Előre, 1975. november (29. évfolyam, 8698-8723. szám)
1975-11-01 / 8698. szám
Világi proletárjai, egyesüljetek! A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának napilapja GAZDAG MUNKAPROGRAM UTÁN A BARÁTSÁG ÉS SZÍVÉLYESSÉG LÉGKÖRÉBEN VÉGET ÉRT NICOLAE CEAUSESCU ELNÖK LÁTOGATÁSA A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁGBAN A QUELUZ PALOTÁBAN SOR KERÜLT Nicolae Ceausescu elnök és Francisco da Costa Gomes elnök közötti hivatalos megbeszélésekre Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köztársaság elnöke és Francisco da Costa Gomes tábornok, a Portugál Köztársaság elnöke csütörtök este folytatta hivatalos megbeszéléseit a Queluz Palotában. A megbeszéléseken román részről részt vettek a következő elvtársak: Emil Draganescu, a kormány első miniszterének helyettese, Stefan Andrei, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, a KB titkára, George Macovescu külügyminiszter, Ion Coman vezérezredes, a honvédelmi miniszter első helyettese, nagyvezérkari főnök, Nicolae Doicaru, a köztársasági elnök tanácsosa, Constantin Stanciu, a külkereskedelmi és nemzetközi gazdasági együttműködési miniszter helyettese, Iuliu Dobroiu külügyminisztériumi igazgató és Marin Iliescu, Románia lisszaboni nagykövete. Portugál részről részt vettek: Ernesto Melo Antunes külügyminiszter, Antonio Lopes Cardoso földművelésügyi miniszter, Jorge Campinos külkereskedelmi miniszter, Walter Rosa, közlekedés- és távközlésügyi miniszter, Luis Marques do Carmo ipar- és technológiaügyi miniszter, Antonio de Almeida Santos tájékoztatásügyi miniszter, José Medeiros Ferreira külügyi államtitkár, Antonio Luis de Magalhaes de Abreu Novais Machado, Portugália bukaresti nagykövete és más hivatalos személyek. A két államfő véleménycserét folytatott a Románia és Portugália közötti baráti kapcsolatok és együttműködés, kereskedelmi cserék és a gazdasági és műszaki-tudományos tevékenység különböző területein, továbbá más területeken folyó kooperáció fokozásának lehetőségeiről a két ország és nép érdekében, az egyetemes béke és együttműködés ügye érdekében. Nicolae Ceausescu elnök és Francisco da Costa Gomes elnök hangsúlyozta a román—portugál barátsági és együttműködési szerződés, valamint a többi (Folytatása: a 3. oldalon) A hivatalos megbeszélések idején PÉNTEKEN DÉLELŐTT ALÁÍRTÁK A ROMÁNI-PORTUGÁL HIVATALOS OKMÁNAT A lisszaboni Belem-palotában péteken délelőtt sor került a román-portugál okmányok hivatalos aláírására. Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke és Francisco da Costa Gomes, a Portugál Köztársaság elnöke aláírta a közös közleményt. A két államfő jelenlétében aláírták a gazdasági jegyzőkönyvet, a kereskedelmi tengerhajózási egyezményt, az állategészségügyi megállapodást, valamint a vízumkényszer kölcsönös eltörlésére vonatkozó egyezményt. Nicolae Ceausescu elnök és Francisco da Costa Gomes elnök rövid beszédet mondott; mindketten kiemelték az aláírt dokumentumok jelentőségét a két ország és nép baráti kapcsolatainak fejlesztése szempontjából. NICOLAE CEAUSESCU ELNÖK TALÁLKOZOTT A PORTUGÁLIAI FORRADALMI TANÁCS ÉS FEGYVERES ERŐK MOZGALMA TÖBB TAGJÁVAL Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke csütörtök délután találkozott Rosa Coutinho tengernaggyal, Otelo Sáraivá de Carvalho tábornokkal, Manuel Martins Guerreiro fregattkapitánynyal, Vasco Lourenco és ifj. Antonio Marques gyalogsági kapitányokkal, Rodrigo Souse e Castro tüzérkapitánnyal, a Forradalmi Tanács tagjaival, valamint a Fegyveres Erők Mozgalma más tiszttagjával. Jelen voltak a következő elvtársak: Emil Draganescu, a kormány első miniszterének helyettese, Stefan Andrei, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, a KB titkára, George Macovescu külügyminiszter, Ion Coman vezérezredes, a honvédelmi miniszter első helyettese, nagyvezérkari főnök, Nicolae Doicaru, a köztársasági elnök tanácsosa, valamint Marin Iliescu, Románia lisszaboni nagykövete. A találkozón jelen levő portugál tisztek és a Portugál Fegyveres Erők Mozgalma nevében Rosa Coutinho tengernagy meleg szeretettel köszöntötte Nicolae Ceausescu elnököt, s egyben őszinte köszönetet mondott azért a támogatásért és szolidaritásért, amelyben a szocialista Románia, a román államfő részesítette közvetlenül 1974. április 25. után a portugál fegyveres erők, a nép harcát Portugália új, szabad és független fejlődéséért. A szónok kifejezte mély megelégedését Nicolae Ceausescu elnök és Elena Ceausescu elvtársnő portugáliai baráti látogatása kapcsán, s hangsúlyozta, hogy a látogatás tanúsítja a román nép szolidaritását a portugál hazafias, demokratikus és haladó erőkkel. Nicolae Ceausescu. elvtárs üd vözölte a találkozón részt vevő portugál katonatiszteket és kijelentette, nagy megelégedésére szolgál, hogy találkozhatott a Forradalmi Tanács és a Fegyveres Erők Mozgalma több tagjával, hiszen mind a Forradalmi Tanács, mind pedig a Fegyveres Erők Mozgalma döntő szerepet töltött be az 1974. április 25-i fegyveres forradalom győzelmében. A portugál hadsereg képviselőinek kérésére Nicolae Ceausescu elnök válaszolt a jelenlevők kérdéseire, az alábbiakkal kapcsolatban: a romániai forradalmi folyamat kiemelkedő mozzanatai, hogyan döntötte meg a román nép a fasiszta diktatúrát és tért rá az új társadalom építésére, milyen jelentős szerepet kapott a román hadsereg Románia szocialista útra lépésében. NicolaeCeausescu elvtárs a továbbiakban részletesen taglalta a Román Kommunista Párt vezette román nép harcát az antoneszkánus fasiszta diktatúra megdöntéséért, a Román Kommunista Párt döntő szerepét az 1944. augusztus 23-i történelmi aktus végrehajtásában, az összes antifasiszta erő, közöttük a hadsereg, összefogását az antifasiszta és antiimperialista nemzeti fegyveres felkelés előkészítésében és lefolytatásában. Nicolae Ceausescu elvtárs vázolta Románia szocialista fejlődésének főbb szakaszait, a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség egységének jelentőségét a múltban és ma, az egész nép, és soraiban a hadsereg, egységes harcát a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom felépítéséért. A baráti légkörben lezajlott (Folytatása a 3. oldalon) i Országos Polgári Mérnöki Laboratóriumban Nicolae Ceausescu elnök és Elena Ceausescu elvtársnő csütörtök délelőtt ellátogatott a lisszaboni Országos Polgári Mérnöki Laboratóriumba. A két ország állami zászlóival díszített bejáratnál az érkező magas rangú román vendégeket szívélyesen köszöntötte Francisco da Costa Gomes elnök és Maria Estela da Costa Gomes asszony, Alvaro Veiga de Oliveira közmunkaügyi miniszter, Julio Ferry Borges mérnök, az Országos Polgári Mérnöki Laboratórium igazgatója, az intézmény több mérnöke és kutatója. A rangos laboratórium a különböző rendeltetésű építkezések, hidraulikus szerkezetek, hidak és utak, kikötők, szállítóeszközök, anyagszilárdság stb. terén folytat alkalmazott kutatásokat. A vendégeket a laboratórium aulájába invitálják, ahol Julio Ferry Borges igazgató ismerteti az intézmény profilját és munkáját, hangsúlyozza, hogy kiterjedt nemzetközi kooperációs kapcsolatokat tartanak fenn és azokat igyekeznek tovább bővíteni. Az igazgató rövid előadása után tudományos munkákat, valamint szilárdságtani szakkönyvét ajándékozta Nicolae Ceausescu elnöknek és Elena Ceausescu elvtársnőnek. A könyvet Romániában már lefordították és kiadták. A magas rangú vendégek ezután beírták nevüket a díszkönyvbe. Ezután Nicolae Ceausescu elnök és Elena Ceausescu elvtársnő Costa Gomes elnök és Maria Estela da Costa Gomes asszony kíséretében megtekintették az intézet fontosabb osztályait, kezdve a külföldi, többek között brazíliai, norvég, észak-amerikai és spanyol megrendelők számára készített munkákat bemutató makettek és fényképek kiállításával. A vendéglátók részletes felvilága(Folytatása a 3. oldalon) /A magas rangú román vendégek megtekintették az intézet fontosabb osztályait XXIX. évfolyam 8698. szám 1975. november 1., szombat 4 oldalára 30 báni ELŐRE szerkesztősége, Bukarest, Scinteia tér L Redactia ELŐRE, Bucuresti, Piata Scinteii 1. Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 02. Előfizetési díj: egy hónapra 8 lej; három hónapra 21 lej; hat hónapra 48 lej; egy esztendőre 96 lej. Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, a levélkézbesítők és a lapterjesztők. Reklám- és apróhirdetés a következő címen: Agentia de publicitate ISIAP — Bucuresti, Calea Victoriei nr. 174. Sector 1. BN—RSR. Filiala Sect. 1. cont: 645130152. Pentru ELŐRE. Lapunkat külföldre a következő címen lehet megrendelni: ILEXIM — Departamentul export-import presa, Bucuresti, Calea Grivitei nr. 64—66 P.O.B. 2001 Telex: 011631 NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS FOGADÁSAI (3. OLDAL) A GYÁRIAK IGÉNYE A TEXTILIPAR ÚJ TERMÉKEI JUSSANAK EL GYORSABBAN A VÁSÁRLÓHOZ ,,A dolgozók jobb, szebb kelméket igényelnek, nem akarnak olyan dolgokat viselni, mint tíz évvel ezelőtt. Szilárdan fel kell lépnünk a termékek minőségi színvonalának emeléséért". NICOLAE CEAUSESCU A kreáció® osztályon vagyunk a fővárosi Dacia textilgyárban. Az asztalokon rajzok, minták halmaza. A fal menti szekrényeken textilmodelleket, rajzmintákat tartalmazó albumok sokasága. A falakon apró textildarabokból, falevelekből összerakott eredeti képek, díszítések, a szépség, vidámság, esztétika jelei. A szobában hatan dolgoznak, egytől egyig nők és iparművészek. A nagy fővárosi textilgyárról azt tartják, i1 gyapotipari központban, hogy valamennyi gyári munkaközösségük között itt a legfogékonyabbak mindenre, ami új, korszerű, divatos, ami igényelt a bel- és külpiacokon. Itt kezdték meg először a gyapot összedolgozását a műszálakkal, itt tervezik talán a legtöbb mintát, és kísérletezik ki a legújabb technológiákat... A Dacia gyár nyersanyaga gyapot, olcsó nyáriruha anyagokat, ing- és blúznakvalókat, por- meg esőköpenyanyagokat gyárt. A gyapot nem rugalmas, az anyag gyűrhetetlenségét a műanyagszálak adagolásával igyekeztek biztosítani. Sokat számít még a szövésminta változatossága, hiszen lehet sűrűbb vagy ritkább, fenyőágas vagy kockázott s ezek sokféle variálása. Ezután következik a színezés, a minták esztétikája, sokfélesége. A Dacia munkaközössége, mint már erről szó volt, merész, kitartó, újító. Mi újat valósított hát meg az utóbbi években? A műszálak állandó használatát. Csupán gyapotból véletlenül sem dolgoznak már. A műszálfajták és kontextúra megfelelő kombinálásával a tökéletes kasmirutánzattól a valódi selyem imitálásáig, sok új anyagot gyártanak. Legfrissebbek a Clarisa és a Fulvii. Imprimé mintát pedig évente 220 félét rajzolnak, festenek, s ennek mindenikét négyféle színkombinációban. A kikészítés módját is állandóan tökéletesítik; legutóbb két új technológiát kísérleteztek ki és vezettek be. Egyikük az anyagok könynyű tisztítását biztosítja (az ilyen eljárással készült anyagról, csupán áztatással lejön a szennyeződés). A másik eljárással a ruhára ömlött, cseppent szennyeződések beivódását akadályozzák meg (úgy készítik ki az anyagot, hogy minden ilyesmi lepereg róla). A másik fő kérdés, amit viszont már nem mi, fogyasztók, hanem inkább a gyár munkaközössége tesz fel önmagának: milyen mértékben látszik „ez a törődés, erőfeszítés az üzletekbe került anyagokon? A gyáriak válasza, s a vásárlóé is az, hogy csak részben, bár az utóbbi időben megsokasodtak a győzhetetlen, könnyű, szép kontextúrával és ízléses mintákkal rendelkező anyagok. A Dacia esetében el kell mondanunk, hogy termékeinek 80 százalékát külföldön adja el, a többi sem egyenesen az üzletbe, hanem a ruhagyárakba megy. „De akár ruhaként, akár anyagként,’ kerül a vásárlóhoz —mondja Vivan Geza iparművésznő, — nagy késéssel érkezik rendeltetési helyére. Mondok egy példát. Az imprimében ma az apró minta, a népi motívumok felhasználása a divat. Idei újdonságaink a téren a balkán folklór és a japánizálás. De amíg az új mintákat elfogadják, jóváhagyják, gyártásba kerülnek, s végül a piacra is eljutnak, beletelik egy év, nem egyszer kettő is. Nyilván, hogy a gyártás is időbe kerül, így hát megjelenéskor már nem a legújabbak. Remélem, felettes szerveink segítségével a megoldást is megtaláljuk, hiszen legtöbbet ők tehetnek az operatív ügyintézés, a szerződéskötések érdekében. Kovács N. Erzsébet SAJÁT ERŐBŐL JOBB ELLÁTÁSÉRT Hargita megyében hozzákezdtek a helyi zöldségtermesztés megalapozásához A közelmúltban megjelent egyik tudósításunkban már beszámoltunk a taplocai zöldségtermesztők sikeréről. Lényegében az ország egyik leghűvösebb övezetében igazolták, hogy jó szervezéssel, szakismerettel, a követelményeknek megfelelő technológiával, Csíkszereda környékén is lehet primőrt termelni. Pakol Elek mérnökkel, a megyei szakigazgatóság vezetőjével folytatott beszélgetés témája túlnőtt a taplocai kereten. Azokról az intézkedésekről, programról esett szó, amelyek a közelmúltban, az RKP KB- nál lezajlott munkatanácskozás Nicolae Ceausescu elvtárs útmutatásának megfelelően Hargita megyében is szilárd és megalapozott primőrtermelést és jó ellátást tesznek lehetővé. Most program készül azokról az intézkedésekről, amelyek a helyi zöldségtermesztés problémájának megoldásához vezetnek. A szakigazgatóság évek óta kereste a lehetőséget a primőrtermelés meghonosítására, területkoncentrálással és új szervezési módszerek alkalmazásával ösztönöztük a zöldségtermesztést. A farmkeret igazolta a várakozásokat, de csak ott, ahol az így teremtett szervezési lehetőséget ki is aknázták. A taplocaiak, mint ismeretes, viszonylag kedvezőtlen klíma és ezen belül is egy nagyon esős, majd egy száraz év közepette is teljesítették a tervet kilókban és a jövedelmezőségben egyaránt. Ezt azért kell kiemelni, mert mostanáig Hargita megyében a helyi zöldségtermesztés ismételt ráfizetésekkel járt és a hozamra sem lehetett számítani... Persze, egy farm bármennyire is jól gazdálkodik, nem oldhatja meg a megyei ellátást (a taplocaiak különben is mind-össze 100 hektáron kertészkedtek), de a tapasztalatok arra is figyelmeztetnek, hogy ha túl sok farmmal próbálkozunk, az sem vezet eredményre. Ezért az RKP KB- nál lezajlott munkatanácskozás útmutatásának fényében hozzáláttunk részben a taplocai farm kibővítéséhez, részben egy hasonló 100 hektáros farm létesítéséhez. A helyszínt már „megtaláltuk“. A bögözi és az agyagfalvi termelőszövetkezet ötven-ötven hektárt bocsát az újonnan létesülő farm rendelkezésére, ami a Székelyudvarhely környéki ellátásban segít. Ezzel párhuzamosan, azokban a gazdaságokban, ahol a farmok nem bizonyultak életképesnek, a zöldségtermesztésben nem értek el megfelelő eredményt, átcsoportosítást végzünk. Persze, nem arról van szó, hogy például Homoródszentmártonban nem termelhetnek a továbbiakban gyökérzöldséget, viszont a farm léte csak farmszintű árutermelés esetén létjogosult... — ’tehát a gyökérzöldségtermesztés fejlesztése előtt szabad az út. Úgy tudjuk, az idei termésből még „Bembem“ gyártásra is jut. Jól fizet a káposzta is és közismert, hogy a vidéken jól megterem a hagyma. Évek óta helyben topog viszont a valóban primőrtermelést jelentő üvegházi hajtásos zöldségtermesztés... — A most készülő program ezzel is számol. A megyei pártbizottság közvetlen irányításával az igazgatóság konkrét tervet készít az üvegházi zöldségtermesztés fejlesztésére. Nicolae Ceausescu Flóra Gábor (Folytatása a 2. oldalon)