Előre, 1974. április (28. évfolyam, 8209-8233. szám)
1974-04-20 / 8225. szám
A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának napilapja XXVIII. évfolyam 8225. szám 4 oldalára 30 bráni 1974. április 20., szombat MÁJUS ELSEJÉT KÖSZÖNTŐ MUNKAKEREK Hogy 1974 miként vonul be a tájak, az ország történetébe, mindannyian tudjuk. Hiszen részesei, alakítói vagyunk ennek a történelemnek, a felszabadulás XXX. évfordulója és a XI. pártkongresszus esztendejének. Munkánkkal, hozzáállásunkkal, hűségünkkel formáljuk ezt a történelmi esztendőt. Ezeken az ünnep előtti hétköznapokon a haza egyik délnyugati munkáselődjében jártam, s az ottani emberek 1974- es tavaszáról szólnék az elkövetkező néhány írásban. A MUNKÁSHELYTÁllás ERŐDJE Vörösacélról lesz szó. Miként vonul be nagy ünnepeink esztendeje Vörösacél — az évezredes múltú település és a fennállásának 178. évfordulóját betöltő azonos nevű üzem — történelmébe? Mi újat, történelmit hoz az üzem, a város krónikájába, az emberek életébe 1974? A vasérclelőhelyek szomszédságában épültek a múlt században a hámorok, majd később a vasgyár, s ezzel a Bisztró völgyében élő emberek eljegyezték magukat a kohászattal. S annak ellenére, hogy az acélhúzó hengerműn kívül az utóbbi időben — egészen 1971- ig, de tulajdonképpen 1974-ig — nem történt számottevő beruházás az üzemben, a teljesítmények, a tettek azt igazolják, hogy a munkás-helytállás, a hagyományos szakma- és munkaszeretet iskolapéldáit szolgáltatják nap mint nap a Vörösacél üzem kommunistái, dolgozói. Idősek és nagyon fiatalok, férfiak és asszonyok... ügyesség, felkészültség, ötletesség, mindennap valamivel több, mint amit a hivatalos szolgálati teendők megkövetelnek. Mi a magyarázata ennek a példás önfeláldozásnak? Nehéz volna ezt az objektív és szubjektív tényezők sokaságának leegyszerűsítésével, néhány mondatban megmagyarázni. Mégis, kiindulópontul szolgálhat az, amit NICOLAE CEAUȘESCU elvtárs, az üzemben tett, 1971. évi látogatása alkalmával mondott: „Tudjuk, hogy Vörösacél az illegalitás éveiben erős, forradalmi munkásközpont volt, majd Augusztus 23 után, az ország e tájainak többi forradalmi központja mellett, fontos szerepet töltött be a politikai hatalom kivívásáért és a szocialista társadalom felépítéséért vívott harcban, íme, miért bízom fenntartás nélkül abban, hogy a Vörösacél üzemek egész munkaközössége a legjobb feltételek között teljesíti termelési feladatait, és ugyanakkor becsülettel végrehajtja a politikai-ideológiai tevékenység javítására és az összes dolgozók szocialista öntudatának fejlesztésére vonatkozó párthatározatokat". Vörösacél „erős forradalmi munkásközpont" — az volt és az ma is. Például valaki, ki tudná-e számokban fejezni azt, mit is jelentett az országépítésnek ez az üzem, ahol mostanáig nem értek rá új részlegeket építeni a régiek, kiöregedettek helyébe, mert egyre több acél és hengerelt áru kellett? Nos, a vörösacéli emberek, az olyannyira szükséges acél és hengereltáru gyártói, tudták mit jelentett ez, s ennek tudatában vállalták évről évre a többlettermelést, a munkatermelékenység növelését. Mi ez, ha nem forradalmi helytállás? Nem véletlenül került egymás mellé a párt főtitkárának a gyár fennállása 175. évfordulóján elhangzott ünnepi beszédében az, hogy „bízunk a munkaközösségben, azért, mert példásan teljesítik a termelési feladataikat és gonddal végzik majd az »emberépítés« művét is". Ez nem véletlen, hiszen az ifjúság, az összes dolgozók nevelése a párt és a haza iránti szeretetre, „az élet anyjának", a MUNKÁNAK a tiszteletére, megbecsülésére, az évszázadok óta itt élő és dolgozó románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek testvériségére, a nyílt, becsületes szóra és tettre irányuló nemzedékek óta. Nemcsak az apa, de még a nagyapa is együtt indul a gyárba, a fiával, unokájával — a munka szent rendje és fegyelme szerint, nap mint nap. S mindazokat, amit mi a munkára nevelés bonyolult és árnyalt feladatának nevezünk, az szinte észrevétlenül megvalósul immár a családban. Hogy aztán a gyár, a munkaközösség, a „forradalmi munkásközpont" valóban „egyetemi szinten" folytassa az apák, nagyapák megkezdett művét. .. Nem egy olyan tizenéves szakmunkással találkoztam Vörösacélon, akik jobban ismerik a kohók „kulisszatitkait", mint azok a frissen végzett mérnökök, akik nem éltek a tűzerődök közelében. Nos, a hagyomány, az apáról fiúra szálló munkáshivatás-tudat, szakmaszeretet lehet a további magyarázat arra, hogy Vörösacél a példás önfeláldozás és a helytállás üteme. S még el kell mondanunk itt valamit. Mégpedig azt, hogy az üzem dolgozói ugyanolyan öntudatos emberek a gyár kapuján kívül is, mint a kohók mellett vagy a hengerműveknél. Miért fontos ez? Nemcsak azért, hogy újabb jellemvonásokkal egészítsük ki a vörösacéli emberek közös portréját, de azért, mert a város életének nincs olyan vetülete, amely ne kapcsolódna a gyár jelenlétéhez. Az sem túlzás, ha azt állítjuk, hogy az egész Bisztró völgyében, Karánsebestől egészen Bukováig, érződik az üzem hatása. Embert, gépet, üzemet, várost, környéket valósággal egybeforraszt az ipari termelés, a kohók melegében kialakult munkásöntudat, e létformával járó viszonyulások tüze. Vörösacél üzem és Vörösacél város együtt éli a létezés legfontosabb egységeit: a születést, a barátságot, a munkát, a hűséget... S végül is miért kellene szólniuk a krónikásoknak arról, hogy mit jelent Vörösacélnak — üzemnek, városnak — az idei ünnepi esztendő? Ha annyit mondunk, hogy a régi gyár mellett már körvonalazódik a korszerű acélmű, amelynek év végén át kell vennie — immár összehasonlíthatatlanul magasabb szinten — „a stafétát" a régitől, keveset mondunk. Ha hozzátesszük, hogy emellett olyan óriásegységek épülnek még, amelyek eljövendő termékválasztékának gyártására még mások nem vállalkoztak az országban, még nem mondtunk el mindent. Hozzá kell tennünk azt is, hogy íme, itt van Vörösacél jövője. Ezt jelenti számukra 1974. A továbblépést. A sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megvalósításának művében egyik olyan nagyüzemünk születésének vagyunk szemtanúi, amely nyilván magához emeli, — szakmailag, öntudatilag — a vörösacéli embert. S mivel itt a helytállás városában vagyunk, nyilvánvaló, erre a továbblépésre készülnek az emberek; tudják nem lesz könnyű, de amint azt múltbeli, mai tetteik igazolják , „fenntartás nélkül bíznunk kell" abban, hogy megbirkóznak ezzel is. Lázár Edit Mai számunkban • A ROMÁN TELEVÍZIÓ MŰSORA (2. old.) • KIELÉGÍTŐ A VETÉS ÜTEME • JÓL GAZDÁLKODNI A VÍZZEL (3. old) VÖRÖS ACÉL ’74 • A bányaiparnak jelentős feladatokat kell teljesítenie az idén. Nem kevesebb, mint 27,3 millió tonna tiszta szenet, nagymennyiségű vasércet és színesfémet kell kibányásznia. Milyen eredményeket ért el mostanáig az iparág? A szénbányászati vállalatok az első negyedévi tervüket 3,8 százalékkal túlteljesítették, így például a nagybányai vasérc és színesfémbányák 2,9 százalékkal több ércet vontt ele, mint amennyit tervük előírt, a dévai vasérckitermelő egységek pedig 6,1 százalékkal szárnyalták túl negyedévi termelési feladato- KIMAGASLÓ SIKEREK kát. Ez azt jelenti, hogy a szénbányászati vállalatok előirányzatukon felül 172 000 tonna tiszta szenet és nagymennyiségű ércet szállítottak a nemzetgazdaságnak. • A zsombolyai építőanyagipari vállalat már teljesítette négy hónapi össztermelési és árutermelési tervét. A gyár munkaközössége vállalta, hogy május elsejéig 3 millió cserepet, 1,4 millió darab téglát és kerámia tömböket állít elő terven felül. Mindezt a termelési kapacitások minél jobb kihasználásával, a termelékenység növelésével éri el. • A hunyadi acélöntők év eleje óta több mint 3000 tonna kiváló minőségű ötvözött acélt gyártottak terven felül, s ezzel 50 százalékban teljesítették idei egész évi versenyvállalásukat. Sikerüket növeli, hogy a tervfeladatok túlszárnyalásával egyidejűleg több mint 1 millió lejjel csökkentették a termelési költségeket. • A slatinai színes- és ritkafémipari központ nagy figyelmet fordít a gyártmányfejlesztésre. Az alumíniurafeldolgozó üzemben az idén 40 új terméket, illetve terméktípust vettek gyártásba. Közéjük tartoznak a különböző profilok, extrudált és húzott rudak, valamint csövek, alumíniumfóliák, alumíniumablakok és -ajtók, öntöző és egészségügyi csövek, villamos kábelek. Ugyanitt gyártanak különböző elektródokat kohászati, illetve gépipari rendeltetéssel, elektrolízishez való grafitelektródokat, nagyolvasztókhoz való szén bélésblokkokat, kalcinált petrolkokszot stb. A Szocialista Egységfront tevékenységéből KEZDEMÉNYEZÉSEK ÉRTÉKE Érték. Talán fölösleges közgazdasági és filozófiai fejtegetésekbe bocsátkozni erről, az anyagi javak értékéről, vagy, mondjuk, annak egyik mértékegységéről a pénzről, vagy annak forrásáról a munkáról, és általában az ember és a természet teremtette értékekről. E sorokban beszéljünk inkább azokról a legnemesebb értékekről, amit általában úgy nevezünk, hogy humánum, az emberi személyiség kiélése, megnyilatkozása. Ennek egyik mindennapi formája és fő területe: a többet, jobbat és szebbetakarás. A kezdeményezőkészség, a többetvállalás Nagy érték ez; a szocialista embernek olyan habitusa, amelyet napjainkban lépten-nyomon tapasztalunk. Ebben az ünnepi esztendőben — hazánk felszabadulásának 30. évfordulója és a XI. kongreszszus évében — az esztergályos és a szerelő, a traktorista és a földműves, a tanár és a tudományos kutató, román, magyar, német, és más nemzetiségű dolgozó az ország minden táján igyekszik túlszárnyalni önmagát, méltón köszönteni a haza történelmében sorsfordulatot hozó évfordulót és a haza jövője szempontjából döntő jelentőségű legfelső pártfórumot. Ezek az ünnep előtti szorgos hétköznapok, az egész országot átfogó szocialista verseny eredményei, a többlet ezer és ezer tonnák, méterek és köbméterek, árucikkek, a milliárd és milliárd lej értékű termelt javak tanúsítják a többet, jobbat és szebbet akarást mindnyájunk részéről. Igen, társadalmunk ebben az ünnepi esztendőben vállal, vall és teljesít. Ez utóbbiról az eredmények önmaguk helyett beszélnek. a hír- Mihálka Zoltán (Folytatása a 3. oldalon) NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS VISSZAÉRKEZETT A FŐVÁROSBA A VARSÓI SZERZŐDÉS TAGÁLLAMAI POLITIKAI KONZULTATÍV BIZOTTSÁGÁNAK TANÁCSKOZÁSÁRÓL Csütörtök éjjel visszaérkezett a fővárosba Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke, aki a Lengyel NK fővárosában részt vett a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Konzultatív Bizottságának tanácskozásán. Nicolae Ceausescu elvtársat elkísérték a következő elvtársak: Manea Manescu, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja, a kormány első minisztere, Stefan Andrei, az RKP KB titkára, George Macovescu külügyminiszter. A Baneasa repülőtéren jelen voltak Elena Ceausescu elvtársnő, Emil Bodnara?, Maxim Berghianu, Gheorghe Cioara, Lina Ciobanu, Florian Dan Blache, Constantin Dragan, Emil Draganescu, Fazekas János, Paul Niculescu-Mizil, Gheorghe Panu, Dumitru Popescu, Gheorghe Rádulescu, Leonte Rautu, Gheorghe Stoica, Ilie Verdet, Stefan Voitec, Constantin Babaläu, Cornel Burtica, Miron Constantinescu, Mihai Dalea, Gere Mihály, Ion Ionita, Ion Patan elvtársak, valamint az RKP KB, az Államtanács és a kormány több tagja, központi intézmények és társadalmi szervezetek vezetői, tábornokok. ★ A Lengyel Népköztársaság fővárosából való elutazásakor Nicolae Ceaușescu elvtársat és a kíséretében levő hivatalos személyeket az Okencia repülőtéren Edward Gierek, a LEMP KB első titkára, Henryk Jablonski, az Államtanács elnöke, Piotr Jaroszewicz, a Minisztertanács elnöke, a LEMP KB Politbürójának és Titkárságának következő tagjai és póttagjai, búcsúztatták: Edward Babiuch, Wojciech Jaruzelski, Wladyslaw Kruczek, Stefan Olszowski, Franciszek Szlachcic, Jan Szydlak, Kazimierz Barcikowski, Stanislaw Kania, Jozef Kempa, Stanislaw Kowalczyk, Jerzy Lukaszewicz, Andrzej Werblan, Ryszárd Frelek, Zdzislaw Zandarowski, Stanislaw Gucwa, a Szejm marsallja és más hivatalos személyek. Ott volt Aurel Duca, Románia Szocialista Köztársaság varsói nagykövete és a nagykövetség több tagja. Fiatalok virágcsokrot nyújtottak át Nicolae Ceaușescu elvtársnak. Nicolae Ceaușescu elvtárs és L I. Brezsnyev elvtárs találkozója Nicolae Ceaușescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke és Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárs, az SZKP KB főtitkára április 18-án találkozott Varsóban. Az elvtársi légkörű találkozón megbeszélték Románia Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió kapcsolatainak kérdéseit, valamint más kölcsönös érdekű kérdéseket. Román-lengyel találkozó Április 18-án Varsóban a Politikai Konzultatív Bizottság tanácskozásának befejezése után román-lengyel találkozóra került sor. Románia Szocialista Köztársaság részéről részt vettek a következő elvtársak: Nicolae Ceaușescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke, Manea Manescu, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja, a kormány első minisztere, Stefan Andrei, az RKP KB titkára. A Lengyel Népköztársaság részéről részt vettek a következő elvtársak: Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára, Henryk Jablonski, a LEMP KB Politbürójának tagja, az Államtanács elnöke, Piotr Jaroszewicz, a LEMP KB Politbürójának tagja, a Minisztertanács elnöke. A baráti légkörű találkozón a felek megvitatták Románia Szocialista Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság kapcsolatai továbbfejlesztésének időszerű kérdéseit. VACSORA A TANÁCSKOZÁS RÉSZVEVŐINEK TISZTELETÉRE A LEMP Központi Bizottsága, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsa és Minisztertanácsa csütörtökön vacsorát adott a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Konzultatív Bizottságának tanácskozásán részt vett küldöttségek tiszteletére.. Részt vett a LEMP KB Politbürójának több tagja és póttagja, a LEMP KB számos titkára, más lengyel hivatalos személyek. A Varsói Szerződés tagállamai Politikai Konzultatív Bizottsága tanácskozásának KÖZLEMÉNYE 1974 április 17-én és 18-án tanácskozást tartott Varsóban a Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződésben részt vevő államok Politikai Konzultatív Bizottsága. A tanácskozáson részt vettek: Bulgária Népköztársaság részéről — Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt KB első titkára, Bulgária Népköztársaság Államtanácsának elnöke, a küldöttség vezetője, Sztanko Todorov, a BKP KB Politbürójának tagja, a BNK Minisztertanácsának elnöke, Konsztantin Tellalov, a BKP KB titkára, Petar Mladenov, a BKP KB tagja, a BNK külügyminisztere, Milko Balov, a BKP KB tagja, a BKP KB első titkára kancelláriájának igazgatója, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről , Gustav Husak, a Csehszlovákiai Kommunista Párt KB főtitkára, a küldöttség vezetője, Lubomir Strougal, a CSKP KB Elnökségének tagja, a CSSZK kormányának elnöke, Vasil Bilak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára, Bohuslav Chnoupek, a CSKP KB tagja, a CSSZK külügyminisztere, Antonin Vavrus, a CSKP KB nemzetközi osztályának vezetője, a Német Demokratikus Köztársaság részéről . Erich Honecker, a Németországi Szocialista Egységpárt KB első titkára, a küldöttség vezetője. Willi Stoph, az NSZEP KB Politbürójának tagja, az NDK Államtanácsának elnöke. Horst Lindermann, az NSZEP KB Politbürójának tagja, az NDK Minisztertanácsának elnöke, Hermann Axen, az NSZEP KB Politbürójának tagja, a KB titkára, Oskar Fischer, az NSZEP KB tagja, az NDK ideiglenes külügyminisztere, Paul Markowski, az NSZEP KB tagja, az NSZEP KB nemzetközi osztályának vezetője, • a Lengyel Népköztársaság részéről — Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára, a küldöttség vezetője, Henryk Jablonski, a LEMP KB Politbürójának tagja, az LNK Államtanácsának elnöke, Piotr Jaroszewicz, a LEMP KB Politbürójának tagja, az LNK Minisztertanácsának elnöke, Stefan Olszowski, a LEMP KB Politbürójának tagja, az LNK külügyminisztere, Ryszard Frelek, a LEMP KB Titkárságának tagja, a LEMP KB nemzetközi osztályának vezetője, Románia Szocialista Köztársaság részéről — Nicolae Ceaușescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke, a küldöttség vezetője, Manea Manescu, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja, Románia Szocialista Köztársaság kormányának első minisztere, Stefan Andrei, az RKP KB titkára, George Macovescu, az RKP KB tagja, Románia Szocialista Köztársaság külügyminisztere, Mircea Malija és Constantin Mitea a Román Kommunista Párt főtitkárának tanácsosai, a Magyar Népköztársaság részéről , Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt KB első titkára, a küldöttség vezetője, Fock Jenő, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, az MNK Minisztertanácsának elnöke, Puja Frigyes, az MSZMP KB tagja, az MNK külügyminisztere, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének részéről , L. I. Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB főtitkára, a küldöttség vezetője. A. N. Koszigin, az SZKP KB Politbürójának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, A. A. Gromiko, az SZKP KB Politbürójának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, K. F. Katusev, az SZKP KB titkára, K. V. Ruszakov, az SZKP KB tagja, az SZKP KB főtitkárának tanácsosa, A. M. Alekszandrov, az SZKP Központi Revíziós Bizottságának tagja, az SZKP KB főtitkárának tanácsosa. A tanácskozáson hasonlóképpen részt vett I. I. Jakubovszkij, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka és N. P. Firjubin, a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Konzultatív Bizottságának főtitkára. A Politikai Konzultatív Bizottság tanácskozásának részvevői megvizsgálták az európai biztonság erősítésének és a nemzetközi feszültség további enyhítésének időszerű kérdéseit. A Politikai Konzultatív Bizottság tanácskozásának részvevői megelégedéssel állapították meg, hogy az enyhülés irányzata jelenleg a helyzet alakulásának uralkodó vonása az európai kontinensen és szerte a világon. A nemzetközi kapcsolatok gyakorlatában egyre szélesebb körben érvényesülnek a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elvei, az államközi kapcsolatok olyan alapvető szabályai, mint a függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartása, a jogegyenlőség, a területi épség, az Európában kialakult államhatárok sérthetetlensége, az erőszaknak és az erőszakkal való fenyegetésnek a mellőzése, a belügyekbe való be nem avatkozás. Az enyhülés folytán döntő mértékben a politika területére tevődött át a vietnami és a laoszi, valamint a dél-ázsiai szubkontinensen, és a Közel-Keleten fennálló konfliktusos helyzetek rendezése, kedvező feltételek jönnek létre a népek harcához a szabadságért, a függetlenségért, a demokráciáért és a haladásért. A Politikai Konzultatív Bizottság tanácskozásának részvevői egyben megállapítják, hogy a nemzetközi enyhülés ellenfelei, a „hidegháború“ hívei, az imperializmus és a reakció erői nem tették le a fegyvert, igyekeznek meggátolni az enyhülés folyamatát, fékezni ezt a népek törekvéseinek megfelelő folyamatot. A militarista körök megpróbálják aktivizálni a NATO-t, tovább növelik e zárt imperialista katonai tömb országainak katonai költségvetését. A Varsói Szerződés tagállamai (Folytatása a 4. oldalon)