Előre, 1971. november (25. évfolyam, 7460-7484. szám)
1971-11-26 / 7481. szám
1971. NOVEMBER 26., PÉNTEK JOSZIP BROZ TITO ELVTÁRS, JUGOSZLÁVIA SZSZK ELNÖKE BEFEJEZTE BARÁTI LÁTOGATÁSÁT HAZÁNKBAN A TEMESVÁRI DOLGOZÓK MELEG SZERETETTEL KÖSZÖNTÖTTÉK NICOLAE CEAUSESCU ÉS JOSZIP BROZ TITO ELVTÁRSAKAT Nicolae Ceausescu elvtárs és Joszip Broz Tito elvtárs szerda délután felkeresett két nagy temesvári iparvállalatot — az Electromotor üzemet és a Gyapjúipar vállalatot. A két elnököt az üzemlátogatásra elkísérték a következő elvtársak: Ion Gheorghe Maurer, Paul Niculescu-Mizil, Ilie Verdet, Emil Draganescu, Mihai Telescu és más román hivatalos személyek, valamint a következő jugoszláv elvtársak: Gemal Bjedics, Dragoszlav Markovics, Sztane Dolanc, Mirko Tepavac, Dusan Gligorjevics és más jugoszláv hivatalos személyek. Temesvár, a bánáti mezőségnek e régi városa, a román tudomány, technika és kultúra jelentős központja, a szocialista építés éveiben, az ország számos más helységével együtt, nagy gazdasági fejlődésen ment át. Fontos új üzemek és vállalatok épültek itt, amelyek kiváló termékeikkel évről évre hírnévre tettek szert az országban és külföldön egyaránt; tovább fejlődtek a meglevő vállalatok. Temesvár municípium iparában fontos helyet foglal el az ismert Electromotor üzem, az első egység, amelyet Nicolae Ceausescu és Joszip Broz Tito elvtársak felkeresnek. Románia és Jugoszlávia párt- és államvezetőit a vállalat bejáratánál Marin Tanase mérnök, az üzem igazgatója, munkások, technikusok és mérnökök százai köszöntik, lelkes fogadtatásban részesítve a vendégeket. A jelenlevők ütemesen kiáltozzák: „Ceaușescu—Tito“, „Ceausescu— RKP“, éltetik a román—jugoszláv testvéri barátságot. A vendégeknek virágcsokrokat nyújtanak át. Az üzem bejáratánál nagy transzparensen román és szerb nyelven a következő szavak olvashatók: „Köszöntjük kedves vendégeinket!“ A látogatás az üzem motorgyárának fő részlegein — a szerszámkészítő, a tekercselő, a szerelő osztályon — kezdődik. Az egyes nagyobb műhelyek helyén épített és fejlesztett Electromotor üzem ma számottevően hozzájárul a haza szocialista iparosításához. Jelenleg 37 országba szállítjuk az itt készülő több mint 60 típusú és méretű villanymotorokat. A vállalat nagy választékban gyárt fogyasztási cikkeket a lakosság számára. Az üzemcsarnokokban a munkások, technikusok és mérnökök szívből jövő melegséggel fogadják Nicolae Ceausescu és Joszip Broz Tito elvtársat. Büszkén számolnak be a tervfeladatok teljesítésében elért eredményeikről, amelyekben híven tükröződik az a lelkes elhatározás, hogy akárcsak hazánk többi dolgozói, rendületlenül megvalósítják a Román Kommunista Párt marxista-leninista politikáját. A vendégekre jó benyomást tesz a használatba adott új kapacitások magas műszaki színvonala, az automatizált folyamatos termelési vonalak, amelyek az üzem szakembereinek elgondolásai alapján készültek. A házigazdák elmondják vendégeiknek, hogy a gyártási eljárások korszerűsítésére, az önfelszerelés bővítésére indított széles körű akció eredményeként látványosan megnövekedett a termelés volumene és amunkatermelékenység, javult a termékek minősége s általában nőtt az egész munka hatékonysága. A termelés volumene az elmúlt ötéves tervben 66 százalékkal, tehát évente 11,6 százalékkal nőtt. A temesvári Electromotor az utóbbi években a 4 és 37 kilowatt közötti villanymotorok legfőbb szállítója lett. Az üzem ma 2 nap alatt termel annyit, mint 1948- ban egész esztendő alatt. A vendégek kérésére a házigazdák beszámolnak a napi teljesítményekről is, majd ezt követően egy nemrég megnyitott házi kiállításon mutatják be az üzemben gyártott mintegy 125 terméket. A látogatás folyamán az üzemcsarnokokban a munkások megtapsolják, rendkívüli vendégszeretettel üdvözlik a két elnököt. Nicolae Ceausescu és Joszip Broz Tito elvtársak barátságosan válaszolnak az üdvözlésekre. Az egységben tett látogatás befejezésekor a két elnök megköszöni a vendéglátóknak a szívélyes fogadtatást, és újabb sikereket kíván jövőbeli tevékenységükhöz, a jelenlegi ötéves tervből reájuk háruló nagyszerű feladatok teljesítéséhez. . . . A város utcáin, útban Temesvár egy másik fontos ipari egységek a Gyapjúipari vállalat, országunk munkásmozgalmának régi fellegvára felé. Az utcák mentén, amelyeket a két ország zászlói díszítenek, az emberek örömmel köszöntik Nicolae Ceausescu és Joszip Broz Tito elvtársakat. A román és a jugoszláv párt- és államvezetők érkezésekor erőteljesen megnyilvánulnak azok a baráti érzelmek, amelyeket népünk Jugoszlávia népei iránt táplál. A fonodában az egység igazgatója, Dumitru Vinereanu elmondja a két elnöknek, hogy a vállalat számottevően fejlődött. Elmondja, hogy új festődét építettek, teljesen új berendezéssel látták el a kártolt- és fésüsgyapjú fonodát, nemrég pedig üzembe helyeztek egy új fonodát, amely lehetővé tette e szektor termelési kapacitásának évi 650 tonnával való növelését. A vendégeket ezután felkérik, tekintsék meg az ország könnyűipari termelésében jelentős részarányú temesvári vállalatokban előállított könnyűipari cikkek kiállítását. A látogatók elismeréssel nyilatkoznak az Iunie vállalatban gyártott konfekcióáru, a textilüzemekben készült kelmék, a Gubán gyár, a Victoria gyár védjegyét viselő cipők, a kesztyűgyár és más vállalatok termékeinek bő választékáról. A megtekintett üzemosztályokon a vendégeket mindenütt meleg szeretettel övezik. Több munkásnő virágot nyújt át Nicolae Ceausescu és Joszip Broz Tito elvtársaknak, kezet szorít velük. Az emberek kifejezésre juttatják mélységes internacionalista érzelmeiket, szeretetüket pártunk és államunk harcedzett vezetője, Nicolae Ceausescu elvtárs iránt. Ezután felkeresik a nyomdász-lakónegyedet, s megtekintik a Leontin Salájan sugárúton, levő nagy kereskedelmi komplexum több élelmiszerárusító egységét. A vendégek találkozása a két nagy temesvári vállalat munkaközösségeivel, a város sok tízezernyi lakosával, akik örömmel és lelkesedéssel köszöntötték őket, újabb beszédes megnyilvánulása volt annak, hogy népünk nagyra becsüli és tisztelettel övezi a szocialista Jugoszlávia népeit. Amint azt Nicolae Ceausescu elvtárs a szerda esti fogadáson mondott pohárköszöntőjében hangsúlyozta, „Önök megállapíthatták, hogyminden temesvári dolgozó, mint egyébként egész népünk, jól fogadja barátait, fejleszteni kívánja baráti kapcsolatait a jugoszláv szomszédokkal, akárcsak az összes szomszédokkal.“ Ezek a közvetlen találkozók a temesvári dolgozókkal gazdagították Joszip Broz Tito elvtárs rendkívül eredményes romániai látogatásának programját. Ion Margineanu Mircea S. Ionescu ANGHEL PALAT PETRE DUMITRESCU felvételei A Gyapjúipar vállalatban Befejeződtek a román-jugoszláv hivatalos megbeszélések November 24-én, szerdán az RKP Temes megyei bizottságának székházában folytatódtak a hivatalos megbeszélések Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke és Joszip Broz Tito elvtárs, Jugoszlávia Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláviai Kommunisták Szövetségének elnöke között. A megbeszéléseken román részről részt vettek a következő elvtársak : Ion Gheorghe Maurer, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke, Paul Niculescu- Mizil, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a KB titkára, Ilie Verdet, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a Minisztertanács első alelnöke, Emil Draganescu, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja, a Minisztertanács alelnöke, a románjugoszláv gazdasági együttműködési vegyesbizottság román elnöke, Corneliu Manescu külügyminiszter, Vasile Vlad, az RKP KB osztályvezetője, Ion Florescu, az RKP KB osztályvezetője, Constantin Mitea, tanácsos az RKP KB-nál, Vasile Sandru, Románia belgrádi nagykövete és Gheorghe Colt külügyminisztériumi igazgató. Jugoszláv részről részt vettek a következő elvtársak: Gemal Bredics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke, Dragoszlav Markovics, Szerbia SZK Gyűlésének elnöke, a JSZSZK Elnökségének tagja, Sztane Dolanc, a JKSZ Elnöksége Végrehajtó Bürójának soros elnöke, Mirko Tepavac, szövetségi külügyminiszter, a JKSZ Elnökségének tagja, Dusan Grigorjevics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja, a jugoszláv-román gazdasági együttműködési vegyesbizottság jugoszláv elnöke, Marko Vrhonec, a köztársasági elnök helyettes kabinetfőnöke, Iso Nyegovan, Jugoszlávia SZSZK bukaresti nagykövete, Milos Milevszki, a köztársasági elnök külügyi tanácsosa, Gyúró Vukolics, a Szövetségi Külügyminisztérium igazgatója és Murat Agovics, a Szövetségi Külügyminisztérium tanácsosa. A megbeszélések második napján a nemzetközi helyzet egyes időszerű problémáit tekintették át. A felek megelégedéssel állapították meg, hogy Románia és Jugoszlávia szempontjai azonosak vagy nagyon közeliek a nemzetközi életben végbemenő események megítélésében. A két elnök méltányolta az európai biztonsági konferencia összehívását előmozdító akciókat, kifejezve azt a meggyőződését, hogy ösztönözni kell az előkészületeket a konferencia érdekében. A megbeszéléseken szóba hozták a balkáni helyzet kérdéseit is, hangsúlyozva a balkáni országok közötti találkozók szükségességét különböző szinteken és minden formában. Felvetették: a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, az antiimperialista erők egysége és öszszeforrottsága erősítésének problémáit is. A megbeszélések a szívélyes barátság, a teljes egyetértés és kölcsönös bizalom légkörében folytak le. ELUTAZÁS TEMESVÁRRÓL (Folytatás az 1. oldalról) zottság jugoszláv elnöke és más hivatalos személyek. 21.30 óra. Az állomás előtti nagy téren, amelyet román és jugoszláv zászlók díszítenek, katonai díszőrség tiszteleg. Elhangzik a két ország állami himnusza. Nicolae Ceausescu és Joszip Broz Tito elvtársak ellépnek a katonai őrség előtt. A tömeg ütemesen kiáltozza „Ceausescu—Tito“, „Ceausescu— RKP“. A két elnök és a kíséretükben levő hivatalos személyek elindulnak az állomás peronja felé. Tito elvtárs és a többi jugoszláv párt- és államvezető elbúcsúzik a román párt- és államvezetőktől. Nicolae Ceausescu elvtárs és Joszip Broz Tito elvtárs barátian megöleli egymást. A peronon levő tömeg hosszasan tapsol, élteti a román-jugoszláv barátságot, a két ország pártjai és népei közötti együttműködés fejlődését. A tömeg tapsa közepette Joszip Broz Tito elvtárs különvonata kigördül a temesvári pályaudvarról. A vonatablakból Jugoszlávia Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke búcsút int azoknak, akik eljöttek, hogy jó utat kívánjanak a jugoszláv nép képviselőinek. A Sztamora—Moravica-i határállomásig Joszip Broz Tito elvtársat és a többi vendéget elkísérték a következő elvtársak: Ilie Verdet, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának első alelnöke, Mihai Telescu, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagja, az RKP Temes megyei bizottságának első titkára, Vasile Sandru, Románia belgrádi nagykövete, valamint Iso Nyegovan, Jugoszlávia SZSZK bukaresti nagykövete. Joszip Broz Tito elnök aznap este megérkezett Belgrádba. Fogadására megjelent Mialko Todorovics, Jugoszlávia Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Gyűlésének elnöke, Krszte Crvenkovszki, Jugoszlávia SZSZK Elnökségének alelnöke, más jugoszláv párt- és államvezetők, valamint a belgrádi román nagykövetség több tagja. ★ Nicolae Ceausescu és Joszip Broz Tito elvtársak találkozása újabb, kiemelkedő hozzájárulást jelent a sokoldalú román-jugoszláv kapcsolatok szüntelen erősödéséhez és fejlődéséhez. Országunk közvéleménye, amely rendkívüli érdeklődéssel kísérte a jugoszláv nép képviselőinek, Románia Szocialista Köztársaságban tett látogatását, nagyra értékeli a szívélyesség, a teljes egyetértés és kölcsönös bizalom szellemét, amely a látogatás és a megbeszélések egész lefolyását jellemezte. Nicolae Ce elvtárs pohárköszöntője (Folytatás az 1. oldalról) vetkező években szüntelenül fejlődjenek. Természetesen ennek így is kell lennie, hiszen szomszédok vagyunk, népeink között mindenkor baráti kapcsolatok álltak fenn, egyetlen olyan probléma sem merült fel, amelyek árnyékot vetettek volna e kapcsolatokra. A történelem folyamán népeink nem egyszer harcoltak együtt nemzeti és társadalmi felszabadulásukért. Önök is, mi is sikerrel építjük a szocializmust; érdekünk megvalósítani a kapcsolatok olyan fejlesztési formáit, amelyek biztosítják népeink jólétét és boldogságát. Rendkívül erős alappal rendelkezünk ahhoz, hogy minden tevékenységi területen bővítsük a kooperációt. Sok nemzetközi kérdést is megvitattunk, s ez természetes is, mert országainkban a szocializmust építjük és azt szeretnénk, hogy béke legyen, hogy minden erőnket e mű megvalósítására fordíthassuk. Ugyanakkor tudjuk, hogy nem érhető el haladás másként, csak az összes államokkal, mind a szocialista államokkal, mind a többi állammal való együttműködés útján. Érdekeltek vagyunk abban, hogy a Balkánon megteremtsük a béke és a kooperáció övezetét. Azt akarjuk, hogy a Balkánt többé sohase használhassák fel imperialista erők manőverezésre, azt akarjuk, hogy ez az övezet a kooperáció és a béke erős központjává fejlődjék. Érdekeltek vagyunk ugyanakkor az európai biztonság megteremtésében. Véleményünk szerint kedvező feltételek vannak az európai értekezlethez, az olyan új kapcsolatok megalapozásához ezen a kontinensen amelyek kizárják az erőszak alkalmazását vagy az erőszakkal való fenyegetést az államközi kapcsolatokból, amelyek biztosítják az összes államok teljes egyenlőségét, az összes nemzetek függetlenségének és biztonságának tiszteletben tartását s ugyanakkor lehetőséget teremtenek a minden korlátozástól mentes széles körű gazdasági, tudományos és kulturális kooperációhoz. Tudjuk, hogy az európai biztonság megteremtése nemcsak a kontinens államai érdekeinek felel meg, hanem az egész világ kooperációjának és békéjének érdekeit szolgálja. A többi megbeszélt kérdésre nem kívánok visszatérni. Tárgyalásainkon szó volt a Közel-Keletről, az indokínai helyzetről, az India és Pakisztán közötti kapcsolatok válságáról, valamint arról, hogy erőfeszítéseket kell tenni az Indokínai-félszigeten dúló háború megszüntetéséért, a közel-keleti béke megteremtéséért, azért, hogy az összes vitás kérdéseket tárgyalások útján oldják meg a világbéke érdekeinek megfelelően. Foglalkoztatott bennünket egyszersmind a nemzeti felszabadítási küzdelem fellendülése, azoknak a népeknek a támogatása, amelyek azért a jogért küzdenek, hogy szabadon éljenek és óhajuk szerint fejleszszék hazájukat. Nagy figyelmet fordítottunk a pártjaink közti kapcsolatok fejlesztésére is, az együttműködés erősítésére a kommunista és munkáspártokkal, az összes forradalmi, nemzeti felszabadítási, antiimperialista erőkkel. Kommunisták lévén, érdekünkben áll erősíteni a forradalmi mozgalmat, szilárdítani az antiimperialista erőket, hogy azok egyre jelentősebb szerepet töltsenek be az emberiség fejlődésében a béke és a haladás útján. Úgy vélem, hogy mindaz, amit megtárgyaltunk, teljes mértékben megfelel pártjaink és népeink érdekeinek, az összes szocialista országok, a kommunista és forradalmi mozgalom érdekeinek, s abból az őszinte óhajból fakad, hogy mindent elkövessünk a szocializmus eszményeinek, a békének és a nemzetközi kooperációnak a diadaláért. Ezért mi rendkívül nagyra értékeljük a látogatás és a megbeszélések eredményeit; ezek egyébként folytatását jelentik eddigi találkozóinknak és megbeszéléseinknek, s szeretném kifejezni azt a meggyőződésemet, hogy ezeket újabb ilyen találkozók követik majd a pártjaink és népeink közötti együttműködés és kooperáció további elmélyítése érdekében. Ürítem poharam a román—jugoszláv kapcsolatok szüntelen virágzására és kívánok Jugoszlávia népeinek egyre nagyobb sikereket a szocializmus építésében. Kívánok Tito elvtársnak, Bredics elvtársnak és a többi elvtársnak jó utat és kifejezem reményem, hogy magukkal viszik népünk és pártunk legjobb érzelmeit; kívánok nekik jó egészséget és sikert tevékenységükhöz! Az önök egészségére! ELŐRE 3. oldal Joszip Broz Tito elvtárs pohárköszöntője (Folytatás az 1. oldalról) ott legyünk, ahol kell, azoknak a helyzeteknek az enyhítéséért, amelyek az emberiséget veszélyeztethetik. Mindenben egyetértek azzal, amit Ceausescu elvtárs pohárköszöntőjében mondott, s éppen ezért nem kívánok a részletekbe belemenni. Mindössze néhány kérdést akarok hangsúlyozni, elsősorban a Balkán térség helyzetére vonatkozó kérdéseket. Nem mondhatnám, hogy egy kényes övezetről van szó. Többet kellene azonban tennünk azért, hogy a balkáni helyzet szélesebb körű pozitív nemzetközi befolyást gyakoroljon. Egy ilyen értelemben megvalósított erős Balkán fontos hozzájárulás lehet ama szélesebb körű óhajunk megvalósításához, hogy szavatoljuk Európa biztonságát és a világbékét. Mi túljutottunk azon az időn, amikor a Balkánt „puskaporos hordónak“ tekintették. Ezért a Balkánnak, e térségbeli kérdések rendezésével, hozzá kell járulnia az egész világhelyzet pozitív alakulásához. Amilyen mértékben még fennállnak egyes disszonáns elemek, mi ezeket, erőfeszítéseink révén, könynyűszerrel megoldhatjuk. Ez a mi óhajunk, ez az, amit népeink tőlünk kérnek. És mi megvalósítjuk népeinknek ezt az óhaját! Amint azt Ceausescu elvtárs mondotta, a világon még sok megoldásra váró probléma van. De kitartó erőfeszítésekkel — a kis és közepes népek, a nagy népek erőfeszítéseivel, mert a nagy országok népei is ugyanarra törekednek, mint mi, vagyis e kérdések megoldására — eljutunk ehhez a célhoz, amelyet az összes népek óhajtanak, függetlenül nagyságuktól. A kis vagy közepes népek, vagy nagy népek célja egyenlőségben élni, külső beavatkozás nélkül és kívánságuk szerint rendezni minden problémájukat. Nyilvánvaló, hogy a legnagyobb felelősség a nagyhatalmakra hárul. Ha visszatekintünk az elmúlt három évre, megállapíthatjuk például, hogy mily nagy és pozitív ugrást tettünk ezekben az években a világhelyzet alakulását illetően. Ez a pozitív fejlődés nem jött magától, ezt szakadatlan erőfeszítések, állandó, pozitív akciók eredményezték, amelyek a nagyhatalmakat is befolyásolták. Természetesen ez legnagyobb részt az Egyesült Nemzetek útján valósult meg. Ebben az évben rendkívül pozitív dolgot értünk el abban az irányban, hogy az Egyesült Nemzetek egyetemes szervezetté váljék. Kína belépése az Egyesült Nemzetekbe, rendkívüli sikert jelent a szervezet egyetemessége szempontjából , tehát a nemzetközi struktúra is megváltozott , a haladó erők mindinkább érvényre jutnak. Romániai látogatásunk napjaiban valóban gazdag programunk volt , sokat tanácskoztunk, de közben szakítottunk magunknak néhány szabad percet arra, hogy Ceausescu elvtárssal ellátogassunk két gyárba, arra, hogy érintkezésbe lépjünk az itteni munkásokkal, akiknek — mint Románia egész munkásosztályának — maradéktalan sikert kívánok az előttük álló program teljesítéséhez. Megállapodtunk abban, hogy országaink együttműködését tovább bővítjük. Még fokozottabban működjünk együtt nemcsak kétoldalú kapcsolataink tekintetében, hanem a nemzetközi helyzetet illetően is. Úgy vélem, hogy e baráti szomszédos országból jó eredményekkel térünk haza. Lesz mit mondanunk népeinknek, amelyeknek beszámolhatunk arról, milyen rokonszenvnek örvendtünk az önök népe részéről ebben a városban ; híven fogjuk tolmácsolni otthon az önök városának rokonszenvét, elmondjuk népeinknek, hogy a román nép nagyon jó barátjuk, s hogy perspektívánk nagyon kedvező. Mindent el kell majd követnünk, hogy biztosítsuk az új társadalmi rendszer felépítését országainkban. Elérkezett az ideje, hogy befejezzük látogatásunkat e rendkívül vendégszerető országban, hogy búcsút vegyünk önöktől, kedves elvtársak. Ürítem poharam az önök egészségére, Ceausescu elvtárs és Maurer elvtárs, mindannyiuk egészségére ! Románia felvirágzására ! Az országaink közötti baráti kapcsolatokra ! A vendégek megtekintik az Electromotor üzemházi kiállítását