Előre, 1972. április (26. évfolyam, 7589-7614. szám)

1972-04-14 / 7600. szám

ELŐRE Április 14. péntek I. évnegyed — IV. hónap M nap Az évért eltelt: 105 nap Hátra van még: 201 nap Napkelte : 5.35 Napnyugta : 18.58 Holdkelte: 5.24 Holdnyugta : 20.15­ ­A KÖZPONTI METEOROLÓGIAI INTÉZET JELENTI Bizonytalan idő. Változó felhőzet, Olténiában, Munténiában, Dobro­­geában és Moldovában többnyire borús idő, záporesők. Az ország más vidékein helyi jellegű záporok. Mér­sékelt, déli szél. Az éjszakai értékek mínusz 2 és plusz 12 fok, a nappa­liak 12 és 22 fok között váltakoznak. A hegyvidéken többnyire borús idő, helyi záporok, esők. Erős nyu­gati szél, lehűlés. Hőmérsékleti határértékek április 13-án ■•»»»' «*■ București 26 10 Kolozsvár 23 15 Torda 25 12 Hunyad 24 9 Nagyvárad 24 13 Székelyhíd 26 11 Dr. P. Groza város 26 13 Temesvár 28 14 Arad 28 11 Nagyszentmiklós 27 15 Lugos 27 14 Karánsebes 25 16 Szatmár 25 11 Máramarossziget 26 9 Nagybánya 27 16 Zilah 24 15 Dés 25 11 Beszterce 25 12 Déva 28 13 Balázsfalva 28 12­­ Petrozsény 22 12 Cimpeni 24 8 Dumbroveni 26 12 Marosvásárhely 26 14 Toplița 23 4 Gyergyóalfalu 21 Csíkszereda 23 2 Sepsiszentgyörgy — — Bárót 25 10 Kézdivásárhely 24 7 Székelyudvarhely 24 13 Brassó 26 12 Fogaras 25 13 Szeben 24 12 Paltini? 16 7 Predeal 20 6 Omul-csúcs 6 0 Sinaia (C 1500 m) 18 5 Cimpina 22 12 Proies ti 23 11 Suceava 28 8 Botosani 26 10 Iasi 26 9 Barlad 26 9 Bacau 25 9 Vaslui 26 4 Piatra Neamt 24 8 Csalhó (Toaca) 11 5 Constanta 15 8 Mangalia 13 9 Sulina 15 12 Tulcea 21 5 Galati 24 8 Craiova 25 11 Turnu Severin 26 14 Turnu Magurele 26 11 Giurgiu 25 10 Televízióműsor PÉNTEK I. műsor: 9.00 Telex. 9.05 Van-e még kérdez­ni valójuk? (ismétlés) 9.50 A hét elő­adóművésze: Sofia Vicoveanca. 10.00 Német nyelvlecke. 10.30 Sebastien és a hajóroncs titka. 11.05 Humor­­album 11.45 Az ismeretlen Buka­rest. 12.05 Tévé-híradó 14.45 Vaká­ciós matiné: Nagyszakáll meséje. 16.00—17.00 Tévé­ iskola. 17.30 Má­­ramarosi folklóralbum 17.55 Gaz­dasági adás. 18.20 Képzőművészeti adás 1835 A mai falu. 19.00 Embe­rek és tettek 19.15 A Lottó-húzás közvetítése. 19.20 Ezeregy este. 19.30 Tévé-híradó. 20.10 Film: A zenekar­ember. Főszerepben: Louis de Funés 21.30 Tévé-ankét a közlekedésről. 22.05 Napi eseménykrónika. 22.20 Jégkorong VB­A-csoport. Svédor­szág — Szovjetunió (II. és III. har­mad) II. műsor. 2010 Rajzfilm gyermekeknek. 20.25 Tévé-színház. Aiszkhülosz: Promét­heusz. 21.10 Jegyzet. 21.20 Cristina Hamel táncol. 21.45 A főváros gaz­dasági életéből 22 05 Dokumentum­film. 22.25 Kolumbiai folklór. SZOMBAT I. műsor. 9.00 Telex. 9.05 Mindenki könyves­polca. 9.25 Kolumbiai folklór (is­métlés). 9.35 Háziasszonyoknak. 10.05 Részletek a vasárnapi mozaik­ból. 11.10 Jégkorong VB. A-csoport. Finnország — Csehszlovákia (II. és III. harmad) 12.15 Tévé-híradó. 15.45 Vakációs matiné. 16.30 NÉMET NYELVŰ ADÁS. 18.15 Ritmus, fia­talság, tánc. 19.00 Kortárs költők verseiből. 19.20 Ezeregy este. 19.30 Tévé-híradó. 20.15 Tévé-enciklopé­dia. 21.00 Folytatásos film: A beto­lakodók. 21.50 Szórakoztató műsor. 22.30 Tévé-híradó. 32.45 A hét sport­­eseményei. 23.00 Románcok. II. műsor. 16.30 Szamos menti népi táncok. 17.00 Bukaresti riport. 17.20 Köz­kedvelt szimfonikus művekből. 17.50 Jegyzet. 18.00 Film: A kerülő. LÁTTUK, HALLOTTUK, MEGTUDTUK MUZMKAKAPCSOLÁS Kellemetlen meglepetés éri azokat, akik elolvasva a marosvá­sárhelyi MET­ALUL kisipari termelőszövetkezet hirdetését , misze­rint az mindennemű gépkocsijavítást vállal, egyebek közt magán­­személyeknek is végez hengerfúrást és főtengely­köszörülést — a szö­vetkezethez fordulnak igényeikkel. Mint a helyszínen kiderül, ta­valy valóban végeztek, de az idén már nem. Azaz megcsinálják a főtengelyköszörülést, de csak akkor, ha a kocsi tulajdonosa egyút­tal általános javítást is végeztet a szövetkezettel. Miért? Kérdésünkre az volt a felelet, hogy a „maszekolás“, a tisztes­ségtelen konkurrencia letörésére. Aztán: ezt az utasítást kapták a felsőbb szervektől. S végezetül az utolsó indok: a berendezések jobb kihasználása érdekében. Ami az iparengedély nélkül dolgozó „ma­szek" javítókat illeti, köztudott, hogy ezek működésének megakadá­lyozására törvény van, felfedésükkel és megbüntetésükkel az arra hivatott állami szervek foglalkoznak. Beszélgetés közben aztán az is kiderül, hogy az a bizonyos felsőbb szervektől kapott utasítás sem létezik, csupán „szóbeli jóváhagyásuk“ van a megyei szövetségtől. Ezek után nyilvánvaló, hogy a munkakapcsolás igazi oka a gépi berendezések jobb kihasználása, közérthetőbben a gazdasági terv ily módon való megvalósítása. Úgy gondoljuk, hogy a jobb gépki­használást nem méltánytalan munkakapcsolással kell megoldani. A jelenleg nyilvános vita tárgyát képező belkereskedelmi törvény­­tervezet büntetést helyez kilátásba azoknak a kereskedelmi egysé­geknek, amelyek egyes árucikkeket csak másokhoz kapcsolva for­galmaznak. Igaz, a kisipar nem kereskedelem. De törvényeink szel­leme erre a szektorra is érvényes kell hogy legyen. Úgy véljük, a marosvásárhelyi METALUL kisipari termelőszö­vetkezet helytelenül jár el, amikor egy kisebb összegű munka elvég­zését több ezer lejes munkához kapcsolja. Ez nem csupán „gazda­sági“, de olyan etikai kérdés is, amely meg kell hogy gondolkoz­­tassa a szövetkezet vezetőségét. T. Sándor Attila A MAGYAR NEMZETISÉGŰ dol­gozók Szilágy megyei tanácsa kezde­ményezésére tanfelügyelők és szak­tanárok közösen tanulmányt készí­tenek a román nyelv tanításának és elsajátításának kérdéseiről. Az anyagot a szilágynagyfalusi, kémeri, kárásztelki és a szilágyballai általá­nos iskolákban gyűjtik. A felmérés célja, hogy a legeredményesebb nyelvtanítási módszereket alkalmaz­zák a magyarnyelvű oktatási tago­zatokon. Ugyancsak tanárok és is­kolaigazgatók támogatásával Kalo­taszeg Szilágy megyéhez tartozó falvaiban — Zsobokon, Petriben, Sztánán és Famnason — népszoká­sokról készítenek tanulmányt és népköltési gyűjtést rendeznek. (Munkatársunktól) NEMSOKÁRA megkezdődik a szőkefalvi negyed építése Tírnáve­­ni­ben; a több mint 3000 lakásba 10 000 ember költözik majd. (Mun­katársunktól) A FŐVÁROSI Comedia Színház Magyarországra utazott, hogy viszo­nozza a budapesti Vígszínház ná­lunk tett látogatását. A bukaresti Comedia három előadást tart Buda­pesten és kettőt Kecskeméten. A vendégjáték során Alexandru Po­­pescu Croitorii cei mari din Valahia, továbbá Bertolt Brecht Egy fő az egy fő és Jean Anouilh Cher An­toine című darabjait játsszák. (Mun­katársunktól) ÖSSZESEN nyolc rendkívüli vi­dám­ zenés műsorra került sor Ko­lozsváron és Brassóban, a kolozs­vári Állami Magyar Opera rendezé­sében. A humort Horváth Béla és ifjú Latabár Kálmán, a Budapesti Operettszínház Jászai díjas művésze szolgáltatta. A dalt­ az operetteken, muzicalekben egyaránt otthonos Lehocky Zsuzsa — ugyancsak buda­pesti vendégművész. Mellettük fel­léptek a vendéglátó intézmény jóne­vű szólistái — mint Kónya Dénes Lajos, Mátyás Jenő és Simon Kata­lin. Balettszámokkal szerepelt: Nagy Ágnes és Vass György. A műsor egyik legnagyobb érdeklődéssel kí­sért perce — Honthy Hanna Kos­suth díjas, kiváló művész színpadra lépése volt. (Munkatársunktól) MŰKEDVELŐ képzőművészek ki­állítása nyílt Gyergyóban, a városi Művelődési Házban. Böndi Miklós és Pálfalvi István amatőr képzőmű­vészek gyűjteményes tárlata ez, ahol kerámiatárgyakat és akvarelle­­ket tekinthetnek meg a látogatók. MAI KÉRDÉSÜNK­­VÁLASZUNK Felkerestük DUMITRESCU IOANT, a Szeben municípiumi néptanács adminisztratív osztályá­nak vezetőjét és megkérdeztük: — Milyen közérdekű munkálato­kat végeznek az idén a lakosság segítségével? — A tavalyi 39 millió lej helyett az idén 49 millió lejt tesz majd ki az önkéntes hazafias munkával megvalósított érték. Nagyon sokat segít ilyen szempontból a tanuló ifjúság, a KISZ-szervezetek, vala­mint a nőbizottság. A parkok gon­dozását egy-egy iskola végzi, a nő­bizottság a választókerületekben mozgósítja a háziasszonyokat a kör­nyék szépítésére. A tervek szerint mintegy 22 millió virágot ültetnek el az utak mentén és a parkokban. Az üzemek dolgozói vállalták, hogy munkaidő után 66 gyermekjátszó­helyen javítják meg a hintákat, te­szik rendbe a környéket. Egyébként a meglevők mellett az idén újabb 16 sport- és játszóteret létesítenek I önkéntes munkával a város terüle­­t­­én, amelynek értéke 3 200 000 lejt­­ tesz ki. Erre nagy szükség van,­­ mert városszerte gondot okozott a I gyermekek szabad mozgását, nyu­ I godt játékát biztosító szabad terület.­­ A lakosság segítségével jelentős I megtakarításokat érünk el: a par­­­kok kiterjesztésénél 1 600 000 lejt, I az utcák kiaszfaltozásánál 1 700 000 I lejt, az utcák javításánál 1 850 000­­ lejt, a víz és csatornahálózat kitér- i jesztésénél 1 100 000 lejt, a töltések I emelésével, a vízmeder kitakarítá-­ sával több mint 2 000 000 lejt taka-­ rítunk meg. Hadd említsem meg, hogy a­­ pénzbeli hozzájárulásból szintén­­ számos nagy horderejű és a mini- I cípium további fejlődését előmozdí- I tó munkálatot végzünk el, így töb­ I­bek között elkészül a műjégpálya, I korszerűsítjük és fejlesztjük a I sportstadiont, a központban film-I színházat építünk, számos patak vi- I­zét szabályozzuk, nyolc utcában elő- I készítjük az aszfaltozást. (Munka-1 társunktól) A KÜLÖNBÖZŐ porszívó-típuso-| kon kívül a temesvári Electromotor | üzem közszükségleti cikkeket gyár-| tó részlege új háztartási kis-robot | termelését kezdte meg. A csaknem | tíz műveletet végző háztartási ro- | botgép hamarosan kapható lesz a­­ kereskedelemben. (Munkatársunktól)­­ A pionírok és iskolások az idei Tavasz hetén nagyszabású város- és falurendezési munkát végeztek országszerte. Híreink szerint a fővárosi, Arad és Bihar megyei iskolások hasznos munkával töltötték a vaká­ció eddigi napjait. Bihar megyében például elültettek több mint 60 000 facsemetét és díszfát, megtisztítottak több mint 15 hektárnyi parkot stb. Képünkön : fővárosi tanulók — munka közben ... (Evellei László felvétele) MEGNYÍLT a fővárosban Michel Cresp Monte Carlo-i és Michel Gi­­rardot franciaországi művészek fo­tókiállítása, amelyet Románia Szo­cialista Köztársaság fotóművész egyesületének közreműködésével rendeztek. (Munkatársunktól EFORIE NORD tengerparti fürdő­helyen használatba adták a Delfi­nul, Medúza és Steaua de mare új szállodákat, amelyek 1360 vendéget fogadhatnak egyszerre (Munkatár­sunktól) Pronoexpressz Az április 12-i húzás nyerő­számai: I. Húzás: 24 43 16 22 29 26 II. Húzás: 1 11 9 35 2 NAGY SIKERT aratott a fiatal táncdalénekesek prágai fesztiválján Dida Drágán énekesnő. A csehszlo­vák sajtó Juliette Grecóhoz hason­lította, a tévé önálló előadóestre hívta meg, a Supraphon hanglemez­­gyárral szerződést kötött két, itthon is közkedvelt, slágerének hangfelvé­telére. (Munkatársunktól) MODERN VONALÚ készruhákat gyárt az aradi Artex kisipari ter­melőszövetkezet. Nemcsak Aradon vásárolható Artex készítette konfek­ció, de a bukaresti Romarta nagy­áruházakban is, amelyek számára kis és közepes szériák készülnek a legsikeresebb modellekből. (Munka­társunktól) A rovatot szerkeszti: Lázár Edit KÖZÉLETI HÍREK TÁVIRATOK Nicolae Ceaușescu, Románia Szo­cialista Köztársaság Államtanácsá­nak elnöke táviratban fejezte ki szerencsekívánatait Danda Jawará­­nak abból az alkalomból, hogy új­ból megválasztották Gambia Köz­társaság elnökévé. ■ Nicolae Ceaușescu, az Államta­nács elnöke részvét-táviratot inté­zett Mohammad Reza Pahlavi Arya­­mehrhez, Irán sahinsahjához az irá­ni földrengés kapcsán. I Corneliu Manescu, Románia kül­­­­ügyminisztere üzenetet kapott, s ab- I­ban Carlos P. Romulo meleg köszö­­­­netet mond a fülöp-szigeti külügy­­­­miniszter gépkocsi-balesetével kap­­­­csolatosan küldött táviratért.­­ A fővárosba érkezett a Belga Szo­­­­cialista Párt küldöttsége, hogy Ed­­­­mond Leburton és Jos Van Eynde elv­­­­társak, a párt elnökei, államminiszte­­­­rek vezetésével a Román Kommu­­­­nista Párt Központi Bizottságának­­ meghívására látogatást tegyenek ha­­­­zánkban.­­ A küldöttségben részt vesznek a­­ következő elvtársak: J. Ramaekers | és A. Derore, a BSZP Országos Bü­­­­rójának tagjai, szenátorok, A. Swe- I­ert, a BSZP Országos Bürójának tag­­­­ja és Robert Urbain képviselő. Az Otopeni repülőtéren a BSZP | küldöttségét a következő elvtársak I üdvözölték: Manea Manescu és Paul I Niculescu-Mizil, az RKP KB Végre- | hajtó Bizottságának és Állandó El­­­­nökségének tagjai, a KB titkárai, I Stefan Voitec ,az RKP KB Végre- | | hajtó Bizottságának tagja, Gere Mi­ | hály ,az RKP KB Végrehajtó Bi­ I­zottságának póttagja, a KB titkára, I Ghizela Vass, az RKP KB osztály- I vezetője, Constantin Vasiliu, az RKP I KB osztályvezető-helyettese, pártok- a­k­tivisták.­­ Jelen volt Jan Adriaenssen, Bel­­­­gium bukaresti nagykövete. f A fővárosban aláírták a Románia Szocialista Köztársaság Gépipari Mi­nisztériumának és a Lengyel Nép­­köztársaság Gép- és Nehézipari Mi­nisztériumának 1972. évi gazdasági és műszaki-tudományos együttmű­ködési jegyzőkönyvét. Corneliu Manescu, Románia Szo­cialista Köztársaság külügyminisz­tere meghívására, hivatalos látoga­tásra a fővárosba érkezett Knud B. Andersen, Dánia külügyminisztere és felesége. A dán külügyminiszter kíséreté­ben van T. V. A. Oldenburg, a Po­litikai Igazgatóság vezérigazgatója, Sven Ebbesen, a Sajtó és Kulturális Ügyek vezérigazgatója, Peter Bran­­ner magántitkár. Az Otopeni repülőtéren Cornneliu Manescu külügyminiszter és felesé­ge, Vasile Gliga külügyminiszter­helyettes, Gheorghe Ploieșteanu, hazánk dániai nagykövete, külügy­­minisztériumi főtisztviselők üdvö­zölték az érkezőket. Ott volt Torben Busch Nielsen, Dánia bukaresti nagykövete és a nagykövetség több tagja. Helsinkiből visszaérkezett a fővá­rosba George Macovescu, a külügy­miniszter első helyettese. Finnorszá­gi látogatása során megbeszélést folytatott Kalevi Sorsa külügymi­niszterrel és Richard Tetterman ál­lamtitkárral, Finnország külügymi­nisztériumának főtitkárával, a ro­mán-finn kapcsolatokról. Gyümöl­csöző véleménycserét folytattak az európai biztonságról és a nemzetkö­zi helyzetről is. SPORT • SPORT • SPORT • SPORT • SPORT • SPORT JÉGKORONG VB A-CSOPORT ÉLMÉNYSZÁMBA MENŐ MÉRKŐZÉS Szerdán a prágai jégstadion zsú­­s­­olásig megtelt. Több mint 14 000­­ szurkoló volt kiváncsi a jégkorong I VB A-csoportjának két rangadójára, s a svéd-finn és a szovjet-csehszlovák I mérkőzésre.­­ Az északiak összecsapásának ki- I­telét ugyan rontotta a finnek rá- I ratlan keddi veresége Svájc csapa- I­­ától (2:3), a nézőközönség a mérkő- I zést mégis nagy izgalommal várta I mert tudta, hogy a szeszélyes együttes I mindig a nagyok ellen támad fel. S I nem is csalódtak. A találkozó ugyan svéd támadásokkal kezdődött, de a finnek is számtalan veszélyes hely­zetet teremtettek ellenfeleik kapuja előtt, s hogy ezek az ellentámadá­sok mennyire nem voltak remény­telen fellángolások, azt a harmad eredménye is kitűnően bizonyította. Az 1:1 további kemény küzdelmet ígért, ami be is következett. A kö­zépső játékrészben a két csatársor­­ képtelen volt áttörni a megerősített védelmeket, s a döntetlen lehetősé­ge, először a prágai tornán, tovább­­­ra is fennállt. Az utolsó húsz perc kemény, gyors játékot hozott. A ta­pasztaltabb svédeknek végülis sike­rült felülkerekedniük, gólt ütniük, s minimális előnnyel, 2:1 arányban győzniük. Az értékes két pont bir­tokában így a svédek továbbra is versenyben maradtak az első he­lyért, hisz sem a szovjet, sem a csehszlovák csapat nem tudott el­húzni. Valószínűnek látszik azonban az, hogy az érmek máris megtalál­ták gazdáikat. Csak a sorrend lé­nyeges kérdése vitatott még. Az est eseményét jelentő csehszlo­vák-szovjet találkozó drámai fordu­lattal kezdődött. A tízezres tömeg hajrázása közepette a házigazdák a hatodik percben (pontosabban: 5’50“), Machac és Farda góljával, már 2:0-ra vezettek. Felcsillant a remény tehát a csehszlovák csapat előtt, hogy nagyarányú győzelmet arat örök ellenfele felett, ami a VB szabályzatának köszönhetően (a rangsorolásban azonos pontszám esetén a közvetlen eredmény szá­mít) a világbajnoki címet is jelent­hette volna. A szovjet csapat azon­ban csakhamar magára talált, fan­tasztikus iramot diktált, am­elyet a házigazdák sokáig kitűnően bírtak, sőt, helyenként fokoztak is. Gyö­nyörű technikai és taktikai megol­dásokat láthattunk, amelyek még­sem hoztak gólt, mert Tretyákkal és Holecekkel az élen mindkét vé­delem mondhatni hibátlanul ját­szott. A középső játékrészben aztán a szovjetek valósággal beragasztot­ták harmadukba a csehszlovák csa­patot, amely az erőteljes támadáso­kat csak taktikai fo­gással (három védő és két csatár szállt több ízben a jégre) tudta hárítani. A gól mégis megszületett. Lutcsenko bombája könyörtelenül pattant Holecek ka­pujába. Már-már úgy látszott, hogy a házigazdák a gól után összerop­pannak, de akárcsak a fáradt öklö­­zet a szirénaszó megmentette őket. Az utolsó harmad talál­ az első kettőnél is drámaibb fordulatokkal szórakoztatta a lelátók, a tévé­né­zők milliós seregét. A magára talált csehszlovák csapat tisztára játszotta Klapacot, aki magabiztosan helyez­te a hálóba a korongot. A szovjet csapatot a gól azonban nem törte le. Matematikai pontossággal folytat­ta támadásait, amelyek egyre ve­szélyesebbnek bizonyultak. Először emberfölényben ütött gólt Mihaj­­lov révén, majd nagyszerű akcióból egyenlített. Jakusev, aki szerdán ta­lán legjobb embere volt csapatának, több védőt is kicselezett, s akár­csak Nedománsky a svédek ellen, merőlegesen kapura tört, és nagy­szerűen helyezte a korongot a test­csellel kimozdított Holecek mellett a kapuba, 3:3, s a továbbiakban már nem változott az eredmény. Tegnap késő este került sor a két legnagyobb veszélyben levő csapat, Svájc és az NSZK találkozójára. Az eredményről holnap számolunk be. Gyarmath János A RANGSOR: Csehszlovákia Szovjetunió Svédország Svájc Finnország NSZK 4 3 10 4 3 10 4 3 0 1­0 9 3 4 10 3 4 0 0 4 34: 6 34: 7 25: 6 7:43 13:20 6:37 BIZTATÓ JEL (Folytatás az 1. oldalról)­­ szurkolóiknak, egyébként sakkver­senyen éreznék magukat... Bizo­nyára a kolozsváriak is sokat iz­gultak míg a főiskolásoknak sike­rült valahogy összehozniuk egy gólt , micsoda potyagólt! A biztoskezű Adamacheról pattant be a labda a kapuba, Uitáb­anu gyenge, beadás­nak szánt lövése nyomán. Nem hin­ném, hogy Bené Tibor csapatának szurkolói valami jól érezhették ma­gukat, amikor látták, hogy kedven­ceik lanyhán, az ellenfelet lekezel­ve kezdenek játszani. 2-0-ás veze­tés után bizonyára már a követke­ző forduló találkozójára gondoltak, (a fővárosban játszanak a Dinamo ellen) s félgőzzel, fölényesen ját­szottak. A Crreul góljának nagy hatása volt: az AS Armata játéko­sai ezután „feladták“ a leckét a nagyváradiaknak. De azt hiszem, mégis a Rapid támogatói átkozták legtöbbet azt a pillanatot, amikor a vasutascsapat híveivé szegődtek. Raducanuék addig érzékenykedtek a kiesésre álló testvér­klubban ját­szó társaikkal szemben, míg azok nem szégyellték magukat és­­ gól­lal válaszoltak a gólra. Dumitrunak azonban eszébe jutott, hogy váloga­tottsága sok mindenre kötelezi és a 37. percben szép gólt lőtt. Ezután is fáradhatatlanul irányította csa­pata játékát. A bajnokjelölt UTA 4—1-es győ­zelme nem szorul kommentárra. Hírnevéhez méltó játékkal, fölé­nyes gólaránnyal szerzett újabb két pontot, s mivel a Steagul rosu fe­jet hajtott a Kolozsvári „U“ előtt, immár négy pontra növekedett elő­nye a bajnoki táblázaton. Domide jutott eszembe, aki egyik beszélge­tésünkkor azt mondta: „a világ csúfja lennénk, ha ilyen vezetés után nem mi nyerjük a bajnoksá­got“. Figyeltem a szavak hangsú­lyát, de nem éreztem ki elbizako­dottságot belőlük. Talán inkább biztonságérzetet. S ebben nincsen semmi rossz. Csak tisztelni lehet azt, aki szerényen hisz, bízik ön­magában. Az UTA játékosai a Tottenham elleni visszavágó előtt nem ígértek győzelmet szurkolóik­nak, csak jobb játékot, mint Ara­don, mert úgy érezték, hogy otthon nem nyújtották tudásuk javát, majdnem győzelemmel tértek haza Angliából... Nagy meglepetéssel vettem tudo­másul, hogy Dobrin játszik a Steaua ellen. Dumitru Tomescu, a válogatott orvosa a román-francia találkozó után ugyanis megjegyez­te: a pitesti-i labdarúgó még nem játszhat a következő fordulóban. Csak vasárnap léphet pályára, mert akkorrára egészen helyrejön a sérü­lése. Persze, az FC Argesnek rend­kívül fontos mérkőzése volt. A csapatnak feltétlenül győznie kell gondolták vezetői, mert ellenkező esetben az ugyancsak otthonában játszó Kolozsvári „U“ megelőzheti. Bizonyára ilyen meggondolások alapján küldték pályára Dobrint is. Lehet, hogy Tomescu orvos téve­dett, s a klub orvosa szerint Do­brin már harcképes volt, de vajon adott esetben nem többet számít a válogatott érdeke, vajon nem kel­lett volna még néhány napos „pót­pihenést“ biztosítani a piresti-i fiú­nak? Egyébként nem hisszük, hogy az ötvenedik percben azért ment le a pályáról, mert nem volt ked­ve játszani, vagy mert edzője gyen­gíteni akarta csapatát... A huszadik forduló 22 góllal fe­jeződött be, ez hattal több mint a legutóbbi találkozókon, s egyben tavaszi csúcsot is jelent. Dicsérjük érte a csatárokat, vagy bíráljuk a védőket? A legtöbb gólt az UTA EREDMÉNYEK: AS Armata — Crigul 3—1 (1—0); Petrolul — Politehnica 0—0; FC Argeș — Steaua 2—1 (1—0); Ko­lozsvári „U“ — Steagul Ioșu 1—0 (1—0); UTA — Jiul 4—1 (2—1); Rapid — Kolozsvári CFR 3—1 (2—1); Craiovai „U“ — Dinamo 2—1 (1—0); Farul — Baciui SC 1—1 (0—0). A BAJNOKSÁG ÁLLÁSA: csatárai rúgták, de közülük csak Domide szerepel (ha a szövetségi edző akarja) a válogatottban. A Rapid és az AS Armata csatárai­nak nevét nem olvastuk a váloga­tott keret legutóbbi névsorában. Tehát nem legjobbjaink jeleskedtek a gólszerzésben. (Érdekes : a 13 gó­los Oblemenco egyetlen válogatott keretben sem szerepel!) Tény vi­szont, hogy a Jiul és a Kolozsvári CFR védőinek nevét, akiknek a terhére lehet írni a bekapott gólok zömét, szintén nem fedezhetjük fel a válogatottban. A Dinamo és a Steaua hátvédei, középpályásai azonban a válogatott oszlopos tag­jai, s ők is „összehoztak“ néhány gólt. Ne töprengjünk a felvetett kérdés fölött. Fontos az, hogy a csatárok, válogatottak vagy nem, végre gól­­lövő-cipőjüket vették fel. Tekintsük ezt is biztató jelnek az április 29-i mérkőzésre. UTA Steagul roș u FC Arge* Kolozsvári „U“ ASA Bacaul SC Dinamo Craiova- „U“ Steaua Rapid Jiul Petrolul Politehnica Farul CFR Criful 20116 3 20 9 6 5 20 12 0 8 20 10 3 7 20 8 7 5 20 9 4 7 20 8 5 7 20 8 5 7 20 76 7 20 83 9 20 75 8 20 7 5 8 20 58 7 20 74 9 20 3 6 11 20 2 5 13 39—17 28 26— 13 24 33—27 24 30—21 23 22—18 23 32—26 22 27— 23 21 26—24 21 24—18 20 24—26 19 18—25 19 10—22 19 22—26 18 18—27 18 14—29 12 8—31 9 EMLÉKEK A JÖVŐRŐL I (Folytatás glőző lapszámunkból) | Ma még elég keveset tudunk a I gravitáció természetéről. Még csak I abban sem vagyunk bizonyosak, ■ hogy a gravitáció miért hat. Mind­­­­össze annyit tudunk, hogy a gravi- I tációs erő többé kevésbé mindenütt I észlelhető a tér általunk feltárt I övezetében. Ha egy szép napon fel- I fedeznék, miként lehet a gravitációt I hasznosítható energiává átalakítani, I megtalálnánk az űrhajók eszményi I hajtóanyagát. Dr. Hermann Oberth, I a világszerte ismert tudós szerint | (akit mellesleg az űrhajózás atyja- I nak is neveznek), az UFO-k éppen I a gravitációt alakítják át haszno­­­­sítható energiává. Minthogy az­­ Einstein-féle egységes térelmélet ér­ I telmében az elektromosság, a gravi- I táció és a mágnesesség egyazon | energia-forma különböző megnyil- I vánulásai, nem Oberth doktor az I egyetlen, aki ezt lehetségesnek tart- t ja. 1957-ben, mint hivatalosan be- I jelentették, az amerikai kormány I öt nagy kutatási programot finan- I szírozott a gravitációval kapcsolato- I san. Ugyancsak óriási összegeket I költöttek a mágnesesség tanulmá- I nyozására. Ismét felmerül a kérdés: I véletlen lett volna, hogy mindezek I a kutatások azután kezdődtek, miu- I tán feltűntek az UFO-k, amelyek I zajtalan és a gravitációnak látszó­ I lag ellentmondó mozgása arra en- I gedett következtetni, hogy ezek a I „járművek“ éppen a gravitáció tör­vényeit használják fel, miután lát­szólag semmibe veszik őket ? Megelőzően szóltunk már a sark­vidékek iránt hirtelen megélénkült tudományos érdeklődésről. Többek­ben felmerült ezzel kapcsolatosan a gyanú : talán van valamilyen kü­lönleges oka, hogy az UFO-k tö­megesen jelentkeznek a sarkvidé­keken, az egyenlítő környékén pe­dig elenyészőnek mondható az UFO-tevékenység. Mi lehetett ez az ok ? Létezne valami a kozmoszban, az egyenlítő felett, amit az UFO-k igyekeznek elkerülni? Ezért hatol­nak be a földi légkörbe a sarkok tájékán? 1958 március 2-án két, tudományos megfigyelésekre szol­gáló, Explorer-típusú mesterséges hold igazolta, hogy a feltételezés he­lyes volt. Felfedezték ugyanis az úgynevezett Van Allen övezetet, ezt az intenzív sugárzási övezetet az egyenlítő felett, amely elpusztítana bármiféle élő anyagot, amely meg­próbálna áthatolni rajta. Vagyis Adjuk át a szót ismét Erich von Daenikennek, aki , könyvében be­számol egy csodálatos felfedezésről. 1929-ben, Istanbulban, a Topkapi palotában rábukkantak néhány ré­gi térképre, amelyek valamikor Piri Reisé, egy híres török tengerésze voltak. (Piri Reis Kolumbusz Kris­tóf kortársa volt.) A térképeken szerepel az Antarktisz is (amelyet az akkori idők hajósai még nem is­mertek), mi több, világosan feltün­teti az Atlantisz hegyvonulatait, olyan hegyvonulatokat, amelyeket csak 1952-ben fedeztek fel. Piri Reis ezeket a térképeket csak má­solta, de kicsoda készíthette az ere­detieket, azokat az eltűnt, eredeti tér­képeket, amelyeket Daeniken tíz­ezer évesekre becsül ? Szerzőnk sze­rint nem vitás, hogy távoli égites­tekről érkezett értelmes lények. S ez csak egyik bizonysága lenne a sok közül annak, hogy a Földet tíz­ezer évvel ezelőtt felkeresték már idegen világok küldöttei. Mielőtt tovább mennénk, igye­kezzünk megvilágítani, hogy mit is tudunk ma ezekről a Piri Reis féle térképekről. Daeniken meglehető­sen futólag és nagyvonalúan emlé­kezik meg róluk, ezért az alábbiak­ban inkább Paul-Emil Victor fran­cia kutató cikkét ismertetjük a Planete című folyóiratból. Nos, a Piri Reis féle térképek el­lenőrizhetően 1513-ban készültek. 1929 november 9. én Malii Edhem, a török nemzeti múzeumok igazga­tója, leltározás közben a Topkapi mú­zeumban rábukkant két eltűntnek hitt világtérképre. Szerzőjük Piri Reis, a XVI. század híres hajósa, aki előbb rájöttek, hogy az UFO-k fel­­tételezhetően a sarkvidékek fölött hatolnak be a földi légkörbe, majd a tudósok tanulmányozni kezdték a kozmikus teret az egyenlítő felett és felfedezték a Van Allen öveze­tet. Véletlenek egybeeséséről volna szó ? Lehet, hogy igen, de lehet, hogy nem. Bahriye címen ismert emlékiratai­ban részletesen beszámol a térképek készítéséről. Piri Reis műveit ember és példásan lelkiismeretes térkép­másoló volt. Mint írja, felkutatta az összes hozzáférhető térképeket, s fel­használt nagyon régi, titkos térké­peket is, amelyeket ő Keletről ka­pott, s amelyekhez az akkori Euró­pában rajta kívül senki sem jutha­tott hozzá. Piri Reis többször elis­mételi: „A legkisebb tévedés is hasz­nálhatatlanná tesz egy tengerészeti térképet“. Ezt elvként tartotta szem előtt — bizonyítja a Bahriye-ba fog­lalt kétszáztizenöt térkép is. A két, eltűntnek hitt világtérkép, amelyeket 1929-ben megtaláltak, az Atlanti-óceán amerikai, európai, északi­ és déli sarki partvidékeit áb­rázolják. Piri Reis pergamenre raj­zolta őket, sok illusztrációval. Látni rajtuk Portugália, Marokkó, Guinea uralkodóinak arcképeit, Afrikában egy elefánt meg egy strucc, Dél-Ame­­rikában egy láma meg egy puma ké­pét (Európában akkor még úgyszól­ván semmit sem tudtak Dél-Ameri­­ka állatvilágáról); a térkép ezen kí­vül hajókat ábrázol az óceánon, a szigeteken pedig madarakat. A szí­neket és jelzéseket Piri Reis kon­vencionálisan használja, a parti sziklás részeket feketével, a sekély, homokos partokat pontozással, a fel­színén nem látható sziklazátonyokat kereszttel jelöli. Amikor 1929-ben a térképeket megtalálták, senki sem tanulmá­nyozta őket alaposabban. Legfeljebb a könyvtárak érdeklődtek s kértek róluk másolatokat. Egy ilyen máso­latot küldött el a török tengerészet egyik tisztje 1953-ban az amerikai haditengerészet vízrajzi hivatalának. A hivatal vezetője riasztotta a régi térképek egyik ismert szakértőjét, Arlington H. Malleryt. Mallery rá­nézett a térképre s látta, hogy pá­ratlan felfedezésről van szó. De még nem nyilatkozott. Előbb kikérte vi­tathatatlan szaktekintélyek, tudo­mányos kutatók, sarkkutatók véle­ményét is. A probléma nem volt egyszerű, minthogy a Piri Reis féle térképe­ket értelmezni kellett, azaz le kel­lett fordítani őket a modern kartog­ráfia nyelvére. E munka során több érdekes dologra derült fény. Először is, hogy a Piri Reis féle térképek csakugyan nem egyetlen egy, hanem több térkép alapján, ezek egyesítésé­ből születtek (amit, mellesleg, szer­zőjük is megírt), továbbá, hogy a térképek készítőinek ismeretei meg­haladták az akkori világ tudomá­nyos ismereteinek színvonalát. Fen­tebb már utaltunk rá, hogy Euró­pában akkor még nem ismerték a lámát, amit a térkép pontosan el­terjedési vidékén tüntet fel. Más különlegesség, hogy a térkép pontosan tünteti fel a hosszúsági fo­kokat, noha ezeket maga Kolumbusz Kristóf sem volt képes pontosan ki­számítani. Még szokatlanabbaknak látszanak ezek a térképek, ha egy­bevetik őket más, korabeli térké­pekkel. A Leydenben 1514-ben ké­szült Jean Severs féle térkép vi­szonylag pontosan ábrázolja Európát és Afrikát) az Újvilág ábrázolása ezzel szemben rendkívül pontatlan. Egy 1519-ben készült, Lopa Hamen­­nak tulajdonított térképen az Újvi­lág­ csaknem felismerhetetlen, a raj­zoló ezen kívül lényegesen­ alábe­csülte az Afrika és Amerika közötti távolságot. 1520-barr készült egy por­tugál térkép, amelyen Amerika Bra­zília magasságában hirtelen abba­marad. Még 1550-ben, közel negyven évvel Piri Reis után is, Sebastian Münster kozmográfiájában az Új­világ ábrázolása rendkívül pontat­lan. Piri Reis azonban olyan rész­leteket is pontosan ábrázol, ame­lyekről még a század elején sem vol­tak biztos ismereteink. (Folytatjuk) KICSODA KÉSZÍTETTE PIRI REIS TÉRKÉPEIT ? 5. oldal

Next