Előre, 1972. április (26. évfolyam, 7589-7614. szám)

1972-04-08 / 7595. szám

ELŐRE 2. oldal AZ EGYIPTOMI LÁTOGATÁS UTOLSÓ ESEMÉNYEI A NICOLAE CEAUSESCU ELNÖK ÁLTAL RENDEZETT VACSORÁN Mint már közöltük, a szerda esti vacsorán, amelyet Nicolae Ceausescu, a Román Kommu­nista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság Államta­nácsának elnöke és­­ Elena Ceausescu elvtársnő adott az Abdin Palotában Anwar Szadat, Egyiptom Arab Köztársaság el­nöke, az Arab Szocialista Unió elnöke és Dzsihan Szadat asszony tiszteletére, a két államfő pohár­köszöntőt mondott. A pohárkö­szöntők szövegét mai lapszá­munkban közöljük. Nicolae Ceauses elnök pohárköszöntője Kedves barátom, Anwar Szadat elnök ! Szadat asszony! Kedves barátaink ! 4 ■ ' '­­ Engedjék meg, hogy köszöntsem önöket ezen a baráti vacsorán, s ki­fejezzem reményem, hogy rövidesen tisztelt vendégként fogadhatom Ro­mánia Szocialista Köztársaságban Önt, kedves elnök barátom, és Sza­dat asszonyt. Néhány igen kellemes és hasz­nos napot töltöttünk szép országuk­ban. Ez idő alatt sikerült megtekin­tenünk országuk egyes központjait, közvetlenül megismernünk az egyip­tomi nép egyes törekvéseit. Egyip­tom ősi civilizációjának maradvá­nyai természetesen igen mély be­nyomást tettek ránk , de meg kell mondanom ugyanakkor azt is, hogy nagy megelégedéssel töltöttek el bennünket az egyiptomi népnek a gazdasági-társadalmi fejlődésére irá­nyuló törekvései. Alkalmunk volt találkozni két olyan vállalat vezető­ségével, szakembereivel és munká­saival, amely román-egyiptomi koo­perációval épül. Szeretném kifejezni köszönetün­­ket azért a fogadtatásért, amelyben Kairó, Alexandria és Luxor lakos­sága részesített bennünket. Úgyszin­tén szeretnék köszönetet mondani az alexandriai szódagyár, valamint a ma megtekintett tehergépkocsi- és traktorüzem vezetőségének, tech­nikusainak és munkásainak. A ba­rátság spontán megnyilvánulásai­ban, amelyekkel mindenütt talál­koztunk, mi az egyiptomi nép ama óhajának kifejezését látjuk­­, amely egyébként egyezik a román nép óhajával —, hogy sokoldalú együttműködés épüljön ki országa­ink között minden tevékenységi te­rületen. Későbbre hagytam beszédemben azokat a találkozásokat és megbe­széléseket, amelyeket önnel, elnök barátom, és a többi egyiptomi ba­rátunkkal folytattunk —és ezt az­ért tettem, mert külön ki óhajtom emelni a barátságot és a megértést, amelynek a szellemében ezek a megbeszélések lefolytak. Most már valóban elmondhatjuk, hogy a lá­togatás és megbeszéléseink eredmé­nyei fontos mozzanatot jelentenek az országaink közötti kapcsolatok fejlődésében. Elmondhatjuk : min­den feltétel megvan ahhoz, hogy Románia és Egyiptom között olyan gazdasági, műszaki-tudományos, kul­turális kooperációs kapcsolatok épül­jenek ki, amelyek lehetővé teszik mindkét ország gyorsabb haladását a gazdasági és társadalmi fejlődés útján. Különös megelégedéssel álla­pítottam meg, kedves elnök barátom, önnek, országának, kormányának, az egyiptomi népnek azt a törekvését, hogy gyorsabb haladást érjen el a független gazdaság fejlesztésének útján, és — tekintettel arra, hogy a román népnek is az a törekvése, hogy biztosítsa hazájának gyors, gazdasági-társadalmi fejlődését----a legjobb feltételek vannak az orszá­gaink közötti szorosabb együttmű­ködésre. Lehetséges, hogy az idén megkez­di termelését a Románia és Egyip­tom közötti kooperációval épített három gazdasági objektum, amely a többi tucatnyi ipari egységgel együtt hozzájárul országuk gazdaságának fejlesztéséhez. Azt szeretnék, hogy ezek a gazdasági egységek és a töb­bi objektumok, amelyeket megálla­podásunk értelmében a jövőben fo­gunk létrehozni, két egyenjogú, a gazdasági és társadalmi haladás út­ján együttműködni óhajtó ország kapcsolatainak példaképei legyenek. Biztosíthatom Önöket: a román kormány mindent meg fog tenni, hogy példásan teljesítse mindazt, amiben közösen megállapodtunk. A megbeszélések során természe­tesen szó volt a nemzetközi helyzet számos problémájáról is. Most ezek­re nem kívánok újból részletesen kitérni, de azt hangsúlyozni aka­rom, hogy megbeszéléseink tanúsága szerint a fejlődés korunkban fel­merülő alapvető problémái tekinte­tében teljesen egyetértünk; mint megbeszéléseink során kitűnt, köl­csönös óhajunk nemzetközi téren is fejleszteni együttműködésünket, min­dent megtenni azért, hogy a jog­­egyenlőség, a nemzeti függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartása, a belügyekbe való be nem avatko­zás és a kölcsönös előnyök alapján fejlődjék a világ államainak együtt­működése. Megállapítottuk, hogy országaink minden erejükkel hozzá kívánnak járulni a kolonializmus és a neoko­­lonializmus felszámolásához, az erő­szak és diktátum imperialista poli­tikája ellen vívott harchoz. Olyan kapcsolatokat kell megteremtenünk a világon, hogy minden nemzet sa­ját gazdasági-társadalmi fejlődésé­nek szentelhesse erejét, külső be­avatkozás nélkül úgy rendezze be életét, ahogyan óhajtja. Természetesen a Közel-Kelet volt a megvitatott fontos kérdések egyi­ke. Románia nagyra értékeli Egyip­tom Arab Köztársaság kezdeménye­zéseit, az ön kezdeményezését, ked­ves elnök barátom, a politikai meg­oldás irányában. Mi úgy véljük, hogy — a Biztonsági Tanács határo­zata szellemében — e kezdeménye­zések alapján el lehet jutni a meg­oldáshoz, az igazságos békéhez, a­­mely lehetővé tenné e térség népei számára, hogy minden erejüket gaz­dasági és társadalmi fejlődésüknek szenteljék. Minthogy Románia Európában fekszik, érthető, hogy foglalkoztunk az európai biztonság problémájával is, annál is inkább, mivel nemcsak Európa érdekeinek felel meg, ha­nem az afrikai népek, az arab or­szágok, a világ összes népei érde­keinek is, az, ha az európai államok kapcsolatai a teljes egyenlőség, a nemzeti függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartásának elveire épül­nek. Nem térek most ki más kérdések­re. Ezeket tükrözi a látogatás befe­jezésekor nyilvánosságra hozandó nyilatkozat. Ma este azt szeretném csak megjegyezni, hogy amint meg­állapítottuk, a nemzetközi kérdések terén is tág lehetőségek vannak a Románia és Egyiptom közötti együtt­működésre. És országaink a jövőben kétségtelenül még szorosabbá teszik együttműködésüket, hogy előmozdít­sák az emberiséget napjainkban fog­lalkoztató problémák megoldását, a népek érdekében, az egyetemes együttműködés és a világbéke ügye érdekében. Éppen ezért hangoztatni kívánom, hogy személy szerint teljesen elége­dett vagyok a látogatással, annak eredményeivel, megbeszéléseinkkel. Úgy vélem, hogy mindaz, amiben e napokban megállapodtunk, mara­déktalanul megfelel népeink érde­keinek, s ugyanakkor megfelel a független fejlődésükért küzdő né­pek érdekeinek, az összes békeszere­tő népek ügyének. Ugyanebben az időben megbeszé­lések folytak a Román Kommunista Párt és az Arab Szocialista Unió képviselői között is. Megegyezésre jutottunk abban, hogy tovább mun­kálkodunk a politikai és társadalmi szervezeteink közötti politikai kap­csolatok fejlesztésén, minthogy ez szintén megfelel a két nép érdekei­nek. 1­­ .§ -Holnap hazautazunk országukból. Azzal a jóleső érzéssel távozunk, hogy rendkívül kellemes volt az egyiptomi barátok körében eltöltött idő. Mint mondottam, megismertük ősrégi civilizációjuk, valamint az ország fejlesztését szolgálj­a jelenlegi erőfeszítéseik egy részét. Abból, a­­mit ön elmondott, megismertük ha­zája távlati elgondolásait és törek­véseit. Ezért állíthatjuk, hogy ezen az úton ragyogó jövő vár az egyip­tomi népre. A legjobb benyomáso­kat visszük magunkkal az egyiptomi nép munkájáról és törekvéseiről, s azzal az érzéssel távozunk, hogy né­peink kölcsönösen barátsággal visel­tetnek egymás iránt és széleskörű együttműködést óhajtanak kifejlesz­teni egymással. A Román Kommunista Párt, az Államtanács, a kormány és az egész román nép nevében azt kívánom a baráti egyiptomi népnek, hogy vívja ki mielőbb a békét, hogy példásan, a legjobb feltételek között va­lósítsa meg fejlesztési terveit min­den tevékenységi területen. És biz­tosak lehetnek abban, hogy a román népben mindig megbízható, kipró­bált barátra találnak! Kérem, ürítsük poharunkat a ro­mán-egyiptomi barátság fejlődésére és ragyogó jövőjére! Az egyiptomi nép békevágyának és jóléttörekvésének megvalósulásá­ra! (Taps.) Az ön egészségére, elnök bará­tom, az ön egészségére, asszonyom! Mindannyiuk egészségére, kedves egyiptomi barátaink! Az összes népek közti békére és együttműködésre! (Taps.) Nicolae Ceausescu elvtárs^ a Ro­mán Kommunista Párt főtitkára, Romania Szocialista Köztársaság ‘Államtanácsának elnöke,­^* -Elena Ceausescu, elvtársnő vek- és~-hivata­los kíséretével együtt, „­csütörtökön befejezte egyiptomi hivatalos párt­os állami látogatását, amelyet An- War Szadat, Egyiptom Arab Köz­társaság, az Arab Szocialista­­ Unió elnöke meghívására tett." A román nép küldöttei egyipto­mi tartózkodásának utolsó pilla­natait is a szocialista Románia és a román nép vezetője iránti meleg barátság és nagyrabecsülés légköre jellemezte. A város központját a re­pülőtérrel összekötő sugárutak két oldalán sokezres tömeg búcsúztatta meleg szeretettel Nicolae Ceausescu elnököt, élénk tapssal kísérte az át­haladó gépkocsisort, s fejezte ki megelégedését a látogatás gyümöl­csöző eredményei, a román-egyip­tomi barátság és együttműködés további fejlődésének újabb perspek­tívái fölött. A két ország állami zászlóival dí­szített kairói nemzetközi repülőté­ren központi helyen a két államfő arcképe. Hatalmas szalagokon ilyen feliratok : „Éljen Ceausescu és Sza­dat !“, „Éljen a román-egyiptomi barátság !“. Nicolae Ceausescut, és Elena Ceausescu elvtársnőt Szadat elnök és Dzsihan Szadat asszony, vala­mint az egyiptomi politikai élet szá­mos személyisége kísérte ki a repü­lőtérre. Jelen voltak Husszein Al Shafei és Mahmud Fawzi alelnö­­kök, Aziz Szedky, a Minisztertanács elnöke, Szayed Marei, az Arab Szo­cialista Unió első titkára, Mamduh Szalem miniszterelnök-helyettes, Hafez Iszmail, az elnök nemzetbiz­tonsági kérdésekkel foglalkozó " ta­­nácsosa, továbbá a díszbizottság tagjai, akik elkísérték a magas rangú román vendégeket egyiptomi tartózkodásuk idején, a kormány és a diplomáciai testület több tagja, tábornokok és tisztek, valamint újságírók. Jelen volt Titus Linu, Románia kairói nagykövete és Oszmán Asz­­szal, Egyiptom Arab Köztársaság bukaresti nagykövete. A két ország állami himnuszának elhangzása után Nicolae Ceausescu elnök és Elena Ceausescu elvtársnő elbúcsúznak a repülőtéren tartóz­kodó hivatalos személyektől, vala­mint a román nagykövetség és ko­lónia tagjaitól. Románia és Egyiptom vezetői el­lépnek a repülőtéren felsorakozott díszőrség előtt, majd a jelenlevők tapsa közepette a repülőgép lépcsője felé tartanak. A fúvószenekar indulót játszik közben 21 tüzérségi üdvlövés dör­dül el. A két államfő ismét kezet szorít és melegen átöleli egymást. A re­pülőgép ajtajából Nicolae Ceausescu elnök és Elena Ceausescu elvtársnő integet a búcsúztatásukra érkezett személyiségeknek, majd helyet fog­lal az elnöki repülőgépben. ELUTAZÁS KAIRÓBÓL A felvétel az egyiptomi látogatás utolsó napján készült. Nicolae Ceausescu elnök és Anwar Szadat elnök a Kubbeh Palotában tartott csütörtök délelőtti megbeszélése után, ünnepi külsőségek között aláírta a román­­egyiptomi közös nyilatkozatot, amely összegezi államvezetőnk egyiptomi látogatásának eredményeit Anwar Szadat elnök pohárköszöntője Kedves barátom, Ceausescu elnök! Ceausescu asszony! Kedves barátaim! Elérkezett tehát a rövid látogatás vége. Szerettük volna, ha hosszabb ideig tartózkodnak országunkban, hogy más városaink is melegen kö­szönthessék önöket. Nagyra értékel­jük a barátságot, az őszinte barát­ságot, amely támogatja a barát jo­gait. Bennünket nagy megelégedés­sel tölt el kooperációnk, amely az ön által említett három objektum­ban konkretizálódik. Szerettem volna, ha látogatásuk hosszabb ide­ig tart és megismerik sok más lé­tesítményünket is, amelyeket né­pünk a nehéz körülmények ellenére épít. Mi hiszünk a szabad barátság­ban, éppen ezért üdvözöltük öröm­mel Önöket országunkban, s azt kí­vánjuk, hogy a következő szakasz­ban kooperációnk, a tárgyalásaink során megállapítottak alapján min­den területen fejlődjék. Hazánknak sok építeni valója van és szeretnénk, ha barátaink, akik őszintén akarnak együttműködni ve­lünk, ezt népeink javára, a világon a béke és kooperáció javára tegyék. Szeretném, ha kooperációnk a következő időszakban dinamikus lenne, példaképe annak, milyen a kapcsolat két, a jogegyenlőség elvei alapján, népeik javára, az egész vi­lág javára együttműködő állam kö­zött. Részletesen tárgyaltunk a nemzet­közi helyzetről. Szempontjaink az összes alapvető nemzetközi problé­mákat illetően azonosak. Hiszünk a népek szabadságában, önrendelkezé­si jogában, és harcolunk az impe­rializmus és a kolonializmus el­len. Hiszünk a jogegyenlőségen alapuló szabad kooperációban. Mi együtt tevékenykedünk és jól tud­juk, min mesterkedik az imperializ­mus akár Ázsiáról, akár Afrikáról, akár Latin-Amerikáról van szó. Ami a közel-keleti kérdést illeti, meg akarom mondani, kedves bará­taink, hogy népünk eltökélt küz­delmet folytat a helyzet megoldásá­ért.. Jottányit sem enged jogaiból, bármilyen nagy legyen is a presz­­szió, a befolyásolás vagy a pszicho­lógiai háború. Ebben a térségben az imperializmus olyan akciókat foly­tat, amelyek nem vesznek figyelem­be semmilyen jogot, semmilyen nor­mát, és mi harcolunk ezek ellen az akciók ellen. Elhatározásunk, kedves barátaink, hogy felszabadítjuk elfog­lalt­­területeinket, bármilyen árat kellene is fizetnünk ezért; a magunk részéről mindent megtettünk a bé­kéért. Mi békét akarunk, de a békét nem valósíthatja meg csak az egyik fél; mindegyiknek vállalnia kell a felelősséget. Ezért népünk harcol és harcolni fog szabadságáért Népünk harcolt azok ellen, akik uralkodtak fölötte, akik el akarták özönleni or­szágát, s ebben a küzdelemben a nép kivívta a győzelmet. Kérem, tolmácsola a baráti ro­mán népnek az egyiptomi nép üd­vözletét, azét a népét, amely nagy­ra értékeli a román­ népnek az ön ve­zetésével elért eredményeit. Kérem, tolmácsolja a baráti ro­mán népnek népünk legmelegebb érzelmeit; tolmácsolja a román népnek azt, hogy mi hiszünk a be­csületes, őszinte barátságban és ezt a barátságot hajlandók vagyunk a legmesszebbmenően fejleszteni, ké­szek vagyunk ott minél szélesebb kö­rű együttműködésre és mindig hű­ségesek vagyunk barátainkhoz. Az Arab Szocialista Unió, az egyiptomi nép,­ és a magam nevé­ben, önnek és­­feleségének sok bol­dogságot és sikert kívánok a jövő­ben, a baráti román népnek pedig szüntelen haladást, jólétet és virág­zást kívánok. 1. Felkérem önöket kedves barátaink, emeljük poharuinkat Ceausescu el­nök úr és felesége tiszteletére, né­peink és országaink gyümölcsöző együttműködésére! (Taps.) 1972. ÁPRILIS 8., SZOMBAT ROMÁN-EGYIPTOMI KÖZÖS NYILATKOZAT (Folytatás az 1. oldalról) Az egyiptomi fél nagy megelége­déssel szerzett tudomást azokról a­ kimagasló sikerekről, amelyeket a román nép Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke vezetésével ért el a sokoldalúan fejlett szocia­lista társadalom építésében, az erő­teljesen iparosított gazdaság, a fej­lett tudomány, technológia és kul­túra megteremtésében. Nicolae Ceausescu elnök és Mo­hamed Anwar, Al Szadat elnök megelégedéssel állapította meg a Románia Szocialista Köztársaság és Egyiptom Arab Köztársaság közötti politikai, gazdasági, kulturális, mű­szaki-tudományos kapcsolatok ked­vező alakulását, és kifejezte szi­lárd elhatározását, hogy tovább munkálkodik a kétoldalú kapcsola­tok bővítésén és sokrétű kiépítésén, meg lévén győződve arról, hogy ez teljesen megfelel a két ország és nép érdekeinek, a béke és a nem­zetközi együttműködés általános ügyének. A két elnök egyetértett abban, hogy még számos lehetőség van a két ország kapcsolatainak továbbfejlesztésére minden téren, mindkét fél érdekében. Kiemelve a két állam képviselői közti kontaktusok pozitív szerepét, a felek nagyra értékelték dr. Aziz Szedky jelenlegi miniszterelnök Romániában tett látogatásának gyü­mölcsöző eredményeit és fontossá­gát, a látogatás hozzájárulását a kölcsönösen előnyös kétoldalú kap­csolatok fokozásához és sokoldalú fejlesztéséhez. A két elnök megállapította, hogy a hosszú lejáratú egyezmények és az évi jegyzőkönyvek alapján folyó kereskedelmi csere az utóbbi évek­ben számottevően és sokoldalúan fejlődött; kidomborították az 1971 decemberében aláírt gazdasági és műszaki kooperációs egyezmény előirányzatainak teljesítésére irá­nyuló közös óhajt. Ezért a felek megszabták, hogy a román-egyip­tomi gazdasági együttműködési ve­gyes kormánybizottságnak a közel­jövőben sorra kerülő 8. ülésszaka vizsgálja meg a kétoldalú gazdasá­gi kapcsolatok helyzetét, és jelölje ki a szükséges intézkedéseket az elhatározott kooperációs akciók gyakorlatba ültetése végett a vegy­ipar, a bányászat, a mezőgazdaság, az építőanyag-ipar, a műszaki se­gélynyújtás és a káderképzés terén, valamint a kereskedelmi csere lé­nyeges növelése végett. A felek ugyanakkor kifejezték véleményü­ket, hogy vegyes társaságok létesí­tése kölcsönös érdekű területeken, hozzájárulhat a két ország gazda­sági kooperációjának fejlődéséhez.­­ A látogatás alkalmával a két kül­ügyminiszter tengerhajózási egyez­ményt "írt alá,­ egyszersmind nö­­vényegészségügyi megállapodást, ál­lategészségügyi megállapodást írtak alá és lefektették a­ műszaki-tudo­mányos együttműködési egyezmény alkalmazási programját. Kiemelve a népek közötti jobb megismerés­ és közeledés jelentőségét, a két fél­­kinyilvánította óhaját, hogy,, bővítse és változatosabbá te­­­­s­e az együttműködést az oktatás,, a művészet,"az irodalom, az egész­ségügy, a sajtó, a rádió és televízió, a filmművészet és a sport terén.­­ ...A két „fél,„kölcsönösen tájékoz­hatta­ egymást a Román Kommu­nista Párt és az Arab Szocialista Unió" tevékenységéről "és törekvései­ről. Kifejezték­­óhajukat, hogy fo­kozzák a kontaktusokat és a véle­ménycseréket a Román Kommu­nista Párt és az Arab Szocialista Unió között, hogy bővítsék a kon­taktusokat a társadalmi és tömeg­szervezetek között, ami hozzá fog járulni a kölcsönös jobb megisme­réshez, a két nép barátságának és szolidaritásának, az összes antiim­­perialista erők akcióegységének a fejlődéséhez. Ilyen vonatkozásban együttműködési egyezményt írtak alá a Román Kommunista Párt és az Arab Szocialista Unió között. A két elnök mélyreható véle­ménycserét folytatott az időszerű nemzetközi kérdésekről. Utaltak a világon napjainkban végbemenő nagy átalakulásokra és erőeltolódá­sokra, s kifejezték meggyőződésü­ket, hogy egyre erőteljesebben je­lentkeznek a béke, a demokrácia és a társadalmi haladás erői, az ösz­­szes földrészek népeinek az az óha­ja, hogy a bizalom és biztonság légkörében éljenek. Korunknak ez a jellegzetes irányzata egyre in­kább leszűkíti az imperialista, ko­­lonialista és neokolonialista erők cselekvési lehetőségét. Ezzel össze­függésben kiemelték, hogy Románia Szocialista Köztársaság és Egyip­tom Arab Köztársaság a világbéke megóvására és szavatolására, az államok jogegyenlőségének érvé­nyesülésén alapuló nemzetközi kap­csolatok kialakítására törekszik. A felek egyetértettek abban, hogy a világbéke és -biztonság megszilárdításának érdekei, a világ összes országainak a függetlenség és a társadalmi haladás útján való fejlődéshez fűződő érdekei minden­nél előbbrevalók, és megkövetelik az összes antiimperialista erők ak­cióegységének és szolidaritásának erősítését. A felek úgy vélik, hogy a különböző államok vezetői közti kontaktusok a nemzetközi életben megnyilvánuló pozitív tendenciá­kat, az olyan megoldásokra irá­nyuló törekvéseket tükrözik, ame­lyek összhangban legyenek a béke és a biztonság általános érdekeivel. A két fél hangsúlyozta, hogy az államok közötti normális kapcsola­tok egyedüli alapja a nemzeti füg­getlenség és szuverenitás, a jog­­egyenlőség, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös elő­nyök elveinek, azoknak az elvek­nek a szigorú tiszteletben tartása, amelyek összességükben a nemzet­közi jog egyöntetűen elismert nor­máit alkotják. A felek megelége­déssel állapították meg, hogy a két ország szigorúan ezekre az elvekre alapozza külpolitikáját, és állást foglaltak az agresszió és a bel­ügyekbe való beavatkozás imperia­lista politikája ellen, minden nép ama szent jogának tiszteletben tar­tása mellett, hogy óhajának és ér­dekeinek megfelelően saját maga válassza meg fejlődési útját. Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke és Egyip­tom Arab Köztársaság elnöke kife­jezte mélységes aggodalmát a nem­zetközi békét és biztonságot komo­lyan veszélyeztető súlyos közel­­keleti helyzet állandósulása miatt. A két fél újból kijelentette, hogy támogatja a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i 242-es számú határozatát és az ENSZ-közgyűlés 1971. december 13-i 2199-es számú határozatát, és hangsúlyozta e két határozat maradéktalan alkalmazá­sának fontosságát és sürgős voltát a térség igazságos és tartós béké­jének megteremtése szempontjából. Ezzel összefüggésben a felek ki­domborították annak szükségessé­gét, hogy a Biztonsági Tanács ha­tározatának teljesítése végett dr. Gunnar Jarring, az ENSZ-főtitkár közel-keleti különmegbízottja hala­déktalanul újrakezdje misszióját. A két elnök megállapította, hogy a közel-keleti konfliktus és feszült­ség állandósulása csak az imperia­lista erők érdekeit, uralmi törek­véseit szolgálja. A két elnök hangsúlyozta: a kö­zel-keleti igazságos és tartós béke megteremtésének elengedhetetlen feltétele, hogy a palesztinai nép problémájára olyan megoldást ta­láljanak, amely megfelel törvényes jogainak és nemzeti törekvéseinek. A román fél újból kijelentette, hogy nagyra értékeli Egyiptom Arab Köztársaságnak a térségbeli konfliktus békés rendezésére tett erőfeszítéseit és ismét kifejtette azt a nézetét, miszerint Izraelnek több fogékonyságot kell tanúsítania, hogy meg lehessen oldani a kon­fliktust az Egyesült Nemzetek Szer­vezete fent említett határozatai összes előírásainak megfelelően. Az egyiptomi fél nagyra érté­kelte azt a támogatást, amelyet Románia Szocialista Köztársaság nyújt a közel-keleti helyzet békés rendezéséhez a Biztonsági Tanács 242-es és az ENSZ-közgyűlés 2199- es határozata alapján. Ismét, hangoztatva teljes szolida­ritását és határozott támogatását a vietnami, laoszi és kambodzsai népek szabadságért és nemzeti függetlenségért vívott hősi harca iránt, a két államfő síkraszállt az amerikai agressziónak, a Vietnam Demokratikus Köztársaság elleni bombatámadásoknak a megszünte­téséért, az USA és szövetségesei összes csapatainak azonnali és vég­leges kivonásáért Indokínából, a vietnami, a kambodzsai és a laoszi nép ama szent jogának tiszteletben tartásáért, hogy maga dönthessen sorsáról. A két államfő kijelentette, hogy támogatja Vietnam Demokra­tikus Köztársaság kormányának és Dél-Vietnam Köztársasága ideigle­nes forradalmi kormányának az álláspontját a vietnami kérdés bé­kés rendezése tekintetében, vala­mint a kambodzsai királyi nem­zeti egységkormány és a Laoszi Ha­zafias Front javaslatait, amelyek reális alapot szolgáltatnak Indokína kérdéseinek politikai rendezéséhez. A két fél kifejezte támogatását a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság kormányának Korea békés egyesítésére vonatkozó javaslatai iránt. A két elnök megvitatta az afri­kai helyzetet, s megerősítette, hogy messzemenően támogatja az afri­kai népek elidegeníthetetlen füg­getlenségi jogát. Kifejezte elhatá­rozását, hogy továbbra is minden segítséget megad az angolai, mo­­cambique-i, Guinea Bissau-i, namí­­biai és a többi függőségben levő területen élő népeknek a gyarmati elnyomás felszámolásáért, a szabad­ság és a nemzeti függetlenség ki­vívásáért, béketörekvéseik és tár­sadalmi haladásuk megvalósításá­ért vívott harcban. A felek erélye­sen elítélték a Dél-afrikai Köztár­saság és Rhodesia kisebbségi rend­szerének faji megkülönböztető és apartheid politikáját, az alapvető emberi jogok kirívó megsértését, és azonnali konkrét intézkedéseket követeltek a gyarmati országok és népek függetlenségének megadásá­ra vonatkozó ENSZ-nyilatkozat, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete által a dekolonizációra és az apartheidra vonatkozólag ho­zott többi határozat megvalósítá­sáért. A felek hangsúlyozták annak fontosságát, hogy az ENSZ Bizton­sági Tanácsának a fenti kérdések­kel kapcsolatos ülésszakát első íz­ben tartották meg az afrikai föld­részen. A felek további támogatásukról és szolidaritásukról biztosították az afrikai államok népeit és a világ más térségeinek népeit a nemzeti — politikai és gazdasági — füg­getlenségükért, az imperializmus, a kolonializmus és a neokolonializmus elleni küzdelem eddigi vívmányai megóvásáért és konszolidálásáért vívott harcukban. A felek kidom­borították annak fontosságát, hogy az afrikai országok, a földrészen élő népek említett alapvető törek­véseinek megvalósításáért, erősít­sék akcióegységüket, s hangsúlyoz­ták, hogy ebben jelentős szerepet játszik az Afrikai Egységszervezet. A két fél megvitatta a fejlődésben levő országok gazdasági helyzetét és egyetértett abban, hogy korunkban az emberiség szüntelen haladása és a világbéke biztosítása szempontjá­ból igen nagy fontosságú kérdés a gazdasági gyengén fejlettség felszá­molása és a feltételek megteremtése ahhoz, hogy az összes népek korlá­tozás nélkül részesüljenek a modern civilizáció vívmányaiból. Ezzel kap­csolatban a felek kiemelték, hogy a gazdasági és társadalmi előrehaladás szempontjából elsődleges szerepe van annak az erőfeszítésnek, amelyet minden egyes ország saját anyagi és emberi potenciálja hasznosítá­sáért tesz. Egyszersmind hangsú­lyozták az államok közti sokoldalú együttműködés bővítésének paran­csoló szükségességét. A felek rámu­tattak, hogy a fejlett országoknak ki kell küszöbölniük az összes so­rompókat és korlátozásokat a fejlő­désben levő országokkal fenntartott nemzetközi gazdasági kapcsolatok­ból, és szorgalmazták az ENSZ második fejlesztési évtized­ prog­ramjának alkalmazását. A felek nagy jelentőséget tulajdonítottak a Santiago de Chilében sorra kerülő közelgő UNCTAD-ülésszaknak, s hangsúlyozták, hogy az ülésszak e­­redményeinek tükrözniük kell a fej­lődésben levő országok érdekeit, függetlenül társadalmi rendszerük­től vagy a földrajzi fekvésüktől. Az európai helyzet alakulásával kapcsolatos véleménycsere során Nicolae Ceausescu elnök és Moha­med Anwar Al Szadat elnök pozití­van értékelte a kontinens államai­nak erőfeszítéseit a szocialista or­szágok által kezdeményezett össz­európai biztonsági és együttműkö­dési értekezlet összehívásának elő­készítéséért, amely értekezletre a közeljövőben kell hogy sor kerüljön az összes európai és más érdekelt országok egyenlő alapon történő részvételével. A felek úgy vélték, hogy az európai népek e létfontos­ságú céljának megvalósítása hozzá fog járulni az enyhülés légkörének meghonosodásához a világon, a bé­ke és a nemzetközi egyetértés erő­södéséhez. A két elnök hangsúlyozta, hogy a feszültségi tényezők elhárítása a földközi-tengeri övezetből, fontos e­­leme lenne a béke fenntartásának Európában és az egész világon. A két fél hangsúlyozta, hogy meg kell valósítani az általános és fő­leg a nukleáris leszerelést. Elítélte a fegyverkezési hajszát, és rámutatott, hogy konkrét lépéseket kell tenni a nukleáris fegyverek megtiltásáért és a meglevő készletek megsemmi­sítéséért, más intézkedések megho­zataláért — köztük atomfegyver­mentes övezetek létesítéséért és a katonai tömbök megszüntetéséért. A felek kijelentették, hogy teljes mér­tékben támogatják a leszerelési vi­lágértekezlet összehívását, az ösz­­szes államok egyenjogú részvételé­vel. Ez hozzájárulna a békéhez és a nemzetközi biztonsághoz és lehető­vé tenné, hogy a jelenleg katonai célokra felhasznált erőforrásokat békés célok felé irányítsák az összes népek érdekében, a gyengén fejlett­ség felszámolása céljából. A két államfő ismét hangoztatta országa ragaszkodását az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmá­nyának elveihez és kifejezte elhatá­rozását, hogy a többi tagállammal együtt elősegíti a szervezet haté­konyságának növelését korunk fő kérdéseinek megoldásában. Ezzel kapcsolatosan megelégedéssel üdvö­zölték a Kínai Népköztársaság tör­vényes jogainak helyreállítását az ENSZ-ben és annak szerveiben, és ezt jelentős hozzájárulásnak minő­sítették a szervezet céljainak és cél­kitűzéseinek megvalósításához. U­­gyanakkor a két elnök hangsúlyozta, hogy tovább kell folytatni az ENSZ egyetemessége valóra váltásának folyamatát, más államok felvételé­vel , mivel ez előfeltétele annak, hogy a szervezet jobban tükrözze a mai világ realitásait. A két fél megállapította, hogy Nicolae Ceausescunak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, Ro­mánia Szocialista Köztársaság Ál­lamtanácsa elnökének hivatalos lá­togatása Egyiptom Arab Köztársa­ságban és a látogatás alkalmából sorra került megbeszélések jelen­tős mértékben hozzájárulnak a ro­mán-egyiptomi kapcsolatok fejlődé­séhez, új szakaszt nyitnak a román és az egyiptomi nép hagyományos baráti viszonyának konszolidálása útján, jelentősen hozzájárulnak a nemzetközi béke és kooperáció ügyéhez. A felek egyszersmind kife­jezték óhajukat, hogy folytassák és sokrétűbbé tegyék a kormányszintű és más szintű látogatáscseréket a Román Kommunista Párt és az Arab Szocialista Unió, Románia Szocialista Köztársaság és Egyiptom Arab Köztársaság kapcsolatainak és sokoldalú együttműködésének bő­vítése végett. Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, az Ál­lamtanács elnöke, Elena Ceausescu asszony és a kíséretükben levő személyiségek hálás köszönetüket fejezték ki a meleg és vendégszerető fogadtatásért Mohamed Anwar Al Szadatnak, Egyiptom Arab Köztár­saság elnökének, az Arab Szocia­lista Uniónak, a kormánynak és az egyiptomi népnek. Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, az Ál­lamtanács elnöke és Elena Ceausescu asszony meghívta Mohamed Anwar Al Szadatot, Egyiptom Arab Köztár­saság elnökét, az Arab Szocialista Unió elnökét és Al Szadat asszonyt, tegyenek hivatalos látogatást Romá­nia Szocialista Köztársaságban. A meghívást szívesen elfogadták. A látogatás időpontját diplomáciai úton később tűzik ki. NICOLAE CEAUȘESCU, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke MOHAMED ANWAR AL SZADAT, Egyiptom Arab Köztársaság elnöke, az Arab Szocialista Unió elnöke

Next