Előre, 1970. április (24. évfolyam, 6968-6993. szám)
1970-04-01 / 6968. szám
1970. Április 1., szerda AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEIRŐL MAROS, KOLOZS ÉS HARGITA MEGYÉBEN ros és Hargita - tokról, illetve a nők feltételeiről, sekről. Az 1970-es alkimi terv, amelyet a később közölt kiegészítéssel együtt ezekben a napokban véglegesítettek a termelőszövetkezetek szintjén, az elmúlt évhez viszonyítva, jelentős létszámgyarapodást irányoz elő a téeszek szarvasmarha-állományában is. Három állattenyésztésről ismert megyében — Kolozs. Ma érdeklődtünk az ez évi tervfeladófeladatok hiánytalan teljesítéseaz eddig tett konkrét intézkedés A MAROS MEGYEI mezőgazdasági igazgatóság illetékes aligazgatóját, OLTEAN STEFAN állatorvost halomnyi aktacsomó és egy nagy csoport termelőszövetkezeti mérnök és elnök társaságából ragadták ki a radnóti Agronomusok Házában. Az elmúlt év végi 36 811-ről Maros megye termelőszövetkezeteinek tehén és előhasi üsző állományát a folyó év végére 46 500-ra kell emelnünk. S ezt a nagy létszámgyarapodást úgy kell megvalósítanunk, hogy eközben a tejtermelés is növekedjen, az 1969-es 1325 literes fejési átlagról 1700 literre, ami szintén nem könnyű feladat. Érthető, hogy a téeszek tervének teljesítése a megyei irányító szerveket is megnövekedett kötelezettségek elé állítja, növeli felelősségüket. — Nagy segítséget jelent számunkra az az intézkedéssorozat, amely — különösen a párt KB március 17—19-i plénuma , utána egyre inkább gyakorlattá válik. Maros megyében az idén 63 állattenyésztési farmot hozunk létre a téeszekben, valamennyit magas szakképesítésű farmer irányítása alatt. Hogy a termelőszövetkezeteket segíthessük szakemberekkel, lépéseket tettünk néhány állatorvosnak a közvetlen termelésbe való átirányítására. Eddig kilenc állatorvos foglalta el új munkahelyét, főleg gyengébben menő mtsz-ekben, például Bükkösön, Vidrádszegen, Magyarón. Igyekszünk — hisz erre most már nagyobb lehetőség mutatkozik — lassan-lassan visszaszerezni a hivatalokból, az üzemekből egykori állattenyésztési technikusainkat. Úgy néz ki, hogy jelenleg a megyében levő középkádereinknek fele nem a szakmájában dolgozik. Annak érdekében, hogy az állatlétszámot minél nagyobb mértékben saját erőnkből gyarapítsuk, fokozott figyelmet fordítunk a tehenek-üszők fedeztetésére, nyilvántartására, a vemhes állatok ellenőrzésére, az ellések gondos levezetésére. Hetenként ellenőrizzük a fedeztetés, fogamzás megyei helyzetét, a terepen rendszeresen szúrópróbákat, ellenőrzéseket tartunk. Segítjük a téeszeket a selejtezésre szánt állatok szakszerű kiválogatásában, gazdaságos értékesítésében, a tenyészegyedeknek szánt borjakat már az elején különleges gondozásban részesítjük. Ennek ellenére is körülbelül 5000 tehén és üsző vásárlására kell számítanunk. Ehhez pedig elég tekintélyes központi hitel szükséges. A KOLOZS MEGYEI igazgatóság aligazgatója VELEA CONSTANTIN állatorvos is annak a meggyőződésének a hangoztatásával kezdte beszélgetésünket, hogy a megnövekedett feladatok teljesíthetők. Maros megyei kollégájánál jóval nagyobb súlyt helyezett azonban a megye állattenyésztését elég súlyosan érintő takarmánygondok felvázolására. Az elmúlt évi rossz termés kedvezőtlenül befolyásolta takarmányü mérlegünket. Jelenlegi szükségleteinknek körülbelül 25—30 százaléka nincs fedezve, gyengén állunk a koncentrált takarmányokkal, kukoricából a szükséglet 33 százaléka áll a rendelkezésünkre. Ez évi tervünk a tehénállomány 32,2 százalékos gyarapodását irányozza elő. Az én véleményem szerint bőven van lehetőség a jelenlegi hektárhozamok növelésére, de egy, a tavalyihoz hasonló gyenge év során körülbelül 3000 hektár föld termésére lenne szükségünk a mostani területen felül. Különben fennáll az a veszély, hogy a téesztagoktól vásárolt egyedek tejhozama a gyenge takarmányozás következtében csökken... A megyei igazgatóság állattenyésztéssel kapcsolatos intézkedéstervéből kiírtunk néhány, hatásosnak ígérkező, részben már megvalósított eljárást . Az állatlétszám emelésével szorosan összefüggő legfontosabb problémacsoportokat felosztották az igazgatóság szakemberei között, egy-egy probléma megyei szintű nyomonkövetését tehát egyetlen ember végzi. Tíz naponként ellenőrzik a fedeztetési, fogamzási, ellési grafikonok betartását. Havi munkaelemzéseket tartanak a termelőszövetkezeti elnökök bevonásával, s ezeken az állatállomány és az innen származó áruk értékesítésének helyzetét elemzik. Szigorú selejtezést végeznek, a tenyésztésre alkalmas üszőket kivonják a hizlalási folyamatból, a kiselejtezett teheneket hizlalásra fogják. Mind a tejtermelést, mind a húsáru előállítását igyekeznek fokozatosan szakosított farmokon, illetve részlegeken megoldani... CSÍKSZEREDÁBAN dr. HOLIRDA FLORIN, Hargita megye mezőgazdasági igazgatóságának aligazgatója tájékoztatott az évtizedek során hírnevet szerzett itteni állattenyésztés jelenlegi helyzetéről, az ez évi feladatokról . — Tanulmányt készítettünk, s ezt eljuttattuk központi szerveinkhez. Eszerint 14 millió lejes hitelre lenne szükségünk, hogy a szükségelt mértékben tudjunk vásárolni tehenet és üszőt, tudjunk építeni istállót annak a több mint 6000 darab tenyészállatnak, amellyel — a terv szerint — Hargita megye szarvasmarha állománya ez év folyamán gyarapodik. Ezenkívül körülbelül 8 millió lej értékű műtrágya pótkiutalást is kell igényelnünk, s ehhez természetesen a szükséges pénznyelőket. Az elmúlt évi rossz termés következtében egész sor termelőszövetkezet pénzügyi helyzete jelenleg olyan, hogy saját erejéből nem tud eleget tenni tervfeladatainak. Éppen ezért igényeltük a már említett központi hiteleket. Hargita megye mezőgazdasági területének körülbelül 70 százalékát az állattenyésztés hasznosítja. Csak a kaszálók és erdei legelők területe több mint negyedmillió hektár. Ennek az óriási területnek jórésze azonban — mivel a legelő- és kaszáló takarítást jónéhány évig elhanyagolták — beerdősödött, illetve a beerdősödés veszélye fenyegeti. A fű- és a széna-hozam igen alacsonynak mondható. A terület feljavítása most már halaszthatatlan teendő. Külön feladat az állattenyésztési terv teljesítésének a keretében a gyengébb téeszek megsegítése. Biztos vagyok benne, hogy az erős termelőszövetkezetek saját erőforrásaikra támaszkodva teljesíteni tudják a tervet. Tusnádon, Csíkszentmáronban, Székelykeresztúron, vagy Galambfalván eddig sem okozott gondot ez, minden évben teljesítették az előirányzatokat, most is így lesz. De Alfalu 183darab szarvasmarhát kell hogy vásároljon, a szárhegyieknek 180-at, Kissolymosnak 84-et, Csomafalvának 164-et kell a szabadpiacról beszereznie, hogy eleget tehessen kötelezettségeinek. Szeretném hangsúlyozni : nem arról van szó, hogy Hargita megye állattenyésztése nem tudja teljesíteni állami tervét, hiszen a tervmutatók alaposan átgondoltak, a megye lehetőségeiből indulnak ki. Mi mindent megteszünk, hogy ez a terv — amely további perspektívákat nyit állattenyésztésünk előtt — valósággá váljon. Viszont azt is körvonalazni szerettem volna, hogy milyen természetű és mértékű segítségre van szükségünk mindehhez, AHOL A TERVTELJESÍTÉS NEM OKOZ GONDOT Bár az 1969-es év a mezőgazdaság szempontjából kedvezőtlen volt, a kerelőszentpáli (Maros megye) termelőszövetkezet eleget tudott tenni szerződéses kötelezettségeinek, a terv legfontosabb mutatóit is teljesítette, s állatállományának (melynek létszáma nagyobb mint a tervezett) jelenleg száz százalékban biztosított a takarmányalapja. Ezévi tervük a szarvasmarhaállományban nem irányoz elő jelentős gyarapodást, ezen belül azonban a tehenek száma 52 darabbal nő. A termelőszövetkezet elnöke biztosított arról, hogy ez nem jelent különösebb nehézséget, saját állományukból el tudják végezni a tervezett kiegészítést. A termelőszövetkezet állatállománya három helyen : Szentpálon, Búzásbesenyőn és Dellőn van elszállásolva. Az új szervezési keretnek megfelelően Szentpálon létrehozták az állattenyésztési vegyesfarmot, amely tejtermeléssel, növendékhízlalással, sertéstenyésztéssel és baromfival foglalkozik, ez utóbbi két ág azonban felszámolás előtt áll. A farmvezető mérnök véleménye szerint a kijelölt földterület elegendő az állatok takarmányozásához. Az évkezdés igen biztató, a januárra tervezett 21 borjú helyett például 27 született, árutejtermelési tervüket 55 hektoliterrel szárnyalták túl. Bár a tervteljesítés körül nem lesznek problémák, ez nem jelenti azt, hogy Kerelőszentpálon minden a legsimábban megy majd ebben az évben. Kovács Albert elnök arról panaszkodott, hogy némely esetben a mezőgazdasági igazgatóság vezetői türelmetlenséget és bizonyosfajta értetlenséget tanúsítanak nehézségeik meghallgatásával, megoldásával szemben. Baromfitenyészetüket pár évvel ezelőtt többszázezer lejes beruházással hozták létre. De ebben az évben meg kell kezdeni a felszámolást Az épületeket borjúhízlaldának akarják átalakítani, ehhez azonban még nem kapták meg a jóváhagyást. (Hasonló értetlenséget tanúsított az igazgatóság a cukorrépa- és a lenterület megállapításakor is — amikor pedig minden arra vall, hogy nyilvánvalóan a téesz oldalán volt a méltányosság). Szervezési téren nehézség a besenyői és dellői brigádosok helyettesítése, akik életkorukra hivatkozva lemondtak, a helyükre eddig még nem akadt megfelelő ember. HA KAPUNK SEGÍTSÉGET A tordaszentmihályi mtsz-hez három falu : Szentmihály, Mészkő és Sinfalva mezőgazdasági dolgozói tartoznak. Mindhárom helységben vannak a termelőszövetkezetnek állatai, s még csak azt sem lehet mondani, hogy valamilyen különösebb rendszer, elképzelés szerint lennének elosztva. Itt is, ott is van szarvasmarhából is, juhból is, lóból is. Az állattenyésztési farmot megalapították, de úgy, hogy automatikusan minden állatot, minden állattenyésztési brigádot hozzácsaptak. A terv a tehenek létszámemelésénél igen nagy: 493 főről 645-re. De ebben a 493-ban vannak olyan egyedek, amelyeknek csak a nevük tehén. Mészkőn például — eldugva — az egyik istállóban 31 darab olyan „tehén" van, amely hónapok óta egyetlen liter tejet sem adott, s amely 6,7 fedeztetés után sem maradt vemhes. Mégis tartják ezeket az egyedeket. Az aranyosgerendi termelőszövetkezet állatállományának szálastakarmány szükséglete csak 30 százalékban biztosított, ez mégsem akadályozza meg az állatgondozókat hogy pocsékolják az állatoknak szánt eledelt. A lucerna, széna megpenészedett, s az amúgy is gyenge minőség tovább romlik azáltal, hogy etetés előtt az istállók elé, közvetlenül a sárba ürítik a szekerekről. Valószínű, valamilyen előzetes „áztatást” akar ez az eljárás helyettesíteni. A termelőszövetkezetnek ez évben 146 darabbal kell gyarapítania tehén- és vemhes üsző állományát. A mérnök szavait idézzük — Csak akkor tudjuk teljesíteni a tervet — mondotta CIUPERCESCU MARCEL —, ha 800 000 lej értékű állami hitelt kapunk. 600 000 lej a tehenek vásárlásához szükséges, 200 000 lejre pedig újabb férőhelyek biztosítása érdekében van föltétlenül szükségünk. egy példát idézzünk : a csíkszentimreiek nagyjából hasonló állomány mellett valamivel kisebb előirányzott létszámnövekedést teljes egészében saját erőből, vásárlások nélkül akarják és tudják megoldani). AZONOS LEHETŐSÉGEK, ELTÉRŐ GONDOK Kibéd, Parajd, Korond — a három Küküllő menti község természeti viszonyai nagyjából azonosak, legalábbis, ami az állattenyésztés lehetőségeit illeti. Mindhárom helyen meglehetősen nagy kiterjedésű erdei legelők és kaszálók, jófűvű árterületi rétek és kevés szántó szolgáltatja a takarmányalapot, és mégis a három termelőszövetkezet eredményei is, gondjai is elég nagy eltérést mutatnak. A ,legmagasabb” a tejhozam a leggyengébb természeti, éghajlati viszonyokkal rendelkező Korondon : 1315 liter az elmúlt évben. Parajdon a takarmányozott tehenenkénti tejhozam 1200 liter volt, a Maros megyéhez tartozó Kibéden pedig mindössze 872 liter. Az erre az évre szóló tervek pedig a következő képet mutatják : Korond 1300 liter, Parajd 1150 liter, Kibéd 1200 liter. Gondoljuk, a megvalósítások és az erre az évre tervezett mennyiségek összehasonlítása önmagában is beszél. Szálastakarmánya a két Hargita megyei téesznek elegendő mennyiségben van, a kibédiben csak 58 százalékban fedezi a készlet a szükségleteket. Mindhárom termelőszövetkezetben gondot jelent a hizlaláshoz — de még a tejtermelésben is — nélkülözhetetlen koncentrált takarmány. A korondiaknak és parajdiaknak több ezer kilogramm kiutalt vagy járandóságos kukoricájuk és korpájuk az elmúlt év végén a fogyasztási szövetkezetnél, illetve a megyei raktárban maradt, mert nem volt pénzük a megvásárláshoz. A legnagyobb tehénállomány-szaporulatot a köröndi téeszekben kell megvalósítani, ami véleményünk szerint nagy feladat elé állítja a termelőszövetkezeteket. Nehéz feladat előtt állanak a parajdiak is (116-ról 180-ra), SZABÓ ALBERT agrármérnök ennek ellenére lát lehetőséget a megvalósításra. Véleménye szerint legfennebb 15 darab állatot kell vásárolniuk. A kibédi elnök is bizakodó. Viszont az egyik helyen sem hallottunk olyan elképzelésekről, amelyek nagyhozamú takarmánynövénytermesztésről, silók építéséről, korszerűbb takarmány előkészítéséről, vagy a gondozók szakmai tudásának javításáról intézkednének. Pedig sok a tennivaló. Parajdon Segesvár környéki juhászokkal akarnak export-bárányt hizlalni, Korondon a tagok nem engedték meg a káposzta besilózását, de a tehenek mellett máshonnan hozott gondozók vannak. Kibéden április 1-ig elegendő a takarmány, januárban a tejtermelési tervet nem teljesítették. A termelőszövetkezetekben, de még inkább az illetékes aligazgatókkal folytatott beszélgetések során többször is szóba került a központi szervektől igényelt támogatás, mint az ezévi terv teljesítésének nélkülözhetetlen tényezője. Többször is szóltak a pénzhitelekről, ______________ amelyeknek folyósítása nélkül lehetetlen némely termelőszövetkezetben az állatállomány tervezett növelése. Ezért — és a probléma országos szinten való megvilágítása céljából tartottuk szükségesnek látogatást tenni a Mezőgazdasági és Erdőgazdálkodási Minisztériumban és az illetékes alminiszter, „...az állattenyésztés fejlesztése és az állati eredetű termelés növelése igen nagy jelentőségű a mezőgazdaság előrehaladása, a lakosság életszínvonalának emelése szempontjából. Mint ismeretes, az erőteljes állattenyésztő szektor a belterjes, korszerű mezőgazdaság legsajátosabb ismérve. ... a legkomolyabb Intézkedéseket kell tennünk az állattenyésztés minél gyorsabb fejlesztéséért“ NICOLAE CEAUSESCU (Az RKP KB március 17-19-i plenáris ülésén elhangzott beszédből) MIT MONDANAK A MEZŐGAZDASÁGI UB IGAZGATÓSÁG SZAKEMBEREI: A FELADATOK NAGYOK, DE TELESÍTHETŐK HOGYAN LÁTJÁK A HELYSZÍNEN 2. AZ ÁLLATÁLLOMÁNY ALAKULÁSÁNAK KILÁTÁSAIT A CÉLKITŰZÉSEK ELÉRÉSE NAGYOBB ERŐFESZÍTÉSEKET IGÉNYEL 3 . a központi szervek álláspontja s LESZ HITEL, DE JOBBAN KELL GAZDÁLKODNI Hargita, Maros és Kolozs megyék tehénállománya — mint az elmondottakból kitűnik egyetlen év — az 1970-es — folyamán több mint harminc százalékkal, azaz körülbelül 26 000 darab egyeddel kell hogy gyarapodjon. Mivel a terv teljesítése gyakorlatilag a termelőszövetkezetekben történik, a megyei igazgatóságokon tett látogatások után felkerestünk néhány élenjáró, közepes és gyengébben működő téeszt is, hogy a helyszínen is tájékozódjunk az állatállomány alakulásának 1970-es kilátásai felől. Véleményünk szerint ekkora hitel túlságosan nagy. Ha alaposabban felkutatják az állomány saját erőből történő gyarapításának lehetőségeit, minden bizonnyal találnak ilyent is. Elvégre a 404 darab tehén után számított 26 egyedes gyarapodás nem lehet a lehetőségek végső határa. (Hogy csak ION MOLDOVAN elvtárs véleményét kikérni: Elsősorban aziránt érdeklődtünk : Van-e lehetőség nagyöszszegű hitelek folyósítására tehén- és előhúsi üsző vásárlására? — A napokban hoztuk a megyei mezőgazdasági igazgatóságok tudomására, hogy a központi párt- és állami szervek gondoskodása folytán a termelőszövetkezetek rendelkezésére olyan volumenű hitelt bocsátanak, amekkorát éppen igényelnek, természetesen azzal a kikötéssel, hogy az egész összeget tehén, illetve üsző vásárlására fordítsák. A nagyösszegű pénzügyi hitel folyósításának célja : néhány év leforgása alatt majdnem a kétszeresére emelni a téeszek tulajdonában levő tenyészállat-állományt. Ebben az évben az állami terv értelmében országos viszonylatban a termelőszövetkezeteknek több mint 150 000 darabbal kell növelniük tehénállományukat. Ugyanilyen méretű gyarapodást irányoznak elő az elkövetkező évek előzetes tervei is. Többen is felvetették termelőszövetkezeti és megyei szinten a takarmányalap biztosításában mutatkozó nehézségeket. Erről mit tudna mondani alminiszter elvtárs? — A termelőszövetkezeti állattenyésztés rendelkezésére álló földterület (legelők, kaszálók, szántóföld) értékesítésében még igen nagy tartalékokkal rendelkezünk országszerte, s ez alól a szóbanforgó három megye sem kivétel. Anélkül, hogy növelnék az állattenyésztés rendelkezésére álló földterületeit, sokkal a jelenlegi létszám fölé lehet emelni a téeszek állatállományát. Az a helyzet ugyanis, hogy némely megyében jelentős területeket fenyeget a beerdősödés veszélye, ezeken a kaszálókon a szénatermés szinte a nullával egyenlő. Különleges eljárások alkalmazása nélkül is el lehet érni a szénahozam megduplázását. Sok hanyagság van a betakarított száraztakarmány kezelésénél, tárolásánál. Itt is nagyok a tartalékok. S még egy káros jelenség : az állattenyésztési részlegek számára, a takarmánytermesztésre kijelölt földterületek általában a leggyengébb minőségűek, holott köztudomású, hogy a szántóföldi takarmánynövények rendkívül érzékenyen reagálnak a talaj minőségére, a gondozásra, s óriási különbségek lehetnek a terméseredményekben. Meggyőződésem, hogy ha a termelőszövetkezetekben lelkiismeretesebben viszonyulnak a takarmányalap biztosításának életbevágóan fontos problémájához, a jelenlegi földalap bőségesen elegendő. — Hargita megyében említették az állattenyésztésnek szánt műtrágya-mennyiség növelésének a szükségességét... — Véleményem szerint a termelőszövetkezetek nagy részében kialakult egy olyan módszer a műtrágyával való gazdálkodásban, amely rendkívül előnytelen az állattenyésztés szempontjából. Egyszerűen „elspórolják" a műtrágyát a takarmánynövényektől, s elenyésző mennyiséget juttatnak a kaszálókra, hogy a legelőkről ne is szóljunk. Bármenynyi műtrágya állhat egy téesz rendelkezésére, bármennyivel is növekedne a juttatott mennyiség egyik évről a másikra, az állattenyésztés nagyjából változatlan mennyiséget kapna belőle. A termelőszövetkezetek igen tekintélyes része húzódozik a szarvasmarhatenyésztéstől, s különösen a tehéntartástól, tejtermeléstől. Nem jövedelmező — mondják. S valóban nem az, 1000-1500 literes évi tejtermeléssel egyedenként. De hol van ez a lehetőségektől !... Célkitűzésünk világos : nagyméretű állománygyarapítás, az állattenyésztés súlyának a növelése a téeszeken belül. Ahogy nő az állattenyésztés részaránya a szövetkezetben, úgy növekszik a fontossága is, s lesz egyre égetőbb szükséglet a rentabilizálás, a jó gazdálkodás itt is... . ELŐRE 3. oldal A falvakon, megyeszékhelyeken és a minisztériumban tett látogatások konklúzióit talán a következőkben lehetne röviden összefoglalni : A tervfeladatokat mindenképpen teljesíteni kell. Ezt kívánja az ország, a lakosság érdeke, ezt kívánja minden téesz érdeke is. A feladat teljesítése komplex, tudják ezt a tervet kidolgozó állami szervek is, éppen ezért minden anyagi és más természetű segítséget megadnak. Ez nem jelenti azt, hogy a téeszek várakozó, kényelmi álláspontra helyezkedhetnek. Merészen, lelkiismeretesen és okosan kell keresni a minden bizonnyal létező és fellelhető, a konkrét adottságokban és a hagyományokban rejtőző lehetőségeket. Kálmán Gyula