Előre, 1971. november (25. évfolyam, 7460-7484. szám)
1971-11-25 / 7480. szám
•GAZDASÁGI SZEMLE • GAZDASÁGI SZEMLE • GAZDASÁGI SZEMLE • GAZDASÁGI • ÖTÉVES TERVÜNK ÉPÍTŐTELEPEIN BIZALOMMAL ÉS OPTIMIZMUSSAL A PÁRTPOLITIKA IRÁNT BESZÉLGETÉS JAKAB IMRE elvtárssal, Gyergyószentmiklós polgármesterével . Aki évek óta nem járt városukban, s ma végigmenne sok utcán, a város néhány külső kerületén, bizonyára nagyon meglepődne a változásokon. Gyergyószentmiklós ma mozgalmas, lendületesen fejlődő kisváros : ipara a sokrétűsödés jegyeit mutatja, idegenforgalma fellendült, külső képe a csinosodás, szépülés irányában változott. Mit jelentett az utóbbi öt év Gyergyószentmiklós életében ? — Bátran állíthatom, hogy a mögöttünk maradt ötéves terv időszaka Gyergyószentmiklós életében a gyökeres fordulat, egy teljesen új úton való elindulás kezdetét jelentette. Nem titok, hogy városunk fejlődése hosszú ideig viszonylag lassú volt. 1954-ben épült ugyan egy lenfonoda, 1958-ban a város egy részén elkészült a vízvezeték, de ennél nem sokkal több történt. 1965-ben, a IX. kongresszus utáni időszakban kezdtek megjelenni a változás első biztató jelei. Akkor bővítették a lenfonodát, a faipari vállalat részlegeit, a Partizánus helyiipari vállalatot. A teljes fordulat a közigazgatási átszervezés után következett be. A változás már az első évben, 1968- ban érezhetővé vált , több lakás épült, a fejlesztés üteme meggyorsult. 1969-ben azután eldőlt a nagyarányú iparfejlesztés ügye, két gyár építése jelenleg folyamatban van, s ezek képviselik városunkban a modern nagyipart. 1970-ben a város iparának össztermelése 67 százalékkal volt nagyobb, mint az ötéves terv elején, az évi fejlődés ritmusa azonban sokkal nagyobb volt az 1969— 1970-es években, mint az első három évben. Az eltelt öt év alatt körülbelül 1000-rel nőtt a munkahelyek száma ; sok olyan dolgozó hazatérésére nyílt lehetőség, aki azelőtt az ország távoli vidékein talált munkaalkalmat. Az említett időszakban erősödött városunk termelőszövetkezete is : az ötéves terv végére több mint 50 százalékkal növelte azllóalapját, az elmúlt évben országos második díjat nyert a burgonya termesztésben elért eredményeiért. — Minden bizonnyal az elmúlt öt év nemcsak az iparosodás, a mezőgazdasági termelés szempontjából volt eredményes ? — Természetesen, városunkban lényeges változások történtek szociális-kulturális téren is, szép eredményeket értünk el a városgazdálkodásban, így többek között körülbelül 15 km hosszúságban beton, illetve aszfaltburkolattal láttuk el a járdákat, s ezzel gyökeresen megváltoztattuk a gyergyószentmiklósi utca képét. Egész sor út és utca burkolatát korszerűsítettük, a városon átfolyó Békény patak medrét — amelynek rendezetlen volta miatt a víz többször is elöntötte a partmenti területeket, házakat — megerősítettük támfalakkal egy nagy szakaszon, s ezt a munkálatot jelenleg is folytatjuk. A Gyergyószentmiklóst Marosvásárhellyel, Piatra Neamt-cal és Csíkszeredával összekötő utak korszerűsítése következtében megnőtt városunk idegenforgalma ; kereskedelmi hálózatunk, közétkeztetési egységeink bővítésével igyekeztünk megfelelni a nagyobb igényeknek. Iskolahálózatunk az elmúlt időszakban tovább nőtt, beindult a kereskedelmi líceum, amely nemcsak megyénk, hanem a szomszédos megyék káderszükségletét is igyekszik kielégíteni. Ugyanakkor a szakiskolában új, a város, a megye fejlődése igényelte szakmák elsajátítása vált lehetővé ; a tanulók életfeltételei sokat javultak a 200 helyes bentlakás elkészültével. Az utóbbi két-három évben körülbelül 400 lakás épült állami alapokból, ebben az évben adtunk használatba egy 250 személyes garzonblokkot. Ugyancsak az elmúlt ötéves terv végén kezdődött meg a város kultúrházának az építése. Az ötszáz személyes előadó teremmel és nagyszámú kiegészítő helyiséggel ellátott intézmény minden bizonnyal újabb lendületet ad a kulturális élet kibontakozásának. Az 1971—75-ös ötéves terv időszaka a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésében újabb nagyszerű távlatokat nyit az ország valamennyi vidéke, minden helysége számára. Valószínűleg Gyergyószentmiklóson is folytatódik az erőteljes fejlődés, iparosodás folyamata. — Természetesen, de nem csupán ennyiről van szó, hanem a folyamat meggyorsulásáról, minőségi változásokról is. Mondottam, hogy jelenleg két üzem — a bútor és a bútorszövetgyár — építésébe kezdtünk. Mindkettő korszerű nagyüzem lesz, az iparág legfelsőbb szintjén. Jellemző például, hogy a jövő év első negyedében beinduló bútorgyár termékeinek körülbelül 70 százaléka kerül exportra. Mind a bútorgyárban, mind a szövetgyárban körülbelül 1000—1000 dolgozó számára nyílik munkalehetőség, az egyikben inkább a férfiak, a másikban a nők számára. Tovább bővül a Partizánus helyiipari vállalat is ; öntödéje a jelenlegi kapacitását megkétszerezi. A faipari vállalat itteni egységénél új rakodó, újabb szárítókamrák épülnek, korszerűsítik az anyagraktárát, bővítik az épületasztalos részleget. Tovább növekszik a kisipari szövetkezetek termelő- és szolgáltatási kapacitása : szőnyegszövő műhely, autószerviz, szolgáltatási komplexum és mikrokomplexum építése szerepel a tervben. Úgy néz ki, hogy csupán a következő három évben közel 3000 új munkahely teremtésére nyílik alkalom. Városunk ipari termelése a most beindult ötéves terv időszakában nagyjából megháromszorozódik, ami azt jelenti hogy az átlagos fejlődési ütem jóval az országos fölött lesz. Ez a gyors ütemű iparfejlesztés hogyan hat ki az egész város fejlődésére, korszerűsödésére, a lakosság életkörülményeinek alakulására. Gyergyószentmiklósnak, mint vonzási központnak a szerepére ? — A város urbánus jellege 1971— 1975 között tovább erősödik, azáltal, hogy ebben az időszakban csaknem 800 lakás készül el állami alapokból, más szóval több mint 3000 ember költözik korszerű otthonba. A jövő évben adjuk át a használatnak a kultúrházat, szó van egy új szülészet építéséről, a városközpontban 80 személyes modern motel épül. Ebben az évben kezdtük el a csatornahálózat kiépítését ; a munkálatot 1974-ben fejezzük be, s ezáltal újabb lehetőségeit teremtjük meg a városfejlesztésnek. Bővítjük az ivóvízhálózatot, a jelenlegi 32 liter/mpről rövidesen 86 literre emeljük a vízvezeték kapacitását. Ebben az időszakban sor kerül a városhoz tartozó Gyilkostó üdülőtelep bővítésére is, mindez tovább növeli a város várható idegenforgalmát. Minden bizonnyal már a következő kéthárom évben városunk lakossága meghaladja a 20 000 főt, ami azt jelenti, hogy Gyergyószentmiklós az első kategóriájú városok sorába léphet, s ez a fejlődés, a lehetőségek újabb távlatait nyithatja meg számára. A város ipari fejlődése, urbanizációjának növekedése ugyanakkor átalakulásokat eredményez a lakosság társadalmi szerkezetében is : növekszik a munkások aránya, nő az értelmiségiek — főleg a műszaki értelmiségiek — száma. A folyamat már most is érezteti hatását: a népi egyetemnek soha nem volt ilyen nagy hallgatósága, soha nem rendelkezett ilyen magas képzettségű előadó gárdával. Sok év után ismét újjászületik a város énekkara, s ebben a fő szerepet a tanügyi dolgozók játsszák. A beindult idegen nyelvű tanfolyamokon többszázan vesznek részt, közöttük nagyszámú kereskedelmi alkalmazott is. Szeretnők a város művészeti életét is fellendíteni : egyelőre kisszámú képzőművészünk számára az új kultúrházban többek között műtermet biztosítunk majd. — Befejezésül kérnék, polgármester elvtár, szíveskedne arról a légkörről, alkotó munkáról szólni, amely ezekben az év végi napokban átfogja a város építőtelepeit, az egész lakosságot.• A városi pártbizottság a napokban elemezte a beruházások helyzetét. Elmondhatom nyugodtan, minden feltétel megvan arra, hogy éljünk a megnövekedett lehetőségekkel, hogy általában teljesítsük a beruházási tervet. December második felében a bútorgyárban megkezdődik — egy hónappal a kitűzött határidő előtt — a próbaüzemelés, a jövő év első negyedében termelni kezd a gyár. Lehetőség van arra, hogy lerövidítsük a bútorszövetgyár építését, ebben az igyekezetünkben azonban nem találunk megfelelő támogatásra a tervezőknél és az illetékes szakminisztériumnál, amely érthetetlenül elhanyagolja ezt az építőtelepet. A város többi, kisebb építkezéseinél jól halad a munka, biztosítani lehet az elegendő téli frontot. Még jobban haladunk majd az építkezésekkel, ha a megyei építkezési vállalatnak önálló részlege lesz városunkban. Nyugodtan állíthatom, hogy Gyergyószentmiklós lakosságát mélyen áthatja a pártpolitikába vetett hála és bizalom, a város jövője miatt érzett lelkesedés, optimizmus. Mindez a biztos távlatokból, pártunk tudományos alapozású politikájából táplálkozik és kezességet jelent az előttünk álló feladatok maradéktalan teljesítéséhez. Kálmán Gyula NÉHÁNY FŐBB IPARI TERMÉKNÉL 1975-IG — 1960-HOZ VISZONYÍTVA AZ ALÁBBI NÖVEKEDÉST ÉRJÜK EL 17 101 37 000-37 900 DARAB DARAB SZEMÉLYGÉPKOCSI 1960 1975 0 DARAB 50 000 DARAB KELME 1960 1975 329 MILLIÓ 1000-1048 MILLIÓ NÉGYZETMÉTER NÉGYZETMÉTER Nemzetgazdaságunk gyorsütemű erősödése, az előttünk álló fejlődési szakasz fő célkitűzésének, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalomnak megvalósítását biztosító feladatoknak a teljesítése azt a feladatot rója gazdasági vezetőszerveinkre, hogy irányító, tervszerűsítő munkájukat szüntelenül javítsák, korszerűsítsék. Ismeretes ugyanis, hogy pártunk következetes gazdaságpolitikája eredményeként, a népi hatalom éveiben, ipari termelésünk megtízszereződött, iparunk ágazatainak száma megsokszorozódott. Ezzel egyidejűleg a közöttük lévő sokoldalú, kölcsönös kapcsolatok egyre bonyolultabbak lettek. Ilyen körülmények között a gazdasági tervek kidolgozásához, a helyes döntések meghozatalához elengedhetetlenül szükséges elemzések, termelékenységi és gazdasági számítások ma már nem végezhetők el az eddig alkalmazott, úgynevezett hagyományos módszerek segítségével. Új, hatékonyabb módszerekre van tehát szükség, olyanokra, amelyek megfelelnek a megnövekedett minőségi igényeknek, amelyek gyorsabbá, operatívabbá teszik a tervszerű vezetést, annak valóban tudományos jelleget adnak. E korszerű módszerek közé tartozik az ágazati kapcsolatok mérlege. Ez egyike azoknak a modern eszközöknek, amelyek alkalmazásával rendkívül gyorsan és — a múlthoz képest — pontosabban meg lehet határozni mindazokat a kölcsönös függőségeket, amelyek objektív módon kialakulnak a nemzetgazdaságban, a nemzetgazdaság különböző ágazatai között. A múltban ezek közül a kapcsolatok közül jónéhányat megfelelő koncepciós és felmérő apparátus hiányában legfeljebb csak sejtettünk, de sem az elmélet, sem a statisztika vagy térvszerűsítés számára következetesen nyomon követni nem tudtuk. Az ágazati kapcsolatok mérlege mindezt lehetővé teszi, mivel rendkívül gazdag információt nyújt a nemzetgazdaság különböző ágazatai közötti kapcsolatokról s egyidejűleg sajátos módon, sokoldalú összefüggéseiben kiemeli a bővített szocialista újratermelés folyamatában meglévő kölcsönös függőségeket. Formáját illetően az ágazati kapcsolatok mérlege— input-output (bevétel-kiadás) típusú — nyitott statikus modell, amely tartalmazza a nemzetgazdaság belső és külső kapcsolatait, a nemzetgazdaság összes termelőágazatainak termelését és elosztását egy adott időszakban, általában egy évben. Alapja egy matematikai modell, amelynek adatait az ágazatok közötti kapcsolatok statisztikai mérlege szolgáltatja, összeállítása tulajdonképpen kiindulási pontját jelenti a nemzetgazdaság oly komplex elemzésének, amely összehasonlíthatatlanul mélyebb és sokoldalúbb a hagyományos statisztikai módszerekkel végzett elemzéseknél. SÉMÁJA A KÖVETKEZŐ: BELSŐ MÁTRIX — négyzet — (I.) : a termelőágazatok egymás közti kapcsolatait részletezi nemzetgazdasági áganként, az iparon belüli iparcsoportonként vagy iparáganként. OLDALSZÁRNY (II.): a lakosság és a közületek fogyasztását, a beruházások, az export és a készletváltozások részletezését tartalmazza. ALSÓ SZÁRNY (III.): a béreket, a jövedelmeket, valamint a nemzeti tiszta jövedelem elemeit (nyereség, adók stb.) tartalmazza, termelőágazatonként. A belső mátrix (I.) tehát a közbeeső termelő fogyasztást tartalmazza, az oldalszárny (II.) a végtermék vektoraként a fogyasztást, a bruttó felhalmozást és az exportot, az alsó szárny (.111.) pedig a hozzáadott érték vektoraként, a társadalmi termelésben résztvevők elsődleges jövedelmét és az amortizációt. Az így összeállított mérlegből tehát könnyen kiolvashatók a bővített szocialista újratermelés folyamatában kialakult általános arányok, valamint az ágazati arányok is. Minthogy az ágazati kapcsolatok mérlegében foglalt mutatók elénk tárják mindazokat a kölcsönös termelési-fogyasztói kapcsolatokat, amelyek a nemzetgazdaság termelő ágazatai között kialakulnak, valamint azokat is, amelyek ez utóbbiak és a késztermékeket fogyasztók között keletkeznek, kimutatva egyben mindegyik ágazat termelésének értékben kifejezett struktúráját. E mérleg használata rendkívüli módon megkönnyíti a gazdasági elemző munkát, amelynek célja feltárni az anyagi javak és szolgáltatások erőforrásainak keletkezési módozatait s mikénti felhasználását, a termelés anyagi költségeinek nagyságát, mégpedig keletkezési helyük szerinti ágazati csoportosításban mind a nemzetgazdasági ágak és ágazatok szintjén, mind pedig a vállalatok szintjén. Emellett a mérleg használata megkönnyíti a termelés, a beruházások és a kivitel gazdasági hatékonyságának elmélyült elemzését is, lehetővé teszi termelési áganként a termékek rendeltetésének pontos meghatározását, valamint annak precíz felmérését, hogy az egyes ágazatok miként járulnak hozzá a beruházási program teljesítéséhez, a lakosság életszínvonalának emeléséhez és az exporthoz. Igen jelentős az ágazati kapcsolatok mérlegének szerepe a tervszerűsítésben, a távlati prognózisok kidolgozásában. Az információk sajátos csoportosítása következtében ugyanis, az ágazatok közötti kapcsolatokat kifejezhetjük egy lineáris egyenlet- é ,1 rendszerrel Az egyenletrendszer segítségével azután könnyűszerrel át tudjuk vinni a megelőző időszakból, a bővítettszocialista újratermelés folyama-jában kialakult kapcsolatokat, a következő tervidőszakba. Ugyancsak az ágazati kapcsolatok mérlegének hatékonyságát bizonyítja az is, hogy az általa szol- -lgáltatott információk alapján, viszonylag könnyen meg lehet határozni a közvetlen fogyasztás együtthatóit, amelyek arról tájékoztatnak, hogy mennyi produktív fogyasztás szükséges minden egyes ágazzatban ahhoz, hogy egy másik ágazatban 1 millió lej értékű termelést biztosítsunk. További nagy előnye az ágazati kapcsolatok méregének, hogy a közvetlen fogyasztás együtthatóit magában foglaló mátrix invertálásával megkaphatjuk az összfogyasztás együtthatóit. S mivel ezek átfogóbban fejezik ki az ágazatok közötti technológiai kapcsolatokat, felhasználásukkal nemcsak a közvettlen fogyasztást számíthatjuk ki, hanem azt is, hogy mekkora az a közvetett fogyasztás, amelyet a valamely ágazat megnövekedett termelése következtében előálló láncreakció kivált, Így aztán viszonylag könnyen meghatározható, hogy a nemzetgazdaság valamennyi ágazatában összesen mennyi nyers- és egyéb anyag szükséges ahhoz, hogy a közfogyasz- tásra szánt termelés egy egységgel növekedjék. Amint a fentiekből kitűnik, az ágazati kapcsolatok mérlege rendkívül gazdag információval szolgál. Segítségével, különböző matematikai számítások alapján gyoran és igen pontosan kimutathatók a*.■■■ termelőágazatok egymás közötti közvetlen és köz- Tevetett kapcsolatai. Ezek ismerete — egyrészt — nagyon megkönnyíti és meggyorsítja a gazdasági tervezés munkáját; — másrészt — biztosítja e tevékenység valóban tudományos jellegét annak minden Ssjt szakaszán, kezdve a távlati fejlődés elsődleges terv- vázlatainak kidolgozásától, egészen a jóváhagyott tervek végrehajtása során szükségessé váló tervmódosításokig. Mindez pedig előmozdítja nemzetgazdaságunk további gyorsütemű arányos fejlődését. Dr. Kerekes Jenő NAPIRENDEN AZ ÁGAZATI KAPCSOLATOK MÉRLEGÉNEK SZEREPE A TERVEZÉSBEN Targoviste a gyors ütemű, korszerű iparosítás esztendeit éli. Most épül az esztergaművek hatalmas üzemcsarnoka áttetsző, fényes anyagból készült tetőzetének méretei egy repülőtérével vetekszenek. .. E hatalmas üzemcsarnokban ésszerű technológiai folyamtermeléssel állítják majd elő a programvezérlésű revolver-esztergákat, automata esztergákat és speciális esztergákat. Egyelőre Aradról kapnak karusszel-esztergákat, a bukaresti szerszámgép és aggregátgyár szállít nagyteljesítményű szerszámgépeket, Kudzsírról kapják a marógépeket és más szerszámgépeket, Temesvárról a híddarukat, a craiovai Electroputere művektől az electrotechnikai felszerelést, hogy mielőbb üzembehelyezzék az ország legkorszerűbb hazai kivitelezésű esztergaművét ott, ahol egy esztendővel ezelőtt még a juhok legeltek GAZDASÁGI KISSZÓTÁR Szerkeszti: Dr. CSÁKÁNY BÉLA VÉTELÁR (pret de cumparare) — az állami és szövetkezeti egységek által a mezőgazdasági és más termékek vásárlásánál alkalmazott ár. A vásárlási feladatokkal megbízott vállalatokra nézve kötelező, a mezőgazdasági termelőkre nézve azonban csak az adás-vételi szerződés megkötésével válik kötelezővé. Az értékesítési formák szerint szerződéses és felvásárlási árat, a megállapított ár kötelező volta alapján rögzített, behatárolt és átlagárat különböztetünk meg. SZERZŐDÉSES ÁR (pret de contractare) — a mezőgazdasági termelőktől az állami és szövetkezeti egységek által előzetesen megkötött szerződések alapján vásárolt mezőgazdasági termékek ára. FELVÁSÁRLÁSI ÁR (pret de achizitie) — mezőgazdasági termelők által a szocialista egységeknek szerződéses kötelezettségen kívül eladott termékek ára. A felvásárlási árak általában alacsonyabbak, mint a szerződéses árak. Az árrendszer ilyen módon fokozza a termelők érdekeltségét a termékek szerződéses értékesítésében. RÖGZÍTETT ÁR (pret term) — az a hatóságilag megszabott ár, amelytől eltérni nem lehet. BEHATÁROLT ÁR (pret plafon) — felső árhatár, amelyet túllépni nem lehet, de amelyen belül alacsonyabb árakat lehet megszabni. Az országosan megállapított behatárolt áron belül tájegységek (megyék, községek), vagy termelési övezetek avagy értékesítési időszakok szerint alacsonyabb behatárolt árat lehet megállapítani. A behatárolt ár a maximált ártól abban tér el, hogy míg az utóbbi minden vevőre és eladóra kötelező, a behatárolt ár csupán a szocialista egységeket köti. ÁTLAGÁR (pres mediu) — a tájegységek, termelési övezetek, vagy vásárlási időszakok szerint megkülönböztetetten megállapított árak ellenőrzésére szolgál. A különböző ilyen árak mérlegelt átlagának egyenlőnek kell lennie az átlagárral, amely tehát nem azonos az egyes termelőknél elért tényleges árral. MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK SZÁLLÍTÁSI ÁRA (precuri de livrare a produselor agricole) —• az az ár, amelyen az állami vagy szövetkezeti egységek az ipari és kereskedelmi vállalatoknak szállítják a termelt, vagy megvásárolt mezőgazdasági termékeket. A mezőgazdasági termékek szállítási ára tehát lényegében a nagykereskedelmi árakhoz tartozik, az ipari nagykereskedelmi áraknak mezőgazdasági megfelelője. PIACI ÁR (pret al pietti) — a szervezetlen piacon, főképpen a termelők által közvetlenül értékesített mezőgazdasági termékek piacán, a kereslet és kínálat alapján kialakuló ár. Erre egyrészt az állami és szövetkezeti kereskedelem árai, másrészt az egyes termékekre megállapított maximált árak gyakorolnak befolyást. A GÉPEK VÁNDORÚTJA A z alapeszközök összértéke egyike azoknak a mutatószámoknak, amelyek a gazdasági egységek „súlyát" jelzik a nemzetgazdaságban. Ez a szám azonban nemcsak a vállalatok fontosságára világít rá, hanem sok esetben gyengéikre is. Gyakran előfordul, hogy egyes gépeket, termelőképességükhöz mérten, aránytalanul használnak ki, és szép számmal akadnak fölöslegessé vált alapeszközök is, amelyek évekig hevernek. Figyelemre méltó az ilyen tény. Sok mindent elárul ugyanis a vállalatok vezetőinek gazdasági érzékéről. Az alapeszközök meggondolatlan halmozásának több forrása lehet : a szükségtelen beruházás, bérbevétel vagy más vállalatok fölöslegének átvétele. Természetes, hogy a termelési folyamat tökéletesítése, a termelőkapacitás növelése is sok esetben egyes gépeket idő előtt fölöslegessé tesz. A vállalatokban, nemzetgazdasági szinten azonban hasznosítani lehet mindegyiket, ha elég ésszerű az elosztásuk. Az egyes vállalatokban fölöslegessé vált alapeszközök nagy része, ha megengedi a tényleges és erkölcsi kopás foka, még használható lehet másutt. Az így beszerzett gép sok esetben jól beválik. Az 1963-ban Nagybányáról Egeresre áthelyezett golyósmalmot például ma is használjuk. Ennek az alapeszköznek az értéke több mint félmillió lej és ezzel az összeggel csökkentettük a beruházási költségeket. Gyakran előfordul az is, hogy a fölöslegesnek nyilvánított alapeszköz már nem jó semmire. Ezt bizonyítja a jegyzékek egy része : olyan alapeszközöket tartalmaz, amelyeket már 100 százalékban, vagy ehhez közel álló arányban írtak le. Nem tagadható, hogy vannak gépek, amelyeket a teljes leírás után is lehet használni, de ilyeneket csak nagyon indokolt esetben vesznek át a vállalatok. Az érdeklődést az ilyenfajta fölösleg iránt csökkenti az is, hogy a legtöbb jegyzékben nem tüntetik fel a gépek kopási fokát, vagy ezt tévesen határozzák meg és csak hosszas utánjárás, időveszteség árán lehet tisztázni, milyen is a felajánlott „jószág“. Az egyik sürgős egeresi beruházáshoz szükséges és a fölöslegjegyzékben 50-60 százalékos kopással feltüntetett 5 gép közül csak egy volt használható. Ez a tapasztalat késztet arra, hogy javasoljuk, tiltsák meg az olyan gépek feltüntetését ezekben a jegyzékekben, amelyek, ha értéküket nem is írták le teljesen, de csak ócskavasként használhatók. Az érem másik oldalát nézve : az is megtörténik, hogy 5-10 százalékos leírás esetén is a kopás már eléri a 60-70 százalékot, a javítás sokba kerül, nagy még a törlesztésre váró érték, így az érdeklődő lemond a gazdasági szempontból hátrányos alapeszköz átvételéről. Ilyen esetekben engedélyezni kellene a megmaradt érték lebecsülését a ténylegesre. Az is lényeges, hogy a különbözetet az átadó viselje, mert az átvevő nem kockáztathatja önköltségét a nagyértékű, de kevés ideig használható alapeszközzel. Ha nem tartjuk szemmel mindkét fél érdekét, sok, még évekig használható gép az ócskavasba jut. És nem apró-cseprő, hanem milliós értékekről van szó. Az alapeszközök vándorlása elég nagy : egyes vállalatokban eléri a 200-300 darabot évente. A minisztériumok összesített jegyzékeiben több ezer áthelyezésre felajánlott alapeszköz szerepel. A leggyakrabban a független, szerelést nem igénylő gépek vándorolnak vagy a rövidebb időre szükséges felszerelések. A nehezebben költöztethető és szerelést igénylő fölösleg is elég nagy. Sokszor van szükség ezekre is a termelésben és néha a beruházási munkálatoknál is előnyösebb a használatuk, mivel gyorsabban beszerezhetők, a nemzetgazdaság szempontjából pedig egyrészt mentesítik a gépipari egységeket hasonló felszerelések gyártása alól, másrészt csökkentik az alapeszközök tétlen tömegét. Mégis, a szerelést igénylő gépek újrafelhasználási aránya elég gyenge. Egységünk esetében az átvett vagy átadott gépeknek alig 20-30 százalékát teszi ki. A tartózkodás azzal magyarázható, hogy ezek költöztetési és szerelési költségeit a termelési alapokból kell fedezni, tehát közvetlenül és nem a felosztott évi törlesztések arányában terhelik az önköltséget. Ez a helyzet az 1968. évi idevágó törvény, szerintem téves értelmezése miatt alakult ki. Indokolt a költöztetési és szerelési költségek fizetése termelési alapokból, olyan esetekben, amikor ugyanazon egységben vagy alegységben a termelési folyamat módosítása érdekében közeli helyre átszerelt gépről van szó, de más a helyzet az idegen vállalattól átvett és az új termelési folyamatba beiktatott alapeszköz esetében. Történtek kísérletek e kérdés tisztázására, de egyelőre kevés eredménnyel, így egyes beruházók inkább várnak az új gépre, minthogy megterheljék az önköltséget. . Az eredmény : a gépek tovább hevernek kihasználatlanul. Szükséges lenne felülvizsgálni e törvény értelmezését : e költségek beruházási alapokból való fedezése hozzájárulna az alapeszközkészletek gazdaságosabb kihasználásához. A fölösleges alapeszközök száma és értéke, viszonyítva az alapeszközök összértékéhez, valamint azok használati aránya még egy lényeges dolog, ha vet fényt : milyen meggondolatlanul folyamodnak egyes vállalatok beruházáshoz. Ugyanis számos olyan alapeszköz szerepel a fölöslegesekközött, amelyeket egyáltalán nem, vagy csak a szolgálati idő 5-10 százalékában használtak. A használatlanul heverő gépek értékesítését megnehezíti az is, hogy a jegyzékek körforgása és felfrissítése még eléggé nehézkes, különösen a különböző iparágak között. Ezzel magyarázható, hogy egyes, mondhatni új, vagy jó állapotban lévő alapesz-‘A közök hosszú ideig hevernek, mivel az,-' •• akinek szüksége van rájuk, nem tud a létezésükről, így például bányaipari egységeknél találhatók röntgen- és más orvosi felszerelések. Nehezen tételezhető fel, hogy ezekre máshol ' ^ nincs szükség. i&lH A fenti példákból is kitűnik, hogymx nagyobb figyelmet szükséges fordítani a „fekvő" alapeszközökkel való gazdálkodásra, azok felhasználásának ellenőrzésére és helyes szabályzására. Ezt a vállalatok és a nemzetgazdaság ■~s.t.» érdekei egyaránt megkövetelik. Veres József mérnök, a kolozsvári vas- és nemfémes bányaipari központ dolgozói tanácsának tagja GAZDÁLKODJUNK ÉSSZERŰBBEN AZ ALAPESZKÖZKÉSZLETTEL