Előre, 1973. március (27. évfolyam, 7872-7898. szám)
1973-03-21 / 7889. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • București • Románia Szocialista Köztársaság XXVII. évfolyam 7889 szám ------ 6 oldal ára 30 báni ------ 1973. március 21., szerda ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG ÁLLAMTANÁCSA 4.nm4inM TÖRVÉNYEREJŰ RENDELET — a 109/1913. számú és a 139/1973. számú A LAKÁSÁLLOMÁNY törvényerejű rendelettel bevezetett „»«»f« szükségállapot megszüntetéséről __—__ Tekintettel a szocialista egységek dolgozói, a katonák, az egész munkaképes lakosság kollektív erőfeszítése nyomán a maszszív havazás és hóvihar következményeinek felszámolása érdekében foganatosított intézkedésekre, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elrendeli: 1. szakasz. - 1973. március 20-tól kezdve megszűnik az 1973. március 14-i 109. számú törvényerejű rendelettel, illetve az 1973. március 16-i 139. számú törvényerejű rendelettel bevezetett szükségállapot a hóvihar és a havazás által érintett Bukarest municípiumban és megyékben. 2. szakasz. A közúti és a városi forgalom normális menetének biztosítása érdekében érvényben maradnak a személygépkocsikra vonatkozó alábbi közlekedési korlátozások: a) a Bukarest municípiumban, valamint a 109/1973. számú és a 139/1973. számú törvényerejű rendeletben megjelölt megyékben működő szocialista egységek 1973. március 24-ig 24.00 óráig a gépkocsiállományukhoz tartozó személygépkocsiknak legfeljebb 50 százalékát állíthatják forgalomba; b) a fenti időpontig tilos a személyi tulajdonban levő személygépkocsik forgalomba állítása az a) pontban megjelölt közigazgatási-területi egységek közútjain, illetve a városok utcáin. NICOLAE CEAUȘESCU, az Államtanács elnöke A nagyarányú havazás és a hóvihar következményeinek felszámolására alakult Központi Parancsnokságtól A masszív havazás és a hóvihar következményeinek felszámolására alakult Központi Parancsnokság arról tájékoztat, hogy a szükségállapot bevezetéséről szóló államtanácsi törvényerejű rendelet előírásainak alkalmazása révén a helyzet normálissá vált az összes érintett megyékben. Rövid idő alatt szabaddá tették az utcákat és a közutakat, a vasutakat, állomásokat és rendező pályaudvarokat, az ipari, kereskedelmi egységek és az állatfarmok felé vezető utakat, biztosították a termelés, a villanyerőművek és -üzemek szakadatlan működését, a gazdasági egységek normális műszaki-anyagi ellátását és a lakosság mezőgazdasági élelmiszertermékekkel való ellátását. A hóvihar következményeinek felszámolása és a gazdasági-társadalmi tevékenység gyors helyreállítása érdekében a pártszervek és -szervezetek, a vállalati munkaközösségek és vezetőségeik, a katonai egységek és az egész munkaképes lakosság minden megyében éjjel-nappal dolgozott, magas fokú felelősségérzetről és állampolgári öntudatról téve tanúbizonyságot. A szükségállapot megszüntetésével egyidejűleg a Központi Parancsnokság meleg köszönetét fejezi ki szorgalmas munkásosztályunknak , amely szüntelenül ezeknek az akcióknak az élén állt, és ugyanakkor biztosította a gyárak és az üzemek szakadatlan termelését, a parasztoknak és a többi mezőgazdasági dolgozónak, akik kitartóan dolgoztak, hogy megvédjék a hóvihar következményeitől a szövetkezetek és az állam társadalmi vagyonát. A Központi Parancsnokság úgyszintén meleg köszönetét nyilvánítja hadseregünk katonáinak a hóeltakarítási akciók sikeréhez való döntő hozzájárulásukért, továbbá az ifjúságnak, az iskolásoknak és a diákoknak, akik tanáraikkal együtt nagy számban kapcsolódtak be a közlekedési utak szabaddá tételébe. A Központi Parancsnokság mély köszönetet mond az összes dolgozóknak — a szállítási dolgozóknak, a kereskedelmi és közszolgáltatási egységek, az állami intézmények alkalmazottainak, a háziasszonyoknak, a nyugdíjasoknak — az érintett megyék egész lakosságának azért, hogy olyan határozottan válaszoltak a hóeltakarítási akcióval kapcsolatos felhívásra. A Központi Parancsnokság meggyőződése, hogy a lakosság továbbra is mindent elkövet a hóvihar következményeinek végleges megszüntetéséért, azért, hogy minden helyen jó feltételek között folytatódjék a munka. NICOLAE CEAUȘESCU, Románia Szocialista Köztársaság Fegyveres Erőinek főparancsnoka AZ ARO-VILÁGMÁRKA Az utóbbi napokban, amikor a fővárosban csaknem teljes egészében megbénult a forgalom, és hernyótalppal felszerelt katonakocsiknak kellett utat törniük a csaknem egyméteres hóban, a főváros lakói csodálkozva nézték, ahogy a könnyed, kicsi román terepjáró, az ARO, minden különösebb nehézség nélkül hagyja maga mögött a hótorlaszokat, birkózik meg a nedves, csúszós háborította úttal. Nagyobb csodákat is művelt, nem is olyan rég az ARO 23, 3500 méteres magasságig mászta meg a Himalája nyaktörő utait. Mint a musceli Mechanikai Művek szakemberei közölték, rövidesen újabb típussal gyarapodik az ARO-család. A 241-es négyajtós lesz, karosszériája még korszerűbb, kellemesebb vonalú mint elődjéé. Teljesítőképessége is nagyobb lesz, mint az eddigieké, a legelső itt gyártott terepjáró, az M 57-es még csak 50 lóerős volt, maximális sebessége pedig nem haladta meg az óránkénti 35 kilométert, ezzel szemben a legutóbbi modell, az ARO—240-es már 80 lóerős, és óránként akár 100 kilométeres sebességet is kifejthet. A 241-es még ezeket a paramétereket is túlhaladja. Nem csoda tehát, ha az ARO-család tagjai egyre népszerűbbek az országhatárokon túl is. Az idén például nem kevesebb mint 40 országba exportálnak a musceli gyár legfiatalabb termékéből. (Munkatársunktól) Az RKP KB 1971 novemberi plenárisán kitűzött feladatok szellemében ALKALMAZZUNK MINÉL VÁLTOZATOSABB FORMÁKAT A KOMMUNISTA NEVELÉSBEN Székelyudvarhely gyümölcsöző hagyománya, hogy a város — mint szellemi-művelődési kisugárzó erő — következetes hozzájárulással mozdítja elő a környék falvaiban uralkodó tudati-etikai normák fejlődését. Az RKP KB 1971 novemberi plenárisán megszabott feladatok szellemében a municípiumi szocialista művelődési és nevelési bizottság a városi iskolák igazgatóságaival és tantestületeivel széleskörű akcióprogramot dolgozott ki az állandó jellegű, közvetlen felelősség kialakításáért, aminek a lényege az oktatási intézménynek és kollektívájának egy-egy falu felett vállalt patronálása. Ennek az új szervezési formának eredményeiről beszélgettünk ALBERT DÁVID tanárral, a Székelyudvarhely municípiumi szocialista művelődési és nevelési bizottság elnökével. — Az új szervezési formára való átállás jó ötlet volt. Erről mind ellenőrző-elemző körútjaim, a falvak lakosságával folytatott beszélgetéseim során, mind az évenként megrendezésre kerülő gyűléseken is számot vethetek. A patronálás feladata elsősorban a kisebb, elhanyagoltabb falvakra terjed ki, azokra, amelyekben egyetlen tanító működik, aki a legnagyobb jószándéka és tenniakarása ellenére sem képes a kívánalmaknak, a pártünktól a közművelődés számára megszabott feladatoknak megfelelő tevékenységet kifejteni, így az 1. számú általános iskola Küküllőkeményfalvát, a 2. számú általános iskola Árvátfalvát, a mezőgazdasági szaklíceum Patak- és Ócfalvát, a Pedagógiai líceum Hodgyát és Farcádot patronálja. — Hogyan történik a po tregnálás? — ősszel, a faluművelő élet „szezonnyitásakor“ a szocialista művelődési és nevelési bizottság a párt- és állami szervek illetékeseivel együttműködve a vonatkozó pártdokumentumok alapján elkészíti a munkatervet úgy, hogy minden hétre essen egy-egy megnyilvánulás. Bizottságunk útmutatásai értelmében az előadásoknak rövideknek, magvasaknak, a közönség műveltségi színvonala szerintieknek, szemléleteseknek kell lenniük. Az utóbbi követelmény érdekében a közleményeket filmvagy diafilm-vetítések egészítik ki Mivel az egyes csoportok tagjai az eltelt évek során igen jól megismerték a patronált falu lakosságának műveltségi és érdeklődési szintjét, fejlesztésének indítékait és módszereit, útmutatásaink gyakorlatba ültetésével többnyire semmi hiba sincsen. Éppen a patronálók és a patronáltak viszonyában kialakuló kapcsolat közvetlensége, meghitt őszintesége jelzi a bevezetett forma helyességét, előremutató jellegét. Minden alkalommal két előadás hangzik el. Arra törekszünk, hogy ezek lehetőleg közleményciklusok legyenek, vagyis ugyanaz az előadó több előadáson keresztül fejlessze, mélyítse át Juhász Zoltán (Folytatása a 2. oldalon) 1973 — AZ ÖTÉVES TERV HATÁRIDŐ ELŐTTI TELJESÍTÉSÉNEK DÖNTŐ SZAKASZA A SZAKEMBER ELÉGTÉTELE • A TERMELÉS ÉS A TUDÁS NAGYSÁGRENDJE • TANULÓK, TANÁROK TULCSÁN • MIT ADHAT MÉG A BAUXIT? • ÚJABB VEGYIPARI ŐSBEMUTATÓRA KÉSZÜL A NAGYVÁRADI TIMFÖLDGYÁR Nyolc év nem nagy idő, különösen nem egyessem életében. De ennyi idő alatt nagyon sok jelentős esemény történhet. 1965-öt írtunk akkor. Nagyváradom az ország első timföldgyárának indítási éve volt ez. Teljesen új, számunkra eddig idegen iparágat, az alumíniumgyártást teremtettük meg. Az új üzem, kezdő és egyben fiatal munkaközössége aránylag rövid idő alatt, felhasználva a külföldi tapasztalatcseréken, a szakirodalom olvasásával szerzett tudást, naprólnapra szakavatottabban oldotta meg a timföldgyártást. Nemcsak termeltünk ezekben az években, hanem egyidejűleg a gyártást is fejlesztettük, mennyiségileg növeltük. Az eltelt nyolc év alatt az üzem termelőképessége majdnem kétszeresére gyarapodott, minden évben jelentősen túlszárnyaltuk a menynyiségi terveket, a termelés gazdaságosságáról pedig sokat megtudhat az érdeklődő abból, hogy tavaly egy tonna timföld előállításához elegendő volt az 1965-ben realizált önköltség 63 százaléka. Nem értük el könnyen ezeket az eredményeket, nem is egyik napról a másikra, nem tulajdonítható szerencsés helyzetnek, vagy a véletlenek ilyetén alakulásának. Már akkor, amikor a timföldgyártást csak szakkönyvekből ismertük, tanultunk, sokat tanultunk. Tanultunk aztán minden egyes termelési ciklussal könyvből és a gyakorlatból. Szervezetten és egyénileg. Az eddig előállított több mint 1 millió tonna timföld értékes, tudásban legalább ilyen nagyságrendű munkaközösséget nevelt, alakított ki. Most, hogy a tulceai testvérüzem épül, a nagyváradi szakemberek nagy részt vállalnak magukra a szakmunkások, szakmérnökök, technikusok kiképzésében, felkészítésében. Jóleső érzéssel váltunk egyszeriből tanulókból tanárokká. Ebben az időszakban, amikor országunk egész dolgozó népe, a párt kezdeményezésére, és vezetésével, elkötelezte magát az ötéves terv határidő előtti teljesítésében, a tulceai kollegákkal együtt vállvetve dolgozunk, hogy a helyszínen és minél hatékonyabban megoldjuk a timföldgyártás újabb problémáit. Közben mi itthon is új események elé nézünk, új dolgokat készítünk elő. A timföldgyártáshoz felhasznált nyersanyag — a bauxiton, alumíniumoxidon kívül — amelyből a timföld készül — még számos értékes vegyületet tartalmaz. Miközben termeltünk, és az évekkel együtt mindig többet, a nagyváradi timföldgyárat értékes kutatóközponttá is átalakítottuk, és éppen a bauxit komplex felhasználása érdekében. Hosszú hónapok kitartásának köszönhető, hogy végül sikerült a bauxitból kivonni a nagyon fontos vegyületet: a vanádiumpentoxidot. Talán már sok esetben közhelynek is számít, mégis ide kell írnom, hogy az országban először nekünk sikerült ez. A vanádiumpentoxidot, fejlődő vegyiparunk számára e nagyon értékes nyersanyagot, eddig külföldről szereztük be, az általunk kidolgozott módszer alapján azonban nemsokára ipari méretekben gyárthatjuk. A beállított kapacitás kielégíti a belföldi szükségleteket, sőt jelentős mennyiséget külföldre is szállíthatunk. Az új nyersanyag termelési folyamatát nagyfokú gazdaságosság jellemzi. Miért mondom ezt? Azért, mert az új nyersanyagot a timföldgyártás technológiai folyamatának aluminát oldatában levő, eddig felhasználatlan sókból termeljük ki. Mostanáig egy tonna bauxitból 1083 lej értékű terméket állítottunk elő, a vanádiumpentoxid gyártásával az érték 1101 lej lesz. És megint tanulunk Miközben épül az új részleg, készülünk arra, hogy minél gazdaságosabban indítsuk be és vezessük le a termelést, kezdve az első ciklussal. Nyolc évvel ezelőtt nem is gondoltuk, hogy 1973-ban újból „ősbemutató“ lesz a nagyváradi timföldgyárban. Márpedig az új részleg beindítása beillik ennek, annál is inkább, mert olyan szinten járul hozzá a nyersanyag magasfokú értékesítéséhez, ahogyan azt pártunk vezetősége, személyesen főtitkára elvárja a szakemberektől. Premier lesz újból Nagyvárad vegyiparában és az ország alumíniumgyártásában. És reméljük, rövidesen ezt is újabbak követik, mert anyagi lehetőségeink, a szakemberek leleményessége kimeríthetetlen. Nagy Imre közgazdász, a nagyváradi timföldgyár tervosztályának vezetője „Az eltelt nyolc órz alett a üzem termelőképessége majdnem kétszeresére gyarapodott. Márciust, a rügyfakasztó évszak kezdetét, a legelőtisztítás hónapjának nevezték ki a Kolozs megyei falvakban. És, hogy mennyire nem formális az elnevezés, bizonyítják a bokroktól, gaznövényektől már megszabadított területek: Szentpálon 150, Iklódon 150, Mócson 60, Bábolnán 80, Kőrösfőn 170 hektár füves domboldalról eltűntek a hozamcsökkentő ágak, burjánok. Gyerekek, felnőttek, pionírok, KISZ-tagok, mészgazdák dolgoznak szabadidejükben azért, hogy bőtermővé változtassák a legelőket. Májusban több mint 100 000 hektáron sűrű gyepszőnyeg kell hogy várja az illatokat. Az RKP KB legutóbbi plénumán pártunk főtitkára világosan kifejtette : „AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS TERÉN TERVBE VETT FELADATOK TELJESÍTÉSE MEGKÖVETELI, HOGY HATÁROZOTT INTÉZKEDÉSEKET TEGYÜNK A TAKARMÁNYALAP BIZTOSÍTÁSÁRA.“ A legelők füve a legolcsóbb takarmány. Éppen ezért örvendetes, hogy a Kolozsvár környéki gazdák már kora tavasszal gondoskodni kezdtek az állatok nyári eleségéről. És nem álltak meg a legelőtisztításnál, jelentős területen javítottak a talaj tápanyagkészletén is. Hogy néhány példát említsünk: Vádon 80, Gyekén 230, Récekeresztúron 380 hektáron szórtak ki termésnövelő vegyi anyagokat. Ebben az esztendőben nem kevesebb, mint 2200 tonna nitrogén alapanyagú és 350 tonna komplex műtrágya, valamint 450 tonna szuperfoszfát kerül a gyepes területekre. Emellett majdnem 3000 hektáron természetes trágyával javítják a füvekkel benőtt földek termőképességét a Kisszamos menti földművesek. A megyei rét-legelőgazdálkodási vállalat munkatervében hosszú lista sorolja a tennivalókat, amelyek mind tonnákkal gyarapítják a téeszek takarmánykészleteit, így 600 hektáron nemes perjék magvait vetik el, 100 hektáron talaj lemosódást gátló munkálatokat végeznek, 30 hektáron lecsapolják a fölös vizet, 20 hektárt öntözésre rendeznek be és mindörökre elűzik a szárazságot ezen a területen. Az állattenyésztésben a jövedelmező termelés elsődleges feltétele a szükséges takarmánymennyiség biztosítása. Olyan alapszabály ez, amelyet mindenki tud, de amit sok helyen nem tartottak be. Az elmúlt években nem egyszer csak alig biztosították a napi állateleséget a sárga színű domboldalak, a tavaly viszont már volt határ Kolozs megyében, ahol még ősszel is zöldellt a fű. Idén még a sokszínű évszaknak is sűrű gyepszőnyeget kell találnia minden legelőn, mivel ez végső soron több tejet, gyapjút, húst, nagyobb jövedelmet, a nemzetgazdaság szükségleteinek mind jobb kielégítését jelenti. Román Győző MÁRCIUS - A LEGELTUSZTÍTÁS HÓNAPJA a Kisszamos menti termelőszövetkezetekben A 3. OLDALON, KEZELÉSÉRŐL AZ RKP KB VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE Március 19-én Nicolae Ceausescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának az elnökletével ülést tartott az RKP KB Végrehajtó Bizottsága. A Végrehajtó Bizottság megvitatta a Románia Szocialista Köztársaság vámtarifájára vonatkozó törvénytervezetet, valamint a vámtarifa alkalmazásával kapcsolatos más szabályozó rendelkezéseket. Elhatározta, hogy az ülésen elhangzott megjegyzések alapján az előírásokat javítják, majd a tervezetet beterjesztik a Nagy Nemzetgyűléshez. A Végrehajtó Bizottság úgyszintén megvitatta a környezetvédelmi törvénytervezetet, s elhatározta, hogy nyilvános vitára bocsátja, majd beterjeszti a Nagy Nemzetgyűléshez. A Végrehajtó Bizottság Nicolae Ceausescu elvtárs javaslatára úgy döntött, hogy a földalap megóvása és optimális kihasználása céljából magas szakképzettségű szakemberekből külön szervet alakítanak, s megbízzák: egységes koncepcióban állítson össze tanulmányokat, továbbá országos programot a mezőgazdasági területeken levő fölös vízmennyiség lecsapolásáról és az árvizek leküzdéséről. A Végrehajtó Bizottság elhatározta, hogy a program kidolgozásába bevon a Mezőgazdasági és Erdészeti Tudományok Akadémiája keretében, az agronómiai intézetekben, valamint más szakintézetekben működő egyes szakembereket, továbbá hidrotechnikai, hidrográfiai, geográfiai és más szakembereket. A Végrehajtó Bizottság elhatározta, hogy a Mezőgazdasági, Élelmiszeripari és Vízügyi Minisztérium, a megyei néptanácsokkal együtt, haladéktalanul állítson össze az árvíz leküzdésével kapcsolatos programot az ország összes övezeteiben, főként a masszív havazástól érintett övezetekben, s e programot ezen a tavaszon hajtsák végre. A Végrehajtó Bizottság befejezésül folyó ügyeket intézett el.