Előre, 1973. március (27. évfolyam, 7872-7898. szám)
1973-03-24 / 7892. szám
NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS JELENLÉTÉBEN megkezdte munkáját a Romániai Diákegyesületek Szövetségének IX. konferenciája Péntek reggel a Nagy Nemzetgyűlés Palotájában Nicolae Ceausescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, az Államtanács elnökének jelenlétében megkezdődött a Romániai Diákegyesületek Szövetségének IX. konferenciája, a diákság, az egész hazai ifjúság életének nagy fontosságú eseménye. A konferencia munkálatai abban a lelkes munkalégkörben kezdődtek meg, amelyben népünk részt vesz a X. kongresszuson és az Országos Pártkonferencián kijelölt feladatok valóra váltásában, annak a vállalásnak a jegyében, hogy az ország diákjai — románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek — társadalmi és politikai felelősségük teljes tudatában készülnek fel arra, hogy a romániai sokoldalúan fejlett szocialista társadalomnak és a kommunizmusnak megbízható építői legyenek." A diákfórum kétnapos konferenciája a kérdések széles körét vitatja meg azzal a céllal, hogy a Diákegyesületek Szövetségének egész tevékenysége napjaink követelményeinek megfelelő mély forradalmi tartalmat kapjon és hogy a pártfőtitkártól kapott útmutatás szellemében, a szervezet nagyobb szerepet játsszon az ország egyetemi életében, nagyobb mértékben hozzájáruljon a főiskolai oktatás tökéletesítéséhez, a kutatással és a termeléssel való szorosabb kapcsolat megteremtéséhez, a diákok szakmai felkészítéséhez és kommunista neveléséhez. A jelenlevők lelkes tapssal fogadják Nicolae Ceaușescu elvtársat és a többi, párt- és államvezetőt — Paul Niculescu Mizil, Gheorghe Panu, Gheorghe Rádulescu, Virgil Profin, Ilie Verdeț, Emil Draganescu, Fazekas János, Leonte Rautu, Gheorghe Stoica, Stefan Voitec, Cornel Burtica, Stefan Andrei elvtársat. A Nagy Nemzetgyűlés Palotája előtt a diáklányok és diákok százai hosszasan éljeneznek, eléneklik a Partid ne esti slavit conducator kezdetű dalt, kifejezik mély hálájukat a pártnak a tanuló ifjúság iránt, az egyetemi oktatás fejlesztése és tökéletesítése iránt tanúsíttott gondoskodásáért, a fiatal nemzedékbe vetett bizalomért. E lelkes légkörben fogadták a terembe belépő párt- és államvezetőket. Perceken át ütemesen visszhangzott: „Ceausescu — RKP“, „Ceausescu és a nép“, „Ceausescu és a diákság“. A teremben jelen voltak országunk egész diákságának delegátusai, valamint nagy számú meghívott, egyes minisztériumok, központi intézmények és társadalmi szervezetek képviseletében, pártbizottsági titkárok, felsőoktatási intézetek rektorai, akadémikusok, párt- és állami aktivisták, tanerők, tanulásban és társadalmi tevékenységben élenjáró diákok, fiatal munkások és tanulók. A konferenciát Ion Traian Stefanescunak, a KISZ KB első titkárának, ifjúságügyi miniszternek, az RDESZ Tanácsa elnökének beszéde nyitotta meg. Diáklányok és diákok lépnek be a terembe a Román Kommunista Párt, Románia Szocialista Köztársaság és a Kommunista Ifjúsági Szövetség zászlóival. Ebben az ünnepi légkörben a jelenlévők eléneklik a Steagul partidului himnuszt és a Tricolorul hazafias dalt. A felzúgó hatalmas taps erőteljesen juttatja kifejezésre a diákság érzelmeit, egyöntetű csatlakozását a párt és az állam marxista-leninista bel- és külpolitikájához, azt az eltökéltségét, hogy lankadatlanul a hazai Románia Szocialista Köztársaság — felvirágoztatásán fog munkálkodni. Ezután megválasztják az elnökséget és a többi munkaszervet. Egyhangúlag elfogadják a konferencia következő napirendjét. 1. A Romániai Diákegyesületek Szövetsége Tanácsának jelentése a VIII. és a IX. konferencia közötti tevékenységről és az egyetemi ifjúság szakmai felkészítésének és kommunista nevelésének jövőbeli feladatairól; 2. Az RDESZ Felügyelő Bizottságának jelentése; 3. Az RDESZ alapszabályzata egyes módosításainak elfogadása; 4. Az új Tanács és Felügyelő Bizottság megválasztása. Hatalmas taps és éljenzés közepette szólásra emelkedett NICOLAE CEAUSESCU elvtárs. A pártfőtitkár beszédét több ízben élénken és hosszasan megtapsolták. Az expozé végén percekig szűnni nem akaró tapsvihar zúgott fel. A jelenlevők ütemesen kiáltozzák „Ceausescu—RKP “, „Ceausescu és a nép“, „Ceausescu és a diákság“. Éljenzés, hurrázás hangzik fel. A diákok közvetlen melegséggel nyilvánítják ki határtalan szeretetüket, ragaszkodásukat a pártfőtitkár iránt, a Román Kommunista Párt iránt, azt az elhatározásukat, hogy kiváló tanulmányi eredményekkel hálálják meg azt a gondosságot, amellyel őket az egész nép körülveszi, hogy munkájukban és életükben töretlenül követik a kommunisták életének és munkájának, szocialista etikánknak és méltányosságnak a szabályait. A munkálatok folytatásaként Ion Traian Stefanescu elvtárs előterjesztette az RDESZ Tanácsának jelentését. NYÁRI GONDOK A TAVASZBAN A Kisipari Termelőszövetkezetek Központi Szövetségének végrehajtó bizottsága nemrég részletesen megvitatta azokat a tennivalókat, amelyek a kisiparra hárulnak az idei turisztikai idényben. Az erre kidolgozott konkrét terv — a tavalyi tapasztalatokra alapozva — elsődleges feladatnak jelöli meg a kézműipari, népművészeti és emléktárgyak értékesítését biztosító hálózat jelentős bővítését. Két tucatnyi új szaküzlet létesül június 1-ig az ország leglátogatottabb turisztikai övezeteiben és központjaiban, köztük a tengerparton, két-két népművészeti bolt Temes, Szeben, Baji megyében stb. A sok külföldit fogadó tengerparton egy külön bazár is létesül, amelyben az ország minden vidékén előállított sajátos népművészeti tárgyak között válogathat majd a vevő. Arad, Arge?, Bihar, la?i és Krassó- Szörény megyében külön egységek nyílnak, amelyekben a külföldiek valutával vásárolhatnak. Ugyanakkor a meglévő kereskedelmi egységekben növelik a kézműipari, népművészeti és emléktárgyakat árusító részlegek, standok számát. Örömmel tapasztaljuk, hogy a kisipar az idén jóval nagyobb hangsúlyt helyez ezen áruk minőségére, arra, hogy azok valóban a helyi népművészeti hagyományokat és stílusjegyeket hasznosítsák, illetve érvényesítsék. Ezt a célt kívánja szolgálni a kisipar egy másik dicséretes kezdeményezése, nevezetesen az, hogy 16 megyében (22 szövetkezeti egységben) a turistáknak szabad bejárásuk lesz a népművészeti termékeket előállító műhelyekbe, munka közben láthatják a szőnyegszövőket (a Brassó megyei Hermányban, a Szeben megyei Szelistyén, a nagyváradi Arta Crivaneiben stb.), fazekasokat (a vámfalusiakat, hargitaiakat, maraincaiakat), a sármási „üvegeseket", a brassói bőrdíszműveseket, a kolozsvári fafaragókat és kovácsoltvas-tárgyakat készítő mestereket stb. Javulásra van kilátás a turistáknak nyújtott kisipari szolgáltatásokban is. Argeș, Bihar és Dâmbovita megyében a kisipar négy új, korszerű felszereléssel ellátott gépkocsijavító műhelyt állít be, több szerviz és csak kocsimosást-zsírozást végző állomás áll majd az autós kirándulók rendelkezésére. Okos ötlet a kisipar részéről, hogy Kolozs, Olt és Vrancea megyében egyegy mozgóműhellyel kíván segítségére lenni a bajbajutott autósoknak, így az országúti műszaki segélyszolgálat hatékonyabb lesz a nyár folyamán. Az új egységekkel párhuzamosan a kisipari szövetkezetek bővítik a meglévő szervizeket és gépkocsijavító-műhelyeket, felszerelésüket kiegészítik. A nagy forgalmú útvonalak mentén fekvő helységekben növekedni fog a fodrász- és kozmetikai egységek száma, amelyek felszerelése a legigényesebb vendégeket is kielégítik. Nyaranta egyre több kirándulásra, országjárásra, pihenőszabadságra induló honpolgár keresi fel a kisipari szövetkezetekhez tartozó kölcsönzőket, hogy sátrat, hegymászó felszerelést, táskarádiót stb. béreljen. A közönségszolgáltatásnak ez a válfaja sajnos nem tudott lépést tartani az évről évre növekvő igényekkel. Éppen ezért ebben az évben az UCECOM elhatározta, hogy nagyobb gondot fordít erre a szolgáltatásra. Egyrészt több és változatosabb kelléktárral látják el a már működő kölcsönző egységeket, másrészt fél tucatnyi újat nyitnak a nagyobb idegenforgalmat lebonyolító megyékben, turisztikai központokban. Javítani szándékszik a kisipar a sokhelyi primitív fotószolgáltatás terén is. A tervek, az ígéretek szépek — s a váratlanul beköszöntött márciusi tél csitulása után — várjuk maradéktalan valóra váltásukat. Zoltán Tibor A 4. OLDALON MŰSORKALAUZ Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • București • Románia Szocialista Köztársaság XXVII. évfolyam 7892 szám 6 oldalára 30 banf 1973. március 24., szombat Büszke az a munkaközösség, amelynek Szocialista Munka Hősei vannak. És milyen büszkék lehetnek a fogarasi vegyipari kombinát dolgozói, ahol nem is egy, hanem négy ilyen hős van. Egyikük Maria Tanase, vegyipari szakmunkás. Tizenhat éve dolgozik megszakítás nélkül a gyárban és ez alatt mindig az élmunkások közé tartozott; munkatársai, a munkaközösség elismerte eredményeit és megbecsülte értük. Ezekben az években a kombinát termelése több mint százszorosára növekedett és a további kilátások szerint az ötéves terv végéig az idei termelés újból megháromszorozódik. Ilyen körülmények között, ilyen követelmények mellett nem is lehetne másképpen helytállni csak úgy, mint ahogy Maria Tanase vagy Vichente Picu, Ion Milea és Gheorghe Maier, a másik három kitüntetett dolgozó teszi. Sohasem azt nézik mennyit dolgoztak, csak azt, hogy a részleg terve, a maguk és a munkaközösség vállalása megvalósuljon a legjobb feltételek között. TÖRVÉNYEREJŰ RENDELET egységes szabályok megállapításáról a gazdasági egységek felépítésére Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elrendeli : I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. szakasz. — Az ipari központok és a velük egyenrangú egységek, alárendelt vállalataik, valamint az ipari központok jogi személyiség nélküli egységei — üzemek, gyárak, kitermelések és más hasonlók — (az alábbiakban gazdasági egységek) szervezeti felépítését a törvénynek megfelelően egységesen állapítják meg, ezeknek az egységeknek kollektív vezető szervei, a jelen szabályok alapján, 2. szakasz. — Jóváhagyjuk a jelen törvényerejű rendelet szerves részét képező 1. számú mellékletben feltüntetett ipari központok és más hasonló egységek, valamint iparvállalatok szervezeti típusstruktúráit. A Minisztertanács ezeknek a felépítéseknek az alapján jóváhagyásra az Államtanács elé terjeszti a gazdasági áganként ,és aláganként összeállított típus-felépítéseket az ipari központokkal egyenrangú egységek, a vállalatok és az ipari központokhoz tartozó egységek, valamint más gazdasági egységek számára. II. FEJEZET A VÁLLALATOK FELÉPÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI 3. szakasz. — Az iparvállalat vagy kombinát szervezeti felépítése, a tevékenység volumenéhez, komplexitásához, jelentőségéhez és sajátosságához mérten a következőket tartalmazza : A) A termelés és a tervezés felépítése a) termelő, szerelő, szerviz, tervező, valamint más termelő tevékenységű műhelyek ; b) ellenőrző és kutató laboratóriumok ; c) termelő, szerelő, szerviz, valamint más termelő tevékenységű osztályok ; d) üzemek, gyárak, kitermelések és más hasonló, jogi személyiség nélküli egységek. B) Működési felépítés : a) irodák ; b) ügyosztályok ; 4. szakasz. — A termelő, szerelő, szerviz és más hasonló tevékenységű műhely legalább négy munkaalakulatból áll, amelyeket egyegy mester vezet ; e munkaalakulatok nagyságát áganként, alágazatonként vagy tevékenységenként jóváhagyott egységesített normatívák alapján , állapítják meg a termelési folyamat jellegétől és sajátosságától, valamint az ennek megfelelő munkamegosztástól függően. A mesterek a műhelyfőnök közvetlen vezetése alatt dolgoznak. Ha a tevékenység volumenéhez négy munkaalakulatnak megfelelő munkásokra van szükség és a munka jellege megengedi, a műhely megalakítható kevesebb mesterrel vagy mesterek nélkül, s a munkások tevékenységét közvetlenül a műhelyfőnök vezeti. Különösen komplex termelési folyamatok esetében, a munkaalakulatokat almérnökök vagy mérnökök vezethetik. A műhelyek tevékenysége váltásonként folyik, és minden mű-,hely a normatíváknak megfelelő számú mesterrel, váltásonként pedig egy-egy műhelyfőnökkel rendelkezik. Aműhely működhet termelő osztályok keretében vagy önállóan. 5. szakasz. — A tervező műhely akkor létesíthető, ha a munkavolumen legalább 25 személyt igényel , azokban az esetekben, amikor a munkavolumen kisebb, tervező munkaközösségeket kell szervezni. 6. szakasz. — Az ellenőrző és kutató laboratórium elemzéseket, próbákat, méréseket végez a nyersanyagok, segédanyagok, géprészek, termékek minőségének megállapítására, valamint tanulmány és kutató jellegű egyes munkálatokat abban az esetben alakítják meg, ha a munkavolumen legalább öt személyt igényel. 7. szakasz. — A termelő, szerelő, szerviz- és más termelő tevékenységű osztály megszervezhető a technológiai szempontból egymással összefüggő tevékenységek egységes vezetése céljából, ha a munkavolumen legalább három termelő műhelyt igényel; úgyszintén létesíthetők olyan osztályok, amelyekben az osztályvezetők közvetlenül irányítanak legalább hat, egy-egy mester által vezetett munkaalakulatot. Az osztály tevékenysége váltásokban folyik. Irányítását az egybehangoló osztályvezető és a váltásonkénti osztályvezetők végzik. Váltásonkénti osztályvezetőket csak akkor neveznek ki, ha az illető váltás az osztály teljes kapacitásával dolgozik. Az egybehangoló osztályvezető ellátja a váltás-osztályvezető feladatkörét is. Az egybehangoló osztályvezető, akinek a többi váltásvezető segédkezik, felel a minden váltás kifogástalan munkájához szükséges feltételek biztosításáért, valamint az egész osztály tervének megvalósításáért. 8. szakasz. — Az üzemek, gyárak, kitermelések és jogi személyiség (Folytatása a 3. oldalon) Az RKP Központi Bizottsága plenárisának határozata szellemében A KÖLCSÖNÖS KÖTELESSÉGEK TISZTELETBEN TARTÁSA A GLOBÁLIS AKKORD ALKALMAZÁSÁNAK SZENTIVÁNYLABORFALVI GYAKORLATA AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSBEN Érdeklődéssel és figyelemmel tanulmányozta és tanulmányozza szövetkezetünk tagsága is a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága legutóbbi plenáris ülésének határozatát a mezőgazdasági munka megszervezésére és javadalmazásának javítására vonatkozóan. A szentiványlaborfalvi termelőszövetkezet egyike volt Kovászna megye azon gazdaságainak, ahol elsőként tértek át a globális akkord javadalmazására, előbb a cukorrépánál, majd a burgonyánál, s a tavalytól kezdve, már az állattenyésztésben is. Úgy is fogalmazhatnánk tehát, hogy a javadalmazási formában szerzett tapasztalatok birtokában mondhatunk véleményt a kérdésről. Mindenekelőtt ki szeretnénk emelni teljes egyetértésünket a határozatban foganatosított intézkedésekkel, hiszen a javadalmazási forma általánosítása a mezőgazdasági termelés további erőteljes fellendítésének ügyét szolgálja. Szövetkezetünkben például, hosszú éveken át gondot okozott az állattenyésztés fejlesztése, pontosabban az állati eredetű élelmiszerek termelésének növelése. A gondozók javadalmazása ugyanis nem kapcsolódott a termelés eredményeihez, kezdetben havi „fixek“ révén, majd pedig normajóváírás útján az állattartást és nem a hozamot ösztönöztük. A cukorrépa termesztésben szerzett kedvező tapasztalatok alapján az elmúlt évben e fontos üzemágban is meghonosítottuk az akkordjavadalmazást, és már az első esztendő eredményei minket igazoltak. De íme röviden mit mutatnak a számok : Az elmúlt évben gazdaságunkban megközelítőleg 2000 literes tejtermelést értünk el takarmányozott tehenenként, ami nem rekord ugyan, de 500 literrel magasabb, mint az egy esztendővel korábbi teljesítmény. S nem dicsekvésként említjük meg, de tény az is — és ez méginkább a globális akkord hozamnövelő szerepét igazolja —, hogy olyan körülmények között növeltük a tejtermelési átlagot, mikor a megye sok községében csökkent a hozam. Ezzel szemben Szentiványlaborfalván a tavaly, például a tervezett 268 000 literes össztermeléssel szemben, 282 000 literes hozamot valósítottunk meg. Hogy miként ? A globális akkord bevezetésével, az ösztönző és a szövetkezet, valamint a gondozók számára egyaránt előnyös javadalmazási forma meghonosításával. E sorok egyik társszerzője évek óta állatgondozó, s a tavaly egyike volt azoknak a fejőknek, akik úgy vélekedtek : megtalálták számításaikat. Elsősorban azért, mert a tenyésztői munka során a fejők ezúttal már valóban nem a gondozást, hanem a tejtermelés növelését tekintették elsődlegesnek. Ezzel magyarázható, hogy Benke Gábor, Csűrös Ferenc és Nicula András havi javadalmazása meghaladta az 1500 lejt is. De nézzük Bende János, a szentiványlaborfalvi termelőszövetkezet főmérnöke Nicula András fejőgondozó (Folytatása a 3. oldalon) JO BOR, UGYE SOGOR Riportom előző részében említettem, hogy végül is fény derült a Csíkszeredái hírhedt „boros-ügyre". Még a hatvanas évek közepe táján történhetett, hogy létrejött az első megegyezés Ghioca Tudor és Bíró Károly között, egy kis fizetésen felüli pótjövedelem tekintetében. Ghioca Tudor a szőlőtermesztési és boripari vállalat (akkori szervezési formájában Vinalcool) szeszlerakatának volt a főnöke. Megmagyarázta felelőstársának, Bírónak, aki viszont a helyi kereskedelmi vállalat megfelelő raktárát vezette, hogy időről időre az anyagkezelés során bizonyos többletet tud teremteni, amelyet felhasználhatnának egyéni célokra... Köztudomású, hogy az áruforgalomban a szállítás, kezelés, tárolás közben létrejövő esetleges természetes, objektív veszteségeket, törvényes kereteken belül el lehet számolni a könyvvitelben. Ghioca Tudor esetében a fölösleg onnan származott, hogy alkalmanként a törvény által ily módon megengedett veszteségek maximális határértékét könyvelte el, noha ilyen mértékű károsodás sohasem történt, sőt a szállító vállalat éppen az adódható veszteségek pótlására gyakran valamivel nagyobb menynyiségű árut küldött a számlákon lévőknél. Hogy ezzel a fölösleggel neki hivatalosan el kellene számolnia? Ugyan, ki gondol erre, kinek jut eszébe számon kérni? Bíró Károlynak felcsillant a szeme. Minden azon múlott most már, sikerül-e olyan „megbízható" üzletvezetőt találniok, aki vállalja a suttyomban kapott ital pult alatti árusítását. Természetesen megfelelő ellenszolgáltatásokért. Bíró Károly magára vállalta a dolognak ezt a részét, s hamarosan meg is egyezett Száva László Ferenccel, a Csíkszeredai 108-as számú italbolt vezetőjével, no meg Borbély Sámuellel is, az 1-es számú önkiszoló Jakab Márta (Folytatása a 2. oldalon) EGY KIS PÓTJÖVEDELEM A NAPIRENDEN SZILÁGY MEGYÉBEN IS. A TERÜLETÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉS Román Kommunista Párt X. kongresszusa és az Országos Pártkonferencia határozatainak gyakorlatba ültetésével fokozatosan meg kell szüntetnünk a város és falu közötti lényeges különbségeket. E feladat valóra váltása a fejlődési távlatokkal rendelkező falusi településeken olyan életkörülményeket teremt, amelyek biztosítják a lakosságnak, hogy a civilizáció valamenynyi vívmányát élvezhessék. A Szilágy megyei néptanácsnak aláren-edelt szisztematizálási bizottságnak, valamint a községi néptanácsoknak a tevékenységében a terület- és településrendezés fontos és egyre sürgetőbb feladatot jelent. Tevékenységünket arra az elvre alapozzuk, hogy a szisztematizálás nem tervrajzok gyűjteménye, hanem sokoldalú munkaprogram, amelya gazdasági, társadalmi-művelődési élet valamennyi területét felöleli. A terület- és településrendezés 15-20 éves távlatban előrelátja valamennyi helység arányos fejlesztését, a rendelkezésükre álló összes helyi erőforrások magasszíntű hasznosítását. Fontosságát hangsúlyozták és érdemben megvitatták a községi párttitkárok és polgármesterek első országos konferenciáján, valamint a most zajló megyei konferenciákon is. A szisztematizálásnak szem előtt kell tartania a termelőerők arányos elosztását a községek fejlesztése érdekében. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy egy falusi települést nem tanulmányozhatunk elszigetelten és függetlenül a környező vidék gazdasági és társadalmi hatásától. Éppen e kapcsolatoknak az ismeretében kell megvizsgálnunk a felmerülő kérdéseket, a jövő településhálózatának meghatározása szempontjából. Ilyen elképzelés és szükséglet alapján dolgozta ki a kolozsvári tervezőintézet Szilágy megye területrendezési tanulmányát. Ata-Antal Radu mérnök, a megyei településrendezési, műépítészeti és építkezés-ellenőrzési igazgatóság igazgatója (Folytatása a 3. oldalon) .