Előre, 1977. május (31. évfolyam, 9161-9186. szám)
1977-05-25 / 9181. szám
2. Megkezdődött A Maros megyei turisztikai hivatal idejében gondoskodott a Maros partján fekvő 205 személyt befogadó kempingtábor általános rendbetételéről ,és megnyitásáról, a városunkba érkező turisták kényelmének biztosításáról. A kempingtábort négy- és ötszemélyes házikók alkotják, s így nagyobb családok is kényelmesen lakhatnak bennük. A táborban egy egészségügyi pont is a turisták rendelkezésére áll, ahol hideg-meleg víz és zuhanyozó van, egy külön konyha is működik — itt főzni, mosogatni, mosni, vasalni lehet. Ugyancsak megfelelő területet biztosítottak a személygépkocsik számára, a A kánikulának is beillő meleg napok egyre több felnőttet és gyereket vonzanak ki a strandokra és kirándulóhelyekre. Az új idényre idejében felkészült a nagyváradi kereskedelem. Jele ennek az is, hogy a Köztársaság utca elején lévő Sport áruház gazdag választékkal várja a vásárlókat. A nemrég érkezett idényújdonságok között említhetjük például az importból származó sokszínű felfújható labdákat, állatfigurákat, műanyag Május elseje tiszteletére nyílt meg teljes kapacitással a Szilágy megyei bagosi fürdő. Látogatói a fedett medence mellett még két szabadtéri bazint is használhatnak, így most már több a lehetőség a fürdésre, szórakozásra. Az éjszakai elszállásolással sincs baj. A fürdő szállodája mellett, mely egy, két- és háromágyas szobákkal szolgál, van kemping is, de sátrakat Létezésének 229 esztendejével öregnek számít Báznafürdő, de vonzerejét nemcsak ezzel lehet magyarázni, hanem sok újdonságával is, melyek mind-mind a vendégek kényelmét, a kezelési-pihenési feltételek javítását hivatottak szolgálni Az újdonságok közé sorolhatók a nyári időszakra való előkészületek is: ezek során Báznán több mint egymillió lejt fordítottak a bútorzat javítására, 12 villa rendbetételére és újrafestésére. Ugyanakkor növelték a fürdőhely ívóvíz-ellátásét, s így lehetővé vált egy újabb, 20 személyt befogadó helyiségnek a berendezése az iszappakolásos kezelés bővítése céljából; sor került egy medence átadására is. Szintén ebben az évben hat fúrást is végeztek újabb gyógyforrások felkutatására. Ezek száma jelenleg 11, melyek 24 óra alatti vízhozama több mint 140 köbméter. Ez a mennyiség bőven fedezi az el nyári szezont parkolóhely 80 kocsit tud „elszállásolni“. Azokról sem feledkeztek meg, akik saját sátraikkal érkeznek, 70 sátor felállítására alkalmas területet hagytak szabadon. A vendégek szórakoztatására televíziót is beállítottak. Jól ellátott a kemping büféje, ahol különböző frissen sültet, hideg felvágottat, teát, kávét, tejterméket, édességeket, hűsítőket stb. szolgálnak fel, csoportok részére pedig — rendelésre — teljes menüt is biztosítanak. A kempingtábort naponta máris sok bélés külföldi turista keresi fel. KIES ALBERT " Marosvásárhelyből és gumiból készített csónakokat, pingpongütőket. Hálózsákok, két-három és többszemélyes sátrak, kempingfelszerelések és egyéb, kiránduláshoz szükséges tárgyak között válogathat az érdeklődő. Amint az áruház felelőse tájékoztatott, ebben az idényben minden eddiginél bőségesebb az áruellátás strandkellékekből, kirándulási felszerelésekből. BLAU ZSIGMOND Nagyvárad is lehet igényelni. Az élelmiszer szempontjából sem lehet panasz, hisz mind meleg, mind hideg étel a nap bármely órájában kapható, hűsítő, fagylalt és tejtermék szintén bő választékban van.. Többek között sör állandóan. Szívesen várunk mindenkit! BOER PÉTER Szilágysomlyó intenzív kezelések során adódó szükségletet, miközben a napi körülbelül 700 kilónyi háznyi sót is biztosítani tudják. Sokat tettek a felszerelések korszerűsítéséért is, ezért új berendezésekkel látták el a rövidhullámú sugaras kezelést végző részleget. És végül mindenképpen elismeréssel kell szólni a fürdő dolgozóinak erőfeszítéseiről is. összesen 2000 óta hazafias munkát végeztek a fürdő területén, a zöldövezetet és parkokat tettek rendbe, gondoztak. Talán sokakat érdekel az a tény, hogy Báznán azokról is gondoskodnak, akik valamilyen oknál fogva nem beutaló jeggyel érkeznek. Ezeket a vendégeket magánszemélyeknél (kikkel a szerződéseket már meg is kötötték), vagy a 12-es villában szállásolják el. ZSOMBORI ÁRPÁD Medgyes Az olvasó fóruma A becsületesség és szakmaszeretet példaképe Gheorghe Ghitoaica, a hunyadi zöldség- és gyümölcsértékesítő vállalat 21-es egységének eladója ION VLAD (Hunyad) felvétele Illesse Gyermekkorom óta, valahányszor Székelyudvarhelyen járok, mindannyiszor elnézem a kapuk elé helyezett Szejkeborvizes korsókat, és mindig elcsodálkozom azon, hogy soha idegennek eszébe nem jut szomjat oltani belőle. Annak idején megcsodáltam a bivalyokkal vontatott, korsókkal megrakott szekereket, manapság a piros bivalynak nevezett, két szekeret is húzó traktort. A napról napra változó Székelyudvarhelynek oly jellegzetessége ez, hogy ha ezt nem látnám, azt hinném, más városban járok. Köztudomású, hogy a víz a cserépkorsóban áll a legjobban, de mivel az utóbbi időben mind kevesebb készült e korsókból, a szekéren maradt üres helyeikre a műanyagkannák kérezkedtek fel. Emberemlékezet óta Korondon készítették a Szejke-borvizes korsókat, nevezetesen a köröndi kerámiaüzemben dolgozó Fábián D. Imre ősei. Ő is Ferenc bátyjától tanulta meg a korsó készítését, úgy tudva, hogy már üknagyapja is ezzel foglalkozott. Ezen kívül időnként — az 1940—1960- as években — e korsó készítésével foglalkozott még Dénes Sándorné, született Szabó Berta, egyébként Korondon az dicséret egyedüli nő, aki tud korongolni. Ennyit a Szejke-borvizes korsó történetéből. Fábián D. Imre szabadkézi fazekasként dolgozik a köröndi kerámiaüzemben, s munkája mellett lelkiismeretesen végzi a szakszervezeti csoportfelelősi teendőket, szívesen segít csoporttársainak. Az a gondolat született, hogy meg kellene tanítania a csoportjában dolgozó szabadkézi fazekasokat a Szejke-borvízes korsók készítésére, hogy a kellő mennyiség mindig biztosítva legyen. Ma már nyolcan vannak, akik a borvízes korsókat korongolni tudják: Duka János, Kiss Márton, Bertalan József, Bertalan Áron, Tófalvi Gáspár, Székely Zoltán, Lőrincz György és Ráduly Antal. Illesse dicséret Fábián D. Imrét azért, hogy a mesterség tudományát nem rejtette véka alá, átadta és átadja ezt munkatársainak. Reméljük, akik már tudják, szintén tovább fogják adni, hogy a székelyudvarhelyi kapukban és blokklakások bejáratánál mindig meg lehessen csodálni a jó hűvös borvízzel teli korsókat. ISTVÁN LAJOS Korond SZERDAI KRÓNIKA Javaslatok köszönésre Nem végeztem közvéleménykutatást azzal kapcsolatban, hogy mennyire hat a váradiak tudatára, érzelmeire, ösztöneire a járdák szélén felállított szemetesládikók eme szövege : „Köszönjük a figyelmességet“ — mármint feltételezhetően azt, hogy a járókelő ide és nem az úttestre vagy járdára dob,a mindazt, amitől gyalogosként meg akar szabadulni. Tény azonban, hogy láttam szemetet a ládikókban is és mellettük is. Ami azt bizonyítja, hogy felirat ide, felírat oda, az emberek továbbra is ilyenek meg olyanok. •Nevelni kell bennünket úton s útfélen, hátha mégis reánk ragad valami. Ha másképpen nem megy, úgy köszönésekkel. Köszönjünk meg mindent előre és utólag is. S ha már a szemetesláda is vissza tud köszönni, miért ne tudnának egyéb — s esetenként sokkal fontosabb — használati tárgyaink, dolgaink, eszközeink ?! Anélkül, hogy a találmányi díjra igényt tartanék, közze tennék egy-két ilyen ötletet. A mozipánztárhoz felírhatnánk: „Köszönjük, hogy nem gázolt az előtte álló tyúkszemére“. A futballkapura: „Köszönjük, hogy betalált a hálóba“. A személygépkocsi hátsó ablakára: „Köszönöm, hogy nem küldött a túlvilágra“. Járdák, utak, sétányok mentén . ..Köszörjük, hogy nem a levegőben jár“. Éttermekben: „Köszönjük, hogy nem felejtett el ebédelni“. A gyógyszertárakban: „Köszönjük, hogy nem a kuruzslót kereste fel“. A kalapra: „Köszönöm, hogy köszön velem“. Avagy vannak magától értetődő dolgok, s nem kell őket köszönéssel lejáratni. SIKE LAJOS MáJUS 25. DOKUMENTUMA ~s szerda II. évnegyed V. hónap — 31 nap Az évből eltelt: 145 nap Hátra van még: 220 nap Napkelte: 4.39 Napnyugta: 19.46 Holdkelte: 11.12 Holdnyugta: 0.09 HŰVÖS IDŐ Tamara Limbajanu, a Központi Meteorológiai Intézet szolgálatos munkatársa jelenti : A következő 24 órában érezhetően lehűl az idő, különösen északon, ahol gyakori záporok lesznek. A többi megyékben held jellegű zivatarok. A hegyekben, 1200 méter feletthavaseső és havazás várható. A hegyekben és keleten erősödő szél. A legalacsonyabb hőmérsékleti értékek 4 és 10 fok között változnak, északnyugaton még alacsonyabbak. A legmagasabb nappali értékek 12 és 20 fok között lesznek. TV SZERDA, I. műsor: 9.00 Tévé-iskola; 10.00 Színház. M. Gheorghiu : A bika jegyében (ismétlés); 11.30 Kérdések és feleletek: 12.00 Telex; 16.00 Telex; 16.05 " Tévé-iskola; 16.35 Német nyelvlecke; 17.05 Szudáni útijegyzet; 17.30 Szakmai továbbképző kabinet; 17.50 Pronoexpressz-húzás ; 10.00 Pionír-krónika; 18.15 Állampolgárok fóruma; 18.45 Könynyűzene; 19.20 Ezeregy este ; 19.30 Tévé-híradó; 19.50 A tévé irodalmi-művészeti szemléje: 20.20 Tévé-filmmúzeum. Amerikai film: Csöndes párbaj : 21.45 Labdarúgás. Helyszíni közvetítés a Borussia Mönchengladbach — Liverpool BEK-torna döntő mérkőzésről. TENGERÉSZETI témával bélyegkiállítás nyílt a konstancai Román Tengerészeti Múzeumban. A több mint 12 000 kiállított bélyeg 14 megye legnagyobb gyűjtőinek tulajdonát képezi. APRÓHIRDETÉSEK ESZTERGAPAD eladó. Csíkszereda, telefon 14466. (114) A SZEBENI római katolikus tanítónőképző 1931-32-ben végzett növendékei találkozóra készülnek. Keresik: Cseh Magdát, Drimuch Gabriellát, Kelemen Erzsébetet, Osváth Matildát, Szigeti Jankát. Értesítést Minner Márta, Gheorgheni 4200, Horea 9, jud. Harghita címére kérünk. (1772) Románia állami függetlenségének centenáriuma címmel Zilahon a szakszervezetek művelődési házában, a megyei múzeum és az Állami Levéltár fiókja rendezésében, az RSZK Történelmi Múzeuma támogatásával dokumentumkiállítást nyitottak meg. A XVIII.—XIX. századból származó krónikákon kívül kéziratok, fotókópiák, nyomtatványok szemléltetik az egységes Románia megteremtéséért vívott százados küzdelmeket, ugyanakkor felidézik az 1848-as forradalom, a függetlenségi háború szilágysági részvevőit, illetve támogatóit; levéltári anyag tanúsítja, hogy a jelenlegi Szilágy megye szálhoz, helységében önkéntes adományokkal segítették az 1877-es háború sebesültjeit. A függetlenség centenáriumának szentelt kiállítás ugyanakkor az ország fasiszta uralom alóli felszabadulásáért vívott harc helyi eseményeit is dokumentumokkal szemlélteti. A SUCEAVA megyei Vatra Moldovitei község általános iskolájának képzőművészei érdekes kiállítást rendeztek a községi művelődési otthon termeiben. A kisiskolások képei hazánk történelméből ihletődtek. AZ UTOLSÓ simításokat végzik a csíkszentmihályi művelődési otthon épületén. Az új kulturális létesítmény egy 300 személyes előadótermmel, ifjúsági klubbal, valamint egy tekepályával rendelkezik. TURISZTIKAI UPQNS Á.GPK Néhány nap múlva 300 helyes, impozáns turistaszálló nyitja meg kapuját Iasi főterén, az Unirii téren. Az új egység két hatalmas vendéglővel, kerthelyiséggel és bárral rendelkezik, melyek öszszesen 800 vendéget képesek ellátni. További meglepetéssel is szolgál a megyei turisztikai hivatal: a Buciumului dombon lévő kempingben további 54 herekót építettek, a municípium közelében lévő Strunga üdülői pedig felújították, korszerűsítették. KORSZERŰ telefonközpontot adtak használatba Balázsfalván. Ugyanabban az épületben posta és CEC-fiók is működik. A RADNÓTI hőerőmű dolgozói május derekáig terven felül 225 millió kilowattóra villamos energiát állítottak elő és annyi fűtőanyagot takarítottak meg, amennyi 2 millió kilowatt villamos energia előállításához elegendő. NAGYARÁNYÚ útkorszerűsítési munkálatok kezdődtek Érmihályfalván. A városiasodó község fontosabb belső útjait kiszélesítik és leaszfaltozzák. A MAROSVÁSÁRHELYI AUTÓJAVÍTÓ VÁLLALAT Str. Budiului nr. 68 ÉRTESÍTI AZ ÉRDEKELTEKET, hogy TV—2, TV—20 és TV—71 autóbuszok FŐJAVÍTÁSÁT kiutalás nélkül azonnal elvégzi. További tájékoztatást az alábbi telefonszámokon nyújtunk: 33 463, 33 712, 33 249 — terviroda. (8318) ÚJÍTSA MEG AZ ELŐRE ELŐFIZETÉSÉT! Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, levélkézbesítők és lapterjeszők. Színház D. R. Popescu: KÉT ÓRA BÉKE ősbemutató a Kolozsvár-Napocai Nemzeti Színházban A Függetlenségi Háború centenáriumát, D. R. Popescu Két óra béke című drámájának színrevitelével ünnepelte a Kolozsvár-Napocai Nemzet Színház. A hazai drámairodalom egyik legjelentősebb egyénisége és e színház között fennálló együttműködés immár hagyományosnak számít, mind a közönség, mind a szakvélemény szemében. Egyébként D. R. Popescu is beismerte, hogy a Két óvi béke hőseit kifejezetten a Nemzeti Színház vezető művészeire gondolva mintázta. Ezzel is magyarázható, hogy G. M. Nutescu, S. Ghelan, C. Adamovici, G. B. Ivascu, D. Visan, A. Tauf, R. Pop, O. Teuca, I. Marian, E. Nagy és G. Jurca ezúttal a szokásosnál is jobb, az előadás számos pillanatában kivételes alakítást nyújtottak. A két óra béke esetében D. R. Popescu lemond rendhagyó drámaépítkezési elveiről. Szögezzük le: a színmű javára. E dráma felépítése már-már klasszikusan hagyományos. Viszont jellemző Popescu drámaírói potenciáljára, hogy a hagyományos formát is képes olyan sokrétű tartalommal feltölteni, hogy az a meglepetés, az újdonság erejével foglalkoztatja a néző tudatát, még sokkal a függöny legördülte után is. Noha a dráma központi problémája a nemzeti öntudatra ébredés és annak konkrét megnyilvánulása, a függetlenség kivívása, ógörög tragédiákba illő áldozatok, nehezen gyógyuló sebek, a történelem és ember összeütközésében eltiport egyéni sorsok árán, a színmű bővelkedik mély jelentésrétegekben, olyan kérdéseket vetve fel, melyeknek megválaszolására a nézőt szólítja fel a szerző. . Az egyén és történelem viszonyát finom árnyalatokban ábrázolja D. R. Popescu, A dráma alcíme, (amit szabadon így fordíthatnánk: Ki elég erős kiállani Aulicz prókáját?) világosan utal az ógörög mitológiai példázat korszerű kicsengésére, megkérdőjelezvén az emberáldozat jogát. A választ azonban maga a történelem adja meg, dialektikusan bonyolult eseménysorozataival. Kahir, a pusztulásra ítélt Oszmán birodalom fonetikus utóvédje cinikusan veti oda Crinának: „Elveszted fiadat, de nemzeted elnyeri függetlenségét!" Az érzelmi csapdának szánt kijelentés viszont pozitív értelmet nyer az adott helyzetben, hiszen Andrei kapitány felesége nem áll egyedül fájdalmával, nem csupán Andrei vállára nehezedik a fiára vonatkoztatott „lenni vagy nem lenni" erkölcsi dilemmájának súlya. Ezer és ezer szülő osztozik abban a szenvedésben, amelyet megkövetel a könnyel, vassal és vérrel kivívott Legfelsőbb Cél: a nemzeti függetlenség, Románia elidegeníthetetlen szuverenitása. D. R. Popescu drámáját Alexa Visarion, a fiatal rendezőnemzedék izgalmas egyénisége állította színpadra. Visarion intellektuális beállítottságától távol áll az abszolút szöveghű színpadi tolmácsolás, tehát ezúttal is sajátos szemszögből olvassa, értelmezi a darabot. Visarion koncepciójában nem feltétlenül a rendező-centrikus színház hívének zsarnoki akarata nyilvánul meg. A bukaresti vendégrendező (aki egyébként kiválóan ismeri a Nemzeti társulatát) egyszerűen a dráma három lényeges erővonalába összpontosítja figyelmét. Sorrendben, ezek a következők: 1. a történelmi hűség maradéktalan megvalósítása (nem külső látványos jegyek igénybevételével, nem adathalmazok felsorolásával, hanem a jellemeknek az eseményekhez való szubjektív viszonyításával); 2. az ellentáborok között felmerülő, a kölcsönös bombázásnál összehasonlíthatatlanul fontosabb elvi kérdések tisztázása; 3. a történelem és egyén viszonyában lezajló konfliktus megoldhatósága vagy megoldhatatlansága. Visarion rendezői kelléktára közismerten puritán. Meglepő, hogy ezúttal két ízben is nyúl olyan kifejezési eszközökhöz, amelyekkel eddig nem találkoztunk előadásaiban. Talán ezért is tűnik szokatlannak, hogy akatonák paroxizmusig felfokozott lelkiállapotát vad ritmusú tánccal, majd egy hazafias dal elénekeltetésével vetíti ki. Megjegyzendő azonban, hogy az említett színpadi pillanatok szervesen illeszkednek a modern rendezői felfogás logikájába. Egyetlen kifogás merülhet fel az előadással kapcsolatban: túl konkrét utalás Ali vívódó lényére, hamleti alkatára az, hogy tetemét azzal a szertartásossággal viszik ki a színről, ahogyan az Laurence , Olivier filmjében történt. Egyébként a nagyszerű Constantin Adamovici az előadás legtöretlenebb alakítását nyújtja Ali szerepében. Fölényes játékkultúrával mond bölcsen, mélységesen csalódottan és rezignáltan ítéletet a török világbirodalom felett. Mircea Matcabosi díszlete érdekes, van légköre és példásan szolgálja az előadás gördülékenységét. A Két óra béke méltó a Nemzeti színpadához, méltó az eseményhez, amelynek Erdély első színháza ezzel a színpadi produkcióval tiszteleg. A. KOVÁCS SÁNDOR Budai Nagy Antal Kós Károly színművét a nagyváradi színház magyar tagozatán rendezte Farks István. Díszlet: Cs. Erdős Tibor. Jelmez: Edit Schrantz- Kunovits. Zene: Boros Lajos. Szereplők: Miske László, Varga Vilmos, Bathó Ida, Berényi Ferenc, Gábor Katalin, Csíky Ibolya, Varga Tibor László, Lavotta Károly, Szabó Lajos, Técsy Sándor. Halasi Gyula, Balla Miklós, Gábor József. Ács Tibor, Rádai Imre. Tóth Sándor, Zalányi Gyula, Pálóczy Frigyes, Földes László, Mogyoróssy István, Borsos Barna, Wollmann György,Hajdú Géza. A beszámoló a május 14 -i kolozsvárnapocai vendégjáték alkalmából készült. Ez az előadás még meglepetés is lehetne. Felszínre hozott sok olyasmit Kos történelmi drámájából, amelyet a 67-es kolozsvári, vagy az 57-es marosvásárhelyi nem. Azok az előadások a fő figyelmet a történelmi kontúrok, s a társadalmi elemzés minélvilágosabbá—tételére fordították. Budai Nagy Antal egyéni tragédiája szinte pusztán csak a cselekményvonal bonyolításaként tűnt fel, és Bese Anna is csak amolyan ékítmény volt a történetben. Ez alkalommal azonban Farkas István rendező — s szintén meglepetés ez, mert őt megszoktuk csak a „vastagra vett" bohózatok nagy játékmesterének tekinteni; pedig már a Maróthy-féle Giordano Brunodráma rendezése során is meggyőzhetett bárkit a gondolati elmélyedésre való hajlamáról — „váratlan" irodalmi érzékenységgel úgy bontotta ki Kós Károly szövegét, hogy abban Budai Antal egyéni sorsa a maga belső végzete szerint hajtotta a drámát a kiteljesedés felé; kapcsolatai szüleivel, testvéreivel, szerelmével, harcostársaival mind személyes sorsszerűséggel hatottak; és itt jött a meglepetés igazi mivoltában: a történelmitársadalmi mondanivaló annál monumentálisabban magaslott fel az egyéni sorsok és magatartások mögött. E drámának egyik sajátossága — mivel Kós Károly annak idején a hazai átlagos színházak méreteiben és anyagi lehetőségeiben gondolkozott —, hogy az 1437-es parasztfelkelés legnagyobb fordulópontjait, főleg azokat, ahol a tömegek fellépésén és viselkedésén múlottak az események, csak elmondják a darabban, epikus módon közlik, de nem jelenítik meg. A színpadra a tömegeknek csak „a hegye," az éle, a képviselői jutnak be; a nagy csaták szegényes eszközökkel való érzékeltetésére kísérletet sem tesz, miután az oly könnyen kiábrándító is lehet. Ettől azonban — minden félreértés ellenére, melyek e színművet végigkísérték — a Budai Nagy Antal nem epikus, nem „drámaiatlan" alkotás; csakhogy a dráma menete a főhős egyéni sorsában rejlik. És talán egy előadáson sem hatott ilyen érzékletesnek a történelem működése, mint ezen, amikor Csáki vajda (Gábor József) fenyegető révetegséggel felidézi a bábolnai csatát, vagy amikor a monostorba Antal után beszökött Bese Anna (Csíky Ibolya) halkan elpanaszolja a „kóborlásokat" és az „égetéseket": a már-már intim személyes és befele figyelő közlésmód megrázóbban idézi a közönség előtt azoknak az eseményeknek félelmetes mivoltát, mintha holttestek hekatombáit zsúfolnák be a színpadra. Az előadás legjobban sikerült része talán a második felvonás volt, amikor Budai Nagy Antal (Miske László) és a monostori apát (Halasi Gyula) összecsapnak , és végzeten, világnézeti, társadalmi szembenálláson át titokban barátságot kötnek. Miske László és Halasi megrendítő megrendülése a nép nyelvén megszólaló nagy eszmék előtt besugározza az egész előadást, még akkor is, ha itt-ott a játék ritmusa lankad, vagy a szerepértelmezés egy-egy pillanatra elbizonytalanodik. Lehet, hogy eddigi teljesítményeihez igazságtalanok vagyunk — nem is ismerjük mind —, de elmondhatjuk, hogy Miske László egyszerre robusztus és bensőséges játékával most emelkedett a váradi társulat nagy törzsgárdájába. Sorolhatnánk még bőven a többi szereplőket is, az említettek illúziót varázsoló bűvészetén kívül is a színészek neveit. Varga Vilmos két szerepben is „átütő", perzselően akaratos volt, Szabó Lajos Mártonja néhány apró gesztusban a végsőkig ajzott jobbágyi türelmetlenséget éreztette meg, Palóczy szolgabírója komiszságában már-már elviselhetetlenül penetráns volt, Kardos Jákobban Técsy is eredeti színpadi jelenséget tudott formálni, s külön érdemes szóvá tenni a fiatal, Szatmárról most átkerüli Ács Tibor tömör, markáns színpadi mozgását; — a lényeg azonban az, hogy az egész együttes milyen lelkiismeretességgel törekedett arra, hogy a szöveg hangsúlyai, sajátos árnyalatai, ízes fordulatai vagy fennkölt zengése ne sikkadjon el. . . egyszóval: nem emlékszünk még olyan Budai Nagy Antal előadásra, ahol a Kós Károly-i nyelvezetet egészében ilyen szépen szólaltatták volna meg. S ez elfeledtette az előadás néhány — az előbbiekben futólag érintett — fogyatékosságát is. Cs.k Erdős Tibor díszletei szuggesztív írással hozták a kort és a tájat, anélkül, hogy aprólékoskodtak volna; a szöveg drámai nosztalgiáit lírai látványban idézték fel; a Boros Lajos által öszszeállított énekes zenei aláfestésre csak annyit mondhatunk, hogy többször, és főleg nagyobb hangerővel kellett volna e dallamokat megszólaltatni... Miske László — Budai Nagy Antal; Lavotta Károly — Bálint pap .(SVEISS ISTVÁN felvétele) Sepsiszentgyörgyi Amphitryon Peter Hacks vígjátékát Tandori Dezső fordításában mutatták be. Rendező: Cseresznyés Gyula. Díszlet-jelmez: Plugor Sándor. Zene: Csíky Csaba. Szereplők: Bálint Péter — Jupiter, Visky Árpád — Mercurius, Nemes Levente — Amphitryon, László Károly — Sosias, D. Vásárhelyi Katalin, illetve Szász Enikő — Alcmene. A régi közmondás szerint a jó legnagyobb ellensége — a jobb. Hacks vígjátékának megfogalmazásában: a valóságra nézve a legkínosabb az, amikor saját „égi mása" vetélkedik vele, azaz: a valóság szembesülni kénytelen a róla alkotott tökéletes eszményképpel. Amphitryon jó görög, jó férj, jó hadvezér, mindenben átlagosan jó. Jupiter, az Olimposz legmagasabb rangú istene ennek az átlaghősnek a bőrébe bújva, elcsábítja Amphitryon, illetve így most már „saját" feleségét, és mint isteni tökéletességű szerelmes leleplezi a feleség szemében a férj kényelmességét, prózaiságát és a kisszerűségét takaró handabandázásait. E regének sok drámai feldolgozása keletkezett az évezredek során, egyik derűsebben és felszínesebben játékos, a másik mélyebbre markolóan elgondolkoztató, és bizonyára a Peter Hacksé lenne a legolcsóbb változat, ha csak Amphitryonról, illetve „a férj"-ről szólana, ha csak a férfi mivolt mulatságos oldalaival évődne, valamint azzal a bivalytürelmű életbölcselettel, amit a komédiában Sosias képvisel, hogy hát mindent meg lehet, minden esztelen képtelenséget ki lehet magyarázni, és minden bajunkból, nyomorúságunkból levonható egy olyan higgadt és szellemes igazság, amely nemhogy egy szentet, de még egy istent is kiugrat a bőréből. A lélektani és vígjátéki közhelyek építményén belül van Hacks drámájának egy szilárdabb váza, ami csakis játékkal, és színpadi látványokkal fejezhető ki: ha nem így lenne, akkor nem is volna nagy drámaíró. Ez a mélyréteg valójában nem a férfi önteltséget, és nem a megalkuvó életbölcsességet leplezi csak le,és velük együtt — az önző feleséget is.) Nemcsak a valóság és az eszmény ellentéteinek nevetséges alkalmaiban gyönyörködik, hanem olyasmiről is szól, hogy nevezzük is akárminek és akárhogy tréfáljunk vele, de minden emberi „létformának" kell hogy legyen egy tökéletes (önmagánál tökéletesebb) elképzelések önmagáról. Mert nevetséges ugyan, ha a valóság a tökéletességgel méretik, de még legsújtóbb volna, ha— semmivel sem méretne! Peter Hacksnak ez a harmadik színműve, amit rövid egymásutánban hazai magyar színpadon láthattunk (A sanssouci molnár Temesváron, a Columbus Szatmáron került színre). Nem helyes oldalról közelítenénk meg az igazságot, ha úgy fejeznénk ki magunkat, hogy együtteseinknek „nem volt szerencséjük e szerzővel", s még akkor sem, ha megállapítanánk, hogy ,, a szerzőt nem saját stílusának közegében próbálva megközelíteni, a mondanivaló felszínén maradtak.” Való igaz, hogy Hacks stílusának ábécéje az az általában brechtinek nevezett játékmód, amely légtornászi könnyedséget, ugyanakkor óraműszerű pontosságot és „hideg feszültséget" követel minden szereplő legkisebb mozdulatától és testtartásának minden színpadi pillanatától. Ilyenfajta színdarabokban úgy kell a színésznek mozognia, mint — hogy az átlagos mozilátogató képzeteinél maradjunk — a szamurájoknak a szent vívógyakorlatok közben. És pergő, nagyobb lélegzetű, nagyobb egységekben modulláló szövegmondásra is szükség van hozzá. Az a hanyag oldottsága, köznapias lazasága a mozdulatoknak, amelyet valamilyen félreértés folytán egyesek színpadi természetességnek tartanak, s az a szöveget széteső mondatokra, illetve egy-két-három szavas forgácsokra felbontó beszédmód, amely a kényelmes, mindig csak a súgóban reménykedő szövegtudás gyakorlata, már önmagában is kudarc, vagy legalábbis félkudarc a korszerű színjátszásban. A legfőbb gyengéje azonban e Hacks-bemutatóknak mindhárom esetben, de különösen Szentgyörgyön az volt, hogy a színpadi játék csak kísérte a szöveget, illusztrálta, illetve, sokszor éppen csak a hangsúlyozással, nyomatékosítással érte be, s amit nem tudunk meg a szövegből, az sohasem derült volna ki a játékból. Egy példa: a vígjáték Jupiter és Mercurius „szereppróbájával" kezdődik; azonban semmiből sem derül ki, hogy ők a „földöntúli" lények; igaz, hogy a szerző szándéka szerint is van bennük ripacsság, ám mégis „égi ripacsok". S ugyanígy, játékuk bármely pillanatában is, csak tudomásunk volt „rendkívüli jelenség" mivoltukról, de ezt nem láthattuk. Bálint Péter Jupiterként csakis csábítási jeleneteiben volt fölényes, amikor azonban (s egy ízben hosszabb ideig) nem volt szövege, úgyszólván megszűnt a színpadi jelenléte, úgy álldogált a jelenet mentén, mint egy kiállított vízilabda játékos. Pedig alkati adottságai meglettek volna e szerephez, de a rendező is beérte egészen kis „jelzésekkel": amikor Jupiter viszszaváltozik istenné ,ehhez mindössze egy kis álarcot vet le, de testtartása, mozdulatai kifejezésében mi sem különbözik, ezután sem, Visky Árpád viszont csak akkor volt igazán játékos kedvében, amikor a szerepen belül is álöltözetben, a filozófus tükörképeként jelent meg. Merkúrként túlhangsúlyozta eme istenség kereskedelmi utazó mivoltát, de csak „kicsiben" utazott. Nemes Levente nagy játékeréllyel hajszolta végig Amphitryonját az egész előadáson, azonban indulatossága sokszor gépies, harsánysága erőltetett, szövegmondása szétdarabolttá lett, mert úgy látszott, félt a visszhangtalanságtól (a közönség részéről). A legegyenletesebb s végig formában (s szerepben) maradó László Károly „dögfilozófusa" volt; színészileg a legjobban megépített alakítás ezen az előadáson. A női szerep alakítóiról egyaránt elmondható, hogy jó szövegmondással (különösen Vásárhelyi) s egy-két üde gesztussal (a most bemutatkozó Szász Enikő) támaszai voltak a jeleneteknek, alkalmat adtak a férj és égi helyettese megnyilvánulásainak, de — mintha eszükbe sem jutott volna, hogy egyenrangú szereplők, s hogy a szatírának — ők is torgyai, s nemcsak amolyan szervesebb kellékei a kibontakozásnak. Plugor Sándor díszletei és jelmezei nemcsak mutatósak, de értelmesek is voltak, viszont igényesebb és a játékban is résztvevő világítást vártak volna el: a zene nem nagyon avatkozott az előadásba. Merész vállalkozás volt ugyan e vígjáték színrevitele, de.. . többé-kevésbé szórakoztató előadásnál több, művészi esemény is lehetett volna, ha a színház felismeri: nem elég az alkalmi vendégrendező az esedékes művészi megújuláshoz. S ha a színészek maguk is több fantáziával és érdeklődéssel közeledtek volna szerepeikhez. SZŐCS ISTVÁN ELŐRE