Előre, 1970. június (24. évfolyam, 7019-7043. szám)

1970-06-06 / 7023. szám

ELŐRE 4. oldal SIKER A közelmúltban történetének emlékzetes eseményét élte át a nagyvárdi filharmonikus zenekar : megalaklása óta először lépett fel külföld 3°e, s mindjárt egy tekintélyes mei hagyománnyal rendelkező prágban, igényes közönség előtt, német Demokratikus Köztársaságon. Turné után Aczél Ervin karmestrel beszélgettünk. — Hogyan kapta éppen Nagyvárad a meghívást ? — Múlt év nyarán az NDK- in, Suhl városban vezényeltem, s kár az ottani karmesterrel tervezi el közösen a két város — Suhl Nagyvárad — zenebarátságát, a ■t zenekar kölcsönös vendégszeplését. Az a meggyőződés vezetett, hgy a tapasztalatcsere mindkét vásban tevékenykedő filharmóniamára csak hasznos, tanulságos net. Ősszel, a hangversenyévad egnyitásakor már nálunk —, s Vácion kívül még Szatmáron és Aradn — muzsikáltak NDK-beli baráink. Most, májusban, mi viszonozk vendégszereplésüket, s megvolt a különös szerencsénk is, hogy ngversenykörutunk egybeesett aüringiai Zenei Napokkal, a Nost Demokratikus Köztársaság zei életének e fontos eseményével, ign a mi zenekarunkat vezényeli négy város hangversenydobosán, Miron Rafiu váradi karmes■kollégám helyi zenekarok élén lett fel. — Milyen élményeket szereztek ? — Maga a vendéglátó város, Suhl ország nyugati határán fekszik, fősorban ipari városnak mondha Meiningennel ellentétben, ahol aton felléptünk, s amely impáns és nagymúltú kulturális életé- nevezetes. Szerepeltünk még Ichburghausenben és Sonnebergben az utóbbiról viszont azt jegyezni meg, hogy itt található a világ vetlen játékmúzeuma. Jellegzetes német kisvárosok ezek, rendeltek, civilizáltak, urbanisztikailag adkívül fejlettek. Mindazonáltal nyilván nem a faztikai élmények voltak a legfonsabbak számunkra, hanem az a cd, ahogyan a közönség fellépőnket fogadta. Az az elismerés, mert külföldön tapasztaltunk, ösztönhatással lesz munkánkra a jövő — Mit értékeltek különösképpen a nagyváradiak játékában ? — Műsorunkon szerepelt Toduta vertimentója, Arcu Valentin szójátékával ; Haydn C-dúr gordoni versenye. Ez az 1950-ben felfedett és épp a mi Aldulescunk által tágsikerre vitt zenemű, továbbá Belhoven Eroicája. Ezenkívül körvonatra előadtuk Enescu Első Ioán rapszódiáját. A közönségre elsorban maga a román muzsika hakorolt nagy hatást. Beethoventerpretálásunkkal kapcsolatban a akkritika kiemelte, hogy értelmese inkább klasszikus volt, a néet Beethoven-értelmezésnél kevésé romantikus. Az elismerés, amely— Engedjen meg végün egy személyesebb jellegű kérdést, mint karmester, merre járt eddig és hová készül ? — Az utóbbi két évben sok helyen vezényeltem, az NDK-n kívül Jugoszláviában, Hollandiában, Lengyelországban, különböző meghívásokra. Ezután egy jugoszláviai, lengyelországi és csehszlovákiai út következik, illetve Hollandia, ahol román műveket vezénylek rádió-felvételre, a holland rádió zenekarával. Bölöni Sándor MŰVELŐDÉS AZ ELSŐ KÜLFÖLDI vel a közönség a mi Beethoven-előadásunkat jutalmazta, nagy örömöt jelentett számunkra. A belgrádi, illetva az újvidéki Nemzeti Színház, majd az Atelier 212 után ebben az évben a nemrég elhunyt európai hírű belgrádi rendező, Bojan Stupica Drámai Színházát látta vendégül Bukarest. Egyetlen szóval: Stupica együttese művész-színház, erre tapogatózás nélkül könnyen ráhibázhatunk, pusztán több évi műsora alapján, amely következetesen és szigorúan irodalmi Vendégünk volt BOJÁN STUPICA SZÍNHÁZA repertoárra épült 1946-tól, az alapítás évétől máig. Mégis, ezen a műsoron olyan különböző művek szerepeltek, mint a Dundo Maroje, Krleza Agóniája vagy Brecht Kaukázusi krétaköre — vajon hogyan alakították a választott szerzők Krlezától Brechtig és Ben Johnsontól Peter Weissig a színpadi stílust ? Erre csak következtetni lehet a vendégjáték két előadásából, amelyek közül teljes értékű színházi élményt sajnos egyik sem nyújthatott, mert mindkét alkalommal nem igazi drámát, hanem csak dramatizált regényt láttunk a színpadon. És különös módon, bár Vera Crvencanin Krleza dramatizálása, Az ész határai volt a gyengébb, mert a regénynek szinte csak a sematikus vázát mentette át a színpadra, ez az előadás volt érdekesebb, és érezhetően sokat köszönhetett a rendezőnek, Mata Milosevicnek, aki a vázlatos regénycselekményt jól összefüggő epikus jelenetsorrá forrasztotta. Ez az epikusság, a szó brechti értelmében, egész látásmódjára jellemző volt, és néhány kitűnő színpadi megoldás született belőle. Az egykori kisváros panoptikumba illő alakjait kissé mereven, mint valami bábukat mozgatta, s mintegy varázspálcával kényszerítette megszólalásra őket, például egy nagy bankettasztal körül, amikor a vendégek monologizálva, egymás jelenlététől nem zavartatva csak nekünk, nézőknek pletykálják ki egymást, vagy a színpad közepén — mint a kisvárosi korzón — körbe sétálva szórják rágalmaikat az egyetlen tiszta jellemű emberre, aki a korrupcióval szembeszáll, s akit végül az őrültek házába juttatnak. Ezt a főszerepet kitűnő színész, Ljuba Tadic játszotta, szintén inkább a nézőtér felé fordulva, s legsúlyosabb panaszait úgyszólván csak nekünk mondta el, mint aki tudva tudja, hogy környezetében úgyis süket fülekre talál. Goncsarov Hétköznapi történetét Viktor Rozov alkalmazta színpadra, s ez már sokkal íróibb munka, bár dramaturgiailag elég lazán összeillesztett jelenetekből épül fel. Lola Vlatkovic rendezése játékosabb volt, eleven és jó ritmusú, de kevésbé szigorúan felépített. Ennek az előadásnak a fő vonzóereje a színes játék volt, elsősorban az oblomovi jellemű ifjú Adujev , Misa Janketic és ellen-oblomovi, céltudatos nagybátyja , Steve Zigon kettőse. Az utóbbi ritka érdekes arcú és intelligenciájú színész, aki a realista játék magasiskoláját mutatta be s ha fiatalabb partnere hajlott is a túlzásokra, mindkét kulcsalakítás a világos, kristálytiszta szerepértelmezés legjobb színpadi példái közé tartozott. Talán nem tévedünk, ha a Goncsarov-előadásban fedeztük fel azt a szilárd realista alapot, amelyre az együttes más, merészebb teljesítményei is felépültek. Kacsir Mária AZ ÉLET EGYENSÚLYAI (Folytatás az 1. oldalról) verődnek — és máris egész iszonytató méreteiben előttünk van egy olyan pusztulás képe, amely más erkölcsi konstellációkban, más társadalmi körülmények között rombadönthet egy egész civilizációt. Ilyesmi sokszor lejátszódhatott már az emberiség történetében. Azért lehet ma annyi dolga a régészeknek, azért van a föld mélye tele romokkal. Tele városokkal, amelyeket sohasem építettek újjá, s amelyek közül mint a megtámadott szervezetben, a gócos rész környezete tovább bomlott, pusztult minden szomszédos szövet. Ezért akkora a hatásfoka az erkölcsi segítségnek is, s ezért tisztelhetjük azokat a kis önkéntes iskolásfiúcsoportokat is, akik fölkerekednek itt Kolozsváron, hogy reggeltől délutánig kimenjenek Désre és a romok között segítsenek menteni. Mégha munkájuknak semmi kimutatható anyagi haszna sem volna, akkor is épít az erkölcsi súlyával és azt sugallja a kárt szenvedetteknek, hogy érdemes mindent helyrehozni. Persze, mint mindig, most is szembeszökő, hogy minden éremnek két oldala van. Egyesek hajlamosak vagy csak az egyiket, vagy csak a másikat meglátni, vagy pedig éppenséggel félóránként átesni egyik véglet hangulatából a másikba. Az élet maga figyelmeztet aztán józanul az arányérzék és meggondoltság fontosságára. Meg kell ebből érteni, hogy csakis az egész szocialista társadalom pártirányította szervezettsége és a tudományos megalapozottság képes védelmet nyújtani a külső természet és a belső, az emberi természet veszélyessé válható esetlegességével szemben. Persze, vakság volna nem számításba venni, hogy a nagy veszélyekben mind a két emberi magatartás megnyilvánul : a tömegméretű áldozatvállalás és iéhol az önző haszonlesés is. Évtizedes nevelőmunkánk gyümölcse, hogy nálunk mindez mennyiségileg nem egyenlő mértékben mutatkozik meg — a segítőkészség, a szolidaritás általános, óriási méretű, a kicsinyesség elenyésző. Szocialista nemzetünk fiai — románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek — szorosan a párt köré tömörülve az erkölcsi-politikai egység lenyűgöző példáját szolgáltatták ezekben a napokban. Csak növekszik fájdalmunk, amikor látjuk, hogy a megmaradt ártól, vízmosástól, suvadástól nem sújtott részeken milyen dús, ragyogó, *yiy°s..a növényzet. Hogyha nem csoda isteni termésünk lenne az idén. Amint Vásárhelyen, a Szabadi uton járkálva, a pusztulás méreteit mérlegelem, mellém lép egy idősebb ember : ,,Nem ért váratlanul, kérem. Figyelje meg ezt a kis patakot, amely a református templom alatt folyik. Régebben ez mindig száraz volt, ha nem esett eső. De három éve állandóan víz folyik benne, télen-nyáron teli van. Változik, kérem, a belsejéből az egész világmindenség". Igen, lehet, hogy az elmúlt szárazabb időszakokban a folyómedrek feltöltődtek, a partok alacsonyabbak lettek. De akárhogy is van, az egész természetet, mely kizökkent helyéről, csakis a társadalom összesített, összehangolt ereje tolhatja megint a helyére. A társadalom pedig nemcsak a vizek, de az emberi erkölcs csatornázása, szabályozása útján fejlesztheti tovább ehhez az erőtartalékait. Ahogy névtelen, kopár hegyoldalak jelentéktelen négyzetmétereiről a csörgő nedvességből pillanatok alatt gátszakító áradat csapódik össze, ugyanúgy a társadalom ereje is, a felébredt öntudat is hihetetlen magasba csapó energiahegyekben jut kifejezésre. SZABÉDI-A TANULMÁNYÍRÓ A tanulmányíró* Szabédi azonos a költővel és az elbeszélővel. A gondolkodó szól itt is, meg amott is, a gondolkodó, aki egy sajátos, magformálta dialektika módszerét feisszti tovább a marxista filozófia elajátításáig. Akárcsak verseiben és ovelláiban, irodalomelméleti, verstni, irodalom- és művelődéspolitikai mnulmányaiban is a vívódó, töprenő, a folytonos megvilágosodás és ismerés izgalmában élő költőtudós ja az önálló, eredeti gondolkodás, méretbirtoklás intellektuális kavidregényét. Módszere szakráteszi, fogalmak elemző, szabatos tisztáására törekszik, vitapartnerét ellentmondásokon éri (vagy ellentmondására élezi mások nézeteit), hogy után érvek, bizonyítások hadrendjéel tudatosítsa felfedezett igazságait. Az eredetiséget tartotta a véleményalkotás legfőbb kritériumának : senki sem gondolkozhat más kiesett, a »szellem emberének« sem lett az a feladata. A szellem embere sok maga helyett gondolkodhat, aonban mérlegre teheti a más gondkozását, kifürkészheti az idegen meggyőződések jármában botorkáló filfiók valódi meggyőződését. Nem gazságok termelésére és propagálóára, hanem igazságok felfedezésére s tudatosítására kell törekednie." Ez az őszinte és tanulmányaiban megvalsított szándék emeli a gondolkodót a költő mellé. Következtetései, eredményei lehetnek hibásak, túlhaladotak, megalapozatlanok vagy félreérettek, bár még ezekben is ott fénylik az újat, az igazat kereső gondolkodónak a tiszta szándéka, az igazságnak egy-egy csilláma. A fiatal (és a férfi) Szabédi nagy* Kép és forme. Esztétikai és verstani tanulmányok. Irodalmi Könyvkiadó, Bukarest, 1969. fokú etikai racionalizmus igézetében élt és alkotott, ezt a szemléletet kívánta a harmincas-negyvenes évek fordulóján — a nagy világnézeti misztifikálások és ködösítések idején — a korszerű gondolkodás alapjává tenni. Tanulmányai egész sorában ágyazza, szélesbíti ennek a gondolkozásnak a medrét. A társadalmi mámornak éppoly elszánt ellenfele, mint az egyénben lappangó irracionális hajlamoknak, indulatoknak, előítéleteknek. Következetesen és szívósan arra törekszik, hogy a népiséget meg KÖNYVEK szabadítsa a „bűbájosok” torzításaitól, a romantikus vadhajtásoktól. Szabédi rendkívüli veszélyt lát a második világháború előtti években a népi állapotot, falut eszményítő népiességben, mert az az elmaradottságot emeli követendő példává. A népiség igazi tartalmát Szabédi szerint a magyarság és Európa szintézisében kell megtalálni. „Népdalokkal nem lehet országot kormányozni" — írja a negyvenes évek elején, amikor egyesek úgy vélték, hogy a magyar népi műveltség elterjesztésével egycsapásra megoldódik minden nemzeti, társadalmi probléma. A felszabadulás után a tévedésekkel szembenéző önvizsgálat során (Vezessen a párt) érik meg Szabédiban a marxizmussal való azonosulás, a dialektikus materializmus elsajátítása, melyre verstani és irodalomelméleti vizsgálódásait alapozza. Kiss Jenő Kormos üvegen című kötetéről szólva már a harmincas években a magyar verselés reformjának távlatairól elmélkedik, „alkalmassá tenni a magyar nemzeti versidomot egygondolatibb líra számára". Ebben útja Szabédi a feladatot. Később ezt az elméleti elképzelését a magyar verselés történeti fejlődésével szembesíti és egész könyvet ír A magyar ritmus formái címen. Eredményeivel lehet vitázni, hiszen épp ő kínálja erre a nyitott kapukat, logikájának, gondolkodásának eredetisége, etikai tisztasága azonban kétségbevonhatatlan. A magyar ritmus eredetéről és mibenlétéről Szabédi olyan nagy nevek után, mint Arany János, Négyessy László, Horváth János, Németh László tudott újat mondani. Valójában Arany János ritmus elméletének materialista magvát fejleszti tovább Gábor Ignác és Németh László újabb eredményei alapján. Szabédi figyelmét arra összpontosítja, hogy bebizonyítsa milyen anyagi, nyelvi tényeken alapul a ritmus, amely szerinte időbeli folyamatok mozgásformája. Az idealista nézetekkel ellentétben (néha túlzottan polarizálva a verstani elméletek ideológiai hátterét) határozottan amellett foglal állást, hogy a vers ritmusának nincs a versbeli beszédtől független léte, a vers ritmusa a versben beszéd természetes tulajdonsága. Különös örömmel karolja fel Arany Jánosnál a gondolatot, hogy a magyar ritmus mindenek felett értelmes ritmus, ami azt jelenti, hogy a magyar verssor hangzott tagolódása a verssort alkotó mondat mondattani tagolódásának következménye. Szabédi erre építi egész ritmuselméletét ; végső következtetése, hogy a magyar vers ritmusának alapja a közönséges, mindennapi beszéd ritmusa, ezt fedezi fel mind az egyszerű, mind az összetett sorképletekben. Érdemes felfigyelni arra is, hogy Szabédi a marxista vizsgálati módszerrel teljes összhangban elsőként kísérel meg matematikai elvonások alapján, képletekben definiálni egyes verstani alapfogalmakat, mint például a hangsúlyt. A strukturalista vizsgálati módszert minden bizonnyal ösztönösen sejtette meg, ha egyáltalán annak tekinthetjük egzaktságra törő tudományos kísérletét. Nem lenne nehéz efféle tendenciákat fedezni fel a költői képről szóló fejtegetésében sem. Szabédi a lenini tükröződés elvi alapjaiból indul ki, de alkotó módon értelmezi újra a marxista esztétikának ezt a sarkalatos kérdését. Az élő, dinamikus gondolkozás indulatainak enged, amikor lépésről-lépésre haladva bontja, bogozza, szélesíti a fogalmakat, keres és talál újabb és újabb összefüggéseket a jelenségek között. Mennyire jellemző eredeti látásmódjára, hogy még az annyira kitaposott, egyes dogmatikus értekezések által agyoncsépelt témában is új dolgokat tudott mondani. Mindenekelőtt újszerűen nyúl a kérdéshez, dialektikusan kutatja a tartalmi és formai elemek korrelációját s ugyanakkor a marxista esztétika területén még ismeretlen képstruktúrák (ideografikus kép, jelzés, jelkép, metafora, típus, a teljes kép) egész rendszerét fedezi fel. A racionalista gondolkodó a marxista filozófiában találja magát igazán elemében. Okfejtése mintha csupa axiómákra épülne, azonban semmi lazaság, semmi sem marad bizonyítatlan. Alaptétele, hogy csak a társadalmilag meghatározott eszmét tartalmazó kép tekinthető művészi képnek. A költői kép nyelvi meghatározottságát illetően Szabédi új és ma is érvényes megvilágításba helyezi ezt az alapvető fontosságú művészi közlésformát. Kedvelt kutatási területe volt az élő nyelv. Nem véletlenül jutott el a szófejtő kísérletektől a magyar nyelv eredetének vizsgálatáig. Gyakori eljárása (néha tévedéseinek forrása), hogy egy munkahipotézisből, tetszetős, költői invencióval megérzett ötletből indult ki, s ehhez keresett példákat, bizonyítékokat. A felfedezés izgalma azonban némelykor annyira elragadta, hogy a korábbi feltevéseket tényekként kezelte, költői szabadsággal hajlította bizonyításait feltevéseihez. Különösen a nyerészkedő Szabédin vett erőt a könnyű feltevések és felfedezések mámora. Izsák József ÚJABB NEHÉZ ERŐPRÓBA ELŐTT ÁLLNAK LABDARÚGÓINK MA GUADALAJARABAN ROMÁNIA-CSEHSZLOVÁKIA Nyolc év után ismét ünnepelt Brazília. A mérkőzés rég véget ért, de Rio de Janeiro utcáin hatalmas tömeg éjjelig tartó karnevállal, tűzijátékkal ünnepelte meg kedvencei győzelmét 1962 óta, amikor Brazília utoljára nyert világbajnokságot, nem volt ilyenre példa a dél-amerikai fővárosban. Ami igaz igaz, a braziloknak rég nem volt olyan válogatott csapata, amely az eredményes és látványos játékot ennyire szervesen tudta volna egybeötvözni, mint a mostani tizenegy. — Korai lenne Brazíliát máris világbajnoknak kikiáltani — írta a FRANCE PRESSE beszámolójában — de nem kevésbé igaz, hogy a cariocas-együttes nagyszerűen rajtolt az idei VB-n. Pelé és társai egymást múlták felül a technikai megoldásokban, a látványos akciókban , lesznek még szép mérkőzések ezen a világbajnokságon ! Pelé, bár fiatalos lendületéből valamit vesztett, megőrizte rugalmasságát, éleslátását és techniikai tudását, egy világklaszszis minden jellemző vonását. Gerson, ez a vérbeli játékos a támadásszervezésben felülmúlhatatlan volt, míg Rivelino veszélyes lövőnek bizonyult. És Jairzinho! Talán Garrincha sem volt nálánál eredményesebb szélső. Az ellenfelet, a csehszlovák csapat edzőjét JOSEF MARKOT is meglepte a brazilok nemvárt jó játéka : „Rég nem láttam együttest, így, ilyen fenségesen játszani.“ Megannyi dicséret, megannyi hízelgő nyilatkozat. Tény, hogy a brazil válogatott sikeresen kilábalt a sztnédokro.,„.,br.^,„4iélyezték az illetékesek. Ma már ismét ott vannak az élvonalban, s ha most újra közvélemény kutatást rendeznének a 16 edző körében, nem Cáles Smit, Kirify Ottlét Anglia kapná a legtöbb voksot, mint néhány nappal a megnyitó előtt. Mario Zagallo fiai mindent tudnak, amire a világbajnoki cím elnyeréséhez szükség lehet. „Ott leszünk a döntőben“ — JOAO SALDANHA kijelentése hónapokkal ezelőtt nagyképűségnek tűnhetett, de a volt újságíró edző szavai huszonnégy órával a találkozó után teljesen megalapozottaknak tűnnek. És ismét SALDANHAÉ a szó! „Ha Brazília világbajnok akar lenni, meg kell nyernie minden mérkőzését, hogy igazolja jó formáját. Előbb vagy utóbb úgy is találkoznunk kell az angolokkal és miért ne mindjárt a csoportmérkőzések során.“ Megjegyezzük: a nyilatkozat január 10-én, a 16-os döntő csoportbeosztásának sorsolása napján hangzott el. Míg Guadalajarában a brazil és a csehszlovák válogatott nagy csatáját vívta, Leonban mindössze ötezer néző volt kíváncsi Dávid és Góliát párharcára, az NSZK—Marokkó találkozóra. A biztos áldozatnak elkönyvelt marokkói együttes, akárcsak 1965-ban a Koreai NDK, majdnem meglepetést okozott. Az afrikai ország labdarúgói gyorsaságukkal és jó összjátékkal már az első percekben meglepték ellenfelüket, s a 21. percben, egy formás akció nyomár, megszerezték a vezetést. A nyugatnémet csapat csak hallatlan erőfeszítések árán tudott felülkerekedni, de a győzelmet jelentő gól csal a 80. percben esett. A marokkó együttes azonban nem adta fel a harcot és az utolsó másodpercre nagy akarással küzdött és bizonytalanná tudta tenni a mérkőzés kimenetelét. Az NSZK válogatottja mérsékelten szerepelt, korántsem nyújtotta azt, amit joggal elvártak volna tőle. Rendkívül tartózkodóan írnak a nemzetközi hírügynökségek az olasz válogatott bemutatkozásáról. A futballcsillagokban bővelkedő azzuri tizenegy nehezen boldogult az atlétatermetű svédekkel szemben, ismét azok a hibák ütköztek ki, amelyek a csapat kudarcát okozták a nyolcadik VB-n. Az olaszok elsősorban sztárokkal futballoztak és nem az összjátékra helyezték a hangsúúlyt. A csapat erőssége most is a jól záró betonvédelemben volt. A svédek többet támadtak, de eredménytelenül. A mérkőzés egyetlen gólját Domenghini rúgta a 15. percben. Belgium könnyű győzelmet aratott Salvador felett. A „vörös ördögök“ végig támadták a mérkőzést, de a közép-amerikai ország labdarúgói sem vallottak szégyent: csak tapasztalatlanságuk gátolta meg őket abban, hogy kiegyensúlyozott a hlm torrulllán ■irítólsni Általános következtetésként lehet levonni az eddigi mérkőzésekből, hogy a dél-amerikai csapatok ezen a világbajnokságon sokkal felkészültebben léptek pályára, mint négy évvel ezelőtt. A favoritok ugyan minden vonalon győztek, de csak a dél-amerikai csapatok játéka volt meggyőző. Brillíroztak a brazilok, de jól rajtolt Peru és Uruguay válogatottja is. Perunak már a VB előtt sokan nagy jövőt jósoltak. A csapat első világbajnoki szereplése Waldir Pereira, a népszerű Didi, a kétszeres világbajnokbrazil válogatott egykori csatárának az érdeme. A perui válogatott edzője néhány év alatt ütőképes együttest formált, amely a VB selejtezők során Argentína legyőzésével hívta fel magára a figyelmet. DIDI a Mexikóba való elutazás előtt a következőket nyilatkozta : „Két normát állapítottam meg játékosaim számára. Legjobb esetben érmesek leszünk, de a legrosszabb esetben sem szabad a neovíxWcíhez nJnhtlirt•-■ -«-J-Aé»—.-á—-. Peru szenzációs bravúrt hajtott végre : 0:2-ről, 3:2-re fordította meg a mérkőzés állását, s a jelenlévő szakemberek elismerően szóltak a csapat játékáról, amely a brazíliai és európai futball ötvözete. Bulgária legyőzésével a csapatnak megnőttek az esélyei, hogy ott lehessen a legjobb nyolc között. A szakemberek Uruguaynak is szép jövőt jósolnak az idei világbajnokságon. A REUTER kommentátora szerint a csapat egyenlő esélyekkel veheti fel a küzdelmet bármelyik együttessel, az is igaz azonban, hogy az Izrael elleni mérkőzés, éppen az ellenfél játékerejére való tekintettel, még nem mondhat sokat, így gondolkoznak a válogatott vezetői is. „Londonba azért mentünk, — mondották — hogy ne kapjunk ki, Mexikóba már győzni utaztunk.“ Feloldódott SIR ALF RAMSEY, az angol válogatott szövetségi kapitányának szűkszavúsága. Két nappal a Románia elleni találkozó után bővebben is hajlandó volt nyilatkozni a sajtó képviselőinek. — 1—0-ás győzelem jó eredmény számunkra — hangsúlyozta —, hisz tulajdonképpen csak ennyit akartunk győzni. Igaz nem volt könnyű, de a végén türelem kérdésévé vált az egész. A jól záró román védelemmel szemben játékosaim csak egyet tehettek: támadni, újra támadni és megszületett a gól is. Ellenfeleink nem titkolhatják, hogy elpuskázták egy meglepetésszerű, nagyon jó rajt lehetőségét.“ A Brazília — Csehszlovákia találkozót válogatott keretünk tagjai is megtekintették. Még a játék hatása alatt nyilatkozta MIRCEA LUCESCU a csapat kapitánya : „Rég nem játszottunk olyan jól mint az angolok ellen, s talán még nagyobb összpontosítással a döntetlent is kiharcolhattuk, volna. Tisztában vagyunk azzal, hogy a továbbiakban még nehezebb feladat előtt állunk, a brazilok sokkal jobbak az angoloknál és a csehszlovákok is bizonyára ki akarják köszörülni a Pelééktől elszenvedett súlyos vereség következményeit.“ Elkészült az első forduló statisztikája. Nyolc mérkőzésből csak egy zárult döntetlennel, összesen húsz gólt rúgtak a csatárok. A góllövő lista élén a brazil Jairzinho és a belga Van Moer áll egyaránt 2 góllal. Egy gólt rúgtak: Semmeling (Belgium), Dermendzsev, Bonev (Bulgária), Maneiro, Mujica (Uruguay), Gallardo, Champitaz, Cubillas (Peru), Hurst (Anglia), Domenghini (Olaszország), Petras (Csehszlovákia), Rhielino, Pelé (Brazília), Seeler, Müller (NSZK) és Holman (Marokkó). Egyetlen tizenegyest ítéltek a játékvezetők, a Belgium — Salvador mérkőzésen, amelyet Semmeling értékesített. A legtöbb néző (112 500) a Mexikó — Szovjetunió összecsapásra volt kíváncsi, míg a legkevesebb (5000) szurkolót az NSZK — Marokkó mérkőzésen jegyezték fel. Ma újabb négy mérkőzéssel folytatódik a küzdelem. A nap rangadójára Pueblában kerül sor Uruguay és Olaszország válogatottai között, de a továbbjutás szempontjából a Szovjetunió — Belgium találkozó sem érdektelen. A teljes műsor — PUEBLÁBAN: URUGUAY — OLASZORSZÁG ; GUADALAJARÁBAN : ROMÁNIA — CSEHSZLOVÁKIA ; LEONBAN : PERU — MAROKKÓ ; MEXIKÓVÁROSBAN: SZOVJETUNIÓ — BELGIUM. A Grand Hotelben, a román labdarúgók szálláshelyén egy nappal a csehszlovákok ellerli találkozó előtt nyugalom honolt. Angelo Niculescu általában elégedett a játékosok formájával, különösen pedig Dinu és Radu Numweiller játékával. Nagyon ok~zelentat kuminációi csak valamennyi tényező figyelembe vételével alakítja ki a szövetségi edző. A mai mérkőzés után az elsőnél is nehezebb lesz, a csehszlovákok nem adták fel a továbbjutás lehetőségét, s előreláthaólag mindent beleadnak a siker érdekében. A lapzártakor érkezett telex jeentés szerint a két szövetségi kapiány a következő csapatot szándékszik pályára küldeni: ■ Románia : ADAMACHE — SAT MAREANU, DINU, LUPESCU, MOCANU, DUMITRU, RADU NUNWEILLER, DEMBRÓSZKY, DUMITRACHE, NEAGU, LUCESCU. Csehszlovákia: VIKTOR — DO MAS, MIGAS, HORVATH, HAGA?A, KVASNYÄK, KUNA, JOKL, 3. VESELY, PETRAS, JURKANIN. Mint látható, Josef Marko lemondott a csapat egyik alapemberének, Idamecnek a játékáról. ■. STEAUA-UTA a labdarúgó ROMÁNIA KUPA negyeddöntőjében Izgalmasnak ígérkezik a labdarúgó Románia Kupa torna véghajrája. Az előző évektől eltérően, az idén a legjobb nyolc közé csak A- osztályú csapatok jutottak, az alsóbb osztályokban szereplő együtteseknek ezúttal nem sikerült meglepetést okozniuk. Mintegy kárpótlásul azonban, a negyeddöntőkben rendkívül érdekes találkozókra van kilátás. A sorsolás szeszélye folytán már itt összekerült a tavalyi kupagyőztes Steaua és a bajnok UTA, s a kettőjük közti összecsapás nagy küzdelmet ígér, hisz a két együttes a bajnokságban is nagy párharcot vívott egymással az eddigi fordulók során, s most alkalmuk nyílik a Románia Kupa-tornán is összemérni erejüket. A textilesek, az őszi gyenge rajt után, alaposan feljavultak és a tavaszi idényben ritka bravúrt hajtottak végre : a két forduló során 12 pontot szereztek, 12 gólt rúgtak és csak hatot kaptak, mindössze egy alkalommal szenvedtek vereséget ! A Steaua is nagyszerűen kezdett tavasszal. A megfiatalított együttes, a kilencedikről a harmadik helyre tornászta fel magát, és akárcsak az UTA, a bajnokság egyik esélyesévé lépett elő. Jóllehet válogatottunk világbajnoki szereplése miatt mindkét csapat több játékost lesz kénytelen nélkülözni, a június 18-i találkozón vérbeli futballcsatára számíthatunk. Kiegyensúlyozott küzdelmet ígér a Bukaresti Dinamo — Petrozsényi Jiul, a Steagul ro$u — Petrolul és a FC Arge? — Farul találkozó is. A negyeddöntő teljes műsora : Június 13-án, szombaton, Szebenben BUKARESTI DINAMO — PETROZSÉNYI JIUL. Június 14-én, vasárnap, Bukarestben : FC ARGE$—FARUL. Június 18-án, csütörtökön, Bukarestben : STEAGUL RO$U — PETROLUL. Június 18-án, csütörtökön, Szebenben : STEAUA — UTA. A kiírás értelmében, amennyiben a rendes játékidő döntetlenül végződik, kétszer 15 perces hosszabbításra kerül sor, s ha ez sem hoz változást, sorsolással döntik el a továbbjutást. 1970. JÚNIUS 6., SZOMBAT SPORT 0 SPpRT . ffc SPORT # SPORT # SPORT # SPORT 0 SPORT » SPORT A TALÁLKOZÓ HELYI IDŐSZÁMÍTÁS SZERINT 16 ÓRAKOR KEZDŐDIK, A ROMAN RADIO EGYENES ADÁSBAN KöZVETÍTi. A HAZAI SPORTBARÁTOK SZOMBAT ÉJJEL 2 ÓRÁTÓL A KÉPERNYŐ ELŐTT IS SZEMTANÚI LEHETNEK E FONTOS 90 PERCNEK. EZT MEGELŐZŐEN, 24 ÓRAI KEZDETTEL EGYENES ADÁSBAN LÁTHATJUK AZ URUGUAY — OLASZORSZÁG MÉRKŐZÉST. TELEX • TELEX • TELEX • TELEX • TELEX TELEX • TELEX • Nem változott az élmezőny rangsora a balatoni nemzetközi női sakktornán: tíz forduló után is a szovjet Zatulovszkaja vezet , 7,5 ponttal és egy függőjátszmával, a magyar Perubszky (6,5) és Verőczi (6) előtt. Margareta Teodorescu (5,5 ponttal), a magyar Purollel holtversenyben a 4—5. helyen áll. Legutóbb Teodorescu (világossal) nyert Verőczi ellen, míg a Zatulovszkaja—Reicher játszma függőben maradt . Befejezéshez közeledik a Roland Garros-i nemzetközi teniszverseny. Versenyzőink férfi párosban és vegyespárosban bejutottak az elődöntőbe. A Tiriac, Nastase pár ellenfele az ausztrál Crealy, Stone kettős lesz, míg a Nastase, Casals (USA) vegyespáros a Durr, Barclay francia kettőssel mérkőzik. A tornán nagyszerűen szerepel a jugoszláv Franulovics. A férfi egyéni elődöntője során drámai küzdelemben, 6:4, 4:6, 1:6, 8:6, 7:5 arányban múlta felül az amerikai Cliff Richeyt . A fővárosban vasárnap kezdődő nemzetközi céllövő bajnokságunkra 19 ország több mint 490 versenyzője jelentette be részvételét, köztük Európa- és világbajnokok, olimpiai érmesek. A műsorba több, eddig kevésbé ismert számot is beiktattak. • Franco Bitossi nyerte a Lido Sesolo — Arta Terme (165 km) közötti 17. szakaszt Olaszország kerékpáros körversenyén. Egyéni összetettben azonban továbbra is a belga Eddy Merckx áll az élen, Ole Ritter és Gimondi előtt . Tokióban közölték, hogy az 1972. évi Téli Olimpiai Játékokra eddig 29 ország jelentette be részvételét, köztük a Szovjetunió, az USA, Románia, Görögország, Hollandia, Olaszország, Magyarország, Svájc és Svédország.