Előre, 1974. október (28. évfolyam, 8363-8389. szám)
1974-10-01 / 8363. szám
IFJ. WILLIAM R. TOLBERT, LIBÉRIA KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE BEFEJEZTE HIVATALOS LÁTOGATÁSÁT ELUTAZÁS BUKARESTBŐL Hétfő délelőtt ifj. William R. Tolbert, Libéria Köztársaság elnöke befejezte hivatalos baráti látogatását, amelyet Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köztársaság elnöke meghívására tett hazánkban és elutazott Bukarestből. A román—libériai magas szintű párbeszéd, amely ez év tavaszán Monroviában kezdődött és hazánk fővárosában sikeresen folytatódott, lerakta a két ország közötti sokrétű baráti együttműködés tartós alapjait gazdasági haladásuk érdekében, mindkét nép, az egyetemes együttműködés, haladás és béke javára. Ugyanakkor a libériai államfő három héten át közvetlenül megismerkedett a román nép munkájával és alkotó tevékenységével, s ismételten kifejezte csodálatát és nagyrabecsülését azoknake kiemelkedő eredményeknek láttán, amelyeket a szocialista Románia Nicolae Ceausescu elnök vezetésével ért el a gazdaság és a kultúra, az egész nemzet jóléte gyors fejlesztésének, nemzetközi tekintélye növelésének útján. Az ünnepélyes elutazásra az Otopeni repülőtéren került sor, amelyet erre az alkalomra feldíszítettek a két elnök arcképével, Románia és Libéria zászlóival, román és angol nyelvű feliratokkal. A nagy transzparenseken a következő szava«»k.. voltak láthatók: „Fejlődjék és erősödjék Románia Szocialista Köztársaság és Libéria Köztársaság népeinek barátsága!', „Éljen a népek közötti béke és barátság!“ Nicolae Ceausescu elnök elkísérte a magas rangú Vendéget a hivatalos szálláshelyről a repülőtérre. Ott számos lakos lelkes éljenzéssel és tapssal köszöntötte a két ál-H'tzímfő'tL'élek c.. 5. román—libériai barátságot, a népek közötti békét és barátságot. Katonai őrség tisztelget. Mialatt elhangzott a két ország állami himnusza, 21 tüzérségi díszlövés dördült el. Ezután Nicolae Ceausescu és ifj. William R. Tolbert elnökök ellépnek a katonai díszőrség előtt. Ezt követően a magas, i-ságú libériai vendég elbúcsúzik a Bukarestben akkreditált diplomáciai kirendeltségek vezetőitől, a román hivatalos személyektől , a kormány több tagjától, központi intézmények vezetőitől, tábornokoktól és törzstisztektől. Pionírok virágot nyújtanak át Nicolae Ceausescu és ifj. William Rolbert elnököknek. A libériai államfő ezután ■Abéhíétteí Mene,, a román kormány első miniszterétől. A repülőgép lépcsőjénél Nicolae Ceausescu elvtárs meleg szívélyességgel jó utat kívánt a libériai elnöknek. A két államfő barátságosan kezet fog, melegen megöleli egymást, s kifejezi óhaját, hogy viszontlássa egymást és folytassa a román—libériai magas szintű gyümölcsöző dialógust. AZ 1.i vcf.ülőn.ényj. fegyveres erőink sugárhajtású repülőgépei kíséretében 10.39 órakor felszállt. A KÖZÖS KÖZLEMÉNY ALÁÍRÁSA Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köztársaság elnöke és ifj. William R. Tolbert, Libéria Köztársaság elnöke hétfő délelőtt Bukarestben aláírta a libériai államfő romániai látogatásáról szóló közös közleményt, a románlibériai baráti és együttműködési kapcsolatok fontos dokumentumát. Az ünnepségre 9.00 órakor a Köztársasági Palotában került sor Aláírás után Nicolae Ceausescu és ifj. William Rolbert elnökök gratuláltak egymásnak a bukaresti megbeszélések teljes sikeréhez, ami gyümölcsözőfolytatása volt a román államfő libériai látogatása alkalmával Mannnviában lebonyolított magas szintű párbeszédnek. A két államfő melegen kezet szorított és barátilag átölelte egymást. A jelenlevők élénken megtapsolták Románia és Libéria elnökének beszédét, amely kifejezte a közös óhajt a kontaktusok és megbeszélések jövőbeli folytatására a Románia és Libéria közötti jó kapcsolatok elmélyítése, a világ összes nemzetei közötti barátság, béke és együttműködés ügyéhez való közös hozzájárulásuk érdekében. Az ünnepség befejezéseként a két államfő újból hangoztatta megelégedését az elért egyezményekért és megállapodásokért, újból melegen összeölelkezett és egy pohár pezsgőt ürített a Románia és Libéria között meghonosodott baráti és együttműködési jó kapcsolatok továbbfejlesztésére, az emberiség békéjére és haladására. Az ünnepségen részt vett Stefan Voitec elvtárs, az Államtanács alelnöke, Manea Manescu elvtárs, a kormány első minisztere, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának több tagja és póttagja, a KB több titkára, miniszterek hazánk monroviai nagykövete. Jelen volt James T. Phillips mezőgazdasági miniszter, ifj. R. Francis Okai külügyminiszter-helyettes, M. Burleigh Holder elnökségi államminiszter-helyettes, Libéria romániai nagykövete, más libériai hivatalos személyek, akik elkísérték ifj. William R. Tolbert elnököt hazánkban tett hivatalos látogatására. A BUKARESTI NEMZETKÖZI VÁSÁR Az ősz beköszöntésével szép fővárosunkban megnyílik a nemzetközi ipari vásár harmadik kiadás . Kétévenként kerül sor erre a rangos ipari és kereskedelmi nemzetközi eseményre. A rendezők az ideit valamennyi eddiginél nagyobb méretűnek remélik, mert így készítették elő. És azt várják a vásártól, hogy tovább erősítse országunk külkereskedelmi kapcsolatait, mélyítse, bővítse a nemzetközi gazdasági kooperációt és természetesen új kapcsolatok, üzletek kötődjenek, olyan külföldi partnerekkel, akik ezúttal vesznek részt első ízben e nagyméretű rendezvényen hazánkban. A vásár az elmúlt két kiadásán többé kevésbé szakosodott, az elektronikai és elektrotechnikai ipar, a szerszámgépgyártás újdonságait mutatta be. Bár nem történt semmilyen megegyezés, hazai gépgyártásunk az idén is elsősorban ezekkel a gépekkel, felszerelésekkel, berendezésekkel lesz jelen — természetesen a legjobbakkal, a legtökéletesebbekkel —, de arra is készül az iparág, hogy ezúttal növelje a kiállított termelőeszközök választékát. A TIB — a vásár rövidített neve — hazai és külföldi látogatóinak, szakembereinek alkalmuk lesz látni és természetesen leszerződni, megvásárolni a kőolaj- és földgáziparban használt legújabb berendezéseket, Vegyi-petrolkémiaipari gépeket. Bemutatásra kerül úgyszintén a műanyagfeldolgozáshoz szükséges gépek, a legújabb gumiipari, bányászati berendezések nagy választéka. Gazdagnak ígérkeznek a szállítási, távközlési gépek, berendezések, a bányaipari felszerelések, textil-, ruha-, cipő- és KAPUNYITÁS OKTÓBER 13-ÁN bőrdíszműáru ipari gépek és felszerelések standjai. Valamennyiből a legújabbaké lesz az elsőség a vásáron. Bár nemzetgazdaságunk nem szánja meglepetésnek őket, a szakemberek érthető érdeklődéssel várják a hasonló külföldi teljesítményekkel való szembesítésüket. A hazai részvétel méreteit, jellegét jelzi az, hogy huszonnégy nagy külkereskedelmi vállalat vesz részt a vásáron, több mint száz termelővállalat, kutató- és tervezőintézet gyártmányát állítja ki. A szakemberek az újdonságokénál is nagyobb sikert remélnek attól, hogy a kiállított gépek és berendezések nagy része műszaki teljesítmény; tervezőik, megalkotóik lépést tartottak a műszaki haladás nemzetközi követelményeivel. Jelen lesznek a programvezérlésű szerszámgépek, a tízezer méterig fúró kőolajtorony, a tengeri kőolaj kitermeléséhez szükséges berendezés. De sikert remélnek az elektronikus gépektől, távközlési berendezésektől. És a már sok országban ismert, kedvelt Dacia gépkocsiktól. A külföldi jelenlét is nagyobbnak ígérkezik az eddigieknél. Az első nemzetközi vásáron 728 külföldi cég vett részt. Az idén ezer jelentette be részvételét, és kiállítófelületet is 25 százalékkal többet foglalnak el, mint két évvel ezelőtt. Több országnak, szám szerint huszonegynek, nemzeti pavilonja is lesz. Talán nem érdektelen felsorolnunk egy részüket: Anglia, Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehszlovákia, Dánia, Svájc, Görögország, Izland, Izrael, Olaszország, Jugoszlávia, Japán, Hollandia, Lengyelország, Amerikai Egyesült Államok, Magyarország és a Szovjetunió. Több mint százötven cég önállóan is jelen lesz, a felsorolt országokon kívül Svédországból, Liechtensteinből stb. Ennyit beharangozóként a Bukaresti Nemzetközi Vásár 1974-es kiadásáról. Még a megnyitóig is, de főleg azután beszámolunk olvasóinknak az érdekesebb látnivalókról, a vásár, mindkét fél — házigazdák és vendégek — részéről remélt sikeréről. Barabás Gizella MAI SZÁMUNKBAN: KEDDI KRÓNIKA • Deres lesz a határ... • Becsülni a természetet SPORT ® Vendéglátók fekete napja • Sportolóink nemzetközi találkozókon • Megtorpanás helyett — előrelépést ® Döntetlen a rangadókon (2. oldal) Világ proletárjai, egyesüljetek! A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának napilapja XXVIII. évfolyam 8363. szám 1974. október 1., kedd 4 oldal ára 30 iráni Az RKP Programtervezete az ideológiai tevékenység és a politikai nevelő munka szerves részeként jelöli meg a szocialista holnap gazdaságfejlődési, társadalomtökéletesedési folyamatának emberi-közösségi feltételeit, lehetőségeit, követelményeit. Az emberek közötti új, fejlettebb viszonyok érlelődésére és kialakítására hivatott szocialista etikai és méltányossági elvek, amelyek „a kommunisták életének és munkájának, a forradalmi ifjúság s az egész nép törvénykönyvévé kell hogy váljanak", ennek a távlatkijelölő, emberközpontú Programtervezetnek valamennyi fejezetéből, valamennyi mondatából kiragyognak. A sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építése, a kommunizmus felé haladás feltételeinek előkészítése, a nemzetgazdaság sokoldalú fejlesztése egyben — s célszerűségében mindenekelőtt — emberépítő munka is. Ami ebben az országban az elmúlt harminc esztendőben megvalósult, s mindaz, ami tervekké fogalmazódva a következő évtizedek megvalósítása elé tekint, mint szilárd alapra, zálogra, s mint őérette való értelemre tekint az emberre. A teremtőre és a haszonélvezőre, aki — a költő szavaival, „mint ízezesfárb axfdr:-dhötött- -tffWÉF- lem" — mialatt alkotóbunkójának mind hatalmasabb, mind csodálatosabb csúcsaira hág, azalatt ő maga is egyre jobban kimagasodik, egyre szélesebb távlatokba lát. A javak elosztásának szocialista elve, az alapvető, becsület NICOLAE CEAUSESCU beli kötelesség rangjára emelt társadalmi tevékenység, amely minden állampolgártól magasfokú szakmai öntudatot, felkészültséget, mély kötelességtudatot és felelősségérzetet követel, széttéphetetlenül erős szálakkal kapcsolja össze napjainkban a munkát az egyén és a közösség felemelkedésének igényével, a továbbképzés és a művelődés szükségszerűségével, a családi, munkahelyi és társadalmi életvitel tökéletesítésének óhajával és követelményével. A sokoldalúan fejlett szocialista társadalom felépítésének legfőbb célja népünk anyagi és szellemi jólétének szüntelen növelése és ezáltal, ennek következményeként, az egész társadalmi élet civilizációs fokának emelése. A MUNKA — A HALADÁS ELSŐRENDŰ TÉNYEZŐJE Nicolae Ceaușescu elvtárs útmutatása szerint: „Az új ember kiformálásának egész nevelési folyamatát a munkára, az oktatásra, a tudományra kell alapozni, mint az emberi tevékenység, az emberi társadalom haladásának elsőrendű tényezőjére." A pártszervezetek és tömegszervezetek tömegművelő-nevelő szerepének felélénkítésével, az oktatás állandó fejlesztésével és tökéletesítésével, a művelődési - —holtuk,- -puffanok-és * ezéfesz?.'«**zeti klubok széles körű hálózatának létrehozásával, a könyv, a film, a színház s a tömegkommunikáció eszmei befolyásának állandó fokozásával, a továbbképző intézetek hálózatának megteremtésével a párt tág teret, gyümölcsöző feltételeket bontakoztat ki az egyén és a közösség érdeklődésének, művelődési igényének felkeltése, ébrentartása, a megnemesedett gondolat szótett összhangjának érlelődése és életvitellé való formálódása előtt. Ám a kulturális igény és az erkölcsi magatartásfejlődés kérdéséről szólva nem szeretnénk azt a látszatot kelteni, mintha ezeknek kifejlesztése kizárólag anyagi tényezők — megjavult létfeltételek, szervezeti-intézményi ösztönzés — hatására menne végbe. Jelenünk szilárdsága, jövőteremtő utunk világossága és biztonsága, hazánk történelmi-társadalmi felvirágzásának büszkeségérzete a tudatos hozzáállás akaratával, az önigénylés lendületével erősíti — s a jövőben még inkább erősíteni fogja — a szocialista etika és méltányosság elveinek egyre magasabb fokú érvényesülését. A magunk és a gyermekeink jövőjének kovácsolása ma már nem feltételezettségektől átitatott vágyálom és képzelgés, hanem pontosan körvonalazott taktikai és stratégiai irányvonal, amelyen haladnunk kell, s amelyhez méltóvá kell lennünk. Ez emeli az elkötelezettség magasabb fokára célkitűzéseink fedezetét, munkánkat, s a jó munka elengedhetetlen feltételét: műveltségünket, magatartásunkat. A KÖZÖSSÉG EREJE A munkával együtt, a magatartásnemesedés másik kiváló iskolája a közösség. Hosszú távú tennivalóink lelkesítő céltudata, szocialista életformáink feladatai arrról győznek meg mindenkit, hogy csakis együttműködéssel, cselekvő együttérzéssel, a mindenkire egyformán kötelező törvény- és ez- Juhász Zoltán (Folytatása a 3. oldalon) AZ RKP PROGRAMJA — MINDANNYIUNK PROGRAMJA A szocialista etika és méltányosság jegyében „A program nagyszerű perspektívát tár fel az új, a haladó, forradalmi tudattal felfegyverzett ember, olyan ember nevelése előtt, aki érti a társadalomban végbemenő változásokat, tudatosan munkálkodik azon, hogy a világot a társadalmi és nemzeti igazságosságra, a méltányosságra, a jólétre és a boldogságra, az emberi egyéniség teljes kibontakozására irányuló törekvésekkel összhangban változtassuk meg." ELŐRE szerkesztősége Bukarest, Scinteia tér 1. Redactia ELŐRE Bucuresti, Piata Scinteii 1. Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 02 Előfizetési díj: 1 hónapra 8 lej; 3 hónapra 24 lej; 6 hónapra 48 lej; 1 esztendőre 96 lej. Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, levélkézbesítők és lapterjesztők. Hogy ne legyen gond a téli takarmányozás A napok múlásával egyre több széna, siló, fonnyasztott takarmány kerül az istállók mellé a Hunyad megyei gazdaságokban. Az utakon itt is, ott is állateleséget szállító szekerekkel, utánfutókkal találkozik az ember. Mondhatni, hogy jelenleg a télire való takarmánymennyiség behordása az egyik legfontosabb idényteendő az országnak e vidékén. Azonban nemcsak a rétek, szántók termését találni a gazdasági udvarokon, hanem néhány mezőgazdasági termelőszövetkezetben lombszénát is készítenek a téeszgazdák. Régóta ismert, hogy a lombok lazán kötegelten, száraz, árnyékolt, de szellős helyen lassan fonnyasztva, később szecskázva és melasszal vagy moslékkal ízesítve, puha, aromás takarmányt adnak, amely főleg a juhok etetésénél használható. Hunyad megyében nem kevesebb mint 150 tonna ilyen takarmányt készítettek, így pótolva a csapadékos időjárás okozta takarmányveszteség egy részét. Nem vitás azonban, hogy a nagy hozamok elérését, vagy el nem érését végső soron az dönti el, mennyi réti szénát, silót, abrakot tudnak a gondozók az állatok elé rakni a hideg idő jöttekor. A megyei mezőgazdasági, élelmiszeripari és Vízügyi vezérigazgatóság adatai szerint szénából körülbelül 7000 tonna lesz a hiány, mivel közel 1500 hektár területen a túlzott nedvesség miatt nem lehetett kaszálni az idén. Éppen ezért örvendetes, hogy a lombtakarmány készítésével és ennek a juhokkal való feletetésével növelhető a tehenészetekben felhasználható szénamennyiség. Persze mindez csak a hiány egy részét pótolja. Emellett jelentős mennyiségű szalmát is hoztak más megyékből, amely megfelelően kezelve eredményesen felhasználható a napi adagok elkészítésénél. Azt sem kell azonban elfelejteni, hogy a sarjú kaszálásával növelhetők az istállók mellett lévő kazlak. Sajnos azonban, habár októbert mutat a naptár, csak néhány folyómenti termelőszövetkezetben találni sarjút vágó földműveseket. Remélhetőleg, a következő napokban, a kaszások újból megjelennek a réteken. Ha azonban még így sem lesz elég a széna, akkor vásárolni kell. És nem az utolsó percekben, hanem időben kell beszerezni a szükséges szálastakarmányt. Tudott, hogy az ésszerű takarmányozás, végső soron, hozamnövekedést eredményez a termelési költségek csökkentése mellett. Éppen ezért jó, ha van minden állattenyésztő farmon takarmánykonyha. A marosillyei gépállomás hozzákezdett egy univerzális takarmányőrlő gyártásához. Immár harminc darabot leszállított a közös gazdaságoknak és a tél jöttéig még újabb ötven darab hagyja el a műhelyt, így minden Déva környéki termelőszövetkezetben megfelelően tudják majd adagolni az állatoknak a rendelkezésre álló takarmánymennyiséget. Kétségtelen, ehhez az is szükségeltetik, hogy a gondozók ne pazarolják a takarmányt. Az elmúlt esztendőkben nem egy mtsz udvarán találhattunk szerte szórva szénát, silót, abrakot. Habár látszólag nem nagy menynyiségről van szó, ha elővesszük a ceruzát és a papírt kiszámíthatjuk, hogy elég jelentős az így elveszett állateleség. És még valamit Ismernie kell minden téesz-vezetőnek mennyi takarmányra számíthat az istállóztatás ideje alatt. Megtörtént, hogy az elnök, a mérnök nem tudta pontosan mennyi széna van a kazlakban, siló a gödrökben, abrak a górékban és csak tavasszal vette észre, hogy az írásban lévő adatok nem egyeztek a valósággal. A jelentésekben lévő számoktól pedig nem tejeltek a tehenek. A nagy hozamokhoz takarmány kell. Román Győző MEDGYESI ÜVEGESEK ESEMÉNY A HÁRMAS KEMENCÉNÉL 1400 CELSIUS FOKON izzik-fortyog bent a kemencében a massza, a táblaüveg nyersanyaga, homok, szóda, földpát, mészkő, dolomit és üvegtörmelék keveréke. A hatalmas csarnokban működnek a szellőztető berendezések, de annak, aki nincs hozzászokva ehhez a klímához, így is kibírhatatlan a katlanok forrósága. A hármas kemencénél — vagyis a 3-as üzemnél, a munkások így nevezik mindegyik kemencét, üzemnek —, amely a legnagyobb a három közül, csaknem az egész termelés felét adja,, a szekurizáló részlegnek pedig a legtöbb táblaüveget szállítja, a szokottnál magasabb hőfokon izzik a légkör. Nem mindennapi műveletet hajtanak végre. Átlagban hat hónaponként egyszer minden táblaüveghúzó gépnél — hat van belőlük ,1 kemencénél — ki kell cserélni a magas hőfokon tűzálló alkatrészeket, ami rendkívül nagy erőfeszítést, felelősséget és a kemencénél dolgozó egész munkaközösség pontosan egybehangolt munkáját igényli. Ezt csinálják most, cserélik az egyik gép alkatrészeit. Reggel hétkor kezdték, de huszonnégy órát is eltart, amíg minden egyes alkatrészt kicserélnek és kitakarítják a kemencét. GRIGORIE ÉVÁVAL épp akkor érkeztünk a hármas kemencéhez, amikor a legnagyobb, 2500^-3000 kilós samott elemet cserélték. A legfőbb cél ilyenkor, hogy a tüzes-vörösen izzó alkatrész mielőbb bejusson helyére a kemencébe, mert ha hűlni kezd, előfordulhat, hogy megreped, ami nagy baj, újra kezdhetik az egészet. Ezen buzgólkodik itt most mindenki, aki csak él és mozog a hármas kemencénél, nem számoltam meg, de vagy harminc-harmincöten lehetnek. Mindenkinek a kezén vastag bélelt bőrkesztyű, akik közelebb járnak a tüzes alkatrészhez, azokon azbesztkesztyű. Legfőbb segédeszközük egy-egy hatalmas vasfogó — később megpróbáltam felemelni egyet, meg se moccant. A legizgalmasabb pillanatok akkor következnek, amikor már a kemence perzselő hőséget okádó szájához közeledik a vaskapcsok közé szorított — ahogy itt mondják : „járomba fogott“ — samott elem. Ilyenkor a közvetlen közelében kell húzni kézzel a görgőkhöz szerelt vastag láncokat. Egyegy munkás csak egyszer-kétszer képes meghúzni, gyorsan ledobja és elrohan, más kapja fel helyette. Kurta vezényszavak hangzanak, mindenki pontosan tudja, mi a teendője, mikor kerül rá a sor a lánchúzásnál. Figyelem, van köztük egy derék barna ember, aki az egész műveletet irányítja, s aki immár harmadszor, vagy negyedszer nyúl a földhöz csapott lánc után. Amikor végre becsukódik a kemence szája, arra az egy pontra szegezve tekintetét egy pillanatra mindenki megmerevedik. Aztán összenéznek, összemosolyognak az emberek, lehúzzák kesztyűjüket, letörlik a veríték nagyját és szétszélednek, ki-ki a maga helyére. Férfimunka volt. Sikerült. Nem repedt meg. Az bizony már előfordult velünk, hogy meghasadt közben a samott, gyorsan ki kellett szedni, másikat helyette. Ezért az égvilágon mindenki részt vesz a tűzálló alkatrészek kicserélésében, még a samottőrök is, akik előállítják ezeket az elemeket, mert, mondom, előállhatnak nehéz helyzetek. — Az a derék barna ember. Horváth Júlia (Folytatás a 3. oldalon)