Előre, 1965. július (19. évfolyam, 5494-5520. szám)
1965-07-01 / 5494. szám
1965. július 1., csütörtök spo RT Chivu Stoica elvtárs beszéde (Folytatás az 1. oldalról Az új Alkotmány tervezetének egyik lényeges jellemvonása mélységes demokratizmusa. E dokumentumban a dolgozók megtalálják a társadalmunk tevékenységébe mélyen behatoló demokratikus normák és szabadságjogok tükröződését. Az új Alkotmány tervezetében foglalt állampolgári jogok közül kiemelkedő a munkához való jog. Társadalmunkban, amelyben megszűnt a termelőeszközök fölötti magántulajdon és az ember ember általi kizsákmányolása, és amelyben a haza összes állampolgárai egyenlőek, az egész ország haladásának alappillére a munka. A munka nemcsak jog valamenynyi állampolgár számára, hanem becsületbeli, hazafias kötelesség is. Társadalmi rendünk mélységes demokratizmusa tükröződik abban is, hogy a tömegek széleskörűen részt vesznek a politikai, gazdasági, szociális és kulturális életben, a társadalmi ellenőrzés gyakorlásában, az államhatalom helyi szerveinek tevékenységében. Említésre méltó, hogy az új Alkotmány tervezete az összes állami szervek tevékenységi elvének nyilvánítja a kollektív vezetést, az Államtanácstól egészen a néptanácsok végrehajtó bizottságaiig. Az egész Alkotmánytervezet egyik fő jellemvonása az a tény, hogy nem korlátozódik bizonyos előírások egyszerű kinyilvánítására, hanem minden előírás erőteljes anyagi garanciára támaszkodik. Az országunk gazdasági, politikai, szociális-kulturális tevékenységének minden területén végbement mélyreható, megújító változások a szocializmus erejét és életképességét szemléltetik. Azok a kiemelkedő eredmények, amelyeket népünk történelmileg rövid idő alatt megvalósított, az új rendszer előnyeit bizonyítják, szertefoszlatják azoknak az „elméleteit“, akik a szocializmust gyalázzák és meg akarják rendíteni a dolgozók erejébe vetett bizalmat. Ezek az eredmények igazolják a szocialista építés lenini elveinek helyességét és hatékonyságát, azokét az elvekét, amelyeket pártunk következetesen alkalmaz. Az irányelv-tervezetek erőteljesen kidomborítják pártunk általános vonalának folyamatosságát. A szónok a továbbiakban részletesen foglalkozott a szocialista iparunk s elsősorban a termelőeszközöket gyártó iparágaknak az elkövetkező években való fejlesztésével, majd kiemelte, hogy milyen lendületes fejlődést ér el a gépgyártóipar és a szállítás. Ennek kapcsán rámutatott a Grivija Rosie üzemre és a gördülőanyag javítóműhelyekre háruló nagy fontosságú feladatokra. A szónok részletesen ismertette az Irányelv-tervezetben foglalt gazdag intézkedési programot mezőgazdaságunk belterjes és sokoldalú fejlesztésére. Hangsúlyozta az Irányelv-tervezetben előirányzott beruházási program jelentőségét, majd így folytatta: Minden területen különleges figyelmet kell fordítani a beruházások gazdasági hatékonyságának növelésére. A párt- és állami szervek nagy felelősséggel tartoznak a népnek a beruházási terv teljesítéséért, az e célra fordított tetemes alapok gondos felhasználásáért, a velük való körültekintő gazdálkodásért. A felhalmozási alap, a beruházások növelésének, a gazdaság fejlesztéséhez és az életszínvonal szakadatlan emeléséhez szükséges erőforrások biztosításának szilárd bázisa a munkatermelékenység évetkezetes növelése és az önköltség csökkentése. A szónok, miután rámutatott, hogy a technika és a tudomány haladásával lépést tartva szakmailag állandóan tovább kell képezni a munkásokat, technikusokat és mérnököket, foglalkozott a termékek minőségének javításával, ami jelenleg és az elkövetkező ötéves terv éveiben az egész gazdasági tevékenység lényeges célkitűzése. Az irányelv-tervezeteket áthatja a párt gondoskodása a haza felvirágoztatásáról és a nép életszínvonalának állandó emeléséről. A dolgozók ismét meggyőződnek arról, hogy minél gyorsabban haladunk előre a szocializmus útján, annál inkább élvezik az új rendszer gyümölcseit. A III. kongresszus óta eltelt időszak a párt erősödésének rendkívül fontos szakasza volt — mondotta Chivu Stoica elvtárs. Ez tükröződik a párt számbeli és minőségi növekedésében, sorainak öszszeforrottságában és egységében, az egész politikai szervező és ideológiai tevékenység magasabb fokra emelkedésében. Felmérhetetlenül megnövekedett a párt politikai vezető szerepe az ország gazdasági kulturális és társadalmi életében, tekintélye a nép soraiban. Engedjék meg, hogy köszönetet mondjak Önöknek a párt- és államvezetőségünkről itt elhangzott meleg szavakért és elismerő értékelésekért. A szónok ezután utalt arra a javaslatra, hogy a párt viselje a Román Kommunista Párt elnevezést, majd beszélt az RKP hősi harcáról. Amint több felszólaló kiemelte, Grivija — az 1933 februári nagy proletárcsaták központja — munkásai szívükbe zárták a Kommunista Párt elnevezést. A Kommunista Párt szervezte meg és vezette a vasúti és a kőolajmunkások 1933. évi hősi harcait, amelyek fordulópontot jelentettek a párt és az egész munkásmozgalom történetében, s a főpróbái "- jelentették annak a rohamnak, amely az ország felszabadulásához, a hatalomnak a munkásosztály általi kivívásához vezetett. A Kommunista Párt érdeme, hogy mély illegálításban, az üldöztetés és a terror dacára, egyes jobboldali szociáldemokrata vezetők reakciós politikája ellenére a vasúti és kőolajmunkások 1933. évi harcainak tüzében megvalósította a munkások alulról jövő egységfrontjának politikáját, függetlenül a munkások politikai hovatartozásától. A szónok ezután hangsúlyozta, milyen nagy jelentőségű esemény volt az, hogy 1948-ban a Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt a marxista-leninista ideológia és elvek alapján egyesült, és megalakult a Román Munkáspárt, majd kidomborította az RMP történelmi jelentőségű érdemeit. Chivu Stoica elvtárs beszédében részletesen foglalkozott a Román Kommunista Párt Szervezeti Szabályzata tervezetének előírásaival, hangsúlyozva, hogy ezek tükrözik pártunk érettségét, s erősíteni hivatottak a párt vezető szerepét, tömegkapcsolatait. A szónok így folytatta: Amint az új Alkotmány tervezete rámutat, országunk baráti és testvéri együttműködési kapcsolatokat tart fenn és fejleszt a szocialista országokkal, együttműködési kapcsolatokat mozdít elő a más társadalmi-politikai rendszerű országokkal. Szocialista köztársaságunk a szuverenitás és a nemzeti függetlenség, a jogegyenlőség és a kölcsönös előnyök, a belügyekbe való be nem avatkozás tiszteletben tartásának elveire alapozza külügyi kapcsolatait. Népünk teljes szolidaritást vállal a nemzeti és társadalmi felszabadulásukért küzdő népek harcával. A szónok hangsúlyozta, minden népnek szent joga, hogy maga döntsön sorsa felől, majd rámutatott: népünk szolidaritást vállal a hős vietnami nép harcával és teljes mértékben támogatja azt; határozottan elítéli az Amerikai Egyesült Államok agresszív akcióit Vietnamban és a Dominikai Köztársaságban. Ezután kidomborította, hogy a szocialista országok, az összes békeerők egységes felsértésével gátat lehet vetni az amerikai imperializmus provokációinak, meg lehet védeni a világbékét, majd így folytatta: Pártunk lankadatlanul küzd a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének, a szocialista országok összeforrottságának erősítéséért. Chivu Stoica elvtárs befejezésül ezeket mondotta: Jelen van itt, a teremben a párt harcának számos veteránja, olyan emberek, akik jól emlékeznek a 35 évvel ezelőtti, az 1933 februári harcokat megelőző időkre. Az országunkat marcangoló válság időszakában az uralkodó osztályok offenzívát folytattak gazdasági téren a tömegek életszínvonala ellen, politikai téren pedig a demokratikus szabadságjogok leszűkítéséért. Most mi is újabb offenzívárakészülünk, de ellenkező irányban: a haza felvirágoztatásáért és a dolgozók életszínvonalának emeléséért, a dolgozók reális demokráciájának továbbfejlesztéséért. A Központi Bizottság ebben a történelmi jelentőségű pillanatban, még mielőtt véglegesen kijelölné a további harcok határköveit, kikéri a kommunisták, az ország munkásai, parasztjai, értelmiségiei, az egésznép véleményét. Ez pedig pártunk vezetőségének lenini munkastílusát tükrözi. Nemzedékünknek, valamint az utánunk következő nemzedékeknek magasztos hazafias kötelessége minden erőfeszítést megtenni annak érdekében, hogy a szocialista Románia rövid időn belül a leg- fejlettebb technika, tudomány és kultúra, a minél magasabb életszínvonal egyik országa legyen. A gazdaság és a kultúra állandó lendületes fejlődése, határozott haladásunk kitűzött céljaink felé méginkább megerősíti a szocialista Románia anyagi és politikai-társadalmi alapját, biztosítja a román nép számára a szuverenitást, a függetlenséget és azt a jogot, hogy maga rendelkezhessék sorsával. Minden kedvező feltételünk megvan ahhoz, hogy valóra váltsuk az irányelv-tervezetekben konkretizált nagyfontosságú célokat. LABDARÚGÓ RNK KUPA A labdarúgó bajnoki küzdelmek befejezése után, a kupamérkőzések kerültek előtérbe. Ezek kötik le a szurkolók figyelmét egészen július 11-ig, amikor a fővárosi 23 August stadionban sor kerül a döntőre, majd rögtön ezután ünnepélyes külsőségek között felavatják az idei országos bajnokot is, amely, mint ismeretes, a Bukaresti Dinamo. A kupamérkőzéseken jelenleg öt együttes maradt versenyben : a Bukaresti Dinamo, a Pitesti Dinamo és a Bukaresti Progresul, az a három együttes, amely tegnap a negyeddöntők során jogot szerzett az elődöntőkre. A Kolozsvári Stiinta és a Marosvásárhelyi ASA, pedig ma Vajdahunyadon méri össze erejét — ugyancsak a negyeddöntők keretében — és ezt követően megismerjük a negyedik elődöntőst is. A negyeddöntők szerdán lezajlott mérkőzésein a Bukaresti Dinamo a B-osztályú Tirgovistei Metalullal került szembe és — közös megegyezés alapján — nem semleges pályán, hanem a fővárosban került sor az összecsapásra. Az országos bajnokcsapat különösebb megerőltetés nélkül szerezte meg, meglehetősen fölényesen, a továbbjutást jelentő győzelmet. Az eredmény : Hajdú (2), Frätilä (2), és Petru Emil góljával 5:0 (2:0). Tirgoviste a Bukaresti Rapid — • Brazília — Svédország 2:1 (0:1) — nemzetközi labdarúgó találkozó Stockholmban. • Új Európa-csúcs 5000 méteren : 13 p 27,6 mp — Michel Jazy (Franciaország). • Janus Sidlo lengyel gerelyhajító az év legjobb világteljesítményét érte el Zürichben: 85.50 m. • A Szovjetunió Tallinban lebonyolított öttusa versenyén Albert Mokejev lett az első 5286 ponttal. Pitesti Dinamo találkozónak volt a színhelye, a labdarúgás tirgovistei hívei pedig a negyeddöntők nagy meglepetésének. A Rapid, miután elesett a bajnoki címtől, elesett a kupától is. Tegnap, kétszer 15 perces hosszabbítás után — Ionescu és Tircovnicu volt eredményes — 1 :1-es döntetlennel ért véget a találkozó, s a szabályzat értelmében a fiatalabb átlagéletkorú együttes jutott be az elődöntőbe : a Pitesti Dinamo Brailan az A-osztálytól vasárnap elbúcsúzott Bukaresti Progresul megismételte a bajnokság visszavágói során a Iasi CSMS elleni nagyarányú győzelmét. Baboic (2), lánca (2) góljával 4:1 (3:0) arányban győzött a CSMS ellen. A iasiak egyetlen gólját Stoicescu rúgta. K. A. ELŐRE Gheorghe Gheorghiu-Dej emlékének megörökítésével kapcsolatban A Román Munkáspárt Központi Bizottsága, a Román Népköztársaság Államtanácsa és Minisztertanácsa Gheorghe Gheorghiu Dej emlékének megörökítésével kapcsolatos határozata alapján a Művelődés- és Művészetügyi Állami Bizottság nyilvános versenypályázatot hirdet Gheorghe Gheorghiu-Dejnek a bukaresti Gheorghe Gheorghiu-Dej téren és a kolozsvári Béke téren elhelyezendő szobra elkészítésére. A versenypályázaton bárki részt vehet egyénileg vagy kollektíven. A makettek beterjesztésének határideje 1965. december 1. A versenypályázaton több díjat osztanak ki. A zsűri a díjazott pályamunkák közül választja ki a Bukarestben és a Kolozsváron felállítandó szobrokat. Ugyanakkor a Művelődés- és Művészetügyi Állami Bizottság, a zsűri ajánlására, megrendeli azokat a Gheorghe Gheorghiu-Dej mellszobrokat, amelyeket a Gheorghe Gheorghiu- Dej emlékének megörökítésével kapcsolatos határozatban előirányozott intézményeknél helyeznek el. A pályázók megkaphatják a versenypályázat szabályzatát és bármilyen más felvilágosítást a Művelődés- és Művészetügyi Állami Bizottság Képzőművészeti Tanácsánál, az Képzőművészeti Szövetségnél és a Képzőművészeti Szövetség fiókjainál. Tudományos ülésszak Szerdán a fővárosban az Erdészeti Kutatóintézet a párt IV. kongresszusának szentelt tudományos ülésszakot tartott. Az intézet igazgatójának, Dumitru Ivanescunak beszámolójából, valamint a vitában részt vevő nagyszámú erdőgazdálkodási szakember felszólalásából kitűnt, hogy az intézet munkaközösségét nagy mértékben foglalkoztatja az új technika bevezetésével és a termékek minőségének, további javításával kapcsolatos kérdések megoldása. Megemlítették az intézet szakemberei által a korszerű erdősítési rendszerekkel, az erdőgondozással és az erdőkitermelési munkálatok gépesítésével kapcsolatosan kidolgozott több munkát, amely a gyakorlatban teljes mértékben bevált. Nagy figyelmet szenteltek annak az aktuális feladatnak, amelyet a párt a faipari dolgozók számára kijelölt : a faanyag komplex hasznosításának. A viták során nagy súlyt helyeztek a gyengébb minőségű faféleségek felhasználásával készítendő forgácslemezek és farostlemezek korszerű gyártási eljárásának kidolgozására, valamint a lakosság és az export aktuális szükségleteinek megfelelő új típusú bútorok gyártása céljából — a bútorgyárakkal való szoros együttműködésre. Az ülésszak részvevői kifejezésre juttatták, hogy teljes mértékben egyetértenek az új nemzetgazdaság-fejlesztési terv célkitűzéseivel és minden erejükkel hozzájárulnak azok megvalósításához. (Agerpres) HÍREK HAZAÉRKEZETT GOGU RADULESCU ELVTÁRS A SZOVJETUNIÓBÓL Gogu Radulescu elvtárs, a Román NK Minisztertanácsának alelnöke szerdán a Szovjetunióból visszatért a fővárosba. Gogu R Radulescu elvtárs Leningrádban részt vett a KGST végrehajtó bizottságának XVIII. ülésén. AZ UNESCO VÉGREHAJTÓ TANÁCSA ELNÖKÉNEK LÁTOGATÁSA Stefan Bálán oktatásügyi miniszter szerda délelőtt fogadta Mohammed El Fasit, a marokkói egyetemek rektorát, az UNESCO végrehajtó tanácsának elnökét, aki jelenleg hazánkban tartózkodik. A fogadás után a vendég meglátogatta a bukaresti egyetemet és ott megbeszéléseket folytatott Gh. Mihoc akadémikussal, az Egyetem rektorával, valamint az intézmény vezetőségének más tagjaival. Ugyanaznap Mohammed El Fasi megbeszélést folytatott Atanase Jója akadémikussal, a Román NK országos UNESCO-bizottságának elnökével. Az ADAS állami biztosító jelenti : a vegyes személybiztosítási kötvéyek 1965 július 30-i törlesztési húzásán a következő nyolc betűkombinációt húzták ki az urnából : kj v hm k X i 1 y k h c m j a o rag k c k PRONOEXPRESSZ A Pronoexpressz június 30-i húzásán az alábbi nyerőszámokat húzták ki az urnából: 36 39 5 31 7 4 Pótszámok: 8 22 Nyereményalap 536 640 lej plusz 124 863 lej átdozat az I. kategóriához. A következő húzásra szerdán, július 7-én kerül sor. NÉHÁNY SORBAN • •Ünnepi gyűlések országszerte Szerda délután a fővárosi SZKT-színház termében ünnepi gyűlést tartottak a Tanítók Napja alkalmából. Részt vettek a nap tiszteletére érdemrendekkel és érdemérmekkel kitüntetett óvónők, tanítók és tanárok az ország minden részéből, bukaresti élenjáró tanerők, olyan minisztériumok, központi intézmények és iparvállalatok vezetői, amelyek mellett szakmai és műszaki iskolák működnek. A gyűlést Ion Cosma, a fővárosi néptanács végrehajtó bizottságának elnöke nyitotta meg és üdvözölte az ünnepelteket. A Tanítók Napjának jelentőségéről Stefan Balán oktatásügyi miniszter beszélt. Rámutatott a hatéves terv folyamán az oktatásban elért eredményekre és vázolta a Román Munkáspárt IV. kongresszusának a nemzetgazdaság 1966—1970 közötti fejlesztésére vonatkozó Irányelv-tervezete nyújtotta fejlődési lehetőségeket. Az ünnepi gyűlés részvevői nevében felszólalt Alexandru Tartacan érdemes tanító, a bukaresti 184. számú nyolcosztályos általános iskola igazgatója, Timotei Petride, a brailai Nicolae Balcescu középiskola érdemes tanára, Hermann Henning, az ágotai nyolcosztályos általános iskola érdemes tanára, továbbá Octavian Popescu, érdemes tanár, a bukaresti Nicolae Kretulescu kereskedelmi iskolacsoport igazgatója. A gyűlés részvevőit Bukarest város pionírküldöttsége üdvözölte. A pionírok virágcsokrokat nyújtottak át az ülés elnökségének és a tanítóknak s a tanároknak ajánlott verseket szavaltak. Befejezésül táviratot olvastak fel, amelyben a tantestület tagjai mélységes hálájukat fejezik ki a párt iránt azokért a nagyszerű feltételekért, amelyeket az iskolák és a tanszemélyzet számára biztosított, s vállalják, hogy szüntelenül emelik az oktatás színvonalát hazánkban. ★ Az ország minden rajoni központjában és városában ünnepségeket tartottak a Tanítók Napja tiszteletére. Az ünnepségeket művészi műsorral fejezték be. (Agerpres) AZ ÖTTUSA BAJNOKSÁG ELSŐ NAPJÁN Nehéz lenne eldönteni, az öt versenyszám közül (tereplovaglás, vívás, céllövészet, úszás és terepfutás) melyik a legnehezebb. Egyben azonban minden öttusázó megegyezik: a lovaglás nem a legkönnyebb szám. Tegnap délelőtt a Floreasca lovas-versenypályán megkezdődött az 1965. évi, sorrendben a 11. országos öttusa bajnokság ötnapos küzdelme. Három sportklub (Steaua, a Brassói Casa Ofiterilor és a Kolozsvári ASA) összesen 14 versenyzője vetekszik a bajnoki címért. Az első napon az időjárás is kedvezett a tereplovaglásnak. Nem volt túl nagy a hőség, nem esett az eső s így a nehéz, 16 akadályos versenypálya nem volt csuszamlós. Ez meg is látszott az eredményeken. Az első három helyezett 1000 ponton felül végzett. Mindhárman a Steaua képviselői : 1. D. Imrea — 1100 pont, 2. Gh. Tomiuc — 1100 pont, 3. Lichiardopoli 1070 pont. Tintea jobb idővel szerezte meg az elsőséget a vele egyenlő ponttal végzett Tomine-kal szemben. A Tanítók Alapja alkalmából (Folytatás az 1. oldalról) minden erejüket latba vetve fognak munkálkodni kartársaikkal együtt, hogy teljesítsék a párt megbízatását, a haza, a párt és a szocializmus ügye iránti szeretet és odaadás szellemében neveljék az ifjúságot. ★ Az ünnepség keretében A Román Népköztársaság érdemes tanára címmel. A Román Népköztársaság Csillaga érdemrenddel és Munkaérdemrenddel tüntették ki a felsőfokú művészeti oktatás több tanárát hosszas tevékenységéért és a felsőfokú művészeti oktatás fejlesztésében szerzett kiváló érdemeiért. A kitüntetettek nevében Octavian Angheluta, a bukaresti N. Grigorescu Képzőművészeti Intézet tanára háláját fejezte ki a pártnak és a kormánynak a nagy megbecsülés tanújeléért. Az ünnepség végén a párt- és államvezetők egy pohár pezsgőt ürítettek a jelenlevőkkel. Chivu Stoica elvtárs nagy taps közepette jó egészséget, hosszú életet, újabb sikereket kívánt a kitüntetetteknek nemes munkájükhöz. (Agerpres) 3 KÖZLEMÉNY A KGST Végrehajtó Bizottságának XVIII. üléséről A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának Végrehajtó Bizottsága 1965. , június 25 és 29 között megtartotta XVIII. ülését Leningrádban. Az ülésen részt vettek : Sz. Todorov, a Bolgár NK Minisztertanácsának alelnöke, O. Simunek, a Csehszlovák SZK kormányának alelnöke, P. Jaroszewicz, a Lengyel NK Minisztertanácsának alelnöke, Apró Antal, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány alelnöke, D. Gombozsav, a Mongol NK Minisztertanácsának alelnöke, H. Meiser, a Német DK Állami Tervbizottságának alelnöke, G. Radulescu, a Román NK Minisztertanácsának alelnöke, V. Novikov, a Szovjetunió Minisztertanácsának alelnöke. A Végrehajtó Bizottság ülésén Apró Antal elnökölt. A Végrehajtó Bizottság meghallgatta a Végrehajtó Bizottság Bürójának tájékoztatóját a KGST-tagállamok 1966—1970-re szóló népgazdaságfejlesztési és gazdasági kapcsolatfejlesztési szempontjainak összegezéséről, valamint a tagállamok közötti kétoldalú megbeszélések eredményeinek összegezéséről. Az 1966—1970 közötti időszakra szóló népgazdasági tervek egybehangolásával kapcsolatos kétoldalú megbeszélések során a KGST-tagállamok ideiglenesen megegyeztek a kölcsönös árucserében, valamint a gazdasági együttműködés más olyan kérdéseiben, amelyek különleges jelentőségűek további gazdaságfejlesztési terveik összeállítása szempontjából. A Végrehajtó Bizottság megállapította, hogy létrejöttek a feltételek hosszú lejáratú kereskedelmi egyezmények és más gazdasági egyezmények megkötésére. A Végrehajtó Bizottság megvizsgálta a KGST valutáris-pénzügyi állandó bizottságának tájékoztatóját a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank 1964 évi tevékenységéről. Ez volt az első olyan esztendő, amikor a KGST-tagállamok között a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank tevékenysége keretében alkalmazták az átutalható rubelben történő többoldalú elszámolások rendszerét. A bank az átutalható rubelben történő többoldalú elszámolások központja lett a KGST-országok számára, s 1964 folyamán csaknem 23 milliárd átutalható rubel értékben eszközölt elszámolásokat a külkereskedelmi cserék és más fizetések vonalán. A bank betétbevételi és kihelyezési műveleteket, valamint hitelműveleteket kezdett lebonyolítani szabadon átváltható valutában. A Végrehajtó Bizottság ajánlotta a KGST-tagállamoknak, hogy a bank tanácsában működő képviselőik tegyék meg a szükséges intézkedéseket a bank tevékenységének javítására és további fejlesztésére, szem előtt tartva tevékenysége első esztendejének tapasztalatát. A Végrehajtó Bizottság megvizsgálta a KGST gépgyártóipari állandó bizottságának javaslatait a gépgyártóipari termelés szakosítására és textilipari, valamint erdőkitermelési gépek és berendezések kölcsönös szállítására 1966—1970 között. A Végrehajtó Bizottság által elfogadott termelésszakosítási ajánlások több mint 200 textilipari gép- és felszereléstípusra és több mint 30 erdőkitermelési géptípusra vonatkoznak. A Végrehajtó Bizottság megvizsgálta a tanács XV. ülésszakán a tagállamok 1970-ig építendő tengeri flottája tipizálásának kérdéseiben elfogadott ajánlások teljesítéséről szóló tájékoztatót, s megállapította hogy a KGST gépgyártóipari és szállításügyi állandó bizottsága 1962—1964 között jelentős tevékenységet fejtett ki a KGST-tagállamok tengeri flottájának tipizálása terén, s e tevékenység alapján megállapíthatták az összes tipizálásra ajánlott tengeri szállítóhajók fő műszaki és kihasználási mutatóit, s kidolgozhatták a tipizált tengeri szállítóhajók építéséhez szükséges dokumentációt. Jóváhagyták a tengeri szállítóhajóknak azokat a főbb típusait, amelyeket az előirányzatok szerint a KGST- tagállamok 1970-ig építenek. A Végrehajtó Bizottság megvizsgálta továbbá a gazdasági együttműködés folyó kérdéseit és megfelelő ajánlásokat és határozatokat fogadott el. A Végrehajtó Bizottság ülése a testvéri barátság és a teljes egyetértés légkörében folyt le. Tanerők kitüntetése címekkel és érdemrendekkel A hosszas tevékenységért és különleges érdemekért, valamint az általános oktatás, a szakmai és műszaki oktatás fejlesztéséhez való hozzájárulásért „a román népköztársaság ÉRDEMES TANÍTÓJA“ címmel tüntették ki az alábbi elvtársakat: Gheorghe Andreica — kávási (Nagykároly) nyolcosztályos általános iskola ; Aglaie Árion — bukaresti 33. számú középiskola ; Agricola Aurica pecineagai (Negru Voda) nyolcosztályos általános iskola ; Paula Boldor — vulkáni (Petrozsény) nyolcosztályos általános iskola ; Maria Bragovan — fügeti Traian Vuia középiskola ; Dumitru Bucafica — konstancai 9. számú nyolcosztályos általános iskola ; Maria Buiuc — konstancai Mihail Eminescu középiskola ; Constantin Ciolan — rögözi (Belényes) nyolcosztályos általános iskola ; Tanase Cojocaru — a Temesvár városi néptanárs végrehajtó bizottságának alelnöke ; Dumitru Crǎciun — moreni (Cimpina) középiskola ; Aristia Cristescu — bukaresti 141. számú nyolcosztályos általános iskola ; Ecaterina Dibu — liesti (Galaci nyolcosztályos általános iskola; Domokos Piroska — gyergyóalfalui (Gyergyó) középiskola; Gheorghe Dornescu — a Roman rajoni oktatásügyi osztály tanfelügyelője ; Nicolae Dumitru — iași Mihail Eminescu középiskola; Eleonora Fotescu — a bukaresti 23 August rajoni oktatásügyi osztály tanfelügyelője ; Dumitru Ghenoiu — bábos (Cimpina) nyolcosztályos általános iskola ; Alexandra Gheorghe — a Kőhalom rajoni oktatásügyi osztály tanfelügyelője; Gheorghe Ghica — smeeni (Buzau) nyugdíjas tanító ; Hadnagy Mária — brassói 18. számú nyolcosztályos általános iskola ; Ana Hartmann — gyarmatai (Temesvár) nyolcosztályos általános iskola ; Hozo Eszter — felsőboldogfalvi (Udvarhely) nyolcosztályos általános iskola; Gheorghe Ilițiu — virágbereki (Naszód) nyolcosztályos általános iskola ; Vasile Maierean — harmnai (Beszterce) nyolcosztályos általános iskola ; Victoria Manoliu — ruginoasai (Roman) nyolcosztályos általános iskola ; Vasile Mihailä — Negru Voda-i középiskola ; Gheorghe Mirestean — régens 2. számú középiskola; Vasile Mitu — huniai (Calafat) nyolcosztályos általános iskola ; Nicolae Nasaudeanu — az Arad rajoni néptanács végrehajtó bizottságának alelnöke; Stancu Nedea — draghiceanui (Giurgiu) nyolcosztályos általános iskola; Natalia Onofriescu — falticeni 1. számú nyolcosztályos általános iskola ; Orosz Simon — szilágysomlyói nyugdíjas tanító; Ion Paraschiv — alimanesti (Draganesti-Oft) nyolcosztályos általános iskola ; Andronic Peica — a Marosillye rajoni oktatásügyi osztály vezetője ; Anton Petrescu — pitesti 16- számú nyolcosztályos általános iskola ; Elena Popescu — birladi 3. számú középiskola ; Ion Popescu — ghelmegioaiai (Turnu Severin) nyolcosztályos általános iskola ; Victor Popescu — mavrodini (Alexandria) nyolcosztályos általános iskola ; Gertrud Elisabeta G. Sadler — kisdisznódi (Szeben) nyolcosztályos általános iskola; Mihai Sälageanu — szatmári nyugdíjas tanító ; Dumitru Salceanu — radäuti 2. számú nyolcosztályos általános iskola ; Mihai Sandu — a bukaresti Pedagógiai Tudományos Intézet kutatója ; Mihalache Solomon — mastacani (Bujor) nyolcosztályos általános iskola ; Constantin Stamulescu — statioarelei (Rm. Vilcea) nyolcosztályos általános iskola ; Maria Suciu — szamosújvári 2. számú nyolcosztályos általános iskola ; Maria Tacutu — brassói 6. számú nyolcosztályos általános iskola ; Tamás József — nagyhalmágyi (Hondő) nyolcosztályos általános iskola ; Gherghina Tanase — boisteai (Moinesti) nyolcosztályos általános iskola ; Ilie Tarcea — mági (Szeben) nyolcosztályos általános iskola ; Alexandra Tartacan — bukaresti 184. számú nyolcosztályos általános iskola ; Nicolae Tarlacanu — a Focsani városi oktatásügyi osztály tanfelügyelője ; Silvestru Toma — az Oktatásügyi Minisztérium tanfelügyelője ; Filimon Turcu — stupin (Hunyad) nyolcosztályos általános iskola ; Ion Visan — giurgitai (Bailesti) nyolcosztályos általános iskola. „A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG ÉRDEMES TANÁRA" címmel az alábbi elvtársakat: Gheorghe Aman — pitesti Nicolae Balcescu középiskola ; Barabás Vilmos — székelykereszturi (Udvarhely) középiskola; Zlate Bogdanof — az Oktatásügyi Minisztérium metodológusa ; Ion Buraga v a Iasi rajoni oktatásügyi osztály tanfelügyelője; Ileana Cernescu — temesvári 4. számú középiskola; Florin Sabin Cibianu — aradi CFR szakmai iskola ; Alexandru Cojocaru — romani középiskola; Petre Cucu — buzáui 3. számú középiskola ; Czompa Irén — kézdivásárhelyi középiskola ; Alexandru Dabija — bukaresti Nicolae Balcescu középiskola ; Ioan Danielescu — ploiesti nyugdíjas tanár; Nicolae Dumitru — bukaresti Semanatoarea szakmai iskola ; Nicolae Enescu — a Pedagógiai Tudományok Intézete iasi fiókjának kutatója ; Constantin Fortunescu — craiovai nyugdíjas tanár ; Leontin Ghergariu — kolozsvári nyugdíjas tanár ; Emil Valer Giurgiuca — bukaresti Dimitrie Cantemir középiskola ; Emilia Greavu — nagyváradi 4. számú középiskola; Aristide Hazgan — a iași Tanügyi Továbbképző Intézet előadó tanára; Hermann Stefan Henning — ágotai 8 osztályos általános iskola ; Voicu Ioan — galaci 7. számú középiskola ; Marioara Iordan — bukaresti 39. számú középiskola ; Iulian Jura — az Oktatásügyi Minisztérium aligazgatója ; Vasile Macavei — marosvásárhelyi Bolyai Farkas középiskola ; Constanta Marinescu — funduleai (Lehliu) mezőgazdasági iskolaközpont ; Neculai Musca — a Bukarest városi tanügyi osztály helyettes vezetője ; Ioan Nimijan — suceavai Stefan cel Mare középiskola ; Grigore Oraianu — ploiesti nyugdíjas tanár ; Eugen Pascu — tordai Mihai Viteazul középiskola ; Titu Pasculescu — dabuleni (Corabia) középiskola; Ion Patrascoiu — bukaresti nyugdíjas tanár ; Stefan Petre — az Élelmiszeripari Minisztérium armánesti (Urzíceni) iskolaközpontja ; Timotei Petride — bráilai Nicolae Balcescu középiskola ; Adela Pop -*- ia?i Costache Negruzzi középiskola ; Emil Popa — brádi Avram láncú középiskola ; Octavian Popescu — bukaresti Nicolae Kretulescu kereskedelmi iskolacsoport ; Petre Popescu — bákói George Bacovia középiskola ; Ilie Teiuman — Popescu — a bukaresti Pedagógiai Tudományok Intézetének kutatója ; Tuliu Racota — segesvári 2. számú középiskola ; Ilariu Soceanu — bukaresti nyugdíjas tanár; Vasile Salageanu — szatmári 2. számú középiskola ; Nicolae Simache — ploiesti I. L. Caragiale középiskola ; Desdemonia Slavic — pitesti 2. számú középiskola ; Virgil Stanciu — kolozsvári pedagógiai iskola ; Aristita Stoia — craiovai 3. számú középiskola ; Emilia Stoian — cernavodai Anghel Saligny középiskola; Grigore Stefan — aradi pedagógiai iskola; Stoica Teodorescu — ploiesti nyugdíjas tanár ; Gheorghe Vasilescu — a Belkereskedelmi Minisztérium tanfelügyelője; Irina Voichin— ploiesti Nicolae Balcescu középiskola. Ugyanazzal a törvényerejű rendelettel a Munka érdemrend III. fokozatával tüntettek ki 88 elvtársat és Munkaéremmel 126 elvtársat. Az ünnepség keretében az alábbi elvtársakat hosszas tevékenységükért és a művészeti felsőoktatás fejlesztésében szerzett kiváló érdemeikért a román népköztársaság ÉRDEMES TANÁRA címmel tüntették ki : Ovidiu Drimba — bukaresti C. Porumbescu Konzervatórium; Horia Teodora — bukaresti N. Grigorescu Képzőművészeti Intézet ; Ion Vicol — bukaresti C. Porumbescu Konzervatórium. A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG CSILLAGA érdemrend II. fokozatával tüntették ki Octavian Angheluta-t a bukaresti N. Grigorescu Képzőművészeti Intézet tanárát. A MUNKAÉRDEMREND II. FOKOZATÁVAL tüntették ki az alábbi elvtársakat: Petru Demetrescu — a bukaresti N. Grigorescu Képzőművészeti Intézet előadó tanára ; Gheorghe Ghițescu — a bukaresti N. Grigorescu Képzőművészeti Intézet tanára. „A Román Népköztársaság Csillaga“ érdemrend III. fokozatával tüntették ki Periele Capidant, a bukaresti „N. Grigorescu“ Képzőművészeti Intézet tanárét. Ugyanazzal a törvényerejű rendelettel „A Munkaérdemrend“ III. fokozatával tüntettek ki 24 elvtársat, „A Román Népköztársaság Csillaga, érdemrend IV. és V. fokozatával pedig 3 elvtársat. (Agerpres)