Előre, 1969. április (23. évfolyam, 6659-6684. szám)

1969-04-08 / 6665. szám

XXIII. évfolyam 6665 sz. 4 oldal ára 30 iráni 1969. április 8., kedd A TAVASZI MUNKA SIKERÉNEK ALAPFELTÉTELE: GYORS ÜTEM JÓ MINŐSÉG Maros megyében szép az idő MÉGIS LASSAN HALAD A VETÉS Nem nehéz összegezni, hogy itt, Maros megyében mit is hozott T adott­ egy esős hét. 5000 hektár szántást, néhányszáz hektár vetést, némi palántálást és sok-sok nedves­séget , a késői tavaszodással egyre halmozódó gondokat. Furcsa talán, de most már éppen az nem lesz gond, ami korábban a legnagyobb problémának látszott. A szántás. Elmondtuk már, ezért csak röviden ismételjük, nem kevesebb mint 50 000 hektár maradt az ősztől fel­­szántatlanul. S lám (és ez érdekes) amit az esős ősz során nem tudtak megoldani, sikerült egy nem kevésbé esős tavaszon. 35 000 hektár felszán­tása után, valami önkéntelenül kí­nálkozó és általános tapasztalatot nem árt elmondani. A megye gépesí­tési vállalatai felkészültek a szán­tásra. Arra is, hogyha esik az eső, ha nehezebben is lehet boldogulni, de szántani kell, így kezdték már a tél végén is, így értek el a mostani jó teljesítményhez. Persze kisebb ha­nyagságok, zavarok, fegyelmezetlen­ségek még mindig hátráltatják a mun­kát, de csak időlegesen, hiszen az ellenőrzés gyakorisága és általában a problémákhoz való viszonyulás nem kedvezett az ilyen jelenségeknek. Mondják, hogy az ákosfalvi termelő­­szövetkezet egyik traktorosa 24 órán át megszakítás nélkül szántott azért, hogy még az eső előtt befejezze a parcella megmunkálását. Az eset hallatán persze kérdezhetjük azt is, szükség van-e a gépellátás mai fokán ilyen bravúros teljesítményekre ? Arra valóban nincs szükség, hogy egy ember 24 órán át dolgozzon, de a helytállásra, amelyet a példa pro­pagál, igen. Nehéz tavasz a mostani, nemcsak azért, mert sok a csapadék hanem azért is, mert a cukorrépa és a burgonya gépi művelésében új technológiát honosítunk meg. A vetéstől, a talajmunkák minőségétől függ tehát, hogy az új eljárás érté­két, hasznát menetközben, tehát a nyáron és az ősszel, a betakarítás­kor sikerül-e értékesíteni ? De nehéz tavasz azért is, mert felborult min­den menetrend. Az időjárás szabta, nyújtotta feltételekhez kell ido­mulni. Aggasztó a takarmánynövények és a cukorrépa vetésének kitolódása. Hogy a takarmányra milyen nagy szükség van, azt talán fölösleges hangsúlyozni. A megyei pártbizott­ság minapi plenáris ülésének intéz­kedési terve külön fejezetet szentel e kérdésnek. Túl az eredeti terve­ken, illetve elképzeléseken az üzem­központok mellett számosállatonként 10—15 átnyi területen pillangósokat termesztenek. Jó ötlet, hasznos lé­pés, de a megvalósítás ne maradjon távlati terv. Végezetül arról, hogy most szép az idő. Szerettünk volna arról be­számolni, hogy vasárnap munkanap volt, igyekeztek behozni, ami elma­radt. Sajnos az időjárás okozta pan­gásból úgy látszik nehéz átváltani. A helyenkénti igyekezet értékét fö­lötte csökkenti az a körülmény, hogy tucatnyi egységben még egyáltalán nem vetettek (olyan élenjáró egy­ségekben is, mint Ákosfalva, tehát ott, ahol a traktorosok helytállása igazán dicséretreméltó, alighogy megindult a vetés). Pedig a tavalyi nagy cukorrépahozam egyik titka nemcsak itt, hanem megyeszerte az volt, hogy korán befejezték a vetést. A tavaly április 8-án már 98 százalé­kot mutatott a statisztika és most valamivel több mint 20 százalék. E lemaradáshoz aligha szükséges kom­mentár. A talaj meleg, az idő megfelelő, maholnap a kukoricavetéshez kell kezdeni. Flóra Gábor B­rassó megye illetékes szervei rendszeresen figyelemmel kísérik a termelési egységek pénzügyi helyzetének alaku­lását, azt, hogyan gyümöl­­csöztetik a vállalatok a rá­juk bízott forgóeszközöket. Ilyen szempontból állandó gond a normán felüli készletek, a normán felüli félkész- és kész termék, vala­mint az áruban és készletekben fel­halmozott pénzalapok elfekvőének kiküszöbölése. Bár az utóbbi időben az üzemekben a helyzet jó értelem­ben változott — csökkentették a szó­­banforgó készleteket — mégis ta­pasztalhatók olyan jelenségek is, amelyek előnytelenül befolyásolják a termelés gazdasági hatékonyságát. Mivel a forgóeszközök előnyös fel­­használásának jelentősége egyre hangsúlyozottabbá válik, s a kérdés ilyenformán állandóan napirenden van, a hatékony közbelépés érdeké­ben megpróbáltuk összegezni, kör­vonalazni azokat a tényezőket, ame­lyek előidézik a befagyást, meg­akadályozzák a forgóeszközök za­vartalan és gyors körforgását. Az okok között sok olyan ismert ténye­ző akad, amelyek jelenléte mindig kedvezőtlen következményekhez ve­zet. ENGEDÉKENYSÉG, AMELY MILLIÓKBA KERÜL Gyakran előforduló jelenség, hogy az egyes üzemek vezetői a beszerzé­sek megállapításánál — attól tart­va, nehogy kimerüljenek a készle­tek — tudatosan áthágják a terv­fegyelmet, a pénzügyi fegyelmet s nem veszik figyelembe az egyes anyagokból raktáron levő mennyi­ségeket sem. A következmények nem kétségesek, így például a gör­dülő anyagot javító üzemben a ter­ven felüli készlet értéke az év elején több mint 2,3 millió lejre rúgott. A Hidromecanicában a gazdaságossági elv teljes mellőzésével olyasmit is megrendeltek — többek között 892 csapágyat, 16 tonna csövet stb. — amit fel sem használhatnak az üzem­ben. Olykor az anyagok átvételénél tanúsított minőségi igénytelenség vezet fölös készletekhez, így például a CFR Brassó megyei igazgatósága­fokozása, a termelési terv ütemes teljesítéséig — sok tényezőtől függ. De a megfigyelések során mégis kör­vonalazódtak egyes olyan területek, ahova a következő időszakban gyak­rabban és erélyesebben kell hatni. HÁTTÉRBE SZORUL A MEGELŐZŐ ELLENŐRZÉS Ha magas fokú gazdasági haté­konyságot akarunk elérni legelsősor­ban önellenőrzésre, saját munkánk­kal szembeni igényességre, a negatív teni a feltételeket, mert így sok ká­ros jelenség előzhető meg. A TERÜLETI ELLÁTÓSZERVEK RUGALMAS TÉNYKEDÉSÉRE VAN SZÜKSÉG A legjobb, legkörültekintőbb terv­­szerűsítés mellett is előfordulhat tö­mörülés, keletkezhet anyagtöbblet. Ilyen esetekben a termelő egységek jogosan igényelhetnék a területi ellá­tó szervek — ezeknek feladatuk a termékek nagy választékát biztosíta­ni az üzemeknek — segítségét. Úgy tűnik azonban, hogy az ellátó szer­veknek túlságosan leszűkült a ha­táskörük. Mert például, ha valahol felesleges készlet halmozódik fel annak ellenére, hogy sokoldalú lehe­tőségeik vannak a felesleges készle­tek újraelosztására, az üzemekre bízzák ezt, hadd boldoguljanak, ahogy tudnak. Az illetékes központi szervek már több ízben konkrét uta­sításokkal látták el a területi el­osztó szerveket, de ezek csupán ké­nyelmi meggondolásból, nem tartják tiszteletben még felsőbb szerveik utasításait sem. A legjellemzőbb pél­da erre a Gépgyártóipari Miniszté­rium brassói bázisa, amely átveszi ugyan a fölös készleteket, de csak abban az esetben, ha az illető üze­mek találtak már arra vevőt is. Ha­sonló módszereket alkalmaz a terv-Anton Ciobanu, az RKP Brassó megyei bizottsága mellett működő TMTSZ kabinet munkatársa (Folytatása a 3. oldalon) Akadályok a forgóeszközök zavartalan körforgásában Record napraforgó , gazdagabb olajhozam Szakemberek véleménye szerint megvan a lehetősége annak, hogy napraforgóból túlszárnyaljuk az utóbbi három évben megvalósított körülbelül 700 000 tonnás összterme­lést. Ennek a becslésnek az az alap­ja, hogy általánosítjuk a Funduleai Gabona- és Iparinövény-termesztési Kutatóintézet által létrehozott Re­cord nevű román fajta termesztését, amely nagyobb hozamú és bővebb olajtartalmú a régi fajtáknál. Ugyanakkor a napraforgó számára a legkedvezőbb feltételeket biztosító övezeteket tartották fenn és gondos­kodtak több műtrágyáról és újabb gépekről. E kedvező körülmények kihasználása érdekében teljes erővel kell dolgozni, hogy a lehető legrövi­debb idő alatt az egész előirányzott napraforgó-területet bevessék. ★ AZ ARAD MEGYEI ZÖLDSÉG­TERMESZTŐK minden alkalmas időt felhasználva fokozták a munkák ütemét. A pécskai, nagylaki, sági, angyalkuti és más zöldségtermesztő állami gazdaságok befejezték az első sürgősségi szakaszhoz tartozó zöld­ségek vetését. Az angyalkuti gazda­ságban 33 hektáron műanyagfóliák­kal védett területen paradicsomot terv.".CTZt­r.tk. Arad megyéből az ál­lami mezőgazdasági egységekben ön­tözőberendezésekkel látták el az egész 1260 hektáros zöldséges terü­letet. TELJESÍTETTÉK negyedévi tervüket A helyi statisztikai igazga­tóságok adatai szerint az or­szág számos megyéjében az iparvállalatok teljesítették vagy túlszárnyalták az első negyedévi előirányzatot, s így megteremtették a lehető­séget az egész évi terv meg­felelő teljesítéséhez. A BRASSÓ megyei iparvállalatok globális termelése az első negyed­évben értékben 85 377 000 lejjel túl­szárnyalta a tervfeladatokat. Terven felül 239 darab 5 tonnás tehergép­kocsit, 11 000 csapágyat, 1700 tonna cementet, csaknem 2 millió lej ér­tékű bútort, 13 000 négyzetméter textilanyagot, 30 000 darab kötött­árut, 60 tonna vajat, több mint 2000 tonna cukrot és más terméke­ket adtak. MAROS megye iparvállalatainak globális termelése 59 millió lejjel meghaladja az első évnegyedi elő­irányzatot. A múlt év azonos idő­szakához képest a termelés értéke 262 millió lejjel növekedett. Az első évnegyedben a nemzetgazdaság ter­ven felül 595 tonna sűrített ammó­niát, több mint 1200 tonna ammó­­niumnitrátot, 65 000 négyzetméter táblaüveget, 20 000 négyzetméter se­­lyemanyagot és más termékeket kapott a Maros megyei vállalatok­tól. A HUNYAD megyei iparvállala­tok első negyedévi többlettermelése 28 369 000 lejt tesz ki. A Hunyad megyei ipar­terven felül többek kö­zött 13 660 000 kilowattóra villamos energiát, 15 400 tonna szenet, több mint 20 000 tonna nyersvasat és acélt és 5900 köbméter rönköt és fűrészárut állított elő. Az iparválla­latok több mint 25 millió lejjel túl­teljesítették exporttervüket, ponto­san betartva a szállítási határidő­ket. HARGITA megyében 9,8 millió lejjel szárnyalták túl az első ne­gyedévi ipari össztermelési tervet. Terven felül több mint 140 tonna berendezést szállítottak a fémipar­nak és az élelmiszeriparnak, továb­bá 2340 négyzetméter forgácslemezt, 4000 négyzetméter épület asztalos­árut és más terméket gyártottak. Az ország olajfinomítói több mint 15 millió lejes többlettermeléssel zárták az első negyedévet. (Ager­­pres) VÉLEMÉNYCSERÉ nak bizonyos nyersanyagok átvételé­nél tanúsított engedékenysége több mint 415 000 lej értékű normán felüli készlet kialakításához vezetett. Az engedékenység máskor a szerződé­ses kötelezettségek teljesítésének elodázásához vezet. A szállító üzem hibájából későn érkező áru viszont fölöslegessé válik, megterheli a meg­rendelő forgóalapját. Ilyen helyzet­be került a közelmúltban az Electro­­precizia és a Golyóscsapágy üzem. Különben a két gyár vezetősége a rosszul értelmezett „jó kapcsolatok“ érdekében gyakran fogad el gyenge minőségű terméket is. A fenti jelenségek természetesen orvosolhatók. Persze, nem előregyár­tott receptek alapján, mert megol­dásuk , kezdve a beszerzési rész­leg munkájának tudományos meg­szervezésétől, az anyagi felelősség jelenségek gyors lereagálására és felszámolására van szükség. Sajnos, egyes üzemekben a megelőző ellen­őrzés nem tölti be szerepét, mert maguk a vállalatok vezetői fosztják meg önmagukat e hatékony segít­ségtől. Ilyen helyzet alakult ki Ma­gura Codles-on, ahol a gyengén meg­szervezett nyilvántartás lehetetlenné teszi a beszerzési terv teljesítésének, a felesleges anyagkészletnek rend­szeres nyomonkövetését és így még egy hozzávetőleges képet is csak ne­hezen lehet nyerni. A megelőző el­lenőrzés felületességéről vall a Dez­­robireánál fennálló az a helyzet is, ahol több mint 1 millió lej értékű fölös terméket szereztek be év eleje óta. Szükségtelen több példát felso­rolni ahhoz, hogy hangsúlyozzuk, a megelőző ellenőrzés állandó és haté­kony gyakorlásához meg kell terem­ Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Románia Szocialista Köztársaság • Bukarest A 2000. ACÉLCSAPOLÁS... A galaci kohászati kombinát Mi­­hai Vrabie mérnök műszakában dolgozó acélöntői elvégezték a 2000. acélcsapolást az új acélmű első konverterénél. A galaci acélöntők, a megfelelő műszaki­anyagi feltételeket felhasználva, az évnegyed végéig tervelőirány­zaton felül 5400 tonna folyékony acélt állítottak elő. Tavaszi napsütésben (SORIN DÁN felvétele) Ezután minden évben EGÉSZSÉGÜGYI NAP Pártunk és államunk köztudo­­máásúlag messzemenően gondosko­dik a lakosság életszínvonalának állandó emeléséről, a városi és falusi dolgozók élet- és munka­­körülményeinek javításáról, s ez­zel együtt az egészségvédelem fejlesztéséről, az orvosi-egészség­ügyi tevékenység javításáról. Szocialista államunk magára vállalta az egészségvédelem teljes gondját: igazolják ezt az egész­ségvédelem anyagi alapjai is, míg 1950-ben 644,5 millió lejt fordí­tottak az állam alapjaiból az egészségvédelemre, 1969-ben hat milliárd 147,5 millió lej az erre a célra fordított beruházás. Ugyancsak ezt igazolják a Ro­mán Kommunista Párt Központi Bizottságának az egészségvéde­lemre vonatkozó irányelvei is . „A Kommunista Párt, teljes össz­hangban szocialista társadalmunk legmagasztosabb célkitűzéseivel és követelményeivel — társadal­munk az embert legnagyobb kin­csének tekinti — az egészségvé­delem kérdését állampolitika rangjára emelte és az új társada­lom építési programja egyik alap­vető célkitűzésének tekinti." Az egészségügyben dolgozók munkája megbecsülésének újabb jelét adta pártunk, amikor hatá­rozatba foglalta április 7-ének ünneppé avatását. Az Egészség­­ügyi Napot az idén ünnepelték meg először az ország összes egészségügyi egységeiben, ez egy­ben egy újabb, szocialista hagyo­mány kezdetét is jelenti. Az Egészségügyi Nap alkalmá­ból országszerte minden polikli­nikán, kórházban, szülőotthon­ban és egészségügyi körzetben , az egészségügyi hálózat minden láncszemén­y lehetőség nyílt és nyílik ünnepi felmérésekre, az illető egységek kiváló munkaerői­nek nyilvános dicséretére vala­mint az egészségvédelem terüle­tén előttünk álló feladatok meg­világítására is. De ennek a napnak sokkal mé­lyebb és átfogóbb jelentősége is van mindannyiunk számára. Hi­szen ma már az orvostudomány az egészségért vívott harcában nagy hangsúlyt fektet az egészsé­ges ember nevelésére, a betegsé­gek megelőzésére. Ilyen értelem­ben nem árt, ha elgondolkozunk azon, megteszünk-e mindent azért, hogy egészségesek maradjunk, megfelelő-e az életformánk, fordí­­tunk-e elég időt egészségügyi kul­túránk bővítésére, kihasználjuk-e az egészségvédelem összes létező formáit, mindazokat, amelyeket szocialista államunk rendelkezé­sünkre bocsát — sok esetben — ingyen ? Az idén a hazai Egészségügyi Nap egybeesett — és nem is vé­letlenül — az Egészségügyi Nem­zetközi Szervezet által megha­tározott Nemzetközi Egészségügyi Nappal. Ezen a napon világszer­te az egészség, munka, termelé­kenység témakörében előadásokat, szimpozionokat, felméréseket tar­tottak. Ezzel az átfogó témával még­­inkább gazdagíthatjuk az első Egészségügyi Naphoz fűződő gon­dolatainkat. REDACTIA $1 ADMINISTRATE ELŐRE SZERKESZTŐSÉGE ÉS KIADÓHIVATALA BUCURE$TI — CASA SCINTEI1 Bukaresti tájékoztató szolgálatunk telefonszáma : 18.03.02 Vidéki fiókszerkesztőségeink Kolozsvár (str. Horea 8. tel. 1.15.35) ; Brassó (str. Dobrogeanu-Gherea 17., tel. 2.11.27, vagy 2.12.83) ; Marosvásárhely, (Piata Trandafi­­rilor 20. tel. 34.18) ; Nagybánya (str. Lenin 2. tel. 29.82) ; Nagyvárad (Piata 23 August 10. tel. 1.45.43) ; Temesvár (Bd. 30 Decembrie 3. tel. 1.26.64) ; Csíkszereda (str. Aba­­torul Vechi A/2 Scara B. tel. 282) ; Szatmár (Piata Libertatii 1. tel. 22.12) ; Arad (str. Unirii 2. tel. 42.07). Előfizetéseket felvesznek a postahivatalok és levélkézbesítők. Előfizetési díj egy hónapra 8 lej, negyedévre 24 lej, félévre 48 lej, egy évre 96 lej. Apróhirdetéseket az ISZAP reklámügynöksége útján veszünk fel. (Agend­a de Publicitate — ISIAP Bucuresti str. Eforiei nr. 6, sectorul 6). A vidéki apróhirdeté­sek postán is feladhatók. Ellenértéküket (1,50 lej szavanként) pénzutalványon kell elküldeni ugyanerre a címre, megjelölve a folyószámla számát: „Cont ISIAP 64.03.01.40 BN RSR, filiala sectorului 7“. KÜLFÖLDRŐL JELENTIK TAVASZI BÉKEMENETEK AZ USÁ-BAN, KANADÁBAN ÉS ANGLIÁBAN­ ­ Amerikában és Angliában vasárnap zajlottak le az im­­­ már hagyományokra vissza­tekintő tavaszi békemenetelések. A felvonulások jelszavai ezek voltak : Szüntessék meg a vietnami hábo­rút. Le az atomfegyverkezéssel! Az USA 32 városában voltak tün­tetések és menetelések. New York­ban például 200 ezren vettek részt ezekben a megmozdulásokban. Angliában most is megtartották az Aldermaston-London békemene­telést az atomfegyverek ellen. De ugyanakkor egy másik tavaszi bé­kemenetelés haladt át az angol nagyvárosokon. Több kanadai városban, akárcsak a világ más városaiban, tüntetése­ken tiltakoztak a vietnami háború ellen. Torontóban 10 000 személy vonult fel az utcákon a következő feliratú táblákkal : „Szüntessék meg Kanada részvételét a vietnami há­borúban“. A tüntetők egy hatalmas koporsót vittek, ezzel a felirattal : „Azt akarjátok, hogy a ti fiaitok is ilyen koporsóban érkezzenek ha­za ?“ Ottawában a parlament előtt tüntettek, Montrealban több ezer személy követelte a vietnami hábo­rú megszüntetését.­­ Továbbra is a nemzetközi élet előterében áll a közel-ke­­­­leti konfliktus békés megol­dásával foglalkozó négyhatalmi megbeszélések első összejövetele. A Reuter által idézett ENSZ-beli dip­lomáciai körök szerint ezen a talál­kozón Franciaország, a Szovjetunió, az USA és Nagy-Britannia ENSZ- képviselői elutasítottak minden o­­lyan javaslatot, amely az arab álla­mokra és Izraelre valamely egyez­ményt akar rákényszeríteni. Ugyan­azon kommentárok szerint — mint már jeleztük — a következő négy fontosabb kérdésről tárgyaltak : Gunnar Jarring ENSZ-különképvi­­selő békeküldetése, amely iránt mind a négy nagykövet kormányá­nak teljes támogatását fejezte ki ; a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozatának támogatása; a négy nagyhatalom által kényszerrel alkalmazandó egyezmény célszerűt­­lensége és a konfliktusban álló or­szágok közötti megegyezés előmoz­dításának lehetőségei. Az Associated Press által idézett jól tájékozott ENSZ-hírforrás sze­rint a négy nagykövet első ülésén túlsúlyban voltak azok a kérdések, amelyekben egyetértettek. Az érte­kezleten előterjesztették az 1968. december 30-i szovjet javaslatot, valamint az 1969. március 24-i ame­rikai javaslatot. Mindkettő előirá­nyozza a konfliktusban álló felek megegyezését az ENSZ segítségével. A négy nagyhatalom képviselői ma, kedden újból találkoznak a Szovjetunió állandó ENSZ képvise­letének székházában. SPORT CSILLAGHULLÁS­ ­ ...................... AZ ORSZÁGOS ÖKÖLVÍVÓ BAJNOKSÁG ELSŐ KÉT NAPJA Az 1969-es országos egyéni ököl­vívó bajnokság döntőjének első két napját talán az utolsó évek legdrá­­maibbjának számíthatjuk. Lehet, az elmúlt öt-hat esztendőben lezajlott döntők meglepetéseit összeadva sem tenne ki annyit, amennyit ez a két nap hozott... De kezdjük ezek leg­­nagyobbjával, éspedig a harmatsú­lyú római Európa-bajnok Nicolae Giju vereségével és legyőzőjével, a 22 éves Gabriel Pometcuval A döntők előtt néhány nappal a Szakszervezetek Országos Tanácsá­nak lapja, a Munca kerekasztal ér­tekezletet rendezett a sportújság­­írókkal, amelynek fő vitapontja a közeledő bukaresti Európa-bajnok­­ságon induló 11-es keret volt. A leghevesebb vita Nicolae Giju körül bontakozott ki. A részvevők több­sége felvetette, hogy Európa-bajno­­kunk az elmúlt évben több mérkő­zést vesztett el, mint amennyin győ­zött, és Giju legnagyobb problémá­ja megőrizni a súlycsoportjában kötelező 54 kilót. Éppen ezért nem egy olyan javaslat hangzott el, hogy jó lenne végre „meggyőzni“ Gijut arról, térjen át a pehelysúlyra, mi­vel ott már nem merülne fel a testsúly problémája. Na de, a vita Lengyel Sándor (Folytatása a 2. oldalon)

Next