Előre, 1974. április (28. évfolyam, 8209-8233. szám)

1974-04-18 / 8223. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának napilapja XXVIII. évfolyam 8223. szám »» — 6 oldal­ára 30 bráni —— 1974.­ április 18., csütörtök A Nagy Nemzetgyűlés Palotájában, az Interparlamentáris Unió tavaszi ülésszakának megnyitó ülésén 62 ország parlamentjeinek küldöttei, jeles közéleti személyiségek köszöntötték lelkes, szűnni nem akaró tapsviharral országunk elnökének nagy jelentőségű beszédét, amelyben kifejtette az együttműködés és a barátság eszméinek szentelt román külpolitika céljait és alapelveit, s lelkesítő felhívással fordult az egybegyűltekhez, az enyhülés és a béke érdekeinek világszerte való érvényre juttatása érdekében NICOLAE DE KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK BESZÉDE Hölgyeim és uraim! Tisztelt hallgatóság! Tisztelt elvtársak! Először is szívélyesen üdvözlöm önöket, az Interparlamentáris Unió tavaszi ülésszaka munkálatainak részvevőit, a világ több mint 60 országa politikai életének kiemel­kedő személyiségeit, és kifejezem megelégedésemet, hogy Románia látja vendégül ezt a fontos nemzet­közi értekezletet. Kétségtelen, hogy az ülésszak munkálatai, amelyek a jelenlegi nemzetközi politikai hely­zet nagy fontosságú kérdéseit ve­tik fel, hozzájárulnak a kölcsönös jobb megismeréshez, a parlamentek közötti, a részvevő országok politi­kai tényezői közötti kontaktusok és kapcsolatok fejlesztéséhez, azoknak az általános erőfeszítéseknek a fo­kozásához, amelyeknek célja a jobb és igazságosabb világ meghonosítá­sa bolygónkon Értekezletük célja azoknak a kér­déseknek a megvitatása, amelyek döntő jelentőségűek az államok kö­zötti kapcsolatok új alapokra való helyezése, az uralom és a diktátum, a más államok belügyeibe való be­avatkozás régi politikájának, a ko­­lonializmusnak és a neokolonializ­­musnak a felszámolása szempont­jából, a népek nemzeti felszabadító harcának ösztönzése és minden nemzet ama szent jogának tisztelet­ben tartása szempontjából, hogy maga dönthessen sorsáról. A kérdé­sek ilyen tág körének felvetése e jelentős nemzetközi politikai fórum részéről kétségtelenül értékesen hozzájárulhat a népek, a földkerek­ség haladó erői erőfeszítéseinek ösz­­szefogásához, egy új politikának, a népek közötti egyenlőség és kölcsö­nös tisztelet, az államok közötti béke és együttműködés politikájá­nak érvényesítéséért az egész vilá­gon. Rendkívül jelentős tény, hogy az ülésszakon részt vesznek különböző társadalmi rendszerű országok parlamenti tagjai, akik az egész vi­lág közvéleményét, az összes né­peknek azt a törekvését képviselik, hogy határozottan véget vetnek a régi politikának, meghonosítják az egyenlőségi és demokratikus elve­ken nyugvó államközi kapcsolatok új korszakát. Különösen hangsúlyo­zom ezt abból a tényből kiindulva, hogy a mai körülmények között a világközvélemény és annak képvi­selői, az összes országok széles néptömegei egyre nagyobb szerepet töltenek be a világpolitika alakulá­sának mghatározásában, a béke és az együttműködés előmozdításában. A néptömegek politikai tevékeny­ségének a nemzetközi életben való fokozódása eredményeként, a népek ama akarata egyre erőteljesebb ér­vényesülésének eredményeként, hogy szabadon és zavartalanul fej­lődhessenek, a mai világban mély­reható forradalmi, társadalmi és nemzeti átalakulások, nagy változá­sok történtek és történnek az egye­temes erőviszonyokban, pozitív fo­lyamatok mennek végbe az enyhü­lés és az együttműködés irányában. Eme új irányzatok meggyőző ki­fejezését jelenti az a tény, hogy az utóbbi években egész sor olyan probléma oldódott meg, amely sú­lyosan érintette bolygónk békéjét és biztonságát, fokozódtak az álla­mok közötti kontaktusok és tárgya­lások, fokozódott a nemzetek kö­zötti együttműködés. Ugyanakkor ebben az irányban megkülönbözte­tett jelentősége van az európai biztonság megvalósítására való át­térésnek, annak, hogy konkrét lépé­sek történnek a kontinensünk álla­mai közötti kapcsolatok normalizá­lásának irányában, megkezdődött és folytatódik az összeurópai konferen­cia. Ugyanakkor azonban meg kell ál­lapítanunk, hogy a világon még vannak politikai erők, amelyek ér­dekeltek az egyenlőtlenség, az ura­lom és a diktátum, az agresszió és a háború régi politikájának állan­dósításában, az enyhülés és a béke folyamatának, az összes népek kö­zötti megértésnek és együttműkö­désnek a fékezésében és meggáto­lásában. Ez szükségessé teszi, hogy a demokratikus erők, az összes né­pek még nagyobb határozottsággal és következetességgel folytassák erőfeszítéseiket a hidegháborús szellem felélesztését célzó próbálko­zások ellen, az egész nemzetközi légkör normalizálásáért. E meggondolásokból kiindulva, Románia Szocialista Köztársaság széles körű nemzetközi tevékenysé­get fejt ki, minden erejéből küzd a világon végbemenő pozitív folya­matok meggyorsításáért, az állam­közi kapcsolatok új elveinek elő­mozdításáért, a világ összes népei közötti együttműködés és barátság diadaláért. Románia, mint szocialis­ta ország, szakadatlanul fejleszti baráti, szövetségi és együttműködé­si kapcsolatait az új társadalmi rendszert építő összes államokkal. Ugyanakkor állandóan fokozzuk együttműködésünket a független gazdasági-társadalmi fejlődés útjá­ra lépő népekkel, mind szélesebb körű kapcsolatokat építünk ki a világ összes államaival tekintet nél­kül társadalmi rendszerükre. A szá­mos ország vezetőivel és képviselői­vel való gyakori kontaktusaink ke­retében aktívan síkraszállunk a korunk emberiségét foglalkoztató problémáknak az összes országok és népek érdekében történő meg­oldásáért, a teljes szabadsághoz és szuverenitáshoz való joguk tisztelet­ben tartásáért. Az utóbbi években Románia Szocialista Köztársaság fontos állami dokumentumokat — szerződéseket, közös nyilatkozatokat és megállapodásokat — írt alá a világ összes kontinenseinek számos nagy és kis országával, amelyekben kifejezésre jut az a közös elhatáro­zás, hogy az egyenlőség és a köl­csönös tisztelet elveire helyezzük a kétoldalú kapcsolatokat, s ugyanak­kor az új, demokratikus normák­nak az egész nemzetközi életben való meghonosításáért küzdünk. A többi állammal való kapcsolatainkat a nemzeti függetlenség és szuvere­nitás, a jogegyenlőség, a belügyek­­be való be nem avatkozás és a köl­csönös előnyök elveire alapozzuk. (Folytatása a 3. oldalon) NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS, J 7 A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT FŐTITKÁRA, A KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE VARSÓBA UTAZOTT A VARSÓI SZERZŐDÉS TAGÁLLAMAI KONZULTATÍV POLITIKAI BIZOTTSÁGÁNAK TANÁCSKOZÁSÁRA Nicolae Ceausescu elvtárs, a Ro­mán Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság el­nöke szerda délelőtt elutazott a Lengyel NK fővárosába, hogy részt vegyen a Varsói Szerződés Tagál­lamai Konzultatív Politikai Bizott­ságának tanácskozásán. Nicolae Ceausescu elvtársat elkí­séri Manea Manescu elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja, a kormány miniszterelnöke, Stefan Andrei elvtárs, az RKP KB titkára és George Macovescu elv­társ, külügyminiszter. Elutazáskor, a Baneasa re­pülőtéren jelen volt Elena Ceausescu elvtársnő, Emil Bod­­nara?, Maxim Berghianu, Ghe­­orghe Cioara, Lina Ciobanu, Florian Danalache, Constantin Dragan, Emil Draganescu, Fazekas János, Petru Lupu, Ion Gheorghe Maurer, Paul Niculescu-Mizil, Gheorghe Panu, Dumitru Popescu, Gheorghe Rádulescu, Leonte Rautu, Gheorghe Stoica, Ilie Verdet, Stefan Voitec, Cornel Burtica, Miron Constanti­­nescu, Mihai Dalea, Gere Mihály, Ion Ionita, Ion Patan elvtársak, va­lamint az RKP KB, az Államtanács és a kormány több tagja, központi intézményi és társadalmi szervezeti vezetők, tábornokok. Jelen volt Wladyslaw Wojtasik, a Lengyel NK bukaresti nagykövete és a nagykövetség több tagja. Nicolae Ceausescu elvtárs, a Ro­mán Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság el­nöke a kíséretében levő román kül­döttség tagjaival együtt Varsóba érkezett, hogy részt vegyen a Var­sói Szerződés Tagállamai Politikai Konzultatív Bizottságának tanács­kozásán. Az Oltenei­ repülőtéren Nicolae Ceausescu elvtárs fogadtatására megjelent Edward Gierek, a LEMP KB első titkára, Henryk Jablonski, a Lengyel NK Államtanácsának el­nöke, Piotr Jaroszewicz, a Minisz­tertanács elnöke, más lengyel párt­os államvezetők. TÁVIRAT A REPÜLŐGÉP FEDÉLZETÉRŐL L­Z. BREZSNYEV elvtársnak, az SZKP KB főtitkárának N. V. PODGORNIJ elvtársnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Szovjetje Elnöksége elnökének A. N. KOSZIGIN elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének MOSZKVA Átrepülve a Szovjetunió területe felett meleg elvtársi üdvözletünket küldjük, sikereket kívánunk a kommunizmus felépítésének művében és a békéért vívott harcban önöknek, a Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak, a baráti szovjet kormánynak és népnek. NICOLAE CEAUSESCU, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke MANEA MANESCU, Románia Szocialista Köztársaság kormányának miniszterelnöke NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS, A KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE FOGADTA­ Edward Kennedy amerikai szenátort Nicolae Ceausescu elvtárs, Romá­­nia Szocialista Köztársaság elnöke kedd délben fogadta Edward Ken­nedy amerikai demokrata szenátort. Edward Kennedy szenátor kije­lentette, nagyon örvend, hogy újra találkozhat Nicolae Ceausescu el­nökkel, s hogy folytathatják a ro­mán államfő amerikai látogatása­kor megkezdett gyümölcsöző beszél­getést. A megbeszélésen számba vették Románia és az USA kapcsolatai­nak kérdéseit, s megelégedéssel álla­pították meg, hogy e kapcsolatok különösen az utóbbi időben pozití­ven fejlődtek. Kifejezték kölcsönös óhajukat, hogy továbbra is mun­kálkodjanak a két állam közötti együttműködés és egyetértés fej­lesztésén, a román nép és az ame­rikai nép közeledésén és barátsá­gának erősítésén. Rámutattak, hogy e kapcsolatok előmozdításában fon­tos szerepet töltenek be a két or­szág politikusai közötti, valamint gazdasági, kulturális és tudomá­nyos köreinek képviselői közötti közvetlen kontaktusok. A megbeszélésen a felek véle­ménycserét is folytattak egész sor nemzetközi kérdésről. Megelégedés­sel hangsúlyozták, hogy a világon javul a politikai légkör és megálla­pították, hogy az enyhülési folya­matot tovább kell erősíteni a mél­tányosságon és a teljes jogegyenlő­ségen nyugvó új államközi kapcso­latok előmozdításával az összes nemzetek jogos béke- és haladás­törekvéseinek, jólétigényeinek meg­felelően. Ugyanaznap Elena Ceausescu elv­társnő baráti megbeszélést folyta­tott Joan Kennedy asszonnyal, az amerikai szenátor feleségével. Nicolae Ceausescu elnök és Elena Ceausescu elvtársnő ezután ebédre hívta meg Edward Kennedy szená­tort és feleségét, Joan Kennedy asszonyt. A megbeszélések és az ebéd a szí­vélyes barátság légkörében foly­tak le. Mahmud Abu-Wafia egyiptomi képviselőt Kedd délután Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köz­társaság elnöke fogadta Mahmud Abu-Wafia­­képviselőt, az Interpar­lamentáris Unió ülésszakán részt vevő egyiptomi küldöttség vezető­jét, az Interparlamentáris Tanács tagját Ott volt Oszmán Asszál, Egyip­tom Arab Köztársaság bukaresti nagykövete­ A vendég tolmácsolta Nicolae Ceausescu elnöknek Anwar Szadat, Egyiptom Arab Köztársaság elnöke és az egyiptomi nép meleg üdvöz­letét, csodálatát a román államfő személyisége iránt. Nicolae Ceausescu elnök megkö­szönte az üzenetet, majd kérte a vendéget tolmácsolta Anwar Szadat elnöknek szíves baráti üdvözletét, az egyiptomi népnek pedig békét és jólétet kívánt. Nicolae Ceausescu elnök és Mah­mud Abu-Wafia képviselő ezután szívélyes megbeszélést folytatott a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről. A felek nagy elismeréssel szóltak az országainkat és népeinket össze­fűző barátság és együttműködés kapcsolatairól, amelyek mindkét fél megelégedésére sokrétűen bővülnek a Nicolae Ceausescu és Anwar Szadat elnökök közötti megbeszélé­sek és megállapodások szellemében. Ugyanakkor hangsúlyozták azt a közös óhajukat, hogy nagyobb mér­tékben aknázzák ki az együttműkö­dés fokozásának és fejlesztésének lehetőségeit a két nép érdekében, az egyetemes béke és együttműkö­dés ügye érdekében. Megvitatták továbbá időszerű nemzetközi kérdéseket, főként a közép-keleti helyzet problémáit. A vendég kidomborította: Románia, személyesen Nicolae Ceausescu el­nök pozitív lépéseket tett a közép­keleti problémák politikai, a térség népei jogos érdekeinek megfelelő, az egyetemes béke és enyhülés ügyét szolgáló megoldásáért. A megbeszélés meleg, baráti lég­körben zajlott le. Hagyományos barcasági havasok alján elterülő földek nem éppen zöldségtermesztésre alkal­mas területek. Hiszen a palán­ták éltető nedve szűkösen szivá­rog a növények gyökeréhez. De lám Magdó Istvánék leleményes­sége a szecselei mész kertészeté­ben is csodával határos dolgo­kat művelt. Igaz, hogy az ideva­lósi emberek nem csodának mi­nősítik azt, amit maguk csele­kednek. Zord az időjárás a Nagy­kőhavas tövében, de azért ha emberi kezek viselik gondját a napfényre áhítozó klorofilldús leveleknek, szép termést érlel a széljárta kertekben sarjadó nö­vény. Magdó István és kertészeti brigádjának tagjai nemrégiben a Munkaérdemrend első fokoza­tát kapták meg. Itt a havasok módszerekkel leheletétől hűsített földeken or­szágos viszonylatban is a leg­jobb zöldségtermést takarították be, 22 000 kilót hektáronként. Most a szecselei kertészfarm többre kötelezte magát. Simon Ildikó, a több mint száz hektá­ros telep vezető m­érnöknője min­dent elkövet, együtt a brigádos­­sal s a farm dolgozóival, hogy megvalósuljon az ígéret. Nem könnyű feladat teljesítésére vál­lalkoztak, hiszen régóta nem e­­sett ezen a vidéken. A mag ép­pen, hogy csírázik, kókadozik a palánta. Tartályos gépkocsik ön­tözik a vizet a csapadékot kívá­nó palántákra. Nehéz a küzde­lem, hiába ilyen a szabad ég alatt folytatott termelés, de az emberek nem adják fel a har­cot. A tartálykocsik után a ker­tészbrigád asszonyai vedrekkel indulnak a mezőkre. Magdó Ist­ván a soványan csörgedező patak vizét barázdákban odatereli a palánták tövéhez, gödrökben gyűjtötte össze a havasokból le­­szivárgó hólevet. Most ebből öntöznek az asszonyok. S a szak­értelem, a konok akarás ered­ménnyel jár. A hajszálgyökerek rögökhöz kapaszkodnak, sarjad a szár, szélesedik a levél. Ter­més lesz a magból. A szecselei misz a közeli nagy iparváros ellátója. 115 hektár burgonya- és zöldségvetés hoza­ma jut innen az üzletekbe. Mo­dern módszerekkel dolgoznak a kertészetben, de helye van itt a hagyományosnak is. Az új s a jól bevált régi összeötvöződéséből kerekedik ki az, amit úgy hív­nak, hogy szakszerű gazdálko­dás. Ezért lesz bőséges Szecse­lében az esztendő 1974-ben is. Kertész János : A 2. OLDALON: • Vetési tudósítás a fűmag-gyárból • Ésszerű vízgazdálkodással gazdag hozamokat • Sürgős tennivaló a fagyveszély elhárítása

Next