Előre, 1973. március (27. évfolyam, 7872-7898. szám)

1973-03-24 / 7892. szám

NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS JELENLÉTÉBEN megkezdte munkáját a Romániai Diákegyesületek Szövetségének IX. konferenciája Péntek reggel a Nagy Nem­zetgyűlés Palotájában Nicolae Ceausescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, az Államtanács elnökének jelenlétében megkezdődött a Romániai Diákegye­sületek Szövetségének IX. konferen­ciája, a diákság, az egész hazai if­júság életének nagy fontosságú ese­ménye. A konferencia munkálatai abban a lelkes munkalégkörben kezdődtek meg, amelyben népünk részt vesz a X. kongresszuson és az Országos Pártkonferencián kijelölt feladatok valóra váltásában, annak a vállalás­nak a jegyében, hogy az ország di­ákjai — románok, magyarok, né­metek és más nemzetiségűek — tár­sadalmi és politikai felelősségük tel­jes tudatában készülnek fel arra, hogy a romániai sokoldalúan fejlett szocialista társadalomnak és a kom­munizmusnak megbízható építői le­gyenek." A diákfórum kétnapos kon­ferenciája a kérdések széles körét vitatja meg azzal a céllal, hogy a Diákegyesületek Szövetségének egész tevékenysége napjaink követelmé­nyeinek megfelelő mély forradalmi tartalmat kapjon és hogy a pártfő­titkártól kapott útmutatás szelle­mében, a szervezet nagyobb szere­pet játsszon az ország egyetemi éle­tében, nagyobb mértékben hozzá­járuljon a főiskolai oktatás tökéle­tesítéséhez, a kutatással és a ter­meléssel való szorosabb kapcsolat megteremtéséhez, a diákok szakmai felkészítéséhez és kommunista ne­veléséhez.­­ A jelenlevők lelkes tapssal fogad­ják Nicolae Ceaușescu elvtársat és a többi, párt- és államvezetőt — Paul Niculescu Mizil, Gheorghe Panu, Gheorghe Rádulescu, Virgil Profin, Ilie Verdeț, Emil Draganes­­cu, Fazekas János, Leonte Rautu, Gheorghe Stoica, Stefan Voitec, Cornel Burtica, Stefan Andrei elvtársat. A Nagy Nemzetgyűlés Pa­lotája előtt a diáklányok és diákok százai hosszasan éljeneznek, elének­­lik a Partid ne esti slavit conduca­­tor kezdetű dalt, kifejezik mély há­lájukat a pártnak a tanuló ifjúság iránt, az egyetemi oktatás fejlesz­tése és tökéletesítése iránt tanúsít­­­tott gondoskodásáért, a fiatal nem­zedékbe vetett bizalomért. E lelkes légkörben fogadták a te­rembe belépő párt- és államvezető­ket. Perceken át ütemesen vissz­hangzott: „Ceausescu — RKP“, „Ceausescu és a nép“, „Ceausescu és a diákság“. A teremben jelen voltak orszá­gunk egész diákságának delegátusai, valamint nagy számú meghívott, e­­gyes minisztériumok, központi in­tézmények és társadalmi szerveze­tek képviseletében, pártbizottsági titkárok, felsőoktatási intézetek rek­torai, akadémikusok, párt- és álla­mi aktivisták, tanerők, tanulásban és társadalmi tevékenységben élen­járó diákok, fiatal munkások és ta­nulók. A konferenciát Ion Traian Stefa­­nescunak, a KISZ KB első titkárá­nak, ifjúságügyi miniszternek, az RDESZ Tanácsa elnökének beszéde nyitotta meg. Diáklányok és diákok lépnek be a terembe a Román Kommunista Párt, Románia Szocialista Köztársa­ság és a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség zászlóival. Ebben az ünnepi légkörben a jelenlévők eléneklik a Steagul partidului himnuszt és a Tricolorul hazafias dalt. A felzú­gó hatalmas taps erőteljesen jut­tatja kifejezésre a diákság érzelmeit, egyöntetű csatlakozását a párt és az állam marxista-leni­nista bel- és külpolitikájához, azt az eltökéltségét, hogy lankadatlanul a haza­i Románia Szocialista Köztársaság — felvirágoztatásán fog munkálkodni. Ezután megválasztják az elnöksé­get és a többi­ munkaszervet. Egy­hangúlag elfogadják a konferencia következő napirendjét. 1. A Romániai Diákegyesüle­tek Szövetsége Tanácsának je­lentése a VIII. és a IX. konfe­rencia közötti­ tevékenységről és az egyetemi ifjúság szakmai fel­készítésének és kommunista ne­velésének jövőbeli feladatairól; 2. Az RDESZ Felügyelő Bizott­ságának jelentése; 3. Az RDESZ alapszabályzata egyes módosításainak elfogadása; 4. Az új Tanács és Felügyelő Bizottság megválasztása. Hatalmas taps és éljenzés köze­pette szólásra emelkedett NICOLAE CEAUSESCU elvtárs. A pártfőtitkár beszédét több íz­ben élénken és hosszasan megtap­solták. Az expozé végén percekig szűnni­ nem akaró tapsvihar zúgott fel. A jelenlevők ütemesen kiáltoz­zák „Ceausescu—RKP “, „Ceausescu és a nép“, „Ceausescu és a diákság“. Éljenzés, hurrázás hangzik fel. A diákok közvetlen melegséggel nyil­vánítják ki határtalan szeretetüket, ragaszkodásukat a pártfőtitkár iránt, a Román Kommunista Párt iránt, azt az­ elhatározásukat, hogy kiváló tanulmányi eredményekkel hálálják meg azt a gondosságot, amellyel őket az egész nép körül­veszi, hogy munkájukban és éle­tükben töretlenül követik a kom­munisták életének és munkájának, szocialista etikánknak és méltányos­ságnak a szabályait. A munkálatok folytatásaként Ion Traian Stefanescu elvtárs­ előter­jesztette az RDESZ Tanácsának jelentését. NYÁRI GONDOK A TAVASZBAN A Kisipari Termelőszövetke­zetek Központi Szövetségének végrehajtó bizottsága nemrég részletesen megvitatta azokat a tennivalókat, amelyek a kisipar­ra hárulnak az idei turisztikai idényben. Az erre kidolgozott konkrét terv — a tavalyi ta­pasztalatokra alapozva — elsőd­leges feladatnak jelöli meg a kézműipari, népművészeti és em­léktárgyak értékesítését biztosító hálózat jelentős bővítését. Két tucatnyi új szaküzlet létesül jú­nius 1-ig az ország leglátogatot­tabb turisztikai övezeteiben és központjaiban, köztük a tenger­parton, két-két népművészeti bolt Temes, Szeben, Baji megyé­ben stb. A sok külföldit fogadó tengerparton egy külön bazár is létesül, amelyben az ország min­den vidékén előállított sajátos népművészeti tárgyak között vá­logathat majd a vevő. Arad, Arge?,­­ Bihar, la?i és Krassó- Szörény megyében külön egysé­gek nyílnak, amelyekben a kül­földiek valutával vásárolhatnak. Ugyanakkor a meglévő keres­kedelmi egységekben növelik a kézműipari, népművészeti és em­léktárgyakat árusító részlegek, standok számát. Örömmel ta­pasztaljuk, hogy a kisipar az idén jóval nagyobb hangsúlyt helyez ezen áruk minőségére, arra, hogy azok valóban a helyi népművészeti hagyományokat és stílusjegyeket hasznosítsák, illet­ve érvényesítsék. Ezt a célt kí­vánja szolgálni a kisipar egy másik dicséretes kezdeményezé­se, nevezetesen az, hogy 16 me­gyében (22 szövetkezeti egység­ben) a turistáknak szabad be­járásuk lesz a népművészeti ter­mékeket előállító műhelyekbe, munka közben láthatják a sző­nyegszövőket (a Brassó megyei Hermányban, a Szeben megyei Szelistyén, a nagyváradi Arta Crivaneiben stb.), fazekasokat (a vámfalusiakat, hargitaiakat, mar­­aincaiakat), a sármási „üvegese­ket", a brassói bőrdíszművese­ket, a kolozsvári fafaragókat és kovácsoltvas-tárgyakat készítő mestereket stb. Javulásra van kilátás a tu­ristáknak nyújtott kisipari szol­gáltatásokban is. Argeș, Bihar és Dâmbovita megyében a kis­ipar négy új, korszerű felszere­léssel ellátott gépkocsijavító mű­helyt állít be, több szerviz és csak kocsimosást-zsírozást végző állo­más áll majd az autós kirándu­lók rendelkezésére. Okos ötlet a kisipar részéről, hogy Kolozs, Olt és Vrancea megyében egy­­egy mozgóműhellyel kíván segít­ségére lenni a bajbajutott autó­soknak, így az országúti műsza­ki segélyszolgálat hatékonyabb lesz a nyár folyamán. Az új egységekkel párhuzamosan a kisipari szövetkezetek bővítik a meglévő szervizeket és gépkocsi­­javító-műhelyeket, felszerelésü­ket kiegészítik. A nagy for­galmú útvonalak mentén fekvő helységekben növekedni fog a fodrász- és kozmetikai egységek száma, amelyek felszerelése a legigényesebb vendégeket is ki­elégítik. Nyaranta egyre több kirándu­lásra, országjárásra, pihenősza­badságra induló honpolgár ke­resi fel a kisipari szövetkezetek­hez tartozó kölcsönzőket, hogy sátrat, hegymászó felszerelést, tás­karádiót stb. béreljen. A közön­ségszolgáltatásnak ez a válfaja sajnos nem tudott lépést tartani az évről évre növekvő igényekkel. Éppen ezért ebben az évben az UCECOM elhatározta, hogy na­gyobb gondot fordít erre a szol­gáltatásra. Egyrészt több és változatosabb kelléktárral látják el a már működő kölcsönző egy­ségeket, másrészt fél tucatnyi újat nyitnak a nagyobb idegen­­forgalmat lebonyolító megyék­ben, turisztikai központokban. Javítani szándékszik a kisipar a sokhelyi primitív fotószolgálta­tás terén is. A tervek, az ígéretek szépek — s a váratlanul beköszöntött márciusi tél csitulása után — várjuk maradéktalan valóra vál­tásukat. Zoltán Tibor A 4. OLDALON MŰSORKALAUZ Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • București • Románia Szocialista Köztársaság XXVII. évfolyam 7892 szám 6 oldal­ára 30 banf 1973. március 24., szombat Büszke az a munkaközösség, amelynek Szocialista Munka Hősei vannak. És milyen büszkék lehetnek a fogarasi vegyipari kombinát dolgozói, ahol nem is egy, hanem négy ilyen hős van. Egyikük Maria Tanase, vegyipari szakmunkás. Tizenhat éve dolgozik megszakítás nél­kül a gyárban és ez alatt mindig az élmunkások közé tartozott; mun­katársai, a munkaközösség elismerte eredményeit és megbecsülte értük. Ezekben az években a kombinát termelése több mint százszorosára növekedett és a további kilátások szerint az ötéves terv végéig az idei termelés újból megháromszorozódik. Ilyen körülmények között, ilyen követelmények mellett nem is lehetne másképpen helytállni csak úgy, mint ahogy Maria Tanase vagy Vichente Picu, Ion Milea és Gheorghe Maier, a másik három kitüntetett dolgozó teszi. Sohasem azt nézik mennyit dolgoztak, csak azt, hogy a részleg terve, a maguk és a mun­kaközösség vállalása megvalósuljon a legjobb feltételek között. TÖRVÉNYEREJŰ RENDELET egységes szabályok megállapításáról a gazdasági egységek felépítésére Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elrendeli : I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. szakasz. — Az ipari közpon­tok és a velük egyenrangú egysé­gek, alárendelt vállalataik, vala­mint az ipari központok jogi sze­mélyiség nélküli egységei — üze­mek, gyárak, kitermelések és más hasonlók — (az alábbiakban gaz­dasági egységek) szervezeti felépí­tését a törvénynek megfelelően egységesen állapítják meg, ezek­nek az egységeknek kollektív ve­zető szervei, a jelen szabályok alapján, 2. szakasz. — Jóváhagyjuk a je­len törvényerejű rendelet szerves részét képező 1. számú melléklet­ben feltüntetett ipari központok és más hasonló egységek, valamint iparvállalatok szervezeti típusstruk­­túráit. A Minisztertanács ezeknek a fel­építéseknek az alapján jóváhagyás­ra az Államtanács elé terjeszti a gazdasági áganként ,és aláganként összeállított típus-felépítéseket az ipari központokkal egyenrangú egységek, a vállalatok és az ipari központokhoz tartozó egységek, va­lamint más gazdasági egységek számára. II. FEJEZET A VÁLLALATOK FELÉPÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI 3. szakasz. — Az iparvállalat vagy kombinát szervezeti felépíté­se, a tevékenység volumenéhez, komplexitásához, jelentőségéhez és sajátosságához mérten a követke­zőket tartalmazza : A) A termelés és a tervezés felépítése a) termelő, szerelő, szerviz­, ter­vező, valamint más termelő tevé­kenységű műhelyek ; b) ellenőrző és kutató laborató­riumok ; c) termelő, szerelő, szerviz­, vala­mint más termelő tevékenységű osztályok ; d) üzemek, gyárak, kitermelések és más hasonló, jogi személyiség nélküli egységek. B) Működési felépítés : a) irodák ; b) ügyosztályok ; 4. szakasz. — A termelő, szerelő, szerviz­ és más hasonló tevékeny­ségű műhely legalább négy mun­kaalakulatból áll, amelyeket egy­­egy mester vezet ; e munkaalakula­tok nagyságát áganként, alágaza­­tonként vagy tevékenységenként jóváhagyott egységesített normatí­vák alapján , állapítják meg a ter­melési folyamat jellegétől és sajá­tosságától, valamint az ennek meg­felelő munkamegosztástól függően. A mesterek a műhelyfőnök közvet­len vezetése alatt dolgoznak. Ha a tevékenység volumenéhez négy munkaalakulatnak megfelelő mun­kásokra van szükség és a munka jellege megengedi, a műhely meg­alakítható kevesebb mesterrel vagy mesterek nélkül, s a munkások te­­­vékenységét közvetlenül a műhely­főnök vezeti. Különösen komplex termelési fo­lyamatok esetében, a munkaalaku­latokat almérnökök vagy mérnö­kök vezethetik. A műhelyek tevékenysége vál­tásonként folyik, és minden mű-,­hely a normatíváknak megfelelő számú mesterrel, váltásonként pe­dig egy-egy műhelyfőnökkel ren­delkezik. A­­műhely működhet termelő osztályok keretében vagy önállóan. 5. szakasz. — A tervező műhely akkor létesíthető, ha a munkavo­lumen legalább 25 személyt igé­nyel , azokban az esetekben, ami­kor a munkavolumen­­ kisebb, ter­vező munkaközösségeket kell szer­vezni. 6. szakasz. — Az ellenőrző és kutató laboratórium elemzéseket, próbákat, méréseket végez a nyers­anyagok, segédanyagok, géprészek, termékek minőségének megállapí­tására, valamint tanulmány és ku­tató jellegű egyes munkálatokat­­ abban az esetben alakítják meg, ha a munkavolumen legalább öt sze­mélyt igényel. 7. szakasz. — A termelő, sze­relő, szerviz- és más termelő tevé­kenységű osztály megszervezhető a technológiai szempontból egymás­sal összefüggő tevékenységek egy­séges vezetése céljából, ha a mun­kavolumen legalább három terme­lő műhelyt igényel; úgyszintén lé­tesíthetők olyan osztályok, ame­lyekben az osztályvezetők közvet­lenül irányítanak legalább hat, egy-egy mester által vezetett mun­kaalakulatot. Az osztály tevékenysége váltá­sokban folyik. Irányítását az egy­behangoló osztályvezető és a váltá­sonkénti osztályvezetők végzik. Váltásonkénti osztályvezetőket csak akkor neveznek ki, ha az illető vál­tás az osztály teljes kapacitásával dolgozik. Az egybehangoló osztály­­vezető ellátja a váltás-osztályvezető feladatkörét is. Az egybehangoló­­ osztályvezető, akinek a többi vál­tásvezető segédkezik, felel a min­den váltás kifogástalan munkájához szükséges feltételek biztosításáért, valamint az egész osztály tervének megvalósításáért. 8. szakasz. — Az üzemek, gyárak, kitermelések és jogi személyiség­ (Folytatása a 3. oldalon) Az RKP Központi Bizottsága plenárisának határozata szellemében A KÖLCSÖNÖS KÖTELESSÉGEK TISZTELETBEN TARTÁSA A GLOBÁLIS AKKORD ALKALMAZÁSÁNAK SZENTIVÁNYLABORFALVI GYAKORLATA AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSBEN Érdeklődéssel és figyelemmel ta­nulmányozta és tanulmányoz­za szövetkezetünk tagsága is a Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága legutóbbi plenáris ülésének határozatát a mezőgazda­­sági munka megszervezésére és ja­vadalmazásának javítására vonat­kozóan. A szentiványlaborfalvi ter­melőszövetkezet egyike volt Kovász­­na megye azon gazdaságainak, ahol elsőként tértek át a globális akkord javadalmazására, előbb a cukorré­pánál, majd a burgonyánál, s a ta­valytól kezdve, már az állattenyész­tésben is. Úgy is fogalmazhatnánk tehát, hogy a javadalmazási formá­ban szerzett tapasztalatok birtoká­ban mondhatunk véleményt a kér­désről. Mindenekelőtt ki szeretnénk emel­ni teljes egyetértésünket a határo­zatban foganatosított intézkedések­kel, hiszen a javadalmazási forma általánosítása a mezőgazdasági ter­melés további erőteljes fellendíté­sének ügyét szolgálja. Szövetkeze­tünkben például, hosszú éveken át gondot okozott az állattenyésztés fejlesztése, pontosabban az állati eredetű élelmiszerek termelésének növelése. A gondozók javadalmazá­sa ugyanis nem kapcsolódott a ter­melés eredményeihez, kezdetben ha­vi „fixek“ révén, majd pedig nor­majóváírás útján az állattartást és nem a hozamot ösztönöztük. A cu­korrépa termesztésben szerzett ked­vező tapasztalatok alapján az elmúlt évben e fontos üzemágban is meg­honosítottuk az akkor­djavadalma­­zást, és már az első esztendő ered­ményei minket igazoltak. De íme röviden mit mutatnak a számok : Az elmúlt évben gazdasá­gunkban megközelítőleg 2000 literes tejtermelést értünk el takar­mányo­zott tehenenként, ami nem rekord ugyan, de 500 literrel magasabb, mint az egy esztendővel korábbi tel­jesítmény. S nem dicsekvésként említjük meg, de tény az is — és ez méginkább a globális akkord ho­­zamnövelő szerepét igazolja —, hogy olyan körülmények között nö­veltük a tejtermelési átlagot, mikor a megye sok községében csökkent a hozam. Ezzel szemben Szentivány­­laborfalván a tavaly, például a ter­vezett 268 000 literes össztermelés­sel szemben, 282 000 literes hozamot valósítottunk meg. Hogy miként ? A globális akkord bevezetésével, az ösztönző és a szövetkezet, valamint a gondozók számára egyaránt elő­nyös javadalmazási forma meghono­sításával. E sorok egyik társszerzője évek óta állatgondozó, s a tavaly egyike volt azoknak a fejőknek, akik úgy vélekedtek : megtalálták számításaikat. Elsősorban azért, mert a tenyésztői munka során a fejők ezúttal már valóban nem a gondozást, hanem a tejtermelés nö­velését tekintették elsődlegesnek. Ezzel magyarázható, hogy Benke Gábor, Csűrös Ferenc és Nicula András havi javadalmazása megha­ladta az 1500 lejt is. De nézzük Bende János, a szentiványlaborfalvi termelőszövetkezet főmérnöke Nicula András fejőgondozó (Folytatása a 3. oldalon) JO BOR, UGYE SOGOR Riportom előző részében említet­tem, hogy végül is fény derült a Csíkszeredái hírhedt „boros-ügyre". Még a hatvanas évek közepe tá­ján történhetett, hogy létrejött az első megegyezés Ghioca Tudor és Bíró Károly között, egy kis fizeté­­sen felüli pótjövedelem tekintetében. Ghioca Tudor a szőlőtermesztési és boripari vállalat (akkori szervezési formájában Vinalcool) szeszleraka­­tának volt a főnöke. Megmagya­rázta felelőstársának, Bírónak, aki viszont a helyi­ kereskedelmi válla­lat megfelelő raktárát vezette, hogy időről időre az anyagkezelés so­rán bizonyos többletet tud teremteni, amelyet felhasználhatnának egyéni célokra... Köztudomású, hogy az áruforga­lomban a szállítás, kezelés, táro­lás közben létrejövő esetleges ter­mészetes, objektív veszteségeket, törvényes kereteken belül el lehet számolni a könyvvitelben. Ghioca Tudor esetében a fölösleg onnan származott, hogy alkalmanként a törvény által ily módon megenge­dett veszteségek maximális határ­értékét könyvelte el, noha ilyen mértékű károsodás sohasem történt, sőt a szállító vállalat éppen az a­­dódható veszteségek pótlására gyakran valamivel nagyobb meny­nyiségű árut küldött a számlákon lévőknél. Hogy ezzel a fölösleggel neki hivatalosan el kellene számol­nia? Ugyan, ki gondol erre, kinek jut eszébe számon kérni? Bíró Károlynak felcsillant a sze­me. Minden azon múlott most már, sikerül-e olyan „megbízható" üzlet­vezetőt találniok, aki vállalja a suttyomban kapott ital pult alatti árusítását. Természetesen megfelelő ellenszolgáltatásokért. Bíró Károly magára vállalta a dolognak ezt a részét, s hamarosan meg is egye­zett Száva László Ferenccel, a Csíkszeredai 108-as számú italbolt vezetőjével, no meg Borbély Sá­muellel is, az 1-es számú önkiszol­ó Jakab Márta (Folytatása a 2. oldalon) EGY KIS PÓTJÖVEDELEM A NAPIRENDEN SZILÁGY MEGYÉBEN IS. A TERÜLET­­ÉS TELEPÜLÉS­­RENDEZÉS Román Kommunista Párt X. kongresszusa és az Országos Pártkonfe­­rencia határozatainak gyakorlatba ültetésé­vel fokozatosan meg kell szüntetnünk a város és falu közötti lényeges különbségeket. E feladat valóra váltása a fejlődési távlatokkal rendelkező falusi tele­püléseken olyan életkörülményeket teremt, amelyek biztosítják a lakos­ságnak, hogy a civilizáció valameny­­nyi vívmányát élvezhessék. A Szi­lágy megyei néptanácsnak aláren-­­e­delt szisztematizálási bizottságnak, valamint a községi néptanácsoknak a tevékenységében a terület- és te­lepülésrendezés fontos és egyre sür­getőbb feladatot jelent. Tevékeny­ségünket arra az elvre alapozzuk, hogy a szisztematizálás nem terv­rajzok gyűjteménye, hanem sokol­dalú munkaprogram, amely­­a gaz­dasági, társadalmi-művelődési élet valamennyi területét felöleli. A terület- és településrendezés 15-20 éves távlatban előrelátja va­lamennyi helység arányos fejleszté­sét, a rendelkezésükre álló összes helyi erőforrások magasszíntű hasz­nosítását. Fontosságát hangsúlyoz­ták és érdemben megvitatták a községi párttitkárok és polgármes­terek első országos konferenciáján, valamint a most zajló megyei kon­ferenciákon is. A szi­sztematizálás­­nak szem előtt kell tartania a ter­melőerők arányos elosztását a köz­ségek fejlesztése érdekében. Az ed­digi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy egy falusi települést nem ta­nulmányozhatunk elszigetelten és függetlenül a környező vidék gaz­dasági és társadalmi hatásától. Ép­pen e kapcsolatoknak az ismereté­ben kell megvizsgálnunk a felme­rülő kérdéseket, a jövő település­­hálózatának meghatározása szem­pontjából. Ilyen elképzelés és szük­séglet alapján dolgozta ki a kolozs­vári tervezőintézet Szilágy megye területrendezési tanulmányát. A­ta-Antal Radu mérnök, a megyei településrendezési, műépítészeti és építkezés-ellenőrzési igazgatóság igazgatója (Folytatása a 3. oldalon) .

Next