Előre, 1968. november (22. évfolyam, 6530-6555. szám)
1968-11-03 / 6532. szám
cifi BE 2. °ML ^ ____, i\liiíítián Kommunista Párt Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának és Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának HATÁROZATA Erdély Romániával való egyesülése 50. évfordulójának megünnepléséről (Folytatás az 1. oldalról) vézte a munkásosztályt, a parasztságot, nemzetiségre való különbség nélkül a dolgozók széles tömegeit a kizsákmányolás ellen, a demokratikus szabadságjogokért, a román nép és az együttélő nemzetiségek közötti egyenlőségért. Románia nemzeti függetlenségének és szuverenitásának megvédéséért a fasizmussal és a háborúval szemben, a jobb életért, a szocializmusért. Azok a létfontosságú törekvések, szabadságjogok, amelyekért 50 évvel ezelőtt harcoltak a népi tömegek, csak a szocialista rendszerben váltak valósággá. A Szocialista Köztársasággá vált Románia ma az anyagi és szellemi fejlődés teljében levő szuverén, virágzó ország , az államhatalmat kezében tartó Szabad és független román nép teljes ura sorsának, az ország sorsának, élvezi a szocialista társadalom vívmányait. A szocializmus teljes és végleges győzelme városon és falun az ember ember általi kizsákmányolásának megszüntetése, a szocialista demokrácia szüntelen fejlődése biztosítja az összes állampolgárok társadalmi és politikai egyenlőségét, széles körű demokratikus szabadságjogait, korlátlan érvényesülési lehetőségeit, a nép politikai egységének összeforrottságát a szocializmus és a kommunizmus ügyének diadaláért folyó harcban. Rendszerünk nagy vívmányainak egyike, hogy a Román Kommunista Párt marxileuiai politikája alapján megoldotta a nemzeti kérdést, megvalósította a román nép és az együttélő nemzetiségek közti jogegyenlőséget, egységet és testvériséget. A munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, az egész nép egysége a Román Kommunista Párt — szocialista társadalmunk politikai vezetőereje — ka-.'it társadalmunk jellemző vonása. Erejének és szilárdságának fő forrása. Odaadással és hazafias lendülettel megvalósítva a párt marxi-leni-oni politikáját, a IX. kongresszuson kidolgozott programot, népünk biztosítja az ipar, a mezőgazdaság, a tudomány és a kultúra gyors ütemű erőteljes fejlődését, az egész társadalmi élet tökéletesítését, életkörülményeinek javításán munkálkodik, rendületlenül halad a szocializmus építése kiteljesítésének, a haza felvirágoztatásának útján. A nemzetközi élet aktív tényezőjeként érvényesülő szocialista Románia, kommunista pártunk az összes szocialista országokkal való barátságra, testvéri szövetségre és együttműködésre alapozza a külpolitikát, hozzájárul a Szocialista világrendszer egységének erősítéséhez, a kommunista mozgalom és az összes antiimperialista erők összeforrottságának szilárdításához. Ugyanakkor Románia kiterjeszti együttműködését az összes országokkal, tekintet nélkül azok társadalmi rendszerére, a függetlenség és a Szuverenitás tiszteletben tartása, a jogegyenlőség, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös előny alapján, hozzájárulva ezzel a népek közötti közeledéshez, a nemzetközi légkör javulásához, egy újabb Világháború megelőzéséhez és a világbéke erősítéséhez. Figyelembe véve Erdély Romániával való egyesülésének rendkívüli jelentőségét, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának Végrehajtó Bizottsága és Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa elhatározza ezen esemény 50. évfordulójának megünneplését az egész országban. Ebből az alkalomból a következő rendezvényekre kerül sor! A Nagy Nemzetgyűlés jubiláns ülést tart e történelmi esemény tiszteletére . Gyulafehérváron történelmi és művészeti múzeumkomplexumot avatnak fel. Úgyszintén itt leplezik le Mihai Viteazulnak, annak az uralkodónak a szobrát, aki először egyesítette a három román országot. Jubiláris érmet bocsátanak ki Erdély Romániával való egyesülése 50. évfordulójának tiszteletére . Bukarestben megalakítják Románia Történetének Nemzeti Múzeumát, s a következő években megfelelő épületet emelnek. Az évforduló tiszteletére Románia Szocialista Köztársaság Akadémiája, az RKP KB mellett működő Történelmi és Társadalompolitikai Tanulmányi Intézet, a Stefan Gheorghiu Társadalompolitikai Tudományi Akadémia, a Katonai Akadémia és az ország egyetemeinek történelmi fakultásai Bukarestben közös tudományos ülésszakot rendeznek. A Nicolae Iorga Történelemtudományi Intézet, az RKP KB mellett működő Történelmi és Társadalompolitikai Tanulmányi Intézet, a Múzeumok és az Állami Levéltár Tanácsa az eseménynek szentelt dokumentációs kiállítást rendeznek a fővárosban . Kiadnak monográfiai munkákat, dokumentumgyűjteményeket, tanulmányokat, amelyek ismertetik majd a román nép haladó erőinek harcát az elnyomás és leigázás ellen, a függetlenségért és a nemzeti állam kiteljesítéséért, azokat a nemzetközi feltételeket, amelyek kedvezték az 1918. évi egyesülési aktus megvalósításának, a román nép eredményeit a szocialista építés éveiben . A Művelődés- és Művészetügyi Állami Bizottság, az Oktatásügyi Minisztérium, a Romániai Szakszervezetek Általános Szövetsége, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a Diákegyesületek Szövetsége művészeti rendezvényeket, irodalmi és színházi esteket és más kulturális akciókat rendeznek a klubokban, művelődési otthonokban, kultúrházakban, iskolákban, felsőoktatási intézetekben, katonai egységekben . A sajtó, a rádió és a televízió az eseményhez méltó anyagokat és programokat közöl, illetve közvetít. Román tudósok részt vesznek a más országokban hasonló évfordulóknak szentelt tudományos rendezvényeken . Románia Szocialista Köztársaság diplomáciai képviseletei megfelelő rendezvényekkel jelzik az eseményt. A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának Végrehajtó Bizottsága és Románia Szocialista Köztársaság kormánya kifejezi meggyőződését, hogy az 1918. december 1-i egyesülési aktus évfordulója még inkább mozgósítani fogja népünk energiáit építő tevékenységében a IX. kongresszuson és az Orszagzc. hUm&roma‘«Az elit'gurul't'határozatok megvalósításáért, a szocialista építés kiteljesítésére, a dolgozók életszínvonalának emelésére, Románia Szocialista Köztársaság felvirágoztatására irányuló marxileuiai pártpolitika valóraváltásáért, növelve ezzel nemzetünk hozzájárulását a szocializmus, a béke és a társadalmi haladás ügyének győzelméhez az egész világon. Érdemrendek és érdemérmek átnyújtása az Államtanácsnál (Folytatás az 1. oldalról) Angheluta, Nicolae Argintescu-Amza, Zoe Baicoianu, Constantin Baciu, Ethel Lucaci Baia?, Geta Bratescu, Adam Baltatu, Cecilia Stork-Botez, Ion Bitan, Radu Fánel Bogdan, Corina Beiu Angheluta, Alexandra Brattrsanu, Traian Marius Butunoiu, Marcela Cordescu, Aurel Cojan, Lena Constante, Marcel Chirnoaga-Moarenco, Simona Vasiliu Chintila, Miron Constantinescu, Naum Corcescu, Cik Damadian, Lucia Balucescu-Demetriad, Vasile Dobrian, Vasile Dragut, Micaela Eleutheriade, Francisc Ferch, Gheorghe Ghitescu, Benedict Ganescu, Cristea Grosu, Octav Grigorescu, Olga Greceanu, Dan Grigorescu, Ion Gheorghiu, Vincentiu Grigorescu, Paul Gherasim, Petre Grant, Dan Hulica, Gheorghe Ionescu, Gheorghe Iacob, Gheorghe Ivancenco, Kollár Gusztáv, Köss András, Ovidiu Maitec, Anatolie Mindrescu, Andrei Micola, Molnár József, Victor Craiu Mihailescu, Paul Miracovici, Miklóssy Gábor, Emil Mereanu, Patriciu Mateescu, Ary Murnu, Stefan Norris, Ion Nicodim, Mihai Onofrei, Clelia Ottone Obreja, Eugen Popa, Ion Pacea, Mimi Podeanu, Constantin Piliuta, Maria Buescu Pana, Mariana Riegler-Petrascu, Gheorghe Rad, Iosif Rosenbluth, Iosif Ross, Gy. Szabó Béla, Vanda Vladimirescu-Sachelarie, Celline Sevastos Emilian, Gheorghe Saru, Ion Salisteanu, Margareta Sterian, Vladimír Doru Setran, Gheorghe Tomaziu. A Munkaérdemrend III. fokozatát adományozták a következő elvtársaknak : Vasile Pipas, a Képzőművészek Szövetségének igazgatója és Vladimír Vizdautan, a bukaresti Képzőművészeti Alap igazgatója. A Kulturális Érdem érdemrend IV, fokozatát adományozták a következő eivtársaknak : Anastase Anastasiu, Eftimie Birleanu. Eugen Bouscä. León Biju, Benczédi Sándor, Constantin N. Blendea. Balogh Péter. Silviu Báias, Sabin Bälasa, Constantin Berdilä, Traian Brädean, Silviu Bogdan, Boros Román Lajos, Nicolae Brana, Ion Rárbulescu B'Arg, Valentina Bardu, Friederieh Bomches, Alexandru Cálinescu, Vasile Celmare, Ella Cancicov, Eugen Ciucä. Ton Oh’su. Marius Cihevici, Pavel Coditä. Iosif Cova, Nell Cobar, Lucia Cosmescu, loan Constantin Demetrescu (Dem), Cornelia Da net, Camilian Demetrescu, Demeter Vilmos, Emilia Dumitrescu, Florica Farcaru, Petre Feier, Fekete József, Feszt László, Sever Frenciu, Vasile Gorduz, Eugen Gascu, Petre Hârtopeanu, Valentin Hoeflich, Teodor Hafsia, Dan Hatmanu, Mihai Horea, Hora Coriolan, Izsák Márton, Peter Iacobi, Simion Luca, Costin Ioanid, Florica Ioan, Gheorghe Iliescu-Calinesti, Sorin Ionescu, Ioana Kassargian, Constantin Lucaci, Iacob Lazar, Fred Micos, Valeriu Munteanu, Mohi Sándor, Ion Lucian Murnu, Viorel Margineanu, Adina Paula Moscu, Aurel Nedel, Florin Niculia, Georgeta Napalus, Dan Nemteanu, Tiberiu Nicorescu, Abódy Nagu Béla, Tulia Onita, Lilian Olariu, Mircea Olarian, Marcel Olinescu, Ioan Petrovici, Alexandru Patachi, Lucia I. Piso, Virgil Preda, Constantin Ponescu, Constantin Popovici, Silvia Radu, Mircea StefanesCU, Paul I. Sima, Aurel T. Stoicescu, Lucretia Szász, Ana Maria Smighel- Schi, Gratiela Stoichita, Eugen Tatu, Alexandru Tipoia, Gheorghe Vânatoru, Vasile Vasiliu-Falti, Paul Vasilescu, Ileana Balota-Vremir, Vetre Arthur, Napoleon Zamfir, A Kulturális Érdem érdemrend V. fokozatával tüntették ki a következő elvtársakat ! Petre Achitenie, Magda Ardeleanu, Matéi Aslan (Maty), Constantin Agafitei, Nicolae Apostol, Paul Atanasiu, Barbu Brezianu, Bordi A. András, Trofin Brinza, Nuti Borteanu- Raiovici, Mircea Bäläu, Emil Bäcilä, Eva Siegler Cerbu, Mihai Comarut, Maria Constantin, Dumitru Cionca, Gheorghe Coman, Vasile Crisan, Stan Done, Constantin Dinse, Dure Diodor, Flaviu Dragomir, Gheorghe Damian, Liviu Simion Florian, Virgil Fulicea, Fodor Kálmán, Alexandru Gheorghita, Victor Gaga, Elena Greculesei, Iulia Halaucescu, Doina Hordovan, Traian Hriscu, Eugenia Iftodie, Ana Illut, Sin Ionescu, Pavel Ilie, Silvan Ionescu, Adalbert Luca, Zvn Singer Lazár, Ion Murariu, Mátyás József, Eftimie Modilca, Ervant Nicogosian, Ion (Jean) Nitescu, Vlad Niculescu, Cornelia Olteanu, Gheorghe Olariu, Puskás Sándor, Amelia Pavel, Vasile Pintea, Adrian Podoleanu, Olga Porumbaru, Paulovics László, Stelian Pantu, Ileana Popescu, Ion Popescu-Negreni, Constantin Placinta, Nicolae Popescu, Victor Rusu-Ciobanu, Silvia Rhea Radu, Alexandru Seinelle, Szervátiusz Ti bor, Nicolae Saftoiu, Vladimir Sulschi, Victor Silvester, Tollman József, Ion Tolan, Mircea Vremir, Vasile Varga, Florica Vasilescu, Gheorghe Stefanescu. A Kulturális Érdem érdemérem 1. fokozatát adományozták a következő elvtársaknak: Iosif Bela, Gheorghe Bojan, Clara Cantemir, Valér Chende, Adalbert Kromer, Deák Ferenc, Carola Fritz, Vintila Focaianu, Fuhrman Károly, Zizi Frentiu, Grieb Alfréd, Viorica Velescu-Ilie, Nicolae Iorga, Cornelia Ionescu, Ion Minoiu, Virgil Miu, Ion Mitrea, Nicolae Marinache, Hortensia Masichievici, Mátyás Miklós, Cristea Muller, Margareta Nemes, Lidia Nancuinschi, Emilia Petrovici Niculescu, Mihai M. Olos, Mihai Rusu, Ion Tolas, Tóth László, Elena Chelaru-Lutu, Mircea Varzaru, Mihu Vulcanescu, Friederich Walter, Zolcsák Sándor, Maria Stiplosek. Munkaérmet kaptak a következő elvtársak : Vasile Avram, Matei Dima, Alexandru Eftimescu, Corvin C. Georgescu, Hans Gundis, Eufrosina Ionescu, Virgil Ionescu, Dumitru Lirius, Constantin C. Marinescu, Gheorghe Radulescu, Lucia Simionescu, Petre Serban. Ugyanazon ünnepség keretében a Munkaérdemrend I. fokozatát adományozták Vasile Petcu elvtársnak, könnyűipari minisztériumi vezérigazgató-helyettesnek, a munkában szerzett különleges érdemeiért, 60. évének betöltése alkalmából, és a Kulturális Érdem érdemrend I. fokozatát Endre Károly költőnek a költészeti alkotótevékenységben szerzett különleges érdemeiért, 75. évének betöltése alkalmából. A kitüntetettek nevében felszólaló Dumitru Ghiata festőművész ezeket mondotta . Engedjék meg, hogy köszönetet mondjak önöknek, a párt és az állam vezetőségének a bennünket övező figyelemért, iparkodásunk nagyraértékeléséért. Szavaink túl szerények ahhoz, hogy kifejezzék megindultságunkat. Meggyőződésem, hogy önök tisztelik a népet szolgáló művészetet. Engedjék meg, hogy a magam és a kollegáim nevében, azok nevében, akik alkotóerőnk állandó elismeréseként ma magas kitüntetéseket és érdemrendeket kaptak, köszönetet mondjak önöknek, s biztosítom önöket, törekedni fogunk arra, hogy továbbra is teljes tudatossággal és eltökéltséggel szolgáljuk munkánkkal és művészetünkkel az ország és a szocializmus érdekeit — mondotta Ion Irimescu szobrászművész. Kötelességemnek tartom, hogy külön köszönetet mondjak a magas érdemrendért, amelyet nekem adományozni szíveskedtek — mondotta Corneliu Baba festőművész. Egyszersmind kötelességemnek tartom ezt a megtisztelést újabb ösztönzésnek tekinteni abban az alkotómunkában, amelyet ezután is az országom és a szocializmus szolgálatába állítok. Köszönetet mondva a képzőművészeknek adományozott kitüntetésekért — hangsúlyozta Kazár László grafikusművész — újból érezzük pártunk és államunk eleven figyelmét a kulturális dolgozók munkája iránt, napjainkban, amikor szabad tere van országunk összes alkotóerői érvényesülésének, a képzőművészeti alkotás pedig eredeti és életerős fejlődésen megy át ezen a talajon. Biztosítjuk önöket, hogy a szocializmus körülményei között egységes népünk élete továbbra is a szocialista idők szellemiségétől áthatott újabb művek kimeríthetetlen forrása lesz számunkra. Romulus Ladea szobrászművész felszólalásában ezeket mondotta : A kolozsvári képzőművészek nevében tiszta szívből köszönetet akarok mondani önöknek a kitüntetésekért. Iparkodni fogunk, hogy kiérdemeljük ezt a figyelmet. Biztosítjuk a párt- és államvezetőséget teljes hűségünkről és odaadásunkról, határtalan szeretetünkről. Hálával vettem át a kitüntetést — mondotta Octav Grigorescu grafikusművész —, s köszönetet akarok mondani a párt- és államvezetőségnek. Hangsúlyozni akarom, hogy akárcsak egy építőtelep dolgozói, mi tudjuk, hogy az álmokat építik és hogy minden egyes kép a mai nemzedékkel együtt a múlt generációit is ábrázolja. Köszönetet mondva a pártnak és a kormánynak a kinyilvánított bizalomért, Friederich Bomches festőművész ezeket mondotta : Olyan bizalom ez, amely kötelez bennünket. Boldogok vagyunk, hogy olyan országban élünk, amelyben különleges támogatásnak örvendünk; csak tőlünk függ, miként élünk ezzel a támogatással. Büszkéknek kell lennünk, hogy mi is hozzájárulunk egy kő lehelyezésével szeretett hazánk gigászi mozaikjához. Nem tudom szavakba önteni érzéseimet — mondotta Silvia Radu szobrászművésznő. De ez a nap, amelyen a párt- és államvezetőség a kitüntetésekkel nagyra értékelte munkánkat, feledhetetlen marad számunkra, képzőművészek számára. Több nemzedékhez tartozva, valamennyien tudatában vagyunk a ránk háruló nagy kötelességeknek, s elhatározásunk, hogy egész munkaerőnket, egész tehetségünket és hozzáértésünket a román képzőművészet további felvirágoztatásának szenteljük. Az az alkalom, amelyet nagylelkűen nyújtottak számunkra, képzőművészek számára — mondotta Brádut Covallu festőművész, hogy találkozzunk, s munkatársakhoz hasonlóan közvetlenül beszélgessünk, érezteti velünk, hogy a társadalomnak hasznos emberek vagyunk, hogy aktívan részt veszünk az egész ország örömében, gondjában, törekvéseiben, önök mellett állunk, mint művészek, mint olyan elvtársak, akik harcolnak az egész nép eszményeiért, a szocializmusért, azért, hogy minél szebb legyen országunk. Tiszta szívből köszönetet mondunk Önöknek az ország összes képzőművészei eme ünnepnapjáért. Biztosítjuk Önöket, mindent elkövetünk, hogy növeljük a román képzőművészet tekintélyét. Befejezésül Nicolae Ceausescu, Ion Gheorghe Maurer és a többi párt- és államvezető elvtársak szívélyesen elbeszélgettek a kitüntetettekkel. * BEFEJEZÉS ELŐTT A BURGONYASZEDÉS• KÉSLEKEDIK A VETÉS Számoljuk, hogy itt Kovászna megyében hány szövetkezet végzett a burgonyaszedéssel. Kedden estig 11, szerdán további 9 szövetkezet száz százalékot jelentett. Kökös és Köröspatak, Maksa és Csernáton, Vargyas és Mikóújfalu az első fecskéi a különböző tájegységeknek. Vasárnap estig, ha minden jól megy, az ősz legnehezebb próbatételén túljutnak a Kovászna megyei szövetkezetek. Fogalmazzunk pontosabban: az ősz egyik legnehezebb próbatételén ... Mert a burgonya tó- KOVÁSZNA MEGYEI HELYZETKÉP vábbra sem kerülhet le a napirendről, még nagyon sokszor kell lehajolni, még nagyon sok problémát kell megoldani ahhoz, hogy elmondhassák minden rendben.- Togy mi az, ami nincs rendben ? Nincs a biztonságban például 22 000 tonna burgonya, hiszen a mezőn kiszedve lakásokban áll. S néhol a menynyiség egyelőre nem fogy, hanem növekszik. Illyefalván szerdán 15hektárt szedtek ki, valóságos rekord ez, külön öröm, hogy már csak 19 hektár maradt a földben, de 1100 tonna burgonya ott van a mezőn. S hasonló a helyzet még sok más gazdaságban. Ami előremutató a megyei helyzetben, az a szerződéses termésmennyiség fokozott ütemű átadása. A 100 000 tonnából 81 000 tonna a rámpákra kerül. Szaporodnak a prizmák, silók is gombamódra, de ezzel együtt a gondok is fokozódnak. Hogyan telel majd a burgonya ? Ahogyan vermelik. Ezzel kapcsolatban az egyetlen támpont, amit a mezőgazdasági igazgatóságnál megtudtunk , hektáronként 3200 kilót tartalékolnak. Bizonyára elég lesz, habár a vetőgumó egy kis hányadát fagy is érte. Átválogatásra tehát mindenképpen számítani kell. Számolni kell azzal, hogy a fajtatisztaság biztosítása is gond lesz. Illetve az kellene hogy legyen. Rendkívüli ősz az idei, érthető, hogy a mezőgazdasági igazgatóság is a kampány során elsősorban szervező szerepet vállalt. Most viszont, hogy a termés nagy része kikerült a földből, a tárolás, az ültetőanyag megőrzése kapcsán közismertebb szakmai igényeket a jövő évi termés iránt is a felelősség jegyében kellene kezelni. E vonatkozásban kellemes benyomást tett a sepsiszentgyörgyi termelőszövetkezet gyakorlata, ahol az ültetőanyag több mint kétharmadát pincékben tárolták, további 8 vagon burgonyát 6 silóban raktároztak, hogy szakszerűen szellőzzön. A jövő évi termést alapozzák a búzavetéssel is. E tekintetben még kevés a száz százalékos eredmény (ivökó). . .. ilyen. Mrfeaz'a precAAtfi? viszont annál több. Nem eléggé tisztázott például, hogy tulajdonképpen mennyit is kell vetni. Azaz a mezőgazdasági igazgatóság ismeri a megyei igényeket, a szövetkezetek javaslata között viszont a központi szervek érdemben még nem döntöttek. Marad tehát mércének az idei hektárszám és az igény, hogy a vetés ne késlekedjen. Télen majd tisztázódik papíron is a kérdés, s eldől az is, hogy a kényszermegoldások következtében felbomlott forgórendszert hogyan lehet egyenesbe hozni. Helyenként ugyanis többek között a kerthelyiségeket vetették be őszi gabonával. Kenyérügyről lévén szó nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a mostaninál nagyobb erőfeszítésre van szükség a vetés meggyorsítására, különösen Zabolán Árkoson, Baróton, Köpecen stb. A vetés ütemességének meggyorsítása nagy felelősséget ró a gépesítő vállalatokra. Nélkülözhetetlen az erőátcsoportosítás, a gépkihasználás, de ez nem szabad, mint ahogy ezt Német László a mezőgazdasági igazgatóság igazgatója is megjegyezte, „kavaráshoz“ vezessen. Az erdővidéki traktorok ide-oda mozgatása a fejetlenség védjegyét viseli. Ideje ezt már felszámolni... Flóra Gábor A Botosani megyei Virful Cimpului községi mtsz határában az utolsó táblákból gyűjtik be a burgonyát KIRÁLY LÁSZLÓ TÁRULJ, SZEZÁM! Bevezetőül hallgassanak meg egy kurtácska történetei . Nemrégiben, egyik színházi előadás után találkoztam két régi jó barátommal, s ahogyan az ilyenkor lenni szokott, tiszteletünket tettük az egyik vendéglőben, hogy egy pohárka bor mellett fölemlegessük a felejthetetlen diákéveket Öltünk Kolozsváron a Continentalban, beszélgettünk egyetemi vizsgáinkról, visszaemlékeztünk a lányok szemére — szóval kellemesen szórakoztunk. Az idő azonban nyújthatatlan, s így a „főúr“ egy adott pillanatban udvarias meghajlás kíséretében fölszólított a távozásra, fölemlegetve a holnapi napot. Mi ennek a felszólításnak ugyanolyan udvariasan eleget is tettünk. Igen, de ismerik önök is az augusztusi éjszakát: az embernek semhogysem „akaródzik a hazamenés“, különösen ha jó a társaság. Elhatároztuk hát, hogy diszkréten bekopogunk a másik főtéri vendéglő ajtaján, vásárolunk még egy kis üveg konyakot, s majd otthon folytatjuk a megkezdett beszélgetést. Így jutottunk el a Somesul ajtajáig, melyen keresztül éppen az utolsó vendégek hagyták el — meglehetősen elégedetlenül — a helyiséget, „összedobtuk" a pénzt és M. — egyikünk —, szerényen bebocsátást kért az egyenruhás kapustól. — Nem lehet, uram, — felelte az — záróra van. — Csak egy pillanatra szeretnék bemenni, — így M. — nem akarok leülni, csupán vásárolni szeretnék valamit, s váltani két szót a szaxofonossal, aki jó barátom. NAPLÓ — Akkor sem lehet — komorodott el a kapus — megmondtam, hogy záróra és kész. Erre megszólalt mellettünk egy ismeretlen fiatalember, s azt mondta M.-nek : — Uram, nem egészen zöld az, amit maga mondott a kapusnak, azért nem engedte be. Mondja azt neki, hogy „egészen zöld“, s akkor bemehet. Persze, nevettünk a szellemes megjegyzésen, s tanácskozni kezdtünk, hogy mitévők legyünk, de a fiatalember nem tágított. — Nem viccelek, uram. Mondja azt, hogy „egészen zöld“ s meglátja, hogy bemehet. Mit volt, mit tenni *— próba szerencse — M. ókra megkopogtatta az ajtót, s a kipillantó kapusnak hangosan, érthetően szótagolta — Egészen zöld. S ekkor történt a csoda. Mint a „szézám tárulj“-ra a szikla, azonnal kinyílt az ajtó, a kapus meghajolt és M. zavartalanul beléphetett a vendéglőbe, beszélhetett a szaxofonos barátjával, s kis idő múlva meg is jelent, hóna alatt az üveg konyakkal, melyet szép fehér papírba csomagoltak. ★ Hát ennyi a történet, s bármenynyire valószerűtlennek tűnik, mégis igaz , amellett, hogy igaz, egy kicsit félelmetes. Mert ha az „egészen zöldre“-re, mint varázsütésre, megnyílik a zárva tartó vendéglő ajtaja, akkor kis rosszindulattal azt is feltételezhetnők, hogy mondjuk, egy „egész piros“ jelszóval már a szeszlerakathoz is be lehet jutni, egy másik — „egészen lila“ — jelszóra pedig minden bizonnyal szélesre tárulnak a textilüzletek raktárai ; s azt hiszem van valahol egy olyan színárnyalat is — mondjuk az „egész türkiz“ vagy az „egész okkersárga“ — amire minden olyan ajtó kitárul, amely különben zárva szokott állni szegény földi halandók előtt. Mondom : titokzatos és borzongató képzelgéseknek vagyunk kitéve, ha továbbgondoljuk a fenti történetet. S csak egy haszna van az egésznek : közvetlen kapcsolatba kerülünk az abszurd jelenségekkel, ezek után könnyebben megértjük Ionescut és Kafkát s ilymódon világirodalmi műveltségünket szélesítjük. Gondolom, ezt az illetékesek is tudják. Sőt, az is lehet, hogy csak ezért csinálják ezt a fura játékot. 1968. NOVEMBER 3. VASÁRNAP A NÉPTANÁCSOK FELÉPÍTÉSÉRE ÉS MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ TÖRVÉNYTERVEZET VITÁJA Nagyobb hatáskör— gyorsabb ügyintézés A nyilvános vitára bocsátott — a néptanácsok működését és megszervezését szabályozó — törvénytervezet gyakorlati kifejezése azoknak az alapelveknek, amelyeket pártunk tavalyi Országos Konferenciáján leszögeztek, s amelyeknek egyik célja államigazgatási apparátusunk tevékenységének tökéletesítése. Az Országos Konferencia szellemében fogant új törvénytervezet szervesen illeszkedik társadalmi életünk megújhodási folyamatába, s benne a kompetens, gyakorlati és operatív vezetés-irányítás feltételeinek megteremtésére irányuló erőfeszítések nyilvánulnak meg. A tervezet kiküszöböli azokat a hibákat, amelyek a régi törvénykezés következtében szinte mindennaposak voltak államigazgatási szerveink munkájában: a nehézkességet és bürokráciát. A néptanácsaink tevékenységében megnyilvánuló nehézkesség jórészt régebbi közigazgatási rendszerünkkel is magyarázható volt: a helyi, rajoni és tartományi szervek aláilletve fölérendeltsége elnyújtotta a problémák megoldásának az útját és idejét. Ugyancsak a régi közigazgatási rendszer eredménye volt a helyi és a közbeeső szervek hatáskörének leszűkítése is. Mindannyian — közigazgatási dolgozók — tudjuk, hogy például egy építkezés dokumentációjának a jóváhagyása, területek jogi helyzetének tisztázása, az építkezéshez szükséges pénzügyi alapok folyósítása mennyi utánajárást igényelt, milyen nehézkes bürokráciába ütközött, mivel ezeket a kérdéseket helyi szinten sohasem s rajoni szinten is csak ritkán lehetett megoldani. Legtöbb esetben a tartományi szerveké volt a döntés joga, s mivel meglehetősen nagy terület számos problémáit kellett egy olyan szervnek megoldania, amelynek közvetlen kapcsolata nem volt a helyi körülményekkel , hosszadalmas és sokszor helytelen volt az ügyintézés. A közigazgatási átszervezés leegyszerűsítette államigazgatási apparátusunkat, kiiktatva a helyi és irányító szervek kapcsolatából a közbeeső rajoni néptanácsot, így a megyei irányító szervek közvetlen kapcsolatba kerültek a községi, illetve városi néptanácsokkal, erősödött a tömegkapcsolatuk. A most nyilvános vitára bocsátott törvénytervezet azáltal, hogy a helyi és megyei szervek hatáskörét nagymértékben bővíti, lehetővé teszi a gyors, operatív és hatékony ügyintézést, növeli a tömegeknek az államigazgatási szervekbe vetett bizalmát, demokratikusabbá tesz a közigazgatást. Azáltal, hogy a néptanácsok hatásköre kiterjed a választási kerületek meghatározására, a végrehajtó bizottság összetételének, az állandó bizottságok számának és összetételének a megállapítására tovább mélyül a szocialista demokrácia. A tervezet lényegesen kiszélesített hatáskört biztosít a megyei és a helyi néptanácsi szerveknek az illető közigazgatási egység gazdasági, társadalmi és kulturális életének a megszervezésében. A gazdasági tevékenység megélénkülését biztosítják a megyei néptanácsok alárendeltségében megalakuló szakigazgatóságok, amelyek irányítják, koordinálják és ellenőrzik a vezetésük alatt álló gazdasági egységek, üzemek, intézmények tevékenységét. Az a tény, hogy a néptanácsok javaslatokat tehetnek a köztársasági érdekeltségű ipari objektumok elhelyezését illetően, hogy összehangolják a helyiipari tevékenységét a kisipari és fogyasztási szövetkezetek munkájával, jelentősen növeli e szervek szerepét a város vagy a megye gazdasági életeinek irányításában. Ugyancsak növekedik a hatáskör a továbbiakban a mezőgazdaság és az állattenyésztés irányításában, s amit külön ki szeretnék hangsúlyozni : a földalap ésszerű felhasználásában, s mindez a mezőgazdasági termelés növekedését garantálja. A hatáskör-bővülés eredményeként javulás várható a lakosság ellátása a kereskedelem és a szolgáltatások területén. Új alapokra helyeződik a város- és községrendészet , a tervek kidolgozása, a dokumentáció jóváhagyása, a lakáshálózat fejlesztése meggyorsul a törvénykezés biztosította hatékonyabb ügyintézés révén. Mivel a jövőben a helyi , illetve a megyei néptanács vezeti és irányítja a milícia szerveit, javul a szocialista tulajdon, a közrend, az állampolgárok javainak a védelme, hatékonyabb lesz a társadalomra a káros bűncselekmények megelőzése.Ugyancsak új elem a megyei néptanács hatáskörének meghatározásában a megyei törvényszék bírálnak, az ügyészség főügyészének és az elnöknek a megválasztása, illetve a visszahívása egyetértésben az illetékes központi szervekkel. Ezáltal jobb lesz igazságszolgáltatási szerveink tömegkapcsolata, fokozódik a közvélemény szerepe a társadalmi veszélyt jelentő klíncselekmé-.. nyek megítélésében, erősödik ezen szerveink tekintélye. Általában elmondható, hogy a néptanácsok hatáskörének kiszélesítése fellendülést hoz közigazgatási szerveink tevékenységében elevenebb tömegkapcsolat, szorosabb kötődés a gyakorlati élethez, közéleti demokráciánknak a pártdokumentumok szellemében történő fejlődése, lehetőségek teremtése a problémák gyors és a helyszínen történő megoldására m ant- nenang azonnali következmény. A IX. kongresszus és az Országos Konferencia megtermékenyítő szelleme a néptanácsok mindennapi munkáját is új, korszerű tartalommal telíti. Bertalan Sándor, Hargita megye ideiglenes néptanácsa végrehajtó bizottságának titkára Új tömbházak Szilágysomlyón (KISS PIROSKA felvétele)