Előre, 1974. április (28. évfolyam, 8209-8233. szám)

1974-04-17 / 8222. szám

AZ RKP KB VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE Április 15-én ülést tartott az RKP KB Végrehajtó Bizottsága Nicolae Ceausescu elvtársnak, a Román Kom­munista Párt főtitkárának elnökletével. A Végrehajtó Bizottság megvitatta és jóváhagyta az országos energetikai rendszer dolgozói fegyelmi szabályzatá­nak tervezetét, amelynek célja erősíteni a rendet, a fegyelmet és a felelősséget az üzemeltető, karbantartó és javító személyzet körében a feladatteljesítés terén, az országos energetikai rendszer üzembiztonságának növelése céljából. A Végrehajtó Bizottság elhatározta, hogy a szabályzattervezetet javítják és jóváhagyás végett beterjesztik Romá­nia Szocialista Köztársaság Államtaná­csához. Az ár- és díjszabásrendszerről szóló törvény alkalmazása céljából a Végre­hajtó Bizottság jóváhagyta a kormány javaslatait a minisztériumok, a többi központi szerv, a megyei néptanácsi végrehajtó bizottságok és a Bukarest municípiumi néptanácsi végrehaj­tó bizottság nómenklatúráján sze­replő termék- és szolgáltatási cso­portok, illetve alcsoportok árának, illet­ve díjának maximális szintjéről, elhatá­rozva egyben, tegyenek meg minden intézkedést, hogy az összes miniszté­riumok és gazdasági egységek szigo­rúan betartsák a törvényt. A Végrehajtó Bizottság ülésén leszö­gezte, a Pénzügyminisztérium, a Nem­zeti Bank, az összes bankok és pénz­ügyi szervek határozottan szorgalmaz­zák a pénzügyi törvény pontos betartá­sát, hogy elkerüljék forgóeszközök le­kötését, általánosan javítsák az összes gazdasági egységek gazdasági-pénz­ügyi tevékenységét. A minisztériumok, a bankszervekkel együtt, kötelesek ope­ratívan és az igényesség szellemében elemezni minden nem kielégítő pénz­ügyi eredményekkel dolgozó vállalat helyzetét, feltárni e helyzet reális okait, és konkrét intézkedéseket állapítani meg az illető egységek gazdasági te­vékenységének javítására. A Végrehajtó Bizottság elintézett folyó ügyeket is. A AHOGY A KOLOZSVÁRI ÉPÍTŐKTŐL MEGSZOKTUK kolozsvári ipari építkezési tröszt kilenc megyében építkezik. Neve, sőt hír­neve van. Szívesen kötnek vele szerződést akár új gyár építésé­re, akár üzembővítésre, tudják, hogy a tröszt dolgozói szavuknak állnak, jó minőségű munkát vé­geznek, s azt is, hogy nem fél­nek az újtól. Építőtelepeik jóré­szén merészen alkalmazzák a legtermékenyebb, legjobb építé­szeti megoldásokat, szervezési formákat. A tröszt dolgozói, akik három évben egymásután vitték el az iparág versenyzászlaját, és így tavaly véglegesen az övék ma­radt, az idén is nagyszerűen startoltak. Első negyedévi tervü­ket 105 százalékra teljesítették, ami azt is jelenti, hogy évi fel­adatuk több mint egy negyedét, 25,6 százalékát végezték el. Jó­val többet, mint amennyit ere­detileg terveztek, hiszen a válla­lásuk 23 százalék. Erre azért is szükség volt,­­mert a közelgő má­jus 1-ét, e történelmi esztendőt megillető munkasikerekkel kí­vánják köszönteni. Eredményüknek az is súlyt ad, hogy már az első negyedév­ben sikerült befejezniük három, illetve négy hónappal a határidő előtt, a Cimpia Turzii-i Sodrony­ipar két új dróthúzórészlegét. Legújabb sikereit jelentős szervezési intézkedéseinek kö­szönheti a tröszt. Ahol csak le­het, nem adja ki sem a gép-, sem a vízvezetékszerelő munkát, hanem mindent maga, mint fő­­vállalkozó, saját szerelőkkel vé­gez el. Ez történt a Sodronyipar munkatelepén, a kolozsvári So­meiul és Terápia gyárak bővíté­sénél, a kombinált takarmány­­gyár építésénél. Az egységes munkairányítás és szervezés pe­dig nagyobb operativitást, a munkálatok jobb koordinálását, a munkaidő maximális kihaszná­lását teszi lehetővé. A másik munkaszervezési in­tézkedés a globális akkord tel­jesebb értékű bevezetése, any­­nyira, hogy a tröszt valamennyi egysége rövidesen ebben a mun­kaszervezési formában dolgozik. Egyelőre két nagy munkatelep alkalmazta egészében, úgy, hogy a munkát egyenesen a tröszt vezetőitől vállalta fel a telepve­zető: az egyik a sodronygyár, a másik a nagybányai fémkohá­szati vállalatot építő-bővítő mun­katelep. Nem véletlen, hogy ép­pen ez a két egység jár az élen a tröszt munkatelepei között fo­lyó szocialista versenyben. Per­sze, a globális akkord formáit a többi munkatelepeken is megta­lálni, a csoportok vagy más egy­ségek szintjén, ott, ahol egy-egy jól meghatározott munkát vállal fel egyik vagy másik építőközös­ség a telep vezetőtől, s végzi azt el a maga szervezése, munkael­osztása, költségvetése szerint, így a munkálatok 74 százalékát már globális akkordban végzik a kolozsvári trösztnél. A cél azonban, hogy minden munka­telep teljes egészében ebben a szervezési és javadalmazási for­mában dolgozzék, amiről mind­inkább bebizonyosodik, hogy jó­val nagyobb termelékenységet, jobb minőségű munkát s így, nyilvánvalóan, nagyobb keresetet biztosít minden eddigi szervezési formánál. A tröszt vezetősége, s főleg igazgatója, Popovici Mircea mér­nök, a legnagyobb propagálója a globális akkord bevezetésének. Ami viszont itt-ott még akadá­lyozza elterjedését, a tröszt ter­melési osztályának vezetője, Bo­ján Dumitru mérnök szerint, az, hogy egyik-másik munkatelep­vezető nem ismeri előre minden részletében építési feladatait, s ezért nem meri azt egészében felvállalni. A bátorságról, beszélt, amely ebben az esetben a szak­mai tudás, hozzáértés egyenes függvénye. Akik elsőnek vágtak bele a munkálatok teljes, glo­bális felvállalásába, a már emlí­tett két élenjáró munkatelep ve­zetői, Alexe Nicolae és Kopti Romulus mérnökök voltak. De újabb jelentkezők is akadtak: a globális akkord teljes bevezeté­sét kérte április 1-től Gligor Gheorghe mérnök, a nagyváradi munkatelep vezetője, és most állítja össze szerződését a maros­vásárhelyi építőtelep is. A kolozsvári trösztnek tehát minden feltétele megvan, s még több teremtődik meg menet köz­ben arra, hogy továbbra is ki­emelkedő sikereket érjen el a versenyben, és még több ipari egységet adjon át jóval határ­idő előtt a termelésnek, ahogy ezt a kolozsváriaktól már meg­szoktuk, s ahogy ennek az idén ők még fokozottabb mértékben szeretnének eleget tenni. Kovács N. Erzsébet MÁJUS KÖSZÖNTŐ SIKEREK Ö­ntöznek a szentiványiak is, még nem olyan ütemben, a­­hogyan a csatornákba ömlő víz erre lehetőséget teremtene, de remélhetőleg a napokban 300 hek­tárt áztathat folyamatosan a mes­terséges eső. Ebből 236 hektárra a szépmezői öntözőrendszerek hajszál­erein jut el a víz, 65 hektáron pe­dig a Feketeügy mentén öntözhet­nek. Az indulási gondok fokozatos le­küzdése után most már a teljesít­ménynövelés a cél. Az öntözésnél is nélkülözhetetlen a jó munka­szer­vezés, s ebben a vonatkozásban va­lóban elengedhetetlen feltétel a sza­kosított öntözőcsoportok szervezé­se, de fontos feltétel a szakember rendszeres jelenléte is. Szentiványi viszonylatban ez utóbbival nincs is probléma, ám a napi 20 hektáros öntözési teljesítmény megvalósítása (ennyire van technikai lehetőség) késik. Reméljük nem sokáig. A szárazság okozta problémák le­küzdését különben az elmúlt napok­ban a megyei pártbizottság bárójá­nak és a néptanács végrehajtó bi­zottságának közös ülésén tárgyal­ták meg, s a központi szervektől kapott útmutatások szellemében életre hívott megyei irányító pa­rancsnokság meghatározta a helyi teendőket is. E tekintetben nyil­ván az öntözési erőforrások maxi­mális kihasználása az elsődleges. A megyében különben közel 7000 hektár öntözésére adódik lehető­ség, ebből 3029 hektárt mo­dern csatornahálózat útján á­­raszthatnak el. A kérdés persze az, hogy mikor sikerül a napi 548 hektáros öntözési kapacitást el­érni. Bizonyára csak akkor, amikor munkához lát minden szivattyú, a­­mikor üzemképes lesz minden gép. Egyelőre viszont még gyakori a műszaki hiba (így mondották Ré­tyen is), ami kiesésekhez vezet, töb­bek között azért is, mert az aggre­gátokhoz beosztott személyzet szak­mai felkészítése eléggé hiányos. Probléma adódik még a csatorna­­hálózat, a vezetékek, szórófejek kö­rül is, ami egyaránt fékezi az üte­mes munkát. A megyei és a községi parancsnokságok megalakulásával kedvező feltételek teremtődtek arra, hogy rövidesen a lehetőségek szint­jén öntözhessenek. Az 1974-es terv 1200 hektár terület öntözését irányozza elő. 622 hektá­ron már el is végezték a szükséges munkálatokat, május 15-ig pedig át­adják az egész területet az öntözés céljára. A termelőegységek konkrét intézkedéseket léptettek életbe a hegyi patakok vízkészletének jó ki­használása végett, kisebb gátak lé­tesítésével tárolókat hoznak létre. Feltételek teremtődtek tehát arra, hogy a közeli napokban pótolni le­hessen a termőföldek szűkös víz­készletét. A szentiványi helyzetképpel kezd­tük a tudósítást, s befejezésként ar­ról számolhatunk be, hogy meg­kezdték az öntözést a Kézdivásár­­hely környéki egységekben is. Szentléleken például elsőnek a lege­lőre vezették a vizet, s az akciót rövidesen kiterjesztik a pillangósok öntözésére is. Flóra Gábor Átfogó szervezési és műszaki intézkedések A VETÉSEK MEGGYORSÍTÁSÁRA KOVÁSZNA MEGYEI TUDÓSÍTÁS Világ proletárjai, egyesüljetek! A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának napilapja XXVIII. évfolyam 8222. szám ■ 6 oldal­ára 30 báni —— 1974. április 17., szerda „NEMRÉG MEGBÍRÁLTAK, HOGY NAGYON PÁRTOLOM A FIATALOKAT" Fodor Lajos közgazdász, a gyár igazgatója inkább a fiatalabb, mint az idősebb nemzedékhez tartozik. Mintha ruganyos, friss járásával is ezt akarná igazolni. Pedig a 42—44 esztendő felette se múlt el nyom­talanul. Mikor közlöm vele, hogy miért jöttem, mindjárt azt indít­ NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRSNAK, A KÖZTÁRSASÁG ELNÖKÉNEK JELENLÉTÉBEN MEGTARTOTTÁK AZ INTERPARLAMENTÁRIS UNIÓ TAVASZI ÜLÉSSZAKÁNAK MEGNYITÓ ÜLÉSÉT Április 16-án, kedden NICOLAE CEAU$ESCUNAK, Románia Szocialista Köztársaság elnökének a jelen­létében, a Nagy Nemzetgyűlés Palotájában megtar­tották az Interparlamentáris Unió tavaszi ülésszaká­nak megnyitó ülését. Az ünnepélyes megnyitón részt vettek a következő elvtársak is: Emil Bodnara?, Gheorghe Cioara, Emil Draganescu, Manea Manescu, Gheorghe Panu, Dumitru Popescu, Gheorghe Rádulescu, Stefan Voitec, Cornel Burtica, Mihai Dalea, $tefan Andrei. A munkálatok megnyitóján jelen voltak nagy nemzetgyűlési alelnö­kök, az Államtanács titkára, a kül­ügyminiszter, az Államtanács több tagja, nagy nemzetgyűlési állandó bizottságok elnökei, a romániai köz­élet más képviselői. Jelen volt Bukarestben akkredi­tált számos diplomáciai képviselet vezetője. ... 10 óra. A megérkező NICOLAE CEAUȘESCUT, Románia Szocialis­ta Köztársaság elnökét szívélyesen üdvözli G. S. Chillon (India), az In­terparlamentáris Tanács és az In­terparlamentáris Unió Végrehajtó Bizottsága ideiglenes elnöke és E. J. Derwinski (USA), a Végrehajtó Bi­zottság alelnöke, valamint P. C. Terenzio, az Interparlamentáris Unió főtitkára. Az Interparlamentáris Tanács és az Interparlamentáris Unió képvi­selői — kiváló politikai személyisé­gek­­ tiszteletüket fejezik ki a ro­mán államfő iránt-Nicolae Ceausescu elnök meleg baráti légkörben elbeszélget az In­terparlamentáris Unió vezetőségé­nek tagjaival, és kifejezi meggyőző­dését, hogy az ülésszak munkálatai jó eredményekkel végződnek. A ro­mán államfő ez alkalommal is ki­domborította azt a magas hivatást és felelősséget, amely az Interpar­lamentáris Unióra és a parlamen­tekre hárul a nemzetközi életben. A Végrehajtó Bizottság képvise­lői megköszönték az Interparlamen­táris Unió és a parlamentek mélta­tását, és kifejezték meleg háláju­kat azért a gondoskodásért, amelyet a román államfő tanúsít a szerve­zet tevékenysége és a bukaresti ta­vaszi ülésszak kellő lebonyolítása iránt, hangsúlyozták, hogy a vita várható sikere nagyrészt azoknak a kitűnő körülményeknek is tulaj­donítható majd, amelyeket Ro­mánia e fórum munkálataihoz biz­tosított. A részvevők — 62­ ország parla­menti küldöttei —, élénk és hosz­­szas tapssal köszöntötték a Nagy Nemzetgyűlés aulájába lépő köztár­sasági elnököt. Elhangzott Románia Szocialista Köztársaság állami himnusza. A megnyitó ülést Corneliu Ma­nescu elvtárs, az Interparlamentá­ris Unió román csoportjának elnö­ke nyitotta meg. Ezután Miron Constantinescu elvtárs, a Nagy Nemzetgyűlés elnö­ke emelkedett szólásra. P. C. Terenzio, az Interparla­mentáris Unió főtitkára felolvasta Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár üze­netét a bukaresti összejövetelhez. Élénk taps közepette felszólalt NICOLAE CEAUSESCU, Románia Szocialista Köztársaság elnöke. Végül G. S. Chillon, az Inter­parlamentáris Tanács és az Inter­parlamentáris Unió Végrehajtó Bi­zottságának ideiglenes elnöke szólalt fel. ★ A megnyitó ülés után, az ülésszak a következő bizottságokban folytat­ja a munkáját: a politikai problé­mákat, a nemzetközi biztonságot és a leszerelést tanulmányozó bizott­ságban; a parlamenti, jogi és em­beri jogokkal kapcsolatos kérdése­ket tanulmányozó bizottságban; a gazdasági és társadalmi problémá­kat tanulmányozó bizottságban ; a nevelés-, tudomány- és kulturális­­ügyi bizottságban ; a nem autonóm területek és az etnikai kérdéseket tanulmányozó bizottságban. Mai számunkban • MŰVELŐDÉS • SPORT (2. oldal) • NAGYVILÁG (4. oldal) • HÍREK • TUDÓSÍTÁSOK (5. oldal) NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS FOGADTA­ a kanadai Atomenergia-ügyi Hivatal elnökét Április 15-én Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köz­társaság elnöke fogadta J. L. Grayt, a kanadai Atomenergia-ügyi Hiva­tal elnökét. Részt vett Gheorghe Oprea elv­társ, a kormány helyettes minisz­terelnöke és Constantin Babaläu elvtárs, villamosenergia-ipari mi­niszter. Nicolae Ceausescu elnök a nuk­leáris technikák békés alkalmazá­sában való román-kanadai együtt­működés kérdéseiről tárgyalt ven­dégével. A fogadás szívélyes légkörben folyt le. KÖZMUVELŐDÉSÜNK SEREGSZEMLÉJE BESZÉLGETÉS URSU TRAIAN tanárral, a Népi Alkotások és a Művészeti Tömegmozgalom Szatmár megyei irányító központjának igazgatójával — Közművelődési életünk 1974. évi programjában első­rangú fontosságú helyet foglal el a felszabadulás harmincadik évfordulójának s pártunk XI. kongresszusának méltó köszön­tése. A haza és a párt iránti odaadó szeretet s ünnepi hódolat sziklaszilárd egységbe tömöríti egész népünknek, az anyagi és szellemi javak termelőinek al­kotó energiáját mind a gazdasá­gi-társadalmi megvalósítás, mind a teljesebb közművelődési-mű­vészetmozgalmi felvirágzás te­rületén. A műkedvelő­ művésze­ti akciók tömegeket átfogó sze­repének biztosítása céljából — mint ismeretes — a Szocialista Művelődési és Nevelési Tanács, a Szakszervezetek Általános Szö­vetségének Központi Tanácsa, a KISZ Központi Bizottsága, az UCECOM és a Hadsereg Politi­kai Főtanácsa közös kezdemé­­ményezéssel hirdette meg a vá­rosi és falusi színjátszó- és ze­nei-koreográfiai együttesek az­ ÜNNEPI szagos versenyét. Megkérem, hogy beszélgetésünk bevezetéseként e nagyszabású verseny szervezé­sének problémáiról szóljon.­­ A művelődési házakban és otthonokban, az állami vállalatok és kisipari szövetkezetek klubhe­lyiségeiben országszerte, tehát megyénkben is már januárban kez­dődött s április közepén zárult a verseny lebonyolításának első, úgy­nevezett tömegszakasza. A szerve­zeti szabályzat értelmében május­júniusban kerül sor a megyei sza­kaszra s július-augusztusban az or­szágos döntő rendezvényeire. A rendezvénysorozatok folyama­tos, a kommunista nevelés ügyét szolgáló programokba aktivizálják a művelődési intézményeket, tehát — ha megyei viszonylatban szólok Juhász Zoltán (Folytatása a 2. oldalon) FIATAL GYÁR-FIATAL VEZETŐK Kissé megtréfálja a látogatót a nagyváradi Miorita kötöttáru­­gyár homlokzata. Régről itt fe­lejtett, kopott kis üzem benyo­mását kelti. Annál kellemesebb és maibb kép fogad a kapun be­lül. A korábban épített korszerű munkacsarnokok mögött még korszerűbb, többszintes új üzem­épület tör a magasba. Rengeteg a fiatal, csupa elevenség, lükte­tés, színáradat mindenütt. Már az első benyomások alapján kez­dem érteni, miért kéri magát a munkaelosztónál a Mioritához annyi lány és fiatalasszony. A belváros és a csöndes villane­gyed közé ékelt gyár ideális munkahely. A csinos szvetterek, pulóverek és kötöttruhák készí­tésében minden nő kiélheti kéz­ügyességét, szép­­ iránti érzékét, teremtő szenvedélyét. Persze, nem csupán ez a meghatározója annak, hogy a Miorita a fiatalok üzeme. Hanem az is, amiről az alábbiakban szó lesz. ványozza: először nézzek szét a munkahelyeken. S amíg előkerül a kijelölt „idegenvezető“, ezt mond­ja: — Legjobb tudomásom szerint, a dolgozók előléptetése és általában a megbecsülés nálunk nem nemze­déki probléma. Hogy az utóbbi időben bátrabban bízunk vezető tisztségeket fiatalokra, ez egyrészt reális helyzetünkből — mármint abból, hogy dolgozóink átlagos élet­kora alig 30 esztendő —, másrészt egy egészségesebb szemlélet meg­honosodásából fakad. Egyszerűen arról van szó, hogy gondolnunk kell a holnapra. És nem mondok újat azzal sem, hogy a vezetést is meg kell tanulni, senkiből nem lesz máról holnapra jó mester, minőség­ellenőr vagy részlegvezető. A fia­talok pedig könnyebben tanulnak és fogékonyabbak az újra, mint az idősebbek. S ahol divatárukat kell tervezni és gyártani, ott ez se lehet mellékes dolog. Távolról se jelenti ez azt, hogy az idősebbek nagy ta­pasztalatát figyelmen kívül hagy­juk. Különösen azokét, akik fiatalos szellemben viszonyulnak az üzem egyre nagyobb és sokrétűbb felada­taihoz. Elvégre a mai igényeknek megfelelő, korszerű gondolkozás és magatartás nem alapvetően az élet­kor függvénye. Valami ilyesmit vá­laszoltam nemrég annak az idősebb munkásnak is, aki az egyik gyűlé­sen megbírált, hogy nagyon párto­lom a fiatalokat. Az üzemi KISZ-bizottság titkárá­val, Gál Corneliával járom végig a fontosabb részlegeket. Az ifjak leg­illetékesebb képviselőjének ugyan­csak az a véleménye, hogy szükség volt a fiatalításra a termelés ve­zetésében és irányításában is. Nem pusztán azért, mert megfiatalodott az üzem — az összdolgozók csak­nem fele, több mint 1200 személy tagja a KISZ-nek —, de azért is, mert fontos társadalmi igény, hogy az arra érdemes ifjak megfelelő keretet kapjanak rátermettségük és tehetségük teljes kibontakoztatásá­ra és érvényesítésére. Gál Cornelia megbízatása révén sokat foglalkozik káder­kérdésekkel is, így egészen közelről ismeri a helyzetet. Nem palástolja elégedettségét, amikor megemlíti, hogy a múlt év tava­szától — tehát alig egy esztendő alatt — csak segédmesteri és minő­ségellenőri beosztásba 25 fiatal munkást léptettek elő. Talán ennél is nagyobb öröm az — teszi hozzá —, hogy az új munkavezetők nagy többsége — pontosan 20 — lány és fiatalasszony. Ugyanakkor számará­nyukhoz, szakmai és társadalmi te­vékenységükhöz viszonyítva az if­jak megfelelőbben vannak képvisel­ve a gyár vezetésében. A KISZ- titkár mellett legújabban még há­rom fiatalt — Kerekes Annát, Ta­­labár Floricát és Hainarosie Mariát — választották be a dolgozók bi­zottságába. LEGJOBB ISKOLA A TERMELÉS $tef Lenuta mindössze 22 éves, de máris a szakmailag legjobban képzett és legkövetkezetesebb minő­ségi ellenőrök közt tartják számon.­ — Hogyan fogadták az idősebbek, amikor kinevezték minőségellenőr­nek? — kérdem Lenuját. — Mondhatom, hogy szeretettel és megértéssel. Többségük már jól is­mert, hisz a szakiskola elvégzése után három évig a gép mellett, ve­lük együtt dolgoztam. A három év termelés jó iskola volt számomra; ez idő alatt sokat tanultam azoktól az idősebb munkásnőktől is, akik bizalommal javasoltak minőségel­lenőrnek. Függetlenül attól, hogy milyen végzettséggel került az üzembe, csaknem mindegyik fiatal munka­vezetőt több éves termelési gyakor­lat után léptették elő. Szinte kivé­tel nélkül azt vallják, hogy a ter­melés a legjobb iskola az előbbre jutáshoz, csupán az elmélet birto­kában sokkal nehezebben állnák meg helyüket. S ez alapvető köve­telmény az előléptetéseknél. Fia­talságuk tehát önmagában még nem erény és nem előny, bizonyí­tani kell hozzá az egész gyár előtt. Úgy, ahogy Fodor József mester is bizonyított. A ma 29 éves férfi — három kisgyermek apja — az elméleti líceum elvégzése után jött a gyárba. Először kitanulta a szakt Sike Lajos (Folytatása a 3. oldalon)

Next