Előre, 1976. július (30. évfolyam, 8903-8929. szám)
1976-07-01 / 8903. szám
A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának napilapja XXX. ELŐRE szerkesztősége, Bukarest (7000) Scinteia tér 1. Redacfia ELŐRE, Bucuresti (7000) Piaca Scinteiia évfolyam Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 0?. Előfizetési díj: egy hónapra 8 lej; három hónapra 8903. szám 24 lej; hat hónapra 48 lej; egy esztendőre 06 lej. Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, 1976. a levélkézbesítők és a lapterjesztők. Reklám- és apróhirdetés a következő címen: hibillS 1 Agenfia de publicitate 1SIAP — Bucure?!, Calea Victoriei nr. 174. Sector 1. BN—RSR. CSÜtörtök Filiala Sector 1. cont: 643130152. Pentru ELŐRE. Lapunkat külföldre a következő címen lehet megrendelni: ANU,ILEXIM — Serviciul export-import presa, Bucure?ti, Calea Grivitei nr. 64—66 ára 30 bani pO.B. 2001. Telex.: 011226 NICOLAE CEAUȘESCU ELVTÁRS BCSZÍDC az európai kommunista és munkáspártok konferenciáján Tisztelt elvtársak! A Román Kommunista Párt küldöttsége attól az óhajtól áthatva vesz részt az európai kommunista és munkáspártok konferenciáján, hogy ennek az értekezletnek a munkálatai sikerrel folyjanak le, elősegítsék a pártjaink közötti szolidaritás és együttműködés megszilárdulását, a munkásosztálynak, a széles néptömegeknek a társadalmi haladásért, a biztonságért és a békéért vívott harca fokozódását az európai kontinensen és az egész világon. Felhasználom ezt az alkalmat, hogy önöknek, kiváló forradalmár vezetőknek és aktivistáknak, a konferencia összes részvevőinek, az önök által képviselt testvérpártoknak a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága, valamint a magam nevében meleg kommunista üdvözletemet és a legjobb kívánságokat tolmácsoljam. A Román Kommunista Párt véleménye szerint a konferencia demokratikus előkészítése, konkrét bizonyítéka annak, hogy amikor a teljes jogegyenlőségből, a kölcsönös tiszteletből és abból az óhajból indulunk ki, hogy közös következtetéseket vonjunk le a megvitatott kérdésekben, biztosítható a kommunista és munkáspártok egyetértése és forradalmi szolidaritásuk megszilárdítása. Kétségtelen, hogy értekezletünk, ugyanolyan demokratikus módon a teljes egyenlőség és a kölcsönös tisztelet szellemében folyva le, lehetőséget nyújt a széles körű szabad véleménycserére az európai kontinensen és az egész világon fennálló helyzet alapvető kérdéseiről, erőteljesen ösztönzi a dolgozó tömegek, a kontinens öszszes népes harcát, növelni fogja minden ország kommunista és munkáspártjának szerepét a népek létérdekeinek, demokratikus szabadságjogainak, nemzeti függetlenségüknek és szuverenitásuknak a megvédésében. Konferenciánk sikere rendkívül jelentős tényező lesz az európai és világbiztonság ésbéke megvalósítására irányuló egész tevékenységben. Tisztelt elvtársak ! A 29 európai kommunista és munkáspárt konferenciájára rendkívül komplex nemzetközi körülmények között kerül sor, mondhatnám, olyan körülmények között, amelyek döntőek a világ gazdaságitársadalmi fejlődésére nézve, az egész emberiség sorsára nézve. A jelenkori fejlődésnek a dialektikus és történelmi materialista felfogás szellemében történő elemzése azt bizonyítja, hogy a világ az állandó forradalmi, társadalmi és nemzeti átalakulás állapotában van, s a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet folyamata egyre intenzívebb ütemben zajlik le. A forradalmi, haladó, antiimperialista harc lendülete mindenütt mély változásokat idézett elő, amelyek egyre hangsúlyozottabbá válnak a világ erőviszonyaiban. E változások lényege abban áll, hogy a népek kinyilvánítják akaratukat, hogy véget vessenek a régi imperialista, kolonialista és neokolonialista politikának és sorsukat saját kezükbe véve, urai legyenek nemzeti kincseiknek és sorsuknak. E változások előidézésében lényeges szerepük van a szocialista országoknak, amelyek az új társadalmi rend felépítésében elért sikereik révén, békés és együttműködési külpolitikájuk révén mind nagyobb befolyást gyakorolnak a mai világ egész történelmi fejlődésére. Úgyszintén fontos szerepük van a nemzeti felszabadító mozgalmaknak, valamint a fejlődő országoknak is, amelyek felszámolták az imperialista, kolonialista uralmat és eltökélten küzdenek a független gazdasági-társadalmi előrehaladásért. Egyszersmind növekedett a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség és a többi társadalmi kategória, a nők, az ifjúság, a széles néptömegek szerepe a nemzeti függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartásán és a népek ama jogán alapuló új politikáért folytatott harcban, hogy minden külső beavatkozás nélkül szabadon döntsenek fejlődésükről. Egyre nyilvánvalóbb, hogy mindezek a folyamatok az imperializmus akciókörzetének leszűküléséhez vezettek és vezetnek, korlátozzák befolyási övezetét, amely a jövőben kétségtelenül tovább csökken. A kapitalista társadalom általános válsága egyre nagyobb méreteket ölt és súlyosbodik a világgazdasági válság eredményeként is, ami azt bizonyítja, hogy a társadalmi és nemzeti kizsákmányolásra és elnyomásra alapozott régi rendszer óhatatlanul pusztulásra van ítélve, hogy aVilágon semmilyen erő nem akadályozhatja meg a szocializmus történelmi győzelmét. Természetesen, a burzsoá rendszer, a jelenkori imperializmus még rendelkezik erőforrásokkal, még egy olyan erőt képvisel, amellyel számolni... kell. Éppen abból a realitásból kiindulva, hogy a világon ma vannak szocialista országok, fejlődő országok és kapitalista országok, a békés egymás mellett élés politikája objektív szükségesség, ami megköveteli az együttműködés és a megértés széles körű fejlesztését valamennyi állam között, társadalmi rendszerre való tekintet nélkül. ■ , Figyelembe véve a mai világ irányzatait és realitásait, pártunk úgy véli, hogy a nemzet-közi események lefolyása nagyszerű perspektívákat tár fel a haladó, antiimperialista erők harcának győzelme előtt, egy jobb s igazságosabb világ létrehozása előtt Földünkön. Tisztelt elvtársak ! A Román Kommunista Párt egész nemzetközi tevékenységét a XI. kongresszus határozataira alapozza, amely határozatokat teljesen igazolt a nemzetközi élet alakulása. Mint kormánypárt úgy véljük, hogy első kötelességünk a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom eredményes építése, és ebben a keretben a termelőerők növelése és korszerűsítése, a társadalmi viszonyok tökéletesítése, a nép anyagi és szellemi életszínvonalának emelése, a szocialista demokrácia szüntelen bővítése, az egész nép aktív részvétele az ország vezetésében, saját jövőjének tudatos megteremtésében. Pártunk tevékenységének középpontjában a romániai sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építése áll. E cél valóra váltása érdekében az elmúlt évben befejezett ötéves terv során az ipar hazánkban évi 13 százalékos ütemben fejlődött, a mezőgazdasági termelés pedig összesen több mint 25 százalékkal növekedett. Erőteljesen fejlődött az oktatás, a tudomány, a kultúra, emelkedett az összes dolgozók anyagi és szellemi életszínvonala. A tömegek jólétének növekedését beszédesen tükrözi az, hogy a reálbér ezekben az években több mint 20 százalékkal emelkedett, a lakosság összjövedelme pedig több mint 45 százalékkal gyarapodott. Románia fejlődő szocialista ország lévén, az új ötéves tervben is további kitartó erőfeszítéseket tesz a termelőerők növeléséért és korszerűsítéséért, erre a célra fordítva a nemzeti jövedelem több mint 33 százalékát. Úgy véljük, hogy csupán erős műszakianyagi alap felépítésével tudjuk megvalósítani a szintkülönbségek felszámolását és a fejlődési szint kiegyenlítését a fejlett szocialista országokkal, a világ gazdaságilag fejlett országaival, hogy általában virágzó gazdaság felépítése nélkül nem biztosítható a szocialista és a kommunista társadalom építése. Az eddig elért eredmények teljesen igazolják pártunk politikájának helyességét, amely párt alkalmazza a szocializmus általános elveit, az egyetemesen érvényes igazságokat Románia sajátos körülményeihez. A társadalmunk szerkezetében végbemenő mélyreható változásokkal egyidejűleg állandóan azon munkálkodunk, hogy tovább tökéletesítsük a termelési és társadalmi viszonyokat. Olyan feltételek között, amikor a dolgozó tömegek urai a termelőerőknek, az összes nemzeti kincseknek, a kizsákmányoláson és a nép többségének elnyomásán alapuló burzsoá demokráciától gyökeresen különböző új típusú demokráciát teremtünk. Ennek megfelelően, létrehoztuk a szervezeti keretet ahhoz, hogy a dolgozók részt vegyenek az egész gazdasági és társadalmi tevékenység vezetésében. Az összes vállalatokban és intézményekben a dolgozók tanácsai működnek, a társadalom minden szintjén kollektív vezető szervek vannak. A forradalmi humanizmus elveiből ihletődve, állandóan azon munkálkodunk, hogy szélesítsük a tömegek kulturális látókörét és fejlesszük szocialista tudatát. A politikai nevelés és a szocialista kultúra nemrég megtartott kongresszusa e célból széles körű programot jelölt ki, hogy emelje valamennyi dolgozó ismereteinek színvonalát, a tudomány és a kultúra legújabb vívmányai, az emberi géniusz legértékesebb alkotásai alapján, a szocializmust és a kommunizmust Romániában öntudatosan építő és hozzá hű új ember kialakítására, aki fáradhatatlanul harcol valamennyi nép szabadság- és békeeszményeiért. Tisztelt elvtársak ! Pártunk sikeresen teljesítve alapvető nemzeti kötelességeit, egyidejűleg eleget tesz internacionalista kötelezett-" ségeinek is, széleskörűen fejlesztve együttműködését a szocialista országokkal. Úgy véljük, hogy ez megfelel minden ország gazdasági és társadalmi haladásának, az új szocialista viszonyok érvényesülésének — a kizsákmányoláson és elnyomáson alapuló régi rendszerből fakadó viszonyokkal szemben —, a marxizmus-lemihizmus elveire alapozott kapcsolatoknak, minden állam jogegyenlőségének, nemzeti függetlensége és szuverenitása tiszteletben tartásának. Szilárdan állást foglalunk bármilyen nézeteltérés és széthúzás áthidalása, minden problémának országok közötti elvtársi tárgyalások alapján történő megoldása mellett, az együttműködés fejlesztésére és az egység megszilárdítására a szocialista államok között, mivel ez megfelel minden nemzet érdekeinek, a szocializmus, a haladás és a béke általános ügye érdekeinek. Románia ugyanakkor széles körű kapcsolatokat épít ki a fejlődő országokkal, ami hozzátartozik az imperializmus ellen folytatott általános harchoz, minden nemzet a haladás és a civilizáció útján való szabad, önálló fejlődésének ügyéért. Ugyanakkor hazánk sokoldalú együttműködési kapcsolatokat tart fenn a fejlett kapitalista országokkal, a világ összes államaival társadalmi rendszerre való tekintet nélkül, aktívan részt vesz a nemzetközi munkamegosztásban, az anyagi és szellemi értékek világcseréjében. Egész politikánkban figyelembe vesszük azt, hogy Románia, amely szocialista ország, egyben fejlődő ország, ami bizonyos sajátosságokat kölcsönöz mind a szocializmus építésének, mind az állam nemzetközi tevékenységének. Nyilvánvaló, hogy a szocialista társadalom megteremtése egy fejlődő országban kitartó erőfeszítéseket követel az egész néptől azért, hogy minél gyorsabban felszámoljuk a lemaradást és fokozatosan megközelítsük a gazdaságilag fejlett országokat. Úgy véljük, hogy a fejlett, a mai tudomány és technika legújabb vívmányaival lépést tartó műszaki-anyagi alap megteremtése, a fejlődési szintnek a fejlett országokkal való kiegyenlítése törvényszerű követelménye a szocializmus eredményes építésének és a kommunizmus felé haladás feltételei megteremtésének. Kétségtelen, hogy a különböző országok termelőerőinek egymástól eltérő szintje széles, körű külö nbi.ZGségel szül az új társadalmi rend megteremtésének konkrét formáiban. Annál inkább kell hangoztatni ezt, mivel egyre nagyobb számú fejlődő állam választja a gazdasági-társadalmi építés szocialista útját. E problémák helyes megértése óriási gyakorlati fontosságú a forradalmi harc, a szocializmusra való áttérés szempontjából, a szocializmus világgyőzelme szempontjából. A társadalom forradalmi átalakulásának folyamatában a harc és a társadalmi építés újabb és újabb formái jelennek meg, melyek különbözőek minden országban a termelőerők fejlődési fokától és a történelmi, társadalmi és nemzeti sajátosságoktól függően. E különbségek figyelembe vétele szüntelenül újabb gyakorlati tapasztalatokkal és elméleti következtetésekkel gazdagítja majd a tudományos szocializmust, korunk marxizmus-leninizmusát. Ugyanakkor véleményünk szerint egy pillanatra sem feledkezhetünk meg az egyetemesen érvényes törvényszerűségekről és igazságokról, amelyek szerint igazodnia kell bármely pártnak, hogy eredményesen teljesíthesse a néptömegek, a nép szervezésére és vezetésére irányuló történelmi hivatását a gazdasági és társadalmi haladásért, a szabadságért, a nemzeti függetlenségért, az egyetemes békéért és együttműködésért vívott harcban. Tizenegy hónap telt el az összeurópai biztonsági konferencia a kontinensünk és az egész emberiség életének történelmi jelentőségű eseménye óta. Nyíltan meg kell mondanunk, hogy eddig még nem igazolódtak be a népeknek a Helsinkiben aláírt dokumentumokba vetett reményei. Rendkívül kevés intézkedés, rendkívül kevés konkrét lépés történt az európai bonyolult, súlyos problémák megoldására, amelyektől a kontinens népeinek a szabadsága, jóléte, sőt,élete függ. Ami úgy véljük, hogy az európai biztonsági és együttműködési konferencia dokumentumai szerves egészet alkotnak, s minden erővel küzdeni kell maradéktalan gyakorlati megvalósításukért. Éppen ezért, véleményünk szerint, összejövetelünknek mélyrehatóan kell elemeznie a kontinensen fennálló helyzetet, s távlati orientációt kell adnia a kommunistáknak, hogy az összes európai demokratikus, haladó erők, az összes európai népek fogjanak össze az Európa és az egész világ biztonságának és békéjének megvalósításáért folyó harcban. Abból indulunk ki, hogy a népek társadalmi és nemzeti felszabadítása, valamint Földünk tartós békéjének biztosítása egyaránt történelmi hivatása a kommunis (Folytatása a 3. oldalon) Berlinben megkezdte munkálatait AZ EURÓPAI KOMMUNISTA ÉS MUNKÁSPÁRTOK KONFERENCIÁJa 1976. június 29-én a Német DemokratikusKöztársaságfővárosában, Berlinben, megkezdte munkálatait az európai kommunista és munkáspártoki konferenciája. A konferencia témája: AZ EURÓPAI BÉKÉÉRT, BIZTONSÁGÉRT, EGYÜTTMŰKÖDÉSÉRT ÉS TÁRSADALMI HALADÁSÉRT. A konferenciát Erich Honecker elvtárs, a Németországi Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára nyitotta meg, s szívélyesen üdvözölte a konferencián részt vevő testvérpártok küldöttségeit. A konferencián 29 európai kommunista és munkáspárt küldöttsége vesz részt. A konferencián részt vesz: az Ausztriai Kommunista Párt küldöttsége, élen FRANZ MUHRI elvtárssal, a párt elnökével ; a Belgiumi Kommunista Párt küldöttsége, élen JEAN TERFVE elvtárssal, a párt alelnökével; a Nyugat-Berlini Szocialista Egységpárt küldöttsége, élen ERICH ZIEGLER elvtárssal, a párt alelnökével; a Nagy-Britanniai Kommunista Párt küldöttsége, élen GORDON MCLENNAN elvtárssal, a párt főtitkárával; a Bolgár Kommunista Párt küldöttsége, élen TODOR ZSIVKOV elvtárssal, a BKP KB első titkárával; a Csehszlovákiai Kommunista Párt küldöttsége, élen GUSTAV HUSAK elvtárssal, a Csehszlovákiai KP KB főtitkárával; a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja (AKEL) küldöttsége, élen HRISZTASZ PFTASZ elvtárssal, az AKEL KB Politbürójának tagjával; a Dániai Kommunista Párt küldöttsége, élen KNUD JESPERSEN elvtárssal, a párt elnökével ; a Svájci Munkapárt küldöttsége, élen JAKOB LECHLESTER elvtárssal, az LMP KB Politbürójának tagjával, a KB titkárával; a Finn Kommunista Párt küldöttsége, élen AARNE SAARINEN elvtárssal, a párt elnökével; a Francia Kommunista Párt küldöttsége, élen GEORGES MARCHAIS elvtárssal, a párt főtitkárával; a Németországi Szocialista Egységpárt küldöttsége, élen ERICH HONECKER elvtárssal, az NSZEP KB főtitkárával; a Német Kommunista Párt küldöttsége, élen HERBERT MIES elvtárssal, a párt elnökével; a Görögországi Kommunista Párt küldöttsége, élen HARILAOSZ FLORAKISZ elvtárssal, a Görögországi KP KB első titkárával; ' az Írországi Kommunista Párt küldöttsége, élen MICHAEL O’RIORDAN 'elvtárssal, ' a párt főtitkárával; az Olasz Kommunista Párt küldöttsége, élen ENRICO BERLINGUER elvtárssal, a párt főtitkárával ; a Jugoszláviai Kommunisták Szövetségének küldöttsége, élen JOSZIP BROZ TITO elvtárssal, a JKSZ elnökével; a Luxemburgi Kommunista Párt küldöttsége, élen DOMINIQUE URBANY elvtárssal, a párt elnökével; a Norvégiai Kommunista Párt küldöttsége, élen MARTIN QUNNAR KNUTSEN elvtárssal, a párt elnökével; a Hollandiai Kommunista Párt küldöttsége, élen HENK HOEKSTRA elvtárssal, a párt elnökével; a Lengyel Egyesült Munkáspárt küldöttsége, élenEDWARD GIEREK elvtárssal, a LEMP KB első titkárával; a Portugál Kommunista Párt küldöttsége, élen ALVARO CUNHAL elvtárssal, a párt főtitkárával ; a Román Kommunista Párt küldöttsége, élen NICOLAE CEAUȘESCU elvtárssal, a párt főtitkárával; a San Marinoi Kommunista Párt küldöttsége, élen ER.MENGILDO GASPERGM elvtárssal, a párt elnökével; a Spanyolországi Kommunista Párt küldöttsége, élen SANTIAGO CARRILLO elvtárssal, a párt főtitkárával; a Svédországi Baloldali — Kommunista — Párt küldöttsége, élen LARS WERNER elvtárssal, a párt elnökével; a Törökországi Kommunista Párt küldöttsége, élen I. BILEN elvtárssal, a párt főtitkárával; a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, élen KÁDÁR JÁNOS elvtárssal; az MSZMP KB első titkárával; a Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttsége, élen LEONYID ILJICS BREZSNYEV elvtárssal, az SZKP KB főtitkárával. A délelőtti ülés első részén, amelyen Jean Terive elvtárs, a Belgiumi Kommunista Párt alelnöke elnökölt, felszólaltak a következő elvtársak: Aarne Saarinen, a Finn Kommunista Párt elnöke. Franz Muhri, az Ausztriai Kommunista Párt elnöke, Hrisztasz Petasz, a Ciprusi Dolgozók Haladó Pártja (AKEL) Központi Bizottsága Politbürójának tagja és Erich Ziegler, a Nyugat-Berlini Szocialista Egységpárt alelnöke. A délelőtti ülés második részében, amelyen Todor Zsivkov elvtárs, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára elnökölt, felszólaltak a következő elvtársak: Leonyid Iljics Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára. Knud Jespersen, a Dániai Kommunista Párt elnöke. Nicolae Ceaușescu, a Román Kommunista Párt főtitkára. A délutáni ülés első részén Knud Jespersen elvtárs, a Dániai Kommunista Párt elnöke elnökölt. Felszólalt Edward Gierek elvtárs, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Santiago Carrillo, a Spanyolországi Kommunista Párt főtitkára. Michael O'Riordan, az Írországi Kommunista Párt főtitkára. A délutáni ülés további részén Herbert Mies elvtárs, a Német Kommunista Párt elnöke elnökölt. Felszólaltak a következő elvtársak: Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára. Gordon McLennan, a Nagy-Britanniai Kommunista Párt főtitkára, I. Bilen, a Törökországi Kommunista Párt főtitkára. Gustav Husak, a Csehszlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára. Henk Hoekstra, a Hollandiai Kommunista Párt elnöke. Az esti ülésen, amelyben Aarne Saarinen elvtárs, a Finnországi Kommunista Párt elnöke elnökölt, felszólaltak a következő elvtársak: Herbert Mies, a Német Kommunista Párt elnöke. .Jean Tertve, a Belgiumi Kommunista Párt alelnöke. Jakob Lechleiter, a Svájci Munkapárt KB Politbürójának tagja, a KB titkára és Harilaosz Florakisz, a Görögországi KP KB első titkára. A konferencia szüneteiben a küldöttségek tagjai szívélyesen elbeszélgettek. Nicolae Ceaușescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára meleg, baráti beszélgetést folytatott a konferencián részt vevő kommunista és munkáspártok vezetőivel és más képviselőivel. A konferencia folytatja munkáját. NICOLAE CEAUȘESCU ELVTÁRS TALÁLKOZOTT • Joszip Broz Tito elvtárssal • Enrico Berlinguer elvtárssal • Todor Zsivkov elvtárssal • Santiago Carrillo elvtárssal . (a 3. oldalon) MUNKATÁRSUNK JELENTI TEMES MEGYÉBŐL ARATJÁK AZ ÁRPÁT, VETIK A MÁSOSÖVÉIVEKET Meleg nyári napok járnak Bánátban, mind több falu határában érik be az őszi árpa, s látnak hozzá az aratáshoz, az idei gabonatermés szemveszteség nélküli betakarításához. A gondos talajelőkészítés, a szakszerű vetés, a kiterjedt vegyszerezés eredményeként megyeszerte jó termést gyűjthetnek be. A gyarmatai állami mezőgazdasági vállalatban például több mint 5000 kilós átlaghozammal fizetett az eddig 120 hektárról betakarított árpa. Egyébként e gazdaságban 18 kombájn köröz a kalászmezőben, s a jó gépkihasználás folytán pár nap alatt mind a 700 hektárról levághatják, magtárba hordhatják az árpát. Az aratással párhuzamosan folyik a szalma begyűjtése, a tarló felszántása és a másodvetés is. — Állami farmjaink 17 300 hektáron termesztettek az idén árpát — tájékoztatott Gherescu Nicolae mérnök, az állami mezőgazdasági vállalatok megyei trösztjének igazgatója. — 3000 hektárról már raktárba is került a termés, s minthogy jól el vagyunk látva gépekkel, idejében, szemvesztesség nélkül begyűjthetjük az egész gabonát. Annál is inkább, mert alaposan felkészültünk, az idei aratásra s a hamarabb beérő kalászmezőkön gépi erőt állítottunk munkába. Vigyázunk persze arra is, hogy az árpatarlót mielőbb felszabadítsák a szalmától és bevessék, így kerülhetett már 1800 hektáron földbe a kukorica és más másodvetésű növény magja. Az érési állapothoz igazodó erőátcsoportosítással dolgoznak a vojtényi állami mezőgazdasági vállalatban is ezekben a napokban. Épp az 1-es számú farm árpaföldjén érett be hamarabb a termés, ezért a 2-es, 3-as és 4-es számú farmokról is ide irányították a kombájnokat, hogy mielőbb levághassák a 150 hektár árpát. — Alig vágják le a kalászokat, máris „feketébe borítják“ a tarlót — mutat Cristea Octavian farmvezető a barázdákat hasító és kukoricát vető Bogdán Péter, Marinca Vasile és más traktorosok után. Öt kombájnt is azért láttunk el szalmaszecskázó szerkezettel, hogy a területfelszabadítást és a tárcsázást úgymond az aratással párhuzamosan végezhessük. Korán érő szemeskukoricát és rövid tenyészidejű szóját vetünk az árpa után. A grabáci állami mezőgazdasági vállalat 800 hektáros árpaföldjén is teljében az aratás: 24 kombájn „úszik“ a halásztengerben, reggeltől napestig vágja, csépeli a gabonát, nyomukban tucatnyi gép gyűjti, bálázza a szalmát, s megannyi traktor hasítja a barázdákat a másodvetéshez. — Mielőbb végezni akarunk az árpa betakarításával —■ mondja Blendea Aristide igazgató , hiszen pár nap múlva az 1200 hektáros búzavetéshez kell irányítani a kombájnokat és a traktorokat. Jó a termés, a kenyérgabonából is túlszárnyaljuk az előirányzott hektárhozamot. Mindent megteszünk azért, hogy azt veszteség nélkül betakaríthassuk. Napról napra egyre nagyobb méreteket ölt Bánátban az aratás. Az év legszebb és talán legnehezebb munkája nagy felelősséget ró minden gépészre és mezőgazdasági dolgozóra. Deme János