Előre, 1976. május (30. évfolyam, 8851-8876. szám)
1976-05-01 / 8851. szám
Jobban nem is határozhatott volna a történelem. Hiszen aligha tehette volna szebb napra a legemberibb habitusnak, a munkának az ünnepét, mint május első napjára. Aligha kapcsolhatta volna méltóbb időponthoz a munkásember leghumánusabb érzésének, a szolidaritásnak a kifejezését, mint május elsejéhez. Aligha avathatott volna jelképpé ragyogóbb napot, mint május elsejét. Jelképesen ötvözi egybe ez a nap az ember két legszebb tulajdonságát, teszi ünneppé a munkát, ezt a nagyon is hétköznapi építő és éltető, csakis emberi lételemet. Munkával, szolidaritással köszönteni ezt a napot már régi hagyományunk. A természetet köszönteni termékenyítő tavaszi mezei munkával — szintén ősi tradíciónk. Mégis szabad életünk órájának minden új májusa új tavaszi légkört hoz számunkra, új eredményeket, terveket és feladatokat sugároz. A mostaniban is itt vibrál a szocialista munka lendülete. Dolgozó népünk az idén is kimagasló munkasikerrel köszönti a munka és a szolidaritás napját. S ennek a köszöntésnek különleges értelmet ad az, hogy szocialista építőmunkánk ihletőjének, szervezőjének és mozgósítójának, a Román Kommunista Pártnak az 55. születésnapja jegyében történik. Munkások, parasztok, értelmiségiek, nemzetiségi különbség nélkül az összes dolgozók karjuk és értelmük minden erejével odaadóan munkálkodnak, hogy ipari, mezőgazdasági és beruházási feladataikat, vállalásaikat maradéktalanul teljesítsék. A szocialista építés minden területén kimagasló sikerekkel bizonyítják lelkesedésüket , fejezik ki bizalmukat a párt iránt, tesznek tanúbizonyságot pártkörüli öszszeforrottságuk iránt. Mint Nicolae Ceaușescu elvtárs a Központi Bizottság legutóbbi plénumán és a Szakszervezetek Általános Szövetségének kongresszusán rámutatott, az új ötéves terv első évének sikerrel rugaszkodtunk neki, az első negyedévben 10,5 százalékkal volt nagyobb az ipari termelés a megelőző esztendő hasonló időszakához képest. Szorgos munka folyik a szántóföldeken is ; földműveseink kitartó erőfeszítéseket tesznek a tavaszi mezei munkák mielőbbi befejezésére, olyan minőségi munka végzésére, mely a tervezettnél bővebb hozamokat érlel majd. Igen, száz- és százmilliós értékeket termel ez az alkotó tavaszi munkalendület. A százmilliók mögött pedig népünk párt körüli összeforrott Mihálka Zoltán (Folytatása az L. oldalon) íárt EPITO SZENVEDÉLLYEL „Jelentős sikereink újból igazolják marxistaleninista pártpolitikánk helyességét, aminek alapja, hogy alkotó módon Románia realitásaihoz és konkrét feltételeihez igazítva alkalmazzuk a szocializmus törvényszerűségeit, az egyetemes érvényű igazságokat, hogy állandó gondot fordítunk a gazdaság gyors ütemű fejlesztésére, az ország intenzív iparosítására, a tudomány és a kultúra felvirágoztatására, egész nemzetünk civilizációs fokának a növelésére. Nagyszerű eredményeink azt bizonyítják, hogy a munkásosztály, dolgozó népünk a fejlődés újabb fokára tudja emelni az egész nemzetet. Ezek az eredmények annak az intenzív és áldozatteljes munkának köszönhetőek, amelyet a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, nemzetiségi különbség nélkül az összes dolgozók végeztek, töretlenül megvalósítva kommunista pártunk politikáját, azt a politikát, amelynek legfőbb célja egész népünk érdekeinek a szolgálata, az emberhez méltó és bőséges élet megteremtése, szocialista hazánk függetlenségének és szuverenitásának az erősítése." NICOLAE CEAUSESCU ELJEN MÁJUS ELSEJE, 1 . ' A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának napilapja a dolgozók nemzetközi szolidaritásának napja! _____....... ■ _______________ N YYY ELŐRE szerkesztősége, Bukarest (7000) Senntela tér 1. ' Redactia ELŐRE, Bucuresti (7000) Piata Seiiteli L évfolyam Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 02. Előfizetési díj: egy hónapra 8 lej; három hónapra 8851. Szám :44 lej; hat hónapra 48 lej; egy esztendőre 96 lej. Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, 1976. a levélkézbesítők és a lapterjesztők. Reklám- és apróhirdetés a következő elment május 1., Agentia de publicitate ISIAP — Bucuresti. Calea Victoriei nr. 174. Sector 1. BN—RSR. SZombat Filiala Sector 1. cont: 645130152. Pentru ELŐRE.________________ Lapunkat külföldre a következő elmen lehet megrendelni: 7 oldal ILEXIM — Serviciul export-import prest, Bucuresti, Calea Griviței nr. 64—66 ára 30 bani POR- 20M- Telex: 011226 A TELEVÍZIÓ MA 10.00 ÓRA KÖRÜL EGYENES ADÁSBAN KÖZVETÍTI A FŐVÁROSI SPORT- ÉS MŰVELŐDÉSI PALOTÁBÓL A MÁJUS 1, A DOLGOZÓK NEMZETKÖZI SZOLIDARITÁSÁNAK NAPJA ALKALMÁBÓL SORRA KERÜLŐ NÉPGYŰLÉST. A kaláni Victoria Vállalat kohászai hagyományaikhoz híven kiváló munkával köszöntik a májusi ünnepeket. A brigádok, versenyében tisztes helyet vívott ki magának Chivu Nicolae munkaalakulata. Felvételünk a brigád tagjainak egy részéről készült, miközben néhány azonnali teendőt beszéltek meg a csoportvezetővel (Stefan Albescu felvétele) A PÁRTÉVFORDULÓ ÉS MÁJUS 1 TISZTELETÉRE A GAZDASÁGI ALAPOZÁS MÁR MEGTÖRTÉNT INTERJÚ UBORNYI MIHÁLY ELVTÁRSSAL, AZ RKP SZÉKELYUDVARHELY MUNICIPIUMI BIZOTTSÁGÁNAK ELSŐ TITKÁRÁVAL, A VÁROS POLGÁRMESTERÉVEL ÉS SZEF-TANÁCSÁNAK ELNÖKÉVEL . A megyésítést követően Székelyudvarhely municípium nagy változáson ment át. Ma, az eltelt és az előttünk álló két ötéves terv határmezsgyéjén, tisztán körvonalazódik a felfelé ívelő út, melyet a város a hozzátartozó falvakkal az elmúlt tervidőszakban gazdasági, társadalmi és művelődési vonalon megtett. A néhány hónapja megkezdett új ötéves terv feladatait tartva szem előtt, világosan tűnik elő az, hogy a közelmúltban tulajdonképpen a nagyipar alapozását végezték, a nagyüzemi termelést teremtették meg Udvarhely és a hatósugarába tartozó egész vidék számára. Arra kérem Ubornyi Mihály elvtársat, a municípiumi pártbizottság első titkárát, először az eltelt időszak jelentős megvalósításairól beszéljen. — Udvarhely és vidékének embereit a múltban évtizedeken, évszázadokon át az a töretlen vágy, törekvés hatotta át, hogy szülőföldjükön, itt helyben biztosítsák maguk számára a megélhetést. Ennél többre és jobbra pártunk főtitkárának, Nicolae Ceaușescu elvtársnak municípiumunkban tett 1971-es látogatása nyomán teremtődtek mega szükséges feltételek. Pártunk vezetőségének határozatait követve, e tájegység szorgalmas, küzdeni tudó embereinek lendületes munkájával kezdődött el és folyik Székelyudvarhely gyorsütemű iparosodása, amely a civilizáció magasabb fokára emeli a dolgozók széles tömegeit. A korábbról létező kisebb ipari egységeknek, az élelmiszeripari felszereléseket gyártó üzemnek, a ruha- és bútorgyáraknak addigi lassú fejlődését a hetvenes évek elején ugrásszerű növekedés követte. Az említett vasipari üzem ma a bővítés előtti termelés több mint háromszorosát valósítja meg. A ruhagyár is kisipari szövetkezetből vált több ezer munkást, főként nőket foglalkoztató üzemmé. Jellemző rá, hogy a bővítés előtt semmit sem termelt exportra, most viszont termékeinek 75—80 százalékát, a vevők véleménye szerint kiváló minőségű árut, külországok vásárolják meg. Társait a fejlődésben a bútorgyár is követte. Gyönyörű szobagarnitúráit, stílbútorait, egész termelésének több mint 90 százalékát exportra készíti. •A város iparosítása azonban nem merült ki a régi egységek bővítésében. A hatvanas évek végén épült fel, kezdte meg működését Délkelet-Európa egyik legnagyobb cérnagyára. — A gyorsütemű iparosodás a szakképzetlen munkaerő városba áramlását, a szakképzés és továbbképzés komoly gondját vetette fel az üzemek és a város vezetői számára. A következőkben arról szeretnénk hallani, hogyan, milyen mértékben sikerült megoldaniuk ezt a kérdést. A Pártunk Központi Bizottságának határozatait magunkévá téve, már a kezdet kezdetén minden erőnkkel azon voltunk, hogy a működésbe lépő egységekben biztosítsuk a kellő munkáslétszámot. A beruházások megkezdésével egyidőben indítottuk el a munkások toborzását, beiskolázását, szakmai képzését, valamint a már meglévő szakmunkásgárda szükségessé váló továbbképzését. Hogy ennek megoldását a gyáraink mellett, vagy velük karöltve működő iskolák idejében kezdték meg, és alapos munkát végeztek, nem szavakkal, hanem cáfolhatatlan tényekkel bizonyítjuk. Az élelmiszeripari felszereléseket gyártó üzemben például, ahol a dolgozók átlagos életkora 23 év körül mozog, nemhogy nehézségeik támadtak volna az évenként tízmilliókkal növekvő tervmutató betartásában, de több esetben ők kérték az évi tervelőirányzat fokozott növelését. A ruhagyár helytállását pedig mi sem bizonyítja jobban, mint a termékek minőségének megjavulása, bár a bővítéssel rövid idő leforgása alatt ezer fiatallal, lányokkal, asszonyokkal nőtt a létszám. A nagyméretű bővítések, az új beruházások végeredményben az iskolahálózat bővítését követelték meg. A múlt ötéves terv idején épült fel a szakmai képzést biztosító UCECOM-iskola, összesen 34 új tanterem létesült a városban. Pártunknak az oktató-nevelőmunkával szemben támasztott igénye, elvárása, az elmélet és a gyakorlat minél szervesebb összekapcsolása széles körű összefogással vált Szabó Barna (Folytatása az 5. oldalon) MŰVÉSZETÜNK SZOCIALISTA VALÓSÁGUNKBAN GYÖKEREZIK Az a tény, hogy szocialista államban, szocialista társadalomban élünk, meghatározza művészetünk jellegét, amely mélyen humanista és a társadalmi fejlődés, az ember szolgálatában áll. Ez a szolgálat feltételezi azt is, hogy a művészet a legszélesebb néptömegekhez szóljon, olyan módon, hogy nyelvét, kifejezési módját értse meg mindenki, fogadja el magáénak. A művészet sokféleképpen — a festészet, a szobrászat, a kerámia, a textilművészet, a zene, az irodalom sajátos kifejezési eszközeivel és nyelvén — szól a tömegekhez; közös vonása viszont az, hogy szocialista hazánk valóságában gyökerezik, s szocialista kultúránk eszményeit, szellemiségét közvetíti. Országunk művészei kivételes helyzetben vannak, ami az alkotáshoz szükséges ihletet illeti. Nemzetünk történelmi múltja, a Román Kommunista Párt harca,, a szocialista építés hétköznapjai, a természeti erőkkel vívott küzdelem, a néptömegek öntudatra ébredése, a szemünk láttára végbemenő hatalmas társadalmi változások — mindmind kínálják az ábrázolni való témát a művésznek. Ihletet és a formába öntéshez számtalan ötletet ad kivételesen gazdag népművészetünk is, országunk akármelyik vidékén született és bármilyen ajkú közösség virágoztatta is fel. Az alkotáshoz természetesen a tehetségen kívül elengedhetetlen feltétel a művész kommunista meggyőződése, elkötelezettsége, hite abban, hogy pártunk politikája az egész szocialista nemzet leghőbb vágyát, törekvéseit fejezi ki, s napjainkban megvalósul mindaz, amiért régen a társadalmi haladás sok-sok harcosa életét áldozta. Hazánk valóságából ihletődve, népünket szolgálva, művészetünknek fontos szerepe van a tömegek szocialista öntudatának formálásában, az új ember alakításában. A művészet nem a társadalom felett álló kiválasztottak, hanem a társadalmi valóságot élő elkötelezettek alkotása. A művészetnek a társadalomban végbemenő változásokat, a forradalmi erők harcát, a haladó gondolkodást kell tükröznie és tükrözi is, hiszen a társadalom alkotó erejének a gyümölcse. A román nép történelme folyamán olyan művészetet teremtett, amely kifejezi szabadságvágyát, bizalmát saját erejében, lelkesedését. jövő- Vida Géza, a nép művésze (Folytatása az L. oldalon) NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS FOGADTA TÖRÖKORSZÁG KERESKEDELMI MINISZTERÉT Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke csütörtök délután fogadta Halil Basolt, Törökország kereskedelmi miniszterét, a Románia Szocialista Köztársaság és Törökország Köztársaság gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottságának Bukarestben megtartott 3. ülésszakán részt vevő török küldöttség vezetőjét. Jelen volt Bujor Almásán bánya-, kőolajipari és geológiai miniszter, a vegyesbizottság román társelnöke. Ott volt Osman Dervisu, Törökország bukaresti nagykövete. A vendég tolmácsolta Nicolae Ceausescu elnöknek Fahri Koratürk, Törökország Köztársaság elnöke és Süleyman Demirel miniszterelnök szívélyes üdvözletét. Köszönetet mondva, Nicolae Ceausescu elnök felkérte a vendéget, hogy adja át baráti jókívánságait Fahri Koratürk elnöknek és Süleyman Demirel miniszterelnöknek, kívánjon nevében boldogságot és jólétet a török népnek. A találkozón mindkét részről megelégedéssel hangsúlyozták, hogy országaink baráti, együttműködési és jószomszédi kapcsolatai gyümölcsözően fejlődnek, és kifejezték meggyőződésüket, hogy a jó viszony mindig lendületesen és eredményesen fog fejlődni a bukaresti és ankarai magas szintű találkozókon és megbeszéléseken létrejött megállapodások és határozatok értelmében. A román államfő és a török miniszter kiemelte, hogy a gazdasági együttműködés kedvezően alakul, és hogy Románia, valamint Törökország tapasztalata, a két országban elért gazdasági haladás jó lehetőségeket kínál a széles körű együttműködéshez, új területeket az ipari és a műszaki-tudományos kooperációhoz. Ilyen összefüggésben hangsúlyozták a vegyes kormánybizottság most zárult ülésszakának fontosságát, a nagy szerepet, amely e szervre hárul a gazdasági kapcsolatok bővítésében és elmélyítésében, a kooperáció területének kiszélesítésében, a két ország kereskedelmi cseréinek fokozásában és változatossá tételében. Teljes egyetértésben megállapították, hogy a romántörök kapcsolatok sokoldalú fejlesztése egyaránt szolgálja a két állam és nép hasznát, az egyetemes béke, egyetértés és együttműködés ügyét. A találkozó a meleg szívélyesség légkörében zajlott. A SZOVJETUNIÓ NAGYKÖVETÉT Nicolae Ceausescu elvtárs, Köztársaság elnöke április nagykövetét ennek kérésére, a Román Kommunista Párt 29-én fogadta V. I. Drozgyen- Ez alkalommal meleg, elvfőtitkára, Románia Szocialista két,a Szovjetunió bukaresti társi megbeszélésre került sor. MÁRKI ZOLTÁN MINDIG Nem a legelső vers, hanem a hangoktól még harmatos, a kézmeleg remény a legszebb, az öröm, mely nem hagy békén, midőn a fű tavaszodik, mindig a fény, mely éppen osztozik mirajtunk, a vágyakkal honfoglaló május, mely valakinek legelső. MIRON RADU PARASCHIVESCU MÁJUS ELSEJE. Egy munkás ünnepnap jut most eszembe, Tombolt a tavasz május elsején, Egy lány szaladt az úton át nevetve, A foga gyöngy, a haja szőke fény. Kinyílt a város, zsongott utca és tér, A sokaság omlott, ömlött velem, Dalunk az égre szállt, mint friss, merész szél, Azon az örömbontó reggelen. Lehet, néha ma is szemembe téved A régi bú sötét csapatja még, De jól tudom, előre tart az élet, Hol lány nevet, és május napja ég. Kürtös György fordítása LÁSZLÓFFY ALADÁR A JÖVŐ A munka égre csapja füstjeit, a gyárkémények fasora keretez minden várost, alatta tízezer tiszta fej és húszezer olajos kéz teszi helyére a vonalat, a számot, a kört, a vonatot, a kenyeret, a könyvet, a magot — reggelig, estig, holnapig, jövőig gyermeket öltöztet huszonegymillió milliárd ölelése. VERONA BRATESCH TELJESEDÉS Az élet várai. Minden bontakozásban, virágzásban, mely trillákkal nyilvánvaló csak. Mert így vagy érdekelt a világ ünnepein. Évek során várjuk a fényt, egy ragyogást, mely aztán elsiklik előttünk. Oly gyorsan, arcunkat oda se adhattuk neki. És egyszer mégis. Megjön a forró, a legforróbb nap, mely életünk végéig reánk tekint. A Lét ünnepi asztalához ültet, ennünk és innunk ad, s mint kihunyhatatlan gyújtópont, utainkon fölragyog. Temesi Béla fordítása AZ 5. OLDALON: A ROMÁNIAI SZAKSZERVEZETEK ÁLTALÁNOS SZÖVETSÉGE KONGRESSZUSÁNAK HATÁROZATA