Előre, 1974. április (28. évfolyam, 8209-8233. szám)

1974-04-20 / 8225. szám

A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának napilapja XXVIII. évfolyam 8225. szám 4 oldal­ára 30 bráni 1974. április 20., szombat MÁJUS ELSEJÉT KÖSZÖNTŐ MUNKAKEREK Hogy 1974 miként vonul be a tájak, az ország történetébe, mindannyian tudjuk. Hiszen ré­szesei, alakítói vagyunk ennek a történelemnek, a felszabadulás XXX. évfordulója és a XI. párt­­kongresszus esztendejének. Mun­kánkkal, hozzáállásunkkal, hűsé­günkkel formáljuk ezt a törté­nelmi esztendőt. Ezeken az ünnep előtti hét­köznapokon a haza egyik dél­nyugati munkáselődjében jár­tam, s az ottani emberek 1974- es tavaszáról szólnék az elkö­vetkező néhány írásban. A MUNKÁSHELYTÁllás ERŐDJE Vörösacélról lesz szó. Miként vonul be nagy ünnepeink esztendeje Vörösacél — az évez­redes múltú település és a fennál­lásának 178. évfordulóját betöltő azonos nevű üzem — történelmé­be? Mi újat, történelmit hoz az üzem, a város krónikájába, az em­berek életébe 1974? A vasérclelőhelyek szomszédsá­gában épültek a múlt században a hámorok, majd később a vas­gyár, s ezzel a Bisztró völgyében élő emberek eljegyezték magukat a kohászattal. S annak ellenére, hogy az acélhúzó hengerműn kívül az utóbbi időben — egészen 1971- ig, de tulajdonképpen 1974-ig — nem történt számottevő beruházás az üzemben, a teljesítmények, a tettek azt igazolják, hogy a mun­kás-helytállás, a hagyományos szakma- és munkaszeretet iskola­példáit szolgáltatják nap mint nap a Vörösacél üzem kommunistái, dolgozói. Idősek és nagyon fiata­lok, férfiak és asszonyok... ügyes­ség, felkészültség, ötletesség, min­dennap valamivel több, mint amit a hivatalos szolgálati teendők megkövetelnek. Mi a magyarázata ennek a példás önfeláldozásnak? Nehéz volna ezt az objektív és szubjektív tényezők sokaságának le­egyszerűsítésével, néhány mondat­ban megmagyarázni. Mégis, kiin­dulópontul szolgálhat az, amit NICOLAE CEAUȘESCU elvtárs, az üzemben tett, 1971. évi látogatása alkalmával mondott: „Tudjuk, hogy Vörösacél az illegalitás éveiben erős, forradalmi munkásközpont volt, majd Augusztus 23 után, az ország e tájainak többi forradalmi központja mellett, fontos szerepet töltött be a politikai hatalom ki­vívásáért és a szocialista társada­lom felépítéséért vívott harcban, íme, miért bízom fenntartás nélkül abban, hogy a Vörösacél üzemek egész munkaközössége a legjobb feltételek között teljesíti termelési feladatait, és ugyanakkor becsület­tel végrehajtja a politikai-ideoló­giai tevékenység javítására és az összes dolgozók szocialista öntuda­tának fejlesztésére vonatkozó párt­­határozatokat". Vörösacél „erős forradalm­i mun­kásközpont" — az volt és az ma is. Például valaki, ki tudná-e szá­mokban fejezni azt, mit is jelentett az országépítésnek ez az üzem, ahol mostanáig nem értek rá új részlegeket építeni a régiek, kiöre­gedettek helyébe, mert egyre több acél és hengerelt áru kellett? Nos, a vörösacéli emberek, az olyannyira szükséges acél és hengereltáru gyártói, tudták mit jelentett ez, s ennek tudatában vállalták évről év­re a többlettermelést, a munkater­melékenység növelését. Mi ez, ha nem forradalmi helytállás? Nem véletlenül került egymás mellé a párt főtitkárának a gyár fennállása 175. évfordulóján el­hangzott ünnepi beszédében az, hogy „bízunk a munkaközösségben, azért, mert példásan teljesítik a termelési feladataikat és gonddal végzik majd az »emberépítés« mű­vét is". Ez nem véletlen, hiszen az ifjúság, az összes dolgozók neve­lése a párt és a haza iránti szere­­tetre, „az élet anyjának", a MUN­KÁNAK a tiszteletére, megbecsü­lésére, az évszázadok óta itt élő és dolgozó románok, magyarok, né­metek és más nemzetiségűek testvé­riségére, a nyílt, becsületes szóra és tettre irányul­ó nemzedékek óta. Nemcsak az apa, de még a nagyapa is együtt indul a gyárba, a fiával, unokájával — a munka szent rendje és fegyelme szerint, nap mint nap. S mindazokat, amit mi a munkára nevelés bonyolult és árnyalt feladatának nevezünk, az szinte észrevétlenül megvalósul im­már a családban. Hogy aztán a gyár, a munkaközösség, a „forra­dalmi munkásközpont" valóban „egyetemi szinten" folytassa az apák, nagyapák megkezdett mű­vét. .. Nem egy olyan tizenéves szakmunkással találkoztam Vörös­acélon, akik jobban ismerik a ko­hók „kulisszatitkait", mint azok a frissen végzett mérnökök, akik nem éltek a tűzerődök közelében. Nos, a hagyomány, az apáról fiúra szál­ló munkáshivatás-tudat, szakmasze­retet lehet a további magyarázat arra, hogy Vörösacél a példás ön­­feláldozás és a helytállás üteme. S még el kell mondanunk itt valamit. Mégpedig azt, hogy az üzem dolgozói ugyanolyan öntuda­tos emberek a gyár kapuján kívül is, mint a kohók mellett vagy a hengerműveknél. Miért fontos ez? Nemcsak azért, hogy újabb jellem­vonásokkal egészítsük ki a vörös­acéli emberek közös portréját, de azért, mert a város életének nincs olyan vetülete, amely ne kapcso­lódna a gyár jelenlétéhez. Az sem túlzás, ha azt állítjuk, hogy az egész Bisztró völgyében, Karán­­sebestől egészen Bukováig, érződik az üzem hatása. Embert, gépet, üzemet, várost, környéket valóság­gal egybeforraszt az ipari termelés, a kohók melegében kialakult mun­kásöntudat, e létformával járó vi­szonyulások tüze. Vörösacél üzem és Vörösacél város együtt éli a lé­tezés legfontosabb egységeit: a születést, a barátságot, a munkát, a hűséget... S végül is miért kellene szólniuk a krónikásoknak arról, hogy mit jelent Vörösacélnak — üzemnek, városnak — az idei ünnepi eszten­dő? Ha annyit mondunk, hogy a régi gyár mellett már körvonala­zódik a korszerű acélmű, amelynek év végén át kell vennie — immár összehasonlíthatatlanul magasabb szinten — „a stafétát" a régitől, keveset mondunk. Ha hozzátesszük, hogy emellett olyan óriás­egységek épülnek még, amelyek eljövendő termékválasztékának gyártására még mások nem vállalkoztak az országban, még nem mondtunk el mindent. Hozzá kell tennünk azt is, hogy íme, itt van Vörösacél jövője. Ezt jelenti számukra 1974. A to­vábblépést. A sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megvalósítá­sának művében egyik olyan nagy­üzemünk születésének vagyunk szemtanúi, amely nyilván magához emeli, — szakmailag, öntudatilag — a vörösacéli embert. S mivel itt a helytállás városában vagyunk, nyilvánvaló, erre a továbblépésre készülnek az emberek; tudják nem lesz könnyű, de amint azt múltbeli, mai tetteik igazolják , „fenntar­tás nélkül bíznunk kell" abban, hogy megbirkóznak ezzel is. Lázár Edit Mai számunkban • A ROMÁN TELEVÍZIÓ MŰSORA (2. old.) • KIELÉGÍTŐ A VETÉS ÜTEME • JÓL GAZDÁLKODNI A VÍZZEL (3. old) VÖRÖS ACÉL ’74 • A bányaiparnak jelentős feladatokat kell teljesítenie az idén. Nem kevesebb, mint 27,3 millió tonna tiszta szenet, nagymennyiségű vasércet és színesfémet kell kibányásznia. Milyen eredményeket ért el mostanáig az iparág? A szén­bányászati vállalatok az első negyedévi tervüket 3,8 száza­lékkal túlteljesítették, így pél­dául a nagybányai vasérc és színesfémbányák 2,9 százalék­kal több ércet von­tt ele, mint amennyit tervük előírt, a dévai vasérckitermelő egységek pedig 6,1 százalékkal szárnyalták túl negyedévi termelési feladato- KIMAGASLÓ SIKEREK kát. Ez azt jelenti, hogy a szén­­bányászati vállalatok előirány­zatukon felül 172 000 tonna tisz­ta szenet és nagymennyiségű ércet szállítottak a nemzet­­gazdaságnak. • A zsombolyai építőanyag­­ipari vállalat már teljesítette négy hónapi össztermelési és árutermelési tervét. A gyár munkaközössége vállalta, hogy május elsejéig 3 millió csere­pet, 1,4 millió darab téglát és kerámia tömböket állít elő ter­ven felül. Mindezt a termelési kapacitások minél jobb kihasz­nálásával, a termelékenység növelésével éri el. • A hunyadi acélöntők év eleje óta több mint 3000 tonna kiváló minőségű ötvözött acélt gyártottak terven felül, s ezzel 50 százalékban teljesítették idei egész évi versenyvállalásukat. Sikerüket növeli, hogy a terv­feladatok túlszárnyalásával egy­idejűleg több mint 1 millió lej­jel csökkentették a termelési költségeket. • A slatinai színes- és rit­kafémipari központ nagy fi­gyelmet fordít a gyártmányfej­lesztésre. Az alumíniurafeldol­­gozó üzemben az idén 40 új terméket, illetve terméktípust vettek gyártásba. Közéjük tar­toznak a különböző profilok, extrudált és húzott rudak, vala­mint csövek, alumíniumfóliák, alumíniumablakok és -ajtók, öntöző és egészségügyi csövek, villamos kábelek. Ugyanitt gyártanak különböző elektródo­kat kohászati, illetve gépipari rendeltetéssel, elektrolízishez való grafitelektródokat, nagyol­vasztókhoz való szén bélés­blokkokat, kalcinált petrolkok­szot stb. A Szocialista Egységfront tevékenységéből KEZDEMÉNYEZÉSEK ÉRTÉKE Érték. Talán fölösleges közgazda­­sági és filozófiai fejtegetésekbe bocsátkozni erről, az anyagi javak értékéről, vagy, mondjuk, annak egyik mértékegységéről a pénzről, vagy annak forrásáról a munkáról, és általában az ember és a ter­mészet teremtette értékekről. E so­rokban beszéljünk inkább azokról a legnemesebb értékekről, amit ál­talában úgy nevezünk, hogy humá­num, az emberi személyiség kiélé­se, megnyilatkozása. Ennek egyik mindennapi formája és fő területe: a többet­, jobbat­ és szebbetaka­­rás. A kezdeményezőkészség, a többetvállalás Nagy érték ez; a szocialista em­bernek olyan habitusa, amelyet napjainkban lépten-nyomon tapasz­talunk. Ebben az ünnepi esztendő­ben — hazánk felszabadulásának 30. évfordulója és a XI. kongresz­­szus évében — az esztergályos és a szerelő, a traktorista és a föld­műves, a tanár és a tudományos kutató, román, magyar, német, és más nemzetiségű dolgozó az or­szág minden táján igyekszik túl­szárnyalni önmagát, méltón köszön­teni a haza történelmében sors­fordulatot hozó évfordulót és a ha­za jövője szempontjából döntő je­lentőségű legfelső pártfórumot. Ezek az ünnep előtti szorgos hét­köznapok, az egész országot átfo­gó szocialista verseny eredményei, a többlet ezer és ezer tonnák, mé­terek és köbméterek, árucikkek, a milliárd és milliárd lej értékű ter­melt javak tanúsítják a többet, jobbat és szebbet akarást mind­nyájunk részéről. Igen, társadalmunk ebben az ün­nepi esztendőben vállal, vall és tel­jesít. Ez utóbbiról az eredmények önmaguk helyett beszélnek. a hír- Mihálka Zoltán (Folytatása a 3. oldalon) NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS VISSZAÉRKEZETT A FŐVÁROSBA A VARSÓI SZERZŐDÉS TAGÁLLAMAI POLITIKAI KONZULTATÍV BIZOTTSÁGÁNAK TANÁCSKOZÁSÁRÓL Csütörtök éjjel visszaérkezett a fővárosba Nicolae Ceausescu elv­társ, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köz­társaság elnöke, aki a Lengyel NK fővárosában részt vett a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Kon­zultatív Bizottságának tanácskozá­sán. Nicolae Ceausescu elvtársat elkí­sérték a következő elvtársak: Ma­­nea Manescu, az RKP KB Végre­hajtó Bizottságának tagja, a kor­mány első minisztere, Stefan Andrei, az RKP KB titkára, George Macovescu külügyminiszter. A Baneasa repülőtéren jelen vol­tak Elena Ceausescu elvtársnő, Emil Bodnara?, Maxim Berghianu, Ghe­­orghe Cioara, Lina Ciobanu, Florian Dan Blache, Constantin Dragan, Emil Draganescu, Fazekas János, Paul Niculescu-Mizil, Gheorghe Panu, Dumitru Popescu, Gheorghe Rádu­­lescu, Leonte Rautu, Gheorghe Stoica, Ilie Verdet, Stefan Voitec, Constantin Babaläu, Cornel Burtica, Miron Constantinescu, Mihai Dalea, Gere Mihály, Ion Ionita, Ion Pa­­tan elvtársak, valamint az RKP KB, az Államtanács és a kormány több tagja, központi intézmények és társadalmi szervezetek vezetői, tábornokok. ★ A Lengyel Népköztársaság fővá­rosából való elutazásakor Nicolae Ceaușescu elvtársat és a kíséreté­ben levő hivatalos személyeket az Okencia repülőtéren Edward Gie­­rek, a LEMP KB első titkára, Hen­ryk Jablonski, az Államtanács el­nöke, Piotr Jaroszewicz, a Minisz­tertanács elnöke, a LEMP KB Politbürójának és Titkárságának következő tagjai és póttagjai, búcsúztatták: Edward Babiuch, Wojciech Jaruzelski, Wladys­law Kruczek, Stefan Olszowski, Franciszek Szlachcic, Jan Szydlak, Kazimierz Barcikowski, Stanislaw Kania, Jozef Kempa, Stanislaw Kowalczyk, Jerzy Lukaszewicz, Andrzej Werblan, Ryszárd Frelek, Zdzislaw Zandarowski, Stanislaw Gucwa, a Szejm marsallja és más hivatalos személyek. Ott volt Aurel Duca, Románia Szocialista Köztársaság varsói nagy­követe és a nagykövetség több tag­ja. Fiatalok virágcsokrot nyújtottak át Nicolae Ceaușescu elvtársnak. Nicolae Ceaușescu elvtárs és L I. Brezsnyev elvtárs találkozója Nicolae Ceaușescu elvtárs, a Ro­mán Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság el­nöke és Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárs, az SZKP KB főtitkára ápri­lis 18-án találkozott Varsóban. Az elvtársi légkörű találkozón megbeszélték Románia Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió kap­csolatainak kérdéseit, valamint más kölcsönös érdekű kérdéseket. Román-lengyel találkozó Április 18-án Varsóban a Politikai Konzultatív Bizottság tanácskozásá­nak befejezése után román-lengyel találkozóra került sor. Románia Szocialista Köztársaság részéről részt vettek a következő elvtársak: Nicolae Ceaușescu, a Ro­mán Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság el­nöke, Manea Manescu, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja, a kormány első minisztere, Stefan Andrei, az RKP KB titkára. A Lengyel Népköztársaság részé­ről részt vettek a következő elv­társak: Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titká­ra, Henryk Jablonski, a LEMP KB Politbürójának tagja, az Államta­nács elnöke, Piotr Jaroszewicz, a LEMP KB Politbürójának tagja, a Minisztertanács elnöke. A baráti légkörű találkozón a fe­lek megvitatták Románia Szocialista Köztársaság és a Lengyel Népköz­­társaság kapcsolatai továbbfejlesz­tésének időszerű kérdéseit. VACSORA A TANÁCSKOZÁS RÉSZVEVŐINEK TISZTELETÉRE A LEMP Központi Bizottsága, a Lengyel Népköztársaság Államta­nácsa és Minisztertanácsa csütörtö­kön vacsorát adott a Varsói Szerző­dés tagállamai Politikai Konzulta­tív Bizottságának tanácskozásán részt vett küldöttségek tiszteletére.. Részt vett a LEMP KB Politbü­rójának több tagja és póttagja, a LEMP KB számos titkára, más len­gyel hivatalos személyek. A Varsói Szerződés tagállamai Politikai Konzultatív Bizottsága tanácskozásának KÖZLEMÉNYE 1974 április 17-én és 18-án ta­nácskozást tartott Varsóban a Var­sói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerző­désben részt vevő államok Politikai Konzultatív Bizottsága. A tanácskozáson részt vettek: Bulgária Népköztársaság részéről — Todor Zsivkov, a Bolgár Kom­munista Párt KB első titkára, Bul­gária Népköztársaság Államtanácsá­nak elnöke, a küldöttség vezetője, Sztanko Todorov, a BKP KB Po­litbürójának tagja, a BNK Minisz­tertanácsának elnöke, Konsztantin Tellalov, a BKP KB titkára, Petar Mladenov, a BKP KB tagja, a BNK külügyminisztere, Milko Balov, a BKP KB tagja, a BKP KB első titkára kancelláriájának igazgatója, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság részéről , Gustav Husak, a Csehszlovákiai Kommunista Párt KB főtitkára, a küldöttség vezető­je, Lubomir Strougal, a CSKP KB Elnökségének tagja, a CSSZK kor­mányának elnöke, Vasil Bilak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára, Bohuslav Chnoupek, a CSKP KB tagja, a CSSZK külügy­minisztere, Antonin Vavrus, a CSKP KB nemzetközi osztályának veze­tője, a Német Demokratikus Köztársa­ság részéről . Erich Honecker, a Németországi Szocialista Egységpárt KB első titkára, a küldöttség veze­tője. Willi Stoph, az NSZEP KB Politbürójának tagja, az NDK Ál­lamtanácsának elnöke. Horst Lin­­dermann, az NSZEP KB Politbüró­jának tagja, az NDK Miniszterta­nácsának elnöke, Hermann Axen, az NSZEP KB Politbürójának tag­ja, a KB titkára, Oskar Fischer, az NSZEP KB tagja, az NDK ideigle­nes külügyminisztere, Paul Mar­­kowski, az NSZEP KB tagja, az NSZEP KB nemzetközi osztályának vezetője, • a Lengyel Népköztársaság részé­ről — Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titká­ra, a küldöttség vezetője, Henryk Jablonski, a LEMP KB Politbürójá­nak tagja, az LNK Államtanácsá­nak elnöke, Piotr Jaroszewicz, a LEMP KB Politbürójának tagja, az LNK Minisztertanácsának elnöke, Stefan Olszowski, a LEMP KB Po­litbürójának tagja, az LNK külügy­minisztere, Ryszard Frelek, a LEMP KB Titkárságának tagja, a LEMP KB nemzetközi osztályának vezető­je, Románia Szocialista Köztársaság részéről — Nicolae Ceaușescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke, a küldöttség vezetője, Ma­nea Manescu, az RKP KB Végre­hajtó Bizottságának tagja, Románia Szocialista Köztársaság kormányá­nak első minisztere, Stefan Andrei, az RKP KB titkára, George Maco­vescu, az RKP KB tagja, Románia Szocialista Köztársaság külügymi­nisztere, Mircea Malija és Constan­tin Mitea a Román Kommunista Párt főtitkárának tanácsosai, a Magyar Népköztársaság részé­ről , Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt KB első titká­ra, a küldöttség vezetője, Fock Je­nő, az MSZMP KB Politikai Bizott­ságának tagja, az MNK Miniszter­­tanácsának elnöke, Puja Frigyes, az MSZMP KB tagja, az MNK külügy­minisztere, a Szovjet Szocialista Köztársasá­gok Szövetségének részéről , L. I. Brezsnyev, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja KB főtitkára, a kül­döttség vezetője. A. N. Koszigin, az SZKP KB Politbürójának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának el­nöke, A. A. Gromiko, az SZKP KB Politbürójának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, K. F. Katusev, az SZKP KB titkára, K. V. Ruszakov, az SZKP KB tagja, az SZKP KB főtitkárának tanácsosa, A. M. Alek­­szandrov, az SZKP Központi Reví­ziós Bizottságának tagja, az SZKP KB főtitkárának tanácsosa. A tanácskozáson hasonlóképpen részt vett I. I. Jakubovszkij, a Szov­jetunió marsallja, a Varsói Szerző­dés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka és N. P. Fir­jubin, a Varsói Szerződés tagálla­mai Politikai Konzultatív Bizottsá­gának főtitkára. A Politikai Konzultatív Bizottság tanácskozásának részvevői megvizs­gálták az európai biztonság erősíté­sének és a nemzetközi feszültség további enyhítésének időszerű kér­déseit. A Politikai Konzultatív Bizottság tanácskozásának részvevői megelé­gedéssel állapították meg, hogy az enyhülés irányzata jelenleg a hely­zet alakulásának uralkodó vonása az európai kontinensen és szerte a világon. A nemzetközi kapcsola­tok gyakorlatában egyre szélesebb körben érvényesülnek a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elvei, az államközi kapcsolatok olyan alap­vető szabályai, mint a független­ség és szuverenitás tiszteletben tartása, a jogegyenlőség, a terüle­ti épség, az Európában kialakult államhatárok sérthetetlensége, az erőszaknak és az erőszakkal való fenyegetésnek a mellőzése, a bel­­ügyekbe való be nem avatkozás. Az enyhülés folytán döntő mértékben a politika területére tevődött át a vietnami és a laoszi, valamint a dél-ázsiai szubkontinensen, és a Közel-Keleten fennálló konfliktusos helyzetek rendezése, kedvező felté­telek jönnek létre a népek harcá­hoz a szabadságért, a függetlensé­gért, a demokráciáért és a haladá­sért. A Politikai Konzultatív Bizottság tanácskozásának részvevői egyben megállapítják, hogy a nemzetközi enyhülés ellenfelei, a „hideghábo­rú“ hívei, az imperializmus és a reakció erői nem tették le a fegy­vert, igyekeznek meggátolni az eny­hülés folyamatát, fékezni ezt a né­pek törekvéseinek megfelelő folya­matot. A militarista körök megpró­bálják aktivizálni a NATO-t, to­vább növelik e zárt imperialista ka­tonai tömb országainak katonai költségvetését. A Varsói Szerződés tagállamai (Folytatása a 4. oldalon)

Next