Előre, 1967. április (21. évfolyam, 6037-6062. szám)
1967-04-08 / 6043. szám
i Ahogy nő a gyermek, úgy nőnek a ruházkodás, gondok is — állítják a szülők. S lényegében igazuk van, mert egyre több és változatosabb ruha kell, nemcsak az évszakok változása, de a különböző alkalmak szerint is. Másképpen öltöztetik a gyermeket, amikor sétálni vagy látogatóba viszik, másképpen, amikor a parkban, homokban játszik, vagy a „grundon“ rúgja a labdát és megint másképpen otthon. Már ebből is látható, hogy milyen gazdagnak kell lennie a gyermekek számára készülő ruházati cikkek választékának. Általában azt tapasztaltuk, hogy az előző évekhez viszonyítva a gyermekcikkek ellátása mennyiségileg sokat javult. Csupán Nagyváradon egész sor árucikkből a tavalyi mennyiség dupláját rendelték és kapták is meg. A választék is bővült, ha nem is az igények színvonalán, de felfedezhető az az irányzat, hogy ne csak többet, hanem szebbet, változatosabbat is gyártsanak a csecsemő és tipegőkorból kikerült, de még a serdülőkorba nem lépett gyermekek számára. Az általános és érezhető javulás ellenére azonban még mindig kísértenek a krónikus hiánycikkek, főleg a cipő, a szövet- és bársonyruha, a jelen gyermek-konfekció terén. Ha általában beszélhetünk arról, hogy a gyermekcipők mennyiségileg a szükségletek mögött maradnak, még inkább felróhatjuk a gyermekcipő-kreálók fantáziátlanságát, a változatosság, a különböző gyártási rendszerek alkalmazásának hiányát. Hogy egészen precízen fejezzük ki magunkat, arról van szó, hogy a gyermekcipők gyártásánál nem alkalmazzák ugyanazokat az elveket, mint például a női cipőknél. A hajlékony, könnyű gyermekcipő szinte ismeretlen fogalom. Abból a vitatható meggondolásból kiindulva, hogy a gyermek hamarabb rúgja szét a cipőt, az összes gyermekcipőt előállító vállalatok kemény, merev — még a leánykacipők esetében is — szinte bakancsszerű félcipőt gyártanak. Ugyanakkor teljesen hiányzik a 8—12 éves leánykáknak való puha magasszárú fűzőscipő, ami fixen tartja a bokát és igen ajánlatos és egészséges viselet növésben lévő gyermekeknek. A bőrpótló anyagokból — textil és műanyag — készült lábbeli volna hivatott részben pótolni a könnyű, praktikus tavaszi-nyári gyermekcipőben mutatkozó hiányt. De a Krisána tartományi kereskedelmi vállalatnál kapott adatok — hogy csupán egyetlen példát hozzunk fel — arra engednek következtetni, hogy a könnyű, leánykaszandás szükségletnek még a felét sem tudják fedezni ! Mivel ez a helyzet országos viszonylatban fennáll, az illetékeseknek — s elsősorban a könnyűiparnak — meg kell találniuk a megoldást, fel kell számolniuk a gyermeklábbeli terén mutatkozó mennyiségi hiányt s több gondot kell arra fordítaniuk, hogy gyermekeinknek korukhoz illő, egészségügyi szempontból megfelelő, ízléses és tartós cipőt vásárolhassunk. De lássuk mi a helyzet a gyermekkonfekció terén. Kis és nagy üzletekben, raktárakban tett látogatás alapján állíthatjuk, hogy a készruha ellátás az előző évekhez viszonyítva sokat javult. Többet és szebbet, változatosabbat vásárolhatunk az üzletekben. A választék bővülése terén is történtek lépések. De, bár egy-egy gyermekkonfekció részleg meglátogatása azt a benyomást kelthetné, hogy minden korosztály számára gazdag választékban található készruha, ha tüzetesebben megvizsgáljuk a létező tartalékot, meglepő megállapításra jutunk. Kezdjük talán a tavaszi kabátokkal. Van kabát, de... Se a szabásuk, se a színük nem az, ami a gyermekeknek illik. A ballonkabátok pedig egyenesen elriasztók! A választék : piszkos-sárga, piszkos-kék, se sárga, se zöld ... Gyártó vállalat: a szatmári Mondiala. Feltevődik a kérdés , ki veszi meg ezeket a lehetetlen színű gyermekkabátokat ? Az üzletvezetők panaszkodnak : a vásárlók keresnek ballonkabátot, de nem ezeket! Az ipari termékeket értékesítő kereskedelmi szervezet áruszakértői azt állítják, hogy nem ezeket a színeket látták és rendelték a szerződéskötéseken. A nagykereskedelmi vállalat pedig csak ezt kapta és nem utasította vissza, mert akkor egyáltalán nem tudott volna gyermekballont biztosítani. Most tehát van ballonkabát, de eladása lassú és vontatott. Vajon a gyártó vállalatnak elég az, hogy szállítási tervét teljesítette és mindegy az, hogy termékeit hogyan fogadja a vásárló? S éppen a szatmári Mondiala, amelynek termékeiről általában , dicsérőleg nyilatkoznak a vásárlók . A gyermekruhák, fiúcskaöltönyök választéka is szegényes. Huzamosabb ideig hiányoznak főleg a kisebb számok, a szövet- és bársonyruhák, a leányka-pantallók. Az ízlések nagyon különbözőek s ez a gyermekek öltöz-,tetéjében is megnyilvánul. Vannak, akik a szövet- és bársonyruhácskákat keresik, mások szeretik gyermekeiket is sportosan öltöztetni : pulóverbe, nadrágba, könnyű kiskabátba. De se az előbbiek, se az utóbbiak nem találnak az üzletekben az igényeiknek, ízlésüknek megfelelő ruházati cikkeket. Mert, ha a gyapot és jelen blúzocskák — a kötöttáru-ipar jóvoltából — sokkal változatosabbak és szebbek, mint bármikor, a hozzáillő szoknya, nadrág, rövid kabát, steppelt jelen kabátka stb. csak ritkán, sok keresgélés után kapható néha-néha az üzletekben. Az ötletesség hiánya, a gyermekek csinos öltöztetése iránti figyelmesség hiánya még mindig jellemző azokra, akik eldöntik , mit, miből mennyit gyártsanak, rendeljenek, árusítsanak. A konfekció esetében ez annál is zavaróbb, mivel a gyermekek szinte kizárólagosan készen vett ruhát, kabátot hordanak, igen kevesen csináltatnak rendelésre a szövetkezetekben ruhaneműt gyermekeiknek. (Zárójelben megjegyezhetjük, hogy a gyermekruha varrodák, szabóságok száma különben is elenyészően kicsi, ezt a tevékenységi területet szinte teljesen elhanyagolják a kisipari termelőszövetkezetek.) ötlettelenség és figyelmetlenség nyilvánul meg a fiúingek gyártásánál is. S itt főleg az anyag minősége és a színek ellen emelhetünk kifogást. Jó az, ha játékhoz sötétebb színű anyagból is készülnek ingek, de hogy az összes kockás fiúingekben az uralkodó színek a sötétbarna, sötétkék, piszkos-szürke, lila, elmosódott zöld legyen, azzal nem érthetünk egyet. Vidámabb, fiatalosabb, gyermekeknek illő színkombinációk mintha nem is léteznének. S akkor a szülők inkább vásárolnak egyszínű — fehér, világoskék — pupliningeket, semmint, hogy gyermekeiket idős embereknek való színekbe öltöztessék. S fel kell vetnünk még egy országos jellegű problémát: a gyermekpizsamák krónikus hiányát. A Tg. Jiu-i konfekciógyár — az egyetlen, amely pizsamát készít — távolról sem tud eleget tenni az országos keresletnek. Ezért Krisána tartomány csaknem 12 000 darabbal kevesebb pizsamát kap, mint amennyire az első félévben szüksége volna. Kolozs tartomány pedig egyáltalán nem talált szállítót igénylésére ! Természetesen a kérdést tartományonként meg lehetne oldani úgy hogy valamelyik szövetkezet vagy helyiipari vállalat vállalná el egy bizonyos menynyiség elkészítését. Gyermekeink öltözékének milyensége nem lehet közömbös azok számára, akiknek feladata a ruházkodási cikkek biztosítása mind mennyiségileg, mind választék szempontjából, a mai igények, követelmények színvonalán. A könnyűipar és a kereskedelem közös erőfeszítése szükséges ahhoz, hogy ezen a területen is sokkal mélyrehatóbb, lényegesebb előrehaladásról beszélhessünk. Baktai Etelka GYERMEKEINK ÖLTÖZÉKE (II.) TÖBBET, JOBBAT, SZEBBET Borikától Iluskáig A költő gyakorta variál a végtelenségig egy motívumot; regényírónál már ritkábban találkozunk ilyesmivel, az epikus inkább folytatja semmint újrakezdi kedvenc témáját. Katona Szabó István ezelőtt kilenc évvel megírta a Borikát, a győztes szerelem regényét, melyben ízes kalotaszegi nyelven elmondatja hősével, hogy a szövetkezeti létforma térhódítása után a mai faluban már sem a rang, sem a vagyon nem választhatja szét a szerelmeseket. A kialakuló szocialista öntudat erősebbnek bizonyult ebben a regényben mint a visszahúzó szokások és beidegződések, az előítéletekben továbbélő vagyon- és rangkórság. Most újból egy szerelmi történetet mond el az író. A színhely ugyanaz mint a Borkában, egy kalotaszegi falu , a tulajdonképpeni konfliktus időpontja is nagyjából egyezik, ellenben a két szerelmes, Daru Jóska és Kalló Ilus nem lehet egymásé mint a korábbi regény hősei. Viszontagságos szerelmük a szövetkezetesítés éveiben közeledik a beteljesülés felé, de ezúttal nem az új életforma hatása bizonyul erősebbnek, hanem a régi tudat, mely hatalmában tartja a falu első regényét. Iluska szegényebb a templom egerénél és ráadásul családja az elsők között lépett be a szövetkezetbe, Jóskát pedig vonzza Korpos Kata gazdagsága és az önálló gazdálkodás talmi csillogása. Emiatt a gyermekkori vonzalomból kiteljesülő szerelem vesztes marad, Jóska csúful cserben hagyja hűséges szeretőjét. Az író szükségesnek érezte, hogy évtized múltán visszatérjen témájához és megírja Borika történetének az ellenpárját. Mert minden szempontból, nem csupán a végkifejlet szempontjából a Vesztett szerelem ellentéte a Borikának. Más írói eljárásokkal, más stílusban, más szerkezettel írta meg második szerelmi történetét Katona Szabó István. Talán elmondatlan gondolatok és megfigyelések késztették erre, talán tudatosan nem is szánta a Borika ellenpéldájának. Hiszen a második regény semmiképpen nem cáfolata az elsőnek, mert az ellenkező előjelű történet is a Borika igazát erősíti, a kötöttségektől és előítéletektől mentes szocialista tudat szükséges térhódítását sürgeti. Ha megpróbáljuk emlékezetünkbe idézni a Borikát, nyolc-kilenc év távlatából elsősorban az ízes beszéd, a felszabadult hangulat, a nagy kacagások-mulatságok, a kalácsos-boros ünnepi légkör jut eszünkbe. Persze nem csupán ez, hiszen ez a regény sok hiteles vonását fedte fel az átalakuló falunak ,és nincsen miért tagadnunk, hogy megjelenésekor a kritika túl szigorú volt a Borikával. Ha nem is mentes ez a regény az idealizálástól, élvezetes olvasmány és életes korkép a sokarcú mai faluról. A Vesztett szerelem világa egészen más hangulatot áraszt. IRODALMI KRÓNIKA Jellemző már a regény első mondata : „Kalló Ilus életútja könnyekkel és sóhajokkal volt tele“. Valóban, nehéz, mondhatni keserves sorsot tár elénk a szerző, a hangsúly mindig az élet árnyoldalaira esik, de az író dicséretére szóljon : nagyjából sikerült elkerülnie az érzelgősséget, ami egyáltalán nem volt könnyű, hiszen a történet tényanyaga kimondottan csábít az elérzékenyülésre. Ritkán szaladt csak meg a tolla és csúszott ki alóla ilyen mondat : „Eszébe jutott addigi élete, s elzokogta elrontott fiatalságát a meleg párájú állatoknak“. Dehát nem ez a jellemző a regény stílusára, hanem inkább a visszafogottság, a szűkszavúság és az egyszerű beszéd. A Vesztett szerelem tulajdonképpen fejlődésregény, két évtizeden át követjük a hősök és falujuk fejlődését-átalakulását, míg a szerző elmeséli Daru Jóska és Kalló Ilus balsikerű szerelmének történetét. S mert a dolgok mélyére kíván hatolni, a szerző gondosan fürkészi az okokat és indítékokat, mind a társadalmiakat, mind a lelkieket, hoszszasan elidőz az előzményeknél és a körülményeknél. Mindebből elég részletes korrajz kerekedik, ebbe ágyazza a szerző a nagygazda legény és a szegény lány szerelmének történetét. Ezúttal is helytálló az a sokat próbált igazság, hogy kevesebb több lett volna. Annál is inkább, mert Katona Szabó István kevés újdonsággal szolgál a felszabadulás előtti faluról, különösen, hogy megvastagított vonallal rajzolja meg a társadalmi körülményeket, leegyszerűsítve kezeli a gazdasági determináció elvét. Emiatt aztán úgy osztályozza az embereket mintha a búzát választaná külön a konkolytól ; regényének alakjai vagy jók vagy rosszak. A gazdagok szabályszerűen gonoszak, a szegények pedig jószívűek. Anélkül, hogy eszünkbe jutna a társadalomtudomány nagy igazságait megcáfolni, kételkedhetünk az ilyen besorolásban, mely figyelmen kívül hagyja az emberi természet összetettségét, az élet bonyolultságát. A szerző egysíkú képletté redukálja az egyén jellemének ellentmondásait, az egyéniséget szinte kizárja a társadalmi determináció megnyilatkozásából. A Vesztett szerelemben szinte kötelezően jelentkeznek bizonyos emberi tulajdonságok, megnyilatkozások. A kulák Daru Márton tolvaj is, kiszipolyozza a családját, a halálba kergeti a feleségét. Korpos Kata a dölyfös nagygazdalány a vizitéből hazamenő udvarlója karjai közül egyenesen az istállóba megy a szolga ágyába ; a tanító megerőszakolja a nagyobbacska iskoláslányokat, a pap kizsákmányolja Kallóékat és csak ravasz számításból segít rajtuk ; a fia pedig, aki népbarát eszméket vall, végeredményben ezzel csak az Iluska fejét akarja elcsavarni. S akik még első látszatra rendesebbeknek mutatkoznak, azok is amikor a lényegről van szó, kimutatják a foguk fehérjét. Kabós nagyapó befeketíti Iluskát unokája előtt, hogy megakadályozza a rangon aluli házasságot, sőt maga Jóska is, aki pedig már a történet jellege szerint sem lehetne kimondottan ellenszenves (hiszen akkor hogyan szerethetné Iluska?) végül beigazolja Kalló Róza állítását: „Vigyázz, a Daruk közül egy sem jóféle“. Ha a módos Borikát nem lehetett eltántorítani a nincstelen Kisó Pistitől, Daru Jóska esetében az osztályhelyzet erősebbnek bizonyult a szerelemnél. A kategorikus besorolások miatt a lélekrajz nem tud mélyre hatolni. Pedig a szerző igen következetesen törekszik arra, hogy hősed lelkiállapotát is megvilágítsa, különösen a két főhősét. Olykor még túlzásokra is ragadtatja magát, mert például megkísérli leírni Iluska érzelem és gondolatvilágát már pólyás korától. „Csak akkor lepődött meg, amikor mintegy a sírás eredményeként, mozogni kezdett a ház: hamarosan kellemes zsibbadást érzett, aztán lecsukódott a szeme. Ennek ellenére nem tárulnak elénk azok a belső rugók, melyek az egyén cselekedeteit vagy döntéseit szabályozzák. Különösen érzékeny veszteség, hogy a vagyon és a szerelem között ingadozó Jóska nekirugaszkodásai és visszaesései túl egyszerű magyarázatot kapnak, és főképpen, hogy Ilus lelki fejlődése, mely különben a regény kétségtelen legérdekesebb mozzanata, nem kapja meg a szükséges belső motivációt, éppen a nagy fordulópontoknál. Pedig Kalló Iluska életútjában olyan fordulatok következnek be, melyek mindenképpen lehetőséget kínálnak a szerzőnek, hogy feltárja azt az újat, ami falvainkban születik, és amiről még kevesen és keveset írtak. Ilus nemcsak, hogy megszüli gyermekét, vállalva a lányanyaság ódiumát a falu maradi közvéleménye előtt, de elutasítja a fiú családjának próbálkozásait, hogy anyagilag „kártérítsék“. A méltatlan apától még az anyagi támogatást sem hajlandó elfogadni, sőt úgy akarja fiát felnevelni, hogy az ne is tudja meg apja kilétét. Az emberinői öntudatnak ez a magasfokú megnyilatkozása, melyet a társadalmi egyenlőség és az anyagi biztosítottság tesz lehetővé, nem a szemünk előtt alakul és teljesedik ki a regény oldalain, hanem hirtelen, szinte előzmény és vívódás nélkül jelenik meg. Holott éppen erről lett volna érdemes regényt írni. Ám a regény utolsó fejezetei eléggé vázlatosakk a cselekménybonyolítás komoly űröket hagy, úgyannyira, hogy az utolsó fejezetben meglepetéssel vesszük tudomásul. Iluska közben férjhez ment, még egy lánykája született traktorista férjétől és boldogan él családja körében. Csak „néha, mikor rápillant kicsi Ambrusra, felhősödik el az arca, mert a fiú orra, szája, kacagása Józsira emlékeztetik. Úgy látszik a boldogság nem lehet felhőtlen és az érzelmes témát választó író sem kerülheti el az érzelgést. Mi újat hoz a Vesztett szerelem a Borikához viszonyítva? Az ellenpélda bizonyító ereje nem ér fel az első történet hatékonyságával, amiben pedig az új regény meghaladta volna a régit, nagyjából megíratlan maradt. Kovács János Katona Szabó István: Vesztett szerelem. Ifjúsági Könyvkiadó, Bukarest Ne csak műveljük, védjük is a szántóföldet! (Folytatás az 1. oldalról) komplex intézkedéseket igényel. Éppen ezért a talajjavítási és területrendezési tartományi igazgatóságoknak minden egyes homokos területtel rendelkező gazdasági egység számára külön területrendezési és termelés-szervezési tervezetet kell kidolgozniuk, megjelölve minden parcellának a legmegfelelőbb hasznosítási kategóriáját és a velejáró műszaki intézkedéseket. A bokrok és cserjék eltüntetésével, a fatuskók kiszedésével (az erdőgazdálkodástól átvett területeken), a hasznavehetetlen mezei utak betöltésével új területeket hódíthatunk meg a mezőgazdaság számára, új szántóterületekre tehetünk szert. Ez azonban valamennyi gazdasági egység belső ügye, amely nem igényel sem speciális tanulmányt, sem anyagi vagy műszaki támogatást, csupán az illető egység szakembereinek, vezetőinek és tagságának hozzáállásától függ. ÉSSZERŰ TERÜLETRENDEZÉSSEL Több gondot kell fordítanunk a meglévő területek értékesítésére. A termő területnek, különösen a szántóterületnek semmilyen körülmények között sem szabad csökkennie, ellenkezőleg, termékenységének fokozásával párhuzamosan évről évre növekednie kell. 1962—1966 között Olténia, Brassó, Kolozs, Máramaros és Maros-Magyar Autonóm tartomány számos MTSZ-ében azonban, ahelyett, hogy gondoskodtak volna az alacsony hozamú lejtős területek termékenységének fokozásáról, a megfelelő növényekkel való bevetéséről, hagyták elparlagiasodni, s ezáltal igazolatlanul csökkentették az illető gazdaság termelési potenciálját, nagymennyiségű terméktől fosztották meg a nemzetgazdaságot és a szövetkezeti tagokat. Ezek a területek valamikor a helyi lakosság termékellátásának forrásai voltak, s bármennyire is növeljük a termékenyebb földek hozamát, az illető zónában a veszteséget, amelyeket a lejtős területek művelésének felhagyása okoz, nem pótolhatjuk. Az igásállatok számának megfelelő növelése, az ésszerű talajrendezés és a megfelelő agrotechnikai intézkedések révén a lejtős szántóterületeket vissza lehet szerezni a mezőgazdasági termelés számára, úgyhogy azokon nagy hektárhozamot is elérhetünk. ■ m Öt perces remekmű Ezen a héten kerül forgalomba Dusan Vukotics jugoszláv művész filmje a Műanyag. A jugoszláv, pontosabban a zágrábi rajzfilm-iskola ma már világmárka. Tavaly, az első nemzetközi mamaiai fesztiválon a nagydíjon kívül, amit a fiatal Ante Zaninovics nyert el, Jugoszlávia külön díjat kapott a legjobb szelekcióért. Majdnem húsz, jobbnáljobb filmet mutattak be s mindegyiket más szerzőtől. Vukotics nem volt közöttük, ő már a zsűriben ült. Negyven évesen, tehát alkotó ereje teljében már tanárként, nevelőként szereel. Imponáló módon nem fél a konurrenciától és művésztársai (akik még egy évtizeddel se fiatalabbak nála, csak később kezdték) rajongásig szeretik ezt a szigorúságig komoly embert, akiről senki sem gondolná, ha beszél vele, hogy korunk egyik nagy humoristája. Bár humora elég komor. Szigorú szatíra : tán így lehetne legpontosabban jellemezni A Műanyag elég világosan mutatja ezt. Valaki elmegy a tengerpartra nyaralni, autójában a teljes felfújható felszereléssel : sátorral, fekhellyel, tűzhellyel, táplálékkal, sőt, nővel. Kéthárom példányt is kipróbál előbb, ha nem tetszik kipumpálja belőlük a levegőt, míg a véglegesre rátalál. Sőt, ha a műanyag hölgy hűtlenkedne egy kevésbé jómódú, de csinosabb fiatalemberrel, hősünk még a felfújható cápát is utánuk küldi, hogy aztán a művi romantikus körülmények között megmentse szíve hölgyét. De minden hiába. Érzelmeket felfújni nem lehet s a nylon-hölgynek is valódi szíve van. Mit tesz a jól felszerelt modern mindenható ? Lepumpálja a hölgyet s mindennek vége. De hősünket eléri a nemezis : autója az úton rászalad egy szögre, s mivel az is (vagyona s személyisége szimbólumaként) felfújt dolog, összemegy, mint a harmónika. S mi maradhat hátra még ezek után mint az, hogy hősünk önmagából is kieressze a levegőt s ne maradjon egyéb, mint egy darabka műanyag ? Kevés találóbb jellemzését adták a mai eldologiasodott polgári életformának. A technika bűvöletében az ember elszakad az élettől, érezni is már csak gombnyomásra érez, sőt gombnyomásra is .csak érzelempótlékai támadnak, egyénisége is kereskedelmi tömegcikk s épp ezért a többiek életét és énjét is árunak tekinti. Mi marad az egészből ? Pár darabka műanyag s a kipumpált levegő. Kegyetlen ítélet öt perc alatt, néhány vázlatos, könnyen vonallal. De hogy ez a látszólag hideg, szenvedélytelen gúny mennyire nem az egyetemes közöny, vagy szkepszis megnyilatkozása, arról Dusán Vukotics első teljes műsort betöltő játékfilmje fog tanúskodni néhány héten belül, egy szokatlan, ötletes és Urai alkotás, gyerekekről. Címe A hetedik kontinens. Halász Anna AZ ONT BRASSÓI FIÓKÜGYNÖKSÉGE két év és öt év közötti időszakra MEGÁLLAPODÁST KÖT olyan személyekkel, akik Brassó városban ELSZÁLLÁSOLÁSRA alkalmas helyiségekkel rendelkeznek. Mindazok a személyek, akik ilyen megállapodást kötnek, mentesülnek az ebből a jövedelemforrásból származó adókötelezettség alól. Az érdekelt személyek forduljanak a CARPATI szálloda ONT- irodájához. Telefon : I 38 31 Ezeknek a területeknek a hasznosításánál elsőrendű feladat, hogy területrendezéskor a vidék domborzatának megfelelően végezzük a parcellázást, építsük ki az úthálózatot, vezessük be a differenciált agrotechnikai eljárásokat és a talajerózió meggátlásával egyidőben teremtsünk kedvező feltételeket a gépek és fogatok közlekedéséhez, a munkálatok gépesítéséhez stb. A műtrágyát és szervestrágyát elsősorban ezekre a területekre kell fordítani, nem úgy, mint eddig, az amúgy is termékeny síkterületekre. A szántóterületek maximális értékesítésének egy másik fontos eszközét a különböző kultúrák elhelyezési módja képezi. Azokat a lejtőket, amelyeket traktorral és más mezőgazdasági géppel nehéz megközelíteni, amelyeken a talajerózió romboló hatásának nagy lehetőségei vannak, legjobban az évelő takarmánynövények — lóhere, baltacím, szarvaskerep, lucerna stb. — termesztésével lehet értékesíteni. Így a területet nem kell minden évben felszántani, kevesebb fenntartási munkát kell befektetni, az illető növények pedig jó eróziógátló kultúrák és nagyobb hozamot adnak, mint a természetes kaszálók. Azon túlmenően, hogy az ilyenszerű takarmánytermesztés kiterjesztésével növelhetjük a hektárhozamot, nő a gazdaság takarmányalapja is, ami előmozdítja az állattenyésztés fejlesztését s ez ugyancsak több lehetőséget teremt az istállótrágya alkalmazására, tehát a talaj termékenységének fokozására. Az évelő takarmánynövények termesztése mellett, a lejtős szántókat jól lehet értékesíteni a nem évelő takarmányfélék (rozs, bükköny stb.) termesztésével is, vagy pedig búza, rozs és zab termesztésével. Ezek a kultúrák is alkalmasak a víz megfékezésére és a talajerózió csökkentésére. Suceava tartományban Mitocul Dragomireni község termelőszövetkezete sík területtel és dombvidékkel is rendelkezik. A múlt évben a szövetkezet, egyéb intézkedések mellett, a kultúrák ésszerű, vagyis a domborzatnak és talajtípusoknak megfelelő elhelyezése eredményeként cukorrépából24 059 kiló hektárátlagot, krumpliból pedig 17 554 kilót ért el, ami 25, illetve 50 százalékos növekedést jelentett az előző év hektárátlagához viszonyítva, amikor ezeknek a kultúráknak az elhelyezésénél nem vették számításba a talaj- és domborzati viszonyokat. Ennek az ésszerű eljárásnak a következtében nagy termést értek el zöldtakarmányból, s ennek folytán 1965-höz viszonyítva 74 373 literrel növelték a tehenek tejhozamát. Egy másik eljárás, amelynek segítségével maximálisra növelhető a területek termőpotenciálja, az öntözéses művelés. A jelenlegi ötéves terv szerint állami beruházási alapból 400 000 hektárt, helyi erőforrásokból pedig a termelőszövetkezetek 250—300 ezer hektárt, az állami gazdaságok 60 000 hektárt rendeznek be öntözésre. Az állandó nagy termések biztosítása, a talajromlás elkerülése érdekében a mezőgazdasági egységeknek mindent el kell követniük az öntöző berendezések karbantartásáért és optimális kihasználásáért. ELŐRE NE HÚZZUK KI MAGUNK ALÓL A TALAJT Hazánk nagyméretű gazdasági fejlődése új városokat, városrészénél és üzemeket hoz létre. Ajánlatos, hogy ezeket az új építkezéseket a nem mezőgazdasági területeken helyezzék el s csak akkor vegyenek igénybe termőképes területet, amikor ez teljesen elkerülhetetlen. A mezőgazdasági egységeknek csínján kell bánniuk ezzel a kérdéssel, mondhatni fukarkodniuk kell akkor, amikor jóváhagyják bizonyos területek kivonását a termelésből, mert a legfontosabb termelő eszközüktől , a földtől fosztják meg magukat. A mezőgazdasági termelés fokozása államügy, a föld ésszerű kihasználása tehát az egész nép ügye. Ilyen látószögből kell ezt a kérdést kezelnünk. 11 ■■». USDONStock Kapható minden háztartási cikkeket árusító üzletben (5406 A) A jegyeket a színházi ügynökség árusítja (5419 A) KOLOZSVÁRIAK, FIGYELEM! Az OSTA rendkívüli könnyűzene hangversenyt rendez a Sportcsarnokban 1967 április 22-én és 23-án, este 20 órától meghallgathatják BETTY CURTIS és Danilo Sacchi olasz énekeseket, valamint Pietro Bertani zenekarát (Olaszország)