Előre, 1965. május (19. évfolyam, 5443-5467. szám)
1965-05-05 / 5445. szám
Miért terjednek lassan a korszerű módszerek Bánát tartományi gépgyárak öntödéinek és kovácsműhelyeinek munkájáról A nemzetközi kiállításokon és mintavásárokon bemutatott román gépek és felszerelések egyre inkább magukra vonják a figyelmet. Aranyéremmel, ezzel a legmagasabb kitüntetéssel jutalmazták 1964-ben a lipcsei vásáron a 3 DH-200 A fúróberendezést, az idén pedig az U 650 típusú traktort. Gépgyártásunk minőségi színvonaláról vall az is, hogy évről-évre mind többféle géptípusnak kerül vevője a külföldi piacokon. A termelés volumenének, a munka termelékenységének növekedése, a gépek műszaki színvonalának emelkedése szorosan összefügg a termelési folyamat tökéletesedésével, az új technológia bevezetésével. E tekintetben valamennyi gépgyártó üzemünk figyelemre méltó eredményeket ért el. A Bánát tartományi üzemek például a meleg és hideg megmunkálásban egyaránt alkalmazzák a legkorszerűbb technológiai eljárásokat. Gazdasági szempontból különösen fontos, a megmunkálási ráhagyások csökkentésére és a félgyártmányok felületi minőségének megjavítására irányuló törekvés. A resicai gépgyártó üzem, a temesvári Mechanikai Üzemek, az Electromotor öntödéjében jó eredménnyel alkalmazzák a széndioxiddal keményített öntőformákat, a kéregöntést, a kokillaöntést és más korszerű módszereket. A MechanikaiÜzemben kipróbálták a szintetikus keverék alkalmazását, az öntőformák készítésében, valamint az öntőmagok szárítását földgázzal. Ugyancsak Resicán és a temesvári Mechanikai Üzemben, valamint az aradi vagongyárban és másutt a zárt matricák alkalmazásával pontosabb méretben és minimális ráhagyással állítanak elő kovácsolt alkatrészeket. Egyre szélesebb körben vezetik be az automata és félautomata hegesztés korszerű technológiáját, mind inkább terjed a magasfrekvenciájú áram felhasználása hőkezelésre, előmelegítésre és a fémek olvasztására. A hideg megmunkáló részlegeken a ma követelményeinek megfelelően mind nagyobb szerephez jutnak a nagytermelékenységű szerszámgépek, automatikus és programvezérlésű gépek, célgépek. Ott, ahol lehetőség van erre terjed az elektroerózió segítségével való megmunkálás. Magasabb színvonalon megy végbe a gyártástechnológia előkészítése. Mint újmódszerekről beszéltünk ezekről, noha már nem is olyan újak. De nem ez a lényeges. Döntő tényező, hogy mindenütt, ahol a műszaki feltételek megengedik, a feladatok megkövetelik, elősegítik a termelő tevékenység magasabb szintre való emelését, korszerű terméket eredményeznek. Ez lenne a lényege a módszerek másik, hasonlóképpen nem éppen legújabb csoportjának, amelyek bevezetése, elterjedése azonban csigalassúsággal halad nem egy üzemben, gyárban. A tartomány egyes vas- és színesfém-öntödéjében nem tartják be szigorúan az olvasztási előírásokat, nem ellenőrzik kellőképpen az adagolást, ami a fajlagos anyagfogyasztás növekedéséhez és olykor meg nem felelő fémek és fémötvözetek előállításához vezet. Túl csekély mértékben alkalmazzák az öntödékben az öntvények gépi kiverését és megtisztítását, valamint a centrifugális öntést. Jóllehet a resicai gépgyártó üzem figyelemre méltó eredményeket ért el földgázas vagy nitrogénes buborékolással való homogenizálás terén, egyes üzemek, mint a temesvári Mechanikai Üzem vagy az aradi Strungul szakemberei nehezen határozzák el magukat a módszer alkalmazására, amely pedig lényegesen megjavítja az öntöttvas minőségét. A kovácsműhelyekben kis mértékben veszik igénybe a zárt matricákat. Nem fogadható el egyes üzemek, vagy részlegek szakembereinek érvelése, amellyel igazolni próbálják a korszerű technológiai eljárások és a fejlett munkamódszerek bevezetésében észlelhető lemaradást. Az öntödékben kovácsműhelyekben még inkább mint másutt bizonyos konzervatívizmus, a régihez való indokolatlan ragaszkodás tapasztalható, amely megnehezíti az új módszer bevezetését. Az ilyen magatartás sok helyen annak tulajdonítható, hogy közvetlenül a termelésben dolgozó mérnökök, technikusok túlságosan meg vannak terhelve adminisztratív feladatokkal. S így kevesebbet foglalkoznak a technológia korszerűsítésével. A vállalatvezetőségeknek pedig nincs elég bizalmuk az új eljárásban, gyakran eltekintenek tőle pusztán olyan okokból, hogy a kezdeti stádiumban — ami tulajdonít-SAVN GHEORGHE mérnökprofesszor, a temesvári Politechnikai Intézet gépgyártás technológiai tanszékének vezetője (Folytatása a 3 oldalon.) MIT A RESTAURANT WIEN BUKARESTBEN Mintha a bécsi erdők valamelyik hangulatos vendéglője költözött volna át Bukarestbe, mintha hirtelen megérintett volna a grinzingi negyed jellegzetes hangulata és fülemben a valcer ritmusa dobogna. A homlokzatra felkerült az új felírás: Restaurant Wien. A vendéglő nagytermének falát betölti egy fénykép, amely az osztrák főváros panorámáját eleveníti meg, a színes lampionok az operett világára emlékeztetnek és a virággal befuttatott rácsos elválasztó falak az osztrák kertvendéglők stílusát érzékeltetik. Mindez a bukaresti Dorobanti és Stefan cel Mare útkereszteződésénél látható, ahol a Perla nevű, modern fővárosi vendéglő változott át egy időre Wien-vendéglővé. A május harmadikán megnyílt osztrák kiállításnak mintegy kiegészítője ez. Mert a kiállítás időtartamára — tíz napra — rendezték át bécsi vendéglővé ezt az elegáns bukaresti lokált. Ezzel az ötletes kezdeményezéssel a közönségnek alkalma nyílik megismerkedni az osztrák konyhaművészet remekeivel. Egy hírneves bécsi szakácsművész Franz Zimmer vette át a konyha vezetését, négy bécsi szakács segédlete mellett, „dimdlibe" öltözött női személyzet szolgálja fel a bécsi ételkülönlegességeket és persze a zenekar is bécsi: „A három Martinis“ E. Fritsch vezényletével. A bukaresti Wien-vendéglő vezetője Rudolf Blumauer, aki otthon egy jól ismert bécsi vendéglőt irányít, elmondotta, hogy tavaly a lengyel Poznanban, a nyugatnémet Frankfurtban és Londonban mutatta be a bécsi konyha remekeit. . — Örülök, — mondotta —, hogy eljutottam Bukarestbe is, amely többek között melegszívű vendéglátásáról is híres, no meg arról, hogy szeretik az inyencfa■latokat. Szeretném, ha vendéglőnkkel, ételeinkkel, italainkkal sikerünk lenne a bukarestiek körében. Biztosak vagyunk abban, hogy így lesz. (d. m.) Világ proletárjai egyesüljetek. A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG NÉPTANÁCSAINAK LAPJA XIX. évfolyam 5445 sz. 14 oldal ára 25 báni II 1965 május 5., szerda Május első lakásai (Munkatársunktól). Május első napjaiban Kolozsváron 70, Tordán 45, Aranyosgyéresen 24 lakást adtak át rendeltetésének határidő előtt. A tartomány lakásépítői sikerrel valósítják meg a szocialista verseny egyik legfontosabb célkitűzését: a takarékos, olcsó építkezést. Az idén az anyag fajlagos fogyasztása csökkentésével 150 000 lejt takarítottak meg. MCI-2 típusú ipari varrógép A kudzsiri fémipari üzemben MCI—2-es új típusú ipari varrógépet állítottak elő. Ezt fehérnemű, öltönyök és különböző vastagságú szövetből készült télikabátok varrására használhatják. A villamos motorral működő gép centiméterenként 2—10 öltést végez, megindítása és leállítása pedig pedállal történik. A nagy sebességű újfajta varrógépet a konfekcióiparban fogják használni. Megnyíltak a meleg vízzel feltöltött uszodák (Munkatársunktól). A Nagyvárad melletti Victoria fürdőn megnyitották az itteni gyógyforrás melegvizéből feltöltött nagyuszodát, ahol hűvösebb napokon is kellemes a fürdőzés. Már az első két napon,többezer vendéget vonzott az uszoda. Megnyílt a nagyváradi városi strand is, amelynek medencéjét most először a nemrég végzett fúrások alkalmával feltárt melegforrás vizével töltötték fel. IAR-S1- as egészségügyi repülőgépek Az utóbbi időben a Krisana, Bákó, Dobrudzsa, Ploesti és Suceava tartományi Aviasan állomásokat újabb hazai gyártmányú IAR—818- as egészségügyi repülőgépekkel látták el. Az év folyamán még 12 állomás kap ilyen román gyártmányú új típusú gépet. Az egészségügyi repülőszolgálat nyári tevékenységének javítása céljából az Egészségügyi és Népjóléti Minisztérium a Közlekedésügyi és Távközlési Minisztériummal karöltve tanfolyamot szervezett az összes pilóták, gépészek és a repülőszolgálatot irányító személyzet számára. Bútorkiállítás (Munkatársunktól). — Petrozsényban kiállítást rendeztek azokból a legújabb típusú konyha- és szobabútorokból, amelyeket a marosvásárhelyi, Csíkszeredai és sepsiszentgyörgyi bútorgyárakból szállítottak Zsilvölgyébe. Ezek közül a legnagyobb érdeklődést a fényezett, préselt lemezből készült konyhaberendezések váltották ki. Öt változatban hozták forgalomba például a Pescarus típusú konyhaberendezést. AZ IDEI GAZDAG TERMÉSÉRT Nagy József, a radnóti állami gazdaság traktorosa, naponta húsz hektár kukoricát vet el a szentpáli részlegen. (Szász Károly felvétele) Elsőrendű tennivaló Brassó tartományban: vetni, vetni a kukoricát Brassó tartományban jelentős területen termesztenek kukoricát és burgonyát. E fontos ipari és élelmezési növények vetésterülete 40 000 illetve 34 000 hektárt tesz ki. A tartományi mezőgazdasági tanács legutóbbi jelentéséből kitűnik, hogy a burgonyaültetésből aránylag kevés maradt május elseje utánra. Annál inkább sürgős — és lehetőség van rá — hogy egy-két nap alatt a hátralevő nem egészen 4000 hektár területen is elültessék a gumókat. Segesvár rajonban végeztek ezzel a munkával. Medgyes, Ágota és Sepsi rajonokban 100—200 hektár vár csak elültetésre. A terület nagyja — 1000—1300 hektár — Fogaras és Kézdi rajonokban maradt hátra. Kézdi rajonban is például azokban az MTSZ-ekben (Mártonfalva, Maksa, Zágon stb.) ahol korábban kezdték a burgonya ültetését, másszóval , kihasználták a kedvező időt már a növény kikelését várják. Ezzel szemben Zabolán, Nagyborosnyón, Lemhényben egyenként még több mint 100 hektár terület vár elültetésre. E vidéken nem termesztenek kukoricát (az egész rajon vetési terve 176 hektár — ebből is csak 53 hektárt vetettek be) éppen ezért most minden gépet, fogatot és kézierőt a burgonyaültetés befejezésére kell mozgósítani. Lényegesen nagyobb munka vár a kukoricavetőkre. A 40 000 hektárból eddig alig több mint 12 000 hektáron került földbe a mag. Brassó tartományban a Medgyes rajoni MTSZ- ek termesztik a legtöbb (csaknem 12 000 hektár) kukoricát. Az idő előrehaladását tekintve az eddigi 4400 hektáros vetési teljesítmény jóval a lehetőségek alatt maradt. Az a tény, hogy a berethalmi, muzsnai, medgyesi és tirnavai MTSZ-ek napokkal ezelőtt végeztek a kukorica vetéssel, szintén az adottságok ésszerű kihasználásának az eredménye. Mi történik azonban a szancsoli termelőszövetkezetben ? Itt 8 hektár híján 1000 hektárt foglal majd el a kukorica. Ha továbbra is olyan ütemben dolgoznak viszont mint például május 3-án, akkor ez a „majd“ valóban későre következik be. Az említett napon a rendelkezésre álló 112—SPC—2 típusú kukoricavetőgépből csak 5 dolgozott, a többi a GTA brit vádszékhelyén vesztegelt. A szervezetlenséget csak tetézte az, hogy bár még csak 200 hektár területet kell felszántani és előkészíteni a vetésre, a traktorok egy része ezen a napon szállítással foglalkozott. Hogyan vélekedik erről Aldea Ioan az MTSZ elnöke és Fratila Nicolae a traktorosbrigád vezetője, hiszen nekik tudniuk kell, hogy még több mint 500 hektáron kell elvetni a magot. Nem különb a helyzet a nagyselyki és a mikeszászai MTSZ-ekben sem, ahol a 720 hektárból 105 hektáron illetve az 592 hektárból 675 hektáron vetették el a kukoricát. Itt sem végeztek még a talajelőkészítéssel és nem használják ki a gépek teljesítőképességét. Nagyselyken most nem kevesebb mint 48 traktort (!) gyűjtöttek össze, de még 200 hektár terület felszántásra vár. Ez aligha nevezhető gépkihasználásnak ! A vetési terv nagyságát tekintve Medgyes után Szeben és Fogaras rajonok következnek, 7973 illetve 6205 hektárral. Az előbbi rajon MTSZ-eiben mostanáig 1246 hektárt, míg az utóbbiban mindössze 469 hektárt vetettek be. Itt is az erők fokozottabb kihasználására van szükség, hogy rövidesen bepótolják a lemaradást. S ez nemcsak az MTSZ-ekre vonatkozik, mert például az állami gazdaságok szebeni trösztjéhez tartozó egyes egységekben sem kielégítő a munka üteme. Fehéregyházán még hozzá sem fogtak a vetéshez és Hendorfon, Kiscsüröm is kis területekenkerült földbe a mag. A kukorica vetéssel egy pillanatra sem szabad késlekedni. A rendelkezésre álló erők ésszerű kihasználásával és operatív, helyes intéz- kedésekkel tartományszerte lénye rgesen meggyorsítható a munka. IDŐJÁRÁS A Központi Meteorológiai Intézet közli május 4-én este: Általában szép, de éjjel és reggel hűvös idő, jobbára derült égboltozat, délen valamint Krisána és Mánamaros tartományokban felhősödés, elvétve futóeső várható. A következő három napra lassú felmelegedés, változó, jobbára felhős égboltozat, nyugaton több helyen eső várható. Mérsékelt nyugati szél. Hőmérsékleti értékek:, nappal 14 és 24 fok, éjjel 2 és 12 fok között. MAJTÉNYI ERIK Hozzászólás Meleghangú, elgondolkoztató cikket közölt Naplórovatunkban Halász Gyula, brassói publicista. A „Szajna partján“ című verseskötet és több átfogó irodalmi tanulmány immár kilencvennégyesztendős szerzője mély emberi szubjektivitással szól hozzá egy olyan kérdéshez, amely mindnyájunkat foglalkoztat, s amelyben a cikk írójának, mint érdekelt félnek a kompetenciája vitán felül áll: az ifjabb generációk udvariasságáról beszél, az idősebbek iránti szolgálatkész tiszteletről. Halász Gyula cikkének alapmotívuma: a hála „őrangyalai“ iránt, akik a városban megtett útjai során stafétaláncban sietnek segítségére — olyankor is, ha az idős ember már sokallja — utcán, buszban, nyilvános helyiségben. A vallomás mélyen egyéni felszínretörése külön költői bájjal sugározza be ezt a cikket. S nem kell figyelmen kívül hagynunk az anyag konklúzióját sem, hogy bizonyos korosztályok szolgálatkészségét, udvariasságát egy új közösségi érzés kialakulása, új társadalmi előjelű nevelés eredményezi és teszi nálunk általánossá. Csak örömmel és a megelégedettség érzésével olvashatjuk ezt a naplójegyzetet, amely egységesen pozitív értékelése a jelenségnek, s amelynek meleg emberi tartása mindennél ékesebben támasztja alá állításait. Ha így írta meg ezt a cikket, jó oka volt rá a háromszámjegyű életkor felé közeledő szerzőnek, hogy megírja. S mivel egy bizonyos kategóriát érint, mivel az ifjúság eme kategóriájának udvariasságát helyezik cikke gyújtópontjába, nemcsak az etikett, hanem a stílus szabályai is arra késztetik, hogy maga is udvarias legyen. És nem említ meg egyetlen helyzetet sem, amelyben más, a méltatottal szembenálló esetre bukkant volna. Távol áll tőlünk a szándék, hogy ezt számon kérjük a szerzőtől. Utóvégre nem tanulmányt írt a kérdésről, hanem személyes hangú észleléseit rögzítette, s ennek során is egyetlen jelenségre koncentrált Még csak azt sem mondhatjuk, hogy nem a lényegesre. Azt, amit egy hajdani zártkörű világ fonák és ma már nevetséges „illemtanok“ alapján váltott valóra, de csak a maga részlegében, s ott is csak kopár külsőségeiben, s amit kétkezi dolgozók ösztönös jóérzése már akkor is teljesebben és az emberi tartalmat, a lényeget kidomborítva tett íratlan, de annál őszintébb törvénnyé : az udvariasságot, amely alapjában az ember megbecsülésének nem felszínes, hanem lényeges velejárója, általános és a dolgok természetéből fakadó jelenséggé teszi az a rendszer, amely a kizsákmányolás megszüntetésével az emberi méltóság soha nem ismert rangra emelését ezen a legfőbb ponton alapozza meg. Nem azért vagyok udvarias, hogy mások többnek lássanak, hanem azért, mert őket tekintem magammal egyenlőknek, s ez határozza meg minden viszonyunkat. Nagyon sommásan erről van szó. Megköszönni a köszönetét — ez már udvariasságnak is kissé sok volna, s ezért az „őrangyaloktól“ nem is várhatunk hozzászólást Halász Gyula cikkéhez. A másik kategóriától pedig — az udvariatlantól, a hevestől, a tapintatlantól — amelyet a szerző tapintatból hallgatott el, ha találkozott is vele — hiába várnák a hozzászólást. S a cikk mégis igényli ezt. Igényli, mert egyetlen kirívó, durva, bántó példa is a köz egységes és elítélő magatartását kell hogy kihívja. Vannak-e még ilyen negatív példák ? Vannak. Noha azokban is felfedezhetünk némi pozitívumot. Azt, hogy milyen rikítóan, milyen szembeszökően ellenkeznek a háttérrel, a környezettel. S ezt a környezet legtöbbször villanásnyi idő alatt föl is méri, és nem késik a rendreutasítás sem. A legtöbbször. De néha késik. És olykor, ha a pökhendi nemtörődömséget képviselő egyedek történetesen csoportba verődnek össze, ha úgy festenek, mintha valamely „közösséget“ alkotnának, akkor elég lehangoló látványt nyújtanak. Egy szigetnyi múltat a jelenben. Egy töredéknyi embertelenséget az emberiesség töretlen tükrében. Ne hagyjuk őket pof-,feszkedni, ne hagyjuk őket nagyképűen kívül helyezni magukat a mi világunkon. Ha lehet, szép szóval, ha kell, erélyesen parancsoljuk őket vissza a múltból a mába. Ha kell, udvariatlanul. Mert az udvariasság tárgya ugyan a nevelésnek, de nem, minden esetben eszköze is. Halász Gyula cikke hallgatólagosan egész ifjúságunkat méltatta. S az elismerés nagy vonalakban egész ifjúságunkat illeti is meg. Restelkedjék, akinek nincs módjában ezt a dicséretet magára vonatkoztatnia. FAZEKAS ISTVÁN Befejezték a kukoricavetést (Munkatársunktól). A Torda városhoz tartozó mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjai Kolozs tartományban elsőkként fejezték be a kukoricavetést, közel 2000 hektár területen. A termelőszövetkezetek határában az aranyosgyéresi gépállomás traktorosai két váltásban dolgoztak s naponta átlag 30 százalékkal teljesítették túl a vetési tervet. Risen a mimipóli Bráila vidékén mondhatni nincs olyan esztendő, hogy ne fenyegetne kártevéssel a gabonafutrinka lárvája, a csócsároló. Rendszerint már ősszel megjelenik a búzavetésben, de fellépte inkább tavasszal volna veszélyes,, ha nem védekeznének kellőképpen ellene. Ilyenkor körkörös és félhold alakú foltokban támadja meg a búza és a rozsvetést. Tekintettel a futrinka rendszeres megjelenésére a bráilai mezőgazdasági tanács külön intézkedéseket hoz minden évben az agrotechnikai védekezés megszervezésére. Ennek értelmében valamennyi mezőgazdasági termelőszövetkezetben a betakarítás után azonnali nyári szántással igyekeznek megsemmisíteni a tarlóban bujkáló kifejlett bogarat, s preventív eljárásként az erősen megtámadott búza után nem vetnek őszi kalászost. A megelőző védekezéshez tartozik az is, hogy a vetőmagot ü szögellenes granodinon kívül aldrinnal is csávázzák. De, mindez vajon elegendő a futrinka inváziójának megakadályozására ? A következőket, válaszolja erre Iorga Mihai növényvédő technikus, a Braila rajoni mezőgazdasági tanács növényvédő központjának vezetője . — Tekintettel a kártevő életerejére és biológiai sajátosságaira, a megelőzés csupán fél védekezés. Az elhárító munka zöme tavaszra esik, amikoris gyorsan ható idegmérgekkel (Három százalékos heklotox-szal és 3+5 dupatox-szal) tesszük ártalmatlanná a csócsárolót. Gép- és traktorállomásairók kiváló és nagy teljesítőképességű növényvédő gépekkel vannak ellátva. (MSPP és MSP-8 porozó gépekkel), raktárainkban állandóan készenlétben az elegendő védőszer s így rövid idő leforgása alatt megmentjük a vetéseket. Az idén már márciusban végeztünk a futrinka elleni akcióval, összesen 1430 hektár őszi vetést poroztunk be. Ha tekintetbe vesszük, hogy a futrinka kártevése a húsz százalékos terméskiesést is elérheti, hozzávetőlegesen 50 vagon búzát mentettünk meg (1800 kilós átlaghozamokat számítva).. Ötven vagon búza ! Nem kicsiség. Háromszáz hektár föld terem ennyit Braila vidékén. Egy kisebb forma gazdaság. S nem mindegy, hogy ennek a futrinka, avagy az ember a gazdája. A rajon területén mindenütt vetik a kukoricát. Kiválóan előkészített magágyba csakis nagyhozamú hibridmagot szórnak. Műtrágya is volt elegendő, több mint más években. A traktorosok tirrrrtrenn CT micro munkára, szigorúan betartják az előírt gépsebességet, a sortávolságot, a vetési mélységet. Rendszeres és állandó a műszaki ellenőrzés. Minden feltétel megvan tehát a gazdag terméshez. Igaz, ez nemcsak a gépkezelők, a termelőszövetkezeti tagok, mérnökök lelkiismeretes munkájától, a kiváló agrotechnikától és bőtermő vetőmagtól is függ. A kukoricatermés sorsa jelentős mértékben a növényvédelem függvénye is; rengeteget számít, hogy ezekben a napokban mennyire éberek a növényvédők, hogyan állnak sarkukra, ha „munkába lép" a Braila vidékén oly gyakori hegyesfarú barkó. Sok gondot okozott múlt évben is ez az alattomos kártevő, amely a szó szoros értelmében véve órákon belül képes tönkretenni a zsenge vetést. A föld kérge alatt rejtőző apró bogár mohón lesi a kukorica csírázását, alighogy napfényre tör a fiatal növény rácsap a kártevő, valósággal elreszeli a kukorica zsenge szárát. A barkó elleni védekezésben tehát csakis úgy lehet sikerre számítani, ha alapos felkészüléssel elkerüljük a meglepetésszerű támadást, ha annyira operatívvá tesszük a növényvédelmet, hogy mihelyt megjelenik, nyomban rajtaütünk a kártevőn. Ez esetben az időnyerés, a gyors beavatkozás az eredményesség legfőbb nyitja. Mi a helyzet ilyen vonatkozásban Braila rajonban ? — Ismerve a hegyesfarú barkó alattomos természetét, idejében felkészültünk támadására — világosít fel bennünket Iorga Mihai technikus. — Éppen a gyors, operatív védekezés lehetőségére való tekintettel mind az 54 mezőgazdasági termelőszövetkezetben 2—3 ezer kiló vegyszer áll a raktárakban. Ez lehetővé teszi, hogy a termelőszövetkezet növényvédő csoportjai már addig is munkába lépjenek míg megérkeznek a traktoros brigádok porozó gépei. Különben valamennyi gazdaságban résen vannak a növényvédők, állandóan ügyelik a kukoricavetéseket. A traktoros brigádok minden MTSZ-ben porozó gépekkel és vegyszerrel ellátva készenlétben várják a „felderítők" jelentéseit. A gazdaságban lévő porozó anyagon kívül központi raktárainkban annyi védőszert tartalékoltunk, amennyi 15 000 hektár kukorica megvédésére elegendő. Mint kiderül, az elmúlt évben a kukorícavetés 50 százalékát támadta meg Braila rajonban a barkó. A nagymérvű invázió ellenére egyetlen hektáron se ment tönkre a vetés ! Nyilvánvaló, hogy a rendszeres növényvédelem nyomán csappan a kártevő biológiai állománya, következésképpen kisebb arányú támadásra lehet számítani. Az alapos felkészülésen kívül ezt is figyelembe véve joggal adhatunk hitelt a bráilai aVT tervv"V ártok - „Sok lesz ugyan a baj a kártevővel, de egyetlen hektár kukoricát se harap ki a barkó a termelőszövetkezetek vetéséből". SIMONKA LÁSZLÓ Nyelvészeti laboratórium a középiskolában Meglepő csend fogadja a belépőt, aki az előadásból egyetlen szót sem hallhat. Látnivaló azonban annál több akad. A lejtősen kiképzett osztályterem minden asztalára mikrofonok, jelzőlámpák és kapcsolók vannak szerelve. A 42 tanuló fülhallgatóval követi könyvében a folyamatosan hallott szöveget. A katedrán Roman Lívia francia szakos tanárnő előtt annyi jelzőlámpával ellátott kapcsolószekrény, ahány ülőhely a padokban. Mögötte üvegfallal elválasztva újabb jelzőtáblák, magnetofon, lemezjátszó és egyéb műszaki kellékek. Mindez a nagyváradi 3-as számú középiskola nyelvészeti laboratórium nevű termében látható, ahol április 23-tól kezdve teljes műszaki felszereléssel folynak az órák. Most a VI/B osztály diákjai ülnek a teremben, őket majd más osztályok tanulói követik. Az ország középiskolái közül első ízben itt vezették be ezt az oktatási módszert, amely a tökéletesebb és gyorsabb nyelvtanulás érdekében segítségül hívja a technikát. A tanári kar, főleg Kővári Emil, István Tibor, Asztalos Ottó, Sólyom Imre mellett maguk a diákok is részt vettek a nyelvészeti laboratórium felszerelésében, ahol nem csupán idegen nyelveket, hanem természetrajzot, földrajzot, történelmet és éneket is tanulnak. Érdekesen folyik a feleltetés is. A tanárnő mikrofonon keresztül kérdezi diákjait: ki akarja elmondani a hallottak tartalmát? Egyszerre több kéz nyúl a kapcsoló felé s így a tanárnő asztalán több lámpa is kigyúl egyszerre. Egy kapcsolót elfordít s akinek asztalán jelzett a sárga lámpa már mondja is feleletét mikrofonjába. Óra végén Tódor Béla, az iskola igazgatója is benéz a terembe, s ezt mindjárt felhasználjuk egy rövid interjúra. .— Milyen célt követtek a nyelvészeti laboratórium felszerelésével ? — Elsősorban az idegen nyelvek és más tantárgyak tökéletesebb tanítását,, valamint a tanóra fokozottabb kihasználását — válaszolja az igazgató. — A különböző párbeszédeket vagy egyéb, magnetofonszalagra, lemezre vett szöveget hallgatón keresztül, térhatás nélkül tisztábban hallják, jobban megjegyzik a tanulók. Ezenkívül így a tanár egyszerre két csoportban is foglalkoztathatja a gyermekeket. Az egyik padsornak előre felvett szöveget diktálhat, a másikat feleltetheti. A termet ugyanakkor alkalmassá tettük filmvetítésre is, a filmet szintén előre felvett szöveg kíséretében pergethetjük le a diákok előtt. Ilyenformán sokkal jobban megjegyzik a látottakat, hallottakat, mert érdekesebb, változatosabb formában kapják, mint az egyszerű előadás esetében. Az eddigiek azt bizonyítják, hogy érdemes volt megvalósítani ezt az elképzelést. Jövőre már minden bizonnyal több nagyváradi és más városbeli iskolában működnek majd a miénkhez hasonló nyelvészeti laboratóriumok. ILLÉS FERENC