Előre, 1976. március (30. évfolyam, 8799-8824. szám)
1976-03-25 / 8819. szám
2. Az olvasó fóruma Filmkockák gyárunk életéből Régi óhaj teljesült, amikor megalakult a régeni gép- és cserealkatrész-gyárban a filmklub. A szakszervezet klubhelyiségének emeleti részében rendeztek be egy termet e célra, a berendezés és a felszerelés egy részét önerőből állították elő. Egyelőre csak tizenhatan iratkoztak, be a klubba, elsősorban középfokú és felsőfokú végzettséggel rendelkezők, de remélhetőleg az első sikeres filmek után sok munkás is belép a filmkedvelők közé. A megnyitó ülésen ismertették a klub tervét, ami tulajdonképpen nyitott terv, mert a lehetőségek bővülésével újabb alkotásokat iktatnak majd be. A tagok már ismerik a fényképezés technikáját, úgyhogy könnyebb lesz elsajátítani a filmezési tudnivalókat. Első filmjük a munkavédelemmel foglalkozik. 16 mm-es, tíz percig tartó film. Címe: A hanyagságra ráfizetünk. Témáját gyárunk életéből veszik remélve, hogy ha a kihágásokat elkövetők filmen látják viszont magukat, a tanulságot jobban megszívlelik. Foglalkozik a film a munkabalesetek elhárításának megszervezésével, a munkavédelem oktatásával, valamint a balesetek helyszíni felelevenítésével. Második filmük A politikai nevelőmunka hatása az öntudat formálásában címmel, már 8 mm-es, szintén tíz percig tartó, de színes alkotás lesz. A film a dolgozók öntudatának további növelésével és elmélyítésével foglalkozik majd, s a nevelőmunkának olyan vetületeit mutatja be, mint a politikaiideológiai nevelés hatékonysága, a pártunk politikájának valóraváltásához szükséges öntudatos részvétel, valamint a terv túlteljesítéséért, a minőség javításáért folyó harc. A klub többi filmje is hasonló témát kíván majd feldolgozni, mivel a tagok fő szándéka, hogy alkotásaikkal minél nagyobb mértékben járuljanak hozzá a politikaiideológiai neveléshez. Kívánunk nekik sok sikert. . ALBERT LÁZÁR Régen CSÜTÖRTÖKI KRÓNIKA A Belvedere-szálló Befejezték a kolozsvár-napocai Fellegváron épülő modern, minden igényt kielégítő, 296 ágyas szálloda külső munkálatait. Bár a belső munkák még nagyban folynak, már látszik, hogy ez az épület a város egyik büszkesége lesz. Tulajdonképpen kettős építkezés révén alakult ki az új fellegvári rész, mert rendbe kellett tenni a szállóhoz vezető utat. A felvezető aszfaltcsíkot rendezett bokorsorok, virágágyak szegélyezik. Nemsokára megnyílik a Belvedere, s nagyon kellemes szórakozást, felüdülést fog szerezni az arravágyóknak. Kép és szöveg: STEINER IZIDOR Kolozsvár-Napoca Tisztelt szerkesztőség ! 1976. március 14-én délután 4 órakor nagy meglepetésben részesültem, amely örömömre is szolgált. Amikor böngészni kezdtem az Előre hasábjait, megláttam benne a nevemet, mégpedig Barabás István Osztályképek című cikkében. Miután elolvastam az egészet, úgy éreztem magam, mint az az iskolásgyermek, aki tízest kap és nagy örömmel mutatja szüleinek. Ez bizony nagy meglepetés volt 65 év után, hiszen 1911-ben én is ott álltam a fényképezőgép előtt, s rajta vagyok a képen, amelyről a cikk szól, én voltam az a mosolygó, huncut gyermek az első sorban. Amint Nika Dénes szakavatott idegenvezetőként elkísérte az újságírót a Füveny utcába Orsdolán, én is elkalauzolnám nálunk. Így nekem nincs is semmi óhajom a tisztelt szerkesztőségtől, csak annyi, hogy ha lehetne és szabad lenne, meghívnám az újságírót, legyen vendégünk itt Ojtoz faluban a 4 szám alatt, hisz én már 30 éve itt lakom, de nem emlékszem, hogy járt volna nálunk újságíró. Pedig itt két napig is volna, mit lejegyezni. Szívesen volnék kísérője a fatelepen, a vízesésnél, vagyis zuhatagnál, a nyaralótábornál, elkalauzolnám mindenfelé, mert én az ilyesmire kapható és hajlamos vagyok. BARICZ JÁNOS Ojtoz (Kovászna megye) Szerk. megj. Kedves olvasónk! Levelét átadtuk a riport szerzőjének. Köszöni kedves sorait és a meghívást, ígéri, hogy még a tavaszon ellátogat Ojtozba, hogy igénybe vegye kedves olvasónk kalauzolását. És folytatták... Furcsa ötlete támadt valakinek: úgy alakították át a Nagyvárad-Szilágysomlyó vonalon közlekedő személyvonatot, hogy a folyosó felőli oldalon nincs ablak. Nagyon jó kártyacsatákat lehet így vívni, nem kell elviselni a kint álldogálók szemrehányó tekintetét, aludni is sokkal zavartalanabbá lehet, mint ha ablaka volna a fülkének. A napokban tizenkilenchúsz év körüli ingázó fiúk-lányok vették azonnal birtokukba a rekeszt, ahogy Váradon felszálltak. Becsukták az ajtót, és harsány nótázásba kezdtek, s valószínűleg a boros üveg is körbejárhatott, mert a kihallatszó éneklésbeszélgetés kezdett nyomdafestéket nem tűrővé válni. Már a folyosón szorongók is kezdtek szórakozni. Tetőfokán volt a hangulat, amikor megjelent a jegykezelő, s ismerősökként köszöntötte a bent ülőket, akiknek már a körvonaluk is alig látszott a füsttől. Nem zavarta őket túl soká, amikor továbbment még beszólt hozzájuk: folytassátok tovább. Nem kellett sokat bíztatni őket, folytatták... BARTHA SÁNDOR Tirgudor Levelekből röviden • Megkezdte működését Vámfaluban a nemrég átadott Ceramica komplexum.A korszerűen berendezett épületben az eddig is üzemelő fazekasműhely mellett szövő- és fonórészleg is működik. Az itt készült szőttesek az avasi népművészeti stílust képviselik. Az ugyancsak ide tartozó varróműhelyben cipőfelsőrészeket készítenek és exportálnak. (SZŰK JÓZSEF, Vámfalu) • Sok új egységgel bővült 1975-ben Maros megye kereskedelmi és szolgáltatási hálózata. Sármáson szupermagazint, Bátoson vendéglátóipari egységgel ellátott általános áruházat, Solovástrán általános áruházat, Botorkán vegyes boltot, Libánfalván és Radnóton vendéglátóipari egységet adtak át a használatnak. Számos meglévő egységet korszerűsítettek, új részleggel, vagy modernebb felszereléssel láttak el. (RIES ALBERT, Marosvásárhely) • A krasznai monoton vasárnapok sorát érdekes kultúrműsor szakította meg: a fogyasztási szövetkezet fiataljai Jókívánságok címen a község hiányosságairól egyfelvonásost adtak elő, a Mágura vállalat és a kórház táncosai krasznai táncokat mutattak be, az Atlantisz együttes pedig Bogya Edit és Bréda Mihály könnyűzene- és népdalszámait kísérte. A műsoros délutánt táncmulatság követte. (VÍZAKNAI ZOLTÁN LÁSZLÓ, Kraszna) Nem szeretem a nevemet... Mármint a keresztnevemet. Valószínűleg nem én vagyok az egyetlen. Bizonyára sokan így vannak ezzel, hiszen a nevünket nem mi választjuk, s mit tehetünk, ha ízlésünk nem mindig egyezik szüleinkével. Csakhogy, én régebben nagyon is szerettem a nevem, ragaszkodtam hozzá s titokban hálás voltam névadóimnak, hogy ilyen jól választottak. Mondom, nem is volt ezzel semmi baj, egészen tegnapelőttig, amikor is betértem egy központi nagy önkiszolgáló üzletbe és a hűtővitrin előtt szinte földbegyökerezett a lábam... Valóságos margarinhegy ágált az üveg mögött, s a katonásan kockába aprított táblák mindenikéről nyelvöltögető csúfondárossággal saját nevem kacsingatott rám. Tízszer, százszor, ezerszer... Micsoda igazságtalanság! Mégha csokoládét, gyümölcsízet vagy tortaszeletet neveztek volna el rólam, mint az irigyelt Nórákról, Ancákról, Mirelákról, Marákról... Talán még egy csinos konyhaberendezést is könnyebben elviseltem volna. Na, de éppen margarint... Micsoda gáncsoskodás! Csak az vigasztalt meg egy kissé, hogy előrelátó szüleim egy másik keresztnévvel is megajándékoztak, amit eddig nemigen használtam. Pillanatok alatt meg is barátkoztam, feledés bemerült nevemmel, úgy találtam, szebb és jobb hangzású is, mint az eddigi. Lemondok tehát a margarinról s inkább vállalom a jóhírű és előkelő Agnes, bébipelenka névrokonságát... • JAKAB MÁRTA Március 25. csütörtök I. évnegyed III. hónap — 31 nap Az évből eltelt: 85 nap Hátra van még: 281 nap Napkelte: 6.09 Napnyugta: 18.34 Holdkelte: 3.16 Holdnyugta: 13.39 NYUGATON KISEBB ESŐK Ecaterina Ion Border, a Központi Meteorológiai Intézet szolgálatos munkatársa jelenti: fokozatosan tovább melegszik az idő. Máramarosban, a Körösök vidékén, Erdélyben, Bánátban és Munténia nyugati részein jobbára felhős marad az égbolt, szórványos esőik lehetségesek. A hegyvidékeken havaseső, havazás. Helyenként megerősödő délnyugati szél. Legalacsonyabb éjszakai hőmérséklete 3 és 6 fok között, legmagasabb nappali hőmérséklet 8 és 16 fok között. ii CSÜTÖRTÖK, I. műsor: I ; 16.00 Tévéiskola; 16.30 • • Német nyelvlecke; 17.05 Szocialista országokból: Bulgária; 17.15 Aktuális zenei problémák; 17.35 Ifjúsági enciklopédia; 18.00 Figyelem!... a figyelmetlenségre!; 18.25 Tudomány; 18.50 Görögországi útijegyzet; 19.20 Ezeregy este; 19.30 Tévé-híradó; 20.00 Kerti virágok — fiatal népdalénekesek vetélkedője; 20.50 Délkörök; 21.15 Szavak nélkül — művészeti dokumentumfilm; 21.25 A tévé irodalmi művészeti folyóirata; 22.10 Napi eseménykrónika. II. műsor; 20.00 A Rádió- Televízió szimfonikus zenekarának hangversenye, 22:05 Feleségem, a boszorkány (ismétlés). ÜDÜLŐ MTSZ-TAGOK A tavaly több mint 55 000 mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag üdült gyógyíttatta magát különböző szanatóriumokban, 3000-en kaptak beutalót az mtsz-ek saját üdülőibe. Az eredményesen dolgozó mtsz-eknek lehetőségük van arra, hogy szociális építkezésekre fordítsanak egy bizonyos összeget. Ennek köszönhetően az idén Buziáson, Kovásznán, Lacul Sáraion, Baja-Mehedintien és másutt újabb 1250 helyes szanatóriumokat építenek. TURISZTIKAI hivatal kezdi meg működését a napokban Gyergyóditróban. A POLITIKAI NEVELÉS és a szocialista kultúra kongresszusa jegyében Aki tud, az nyér versenyt rendeztek a pitesti-i kémiai líceum diákjai a város művelődési házában. A kémia lépcsőfokai címmel megtartott rendezvény nagy sikerrel zárult. A MUNKA ésszerű megszervezése és a termelőkapacitás teljesebb kihasználása révén tavalyhoz képest, mintegy 1100 tonnával több lakkot és olajfestéket gyártottak az idén a temesvári Azur vegyiüzemben. MEGKÜLÖNBÖZTETETt figyelmet fordítanak a legjobb gyártástechnológiai eljárások kikísérletezésére, a műszaki haladás biztosítására a temesvári Electromotor üzemben, ahol a tavaly is nyolc —csaknem 3 milliós értékű hatékonyságot szavatoló — találmánnyal rukkoltak ki a szakemberek. AZ ÉV ELSŐ negyedében 67 fiatal végzett informatikai tanfolyamot Zilahon. A közelmúltban megalakult Szilágy megye székhelyén a kolozsvár-napocai elektronikus számítási központnak alárendelt megyei számítási hivatal. 2000 FÁCÁNT telepítettek a Vrancea megyei Tinga erdőbe. SZARKA AZ ÖLTÖZŐBEN Pénzt és személyi használati tárgyakat csentek el szemtelen rendszerességgel a szatmári Ardeleanu vállalat öltözőjéből. — Ki lehet az a furfangos szarka, aki már jó ideje „r emelget" és kikerüli a csapdát? — kérdezték a károsultak. A választ végül is a milícia adta meg Az egyéni javak dézsmálója Szarvadi József, a vállalat egyik hegesztője volt. Ügyét a tett színhelyén tárgyala le a bíróság. Az ítélet: egy év és hat hónap börtönbüntetés. A VÉGVÁRI KULTURÁLIS HÉT Immár harmadszor tartják meg — március 21 és 28 között — Végváron a Kulturális Hetet, amelyre ezen a tavaszon — a politikai nevelés és a szocialista kultúra kongresszusa jegyében — gondosan, igényesen készültek fel. Ezen a héten minden este zsúfolásig megtelik e bánsági nagyközség művelődési otthona, hisz hosszú hetek óta csaknem 150 műkedvelő — egyebek között 6 zenekar — készül szorgalmasan a nagyszabású közművelődési rendezvényekre, a haladó hagyományok, kulturális örökségek felelevenítésére. MEGKEZDTÉK Varsólcon a Kraszna folyó szabályozását, a két kilométer hosszúságú gát építését. A gát felépítése után hatalmas területen duzzasztják fel a vizet, a mesterséges tó biztosítja a Varsolc-Zilah vezetékrendszer átadása után Szilágy megye székhelyének ivóvízzel való ellátását. A Varsolc-Királydaróc szakaszon a folyóvízszabályozással lehetővé válik az árvizek elhárítása, a folyó mentén pedig lecsapolási munkákat végeznek el. AZ UTAZÓK KÉRÉSÉRE a kolozsvár-napocai vasúti főigazgatóság a megyeközpont és Apahida között közlekedő 4516-os számú helyi járat szerelvényét négy vagonnal kibővítette. MAJDNEM végzetes balesetet okozott az óvatlanság. Egy magabiztos átkelő a Tulcea melletti Ciuperca tó vékony jegén próbált hazajutni, a vékony réteg azonban beszakadt alatta s csak a katonai szolgálatát teljesítő Tanase Volodea éberségének, segítőkészségének köszönhetően tudott megmenekülni. A KÖZELMÚLTBAN zajlott le a fiatal gépesítők Kovászna megyei vetélkedője. A színvonalas szakmai verseny után a résztvevők ellátogattak a brassói traktorgyárba, ahol megismerkedtek a gyártás különböző fázisaival. MÁR AZ ESZTENDŐ első két hónapjában túlteljesítette első évnegyed tejátadási tervét a nagyszentmiklósi állami mezőgazdasági vállalat, amely március elejéig 3338 hektoliter tejet köttött le a feldolgozó vállalattal. ÚJABB ásatások során Constantán 300 római bronzérme került felszínre. A régészek szerint az érmék időszámításunk utáni II. századból valók. CALIN POJAR és Mihai Barbu munkáit tekinthetik meg az érdeklődők a kolozsvár-napocai Stúdió-galériában. Fővárosi kurír ÉRTÉKES TAPASZTALATCSERE A municípiumi könyvtár gyermekrészlegén rendezik meg ezen a héten az ország nagy könyvtárainak, a kicsik számára berendezett osztályainak tapasztalatcseréjét. Megbeszélik az óvodákkal, iskolákkal, pionírszervezetekkel való együttműködést, a tömegkommunikációs eszközök felhasználását a könyvtárosi munkában, a többi művészeti ág szerepét az esztétikai ízlés kialakulásában, és más közérdeklődésnek örvendő problémát. • Ma 20 órakor a Petőfi Sándor Művelődési Házban Szabadegyetem. A szocialista pártok helye és szerepe a nemzetközi munkásmozgalomban címmel Gergely László, az RKP Történeti Intézetének munkatársa tart előadást. Pénteken 18 órakor Kriterionklub a művelődési ház könyvtárhelyiségében. Beszélgetés a Korunk-könyvekről. Meghívottak Szász Béla, a Kriterion Könyvkiadó főszerkesztője és Molnár Gusztáv, a Korunksorozat szerkesztője. • A CIL-Pipera, az Electronica üzem és a MEI iskolaközpont művészegyüttesei csütörtökön 15.30-kor zenés-táncos összeállítást mutatnak be a CIL-Pipera klubban. • Szerdán, március 24-én nyílt meg a művészeti galériában a Saptámina folyóirat tavaszi filatéliai szalonja. Színház Sütő András drámájának kolozsvár-napocai bemutatója, március 19. Rendező Harag György, díszlet Tóth László,jelmez Edit Schrantz Kunovits, zene Selmeczi György. A főbb szerepekben : Lohinszki Lóránd m.v. Héjja Sándor, Senkálszky Endre, Vadász Zoltán, Péterffy Gyula, Barkó György. Amikor könyvalakban megjelent, Sütő András drámáját méltatta és elemezte már a kritika, most tehát inkább csak arra szorítkozunk, hogyan jelentek meg értékei a színpadon? Elöljáróban is megjegyezhetjük, noha az újabb dráma gazdagabb, sokrétűbb alkotás, mint a Lócsiszár, a Kolozsvár-Napocai Állami Magyar Színház színpadáról nem szólalt meg olyan erővel, nem nyújtott akkora élményt, mint az. Ennek azonban semmiképpen sem a szöveg az oka, és bizonyára nem is a rendező, akinek nagy tudását most is az előadás nem egy jelenetében alkalmunk volt csodálni. Véleményünk szerint ez az ok: az összhang hiánya lehetett, egyrészt a szerzői gondolatmenet és a rendezői értelmezés között, másrészt a szerző látomása és a színpadi megjelenítés között. Kezdjük mindjárt a színpadképpel. Sütő hőseit egy párizsi, diákszobában mutatja be, könyvek, becsvágyak, ifjonti lázak, testvéri barátság meghitt bensőségességében: ide hatolnak be, csak kívülről és megszűrten az utcai zajok, a már-már majdnem forradalmi tüntetés harsogása; majd ide törnek be, örökre szétfoszlatva ifjúság és szellem bizalmas légkörét, az inkvizitor és káplárat. Annyira semmibe tapossák ezt az álomszerű diáktanyát, hogy a rögtön rákövetkező kép már tíz év múlva és egy koronahercegi palota törvényszéki tárgyalótermében játszódik. A második felvonásban tovább növekszik a színtér: a genfi városi tanácsterem, fegyvercsarnokkal, váróteremmel együtt. A harmadik felvonás gyors rekapitulálással kezdődik, csakhogy most az egykori diákszoba börtöncellává alakult, aztán a tárgyalóterem, a katedrális ijesztő arányai és végül kint a rettentően üres téren lobogó máglya magányossága. (Közben, mint egy zenei főtéma módosult visszatérése, megint megjelenik pár percre a cella, de érzik mögötte az egyre táguló akusztikai tér roppant mérete!) Mindegyik szintér önmagában is jelentéses, a művészi építkezés szempontjából azonban folyamatos fokozást, bővülést teremt: a szűk térben indult hősök sorsa világméretű drámába nőtt át. Sajátságos, hogy a különben oly tehetséges díszlettervező nem fogta fel a bővülő, növekvő, egymásra halmozódó tereknek a játékát: a diákszoba majd a koronahercegi terem is nála egy vidéki gyógyfürdő frissenmeszelt deszkabódéjára emlékeztet, a genfi tanácsterem (ebben legalább van gondolati játék) egy vitorlás gálya fedélzetévé alakul át, a börtöncella — hangár. A katedrális és a börtön egyidejű megjelenítése azonban valóban lenyűgöző, de már nem kárpótol az előzőekért; a Champel mezeje pedig a négy akasztófa keretében — túlságosan didakticisztikus grafika! Itt el is tűnődhetünk egy percre: a csak jelzésekkel dolgozó színpadi ábrázolás miért tartja olyan fontosnak bizonyos kis részletek, például vér, akasztófa oly naturalisztikus hangsúlyozását? Ez a diszharmónia helyszín és jelenet érzelmi tartalma között annál meglepőbb, mert amennyire meg tudtuk állapítani a rendezés hangsúlyaiból, a rendezői értelmezés középpontjában éppen a helyzet jelentősége állott: a történelmi helyzeté, vagyis, hogy ugyanaz az igazság aszerint hat és érvényesül, vagy fordul visszájára, hogy milyen történelmi helyzetben exponálják. Ennek a kétségtelenül dialektikus értelmezésnek a felfoghatóságát azonban — kivéve a félelmetes katedrálisjelenetet — nem tudta a látvány által is sugallni, erősíteni. Sütő drámájának mélységesen antiklerikális — ezt értve a legtágabb egyetemességében : teokrácia —, eszmei bürokrácia; dogma- és vakhitellenes — alapbeállítottsága így is kifejeződik az előadásban, ha nem is teljes intenzitással. Elsősorban Szervét Mihálynak, a szabad tudományos és filozófiai vizsgálódás vértanújának értelmezése által. Ahogy Héjjá az alakot megjelenítette, az nemcsak a szellemi függetlenségről, a gondolat társadalomfelettiségéről ábrándozó értelmiségi volt,de az elnyomott, szabadságukért harcoló néptömegek képviselőjévé is vált egy adott pillanatban. Máglyahalála jelenetében testtartása, arckifejezése a „megfeszített Dózsa György“ ábrázolásait idézte. Lohinszky Kálvinja az előadás két részletében volt igazán az, amit vártunk tőle: az első felvonásban, a magabiztosság és elszántság perceiben, amikor az önkény elleni tiltakozó levelét diktálja, ahogy szembenáll az inkvizi- torral, ahogy felismeri, hogy jövendő történelmi szerepe azt kívánja, vállalnia kell nemcsak eszméit, de saját magát, nevét és személyes sorsát is. Lélegzetelállító akkor is, amikor jóbarátja lelkes áradozását hallgatva, hirtelen meglátszik rajta a villanó felismerés: lehet, hogy ezzel az emberrel egyszer neki végeznie kell! Az utolsó előtti katedrálisjelenetben, mikor a tömeg, előtt demagógként, népámítóként lép fel, vérfagyasztó, valóban ördögi Lucifer, sokkal inkább az mint bárhol annak idején a Tragédiában. Az előadás derekán és annyi más jelenetében, noha illúziókeltően jeleníti meg a történelmi személyiséget, az alak sokat veszít intenzitásából, és talán elsősorban egyforma ritmusú, állandóan ugyanabban a magasfekvésben megszólaló replikái miatt; ezt a túlnyomatékosító és mégis egyhangú, szűk (főleg lefele szegényes) dinamikai skálájú beszédmodort Héjjá is átvette tőle, s ezért dialógusaik sokszor csak vívóleckének hatottak: lépés-előre-fejcsel-fejvágás; kvint-lépés hátra-visszavágás-kitörés-szúrás; lépés hátra... Nem szeretnénk okvetetlenkedő módon beavatkozni a rendező dolgába, de felfogásunk szerint fordított szereposztás hatásosabb lehetett volna. Lohinszky intellektualizmusra hajló alkata talán még külsejében is hasonlít a Szervétre, míg Héjjá lappangó belső erőszakossága kifuthatta volna magát Kálvinban. (Ha már László Gerőt nem tartották e szerepre rátermettnek.) Ne mulasszuk el azonban elismerni, hogy kettejük színpadi viszonya a szerző világnézetének szolgálatában így is felszínre hozta azt a történelmi igazságot, hogy semmiféle hitbeli, új eszme, vallásos újítás vagy revízió nem tehette boldogabbá az embert, ha a „boldogság“ — az örömteli emberi élet — biztonságos alapjai nem voltak adottak a társadalomban. A többi szereplőkről szólva : Vadász Zoltán főinkvizitora tökéletes ! Már kezdve azon, hogy alakjának egyéni életkort ad, holott az előadásban mindenki egységesen és örökkévalóságraszólóan negyvenkétéves, ő egy testében megtört, szenvedő öregurat alakít, aki azonban éppen mindentértésénél fogva, indulatokon való felülemelkedettségénél fogva, mindenkinél irgalmatlanabb. Nemcsak kidolgozott maszkja volt olyan, mintha a korszak valamelyik nagy festőjétől leste volna el az alakot, hanem, ami oly ritka minálunk: hangja, hangszíne, szólejtése is maszkot viselt ! Péterffy Gyula hitnyomozója (milyen jól találna ide Barczafalvy Szabó kifejezése, hithentese) penetránsan ülte meg a színpadot, mert nemcsak erőszakot és álnokságot, de intellektueleskedő úrhatnámságot is elegyített belé . Barkó György a minden felsőbbséget egyaránt kényelmes, „gondolatmentes“ szervilizmussal szolgáló „kisértelmiségit“ vastagon karikírozott szatirizáló éllel leplezte le. Senkálszky Endre, sajnos, az utóbbi időben nyújtott színészi teljesítményeihez képest ez alkalommal szinte érthetetlen mértékben visszaesett és így egy nagyon jellegzetes, a dráma menetében szinte döntő szerepet játszó alakot szürke sematizmussal vont be. Ez, bizony még néhány más esetben is ismétlődött , nem tudni pontosan, mi okból, de például a drámában olvasás közben oly erős benyomást tevő nőalakok a színpadon valósággal elsikkadtak. . Egyszóval : nagyigényű előadás, de nincs a szöveg színvonalán. Csillag a máglyán Sosem lehet tudni G. B. Shaw vígjátéka Ottlik Géza fordításában Sepsiszentgyörgyön. Rendezés, díszlet, jelmez Völgyesi András. Szereplők Nagy Ilona, (D. Vásárhelyi Katalin), Nászta Katalin, (F. Dálnoky Zsóka), Bálint Péter, Szabó Mária, (Piroska Klára), Zsoldos Árpád, Csergőffy László, Veress László (Orbán Károly), Kőmives Mihály, Botka László, Fülöp Klára. Az előadás műsorfüzetében az egyik cikket a következő idézet vezeti be: „Shawra súlyos csapást mért az ütőkor, tisztelni kezdte. .. Csúfos vég egy szülő, tett tiszteletlen számára, aki életében a legtöbb energiát arra fordította, hogy a többség által vakon tisztelt elveket kigúnyolja és visszájukra fordítsa." Ezzel a hódolatnak szánt álltalánsággal és egyes megállapításaival most ne vitatkozzunk, mert abból az ítéletből fakad, amely Shawban a fenegyereket látta csak, azt a harlekin-író-filozofálgatót, akiben volt annyi „vagányság", hogy minden és mindenki elé görbe tükröt tartson, saját maga és saját tekintélye elé is. Szerintünk Shaw görbe tükrön kívül mást is tartogatott az emberiségnek. Ami viszont a csapást illeti, Shawt, ha komolyan venné a felöltött és részben ráöntött szerepét, talán a tiszteletnél is súlyosabban érintené az utókor részéről, hogy azt önfeledten élvezi. Hangsúlyozom az önfeledtséget, mint a tudatos, a kritikus szellemi magatartás ellentétét, amely azt eredményezi, hogy a konvenciók nagy feszegetője éppen a kényelmes, zavartalan konvencionalítás légkörében válik élvezhetővé, értve ezen egyszerre erkölcsi, esztétikai és köznapi konvenciókat. Egyszóval, hogy Shawt olyan módon élvezzék, mint Goldonit, Sardout vagy bármilyen közelebbi szalonkomédiaszerzőt, aki a konvenciókat legfennebb csiklandozza, de belülről. Az említett műsorfüzet különben nagyon tartalmas — Plugor Sándor karikatúrái révén még az előadás kritikáját is tartalmazza! — s azt is figyelmünkbe ajánlja, hogy az 1895—96-ban keletkezett Sosem lehet tudni az úgynevezett „kellemes" — pleasant — darabjai közé tartozik a szerzőnek, de azért ez a szerző ugyanaz, aki a Johannát és a Pygmaliont írta. Az előadás élvezhetősége szempontjából ezt az utóbbi körülményt felesleges tudatosítani. Nézőkként éppúgy belefeledkeztünk a játékba, mint a színészek — interpretálókként. Azaz, fel sem tettük a kérdést, hogy kell-e valamire és mire gondolnunk, csak elragadtatásba ringattassuk magukat attól, hogy e színműben is miként „teljesedik ki Shaw drámaírétechnikája, valóságábrázolása, humora és kitűnő jellemrajzoló tehetsége". A gazdag és tekintélyes papa majdcsak megkerül, a harcias öreg házastársak csak egymáshoz maradnak, a hadakozó szerelmesek csak legyőzik egymást, és csupa farsangos élet vár a huncut és bűbájos legfiatalabbakra is. Közben sok szellemes bemondást és kiszólást élvezünk. A szemnek, fülnek, közérzetnek egyaránt kellemes előadás mindenekelőtt a rendező közönségszeretetét tanúsítja. Talán éppen ezért, hozzájárult ahhoz is, hogy az ifjú testvérpár (Nászta és Bálint) túljátssza, túlrajzolja magát, ám anélkül, hogy ez zavaró (miben is?) lett volna. (Egy mellettem ülő kiváló kritikus az első percekben csodálkozva meg is érdeklődte: hát mégis Goldoni lesz ma este? De ő is nevetgélt aztán.) Zsoldos Árpád, mint goromba, de érzékeny kedélyű dúsgazdag hajógyáros és apa, izzott, ragyogott, sugárzott, és nemcsak gyönyörködtetett, hanem biztonságérzettel is eltöltött; annak a biztonságával, hogy szabadjára engedhetjük kedvünket, mert ő a magas színészi színvonalat végig szavatolja. Segítségére volt ebben Nagy Ilona kultúrált, pontos beszédmódja és olajozottan bekövetkező reagálásai. (Néha egy kissé hidegnek is tűnt pontos simaságával.) Botka László a főpincér „erkölcsileg leghálásabb" szerepében a maga nemében, mint az angol színpadi főpincér vagy detektívregénybeli főlakáj tökéletes volt. Csergőffy a szerelmes, de azért számítóan hódító fogorvosban eltalált, elég nagyintenzitású figurát hozott színpadra. Szabó Mária Glória szerepében inkább csak a szerelemregyúrás jeleneteiben volt illúziókeltő; az alak Shaw által hangsúlyozott jellegzetességeit — a fölényes öntudat pózában tetszelgő nőfelszabadító élharcos úrilány harciasságát, eleinte legfennebb azzal jelezte, hogy merev és mogorva volt. Itt álljunk meg még egy pillanatra, mint ahogy nemcsak a színésznő, de a rendező is elidőzhetett volna e mozzanatnál. Igaz, hogy Shaw a múlt századvégi reformizmus női változatát gúnyolta, de a manapság nyugaton megint lábrakapó és látványos külsőségeken lovagoló Women Lib mozgalmakra való reagálás felújított időszerűségű töltést adhatott volna a szatírának. És ez nemcsak tüdőnket és ajkunkat ingerelhette volna nevetésre, hanem gondolatainkat is mozgásra. Lényegében ez utóbbi momentumról való lemondás volt az előadás gyengéje, pedig biztos, hogy az akkor sem vesztette volna el élvetegen játékos jellegét, ha több felismertetéssel, ráismertetéssel agyunkat is igénybe veszi. SZŐCS ISTVÁN A TÖRTÉNELMI SZÍNHÁZ FESZTIVÁLJA A politikai nevelés és a szocialista kultúra kongreszszusa jegyében hétfőn Craiován kezdetét vette A történelmi színház fesztiválja. E jelentős művelődési rendezvény keretén belül ezen a héten hét színház társulata — Botosani, Brassó, Iași, Nagyvárad, Szeben, Temesvár és Craiova — lép színpadra hazai történelmi drámával. A fesztivál műsorán a következő darabok szerepelnek: M. Eminescu: Decebal; Al. Davila: Vlaicu Voda; B. At. Delavrancea: Fergeteg; Horia Lovinescu: Petru Rare?; D. Turchila: Én, Mircea vajda; M. Bradu: Fehér éjszaka és Mihnea Gheorghiu: A fej. Ugyanebből az alkalomból rangos szimpozionra kerül sor A színház és a nemzeti eposz megteremtése címmel. ELŐRE Sport Jégkorong VB Reménykeltő győzelem A svájci Aarauban a jégkorong VB B-csoportjában szereplő válogatottunk könnyű, nagygólarányú győzelmet aratott a holland csapat felett, s ezzel megerősítette helyét az élbolyban, amely a negyedik forduló után már csak három tagból áll, lényegében azokból az együttesekből, amelyek még reménykednek az első hely megszerzésében. A hollandok felett aratott 8:1 arányú győzelem mindképpen jól jött válogatottunknak, hisz nemcsak pontjait gyarapította, gólarányát javította fel, hanem megtépázott önbizalmát is visszaadta. " A találkozó csapatunk fölényével kezdődött, s azzal is végződött, mindössze a középső játékrész volt kiegyensúlya EREDMÉNYEK Románia — Hollandia 8:1 (3:0, 1:1, 4:0). Góllövők: Panu (3), Pisaru (2), Costea, Axinte és Antal, illetve De Heer. Norvégia — Japán 3:2 (1:2, 0 :1, 2:0). A RANGSOR zott. Bár első csatársorunk ez alkalommal sem jeleskedett, Pana és Pisaru egyéni teljesítménye elég volt ahhoz, hogy célt érjünk. A nap másik mérkőzésén, Bielben nagy meglepetés született. A norvég együttes nehéz küzdelemben 3:2 arányban legyőzte a japán válogatottat, amely a maga során még reménykedett a jó helyezésben, az esetleges feljebbjutásban. A találkozó első két harmadát a japánok uralták, akik a 40. percig 2:1-re vezettek, az utolsó játékrészben azonban a norvégok, kerekedtek felül, előbb egyenlítettek, majd megszerezték az első két pontjukat jelentő győzelmet. Összegezve a negyedik forduló tanulságait, meg kell állapítanunk, hogy együttesünk javuló formát mutat, aminek csak örvendhetünk, hisz emberi számítások szerint az első hely kérdése a Svájc — Románia mérkőzésen dől el. Válogatottunk győzelme esetén... a gólaránynak köszönhetően. *A döntő találkozó előtt a három versenytárs esélyei (gólarány szempontjából) a következő: 1. Jugoszlávia +2 gól, 2. Svájc +1 gól, 3. Románia —3 gól. BIHARI JÁNOS 1. Svájc 4 4 4 0 0 18: 8 8 2. Jugoszlávia 4 3 0 1 26:16 6 3. Románia 4 3 0 1 19:12 6 4. Japán 4 2 0 2 15:13 4 5. Olaszország 4 2 0 2 15:17 4 6. Hollandia 4 1 0 3 7:19 2 7. Norvégia 4 1 0 3 9:12 2 8. Bulgária 4 0 0 4 14:26 0 TELEX • A fővárosban folyó nemzetközi sakkbajnokságunk kilencedik fordulója után a szovjet Szvesnyikov került az élre — 6,5 ponttal, második Th. Ghitescu — 6 ponttal. Szvesnyikov legutóbb döntetlenre mérkőzött Atanaszovval, s szintén remivel zárult a Ghitescu — Pavlov parti is • Barátságos labdarúgó mérkőzésen Tirgovistén hazánk 23 éven aluli válogatottja 2:2 arányú döntetlenre mérkőzött az NDK hasonló csapatával • A labdarúgó Románia Kupa 16-os döntőjének elmaradt mérkőzésén Szatmáron : Sportul studențesc — Turci Minerul 8:1 • Az Alma Atában megtartott szovjet gyorskorcsolyázó bajnokságon Galina Sztyepanszkaja két világcsúcsot állított fel : 3000 méteren 4:31,0-es idővel és öszszetettben 173,811 ponttal . A világbajnok Nona Gaprindasvili sikerével ért véget a belgrádi nemzetközi női sakktorna. A szovjet sakkozónő a 13 forduló során 11 pontot szerzett . A csehszlovákiai Opavában és Koprivnicében folytatódtak az ifjúsági jégkorong Európabajnokság A-csoportjának küzdelmei. A második fordulóban : Csehszlovákia — NSZK 5:3 (2:1, 2:0, 1:2); Svédország — Svájc 8:1 (3:0, 3:1, 2:0); Finnország — Lengyelország 5:2 (2:0, 3:0, 0:2) • Befejezte szereplését Japánban a Szovjetunió férfi röplabda válogatottja. A szovjet röplabdázók öt mérkőzést játszottak a hazai csapattal, s négy alkalommal győztesen kerültek ki a küzdelemből. Az utolsó találkozón : Szovjetunió — Japán 3:1 • Juan Manuel Fangio, az argentinok egykori világbajnok autóversenyzője ismét rajthoz áll. A 61 éves Fangio a veteránok futamában indul a kaliforniai Long Beachben. Külön érdekesség : annak idején sok sikert aratott Mercedes Benz kocsijával áll rajthoz • Készülnek a csehszlovák labdarúgók a franciák elleni vasárnapi , barátságos labdarúgó mérkőzésre. A szakszövetség kijelölte a válogatott keretet, amelyben több ismert játékos kapott helyet : Viktor, Pivarnik, Pollák, Nehoda és mások . Két egykori híres, ma már edzősködő spanyol labdarúgó új csapathoz készül. Di Stefano a hírek szerint az Atletico Bilbao, Louis Suarez pedig a Valencia mestere lesz . Kaliforniában már megkezdődött a szabadtéri atlétikai idény. A Long Beachban rendezett versenyen máris egy újtehetség tűnt fel, aki az atlétika történetében jól csengő nevet visel. Dean Owensnek hívják, természetesen ő csak névrokona Jesse Owensnek, a berlini olimpia legendás, négyszeres bajnokának. A már 24 éves új Owens most 226 centis, valóban feltűnést keltő eredménynyel nyerte a magasugrást. Texasból való, tavaly nem indult nagyobb versenyen Érdekesség még, hogy a világcsúcstartó Stones csak ötödik lett 208 centivel.