Előre, 1965. július (19. évfolyam, 5494-5520. szám)

1965-07-01 / 5494. szám

1965. július 1., csütörtök s­po R­T Chivu Stoica elvtárs beszéde (Folytatás az 1. oldalról Az új Alkotmány tervezetének egyik lényeges jellemvonása mélységes demokratizmusa. E do­kumentumban a dolgozók megta­lálják a társadalmunk tevékeny­ségébe mélyen behatoló demokra­tikus normák és szabadságjogok tükröződését. Az új Alkotmány tervezetében foglalt állampolgári jogok közül kiemelkedő a munkához való jog. Társadalmunkban, amelyben meg­szűnt a termelőeszközök fölötti magántulajdon és az ember em­ber általi kizsákmányolása, és amelyben a haza összes állampol­gárai egyenlőek, az egész ország haladásának alappillére a munka. A munka nemcsak jog valameny­­nyi állampolgár számára, hanem becsületbeli, hazafias kötelesség is. Társadalmi rendünk mélységes demokratizmusa tükröződik ab­ban is, hogy a tömegek széleskö­rűen részt vesznek a politikai, gazdasági, szociális és kulturális életben, a társadalmi ellenőrzés gyakorlásában, az államhatalom helyi szerveinek tevékenységé­ben. Említésre méltó, hogy az új Alkotmány tervezete az összes ál­lami szervek tevékenységi elvé­nek nyilvánítja a kollektív veze­tést, az Államtanácstól egészen a néptanácsok végrehajtó bizott­ságaiig. Az egész Alkotmánytervezet egyik fő jellemvonása az a tény, hogy nem korlátozódik bizonyos előírások egyszerű kinyilvánítá­sára, hanem minden előírás erő­teljes anyagi garanciára támasz­kodik. Az országunk gazdasági, politi­kai, szociális-kulturális tevékeny­ségének minden területén végbe­ment mélyreható, megújító válto­zások a szocializmus erejét és életképességét szemléltetik. Azok a kiemelkedő eredmények, ame­lyeket népünk történelmileg rövid idő alatt megvalósított, az új rendszer előnyeit bizonyítják, szertefoszlatják azoknak az „el­méleteit“, akik a szocializmust gyalázzák és meg akarják rendí­teni a dolgozók erejébe vetett bi­zalmat. Ezek az eredmények iga­zolják a szocialista építés lenini elveinek helyességét és hatékony­ságát, azokét az elvekét, amelye­ket pártunk következetesen alkal­maz. Az irányelv-tervezetek erő­teljesen kidomborítják pártunk általános vonalának folyamatos­ságát. A szónok a továbbiakban rész­letesen foglalkozott a szocialista iparunk s elsősorban a termelő­­eszközöket gyártó iparágaknak az elkövetkező években való fejlesz­tésével, majd kiemelte, hogy mi­lyen lendületes fejlődést ér el a gépgyártóipar és a szállítás. Ennek kapcsán rámutatott a Grivija Ro­­sie üzemre és a gördülőanyag javí­tó­műhelyekre háruló nagy fontos­ságú feladatokra. A szónok részle­tesen ismertette az Irányelv-terve­zetben foglalt gazdag intézkedési programot mezőgazdaságunk bel­terjes és sokoldalú fejlesztésére. Hangsúlyozta az Irányelv-terve­zetben előirányzott beruházási program jelentőségét, majd így folytatta: Minden területen külön­leges figyelmet kell fordítani a beruházások gazdasági hatékony­ságának növelésére. A párt- és ál­lami szervek nagy felelősséggel tartoznak a népnek a beruházási terv teljesítéséért, az e célra for­dított tetemes alapok gondos fel­­használásáért, a velük való körül­tekintő gazdálkodásért. A felhalmozási alap, a beruhá­zások növelésének, a gazdaság fej­lesztéséhez és az életszínvonal szakadatlan emeléséhez szükséges erőforrások biztosításának szilárd bázisa a munkatermelékenység é­vetkezetes növelése és az önkölt­ség csökkentése. A szónok, miután rámutatott, hogy a technika és a tudomány ha­ladásával lépést tartva szakmailag állandóan tovább kell képezni a munkásokat, technikusokat és mér­nököket, foglalkozott a termékek minőségének javításával, ami je­lenleg és az elkövetkező ötéves terv éveiben az egész gazdasági te­vékenység lényeges célkitűzése. Az irányelv-tervezeteket áthat­ja a párt gondoskodása a haza fel­virágoztatásáról és a nép életszín­vonalának állandó emeléséről. A dolgozók ismét meggyőződnek ar­ról, hogy minél gyorsabban hala­dunk előre a szocializmus útján, annál inkább élvezik az új rend­szer gyümölcseit. A III. kongresszus óta eltelt idő­szak a párt erősödésének rendkí­vül fontos szakasza volt — mon­dotta Chivu Stoica elvtárs. Ez tük­röződik a párt számbeli és minő­ségi növekedésében, sorainak ösz­­szeforrottságában és egységében, az egész politikai­ szervező és ideo­lógiai tevékenység magasabb fok­ra emelkedésében. Felmérhetetle­nül megnövekedett a párt politikai vezető szerepe az ország gazdasági kulturális és társadalmi életében, tekintélye a nép soraiban. Enged­jék meg, hogy köszönetet mondjak Önöknek a párt- és államvezető­ségünkről itt elhangzott meleg sza­vakért és elismerő értékelésekért. A szónok ezután utalt arra a ja­vaslatra, hogy a párt viselje a Ro­mán Kommunista Párt elnevezést, majd beszélt az RKP hősi harcá­ról. Amint több felszólaló kiemel­te, Grivija — az 1933 februá­ri nagy proletárcsaták központ­ja — munkásai szívükbe zárták a Kommunista Párt elnevezést. A Kommunista Párt szervezte meg és vezette a vasúti és a kőolaj­­munkások 1933. évi hősi harcait, amelyek fordulópontot jelentettek a párt és az egész munkásmozga­lom történetében, s a főpróbái "- jelentették annak a rohamnak, amely az ország felszabadulásához, a hatalomnak a munkásosztály ál­tali kivívásához vezetett. A Kom­munista Párt érdeme, hogy mély il­­legálításban, az üldöztetés és a ter­ror dacára, egyes jobboldali szo­ciáldemokrata vezetők reakciós po­litikája ellenére a vasúti és kőolaj­munkások 1933. évi harcainak tü­­zében megvalósította a munkások alulról jövő egységfrontjának poli­tikáját, függetlenül a munkások politikai hovatartozásától. A szónok ezután hangsúlyozta, milyen nagy jelentőségű esemény volt az, hogy 1948-ban a Kommu­nista Párt és a Szociáldemokrata Párt a marxista-leninista ideológia és elvek alapján egyesült, és meg­alakult a Román Munkáspárt, majd kidomborította az RMP tör­ténelmi jelentőségű érdemeit. Chivu Stoica elvtárs beszédében részletesen foglalkozott a Román Kommunista Párt Szervezeti Sza­bályzata tervezetének előírásaival, hangsúlyozva, hogy ezek tükrözik pártunk érettségét, s erősíteni hi­vatottak a párt vezető szerepét, tömegkapcsolatait. A szónok így folytatta: Amint az új Alkotmány tervezete rámutat, országunk baráti és testvéri együtt­működési kapcsolatokat tart fenn és fejleszt a szocialista országok­kal, együttműködési kapcsolatokat mozdít elő a más társadalmi-poli­­tikai rendszerű országokkal. Szo­cialista köztársaságunk a szuvere­nitás és a nemzeti függetlenség, a jogegyenlőség és a kölcsönös elő­nyök, a belügyekbe való be nem avatkozás tiszteletben tartásának elveire alapozza külügyi kapcsola­tait. Népünk teljes szolidaritást vállal a nemzeti és társadalmi fel­szabadulásukért küzdő népek har­cával. A szónok hangsúlyozta, minden népnek szent joga, hogy maga döntsön sorsa felől, majd rámuta­tott: népünk szolidaritást vállal a hős vietnami nép harcával és tel­­jes mértékben támogatja azt; ha­tározottan elítéli az Amerikai Egyesült Államok agresszív akcióit Vietnamban és a Dominikai Köz­­társaságban. Ezután kidomborítot­ta, hogy a szocialista országok, az összes békeerők egységes fels­érté­sével gátat lehet vetni az amerikai imperializmus provokációinak, meg lehet védeni a világbékét, majd így folytatta: Pártunk lankadatla­nul küzd a nemzetközi kommunis­ta és munkásmozgalom egységé­nek, a szocialista országok össze­­forrottságának erősítéséért. Chivu Stoica elvtárs befejezésül ezeket mondotta: Jelen van itt, a teremben a párt harcának számos veteránja, olyan emberek, akik jól emlékeznek a 35 évvel ezelőtti, az 1933 februári harcokat megelőző időkre. Az országunkat marcangoló válság időszakában az uralkodó osztályok offenzívát folytattak gazdasági téren a tömegek élet­színvonala ellen, politikai téren pe­dig a demokratikus szabadság­­jogok leszűkítéséért. Most mi is újabb offenzívára­­ké­szülünk, de ellenkező irányban: a haza felvirágoztatásáért és a dol­gozók életszínvonalának emelésé­ért, a dolgozók reális demokráciá­jának tovább­fejlesztéséért. A Központi Bizottság ebben a történelmi jelentőségű pillanatban, még mielőtt véglegesen kijelölné a további harcok határköveit, ki­kéri a kommunisták, az ország munkásai, parasztjai, értelmiségiei, az egész­­nép véleményét. Ez pedig pártunk vezetőségének lenini mun­kastílusát tükrözi. Nemzedékünknek, valamint az utánunk következő nemzedékek­nek magasztos hazafias kötelessé­ge minden erőfeszítést megtenni annak érdekében, hogy a szocialis­ta Románia rövid időn belül a leg-­­ fejlettebb technika, tudomány és kultúra, a minél magasabb élet­­színvonal egyik országa legyen. A gazdaság és a kultúra állandó len­dületes fejlődése, határozott hala­dásunk kitűzött céljaink felé még­­inkább megerősíti a szocialista Románia anyagi és­ politikai-társa­dalmi alapját, biztosítja a román nép számára a szuverenitást, a függetlenséget és azt a jogot, hogy maga rendelkezhessék sorsával. Minden kedvező feltételünk meg­van ahhoz, hogy valóra váltsuk az irányelv-tervezetekben konkreti­zált nagyfontosságú célokat. LABDARÚGÓ RNK KUPA A labdarúgó bajnoki küzdelmek befejezése után, a kupa­mérkőzé­sek kerültek előtérbe. Ezek kötik le a szurkolók figyelmét egészen jú­lius 11-ig, amikor a fővárosi 23 Au­gust stadionban sor kerül a dön­tőre, majd rögtön ezután ünnepé­lyes külsőségek között felavatják az idei országos bajnokot is, amely, mint ismeretes, a Bukaresti Di­namo. A kupa­mérkőzéseken jelenleg öt együttes maradt versenyben : a Bu­karesti Dinamo, a Pitesti Dinamo és a Bukaresti Progresul, az a három együttes, amely tegnap a negyed­döntők során jogot szerzett az elő­döntőkre. A Kolozsvári Stiinta és a Marosvásárhelyi ASA, pedig ma Vajdahunyadon méri össze erejét — ugyancsak a negyeddöntők kereté­ben — és ezt követően megismer­jük a negyedik elődöntőst is. A negyeddöntők szerdán lezajlott mérkőzésein a Bukaresti Dinamo a B-osztályú Tirgovistei Metalullal került szembe és — közös megegye­zés alapján — nem semleges pá­lyán, hanem a fővárosban került sor az összecsapásra. Az országos bajnokcsapat különösebb megeről­tetés nélkül szerezte meg, meglehe­tősen fölényesen, a továbbjutást je­lentő győzelmet. Az eredmény : Hajdú (2), Frätilä (2), és Petru Emil góljával 5:0 (2:0). Tirgoviste a Bukaresti Rapid — • Brazília — Svédország 2:1 (0:1) — nemzetközi labdarúgó ta­lálkozó Stockholmban. • Új Európa-csúcs 5000 méteren : 13 p 27,6 mp — Michel Jazy (Fran­ciaország). • Janus Sidlo lengyel gerelyha­jító az év legjobb világteljesítmé­­nyét érte el Zürichben: 85.50 m. • A Szovjetunió Tallinban lebo­nyolított öttusa versenyén Albert Mokejev lett az első 5286 ponttal. Pitesti Dinamo találkozónak volt a színhelye, a labdarúgás tirgovis­tei hívei pedig a negyeddöntők nagy meglepetésének. A Rapid, mi­után elesett a bajnoki címtől, ele­sett a kupától is. Tegnap, kétszer 15 perces hosszabbítás után — Io­­nescu és Tircovnicu volt eredmé­nyes — 1 :1-es döntetlennel ért vé­get a találkozó, s a szabályzat ér­telmében a fiatalabb átlagéletkorú együttes jutott be az elődöntőbe : a Pitesti Dinamo­­ Brailan az A-osztálytól vasárnap elbúcsúzott Bukaresti Progresul megismételte a bajnokság visszavá­gói során a Iasi CSMS elleni nagy­arányú győzelmét. Baboic (2), lánca (2) góljával 4:1 (3:0) arány­ban győzött a CSMS ellen. A iasiak egyetlen gólját Stoicescu rúgta. K. A. ELŐRE Gheorghe Gheorghiu-Dej emlékének megörökítésével kapcsolatban A Román Munkáspárt Központi Bizottsága, a Román Népköztár­saság Államtanácsa és Minisz­tertanácsa Gheorghe Gheorghiu Dej emlékének megörökítésével kapcsolatos határozata alapján a Művelődés- és Művészetügyi Állami Bizottság nyilvános ver­senypályázatot hirdet Gheorghe Gheorghiu-Dejnek a bukaresti Gheorghe Gheorghiu-Dej téren és a kolozsvári Béke téren elhelye­zendő szobra elkészítésére. A versenypályázaton bárki részt vehet egyénileg vagy kol­lektíven. A makettek beterjesztésének határideje 1965. december 1. A versenypályázaton több díjat osztanak ki. A zsűri a díjazott pályamun­kák közül választja ki a Bukarest­ben és a Kolozsváron felállítandó szobrokat. Ugyanakkor a Művelődés- és Művészetügyi Állami Bizott­ság, a zsűri ajánlására, meg­rendeli azokat a Gheorghe Ghe­orghiu-Dej mellszobrokat, ame­lyeket a Gheorghe Gheorghiu- Dej emlékének megörökítésével kapcsolatos határozatban elő­irányozott intézményeknél he­lyeznek el. A pályázók megkaphatják a versenypályázat szabályzatát és bármilyen más felvilágosítást a Művelődés- és Művészetügyi Ál­lami Bizottság Képzőművészeti Tanácsánál, az Képzőművészeti Szövetségnél és a Képzőművé­szeti Szövetség fiókjainál. Tudományos ülésszak Szerdán a fővárosban az Erdé­szeti Kutatóintézet a párt IV. kongresszusának szentelt tudo­mányos ülésszakot tartott. Az intézet igazgatójának, Du­­mitru Ivanescunak beszámolójá­ból, valamint a vitában részt vevő nagyszámú erdőgazdálkodá­si szakember felszólalásából ki­tűnt, hogy az intézet munkakö­zösségét nagy mértékben foglal­koztatja az új technika bevezeté­sével és a termékek minőségének, további javításával kapcsolatos kérdések megoldása. Megemlítet­ték az intézet szakemberei által a korszerű erdősítési rendszerek­kel, az erdőgondozással és az erdőkitermelési munkálatok gé­pesítésével kapcsolatosan kidol­gozott több munkát, amely a gyakorlatban teljes mértékben bevált. Nagy figyelmet szentel­tek annak az aktuális feladatnak, amelyet a párt a faipari dolgo­zók számára kijelölt : a faanyag komplex hasznosításának. A vi­ták során nagy súlyt helyeztek a gyengébb minőségű faféleségek felhasználásával készítendő for­gácslemezek és farostlemezek korszerű gyártási eljárásának kidolgozására, valamint­­ a lakosság és az export aktuális szükségleteinek megfelelő új tí­pusú bútorok gyártása céljából — a bútorgyárakkal való szoros együttműködésre. Az ülésszak részvevői kifeje­zésre juttatták, hogy teljes mér­tékben egyetértenek az új nem­zetgazdaság-fejlesztési terv cél­kitűzéseivel és minden erejükkel hozzájárulnak azok megvalósí­tásához. (Agerpres) HÍREK HAZAÉRKEZETT GOGU RADULESCU ELVTÁRS A SZOVJETUNIÓBÓL Gogu Radulescu elvtárs, a Ro­mán NK Minisztertanácsának al­­elnöke szerdán a Szovjetunióból visszatért a fővárosba. Gogu R Ra­­dulescu elvtárs Leningrádban részt vett a KGST végrehajtó bi­zottságának XVIII. ülésén. AZ UNESCO VÉGREHAJTÓ TANÁCSA ELNÖKÉNEK LÁTOGATÁSA Stefan Bálán oktatásügyi mi­niszter szerda délelőtt fogadta Mohammed El Fasit, a marokkói egyetemek rektorát, az UNESCO végrehajtó tanácsának elnökét, aki jelenleg hazánkban tartózko­­dik. A fogadás után a vendég meg­látogatta a bukaresti egyetemet és ott megbeszéléseket folytatott Gh. Mihoc akadémikussal, az Egyetem rektorával, valamint az intézmény vezetőségének más tagjaival. Ugyanaznap Mohammed El Fasi megbeszélést folytatott Ata­­nase Jója akadémikussal, a Ro­mán NK országos UNESCO-bi­­zottságának elnökével. Az ADAS állami biztosító je­lenti : a vegyes személybiztosítási kötvé­­yek 1965 július 30-i tör­lesztési húzásán a következő nyolc betűkombinációt húzták ki az urnából : kj v hm­ k X i 1 y k h c m j a o rag k c k PRONOEXPRESSZ A Pronoexpressz június 30-i húzásán az alábbi nyerőszámokat húzták ki az urnából: 36 39 5 31 7 4 Pótszámok: 8 22 Nyereményalap 536 640 lej plusz 124 863 lej átdozat az I. kategó­riához. A következő húzásra szerdán, július 7-én kerül sor. NÉHÁNY SORBAN • •Ünnepi gyűlések országszerte Szerda délután a fővárosi SZKT-színház termében ünnepi gyűlést tartottak a Tanítók Nap­ja alkalmából. Részt vettek a nap tiszteletére érdemrendekkel és érdemérmekkel kitüntetett óvónők, tanítók és tanárok az ország minden részéből, buka­resti élenjáró tanerők, olyan minisztériumok, központi intéz­mények és iparvállalatok vezetői, amelyek mellett­ szakmai és mű­szaki iskolák működnek. A gyűlést Ion Cosma, a fővá­rosi néptanács végrehajtó bizott­ságának elnöke nyitotta meg és üdvözölte az ünnepelteket. A Tanítók Napjának jelentősé­géről Stefan Balán oktatásügyi miniszter beszélt. Rámutatott a hatéves terv folyamán az okta­tásban elért eredményekre és vázolta a Román Munkáspárt IV. kongresszusának a nemzetgazda­ság 1966—1970 közötti fejleszté­sére vonatkozó Irányelv-terveze­te nyújtotta fejlődési lehetősé­geket. Az ünnepi gyűlés részvevői nevében felszólalt Alexandru Tartacan érdemes tanító, a bu­karesti 184. számú nyolcosztá­lyos általános iskola igazgatója, Timotei Petride, a brailai Nico­­lae Balcescu középiskola érde­mes tanára, Hermann Henning, az ágotai nyolcosztályos általá­nos iskola érdemes tanára, továb­bá Octavian Popescu, érdemes tanár, a bukaresti Nicolae Kre­­tulescu kereskedelmi iskolacso­port igazgatója. A gyűlés részvevőit Bukarest város pionírküldöttsége üdvözöl­te. A pionírok virágcsokrokat nyújtottak át az ülés elnökségé­nek és a tanítóknak s a taná­roknak ajánlott verseket szaval­tak. Befejezésül táviratot olvastak fel, amelyben a tantestület tag­jai mélységes hálájukat fejezik ki a párt iránt azokért a nagy­szerű feltételekért, amelyeket az iskolák és a tanszemélyzet számára biztosított, s vállalják, hogy szüntelenül emelik az ok­tatás színvonalát hazánkban. ★ Az ország minden rajoni köz­pontjában és városában ünnep­ségeket tartottak a Tanítók Nap­ja tiszteletére. Az ünnepségeket művészi műsorral fejezték be. (Agerpres) AZ ÖTTUSA BAJNOKSÁG ELSŐ NAPJÁN Nehéz lenne eldönteni, az öt versenyszám közül (tereplovag­lás, vívás, céllövészet, úszás és terepfutás) melyik a legnehezebb. Egyben azonban minden öttusázó megegyezik: a lovaglás nem a legkönnyebb szám. Tegnap délelőtt a Floreasca lovas-versenypályán megkezdő­dött az 1965. évi, sorrendben a 11. országos öttusa bajnokság ötnapos küzdelme. Három sport­klub (Steaua, a Brassói Casa Ofiterilor és a Kolozsvári ASA) összesen 14 versenyzője vetek­szik a bajnoki címért. Az első napon az időjárás is kedvezett a tereplovaglásnak. Nem volt túl nagy a hőség, nem esett az eső s így a nehéz, 16 akadályos versenypálya nem volt csuszamlós. Ez meg is látszott az eredményeken. Az első há­rom helyezett 1000 ponton felül végzett. Mindhárman a Steaua képviselői : 1. D. Imrea — 1100 pont, 2. Gh. Tomiuc — 1100 pont, 3. Lichiardopol­i 1070 pont. Tintea jobb idővel szerezte meg az elsőséget a vele egyenlő pont­tal végzett Tomine-kal szemben. A Tanítók Alapja alkalmából (Folytatás az 1. oldalról) minden erejüket latba vetve fognak munkálkodni kartársaik­kal együtt, hogy teljesítsék a párt megbízatását, a haza, a párt és a szocializmus ügye iránti szeretet és odaadás szellemében neveljék az ifjúságot. ★ Az ünnepség keretében A Ro­mán Népköztársaság érdemes tanára címmel. A Román Nép­­köztársaság Csillaga érdemrend­del és Munkaérdemrenddel tün­tették ki a felsőfokú művészeti oktatás több tanárát hosszas te­vékenységéért és a felsőfokú mű­vészeti oktatás fejlesztésében szerzett kiváló érdemeiért. A kitüntetettek nevében Octa­vian Angheluta, a bukaresti N. Grigorescu Képzőművészeti Intézet tanára háláját fejezte ki a pártnak és a kormánynak a nagy megbecsülés tanúj­eléért. Az ünnepség végén a párt- és államvezetők egy pohár pezsgőt ürítettek a jelenlevőkkel. Chivu Stoica elvtárs nagy taps köze­pette jó egészséget, hosszú éle­tet, újabb sikereket kívánt a ki­tüntetetteknek nemes munkáj­­­ükhöz. (Agerpres) 3 KÖZLEMÉNY A KGST Végrehajtó Bizottságának XVIII. üléséről A Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának Végrehajtó Bi­zottsága 1965. , június 25 és 29 kö­zött megtartotta XVIII. ülését Leningrádban. Az ülésen részt vettek : Sz. To­­dorov, a Bolgár NK Miniszterta­nácsának alelnöke, O. Simunek, a Csehszlovák SZK kormányá­nak alelnöke, P. Jaroszewicz, a Lengyel NK Minisztertanácsának alelnöke, Apró Antal, a magyar forradalmi munkás-paraszt kor­mány alelnöke, D. Gombozsav, a Mongol NK Minisztertanácsának alelnöke, H. Meiser, a Német DK Állami Tervbizottságának alel­nöke, G. Radulescu, a Román NK Minisztertanácsának alel­nöke, V. Novikov, a Szovjetunió Minisztertanácsának alelnöke. A Végrehajtó Bizottság ülésén Apró Antal elnökölt. A Végrehajtó Bizottság meg­hallgatta a Végrehajtó Bizott­ság Bürójának tájékoztatóját a KGST-tagállamok 1966—1970-re szóló népgazdaságfejlesztési és gazdasági kapcsolatfejlesztési szempontjainak összegezéséről, valamint a tagállamok közötti kétoldalú megbeszélések eredmé­nyeinek összegezéséről. Az 1966—1970 közötti időszakra szóló népgazdasági tervek egybe­hangolásával kapcsolatos kétol­dalú megbeszélések során a KGST-tagállamok ideiglenesen megegyeztek a kölcsönös árucse­rében, valamint a gazdasági együttműködés más olyan kérdé­seiben, amelyek különleges jelen­tőségűek további gazdaságfejlesz­tési terveik összeállítása szem­pontjából. A Végrehajtó Bizott­ság megállapította, hogy létrejöt­tek a feltételek hosszú lejáratú kereskedelmi egyezmények és más gazdasági egyezmények meg­kötésére. A Végrehajtó Bizottság meg­vizsgálta a KGST valutáris-pénz­­ügyi állandó bizottságának tá­jékoztatóját a Nemzetközi Gazda­sági Együttműködési Bank 1964 évi tevékenységéről. Ez volt az első olyan esztendő, amikor a KGST-tagállamok között a Nem­zetközi Gazdasági Együttműkö­dési Bank tevékenysége kereté­­ben alkalmazták az átutalható rubelben történő többoldalú el­számolások rendszerét. A bank az átutalható rubelben történő többoldalú elszámolások köz­pontja lett a KGST-országok számára, s 1964 folyamán csak­nem 23 milliárd átutalható rubel értékben eszközölt elszámoláso­kat a külkereskedelmi cserék és más fizetések vonalán. A bank betétbevételi és kihelyezési mű­veleteket, valamint hitel­művele­teket kezdett lebonyolítani sza­badon átváltható valutában. A Végrehajtó Bizottság aján­lotta a KGST-tagállamoknak, hogy a bank tanácsában működő képviselőik tegyék meg a szüksé­ges intézkedéseket a bank tevé­kenységének javítására és továb­bi fejlesztésére, szem előtt tart­va tevékenysége első esztendejé­nek tapasztalatát. A Végrehajtó Bizottság meg­vizsgálta a KGST gépgyártóipari állandó bizottságának javaslatait a gépgyártóipari termelés szako­sítására és textilipari, valamint erdőkitermelési gépek és beren­dezések kölcsönös szállítására 1966—1970 között. A Végrehajtó Bizottság által elfogadott terme­lésszakosítási ajánlások több mint 200 textilipari gép- és fel­szereléstípusra és több mint 30 erdőkitermelési géptípusra vo­natkoznak. A Végrehajtó Bizottság meg­vizsgálta a tanács XV. üléssza­kán a tagállamok 1970-ig építen­dő tengeri flottája tipizálásának kérdéseiben elfogadott ajánlások teljesítéséről szóló tájékoztatót, s megállapította hogy a KGST gépgyártóipari és szállításügyi állandó bizottsága 1962—1964 kö­zött jelentős tevékenységet fejtett ki a KGST-tagállamok tengeri flottájának tipizálása terén, s e tevékenység alapján megállapít­hatták az összes tipizálásra aján­lott tengeri szállítóhajók fő mű­szaki és kihasználási mutatóit, s kidolgozhatták a tipizált tengeri szállítóhajók építéséhez szüksé­ges dokumentációt. Jóváhagyták a tengeri szállítóhajóknak azokat a főbb típusait, amelyeket az előirányzatok szerint a KGST- tagállamok 1970-ig építenek. A Végrehajtó Bizottság meg­vizsgálta továbbá a gazdasági együttműködés folyó kérdéseit és megfelelő ajánlásokat és ha­tározatokat fogadott el. A Végrehajtó Bizottság ülése a testvéri barátság és a teljes egyetértés légkörében folyt le. Tanerők kitüntetése címekkel és érdemrendekkel A hosszas tevékenységért és különleges érdemekért, valamint az általános oktatás, a szakmai és műszaki oktatás fejlesztéséhez való hozzájárulásért „a román népköztársa­ság ÉRDEMES TANÍTÓJA“ címmel tüntették ki az alábbi elvtársakat: Gheorghe Andreica — kávási (Nagykároly) nyolcosztályos ál­talános iskola ; Aglaie Árion — bukaresti 33. számú középiskola ; Agricola Aurica pecineagai (Neg­­ru Voda) nyolcosztályos általános iskola ; Paula Boldor — vulkáni (Petrozsény) nyolcosztályos álta­lános iskola ; Maria Bragovan — fügeti Traian Vuia középiskola ; Dumitru Bucafica — konstancai 9. számú nyolcosztályos általános iskola ; Maria Buiuc — konstan­cai Mihail Eminescu középis­kola ; Constantin Ciolan — rögö­­zi (Belényes) nyolcosztályos ál­talános iskola ; Tanase Cojocaru — a Temesvár városi néptanárs végrehajtó bizottságának alelnö­ke ; Dumitru Crǎciun — moreni (Cimpina) középiskola ; Aristia Cristescu — bukaresti 141. számú nyolcosztályos általános iskola ; Ecaterina Dibu — liesti (Galaci nyolcosztályos általános iskola; Domokos Piroska — gyergyóal­­falui (Gyergyó) középiskola; Gheorghe Dornescu — a Roman rajoni oktatásügyi osztály tan­­felügyelője ; Nicolae Dumitru — iași Mihail Eminescu középiskola; Eleonora Fotescu — a bukaresti 23 August rajoni oktatásügyi osz­tály tanfelügyelője ; Dumitru Ghenoiu — báb­os (Cimpina) nyolcosztályos általános iskola ; Alexandra Gheorghe — a Kőha­lom rajoni oktatásügyi osztály tanfelügyelője; Gheorghe Ghi­­ca — smeeni (Buzau) nyugdíjas tanító ; Hadnagy Mária — bras­sói 18. számú nyolcosztályos ál­talános iskola ; Ana Hartmann — gyarmatai (Temesvár) nyolc­­osztályos általános iskola ; Hozo Eszter — felsőboldogfalvi (Udvar­hely) nyolcosztályos általános is­kola; Gheorghe Ilițiu — virágbere­­ki (Naszód) nyolcosztályos általá­nos iskola ; Vasile Maierean — harmnai (Beszterce) nyolcosztályos általános iskola ; Victoria Mano­­liu — ruginoasai (Roman) nyolc­­osztályos általános iskola ; Vasile Mihailä — Negru Voda-i közép­iskola ; Gheorghe Mirestean — régens 2. számú középiskola; Vasile Mitu — huniai (Calafat) nyolcosztályos általános iskola ; Nicolae Nasaudeanu — az Arad rajoni néptanács végrehajtó bi­zottságának alelnöke; Stancu Nedea — draghiceanui (Giurgiu) nyolcosztályos általános iskola; Natalia Onofriescu — falticeni 1. számú nyolcosztályos általános iskola ; Orosz Simon — szilágy­­somlyói nyugdíjas tanító; Ion Paraschiv — alimanesti (Draga­­nesti-Oft) nyolcosztályos általá­nos iskola ; Andronic Peica — a Marosillye rajoni oktatásügyi osztály vezetője ; Anton Petrescu — pitesti 16- számú nyolcosztá­lyos általános iskola ; Elena Po­pescu — birladi 3. számú közép­iskola ; Ion Popescu — ghelme­­gioaiai (Turnu Severin) nyolc­osztályos általános iskola ; Vic­tor Popescu — mavrodini (Ale­xandria) nyolcosztályos általá­nos iskola ; Gertrud Elisabeta G. Sadler — kisdisznódi (Szeben) nyolcosztályos általános iskola; Mihai Sälageanu — szatmári nyugdíjas tanító ; Dumitru Sal­­ceanu — radäuti 2. számú nyolc­­osztályos általános iskola ; Mi­hai Sandu — a bukaresti Peda­gógiai Tudományos Intézet ku­tatója ; Mihalache Solomon — mastacani (Bujor) nyolcosztályos általános iskola ; Constantin Sta­­mulescu — statioarelei (Rm. Vil­­cea) nyolcosztályos általános is­kola ; Maria Suciu — szamosúj­­vári 2. számú nyolcosztályos ál­talános iskola ; Maria Tacutu — brassói 6. számú nyolcosztályos általános iskola ; Tamás József — nagyhalmágyi (Hond­ő) nyolc­osztályos általános iskola ; Gher­­ghina Tanase — boisteai (Moi­­nesti) nyolcosztályos általános iskola ; Ilie Tarcea — mági (Sze­ben) nyolcosztályos általános is­kola ; Alexandra Tartacan — bukaresti 184. számú nyolcosztá­lyos általános iskola ; Nicolae Tarlacanu — a Focsani városi oktatásügyi osztály tanfelügye­lője ; Silvestru Tom­a — az Ok­tatásügyi Minisztérium tanfel­ügyelője ; Filimon Turcu — stu­­pin­ (Hunyad) nyolcosztályos ál­talános iskola ; Ion Visan — giurgitai (Bailesti) nyolcosztályos általános iskola. „A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSA­SÁG ÉRDEMES TANÁRA" cím­mel az alábbi elvtársakat: Gheorghe Aman — pitesti Ni­colae Balcescu középiskola ; Ba­rabás Vilmos — székelykeresz­­turi (Udvarhely) középiskola; Zlate Bogdanof — az Oktatás­ügyi Minisztérium metodológu­­sa ; Ion Buraga v­ a Iasi rajoni oktatásügyi osztály tanfelügyelő­je; Ileana Cernescu — temesvári 4. számú középiskola; Florin Sa­bin Cibianu — aradi CFR szak­mai iskola ; Alexandru Cojocaru — romani középiskola; Petre Cucu — buzáui 3. számú közép­iskola ; Czompa Irén — kézdivá­­sárhelyi középiskola ; Alexandru Dabija — bukaresti Nicolae Bal­cescu középiskola ; Ioan Danie­­lescu — ploiesti nyugdíjas tanár; Nicolae Dumitru — bukaresti Se­­manatoarea szakmai iskola ; Ni­­colae Enescu — a Pedagógiai Tudományok Intézete iasi fiókjá­nak kutatója ; Constantin Fortu­­nescu — craiovai nyugdíjas ta­nár ; Leontin Ghergariu — ko­lozsvári nyugdíjas tanár ; Emil Valer Giurgiuca — bukaresti Dimitrie Cantemir középiskola ; Emilia Greavu — nagyváradi 4. számú középiskola; Aristide Hazgan — a iași Tanügyi To­vábbképző Intézet előadó tanára; Hermann Stefan Henning — ágo­tai 8 osztályos általános iskola ; Voicu Ioan — galaci 7. számú középiskola ; Marioara Iordan — bukaresti 39. számú középiskola ; Iulian Jura — az Oktatásügyi Minisztérium aligazgatója ; Vasile Macavei — marosvásárhelyi Bo­lyai Farkas középiskola ; Con­stanta Marinescu — funduleai (Lehliu) mezőgazdasági iskola­­központ ; Neculai Musca — a Bu­karest városi tanügyi osztály he­lyettes vezetője ; Ioan Nimijan — suceavai Stefan cel Mare közép­iskola ; Grigore Oraianu — plo­iesti nyugdíjas tanár ; Eugen Pascu — tordai Mihai Viteazul középiskola ; Titu Pasculescu — dabuleni (Corabia) középiskola; Ion Patrascoiu — bukaresti nyugdíjas tanár ; Stefan Petre — az Élelmiszeripari Minisztérium armánesti (Urzíceni) iskolaköz­pontja ; Timotei Petride — brái­­lai Nicolae Balcescu középiskola ; Adela Pop -*- ia?i Costache Ne­­gruzzi középiskola ; Emil Popa — brádi Avram láncú középiskola ; Octavian Popescu — bukaresti Nicolae Kretulescu kereskedelmi iskolacsoport ; Petre Popescu — bákói George Bacovia középisko­la ; Ilie Teiuman — Popescu — a bukaresti Pedagógiai Tudomá­nyok Intézetének kutatója ; Tuliu Racota — segesvári 2. számú kö­zépiskola ; Ilariu Soceanu — bu­karesti nyugdíjas tanár; Vasile Salageanu — szatmári 2. számú középiskola ; Nicolae Simache — ploiesti I. L. Caragiale közép­iskola ; Desdemonia Slavic — pi­testi 2. számú középiskola ; Vir­gil Stanciu — kolozsvári pedagó­giai iskola ; Aristita Stoia — cra­­iovai 3. számú középiskola ; Emi­lia Stoian — cernavodai Anghel Saligny középiskola; Grigore Stefan — aradi pedagógiai is­kola; Stoica Teodorescu — plo­iesti nyugdíjas tanár ; Gheorghe Vasilescu — a Belkereskedelmi Minisztérium tanfelügyelője; Iri­na Voichin— ploiesti Nicolae Bal­cescu középiskola. Ugyanazzal a törvényerejű ren­delettel a Munka érdemrend III. fokozatával tüntettek ki 88 elv­­társat és Munkaéremmel 126 elv­társat. Az ünnepség keretében az aláb­bi elvtársakat hosszas tevékeny­ségükért és a művészeti felső­­oktatás fejlesztésében szerzett kiváló érdemeikért a román népköztársa­ság ÉRDEMES TANÁRA cím­mel tüntették ki : Ovidiu Drimba — bukaresti C. Porumbescu Konzervatórium; Horia Teodora — bukaresti N. Grigorescu Képzőművészeti Inté­zet ; Ion Vicol — bukaresti C. Porumbescu Konzervatórium. A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSA­SÁG CSILLAGA érdemrend II. fokozatával tüntették ki Octavian Angheluta-t a bukaresti N. Gri­gorescu Képzőművészeti Intézet tanárát. A MUNKAÉRDEMREND II. FOKOZATÁVAL tüntették ki az alábbi elvtársakat: Petru Demetrescu — a bukaresti N. Grigorescu Képzőművészeti Intézet előadó tanára ; Gheorghe Ghițescu — a bukaresti N. Gri­gorescu Képzőművészeti Intézet tanára. „A Román Népköztársaság Csillaga“ érdemrend III. fokoza­tával tüntették ki Periele Capi­­dant, a bukaresti „N. Grigorescu“ Képzőművészeti Intézet tanárét. Ugyanazzal a törvényerejű ren­delettel „A Munkaérdemrend“ III. fokozatával tüntettek ki 24 elvtársat, „A Román Népköztár­saság Csillaga, érdemrend IV. és V. fokozatával pedig 3 elvtársat. (Agerpres)

Next