Előre, 1974. április (28. évfolyam, 8209-8233. szám)

1974-04-27 / 8231. szám

­VY Viv ViMg proletárjai, egyesüljetek! A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának napilapja XXVIII. évfolyam 8231. szám 4 oldal­ára 30 báni 1974. április 27., szombat 11 BUKARESTI MEGBESZÉLÉSEK GYÜMÖLCSÖZŐ EREDMÉNYEI ÚJ TÁVLATOKAT TÁRTAK FEL A ROMÁN-COSTA RICa­-i SOKOLDALÚ KAPCSOLATOK KIBONTAKOZÁSA ELŐTT ELUTAZOTT BUKARESTBŐL JOSÉ FIGUERES FERRER ELNÖK José Figueres Ferrer, Costa Rica Köztársaság elnöke csütörtök dél­után befejezte hivatalos baráti lá­togatását, amelyet Nicolae Ceausescu elvtársnak, Románia Szocialista Köztársaság elnökének a meghívá­sára tett hazánkban. A két államfő találkozója, az ez alkalommal sorra került megbeszé­lések, amelyek a népeink közötti barátság és megértés jegyében folytak le, újabb kiemelkedő moz­zanat Románia és Costa Rica kap­csolataiban, a két ország közötti e­­gyüttműködés sokrétű fejlesztésében és jelentős hozzájárulás a béke és a nemzetközi együttműködés ügyéhez. A hivatalos szálláshelytől a re­pülőtérig Jose Figueres Ferrer elnö­köt Nicolae Ceaușescu elnök kísér­te el. Az Otopeni repülőteret Románia Szocialista Köztársaságnak és Costa Rica Köztársaságnak a két államfő arcképét övező állami zászlói dí­szítették. Nagy feliratos táb­lákon román és spanyol nyelven a kürít­kező szöveg olvasható : „Éljen a román nép és a Costa Rica i nép közötti barátság !“, „Éljen a népek közötti béke és barátság !“. A jeles vendég elutazásakor je­len voltak még a következő elvtár­sak : Emil Bodnáréi­, Stefan Voitec, az Államtanács alelnökei, Manea Manescu, a kormány első minisz­tere, George Macovescu külügymi­niszter, a kormány más tagjai, köz­ponti intézmények képviselői, tá­bornokok. Ott volt Constantin Sta­­nescu, Románia San Jose-i nagy­követe. A repülőtéren jelenlevő számos bukaresti lakos melegen élteti Nicolae Ceaușescu elnököt és José Figueres Ferrer elnököt. Katonai díszőrség tiszteleg. El­hangzik Costa Rica Köztársaság és Románia Szocialista Köztársaság állami himnusza. A tisztelet jeléül 21 tüzérségi üdvlövés dördül el. Nicolae Ceausescu elnök és José Figueres Ferrer elnök ellép a dísz­őrség előtt A Costa Rica-i államfőtől búcsút vesznek a Bukarestben akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői, a jelenlevő román hivatalos sze­mélyek. Pionírok virágcsokrokat nyújtanak át. A két államfő barátságosan inte­get a tömegnek. A repülőgép lépcsőjénél José Fi­gueres Ferrer elnök szívélyesen el­búcsúzik Nicolae Ceausescu elnök­től és mégegyszer köszönetet mond a meleg fogadtatásért, amelyben ha­zánkban részesítették. A két állam­fő barátságosan összeölelkezik. A repülőgép, amellyel a Costa Rica-i elnök utazik, 16.15 órakor a magasba emelkedett. A közös közlemény aláírása Csütörtök délben a Köztársasági Palotában ünnepélyes külsőségek között aláírták a román­ Costa Ri­ca-i közös közleményt. A közös közleményt Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köz­társaság elnöke és José Figueres Ferrer, Costa Rica Köztársaság el­nöke írta alá. Az aláírásnál jelen voltak a kö­vetkező elvtársak : Emil Bodnara?, Maxim Berghianu, Gheorghe Cioara, Florian Danalache, Emil Draga­nescu, Fazekas János, Petre Lupu, Manea Manescu, Paul Niculescu- Mizil, Dumitru Popescu, Leonte Rautu, Gheorghe Stoica,­­­Stefan Voi­tec, Constantin Babalau, Miron Constantinescu, Mihai Dalea, Gere Mihály, Vasile Patilinet, Ion Patan, Stefan Andrei, George Macovescu külügyminiszter, a kormány több más tagja, valamint Constantin Sta­­nescu, hazánk nagykövete Costa Rica Köztársaságban. Ott volt dr. Manuel Aguilar Bo­nilla, Costa Rica Köztársaság első alelnöke, dr. Jose Luis Orlich Bol­­marcich közegészségügyi minisz­ter, Oscar Arias Sanchez tervezés­ügyi miniszter, Franklin Aguilar nagykövet. A közös közlemény aláírása után a jelenlevők tapsa közepette Nicolae Ceausescu elnök és José Figueres Ferrer elnök kezet fognak, melegen összeölelkeznek. A két államfő szí­vélyesen elbeszélget. A 4. OLDALON: KÖZÖS KÖZLEMÉNY Costa Rica Köztársaság elnökének Románia Szocialista Köztársaságban tett látogatásáról NICOLAE CEAUSESCU ELNÖK fogadta az Interparlamentáris Unió főtitkárát Nicolae Ceausescu elvtárs, Romá­nia Szocialista Köztársaság elnöke csütörtök délelőtt fogadta Pio­ Carlo Terenziot, az Interparlamentáris Unió főtitkárát. A fogadáson részt vett Miron Constantinescu elvtárs, a Nagy Nemzetgyűlés elnöke. Az Interparlamentáris Unió fő­titkára melegen megköszönte Nicolae Ceausescu elnöknek az unió bukaresti ülésszaka munkálatai iránt tanúsított nagy érdeklődését, a megnyitó ülésen mondott beszé­dét, amelyet megelégedéssel és ér­deklődéssel fogadtak az összes je­lenlevő parlamenti tagok és úgy te­kintették azt mint nagy jelentőségű hozzájárulást a vita homlokterében állt egyes kérdések kikristályosítá­sához. Úgyszintén kidomborította az ülésszak jó lefolyásához biztosí­tott kiváló feltételeket, a különleges vendégszeretetet, amellyel a parla­menti tagokat övezték, ami nagy­mértékben hozzájárult a bukaresti ülésszak sikeréhez. A megbeszélésen, időszerű nem­zetközi problémákat érintve, hang­súlyozták a parlamenti tagok az Interparlamentáris Unió jelentős szerepét egy igazságosabb és jobb világ megteremtésében, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztésében és a béke, a népek közötti megértés és együttműködés légkörének meg­honosításában. A találkozó szívélyes légkörben folyt le. MÁJUS ELSEJÉT KÖSZÖNTI AZ EGÉSZ ORSZÁG Húsz óra harminc perc. A vá­rosban megritkulnak a járókelők,a megkésett kisautó suhan a fő­utcán, s árva busz várakozik a megállóban. Lugos kis város, ko­rán csendesednek az esték. A textilgyár kapujában óriási teherkocsi vesztegel. Vajna Er­zsébet a menetlevelet vizsgálja, a rakományt, ládák rendezett, egyenletes sorait veszi számba a hosszú rakodó térben, a pótko­csiban. A szolgálatos tisztviselő­­nő az igazgató lakására telefo­nál. Látogatásomról beszél. A válasz: ha a verseny érdekel, a kikészítő részleg áll a legjobban, de a szövödék munkásai is ki­tesznek magukért. — Én mit mondtam — néz diadalmasan a kapusnő a szol­gálatosra — lévén, hogy ő „nem illetékesként“, de őszinte segíte­ni akarásból már tájékoztatott az ügyek állásáról. Régen dolgo­zik a gyárban, nemcsak a gyárat, az embereket is egyenként isme­ri, számon tartja erényeiket, de hibáikat is. Szolgálatkészségéért kedvelik, csípős nyelvétől tarta­nak. Mindenkit meghallgat, min­dent elolvas, amit a textilgyár­ról, a városról írnak, legyen az kétsoros újsághír is. Szeretné — vallja be —, ha egyszer, egyet­len egyszer az ő neve is megje­lenne az újságban. A kikészítőben üres a váltás­­vezető, a mesterek irodája. Pita­­ru Max mérnök a szállító kon­ténert vizsgálja a rakodóban. Ponor Erzsébet mesternő az anyagvágó gépnél dolgozik pilla­natnyilag. A B-váltás fő erőssé­ge az emberek összetartásában rejlik. A mesterek, a mérnökök ugyanúgy tudják kezelni a gépe­ket, berendezéseket, mint a mun­kások, sőt, ha kell, maguk is beállnak helyettük. Persze, min­denkinek megvan a maga fel­adata, felelőssége, de közben nem felejti el, hogy a közös eredmény a fontos. Globális ak­kordban dolgoznak tavaly óta, mindenkinek érdeke, hogy minél magasabb szinten teljesítsék a tervet. A B-váltás tavaly június óta még egyszer sem vesztette el a váltások közötti versenyben az elsőséget. Egyszerűen verhe­tetlen. Minden hónapban ez a váltás adta a legtöbbet terven felül a festett, keményített, kiké­szített textilanyagokból. Az idén, eddig 102,7 százalékban teljesí­tették tervüket, ami a szocialis­ta versenyben tett vállalásuknak — naponta 4000 méter pamut­áru terven felül — túlteljesíté­sét jelenti. A­­ kikészítőben, a gyár fő részlegén — innen in­dul útjára 80 százalékban ex­portra, 20 százalékban a belföl­di piacokra a lugosi textiláru — nem okoz fennakadást a hirte­len programváltozás sem. — A tegnap délutáni műszak­ba sürgős külföldi rendelés ke­rült be soron kívül — mondja a váltásvezető mérnök­e, gyorsan átprogramáltuk a termelést, a műszak végén kész volt az áru, ma már úton is van. Persze, a kikészítő, s ezen be­lül a B-műszak eredményei sem lehetnének ilyen jók, ha a szö­vődé nem állna helyt, ha nem számíthatnának mindennap a terven felüli méterek ezreire. A szövődé ugyanis a történelmi eseményekben gazdag, nagyje­lentőségű év tiszteletére 25 000 méter terven felül szőtt textil­áru gyártását ígérte. Ebből, a május elsejét köszöntő verseny­szakaszban már 20 000 méter készült el. — Úgy néz ki — mondta Zi­­doni Dumitru váltásvezető —, hogy esetleg módosítjuk felaján­lásunkat. A tét nagy, az embe­rek megértették, hogy annál ha­marabb teljesítik az ötéves ter­vet, minél több textilárut gyár­tunk terven felül. Megértették. És végre is­­hajt­ják, hiszen a lugosi textilgyár munkaközösségének az összetar­táson, összeforrottságon kívül még van egy nagy erénye: a sok évtizedes gyakorlattal párosult kiváló szaktudás. Neveket sorol­nak, a kikészítőből, akikre az ország bármelyik nagy textilüze­me büszke lehetne: Sava Ana, Gross Ilona, Weimer Adolf, Szentiványi Károly, Tóth István, Gross Vilmos segédmesterekkel, Thiz Tudósa, Casaneanu Maria szövőnőkkel dicsekszenek a szö­vődében. És még sokan mással, akiknek teljesítménye névtelenül olvad bele az ország egységes erőfeszítéseibe, az ötéves terv határidő előtti teljesítéséért fo­lyó harcba. Kovács NI. Erzsébet 20000 méter textiláru - terven felül Munkatársunk jelenti a lugosi textilgyárból TRISTO KALEVI SORSA FINN MINISZTERELNÖK LÁTOGATÁSA HAZÁNKBAN Megkezdődtek a hivatalos megbeszélések Csütörtök délután a két minisz­terelnök megkezdte hivatalos meg­beszéléseit a Victoria-téri palotá­ban. A megbeszéléseken részt vesz George Macovescu külügyminiszter, Ioan Avram nehézgépipari minisz­ter, Gheorghe Petrescu, az RSZASZ alelnöke, Ion St. Ion, a kormány főtitkára, minisztériumok vezetői, hazánk helsinki nagykövete. Úgy­szintén részt vesz Björn Westerlund, a Nokia társaság vezérigazgatója, Taneli Kekkonen, a külügyminisz­térium nagyköveti rangú főtisztvi­selője, Pekka Oivio, a finnországi Munkásszakszervezetek Szövetsé­gének alelnöke, Kauko Uusitalo, a Metex társaság vezérigazgatója, Jaakko Blomberg, a külügyminiszté­rium osztályvezetője, Pentti Martin Soumela, Finnország bukaresti nagykövete. A felek a szívélyesség és az e­­gyetértés légkörében megvizsgálták a sokrétű román-finn együttműkö­dés és kooperáció mélyítésének és bővítésének konkrét útjait és eszközeit. Ugyanakkor megtanács­koztak közös érdekű nemzetközi kérdéseket. ★ A megbeszélések előtt a finn mi­niszterelnök protokolláris látoga­tást tett a román kormány első miniszterénél. Hivatalos ebéd Finnország miniszterelnöke tiszteletére Manea Manescu, Románia Szocia­lista Köztársaság kormányának el­ső minisztere és felesége csütörtö­kön hivatalos ebédet adott Kalevi Sorsa, Finnország miniszterelnöke és felesége tiszteletére. Részt vett a kormány több tagja, minisztériumok és központi intéz­mények vezetőségeinek képviselői, az RSZÁSZ és a Bukarest munici­paisto Kalevi Sorsa finn minisz­terelnök és hivatalos kísérete pén­tek délelőtt megtekintette a craio­­vai Vegyi Kombinátot. A craiovai repülőtéren a finn miniszterelnök fogadtatására meg­jelent Gheorghe Petrescu, a Dolj megyei néptanács végrehajtó bizott­ságának elnöke, a Dolj megyei és a Craiova municípiumi néptanács végrehajtó bizottságának több tag­ja. A látogatásra a vendéget elkí­­sérte Vasile Gliga külügyminiszter­­helyettes és Constantin Vlad, ha­zánk helsinki nagykövete, piumi néptanács képviselői, Romá­nia helsinki nagykövete. Részt vettek a finn kormány­ kíséretében levő hivatalos szemé­lyek, valamint Finnország bukaresti nagykövete. A szívélyes légkörű ebéden a két miniszterelnök pohárköszöntőt mondott. A vállalat tanácstermében Gheor­ghe Gheban mérnök, a műtrágya­ipari központ vezérigazgató-helyet­tese, a kombinát igazgatója részle­tesen ismertette a román vegyipar fejlődését hangsúlyozva, hogy fej­lődési üteme a román iparágak kö­zött a leggyorsabbak közé tartozik. A vendéglátók, felkérték a finn miniszterelnököt, tekintse meg a fontosabb termelőberendezéseket. A vendég érdeklődött az üzemszerve­zésről és az üzemmenetről, a ter­melési költségekről és a gyártás hatékonyságáról, a munkaerő bizto­sításáról, szakképzéséről és javadal­mazásáról, továbbá arról, hogyan vesznek részt a munkások a válla­latvezetésben, mi a szerepe és a helye ebben a szakszervezetnek. Visszatérőben a repülőtérre a vendégek megtekintették a craiovai Nemzeti Színház új épületét, az utóbbi években épült egyik leg­szebb és legmodernebb Deli megyei kulturális létesítményt. A finn miniszterelnök ugyanaz­nap délben visszaérkezett a fővá­rosba. A 3. OLDALON A HIVATALOS EBÉDEN ELHANGZOTT POHÁRKÖSZÖNTŐK Kalevi Sorsa, finn miniszterelnök megkoszorúzta A Nép és a Haza Szabadságáért, a Szocializmusért Vívott Harc Hőseinek Emlékművét. Kalevi Sorsa miniszterelnök és a koszorúzási ünnepségen részt vett román és finn hivatalos személyek egy perces csenddel adóztak a hő­sök emlékének. Ezután megtekin­tették az emlékmű rotondáját.

Next