Előre, 1964. november (18. évfolyam, 5288-5312. szám)
1964-11-01 / 5288. szám
ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG NÉPTANÁCSAINAK LAPJA XVIII. évfolyam 5288 sz. 4 oldal ára 20 báni 1964 nov. 1., vasárnap Modern üzletházak a Jiului-Scinteia negyedben Ezekben a napokban a fővárosi Jiului-Scinteia negyedben két kereskedelmi komplexum alapjainak ásását kezdték meg. Talán így nem mond sokat a hír, nos, tegyük hozzá azt is, hogy ezek a fővárosban is egyedülálló, modern üzletházak lesznek. Kint az építkezésnél egyelőre nem sokat látni. Még csupán a nagy U-hoz hasonló alapokat ássák. Lássuk, mit tudunk meg az illetékes építkezési trösztnél ? ... Bent, az 5-ös tröszt mérnöki irodáján éppen üléseznek. Jobban mondva a szokásos hétvégi megbeszélés folyik. A téglalap alakú munkaasztalon körülbelül két méteres hosszúságban kifeszített tervrajz. Az új városrész papírról visszanéző miniatűr arca. Az egymásba torkolló utcák, vagy a félkört képező épületcsoportok itt is ismerősen köszöntenek Hiszen a tussal, színes tintával meghúzott vonalak, ábrák, már-már mind életre keltek. A két jellegzetes, nagy U-hoz hasonló rajzra hamar ráakadni. A piros mérnöki ceruza enyhén körbe vonalazza. Kérdezni sem kell róluk sokat, hiszen éppen róluk, a két komplexum építkezéséről folyik a szó. Mi az, amit a tervrajzok mondanak ? Amit itt vonalak és ábrák formájában látunk az a valóságban több mint 2500 lakrészt jelent. Ez pedig azt, hogy a Jiului-Scinteia negyedben tízezernél több ember él, ennyi embert kell ellátnia a kereskedelmi komplexumnak. Csaknem, mint egy kisebb vidéki város összlakosságát... Hamarosan újabb tervrajz kerül a kifeszített pergamen felső sarkára. A két üzletház részletes vázlata. Lássuk először az 1. számút: fogászati poliklinika, gyógyszertár, szabóság, cipészet, üvegkereskedés, vendéglő, könyvesbolt, cukrászda, illatszertár, újságos bolt, trafik, villamos-háztartási cikkek boltja és végül a lakáskarbantartási vállalat irodája kap itt helyet. A 2-es komplexumban a következő a felsorolás : kenyérbolt, sprozat, önkiszolgáló élelmiszerüzlet, hús- és tejbolt, hűsítőket árusító üzlet, telefonközpont, trolik és üvegátvevő helyiség (IRVA). Egyszóval, általában minden, ami egy nagy városrész igényeit kielégítheti. Ennyi nagyjából, amit a tervrajzok elárulnak. Miért egyedülálló a maga nemében ez a kereskedelmi komplexum? Ez az, amit a mérnöki közösségtől meg akarunk tudni. A tervező, Ludmila Stănescu elsősorban arra törekedett, hogy a nagy forgalom lebonyolítása mellett is a legcivilizáltabb vásárlási feltételeket és körülményeket biztosíthassa a lakosságnak. Ezt a célt szolgálja többek között az is, hogy a kereskedelmi komplexumokat külön földszintes épületekbe helyezték el. Ez magában még nem újdonság, mert az utóbbi időben szerzett tapasztalatok már igazol-ták, hogy sokkal célszerűbb külön épületbe helyezni az üzlethelyiségeket. Gheorghiu Micu mérnök lészt, létezi mit jelent itt a „legmoder- nebb“ jelző ? Ne csak a korszerűi bútorzatra, az új ablak-fal megol-5 dásokra, a modern festésre és de-korációra gondoljunk. Ezeken kívül még néhány példát sorolhatunk fel : a helyiségeket kondicionált levegővel látják el (télen ezzel oldják meg a fűtést is). A poliklinikán, a vendéglőben, a cukrászdában porelszívó berendezéseket szerelnek be. Mindkét komplexum valamennyi részlege higanygőzös világítású lesz. A cukrászdát, vendéglőt beépített gépekkel, rozsdamentes mosogatóberendezéssel és edénytárolóval, önműködő fagylaltgéppel és villamos krém- és habkeverő készülékekkel látják el, a vendéglőben a krumplitisztítástól a hűtőtárolóig mindent gépesítenek. A két komplexumban valamennyi helyiség bútorzata a legújabb kereskedelmi térkihasználásnak megfelelő, főként beépített lesz és nagyrészt műanyagból készül... Mikorra adják át a főváros új üzletkomplexumát ? Még a jövő év elején. Természetesen vele csaknem egy időben más, új városrészekben is épülőben vannak hasonlók. Sőt, amint a Proiect Bucuresti tervezőitől megtudtuk, a legújabb típustervek szerint több vidéki városban is felépülnek hamarosan a Jiului-Scinteia negyedbeli nagyon modern kereskedelmi komplexum társai. BALOGH IRMA Nyolcan a Jiului-Scinteia negyedbeli építők közül. Felső sorban balról : Stelian Neacsu festő, Ion Parlagiu építésvezető mérnök és Ion Humureanu parkettázó. Alsó sorban balról: Ion Mirice építőmester, Marin Neacșu brigádvezető, Valeriu Tudor festő, Dumitru Vasiliu kőműves brigádvezető, Tudor Militaru csempéző TÁVIRAT Őexcellenciája AHMED BEN BELLA úrnak, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság elnökének ALGÍR Az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság nemzeti ünnepe, az algériai forradalom kezdetének 10. évfordulója alkalmából, a Román Népköztársaság Államtanácsa, a román kormány és nép, valamint a magam nevében meleg üdvözletemet és őszinte jókívánságaimat küldöm, jólétet és haladást kívánok Excellenciádnak, a kormánynak és a baráti algériai népnek. Ez alkalomból kifejezem azt a meggyőződésemet, hogy országaink barátsága és együttműködése tovább erősödik és fejlődik mindkét nép, a béke és a nemzetközi együttműködés érdekében. Őszinte nagyrabecsüléssel GHEORGHE GHEORGHIU-DEJ A Román NK Államtanácsának elnöke Világ proletárjai egyesüljetek ! NiMitTBC șiB Ilit • Algéria népe ma ünnepli a fegyveres felkelés 10. évfordulóját • Bezárult a salzburgi FAO-tanácskozás • Saigon: a kormányfő új - a program régi • Két nappal az amerikai választások előtt • A bolíviai helyzet Részletes beszámolók, tudósítások a 3. és 4. oldalon Minél több mélyszántást Az őszi vetés rövidesen véget ér. Dobrudzsa, Galac, Bukarest és Ploiesti tartományban már befejezték a búza vetését, s a többi tartományban is megvan a lehetőség, hogy a gépállomások és a gazdaságok eszközeinek ésszerűbb felhasználásával néhány nap alatt az egész előirányzott területet bevessék. A gépkezelők és a kollektivisták a gépi eszközök többségével folytatják a tavasszal bevetendő földek szántását és trágyázását. A Mezőgazdasági Főtanács adatai szerint október 29-ig 1 800 000 hektárt szántottak fel. Ezzel egyidejűleg jelentős mennyiségű szerves és műtrágyát forgattak a talajba. Az idő még kedvező, s a traktorok egész kapacitásával folytatni kell azösszes előirányzott területek szántását és trágyázását. Ezeket a munkákat, amelyek alapvető fontosságúak a jövő évi bőséges termés szempontjából, a mezőgazdasági tanácsok útmutatásai és a kísérleti állomások ajánlásai szerint kell elvégezni. A mezőgazdasági tanácsoknak és a szocialista egységek vezetőségeinek úgy kell megszervezniük a munkát, hogy a szántással és trágyázással egyidejűleg minden tartományban a lehető leggyorsabban befejezzék a késői termények betakarítását és elraktározását, idejében elvégezzék a talajelőkészítést és a gyümölcsfaültetést, a talaj feltörését új szőlők telepítésére, az előkészületeket és a vetést az üvegházakban és a melegágyakban (Agerpres) A magasabb fokú szaktudásért Hogyan készültek fel a mezőgazdasági tömegoktatásra a Brassó tartományi kollektív gazdaságok, szakemberek Megszokott őszi arcát mutatja a mező. Kollektivisták sokasága szorgoskodik a kései termények betakarításán. Amikor az emberek elégedett szemmel méregetik a földtáblákon magasodó kukorica, krumpli és cukorrépa hegyeket, bizonyára megfordult fejükben az a gondolat is, hogy a föld nemcsak azért adott az előirányzottnál jobb termést, mert az időjárás elég kedvező volt, hanem elsősorban azért, mert nagyobb hozzáértéssel, több szakszerűséggel művelték, mint tavaly vagy annakelőtte. Brassó tartományban a múlt télen 40 500-an részesültek agro-zootechinikai oktatásban, e hatalmas méretű tudásgyarapodásnak része van minden terven felüli mázsában csakúgy, mint a nagyüzemi gazdálkodási ágak jelentős fejlődésében és a kollektív gazdasági megerősödésében. S ha valaki kézzel fogható tényeket akar, azt is sorolhatunk eleget. Az Ágota rajoni kürpödi kollektív gazdaság szászházi brigádja a mezőgazdasági szakkörben tanultak alapján nagyszabású talajjavítási munkákat javasolt. Azon a 60 hektáron, ahol elvégezték a meszes talajtrágyázást, az idén 25—30 százalékkal nagyobb terméshozamot értek el, mint a korábbi években. A Segesvár rajoni Nádason szőlőültetéssel próbálkoztak a kollektivisták olyan területen, amely más növény termesztésére nem volt alkalmas. S lám jól tették, hogy bíztak a könyvekben, a 10 hektár új telepítés nagyon szépen fejlődik. A Szeben rajoni rakovicai kollektivisták a jarovizálásról hallott előadás után határozták el, hogy ebben az évben ők is jarovizálják a burgonyát. Nem bánták meg, jól fizetett a burgonyájuk. Az állattenyésztésből is példák tömegével dokumentálhatnánk a tudásbeli fejlődés és a nagyobb hozamok közti öszszefüggést. A kollektív tanulás mindinkább megmutatkozó hordereje arra készteti a Brassó tartományi mezőgazdasági tanácsot, hogy a lehető legnagyobb gondossággal irányítsa az új mezőgazdasági tanév megszervezését. Az előkészületek folyamatban vannak, most az ideje hogy az eddigi tapasztalatokat mérlegelve programba iktassuk azt, ami jó, ami bevált, és megelőzzük a hibákat. A múlt évben a tartományi pártbizottság tanácsára, a tartományi mezőgazdasági tanács és a tanügy aktivistáiból brigádok alakultak, amelyek segítették a körök megszervezését és jelen voltak az indulás időszakában. Ezek a brigádok az idén is bejárják a tartományt, felügyelnek az előkészültetekre, tanácsot adnak a tananyag összeállítására vonatkozólag, résztvesznek a szakkörök lektorainak felkészítésében. A szervezés legelső teendője — a lemorzsolódás megelőzése céljából — azoknak a számbavétele, akik az elmúlt két esztendőben ültek be a tanterem padjaiba a szakképesítési diploma megszerzéséért, és a három éves tanfolyam első évére jelentkezők beiskolázása. Különösen ez utóbbi kívánja meg a kellő felelősségérzetet. Nagy számban jelentkeznek a beiratkozók, ez azonban nem mentheti fel a kollektív gazdaságok vezetőségét az alól a kötelezettség alól, hogy ügyeljenek az első évfolyam STELIAN VATAFU mérnök, a Brassó tartományi mezőgazdasági tanács alelnöke (Folytatása a 2. oldalon) Látogatás Balánbányán Az igazgatót egyedül találom szobájában. Rácz Attila, fiatal bányamérnök. Néhány hónapja került a bánya élére. — Le szeretnék menni a bányába. — adom elő kérésem. — Kerítünk valakit, aki lekíséri. — Járt már bányában ? — Lupényban, Petrillán, Zazaron is. — Akkor nem újdonság számára. — Egyik bánya sem egyforma. — Látott már rakodó gépet ? — Nem. — A kettes szektorban van egy. Egytonnás. Az emberek robbantanak, a gép önműködően magába lapátolja az ércet. A kettős szektor vezetőjét adom maga mellé. Egy ember kezeli. Csak a fogantyúkat mozgatja. Telefonál, én pedig a falra akasztott térképet tanulmányozom. Piros meg fekete vonalak kígyóznak, keresztezik egymást. A térkép sarkában jelmagyarázat. — Elég nagy a bánya. — Állandóan keresgélünk, fúrunk. Évről évre bővül. Csak a tervvel győzzük. Minden évben emelkedik. A régi flotáció nem is bírta. Az újat jövőre megint ki kell bővíteni. — A terv ? — A terv ? — kis szünetet tart, mintha keresné a szavakat — Az első negyedben lemaradtunk. Főleg januárért. Félévig egyenesbe jöttünk, jelen pillanatban már pluszunk is van. Hosszasan beszélgetünk a lenti dolgokról. A szállítás teljesen gépesített, az ácsozás új módszerét, a vasrúd kikötést most alkalmazzák először. A tömítést 50 százalékról 100 százalékra gépesítettük. Kiváló eredmények felől érdeklődöm, mely emberek, egy-egy brigád nevéhez fűződik. Néhány nevet, néhány brigádot említ, jól dolgoznak, kiváló embere. Kiváló eredmények? Nem lehet éles határvonalat húzni náluk az eredmények között. Nincs csúcsbeállítás. Majer Jakab a kettes szektor vezetője levisz a bányába. Bányászokkal szeretnék találkozni, mégis Boros Imre mechanikussal elegyedünk szóba. A tömítésről. Néhány hónapja végezte el a mesteriskolát. Mellettünk egy óriáskanál tele földdel, szikladarabokkal csúszik hosszú kötélén. Nem szűkszavú, de lassú beszéde folyása. A kötél lassan tekeredik egy fémhengerre, távolodik a kanál. Néhány hónappal ezelőtt, praktizálás alatt dolgozta ki kollégájával, Mihály Simonnal az új tömítő eljárást. Újításról van szó, sisakját tarkójára tolja, lehajol és a karbidlámpa fényében vonalakat karcol a földbe. A vaskanál újra megjelenik, üresen ugrál az egyenetlen földfelületen. A tömítés 100 százalékban gépesített így, magyarázza. Repülőhöz hasonlít a szikladarab karcolta ábra. A két szárny a KOVÁCS LAJOS (Folytatása a 3. oldalon.) Ifjabb korszerű PECO-állomással gazdagodott nemrégiben Braila KOVÁCS GYÖRGY / Évezredek Melinte Gheorgheval, a huti-i múzeumban találkoztam. Ő a múzeum igazgatója. De mielőtt közelebbről megismerkednénk vele, hadd nézzünk szét ezen a bűbájos tájon, a nagy kiterjedésű, gondozott kertben, amelynek fái aranyló gyümölcsöket érleltek, amikor ott jártam az őszi enyészet legyintette szőnyegpázsiton. Dombocskára épült, csinos, kastélyszerű fehér épületben van elhelyezve a múzeum. Pár lépéssel odébb műemlékként kezelt templom, melyet még Moldva dicső fejedelme, Istefan cél Maré építtetett. Maga a múzeum céljait szolgáló kastély is műemlék. Valaha ezen a helyen állott Istefan cél Maré fejedelem palotája. A pincék, az alépítmény még a régi, abból az időből való. Megilletődéssel ereszkedtünk le a kopott lépcsőfokokon a mélybe, a pince hasába, be-bekukucskálva a még mélyebbre vezető lépcsők barlangjaiba. A boltozatos öreg pincehelyiség ma is azt a célt szolgálja, mint hajdanában, a nagy fe- i-----~~t ' fedelem korában: \ U 1 ' -TV hasas hordók őr- \ TM zik benne a husi-i '— dombok tüzes ne- ||||||l||||||H|kitsz 'dűjét. A püspök- 1 11 lllűség borai vannak ................ itt tárolva, egyik zamatosabb a másiknál. A püspökség gondnoka készségesen meg is kínált belőlük. A múzeum vidéki viszonylatban rendkívül gazdag és változatos anyaga, fönt van elhelyezve az emeleten. A minden más múzeumban is látható s az emberi társadalom fejlődését szemléltető szokásos tárgyakon kívül hosszú időre megfogja itt a látogatót az a rengeteg beszédes lelet, amely Moldva ősi földjének mélyéből került napvilágra, és sokat mond az elmúlt idők itteni lakosságának életéről, tevékenységéről, küzdelmeiről, harcairól, művészi érzékéről. Melinte igazgató rendkívüli szenvedéllyel magyarázza a múzeumi tárgyak eredetét, egykori használati célját, készítési módját. (Az igazgató tanár volt eredetileg Hujiban, viszont az a szeretet, az a lelkesedés, amelylyel a jelenlegi, szocializmust építő moldvaiak múltját, az elődök egykori életét kutatja, s azt bizonyítja, hogy megfelelőbb embert keresve sem lehetett volna találni e múzeum élére.) Mennyi mindent elárulnak például azok az ablak felőli üvegpolcokon elhelyezett ötezer éves kancsók, vázák és egyéb háztartási tárgyak, ha figyelemmel kísérjük az igazgató nagy felkészültségből és hozzáértésből táplálkozó lelkes magyarázatait : — Ezeket a függőleges festett csíkokat tessék megfigyelni, öt vékonyabb és két vastagabb csík húzódik vertikálisan egymás mellet egy csoportban, kissé cikcakkosan. Nos, még ma is ezeket az ősi díszítéseket használja a falusi lakosság a népviseleti darabokon, a női ingeken. Más vázákon pedig horizontális a csíkos díszítés, csakhogy ez olyan, akár a mai keresztszem. Ezt ma a falusi férfiingeken láthatjuk. Érdekesen tanúskodnak ezek az ötezer ével égetett cserépvázák az itteni lakosság ősiségéről, de arról is, hogy miként őrizték meg és fejlesztették az ötezer éves művészeti hagyományt az egymást követő nemzedékek, annyi részen és viszontagságon át. Nehéz megválni ezektől a vázáktól. Sokáig csodálja őket az ember. De a másik sarokban, az ajtó melletti polcokon újabb érdekességre hívja föl a figyelmet Melinte: — Nagyon lebecsüli a régi ember leleményességét az, aki azt képzeli, hogy például a töltőtoll, mint ötlet, korunk emberének találmánya. Szó se róla ! Már négyezer évvel ezelőtt hasonló elképzelés alapján készült szerszámokat használtak a vázák csíkozásának, díszeinek rajzolására! Bizonyság erre néhány lelet: szarvasagancsokból kitisztították a velőt, az agancs végét lemetszették és oda beillesztettek egy lapos állati fogat. Az üreget megtöltötték festékkel s a fog segítségével, akár a mai ember a töltőtollal, pingálgatták ügyes mintáikat. Melinte és munkatársai megtalálták mélyen a föld alatt a művelethez használt sárga és fehér festéket is, egy-egy hasas cserépedényben. Aztán évezredekkel később, az időszámításunkba ------ eső XV. század 1 I ra második feléből, * \ ~ \ |j \ a Stefan cel triim —■ Maré fejedelem uralkodására eső időszakból szintén beszédesen gazdag anyagot tárol a múzeum. Az ország függetlenségének dicső védelmezője aki valamikor ezen a helyen is időzött, ahol mi most szobáról szobára járva szemlélgetjük a múlt kibányászott emlékeit, rengeteg csatát vívott törökkel, tatárral és más ellenséggel. Egyik sarokban, egy nagy táblába vert szegeken a legkülönbözőbb kengyelek függnek. Száz és száz kengyel egymás mellett, egymás alatt. Ahány, annyiféle. — Ezeket a nagy fejedelem vívta csatákban zsákmányolták az akkori moldvaiak. Hányféle kengyel van ezek közt? Ki használta őket valamikor ? Nem lehet megállapítani. Viszont egy bizonyos: ennek az országrésznek a múltja is tanúsítja, hogy aki az itteniek békés munkájára tört, aki Moldva függetlenségére fente a fogát, az méltó választ kapott a néptől. Ezeknek a kengyeleknek egykori, idegenből betolakodott gazdái itt porladnak valahol a mi földünkben. Ma már egészen más város tárul az ember szeme elé, mint amilyen hajdanában lehetett. De hogy megérthessük azt az odaadást, azt a buzgó törekvést, amellyel ennek az országrésznek mai lakossága, a lekaszabolt ellenség kengyeleit összegyűjtő moldvai hősök ivadékai új életüket, a szocializmust építik, szükséges egy pillantást vetni a múltba. Foggal és körömmel védelmezte ez a nép őseinek örökségét minden időben, tűzvészektől pirosló, nehéz, viharos századok alatt, hősiesen harcolt szabadságáért, melynek gyökerei, vágya, álma a letűnt századokban érlelődött, — de napjainkban teljesült ki, vált valósággá ! Ragyogó jövendő vár erre a népre, mely hagyományait, művészeti kincseit, őseinek értékes hagyatékát évezredeken át mentette, megőrizte —mennyi kegyetlen időn át! A román nép múltjának dicsősége gazdagítja a szocializmus építéséért folytatott mai szorgalmas tevékenység fényeit, s a fényekét, amelyek csodálatos bőségben sugároznak a moldvai szívekből, s a munkában tetté, alkotássá nemesülnek. Az aradi Strungul szerszámgépgyár termékei nemcsak az országban, hanem külföldön is egyre nagyobb keresletnek, megbecsülésnek örvendenek. Képünkön : egy újabb esztergapad sorozatot készítenek újra a gépgyártók