanszor megfigyeltem, milyen nagy érdeklődéssel veszik kézbe kollektivistáink a friss újságot. Azok a szántó-vető emberek, akik egykor cigaretta papírnak és stelázsit fedni vásárolták a hetilapot, most beletemetkeznek az újság hasábjaiba és szomjazva falják a betűket. Reggelenként, amint a határba indulnak újság kandikál ki zsebükből. Megszokott jelenség ez már. Épp annyira, mint ahogy From Jóska bácsi — egy avasi kollektivista — megszokta, hogy felesége naponta az újságot is oda teszi a tarisznyába. Mert Jóska bácsi csak akkor tud ám jót pihenni a munka szünetében, ha olvas. Az sem tűnik tehát különösnek, hogy Nagykároly vajon több községében a postás kikarikázik a határba, friss lapot visz a szokásos déli felolvasásra. Kissé elkanyarodtam a témától, de amiről szólni akarok az szintén aláhúzza, hogy az írott szó ereje milyen nagy munkát végez falvainkon. Nemrég Szatmár rajonban olvastam olyan „hetilapot", mely sem nyomdafestéket nem látott, sem pedig postás kezében nem járt. Mégis a kollektivisták az újságnak kijáró tisztelettel szóltak róla. A párttitkár mondta, hogy a „friss szám“ megjelenési napján az emberek negyedórával korábban kelnek, munkába menet így még elolvassák a „lapot“. Népszerűségének titka abban rejlik, hogy minden sor a község kollektivistáihoz íródott. S a szerző jócskán felsorakoztat az új agrotechnikából s elveri a port az elavult módszereken. Cikkét helyi példákkal és adatokkal fűszerezi, hogy hatásosabb legyen. Jól ismeri a szerkesztőt minden kollektivista, nem más az, mint maga a gazdaság mérnöke. A „hetilap“ címe : AZ AGRONÓMUS TANÁCSADÓJA. Roppant egyszerű a falu e sajátos helyi „sajtója“: üvegajtós rámakeret, melyet a község egyik forgalmas pontján állítottak fel. Tetejébe szép piros betűkkel rajzolták a címbetűket, hogy hívogassa a járókelőket. A szerkesztő-agronómus hetente cseréli a cikket, s mindig jó előre tanácsot ad egy-egy időszerű munkálat agrotechnikájáról. Villand György pálfalvi agronómust illeti a dicséret a kezdeményezésért — mondják a környező falvakban, ötlete igen ragadósnak bizonyult, s ezideje egy sereg Szatmár rajoni mérnök alapított ilyen „villámlapot" Vetés községben néhány napja jelent meg az első szám Követik a példát Kiskolcson, és Óváriban is. Biztosak vagyunk, hogy rövidesen túllépi a kezdeményezés a rajon, talán a tartomány határait is. SIKE LAJOS